Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-19 / 20. szám

8-IK OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, May 19, 1966 Hetven Íves az Amerikai Református Egyesilet.. Kik és mik vagyunk .. ? Irta: KECSKEMÉTHY JÓZSEF központi titkár Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesületnek, amely testvérsegitő és biztositó szol­gálatának ez évben 70 éves jubileumát ünnepli, a jellege és áldásos munkálkodásálnak angol nyelvű meghatározása igy hangzik: “Legal Reserve Fraternal Benefit Society.” Magyarul azt jelenti, hogy: ‘Törvényes Díj tartalékkal ren­delkező Testvérsegitő Egye­sület’. Ennek a 70 éves, di­cső múlttal, csodálatos ma­gyar teljesítményekkel és je­lentős vagyonnal rendelkező intézménynek hármas jelleget magába foglaló neve éppen úgy, mint az a rövid mondat, amely működését meghatároz­za, egyaránt elkötelezett je­lentő jelzők. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület amerikai mi­volta bizonysága nem csupán annak, hogy Amerikában ala­kult, él és működik, de főleg annak, hogy amerikai szellem­ben, az alulról felfelé építő, hamisítatlan demokráciá j u berendezéssel, tagjaiból vá­lasztott képviselettel kormá­nyozza életét. így végzi test­vérsegitő és biztositó szolgá­latát is. Négyévenként meg­tartott közgyűlésein nemcsak az elvégzett munkát, a sike­reket és fejlődést jelentő tel­jesítményeket mutatja ki és jutalmazza meg, hanem a hiá­nyosságokat is feltünteti s azokat igyekszik pótolni. A jövőre évről-óvre uj terveket készít, javítja önmagát és mű­ködését mindig a tagság igé­nyeihez szabja. Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület magyar­sága olyan adottság, amely­nek szégyenlése, gyáva elken­dőzése, vagy képzelt előnyök reményében való letagadása nem lenne méltó dolog sem az alapitó elődök, sem az öröksé­get átvevő és tovább építő utódok őszinte érzéseihez és öntudatához sem. Éppen ezért, ez a magyar alapítású Egye­sület még ha ezen az utón már egyedül fut is, 70 év után is megmaradt szellemében amerikainak, de nevében is, szivében is, magyarnak! Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület református jelzője azt az ősöktől örökölt, tiszta és hamisítatlan evangé­liumi hitet és szemetet je­lenti, amely nemcsak megtűri, de magához öleli a más hitet valló testvért is. Sőt, azt a hitet jelenti, amelyben a test­véreknek — egymás terhe hor­dozás^ — nem volt és ezután sem lesz csak üres szólam. A ligonieri Bethlen Otthonban, ahol az Egyesület árva és öreggondozási munkája fo­lyik, ez a tény cselekedetek­ben megbizonyosodott valóság lett már 45 évvel ezelőtt és az ma is! Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesületnek min­dig ilyen tényekkel és alkotá­sokkal megbizonyosodott test­vérsegitő és magyarokat jól biztosítani akaró munka volt a célja. Ez adta meg működé­se értelmét, ez képezte lét­alapját és ez a nemes és ön­zetlen szolgálat érdemelte ki számára eddig csak az ame­rikai, de a hetvenedik eszten­dőben mér a kanadai ossz magyarság megbecsülését, jó­­akaratu és építő támogatását Nt. Kecskeméthy József, az AMRE központi titkára, is! Erről az alapításában és szivében magyar, szellemében ámerikai és demokratikus, jel­legében pedig istenes és ke­resztényi mivoltáról és szol­gálatáról való megfeledkezés a mi Egyesületünket menthe­tetlenül csak a haszonlesők, az üzérkedők szürke táborába sorozná és meghazudtolná eredeti, nemes céljait és