Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-11-11 / 45. szám
fi-IK OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, Nov. 11, 1965 Mi kell a boldogsághoz? Egy font rizs, tiszta vagy tisztátalan vízben puhára főzve, megszámlálhatatlan ázsiai millióknak a boldogság mini muihát és maximumát jelenti. . Mi kell az amerikaiaknak a boldogsághoz ? Erre a kérdésre csak időhöz kötött feleletet lehet adni, mert a minimális követelmény és a maximális lehetőség folyton változik. A minimális szükségletek, ame lyek nélkül elégedett életet az amerikai el sem tud képzelni, ezek: hajlék, élelem, ruházat, fűtés, világítás. Amit az amerikai ezekre a szükségletekre költ, az a boldog élet feltétlen követelménye. Amit ezeken felül költ, az — egy szóval —■ luxus. Ma a legmegbízhatóbb statisztikai kimutatások szerint az amerikai családok a szükségesre jövedelmük 52 százalékát költik, luxusra minden rendelkezésre álló, adó fizetése után megmaradó dollárból 48 cent jut. Ezek a százalékszámok többet jelentenek, mint első tekintetre tetszik. Azt jelentik, hogy az amerikai családok — nagy általánosságban — oly magas életszínvonalon élnek, amilyenre az emberiség sokezér éves történetében a földkerekség egeytlen országában sem volt és nincsen példa. * * * A százalékszámokat oldjuk fel egyszerű számokra. A múlt évben az amerikai családok szükséges dolgokra és szolgálatokra 208 ezer millió dollárt költöttek, valamivel több mint 200 ezer millió dollárt kényelmükre, fényűzésre, szórako zásra és mindenféle hóbortokra. Régebben, nem is nagyon régen, másképp volt ez, és az összehasonlítás korábbi idők pénzköltésével még érdeke $ebb, mint a fenti százalék és számadatok. 1875-ben, nagyapáink és dédapáink idejében 94 százalékot kellett költeni a puszta szükségletekre, igy csak a jövedelem 6 százaléka maradt arra,, hogy az öregek (akkori fiatalok) kirúghassanak a hámból. 1929-ben már meglehető sen általános volt a nemzeti jólét. A feltétlen szükséges kiadásokat már minden dollárból 59 cent fedezte, 41 cent “felesleg” maradt minden jó ra, mi szem s szájnak ingere, beleértve párisi éjjeli lokálo kát és itáliai muzeumjárást. 1954-ben 56 volt 44 ellen. A múlt évi 52:48 még min dig a szükségesnek előbbreva’óságát jelzi, de — tekintve, hogy a jelenlegi, már évek óta tartó prosperitás tartósnak, sőt emelkedőnek mutatkozik — könnyű megjósolni, hogy nemsokára másfelé billen a mérleg 2. sz. serpenyője: holnap-holnapután az lehet a helyzet, hogy még több luxus kell a boldogsághoz. ^ ^ .t-A szükségest és a feleslegest nem lehet élesen elválasztani egymástól. Lehet valami szükséges és egyben lu xus. Például: A ház, amelyben lakunk, szükségesség, de kibővítve, kiszépitve, hasznos és szép tárgyakkal telerakva — luxus. A Federal Housing Authority közlése szerint minden 20 uj házban, amelynek mortgagét az F.H.A. garantálja, 19-ben manapság három hálószoba van, a házaknak csaknem kétharmadában két fürdőszoba van, minden Öt ház közül négynek garázsa vagy carport ja van. Másik példa: mindennapi élelmünk szükségesség vagy luxus aszerint, hogy mit vásárol a háziasszony —' ground meattől beef tenderloinig nagy a választék és nagy a különbség minőségben és árban. Az amerikaiakat, főleg az asszonyokat az jellemzi, hogy jó minőségre néznek (az árucédulától félretekintve), változatosságot követelnek