Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-12 / 11. szám

6. OLDAL FflGGETLENSÉG Thursday, 1964 March 12 KISZABADITTATÁSOM A BÖRTÖNBŐL TÁNCSICS MIHÁLY A csendes Budavár élén­kebbé, Valamivel zajosabbá kezdett lenni, mint előbb volt. Eleinte csak a börtön udvarán, főképp éjnek idején, vettem' észre valami szokat ­lan neszt, mozgást. Ugyanis! régi dolog az, hogy midőn va­lahol, bármelyik európai or­szágban forradalom tör ki, a koronás fők reszketnek, s annál fogva az őket támogató' zsoldos hadsereg mozgásba hozatik, talpra állittattik. így történt ekkor itt is. Később, azaz pár nap múl­va, március 14-éin már az utcán, ablakom előtt is ész­revehető volt a mozgalom, főképp másnap, március 15-e reggelén; kiváltképpen a kö­zeli szomszédságban levő­gimnáziumbeli ifjúság zsi­vaja, élénksége j elértté ne­kem, hogy valami szokatlan nagy dolog van készülőben.. A porkoláb egy szót sem szólt' ugyan, mikor reggelimet be­hozta, pedig igen szerettem, volna kérdést intézni hozzá a múlt éj folytán a börtön ud­varáról behatolt zugás oka, felőli, miért majd egész éjen át ébren lévén, azt lehetetlen! volt nem hallanom, de mégis jobbnak gondolám hallgatni. Mikor a börtönőr az ebé­det hozta, szintén néma volt szokása szerint, vagy talán, szigorúbb tilalom folytán. A kíváncsiság gyötört, rend­­kivül óhajtottam volna va­lamit megtudni, annál is in­kább, mert a zaj nőtt, nőtt, főképp már dél felé; de azt is meggondolva hirteiemá­­ben, hogy majd beszél nékem' helyette a Pesti Hírlap, sem­mit sem kérdeztem. Ama szokott órákon kívül, mikor a porkolábnak regge­livel, majd ebéddel be kellett; hozzám jönnie, majd egész nap az ablak vasán csüngtem, keservek, dé másrészt mégis) isteni mulatságot lelve ebben. Oly dolgot láttam, milyet, azelőtt soha. Az eső szünet, nélkül esett, de azzal senki semmit s^m gondolt. A sür­­gés-forgá.-í óráról órára na­gyobb lett: főképp íredig a börtönkaszárnya udvarán, honnét a fegyvercsörgés be­hallatszott; egyik csapat ki­vonult, a másik bevonult s e i igy tartott egész nap. A sze­gény katonagépek mozog­tak előre-hát1'"., természete­sen TiA-m turnék, mi fog tör­ténni. Ér min' emlitém, az ablakon csüngtem, minden, amit láthattam, nagymér­tékben magára vonta figyel­­memmet. Ha két három em­ber egymással találkozott, megállt s titkolódzva sutto­gott, és sebesen ment tova: csak a kézjál. átsutóból lehe­tett következtetnem, hogy fontos dolog fölött váltottak, szót egymással. Délután, jelesen már es­­tennen, a tanórák múltával, az iskolai ifjúság zsibongott látott futott előre-hátra, s valamely kaptárból kiköltö­zött méhraj képét tüntete fel; a tompa morajból azon­ban egy .értelmes, szót sem, vehettem ki. Kevéssel 4 óra után, éppen börtönöm ablaka, alatt, talán valamit értésem­re akartak adni, fennszóval mondták: “Átjönnek Budá­ra!” Kevés ember van, kinek, füléhez valaha ily üdvözitő hangok jutottak volna el; mert én e percben átértet­tem, hogy szabadulásom órá­ja ütött. Néhány perc múlva láttam a térparancsnokot lefelé ab­lakom alatt elhaladni s újra kevés perc múlva vissza­térni. Halálsápadtan lépett be hozzám jelenteni, mi történik, hogy forradalom van, hogy a töméntelen nép­sokaság Pestről már a vár­ban van engem kiszabadita­­ni. Akadozva, hebegve kért, rimánkodott, hogy valami beszéddel a közelgető soka­ságot ellene ne ingereljem. . . Megvigasztaltam, nincs oka bántalmazástól tartania. Alig lépett ő ki fogságomból, már hallatszott a forrongó so­kaság moraja. Oh, mily fen­nen dobogott- szivem édes nemzetünk történelmének e nagyszerű órájában. Börtönöm ajtaja föltá­rult, és beléptek Nyári Pál; Klauzál Gábor és mások is többen, de ezek élén kedves feleségem, ki e szavakat han­goztatva borult keblemre: “Nincs többé censuna!” Én a nagy meglepetésem miatt, hogy a feleségem is jelen van, nem bírtam szólani. Nem volt még e földön oly szórok, ki akkora jelentésű kevés szót intézett volna hallgatói­hoz, mint amilyenek voltak azok, mikkel engem felesé­gem üdvözölt. Kisziabaditásomat felkéhp az ifjúság kezdeményezte, hozzá kiválóan a munkásnép csatlakozott; az ifjúság ön­NAGY ÍRÓK GAZDAG ÖRÖKÖSEI NEW YORK.-------Mark Twain a humorista, és Er­nest Hemingway, a naturalis­ta — egyik 54 év előtt halt meg, a másik pár évvel ez­előtt — találkoztak a hagya­téki bíróságokon. Mint időben, úgy térben is egymástól tá­vol. Mark Twain hagyatékát Redding, Conn.-ban most zárták le, Hemingway hagya­tékát pedig New Yorkban. Mark Twain — polgári ne­vén Samuel L. Clemens — 54 évvel ezelőtt bekövetkezett halálakor mindössze 200,000 dollár vagyont hagyott hát­ra. Pedighát ő ennek az ősz­­szegnek sokszorosát kereste meg hosszú élete során. An­nak, hogy a milliós vagyon a népszerű humorista életében egyre zsugorodott, az volt az oka, hogy Mark Twain komo­lyan foglalkozott komolyta­lan vállalkozásokkal, amelyek sorjában financiális érvágá­sokra vezettek. Dugába dőlt egy újfajta szedőgép, egy új­fajta cash register, egy to­­ronyformáju kalaptü és mi­egymás finanszírozása. De amit vesztett kockázatos válallkozásokon, azt behozta — az idő. A 200,000 dollárra megfogyatkooztt vagyon 54 év alatt a kamatokkal és a ka­matos kamatokkal megnőtt 867,565 dollámi, és ez az hagyatéki vagyon, amit most — több mint fél évszázad ké­séssel megkapnak a kizáróla­gos örökösök: Nina Clemens Gabrilowitsch, az unoka, és ennek mostohaapja Jacques Samossoud, aki az iró Clara leányának második férje volt. Ernest Hemingway, a natu­ralista iró a New York állami adóhivatal most lezárt hagya­téki ügyének tanúsága szerint financiális dolgokban realis­ta volt: amit írásaival szer­zett, azt a legjobb értékpapí­rokba fektette: American Te­lephone & Telegraph, General Motors, Bethlehem Steel American Tobacco és más ér­tékálló és értékben egyre nö­vekvő részvényekbe, amelyek­nek mostani értéke 418,933 dollár. Ez és a többi hagya­téki vagyon együttvéve — 1,410,310 dollárt tesz ki. He­mingway özvegye a hagyaté­ki adó és adósságok, valamint más terhek levonása után kö­rülbelül egymillió dollár örök­séget fogkapni. zetlemül, a honszeretet tiszta lángjától hevítve; a munkás­nép inkább hálából, mert minden iratomban különö­sen az ő érdekeit. védettem,, jogaiért küzdöttem. A mun­­kásnép természetes ösztö­nénél, igazságérzeténél fog­va mindig megismerte és megismeri, ki az ő igaz ba­rátja, s az iránt háláját minden körülményeik közt le szokta róni. Én összeszedve iromá­nyaimat s azokat zsebken­dőmbe kötve, magamhoz vet­tem; azután feleségemmel' s Nyári Pállal kocsiba ül­tünk, s alig foglaltunk helyet, a lovakat kifogták s a kocsit; férfiak, ifjak húzták. Eköz­ben mindinkább beestele­­dett s Budavár házainak ablakait amerre elvonul­tunk, kivilágították; a sza­baditó sokaság tömegéihez, percről percre minidig több­­töben csatlakoztak. így ha­ladt a menet Budáról a hídon át Pestre a Nemzeti Színház elé, hói a töméntelen so­kaság közül hangok zajlottak fel, hogy a színházban a fe­jedelmi család (nádori) pá­holyában foglaljak helyet. De e kívánság teljesítését azon nyilatkozattal mellőz­tem, hogy nem mehetek a színházba, mert a városház­hoz kell mennem, hogy az ott; ülésező uj kormány bizott­mányának magamat be­mutassam, miszerint meg-Arlhur Holland trentoni (N.J.) polgármester és felesége olcsó házba költöztek puertoricóiak és négerek közé — igy tüntetnek a faji elő­ítéletek ellen. győződhessék arról, hogy ki­szabadítottak Miidőn a városházból ki­jöttem, egy ismeretlen fér­fiú szólított meg a sokaság köziül, hogy ne vessem meg ajánlatát, szerencséjének tartja, ha hozzá szállók, min­dennel ingyen lát el, ameddig tetszeni fog; köszönettel fo­gadtam, mert nem akarhatam azt, hogy a sokaság hazáig, messze a külvárosba, kis ér­jen. Ez úri ember Hauer, a “Nádor” vendéglőnek bér­lője volt. így végződött rám nézve nemzeti történetünk e leg­nevezetesebb napja, egy évig és két hétig tartott budai fogságom után. DOHÁNYFÜST nem Ártalmas NEW YORK— Az ipri­­lishan megnyitó Világkiál- Irtás egyik látványossága les/i a 20 láb átmérőjű füstkorong, amelyet 200 láb magasságba fog kifújni a General Cigar -Ocimpany füstölőmasinája. A Világkiállítás vezetősége' a mutatványt jóváhagyta,— miután az Audobon Society madárvédő társaság meg­­állapitotta és kimondta, hogy a füstikorong nem fogja ve­szélyeztetni a kiállítás terü­letén átrepülő madarakat. ÓHAZAI HÍREK A viiághirü angol Sha­kespeare színtársulat Bu­dapesten vendégszerepeit: A Vigsizinházban előadták “A tévedések vigjátéka” és “Lear király” c. darabokat. A stratfordi társulat világ­­körüli útra indult a jubileumi Shakespeare-év alkalmából. Útjuk következő állomásai Lengyelország, Finnország és a Szovjet unió. Az európai Intervizió bu­dapesti ülésén a TV szakem­berek megtárgyalták, hogy miként közvetítsék legjob­ban a tokiói olimpiai játéko­kat. séget. Budapesten a Royal szál­lóban rendezték az első nem­zetközi cigánybált, amelyre 300 kük!didi vendég érke­zett. A legjobb cigányzene­­karok szórakoztatták a több­ségében cigány közönséget, s az állami együttes cig'ánykar táncszámokat adott elő. Gépkocsivezetői jogosit­­vánnyal rendelkező buda­pestiek és vidékiek személy­autót bérelhetnek k fővárosi tanács közlekedési vállala­tától. Külföldiek már január közepe óta bérelhetnek sze­mélygépkocsit. A bérbevé­tel legrövidebb ideje 24 óra. Egyheti igénybevétel esetér, a vállalat kedvezményt ad. Volga és Moszkvics kocsik mellett családi kirándulás­ra 10-személyes mikrobusz; is bérbevehető. Autómosó szolgálatot állít be Budapest "több pontján tavasztól kezdv a köztiszta­sági hivatal és takarító vál­lalat. Hazai és külföldi autó­vezetők eddig nehezen ta­láltak kocsimosási lehető-A nyíregyházi Anna-pres­­sóban csütörtökön, szomba­ton éis vasárnap csak azokat szolgálják ki, akik húsz fo­rintnál többet fogyasztanak. A hét többi napján beülhet­nek azok is, akiknek keve­sebb pénz van a zsebükben, így akar az Anna-espresso a “jobb közönség védelméről gondoskodni”, magyaráz­kodik a helyi tanács. Újabb magyar szakem­berek érkeztek Mongóliába, hogy folytassák a már sike­resen végzett vizkutatáso­­kat. Az előző expedíció ma­gyar műszerek és furóberen­­diezések segitségével 130 he­lyen talált vizet a mongol pusztákon. Vetélő nélküli zajtalan szö­vőgépeket szereltek fel a sze­gedi Kender juta gyárban. A legújabb tipusu gépek Ang­liából érkeztek, teljesítmé­nyük kétszerese a régi tipu­­sck'énak. Ugyanakkor bal­esetmentesek is. San Francisco “úri negyede” — tele felhőkarcoló-hotel és lakóház épületekkel. Tárogató hangverseny NEW YORK. — Ifj. Er­­lélyi József ismert neves árogatómüvész rendezésé­ben nagyszabású tárogató langverseny lesz, kiséreet­­el és kiváló énekesnő sze­replésével, március 14-én. zombaton este 8 órái kéz - lettel, az Árpád Teremben eny után fesztelen társalgás, szórakozás, hűsítőket szóf­iáinak fel. Adomány 1 dohár, gyermek belépőjegy 25 cent. Kína elismerése? PÁRIS.