Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-12-03 / 49. szám

6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, December 3, 1964 A Szép Sziget - turista látványosság Bronz szobor a taipeii templomban Négyszáz húsz évvel ezelőtt portugár hajósok az Indiai­óceán vizein cirkálva egyszer­re megpillantottak egy nagy szigetet. Áhítattal felkiáltot­tak; Ilha Formosa — Szép sziget! Azóta is Formosa a neve ennek a dohánylevélfor­­máju szigetnek, bár a kínai­ak inkább Taiwannak neve­zik. Erre a szigetre vonult viasza megvert hadával Chi­­ang Kai-sek a kínai kommu­nisták győzelme után és ott szövi a már 80-ik .éve felé já­ró generalissimo terveit, in­kább álmait a 700 milliós százarföldi Kina visszaihódi­­tására. Egyelőre és előre lát­hatólag még hosszú időre a Szép j Sziget csak turista lát­ványosság. Évről-'évre többen keresik fel külföldiek, főleg amerikaiak. Tavaly 70,000 volt a látogatók száma, az idei évet 100,000 turistával remér lik lezárni. Sok érdekesség van a szigeten és főleg Taipei fővárosban a régi és az uj kí­nai élet együttesen különös varázzsal bir. A főváros ut­cáin még látni lehet az ember­­huzta' sétakocsikat s mellet­tük amerikai gyártmányú ta­xik robognak: ősrégi templo-1 mok szomszédságában ultra­modern épületek. És mindé-' nőtt kérték. Oly sok amerikai katona és civil van a szigeten, és a vá­roslakók, főleg azok, ákik ide­genekkel érintkezésbe jutnak, j ól-rosszul beszélik az angol nyelvet. Ellentétben az ame­rikai recept szerint készített chow meinnel, a taipeii ven­déglőkben valódi kínai étele­ket szolgálnak fel, pekingi és cantoni, szecsuáni és hunani specialitásokat. Sok érdekes kirándulóhely van a Szép szigeten, de ezek­nél sokkal érdekesebbbek a kirándulások a két kínai part­­menti szigetre — Kimoj 'és Macui —, amelyet a kommu­nistáik parti ütegeikből időn­­kint ágvuznnk, emlékeztetőül I arra, hogy háború van Mao! Ge-tung kommunistái és Chi­­-ang Kai-sek nacionalistái kö­zött. Az ágyúzások menetrend szerint folynak (régebben pá­ros napokon dörögtek a par­ti ágyuk), igy hát nem ve­szélyes ez a tüzérségi játék. A Szép Sziget jövője bi­zonytalan. A kommunistákat távol tartja a szigettől az Körséta a Paradicsomban amerikai hadiflotta, az Egye­sült Nemzetek Szervezetében még nem dőlt el a ‘Kínai Köz­társaság’ (Formosa ^hivatalos neve) sorsa és még nem lehet tudni, hogy végül a sziget egy darab független, szabad Kína lesz, vagy pedig Taiwan né­ven önálló állam. DECEMBERI KALENDÁRIUM December 3, 1639. Jonas Bronok, ravasz hollandus, az indiánoktól megvásárolt egy nagy darab földet s vételár­ként adott nekik két puskát, két üstöt, 'két télikabátot, egy j hordó erős almabort, két in­get és hat darab aprópénzt. J Az a niagy darab föld ma1 Bronck után a Bronx nevet viseli és egyik borója New York városnak. December 6. Egyetemes Biblia Hét kezdete ... Az Em­beri Jogok Hete kezdődik 10- én az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Napja, 15-én az amerikai Bill of Rights. Napja ... 1941 december 6-án. Roosevelt elnök utolsó béke-j üzenetét küldte Hirohito ja­pán császárnak. December 7, 1941. Roose­velt békeüzenete süket fülek­re talált, a japánok Pearl Harbor bombázásával hábo­rút indítottak az Egyesült Ál­lamok elen. December 11, 1936. VIII. Edward angol király lemon­dott a trónról, hogy feleségül vehessen egy amerikai elvált asszonyt... 