Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-09-10 / 37. szám

6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, September 10, 196| F AMÍG a búzából kenyér lesz Mi történik, amig a bűzéből kenyér lesz, hogyan alakul ki a kenyér mai formája ? Az ősember a gabonamag­­vákat egy lapos kőre szórta, s egy hengeralaku kővel meg­őrölte. Az igy nyert lisztet vizzel összekeverte, s meget­te. Hosszú ideig ez volt a ke­nyér. Egyszer a tűz mellett felejtették, s megsült. Lepény lett belőle. Már jobban hason­lított a kenyérre, s jobban is Ízlett a kásánál. Ezért hama­rosan sütőeszközt is készítet-1 tek. A lapos kőre parazsat szórtak, majd amikor az át-j forrósodott, a lesöpört hamu helyére öntötték a kását. Meg-' született a malom és a ke­mence őse, vele pedig az em­beriség legfőbb tápláléka: a kenyér. A lapos kőből idővel örlőtál, majd mozsár lett, az ókorban pedig megjelent az első ma­lom. Az egyik lapos kő fölé egy hasonló nagyságú kerek követ tettek, amit tengelyen forgattak. A munka a család nőtagjainak, később a házi rabszolgáknak adott örökös elfoglaltságot. A középkorban már kevés volt a kis kézimalom. Na­gyobb kellett, ezért megszer­kesztették az első valódi őrlő­­müvet. Szárazmalomnak ne­vezték, állatok hajtották. De ezek a kövek még min­dig lassan forogtak. Ezért a természet erőit, a szelet, a vi-j zet hívták segítségül az em­berek. A vízimalmokat sebes folyású patakok, folyók part­ján építették fel. Az ügyes szerkezet nemcsak több, ha-I nem jobb lisztet is őrölt, mint elődei. Ahol nem volt viz, a szelet fogták munkába. Az első szél­malom úgy ezer éve kezdett kelepelni, s néhány századdal később már a magyar Alföld síkságain is megjelent ez a kü­lönös építmény. Ez is, akár vizi testvére, gyorsan terjedt, báV korántsem dolgozott olyan ’jól, mint amaz. Legnagyobb baj az volt, hogy a szél ere-! jét nem tudták szabályozni, j Sokszor a vihartól sebesen forgó kövek szikrát vetettek, s leégett az egész fából épült malom. A gőzmalom feltalálásával még szebb lisztet őröltek, mint azelőtt, s szebb lisztből szebb ■ kenyér is sült a kemencékben. ; Az ősember lapos kövét'az őskorban a sütőharang vált­­; ja fel. A kenyeret ekkor már nem a szabad ég alatt, hanem a harang alatt sütötték, amit ráborítottak. A középkorban már találkozhattunk a valódi kemencével is. A múlt században nagy len­dülettel fejlődött tovább a ke­­menceépités. Ebből gőzkemen­cét, majd gázkemencét épitet­tek a régiek helyett. Legújab­ban elektromos kemencékben sülnek a ropogós kenyerek. A kemencékkel együtt megvál­tozott a kenyérgyártás is. Nem is olyan régen még emberi erővel készítették a kenyeret. Kézzel szitálták a lisztet, dagasztották a tész­tát, tették kemencébe, gyjtot-; tak tüzet benne. A nagyváro­sokban a kenyér ma ugyan-; úgy gépek segítségével készül mint bármelyik más ipari tér- j mék. Gépek szállítják és szi­tálják a lisztet, dagasztják a kenyeret, adagolják a vizet, formázzák a tésztát, s végül teszik a kemencébe. Az ember j csak irányítja, ellenőrzi mun- j kájukat. Ezekben a kenyér­gyárakban már hiába keres­sük a hosszunyelü péklapátot. Munkáját az örökké mozgó szállítószalag végzi el, ame­lyen szép sorjában fekszenek a kenyerek és ott is sülnek meg.. Az ilyen mindent-tudó gépek között 40 percig utazik a kenyér a kemencében, s két­­percenként érkezik egy-egy megsült cipó a végállomásra. De ez még nem az igazi végállomás. Hátra van még a kenyér hűtése. A forró kenye­reket csempézett falu alagút­ba viszik s itt ventillátorok szívják el a kiáramló gőzt. Két