— A pekingi Ope­raház akrobatái felléptek Parisban s az egyik akroba­ta súlyosan megsérült. Nyom­ban bevitték az Amerikai Kórházba, ahol kivételesen gondos és figyelmes ápolás­ban részesítik. Miit jelent ez? De Gaulle után Amerika is elismeri a kínai kommunista korm­­mányt?. , . Nem, ez csak a hagyományos amerikai em­berbaráti szolgálat, legújabb példája. Johnson elnök a bevándorlás azonnali kiterjesztését sürqeti visszafele sült el a panasz arsr-srt; izgatta az állomáson levő embereket, hogy ragadják ki a rendőrök kezéből a pu­­ertorierit. . TILOS! KUALA LUMPUR, Ma­laysia, Ázsia.— Megnyílt az uj városi uszoda. Tilos ré­szegen úszni és tilos átlátszó [fürdőruhában fürdeni'. Johnson elnök, elődjéhez, hasonlóan, a bevándorlási törvény radikális reform­­szu.síhez intézett üzenetében sürgeti, hogy a bevándorlók faji és nemzetiségi meg­különböztetéséit eltöröljek,— főleg azoknak az érdekében, akik szakmunkások, vagy pe­dig amerikai rokonaik van­nak. A bevándorlásban érde­kelt szervezetek képviselőit az Elnök a Fehér Házba hív­ta meg, ahol kész törvényja­vaslatot mutatott be az egy­begyűlteknek, amelyet a tra­gikus végű Kennedy elnök terjesztett a kongresszus elé. Johnson szerint, az, Egye­sült Államok, amelyet a be­vándorlók építettek fel, csak' azt 'kérdezheti azoktól, akik partjai felé igyekeznek: “Mit tudsz tenni az ország érdeké­ben”? — nem pedig azt, hegy: “Milyen országban1 születtél”? A ma is fennálló' bevándorlási törvény azon­ban az 1924-ben beiktatott “származási kvótarendszer”­­en alapszik. Ez az elavult törvény min­den ország részére bizonyos évi kvótát állapított meg, amely az 1920 évi népszám­lálás adatainak arányában engedi be a bevándorlókat. A törvény az úgynevezett an­golszász és észak- és nyugat­európai nemzeteiket része­­sitette előnyben mások fe­lett. 1920-ban az Európa északi résziéből származottak szá­ma messzire túlhaladta a déli vagy keleti részekről érkezettek számát; az Eu­rópán kivid eső országok pedig még kevésbbé voltak képviselve itt. Johnson 'elnök rámuta­tott arra, hogy a fennálló törvény értelmében, Nagy­­británniából évi 65,000. Né­metországból évi 25,000 em­bert engedhetnénk be Ame­rikába, de ezeknek a fele sem a,kar jönrti. Másrészről, Olasz­ország évi kvótája csak 5666. pedig 300,000 olasz beván­dorlási kérvény bever elin­tézetlenül. A görög kvóta csak 300, de több mint száz­ezer görög kér bevándorlási engedélyt. Az évi magyar kvóta 865, és ma még a ne­gyedik kedvezményes kvótá­ra jogosultai is 6 évig kény­telenek várakozni, mert tizen­kétezerre rúg az elintézetlen kérvények száma. Az< uj törvényjavaslat min­den évben 165,000 bevándor­lót engedne be az országba é:s a nemzetiségen alapuló megkülönböztetést öt éven belül fokozatosan és teljesen; megszüntetnék. Reméljük, hogy a kong­resszus tagjai, mint a nép képviselői, lesznek olyan sza­badelvűek, mint afnilyennek; az elnök mutatkozik. ACNS NEW YORK.