el­gondolásait. Eddig sohasem ereszkedett le erre a nívóra és bizonyos, hogy ezután is szilárdan Aegáll hivatása ma­gaslatán ! Az Ameikai Magyar Refor­mátus Egesületnek hármas szilárd ertólesi alapjait képe ző jellegzí essége mellett a “törvénye:díjtartalékkal ren delkező” jllege azt jelenti hogy mükdését az alkotó tag ság befiz< ései ellenében, a kötvényeit n megígért köte lezettségek és kedvezmények sérelme és 'eiszélyeztetése né! kül folytajja. Célkitűzéseit, tagsága jogait és biztonságát szem előtt artva, tartalék tő­kéjét tehá könnyelműen so hasem koc:áztatja. Befekteté­sei csak Uyanok lehetnek, amelyek aj állami és “provin­ciális” tön ínyeknek, a legszi­gorúbb kivnalmaknak s az ál­landó hivaalos ellenőrzések­nek is midig megfelelnek. A Refqmátus Egyesület vezetőségei jó lelkiismerettel mondhatjael minden eddigi és minden jövendő tagjának, hogy az elfúlt hetven eszten­dő alatt a, Egyesület semmi olyat nem ígért tagjainak, amit ne tjesitett volna... Semmi olya döntést nem ho zott és nej alkalmazott tag­jaival szeiben, amivel test­vérsegitő ,‘llegét nyerészke­désért s cak üzletért vagy nagyobb ayagi sikerért fel­adta volna “Fraternal Bene­fit”, azaz t fűvéri jótékonysá­got gyakori mivolta mindig többet jeleneit számára, mint a rideg üzjt. Fényes bizony­sága ennekji fentebb említett, elsősorban tagjai számára épített s immár negyvenöt év óta fenntartott ligonieri árva és 'aggmenháza, ahol csaknem állandóan, közel száz gondvi­selésre szoruló és felekezeti különbség nélküli magyar, gyermek és öreg kap testi és lelki gondviselést: hajlékot, kenyeret, testvéri szeretetet... Bizonysága az a 72 magyar református templom, lelkész­­iák, iskola, egyháztársadalmi épület, amelyet az Egyesület előnyös és mindig kedvezmé­nyes kamatozású egyházi tölcsöneiből építettek fel a szerte Amerikában működő, ma is élő és virágzó magyar református gyülekezetek. Áldozatos hittel, imádság gal és testvéri összefogással párosult magyar munka és ve rejtek eredménye az Amerikai Magyar Református Egyesü­let eddigi létezése, minden ja­va. Még több magyar Istenbe vetett hite, Egyesületünkbe való belépése, testvériségben való összefogása, egymással és egymásért végzett munkája és áldozata hetven esztendős intézményünket még nagyob bá, még erősebbé és minden magyar számára és biztonsá­gára, még hathatósabb segi­­tőeszközzé teheti. Tisztességes jó üzletet köt, biztonságba helyezi magát és családját és igaz magyar test­véri közösségbe jut az, aki az Amerikai Magyar Református Egyesületnek hetvenedik ju­bileumi esztendejében tagja lesz. És egy kellemes testvéri és baráti találkozón vehet részt mindaz, aki egyesüle­tünk még országszerte rende­sendő ünnepségeinek bárme­lyikén megjelenik és velünk együtt ünnepli meg egyesü­letünk 70 éves jubileumát! Mindenkit szeretettel vá runk! WASHINGTONI LEVÉL Az ipari csábítás — raiding — a világháború után kiment a divatból, most kezd ismét nyugtalanító méreteket ölte­ni. Jobb fizetés és munkavi­szonyok Ígéretével elcsábita­­nak munkásokat állásukból, sokszor régi állásukból. Szakmunkás-hiány az oka a csábításoknak. És ez az oka, csábítás nélkül is, az egyre gyakoribb és tömegesebb ál­lás-változtatásoknak. És a ki­váltó ok? A kissé megingott, de még mindig nagyfokú pros­peritás és Vietnam. A Boeing repülőgépgyáftó vállalat 26,000 munkást keres. Kilenc városban állandó sze­mélyzeti irodát tart fenn. De a kilenc város közt van