óra múlva azután előáll­hatnak az autók, hogy elszál­lítsák a friss kenyeret. Vájjon mindenütt búzából készül a kenyér? A világ sok helyén fogyasztanak buzake­­nyeret, de nem mindenütt. Sok országban a kenyér árpá­ból, zabból, kukoricából készül legtöbbször azért, mert ott a búza nem1 terem meg. Sok he­lyen egyáltalán nincs kenyér. Az emberiség nagy része rizst eszik helyette, s vannak olyan részei földünknek, ahol a kü­lönböző pálmák gyümölcséből készítenek valami kenyérfélét. Máshol egy-egy növény gumó­ját termelik, abból sütnek vagy éppen főznek valami ke­nyérfélét. Az uj kenyér születése min­dig és mindenütt ünnep. Azt jelképezi, hogy az emberek | nehéz munkája nem volt hiá­bavaló. De az ünnep emléke­­zés is. Olyan időkre,, amikor kisebb is, feketébb is volt ez a mai, szép, fehér mosolygó cipó. ! Nóber I. Budapest A Demokrata konvenció színhelyén, az Atlantic City, N. J.-i Convention Hallban beszerelik az egyes államok jelképeit. Az egyik legérdekesebb jelkép: a texasi torony. SÁROSPATAK ŐSI DICSŐSÉGE Alig vah Magyarországnak még egy városa, ahol a tör­ténelmi levegő olyan sürü len­ne, mint Sárospatakon. Patak már az Árpádok alatt királyi, majd királynői város; várát IV. Béla emeltette, itt szüle­tett Árpádházi Erzsébet. A későbbi időből a templomban megmaradt — most a várká­polnában van — Fálóczy An­tal síremléke, aki, gondos em­ber lévén, előre kifaragtatta a hatalmas kőlapot, rajta sa­ját képmását, de soha nem ke­rült a síremlék alá, mert ott­maradt sokakkal együtt a mo­hácsi csatamezőn. A látogató, amint végigha­lad a városon, lépten-nyomon a magyar múlt emlékeibe üt­közik: Ebben a földszintes házban, a filozófia tanárának hajlékában lakott Erdélyi Já­nos, ebben a másikban 1847- ben Petőfi szállt meg, a har­madik épület a fiatál Kossu­thot mondhatta lakójának. — Innen a vártemplomból ragad­ta el egy baljóslatú napon Ba­lassa Bálint Dobó Krisztinát; itt fogadta Bocskay a török szultán követeit. A várnak ebben a szárnyá­ban élt, ott kertészkedett na­ponta a szigorú Lórántffy Zsuzsanna, aki hozományul vitte Patakot a Rákócziaknak. Ebben a szobában szövöget­ték, az asztalra könyökölve, összeesküvésük szálait Wes­­selényiék. Patak környékén lobbantak fel a 17-ik század végén a né­pi felkelések lángjai is. Itt ne­velkedik a kis Rákóczi Ferenc, ide tér mindig vissza; ebben a teremben ülésezett 1708-ban az országgyűlés, amely sza­badságot ígért győzelem ese­tére a felkelt jobbágykatonák­nak. Ebből az ablakból nézi Rákóczi a kezdetben hűséges, de később hűtlenné vált Be­­zerédi Imre kivégzését, aki bilincses kezét felemelve hiá­ba kiáltott érdemeiről, mielőtt feje lehullott volna. A magyar művelődésnek mi­csoda kohója izzott itt száza­dokon keresztül, s Patak mi­lyen készségesen fogadta be a leghaladóbb kulturális áram­latokat ! A templom gót csúcs­­ivei, a Perényi család rene­­szánsz-épitkezéseinek csodás emlékei, Coméniusnak itt tar­tózkodása alatt irt tanköny­vei, Simándi professzor fizi­kai kísérletező eszközei, Ka­zinczy levelei, Móricz Zsig­­mond diákkorának emlékei éppúgy erről vallanak, mint a kollégium nagy könyvtár­­terme, amely Pollack Mihály terve szerin: épült és könyv­anyagát még Erdélyi János ál­lította rendbe. Mint a fák év­gyűrűiből, úgy olvosható ki Patak emlékeiből a haladó magyar művelődés egész me­nete. De csak a múlt ilyen f ényes, Patak ma inkább egy régeb­ben nevezetes szerepet játszó, ám lassanként háttérbe szo­ruló emberhez hasonló, aki ritka kincsek birtokában van, múltja drága emlékeit melen­geti, de ruhája