1941: Németor­szág és Olaszország hadat üzent Amerikának. December 16, 1835. New Yo:k város történetében leg­nagyobb tűzvész elpusztítot­ta a keleti városrész alsó ré­szét, összeomlott, leégett 674 épület, 20 millió dolláros kár­térítési igények miatt csőd­be mentek a niewyorki bizto­sitó intézetek .. . 1916: Ras­­putint, az “őrült szerzetest”, a cári család kegyencét egy orosz főur meggyilkolta, holt­testét egy csatornába dobták. 1944; Battle of the Bulge, az utolsó német offenziva Hit­ler ezeréves birodalmának összeomlása előtt. December 18. Teljes hold­fogyatkozás este 9 óra 7 perc­kor (Eastern Standard Timié). December 21. Megjön a tél, hivatalosan, délután 2 óra 50 perckor ... 1620: a pligrimek partraszálltak ott, ahol ma Plymouth, Mass. van.. December 25. Karácsony... 1818: A “Csendes éj” — Franz Grober osztrák zenész szerzeménye — első elének­­lése Oberdorf ausztriai falu templomában. 1776: George Washington tábornok átkelt csapatával a Delaware folyón, Trentonnál, meglepetés szerű támadást intézett a bessern zsoldosok tábora ellen. December 31. Szilveszteri táncmulatságok napja. RÓMA. — Capri észak­­o'aszországi városban textil­­gyára van Renato Crotti ka­pitalistának. És sok kommu­nista -munkása is van. Ezen nem lehat csodálkozni, mert Észak-Oűaszországban, ahol magasabbak a munkabérek, mint az ország bármely más részében, divat a kommuniz­mus a párttagság ... Renato .Crotti a zsebébe nyúlt és ingyenes szovjet lá­togatásra küldte a kommunis­táit, hadd lássák saját sze­mükkel, milyen' ä paradicsom, amelyről vezéreik oly sokat ós oly szépeket szónokolnak. A kapitalista költségén kom­munista munkásai ellátogat­tak a szovjet anyaországba és annak középeurópai tarto­mányaiba. És amikor vissza­tértek, kevesebben voltak a kommunista párttagok. Nem mintha egyik vagy másik ott maradt volna az orosz, vagy más paradicsomban, inkább azt lehetne mondani: ellenke­zőleg. Tudniillik többen visz­­szatérásük után visszaadták a párttagsági igazolványukat a helyi pártvezetőségnek. Renato Crottinak van egy üzemi újságja, amolyan pár­darabja a párttagok faliújsá­gának. “Tuttocapri” a neve a kapitalista magazinjának. — Amikor paradicsomi körut­­j ukról visszatértek, a mun­kások a “Tuttocapri”-ban nyi­latkoztak az oroszországi és a csatlósországi utj ukról, ta­­pasztajataikról, élményeikről és az ott szerzett tanulságok­ról. íme, mutatóba egy pár munkásvélemény: •• Franco Rossi, kőműves: “őszintén szólva, jobbat vár­tam. Tulnagy az életszínvo­nal különbözősége. Az orosz farmok nagyon szegényesek.” Leonardo Tónin, acélöntő: “A>bb3n a percben, amint ma­gyar földre léptem, a kiábrán­dulás érzése vett erőt’ raj­tam. Milyen más ez az or­szág. mint a mi gyönyörű Itá­­liánk! A kör utazás végén mondhatom, a kommunista országok közt legrosszabb Ma­gyarország. A Szovjetunió­ban a közoktatás rendszere tette rám a legnagyobb ha­tást. Mindenki ohräs, A könyvtárak jól vannak felsze­relve. Sokan vannak, akik egy idegen nyelvet is beszél­nek ... Hihetetlen, milyen ne­héz munkákat végeztetnek a nőkkel... Az üzletek kiraka­taiban rossz, kócos holmikat lát az ember. Viszont az árak borzasztóan magasak. És a munkabérek alacsonyak. .. Lengyelországban és Cseh­szlovákiában a viszonyok va­lamivel jobbak, mint Orosz­országban, de persze, még mindig« sokkal rosszabbak, mint akármelyik nyugati or­szágban. Varsóban és Prágá­ban nem láttam annyi nehéz munkába fogott nőt, mint a Szovjetunióban. Lengyelor­szágban van némi privát vál­lalkozás.” Sante Trevisan, villanysze­relő: “Nem is hittem volna, hogy olyan sok ember foglal­kozik adásvétellel a fekete­piacokon.” Zeno Ghiele, szövőmunkás: “Moszkvában figyeltem a textilmunkásokat. A munká­­j uk termelékenysége nem nagy. Heti 41 órát dolgoz­nak. A legtöbben nők ... Az üzemi konyhában és elárusí­tóban az árak Moszkvában magasabbak, mint a mi üze-1 műnkben.” Valentino Sena, acélöntő: | “Jó a szociális és orvosi szol- ■ gálát, rosszak a lakások, a' munkaviszonyok, stb. Nem tu-1 dóm megérteni, miért kell oly I sok nőnek az utcákon dolgoz­ni. Az is újdonság volt szá­momra, hogy kőműves nők vannak ott.” Kara Bulgarelli, gyári mun­kás : “Oroszországban a farm­házak rossz karban vannak. Az egyik állami farmhoz alig tudtunk eljutni, mert sárten­geren át kellett gázolni... Győr magyarországi város nagyon rossz benyomást tett rám, hogy a gyerekek megro­hantak minket és golyóstol­lat, meg miegyebet kéreget­tek. A gyerekek nagyon rosz­­szul néznek ki és nagyon rosz­­szul vannak öltözve.” Mario Bernini, textilmun­kás: “Beszéltem sok magyar munkással és azt a benyomást tették rám, hogy ők ellensé­­{ gei a kommunizmusnak ... Minálunk sok falusi házban 1 van televízió, hűtőszekrény és sok mezőgazdasági mun­kásnak van motorkerékpár­ja, sőt autója. Oroszország­ban ilyen nincs!” Giuseppe Trevisi, segéd­munkás : Mindenütt, amerre jártunk, azt láttam, hogy az emberek rossz hangulatban vannak, lemondás van az ar­cukra irva. Én bizony nem cserélnék velük. Jobb az élet minálunk Olaszországban ... Amikor Moszkva felé utaz­tunk, aztán Moszkva ós Kiev között csupa fából és szalmá­ból készitett falusi házakat láttunk és az emberek öltöz­ködése egyenesen siralmas. A farmok nagyon elmaradottak­nak látszanak. Két farmon a vezetőink számadatokat kö­zöltek velünk a farmok ter­meléséről és könnyű volt ne­künk megállapitani, hogy az orosz farmok sokkal kevésb­­bő termékenyek, mint a mi­eink. Úgy látszik, nagy a hi­ány mezőgazdasági gépi fel­szerelésekben ... A városok­ban az életszinvonal maga­sabb, de egyáltalán nem lehet összehasonlitani az olaszor­szági városi nép életszinvona­­lával... Nekik ott csak egy pártjuk van és ezért náluk nincs igazi szabadság. Ná­lunk Itáliában van!” Rodolfo Marinchel villany­­szerelő arra a kérdésre, hogy szeretne-e a Szovjetunióban élni, dupla nemmel felelt, igy: “Abszolúte nem!” Egy farmer Mulkeytown, IU.-ban arra használja traktor-ekéjét, hogy árkot vonjon a közeledő erdőtűz előtt. Hajdiszek külömböző viseletekben, David and David “hajstilizáló” kreációja New Yorkban. Leopold véleménye Leopoldrél SAN JUAN, Puerto Rico. — Nathan Leopold, chicagói milliomos szülők gyermeke, aki fiatal korában kiváncsi volt, hogy milyen érzést vált ki a gyilkosság és evégből meggyilkolt egy kisfiút, 33 és fái esztendő után pár évvel ezelőtt kiszabadult a börtön­ből, s ahogy mondani szokás, a társadalom hasznos tagja lett. A puerto-ricoi egyete­men tanít, orvosi kutatást vé- ^ géz és feleségével példás há­zaséletet él. Mi tette őt újra hasznos emberré ? A börtön ? Nem, mondja ő a San Juan Review nevű havi folyóirat­ba irt cikkében; nem a börtön javította meg őt, hanem ő a börtön ellenére megjavította I magát. Akármilyen különösek a né­zetei, érdekesek, . mert 33 és fiái évi tapasztalás alapján Ítélkezik a börtön felett. Azt írja, hogy a börtönbüntetés nincsen hasznára, előnyére a társadalomnak, mert, először mint megtorlás, nem méltó egy felvilágosodott társada­lomhoz és másodszor, mint bűnös tettől visszaretentés, nem hatásos. A börtöntől való félelem nem rettenti vissza a bűnös tervet forraló embert gonosz tette végrehajtásától? Nem, mondja Leopold; aki bűnös tettre készül, nem számol az­zal, hogy tettenérik, máskü­lönben elállna terve végre­hajtásától. Leopold szerint csak na­gyon kevesen vannak olyan bűnözők, akiket a börtönben jó útra térítenek, de ezekben az esetekben is a jó eredmény Tizenöt éve a legnagyobb hóvihar akadályozta a mentőakciót, hogy elérjék a Bonanza utasszállító repülőgép lezuhanásának helyét. nem a börtön javára, hanem a személy javára Írandó. A nor­mális életet élő ember fő tá­masza az életben az emberi méltóság, és éppen ez az, amitől az embert a börtön megfosztja. * =s * OSSINING, N. Y. — A Sing Sing börtön árnyékában a Jó Polgár Nevelés Tanácsa tiz éven át tanulmányozta a fia­talkorúak bűnözésének meg­előzése problémáját és négy évi előkészítés után Ossining öt elemi iskolájában 1700 nö­vendék részére speciális erköl- j esi tanfolyamokat rendeztek, ■ jó polgárokká való előkészíté­sül. A tanítás lényege az, | hogy a gyermekeket együtt­működésre, udvariasságra, önálló gondolkodásra és cse­lekvésre nevelik, ily módon igyekeznek őket kedvezőtlen környezeti befolyástól meg­óvni. Dr. Herbert C. Mayer, a Tanács igazgatója, a minap sajtókonferencián a számolt be erről az érdekes program­ról. Az elmúlt tiz év alatt, miközben a fiatalkorúak bű­nözését tanulmányoztuk — mondta — arra a felismerés­re jutottunk, hogy nincsen vagy csak nagyon kis mérték­ben van összefüggés a fiata­lok bűnözése és a család jöve­delme, a lakásviszonyok, a népi eredet közt; a jellem ki­alakulására nem a környezet gyakorol döntő hatást, hanem a személy magatartása kör­nyezetével szemben határoz­za meg ideálj ait és magatartá­sát. Kétszáz évvel ezelőtt született a verbunkos zene csodahenedüse Kétszáz esztendeje, a Po­zsony megyei Nagyabonyban [ született a művész, kinek ne-( ve a múlt század első két év-1 tizedében szinte eggyé vált Magyarhonban a muzsika fo- j gaimával; Bihari János ci-J gányprimás, hegedüvirutóz, verbu nkoskomponista. Egyszerű emberek és koro­nás fők rajongtak játékáért. Mert Biharinak, a kottához nem értő virtuóznak megada­tott a legnagyobbak dics őssé­­ge: művészetével egy egész nemzethez fordulhatott, zené­je egy ország szivében vissz­hangzott, hegedűjének gyúj­tó hangja sokat szenvedett, szebb, s igazabb jövőre vágyó százezrek és milliók álmait szőtte tovább. Olyan korban élt, amely­ben nemzetének nagyon is