Chi­cago, Detroit és Minneapolis — olyan városok, amelyekben nagy a szakmunkás-hiány. írja. SPECTATOR A munkáshiány mellett van — sok esetben közeli szom­szédságban — munkanélküli­ség. Szakmunkásokat keres­nek és jelentkeznek olyanok, akik semmi szakmához nem értenek. A munka-közbeli ki­képzést a kormány azzal igyek­szik előmozditani, hogy a vál­lalatoknak megtéríti a költ­ség nagy részét. Ki szolgája az Ur szolgája ? Erre a kérdésre most a kong­resszusnak kell felelnie. A Ház előtt van egy javaslat, amely szerint a papok nem “ön-al­kalmazottak”, hanem “alkal­mazottak”. Vagyis: nem ön­álló keresők, hanem a Socia Security rendjében alkalma­zottak. Ez nagy különbség, mert az önálló keresők Socia Security adója nagyobb, mint Amerikai vietnami veteránok a Fehér Házban tett túráink ni az alkalmazottaké, akinek adó­jához ugyanannyival hozzájá­rul a munkaadó. Mármost: kinek alkalmazottja a pap? A Social Security hivatal felé az egyház, ha — vállalja az adó második felének fizeté­sét. ifs sj: :Jt Szenzációs beszédet tartott Hubert H. Humphrey alelnök a President’s Clubban a világ­­politikai helyzetről. Az volt a szenzáció, hogy a bőbeszédű H. H. H. beszéde mindössze 15 percig tartott. Ezt a rö­vidre fogott beszédet — kivé teles teljesítményt — a ban­kett 72 vendége azzal juta! mazta, hogy 150,000 dollárt adományoztak a demokrata párt kampány bizottságának. Jellemző a hivatalos Wash­ington hangulatára, hogy el­terjedt a hir: a NATO nyu­gati védelmi szövetség főhadi­szállását Párisból át fogják helyezni Waterloo belgiumi fa­luba — emlékeztetve a nagy Charliet- Napoleon megsem­­misitő vereségére, amelyet ott szenvedett addig legyőzhetet­­lennek tartott katonasága. Azt is tudják (ki tudja, honnan tudják? ...) a hamis­­birterjesztők, hogy a belga kormány nemet mondott, mert a nemzetközi, diplomáciai il­lem szabályai szerint ilyen maliciózus tüntetést nem en­gednek meg. A NATO uj székhelye min­dég valószinüség szerint Lon­donban lesz. ifi % sj: A profit, a munkabérek, az árak kergetőznek. A nagy ipa­ri vállalatok profitja, a Wall Street Journal szerint, ez év első negyedében 12 százalék­nál több volt, mint a múlt év első negyedében. A mun­kabérek különböző ipari és űz­eti területeken 25,5 százalék (repülőgép gyártási ipar) és :.03,8 százalék (vasutak) közt váltakozott. A fogyasztási ; cikkek árai még kis fokú emel­kedés esetien is nyugtalaní­tók, mert Mindenki közvetle < nül érzi a Jrágulást. Már nevéségesnek tűnik a 3,2 százaléios. béremelési hi­vatalos halár. Az egész vo­nalon fel Ml emelni a meg ­engedett határvonalat, amely még nem fenyget inflációval — mondja Wrtz munkaügyi miniszter, és z uniók szerint az általános bremelés nem is tett ki többet2,9 százaléknál. Hát a 103,8 százalékos bér­emelés az áltlános béremelé­seken kívül ük? Annyi doliron még senki­­sem adott ti, mint Mr. Ed­win A. Lefote. ő a pénzügy­­minisztériun pusztitási bi­­zottságánakelnöke s ebben a minőségéber pusztítja — két nagy kemencében a miniszté­rium pincéjében elégeti — dob lárbankók ezreit. Átlag 31 mil­lió dollárt egy fűtésre, mond­ja. Mondani sem kell: elhasz nált, megrongálódott bankók ezek. A Federal Reserve Ban­kok gyűjtik az egész ország­ban ezeket a “rossz pénzeket Némely bankók gyorsan rom­lanak. Az egy dolláros ban­kók átlagos élettartama 18 hó nap. Minél nagyobb összegre szól egy bankjegy, annál to­vább él. Az 50 dollárosok ki­lenc évig jók. 100 dollártól felfelé 10,000-esig, nagyon hosszuéletüek a bankók — mert ritkábban cserélnek gaz-; dát és mert ritkábban kerül­nek kérges kezekbe... NEMRÉSZEG, HANEM CUKORBAJOS NEW OELEANS. - Egy idős férfi taxiba ült, hotelbe akart merni, de nem bocsá­tották be, mert bizonytalanul állt a lábát — azt hitték, ré­szeg. A taxi elvitte utasát a rendőrállomásra, mert részeg embernek *tt a helye ... Ott kiderült, hogy Albert Jarkin newyorki lalos nem volt ré­szeg, hanem lukorbetegségben szenved. A pénztárcájában nemcsak cutorbetegséget iga­zoló írást, hmem 55,500 dol­lár készpénz' is találtak. Jar­­kin Buenos Airesbe készült utaeni, a tájival először a ki­kötőbe vitele magát s mivel ott megtudta, hogy a hajój csak másna) indul, hotelbe akart menni NEVESSÜNK — Milyen tolt a színházi elő­adás? — kérdik Balabánt a kávéházban. — Nagyon szép. Legalábbis az első felvonás. — Hát a többi? —Az első felvonás után ha­zamentem. — Miért ? — Mert benne volt a prog­ramban, hogy a második fel­vonás két évvel később ját­szódik. Ki bolond két évig ott ülni a színházban! Hotel helyett a rendőrállo­másra készült s két perccel később szívműködése leállt. Masszírozással újra megindí­tották szívverését. Ez az eset feljegyzésremél­­ló, mert nem ritkán hasonló esetek fordulnak elő: cukor­­bajos az utcán vagy valami­lyen lokálban összeesnek s mindenki azt hiszi, hogy az alkohol vette le őt a lábáról. A legtöbb cukorbeteg éppen ezért tart magánál egy kár­tyát, amely szerint ő cukorbe­tegségben szenved. WASHINGTON. — A nép­számlálási hivatal nemcsak számlál, hanem elemzi is, és most megálkpitotta, hogy vé­gére értünk a gazdag gyer­mekáldás korszakának, mely-: ben — a háborút követő 15 év folyamán — az Egyesült Államok népessége 40 millió­val gyarapodott. És minden jel arra vall, hogy a gyermek­áldás csökkenő irányzatot fog mutatni még egyideig. Ez az irányzat élénken tükrözi az amerikai életviszonyok újabb alakulását, az anyagi és szel lemi gazdagodást. 1965-ben á születések szá­ma leszállt az 1940 évi, te­hát háború előtti számra. En­nek ellenére az ország népes-í sóge nőtt, mert a születések száma meghaladta a halálozá­sok számát, s a lakosság szá­ma a legújabb adatok szerint 196,464,000. Miért a születések számá­nak zsugorodása? Philip M. Hauser, a chicagói egyetem népességkutatási intézetének igazgatója, a fő okot abban látja, hogy a legtöbb házas­pár nem akar egy harmadik gyermeket; inkább akarnak egy második autót és egy szí­nes tele víziót. A gyermekek száma a divatnak van alávet­ve. Mig régebben növelte a szülők tekintélyét a számos család, ma ennek ellenkezőjét észlelhetjük: azt, hogy inkább kevés gyermekkel, mint sok­kal, büszkélkednek az embe­rek. A születésszabályozást a sajtó, a rádió, a televízió tár­sadalmilag és erkölcsileg elfo­gadhatónak hirdetik s ez a felfogás visszhangra talál. Kü­lönösen a műveltebb nép kö­rében ódivatúnak tekintik a nagy családot. Számokkal tá­masztja alá ezt a nézetet a Gallup-féle közvélemény-kuta­tás. 1945-ben a megkérdezet­tek 49 százaléka azt mondta, hogy négy vagy több gyer­mek kívánatos; ma 35 száza lék vélekedik igy. Sokan ma-' gyarázatot is fűznek a “divat” változásához: 35 százalék, vagyis a felnőtt férfiak és nők egyharmada a népszaporodást komoly problémának, a fejlő­dés akadályának véli. Más közvélemény-kutatások megerősitik, hogy a lakosság többsége ma a születésszabá­lyozást kívánatosnak, szüksé­gesnek tartja és