kopottas, az inge Ujját szemérmesen hú­zogatja vissza a kabátujjba, mert kézelői kissé foszladoz­nak. A vár előtti nagy kert pá­zsitja perzselt, az utakon sze­metet kerget a szél, a város­ban a magyar paraszt-barokk korszak nevezetes emlékei kö­zül nem egy düledezik. A csa­tornázás elmaradott. Az ide­vetődött igen poros utakon halad végig, a két vendéglő színvonala is bizony elég ki­­vánnivalót hagy maga után. A vár termei, bútor-, viselet-, szőttes-, cserépedény-kiállitá­­sai ugyan valóságos iskolái lehetnének a magyar ifjúság­nak —, az iskolán kívüli nép­művelés, a könyvtár azonban albérletben tengődik és a régi gimnázium sem tölti be való­ban országra szóló hivatását. Minderről a patakiak csen­desen, tartózkodással, szégye­­lősen beszélnek, de lehetetlen észre nem venni azt a lassú hanyatlást, amelyből Sáros­patak most kezd csak felemel­kedni. Pamlényi E. Budapest "Bűn és bünhődés" légi iecept szerint a Szovjetunióban Ez volt a félülnézete a teljes és Cityben. delegátusokkal megtöltött demokrata konvenciós halinak, Aatlantic MOSZKVA. — Ludmilla Petrunina, 21 éves áruházi ki­szolgáló lány epedve várako­zott a Bolsoj-Szinház oszlopok­kal díszített bejárata előtt, mely a moszkvai “aranyifju­­ság” kedvenc találkozó helye. Nem sokáig kellett várakoz­nia — lovag.közeledett: Mon­sieur Gérard, a fess autótu­lajdonos, egy NATO hatalom diplomatája. Egy hosszú és lágy pillantás a hosszupilláju lányszemekböl és Ludmilla boldogan süllyedt a kényelmes autó párnáiba. Amint Ludmilla másnap reggel elhagyta a diplomata fényűző lakását a Kutushow­­ski Prospect-en, egész sereg tapasztalattal volt gazdagabb: A világ legjobb pezsgőjébe kóstolt bele, a legfinomabb tortákkal ismerkedett meg, megtanult twistet táncolni és . .. mint később a “Leninsko­­je Snamja” (Lenin Lobogó) elítélően megállapította, “el­adta egy fiatal orosz lány eré­nyét, egy külföldi nylonsá­lért.” Ludmilla moszkvai éjszaká­inak egyenes folytatása volt egy népbirósági tárgyalás a fővárostól 50 mérföldnyire északra eső kisvárosban, Kim­ben. A vád igy hangzott: — Társadalomellenes, élős­­di élet. — A tárgyalás 1000 néző előtt Kiin üveggyárában zajlott le, azért az üveggyár­ban, mert csak ide fért be, az elriasztó példának szánt 1000 néző. Shatalin népbiró először is hátborzongató erkölcsi képet festett, a közeli fővárosról, Moszkváról, elmondta, hogy nyaklónélküli partik játszód­nak le külföldi diplomaták la-Kasam, anoi a gonosz kuiioidi­­ek kiskorúak becsületébe gá­zolnak s kihangsúlyozta, hogy Ludmilla egyik barátnője 16 éves volt, amikor megismer­kedett egy bizonyos Monsieur Michellel, azonkívül, hogy ho­gyan vettek fel róla pornogra­fikus felvételeket egy külföl­di magazin számára. Majd rátért a biró a még ennél is súlyosabb vádra: Lud­milla és barátnői coctailt szür­­csöltek és kölcsönösen orrhan­gon Marta, Lucy és Yvonne­­nak nevezték egymást, a dip­lomaták lakásán. Ludmilla közelebbről meg nem határozott nyugati bará­tai Gerard és Michel a ható­ságok részéről békében ma­radtak. Ő maga Ludmilla azonban hosszú útra indult: Öt évi kényszermunkára — Szibériába! ... KONGÓ-TAKTIKA LEOPOLDVILLE, Kongó. — Megoldódott a kérdés, hogy mi volt az oka a kongói kor­mánycsapatok, rebellisek el­leni első sikertelenségének. Kiderült az, hogy a láza­dó csapatok vezére, a Lumum­­ba-utód, Gaston Soumialot ki­tűnő üzleti érzékkel rendelke­zett. Mielőtt egy-egy várost megtámadott, követeket kül­dött az egyes városok helyőr­ségeihez, akik felajánlották, hogy a kormánycsapatok fegy­vereit jó áron