szüksége volt éltető, utat mu­tató lángoszlopokra. Az idők méhében ott érett már a re­formkori Magyarország, ott formálódott az a szellemiség, amely utóbb 1848 eszméiben öltött testet. Berzsenyi, Köl­csey, Vörösmarty mellett mu­zsikusok voltaik a nemzeti ön­tudat legnagyobb hatású éb­­renztői: Lavotta, Csermák — s valamennyi ük közt a legne­vesebb a már-már legendás­hírű Bihari. Kisfaludy Sándor önmaga művészi képmására ismert benne, Berzsenyi, Széchenyi rajongott érte. Liszt Ferenc tőle tanulta, hogy mit jelent j a magyar zene — több évti­zeddel azután, hogy hallhatta j Biharit, ilyen elragadtatott szavakkal emlékezett rá: — | “Amikor ezt a cigányvirtu­­zek közt is nagy embert 1822- ben hallottuk, nem voltunk már olyan kicsiny gyermek korban, hogy ne tudtuk vol­na az általa keltett benyomást kitörölhetetlenül rögzítem. | Lelkünk úgy itta, mint vala­mi nagyhatású életnedvet. Mi­kor később néha emlékeze­tünkbe idéztük a halottakat, azt gondoltuk, hogy az, amit éreztünk, hasonlatos a közép­kor merész alkimistái, a dé­moni mágusok titokzatos sze­­reinek, titkos laíboratoriu-1 mákban főzött elixirjeinek ha­­tásához. Olyan erőt adó ital volt ez, ami ereinkbe életet, | erőt csepegtetett, bátorságot, 1 büszkeséget keltett, a szeplőt­lenség, a sebezhetetlenség ér­zését támasztotta.” De Liszt Ferenc nemcsak a “tüzet”, az “elixirt” örököl­te Biharitól; számos dallamát is remekművű keretbe foglal­ta “Magyar Dalok” cimü zon­­goramü-sorozatában, miájd a Magyar Rapszódiákban. Kál­­dy Gyula megállapítása sze­rint azonban nem Liszt volt az első világhirü művész, aki Bihari-dallamot dolgozott fel: szerinte Bihari a szerzője an­nak a verbu nk o s m elód iá mák is, amely Beethoven ’’István király” nyitányában szerepel. Ám bizonyos, hogy nem Liszt volt aiz utolsó a Bihari muzsi­káját világszerte ismertté te­vő művészek sorában. Száza­dunkban Kodály Zoltán adó­zott zenével Bihari emléké­nek: egyik pompás, lendüle­tes dallamát a Háry János to­­borzójába foglalta bele. Bihari emlékét őrzik máj* * az első hazai operakisérletek magyar számai is. Egyes for­rások pedig őt jelölik meg a Rákóczi-induló szerzőjeként. Ezt a kérdést máig sem tisz­tázta a zenetudomány; tény azonban, hogy műsorán már a 19-ik század első éveiben ott szerepelt a Rákóczi-nóta, utóbb pedig lelkes és nagyha­tású terjesztője, propagálója volt az indulónak is. De nem a Rákóczi-nóta volt az egyet­len régi magyar dallam, me­lyet Bihari játszott: kuruc nó­ták, népdalok maradtak fenn nyomán. Ő maga tudniillik nem értett a kottához, terem­tő és ujjáteremtő művészeté­ből csak annyi maradt ránk, amennyit muzsikusok és mű­kedvelőik részben emlékezet­ből, papírra vetettek: gyak­ran nem több, mint egy-egy dallamcsontváz. Művészetének igazi ereje elenyészett tehát ia múló idő­vel. Életútja nem kevésbbé tragikus. 1824-ben balesetet szenvedett, karja eltört, s közönsége, amely egykor bál­ványozta, gyorsan elfelejtet­te. Magárahagyottan, koldus­szegényen halt meg Pesten 1827-ben. Századunkra várt, I hogy igazságot szolgáltasson' i ennek a jelentékeny müvész- 1 nek, akinek neve nélkül nem j lenne teljes a magyar szelle­­| mi élet krónikája. Bónis Ferenc (Budapest)

Next

/
Thumbnails
Contents