helyesli a születésszabályozás hivatalos támogatását. Több mint 30 államban már rendszeresítve van a segítésnek valamely módja. A fogamzásgátló pi­rulák 1960 júniusában kerül­tek általános forgalomba és — 1961 óta a születések száma egynegyeddel csökkent. Külö­nösen szembeötlő volt a piru-i Iák használatának ez a követ­kezménye oly vidékeken, ame­lyeken általános a szegény­ség. A kormány, az egészség­ügyi minisztérium, a korábbi egykedvűség” után ma már aktiv támogatója a születés­­szabályozásnak; a minisztéri­um megduplázta az ezzel fog-: lalkozó ügyosztály személyze­tét. H GYEREKALDÄS — NEM ÁLDÁS? Senkisem tud biztonsággal a jövőbe látni. Valószínű, hogy a születések száma né­­hápy év múlva mindennek el­lenére valamelyes emelkedést fog mutatni, mert esaládala­­pitási korba lépnek a háború utáni években született gyer­mekek. A statisztikusok, a né­pesedési szakértők jóslásai nagyon eltérőek; századunk végére ki 253 milliós népet jósol, ki 338 milliós Amerikát jövendöl. De mind fenntartás­sal jósolnak, emlékezve múlt tévedésekre. A 40-es évek ele­jén szakértők és nem-szakér­tők azt jósolták, hogy a 2000. évben a lakosság száma 165 millió lesz, és — már ma jó­val túl vagyunk ezen! Akárhogyan is alakul a kö­zeljövőben a népesedési hely­zet, a mostani születési tem­pó eredete visszavezethető a nemzeti élet kezdeteire, tehát úgyszólván történelmi folya­mat eredménye. Történelmi tény, hogy a születések arány­száma kezdettől fogva csökke­nőben volt, a második világ­háborút követő, aránylag rö­vid időszak kivételével. A nemzetalapitás idején az ame­rikai nők szinte hősiesen gya­­rapitották a lakosságot, a gyermekek száma egyeden­ként 8,3 volt. Persze időnként megtört a lefelé menő irány­zat, de ez csak kevéssé befo­lyásolta az általános folyama­tot: egyre kevesebb gyermek a családban. Jó vagy rossz a gyermekek számának ez a folytonos, vagy majdnem folytonos csökkené­se? Mrs. Margaret Mead, a neves anthropológus (ember­tani szakértő) az igenlők élé­re áll. “Igenis kívánatos a gyermekáldás korlátozása — mondja — éppen elég ember van a földön és van ebben az országban, nem kell attól tar­tani, hogy módfelett megfo­gyatkoztunk. Van elég embe­rünk, de nem ez fontos, hanem az, hogy minél több értékes emberünk legyen. A minőség­re kell helyeznünk a fősulyt, a mennyiség magától jön . . Dr. John Rock, a családterve­zés régi előharcosa, úgy vé­lekedik, hogy honvédelmi szempontból is kívánatos a születések korlátozása, mert a katonai szolgálat is maga­sabb követelményeket tá­maszt manapság. Robert Wolfson, a System Develop­ment Corporation (Santa Mo­nica, Calif.) gazdasági szak­értője szerint a sok születés az életszinvonal csökkenését vonná maga után. A gazdasá­gi körök szivesebben látják a bőséges aratást, mert több bé­bi több üzleti forgalmat te­remt, de nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a tulnagy népesség túlsókat használna el gazdasági erőforrásainkból. Még helyszűke is előállhatna. Fantasztikus ugyan az az el­képzelés, hogy eljöhet az idő, amikor a földön nem lesz elég hely a tengersok nép számá­ra és végül már csak állóhely jut az embereknek, de — igen­is van komoly alapja az aggo­dalomnak. Robert S. McNamara honvédelmi miniszter a nyugati honvédelmi miniszterek konferenciáján, Lon­donban. (közép). Balra tőle Denis Healy angol honvédelmi miniszter, jobbra Earle G. Wheeler vezér­kari főnök.

Next

/
Thumbnails
Contents