meg a fűszerestől és a supermarkettól, és hogy mi a primőr, azt csak pesti ismerőstől vagy, svájci vendégtől hallják, mert itt nincsenek gyümölcs és zöldség szezonok, itt minden évszakban mindent frissen lehet kapni. * * * Amiről a rizsben gazdag Ázsia szegény milliói még láz álomban sem álmodnak és amire egyes névszerint jól ismert közép-európai országokban egy, két vagy több évig kell várni: az automobil Ame rikában elsőrangú szükséges ség. Annak, hogy nincsen minden egyes felnőtt (16 éven felüli) amerikainak au tója, talán fő akadálya az. hogy egyes nagyvárosok főút cáin gyalog előbbre lehet jut ni, mint autóval... Statisztikai szám: az amerikai csa iádok 78 százalékának van egy autója, egyre több csa iádnak második vagy harmadik autót kell beszereznie, mert az ifjuur vagy a kisasszony elérte 16-ik születésnapját. Minimális szükségességek továbbá a következők: Gáz vagy villanykályha, refrigerator, televizió. Minden négy család közül háromnak van automatikus mosógépe és vacum cleaner je. Alig van ház villamos pirító, keverő, kávé masina nélkül. Mindez a világ legtöbb részében luxus, itt szükségesség. Ami Amerikában évez és évtizedek előtt luxus volt, az ma szükségesség. % • % * Ami ma luxus, az holnap és holnapután — ha a prospe ritás még sokáig tart — szűk ségessé lesz. Automatikus száritó és mosó-száritó kom bináció 1950-ben még ismeret len volt, ma luxus, a jövőben szükségesség lesz. Automat! kus edénymosogató, fagyasz tó, ma minden 10 család kö zül egynek van, air conditioner minden 5 otthon közü' egyben van. Amikor a családok többségé nek birtokában lesznek ezel a modern kényelmi berende zések, már a szükséges jól osztályába lesznek besorolan dók. Ma még a jövő zenéje, hol nap “mindennapi luxus” lesz a szükségestől láthatatlan vo nallal elválasztva, a színes TV, az autóba beszerelt lég hűtés, az egész házat hütő air conditioner. Mondani sem kell, hogy £ városokban több kényelmei élveznek az emberek, mint e falvakban. A fent felsorolt százalékszámok és puszta szá Három évig építették a Jefferson National Expansion Memóriáit, mely a legnagyobb amerikai (emlékmű St. Louis-ban s egyben a város kapujaként szolgál. Fenn: elhelyezik a 10 tonnás alapzatot. Jobbra a Mississippi folyó. Lenn: balra a belvárosi sport-stádium építés alatt. HÁROM KIS PANASZ ÉRKEZETT LUDAS MATYI CÍMERE Felső kép: A 21 éves Luis Medina Perez, egy kubai menekült Key West, Fia. sheriffjének kezében, miuátn el akart rabolni egy repülőgépet. Alsó kép: a repülőgép személyzete, amelyet fegyverrel tartott sakkban, de akik azután mégis ártalmatlanná tették. mok országos statisztikai adatok, melyek magukba foglalják a városi és a vidéki élet színvonal adatait. így hát nem ehet semmi kétség, hogy a városokban, főleg a nagyobb és gazdagabb városokban, a módosabb családok lakta kül városokban az 52:48 arány a szükségességek és a luxustárgyak között a luxus javára módosul: a nagyobb jövedelmű családok jövedelmükből :öbbet költenek kényelmi berendezésekre és szolgálatokba, mint a megélhetés alap vető szükségességeire. * * * Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában százmilliók yl “egy font rizs” életszinvo nalon tengődnek. Amerika, ré ;i hagyományaihoz híven, so cat segít, de még a sok sem ■elég. • Különböző, technikai, szállítási és külkereskedelmi akadályai vannak annak, hogy Amerika a fojtogató mezőgazdasági túltermelés béklyóiból kiszabadítsa magát. Előbb-utóbb utat módot kell találni arra, hogy az amerikai termésfeleslegekből (amelyeknek tárolása jelenleg naponta egymillió dollárba kerül) éhe'ző népeket tápláljunk addig, amig azok maguk nem vál nak önellátókká. Ilyen programok foglalkoztatják az illetékes hatóságokat s már oly vélekedések is elhangzanak, hogy eljön az idő, amikor az amerikai mezőgazdasági termelést, mesterséges és költséges korlátozás helyett inkább még növelni- kell. Szinte természetesnek leheVmondani, hogy' ilyen nézetek és javaslatok leghangosabban a Dakotákban hangzanak fel. OKTALANOKÉ A lÖVfi? HATFRORD, Conn. — Az “Élet tudománya” ápolásának otthona lesz egy uj épület a Trinity Collegium területén, ahol a napokban volt az első kapavágás. A kapavágási ce remónia ezúttal mapas>'ör>tü tudományos fejtegetések illő alkalma volt. Az élet tudományának művelői szóltak a kö zönséghez. Milyen lesz a jö vőben az élet? — ez volt az okoskodások tárgya. Milyen hatással lesznek az emberre, az életre a technológia újabb és újabb vívmányai és a computerek, eszes gépek, egyre szélesebbkörü alkalmazási le hetőségei? Dr. Donald Lindsley, a University of California lélektan tanára, ezt az általános, vázlatos képet festette a jövő életről: “Talán nem is fantasztikus az elképzelés, hogy a jövőben aránylag kevés ember fog minden szükséges munkát ellátni és az emberek tömegei, milliói tétlenségben fognak élni, unatkozni fognak, nem fogják tudni, mit kezdjenek sok szabad idejükkel, semmisem fogja érdekelni őket.” A nők elé nem éppen ke csegtető jövő képét vetitette: “Nézzünk szét az amerikai nő konyhájában. Háztartási készülékeket látunk, amelyek mind arra szolgálnak, hogy a ház asszonyának minél kevesebbet kelljen dolgoznia. Éle te elviselhető addig, amig otthon vannak a gyerekek. De mi vár rá azután? Minder háztartási munka könnyű és csak kevés időt vesz igénybe A nap legnagyobb részében nincs semmi tennivaló. Az asszony unatkozik. Ideges lesz, idegbeteg. Más foglalatosság hijj án elkezd enni, inni, meghízik. Idővel megrögzött alkoholista lesz. Lelki egyensúlyának megingása a bűn útjára is terelheti...” Ez csak egy példa, mondta Lindsley professzor. Az ember helyett dolgozó autómati kus gép és az ember helyett gondolkodó computer gép az egész emberiség életrendjét megváltoztathatja. Dr. Ross MacFarland, a Harvard Egyetem pszichológusa azt fejtegette, hogy a jövőben az ember legnehezebben megoldható problémája az lesz, hogy mivel töltse, mire fordítsa egyre több szabad idejét. Ebben nagy veszély rajlik. Tudni kell, hogy az elmének éppen úgy, mint a testnek szüksége van gyakorlásra. Gyakorlás nélkül elsenyved a test és elenyved az elme. Mármost: mi lesz, ha a gondjaitól és feladataitól felszabadított embernek nem lesznek problémái? A Harvard tudós megkockáztatott egy érdekes jóslást: ‘Ha nem lesznek problémái az embernek, majd csinál magának problémákat.” A Trinity College uj intézetében az élet tudományát — úgy is lehetne mondani: az életmüvészetét — fogják tanulmányozni a lélektan és a lélekorvoslás tudósai. A cél: annak kikémlelése, hogy a munkatehertől megszabadult ember szabadidejét miképpen iordithatja hasznos alkotásra, teremtésre, saját érdekében és a köz érdekében. A Corvin Áruházban vásárolt rolettánk, három