Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-05 / 10. szám

6. OLDAL — in t FÜGGETLENSÉG Thursday, 1964 March 5 ILYEN MESES MEGTAKARHASSÁL MEG SOHASEM LEHETETT UTAZNI! RABB JÓSKA és DONO ANDRÁS Páratlanul szépnek ígérkező 21 napos Good Will Ambassador társas utazása Magyarországba JUNIUS 10-től JULIUS 1-ig REPÜLŐGÉP VITELDÍJ NEW YORK-BUDAPEST ÉS VISSZA ....................................................$468.40 REPÜLŐGÉP VITELDÍJ CLEVELAND-BUDAPEST ÉS VISSZA ..................................................$520.40 LEGGYORSABB JET REPÜLŐGÉPPEL UTAZUNK, A KLM TÁRSASÁGGAL. KÍVÁNSÁGRA UTASAINK SZAKÉRTŐ VEZETÉSÉVEL MEGTEKINTHETIK A NEW YORKI VILÁGKIÁLLÍTÁS CSODÁS LÁTVÁNYOSSÁGAIT. A TÁRSAS UTAZÁSUNKBAN RÉSZTVEVŐK MAGYARORSZÁGBÓL ELLÁTOGATHATNAK MÁS ORSZÁGOKBA, PÉLDÁUL CSEHSZLOVÁKIÁBA, ERDÉLY-ROMÁNIÁBA. MAGYARORSZÁGON UTASAINK SZÁMÁRA VIDÉKI KIRÁNDULÁSOKAT IS RENDEZÜNK. ÚTKÖZBEN RÖVID LÁTOGATÁSOKAT LEHET TENNI EURÓPAI NAGYVÁROSOKBAN. MINT: RÓMA, FRANKFURT. BÉCS, PARIS, BRÜSSZEL, LONDON. AMSTERDAM, STB. — KÜLÖN VI­TELDÍJ NÉLKÜL ÉS ONNAN HAZA REPÜLÉSÉRT SEM KELL KÜLÖN FIZETNI. BÉCSBEN MEGLÁTOGATJUK DR. PAUL HABER GYERMEK-OTTHONÁT. VISSZAUTAZÁSRA VÁLOGATHATNAK A KÖVETKEZŐ NAPOK KÖZT: JUNIUS 24, 25. 29, 30 ÉS JULIUS 1. Rabb Jóska Tel.: GA 1-9220 Donó András Tel.: LO 1-0824 VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE EZT A SZELVÉNYT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE EZT A SZELVÉNYT MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street Cleveland, Ohio, 441-20 Én csatlakozni óhajtok a 21 napos Good Will társa; utazáshoz Magyarországba. Név....................................................................................... MR. JOSEPH E. RABB 11123 Buckeye Road Cleveland, Ohio, 441-4 Én csatlakozni óhajtok a 21 napos Good Will társas­­utazáshoz Magyarországba. Név.......................................................................; 2:....... .. Cim............. Város ......... Mellékelek $ Zónaszám Cim............. Város ......... Mellékelek $ Zónaszám lefizetést lefizetést, NEM MŰKÖDIK A NYAKTILÓ LIEGE, Belgium A büntetőtörvényszék gyil­kosság bűntettében bűnös ■ nek mondotta ki és halálra fclte a 28 éves Alfred Bour­geois belga állampolgárt. Az intelligens, jómegjele­­íiésü, szorgalmas rajzoló fe­leségét egyik nap halva ta­láltaik. A bájos fiatalasszony — a-ki egyébként gyereket várt — nagymosás közben járt szerencsétlenül. Ruha­­teregetés közben megcsúsz­hatott vele a létra, rázu­hant a gáztűzhelyre s eltör­te a nyakcsigolyáját. Még szerencse, hogy a baleset több' áldozatot nem követelt, mert áz esés közben meglökött — vagy már nyitva hagyott gázömlést okozhatott volna, amely megöli az emeleti szo­bában alvó leánykáját. A tragikus esemény lát­hatóan megrázta a férjet, a szülőket, a barátokat. A fiatalasszonyt eltemették. Az asszonyka szülei azon­ban gyanúsnak találták a férj viselkedését, aki az utób­bi időben, talán barátnője hatására, elhidegült a fe­leségétől. A holttestet exhumál­ták és a férjet gyilkosság' vádjával letartóztatták . . Már másnap beismerte a gyilkosságot. Hidegen és kö zöimibösen vallott. A büntetőbiróság előtt, kibontakozott az egész drá­­ma. A férj megfenyegette az asszonyt, hogy vagy meg engedi kislányával együtt a különélést, vagy baj lesz. . . Az asszony nem egyezeti bele a férj követelésébe . . . Alfred Bourgeois cseleke­dett. Judő-fogással kacsa varta felesége nyakát, majd gondosan elrendezett min­dent, hogy szerencsétlen­ség látszatát keltse. Még kinyitotta a gázcsapot is. A vád szerint nem bánta volna, ha felrobban a ház s a bűn­jelekkel együtt maga alá temeti fent alvó kislányát. Szabad akart lenni, hogy folytathassa a legényem­berek