— John Gotsch 27 éves egyetemi diák, a társadalomtudomány tanulója a földalatti vasút 103 utcai állomásán várt á legközelebbi vonatra a igy mondta el azt, amit ott látott: Egy fiatal puertoricoi fe­küdt az állomás kövezetén, körülötte állt legalább egy tucat rendőr és detektív. A rendőrök ütötték, verték, rugdalták. Gotsch, aki a sín­párok túlsó oldalán állt, át­­kiálftott a rendőrökhöz: “Mi­ért ez a brutális eljárás?” Az egyik detektív revolvert rántva visszakiáltott Gotsch­­nak — és a körülötte állók­nak — , hogy menjenek to­vább, ne álldogáljanak ott. Befutott a várt vonat s Gotsch beszállt. A 86-ik ut­cai megállónál aztán kiszállt és telefonon' jelentette a közeli rendőrállomásnak, — hogy rendőri brutalitás­nak volt tanúja. Azt mond­ták neki, hogy jöjjön a rendőrállomásra és adja elő' személyesen a panaszát. A rendőrállomáson jegy­zőkönyvbe mondta pana­szát. Aztán szembesítették őt Edward Goff detektiwel, — azzal, aki a 103 utcai állomáson őt és a mellette állókat revolvcrese fenye­getéssel elkergette —, és. . . . . . és letartóztatták őt rendőri eljárásba való illeték­telen beavatkozás és zen­dülésre való felhívás cimén. embert, kábítószer birtok­lása miatt őrizetbe vették, de ő a 104 utcai rendőrállomás­ról kitört és elszaladt, a föld­alatti állomásán utolérték, ott egy alagútból, amelybe.; elrejtőzni próbált, kiharcol­ták a platformra. Verekedni kellett vele, amig sikerült őt megfékezni, de a rendőrök és a detektívek nem verték így szól az egyik és a má­sik változat és az egyetlen tanulság, amit ebből a his­tóriából le lehet vonni, ez: “Ne szólj szám. . . ” KOLHOZ-RAJOK VÉG NÉLKÜL KOMÁROM— (FEC) 'A eredmé nyesen. . . ’ A termelőszövetkezetek többségében a tagok elége­detlenek a vezetéssel és az eredményekkel s igen sokan latolgatják, hogy kilépnek. A Hevesmegyei Népújság azt írja, hogy különösen az “egri és gyöngyösi szövetke­zeti tagok jelentős részében, a megye más vidékeihez ké­pest erősebben él a magán­­gazdálkodás utáni vágy. . . A két helyen adták be idén a legtöbb kilépési kérelmet, s hogy Egerben, de más vá­rosokban is többen vannak olyan termelőszövetkezeti ta­gok, akik azért, hogy fuva­rozhassanak, lovakat vásá­­roliniak. Problémát jelent a szövetkezeti mozgalom szem­pontjából, hogy vannak még olyan dolgozó parasztok, akik egyénileg gazdálkodnak. Szám szerűségüket tekintve, ezek már nem jelentősek. Je­lentőségük inkább abban, van, hogy egyéni gazdálko­dásúikkal erkölcsileg és po­litikailag bomlasztóan hat­nak, különösen azokra a termelőszövetkezeti tagok­ra, akik még most is iinga­az komarommegyei Bárso­nyos Gyöngye termelőszö­vetkezet elnöke elpanaszolta a Falurádiónak, hogy ‘már majdnem vette a kalapját, hogy otthagyja az egészet”, mert sek a baja a hivatalo­sakkal is, meg a tagokkal is. “Járnak ide ki akár mo­torral, egyébbel, a járásnak vagy egyébnek a beosztott alkalmazottai és érdeklőd­nek, hogy no, hogy állunk a növényápolással, vagy az aratás idején mennyi van a géppel, kézzel vagy egyébbel learatva?. . . Mikor ideke­rültem, a tagságtól azt hallot­tam, hogy tavaly azért esett ki 2-300 hektoliter bortermő, mert a háztáji szüretet meg­engedték, utána a tagok nem jöttek ki a közös szü­retre, 8-10-en szüretelget­­tek és igy elveszett a bor. Ezért mi elhatároztuk a közgyűlésen, szinte kihar­coltuk először a közös szüre­tet. Igenám, de akkor is olyan hangulat volt, hogy — majdnem a fákat mutogat­ták, hova fognak felaggatni, hogy ’ha elveszik a borunk’. Szerencsénk volt, mert két A rendőrség persze más­kép adja elő a történteket. Eszerint: Azt a puertoricóit, Juan Benitez 22 éves fiatal­hét alatt leszüreteltünk doznak,”

Next

/
Thumbnails
Contents