heti használat után rugótörésben kiszenvedett. Ennek már több hónapja, de azóta hiába kere sem a szükséges méretet, se hol sem kapok. Rövidebb len ne, de azzal mit kezdjek? Há zilag nem toldhatom meg. Még ha hosszabb lenne- Abból leg alább levághatnék. P. Lászlóné, Budapest í: ^ $ A napokban kedvenc pipere szappanomból vásároltam egy darabot, mosáshoz. Már a kibontásnál meglepődtem azon, hogy a régi, megszokott rózsaszín helyett sötétpiros szinü szappan bukott ki az elegáns papirból. A szin nem számi — gondoltam. Bár ne gondol tam volna! Az én fehér blu zom pillanatok alatt rózsaszi nüvé változott tőle, mégpedig olyan tartósan, hogy sok kel mefestő üzem megirigyelhet né. B. Éva, Buadpest sjc % Legkedvesebb ruhadarabom hiánycikké vált. Nem értem, hogyan történhetettt, de ez a tény. Bejártam szép fővárosunkban legalább húsz szaküzletet és áruházát — hiába. Amikor elsuttogtam, hogy az alsónadrág nylonból legyen és 5 ős számú, mindenütt ezt a választ kaptam: Már nem gyártják. Fogalmunk sincs, miért. Napona tucatszámra adhatnánk el belőle. Azután ajánlani kezdtek heyette mást. Például habseyemből készültet. Előnye: nehezen szárad és sokkal hamarabb tönkremegy. Vagy banlonból valót. Ezt már majdnem megvettem, amikor kiderült, hogy a 4-es a legnagyobb. Vagy leadok a csípőmből tiz ’entit, vagy lemondok ama bi■onyos ruhadarab viseléséről. K. J., Budapest NEVESSÜNK Pétert az iskolában megkérdezi a tanár ur, hogy miért nevezik az orbáncot Orbánénak. Péter igy felel: — Azért, mert az orrot bánca.” Pénzóriások Sudbury dombján SUDBURY, Ont., Canada. — A város határában levő domb tetején áll a Centennial Numismatic Park — a Kanada 1967. évi 100 éves jubileuma alkalmára létesített park, amelynek látogatóit kanadai, amerikai és nemzetközi érme gyűjtőket a bejáratnál egy pénzóriás köszönti: egy 5-centes nickel, olyan magas, mint egy ház. A nickelóriás nickelérc talapzaton áll. A centenáris parknak nem egyedüli különös látványossába lesz az az 5-centes. Készül egy óriási amerikai féldolláros Is, a Kennedy-féldolláros sokszorosan megnagyitott mása. Ez 20 láb magas, 18 incs vastag lesz — kisebb, mint az 5-centes, amelynek átmérője 80 láb és vastagsága 24 incs. Mindenesetre elég nagy lesz és eléggé méltó emléke a mártírhalált halt elnöknek. A Kennedy féldolláros 15 lát magas talapzaton íivegburá ban lesz és ennek az üvegház nak tetején, márvány talap zaton örökláng fog időtlen időkig az éjszakába világitani. És mégegy emlékpénz fog ott állni: 12 láb átmérőjű angol 5-shiiling — Sir Winston Churchill emlékére. A Kennedy és a Churchill emlékéremóriásokat 1967-ben, Kanada 100-ik születésnapján fogják leleplezni. Miért éppen Kanada egyik kisebb városában ez a mámműt pénzkiállitás ? Azért, mert Sudbury a világ legnagyobb nickel termelője, a világ nickeltermelésének 75 százalékát itt bányásszák. A Centennial Numismatic Parkot privát vállalkozás hozta létre. Úgy kezdődött a dolog, hogy két sudburyi lakos összeállt és chartert kért és kapott a park és a muzeum megalapítására. A park és a kiállítás látogatása ugyan díjtalan, de a vendégeknek eladnak emlékérmeket s ebből a jövedelemből tartják fenn intézményüket, hidbury büszkeségét. Az 5- entes óriás előállítási költsée 35,000 dollár volt... December 18-án játszák le a Liberty Bowl-t az uj 3.7 millió dolláros Memphis stadionban.