független életét. Védekezése csupán arra, szorítkozott, hogy bebizo­nyítsa : nem előre megfon­tolt szándékkal cselekedett. A vád helyzetét meg­­kennyi tette a vádlott cinikus, rideg magatartása. Hiába, vonultak fel a példái szór galmát, tehetségét, barát­ságosságát igazoló mentő­­tanuk — a gyilkosság besti­ális jellege nem sokat szé­pült. Az ügyész azzal is érvelt, hogy a legutóbbi idő­ben elkövetett 19 gyilkosság közül 12 esetben megfojtot­ták az áldozatot, ami azt mu­tatja, hogy az emberölés­nek ez a fajtája betegség­tünetté vált a belga társada­lomban. A halálos ítélet nem volt tehát meglepetés. Tudnunk kell azonban: Belgiumban nlsm hajtják végre a halálos Ítéleteit, bár a Napoleon ál­bal Belgiumban bevezetett büntetőitörvénykönyvben a1 halálbüntetés ma is szerepel. így Alfred Bourgeois nem hajtja fejét a nyaktiló alá. De vájjon mi az oka na aafc, hogy Belgiumban niern hajtják végre a halálbiinte test? írott törvényben lefekte­tett alapja nincs, de mái' régi szokás. A második vi­lágháború után tettek kivé­­belit, amikor néhány eset­ben a háborús és népellenes cselekmények egy-két eli­téit jón végrehajtották a halálos ítéletet. A hagyomány ébren tart­ja azt az eseményt, amely i halálbüntetések mellőzé­­lének alapja. Végrehajtottak ugyanis egy halálos Ítéletet 3 az datált ártatlansága ki­derült. A király kárpótolni akarta az elitéit édesany­ját, az anya azonban vissza­utasította a királyi jóváté­telt s azt kérte, hogy a jövőben kegyelmezzenek meg a halálra ítélteknek. Azóta a halálbüntetés ki­hirdetése után az elitéit ke­gyelmi kérvényt ad be s a, kegyelmi kérvénynek min­den esetben helyt ad a király. Ezért nincs Belgiumban ki­végzés. Az elitéit büntetése élet­fogytig tartó szabadság­­vesztés büntetésre változik; át, gyakorlatilag pedig ez, annyit jelent, hovy jó visel­kedés ©setén már 14 év után szabadul. 14 éves rabsággal meg lehet váltani a halál­­büntetést. Manapság egyre többen törnek pálcát á halálbünte­tés eltörlése mellett. Elgow­­dolkodtató ugyanakkor az a nemrég lezajlott másik eset, amely a Hébert-üggyel kap osolatban megrázta a belga közvéleményt. Tizennyolc esztendei rab­ság után szabadlábra he­lyezték a gyilkosság miatt halálra italt Hébert nevű belga állampolgárt. Kezé­be nyomták szabaduló cédulá­ját, a raktárban átvette ap­ró matyóját, azután a szabad ország szabad törvényei sze­rint kilépett az utcára, a já­rókelőik közé, mintha a mo­ziból jött volna ki. Senki sem kérdezte tőle, hogy hol fog lakni, hol fog dolgozni, mit fog enni. Sen­ki sem törődött azzal, hogy a világtól már régen elszakított különös természetű, hall­gatag ember hogyan fogja berendezni uj életét. A belga újságok — nem; sókkal szabadulása után — rejtélyes körülmények kö­zött elkövetett rablógyil­­kosságokról számoltak be. A negyedik eset után, négy ember halálával a lelki­­ismeretén fögták el a gyil­kost, aki nem volt más, mint a nemrég szabadon bocsátott Hébert. Gyilkosságainak so­rozata előtt meghökkent a kriminológia. Hiszen a sza­badon engedett Hébert pél­dás rab volt, a börtön bizal­mi embere. Olyan valakit, engedtek vissza az életbe, aki ről nyugodtan el lehetett vol­na mindani, hogy a büntetés megváltoztatta lelkialkatát s visszavezette a társadalomba. A halálra Ítélt gyiíkco azonban rácáfolt erre a tév­hitre s újabb négy gyilkos­sággal vádolva került bírái elé. Sikertelen volt a büntetés? Célját vesztette az irgalom? Igazuk volna azoknak, akik azt vallják, hogy a bűnözés egyes típusai gyógyíthatat­lan betegségtünetek, amelye­ken csak a teljes elszigetelt­ség, vagy a halál segit? Iga­zuk volna azoknak, akik az elvett életért életet kenteik cseriébe ? Mindenesetre el­gondolkoztató jelenség a sokszoros gyilkos Hébert után a 26 éves Alfred Bour­geois esete. feleségét és azután utána ve­tette magát. Hat gyermek — 3 évestől 14 .évesig — árva lett. Egye­lőre szomszédok vették őket gondozásba. három Árva sir magaran ... NVW YORK. — Brooklyn Manhattan felé robogott a földalatti expressz vonat. Az egyik állomáson a vezető hir­­telenül lefékezte a vonatot, mert egy nő és nyom­ban utána egy férfi a sínek közé zuhant. A motorkocsi el­ső kerekei alá kerültek. A nő súlyos fejsérülést szenve­dett, jobblábának néhány uj­ját átvágta a kerék; a férfi halott volt. Családi tragédia utálsó fejezete volt ez. Augustin Delgado 38 éves munkás bé kétlenségben élt már- hosszú idő óta 34 éves feleségével. Ezen a napon a családi ügyek birósáígára kellett menniük, idézést kaptak, mert az asz­­áZ'ony feljelentette a férjét súlyos bántalmazás miatt. Útban a bíróság felé, az föld alatti állomáson a férj hirte­len elhatározássá'] az éppen berobogó vonat elé vetette a ciganyesküvö AKADÁLYOKKAL BRONX, N.Y — Sebesen átrobogott egy caüforniai rendszámú autó a vörös lám­pán, a rendőr lefütyülte ési — egy cigány mátkapár a rendőrség foglya lett. Aki az autót hajtotta, John Adarns 17 éves oaklandi (Ca­lif.) cigány volt. a belső ülést egész szélességében a meny­asszony Maris Stanley fog­lalta el, teljes hófehér meny­asszonyi díszben. Az esküvő­re a templomba siettek, ezért kellett Johnnynak alaposan1 rálépni a gázra. Dupla vád alatt került a, vőlegény a forgalmi biró elé: vörös lámpa néma megállási parancsának megszegése, hajtási engedély nélkül haj­tás. — Dehiszen nekem van hajtási engedélyem, tessék ide nézni! — mutatta a vád­lott a hivatalos papirost. De ez nem stgitett. A 17 fiú cailifomiai hajtási engedé­lye New York államban nem érvényes. A vörös lámpáért kapott; Johnny 5 dollár pénbireiá­­got, a hajtási engedélyért, amije volt és mégsem volt, 15 dollárt. Aztán uccu neki, a cigámyfiu és cigánylány örök hűséget esküdtek egy­másnak és nászúira mentek. Zsúfoltak a katolikus iskolák BUDAPEST.— (FEC) Az Actio Catholiea kiadásában, megjelenő Uj Ember cimü katolikus hetilap egyik rö­vid hire érdekes betekintést enged a magyarországi egy­házi iskolák mai viszonyaiba: “A budapesti Patrona Hun­gáriáé leánygimnázium lét­száma betelt. Ugyancsak be­telt a pannonhalmi bencés in­ter,nátus, de bejáró tanulók szépiára van hely. A szent­endrei ferences gimnázium­ban van hely, ugyancsak korlátozott számban van férőhely az esztergomi fe­rences gimnáziumban bent' lakó növendékek számára is. A győri bencés gimná­zium fel tud venni még né­hány bennlakó növendéket, bővebb férőhely van bejáró tanulók számára. Hasonló a helyzet a debreceni Szve­­tits leánygimnáziumban, ahol a fölvétel lehetőségét azon­nal közük a jelentkezőkkel. A kecskeméti piarista gim­názium internátusa néhány hellyel rendelkezik miég, a bejáró növendékek számá­ra könnyebben tudnak helyet biztosítani. Ugyancsak van néhány hely a budapesti pia­­rítta gimnáziumban. Álta­lános tanácsként adhatjuk, hogy minden érdeklődő mi­előbb közölje igényét az ille­tékes iskolákkal, annál is inkább, mert a helyzetkép a lapzárta szerinti állapotnak felel meg, s most a jelentke­zéseik főidéinyében tovább csökken a szabad helyek szá­­, ma.” 13,000 gyilkosság "WASHINGTON.— J. Ed­gár Hoover, az FBI igazga­tója, nehezményezi, hogy az amerikai gyerekek, az óvodá­tól 14 éves korig. 13,000 gyil­kosságnak voltak szemtanúi — a TV tükrében. Nem jó nevelés. . . Cecile Rush, a keleti tengerparti államok 16 éves korcsolyázó baj­noknője, Asbuhy Park, N.J,-ben gyakorol, európai körútra készül. EZ AZ IGAZSÁG: CSATLAKOZZÉK HOZZÁNK! \ s . jßy / N Amikor legszebb Magyarország, akkor leszünk mi ott!

Next

/
Thumbnails
Contents