megvásárolják. Azonkívül párhuzamosan meg­ígérték. hogy a város elfogla­lása után rádióbejelentéseik­ben rendkívül nehéz ütköze­tekről fognak beszámolni, — hogy kiemeljék a kormány­csapatok “hősiességét”. Pazarlásban nem maradnak hátra a takarékos angolok sem LONDON. — Az alsóház­ban vita kerekedett egy jelen­tés körül, amelyet egy parla­menti vizsgáló bizottság ter­jesztett elő a katonaság kö­rében mutatkozó pénzpocsé­­kolásról. A 297 oldal terjedel­mű jelentés bővelkedik ijesz­tően tanulságos részletekben. Több külföldi katonai bá­zist rövidesen bezárnak s még­is, ezeken változatlan hévvel folyik a költekezés. Singapo­­reban az angol kutyaállomás 115 kutyának viseli a gondját évi 110,000 font sterling (300 ezer dollár) költséggel, köny­­nyü kiszámítani, hogy egy-' egy kutya eltartása évi 1000 fontba kerül. Hong Kongban az angol katonaság egy nagy telket nagylelkűen átengedett a városi kormányzatnak s ez nemsokára egy akert egymil­lió font sterlingért eladott a Hilton Hotel vállalatnak. Gib­raltárban, amely bázis a mai világhelyzetben alig ér vala­mit, csak egy légi osztag van készenlétben, mégis 1200 re­pülőt tartanak ott Malájor­szágban az angol légierő ka­tonabandájának évi kiadásai 85,000 font sterlinget tesznek ki. Az angol hadihajókon fe­les számú személyzetet tar­tanak, túlsók tengerész újon­cot toboroznak. A hadihajók sokszor befutnak — kisebb javítás ürügye alatt — Hong Kong kikötőjébe, mert ott a tengerészek jól kimulathatják magukat. Most már csak az a kérdés, —: Írja a Daily Mirror —, hogy mindezekért kiket fog­nak felelőssé tenni. FINOM CSEMETÉK SMITHTOWN, L. I., N.Y. — A rendőrség elcsípett egy betörőbandát, amelynek tag­jai közt volt 12 éves fiú és a legidősebb 15 éves volt. Mind “jó családok” gyermekei, a szüleik igazgatók, mérnökök, tanárok. Családi otthonaik a 30,000 dolláros osztályba tar­toznak. Kihallgatásuk során kiderült, hogy azért követtek el heteken át betöréseket, hogy egymásközt dicseked­hessenek hőstetteikkel. A pénzt, amit szereztek, baráti összejövetelek rendezésére fordították. A 60 éves Samuel Halvern Long Island, City, N. Y.-ból, parkoló helynek nézte a Presidential Motor Lodge úszómedencéjét Hyan nis, Mass.-ben és belehajtott a 12 láb mély vízbe. A BÖRTÖN SZABAD LAKÓJA NEW YORK. — Alabama­­ban történt két évvel ezelőtt. Edmund L. Elliot 22 éves festősegédet forgalmi kihá­gás miatt 60 napra a megyei börtönbe csukták. De nem so­káig maradt becsukva, nemso­kára mint jóviseletü fogoly rövid időre kimehetett. Egy ilyen rövid kimenőt arra hasz­nált fel, hogy egy fogolytár­sa címére jött kormánycsek­ket a név meghamisitásával beváltott a közeli bankban. 61 dollár 80 cent ütötte a mar­kát. Elég volt az útiköltségre, s amikor letelt a 60 nap,' Elliott New Yorkba jött. Itt most megtalálta őt a posta egyik nyomozója és bíróság elé állí­totta a két év előtti levéllopás és csekkhamisitás miatt. A szövetségi biró megértő volt: tekintettel arra, hogy két év óta becsületes életet élt, csak feltételes büntetést szabott ki rá, egyévi próbaidővel. BIBLIAS BETÖRÖ LONDON. — Egy garázs­ban betörő járt, elvitt annyi pénzt, amennyit talált és ott­hagyott egy medáliát, amelybe ez a parancsolat volt belevés­ve: Ne lopj! I Lloyd Cuff-ot Jamaicából, deportálták Miami, Fla.-ból. Mikor meg­bilincselve a repülőtérre vitték, hirtelen kirántotta az egyik rendőr I táskájából annak revolverét és mindkét kisérőjét agyonlőtte. Vad I revolvercsata után fogták el. A gyilkos a főidői fekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents