Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-06-04 / 23. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE HUNGARIAN WEEKLY DF TRENTON AND VICINITY AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 51. ÉVFOLYAM No. 23. SZÁM ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c TRENTON, N. J, Thursday, June 4, 1964. Eqy per és 40,000 állampolgár New YORK. — Kétheti lá­togatásra a nyugatnémetor­szági Köln városból ide érke­zett Mrs. Dieter Schneider. A nyugatnémet kormány által kiállított ‘hontalan útlevéllel’ jött, pedighát két nappal utra­­kelése előtt már amerikai ál­lampolgár volt s már csak amerikai állampolgárságának formális megerősítése volt hátra amerikai útlevél kiállí­tása utján. Mrs. Dieter Schneider nevét Mrs. Dieter Schneider a magyar újságolvasó már is­meri és sokáig nem fogja el­felejteni. Ö az a német szár­mazású, fiatalon honosított amerikai állampolgár, akitől megvonták az állampolkársá­­got az 1940 évi bevándorlási és honosítási törvény rendel­kezése aapján, mely szerint a honosított állampolgárok el­vesztik állampolgárságukat, ha három évet töltenek szár­mazásuk, vagy korábbi állam­­polgárságuk országában. Mrs. Dieter, lánynevén Angelika Schaeffer, német iró leánya, Bajorországban született. Az egész család náci-e 1 eines volt és amikor Hitler uralmát elvi­selhetetlennek érezték, vala­mennyien az Egyesült Álla­mokba jöttek, idővel amerikai állampolgárok lettek, Angeli­ka három fivére és egy nővére mind kitüntetéssel végezték iskoláikat Amerikában. Mrs. Schneider, két ameri­kai ügyvéd segítségével, eré­lyes jogi harcot vívott s végül a Legfelsőbb Biróság előtt ki­vívta annak a honosított ál­lampolgárokat másodosztályú polgárokká degradáló parag­rafusnak alkotmányellenessé nyilvánítását és hatályon kí­vül helyezését. Nehéz küzde­lem volt ez, és drága. A Schneider család 7500 dollárt ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484, költött a per vitelére, amiből 6000 dollár a sok beadvány és okirat nyomtatási költsége volt. Az ügyvédek — Milton V. Freeman és Horst Komik — díjtalanul vezették a pert négy esztendőn át. Honostiott, majd törvény alapján automatikusan honta­­lanitott amerikai állampolgá­rok ezreit érint a főbirósági döntés, amelyet Mrs. Schnei­der kiharcolt. Körülbelül 40,- 000-re becsülik azoknak a ho­­nositottaknak számát, akiktől 1940 óta az amerikai állampol­gárságot megvonták s akik most — ha még életben van­nak — kaphatnak újra ame­rikai útlevelet, mégpedig olyat, amelybe nincs beleírva, hogy a honosítottak legfel­jebb három évig tartózkod­hatnak óhazájukban. De az amerikai állampolgárságot is biztosítja a főbirósági döntés — nevezzük igy: Lex Schnei­der — az állampolgársági kö­telékbe visszatérők gyermeke­inek is, mert, szüleik állam­­polgárságát a döntés vissza­menőleg ismeri el. Főleg német és olasz szár­mazású honosított amerikai­akat érint a Lex Schneider, mert főleg ezek tértek vissza öreg napjaikra a régi hazába azért, mert a Social Security nyugdíj Európában többet ér, mint itt. Öreg magyarokat nem kecsegtethet a nyugdij nagyobb vásárlóképessége — szerűen azért, mert — azt a Social Security hivatal nem utalja át kommunista kor­mányzat alatt álló országba, ahol hamis átváltási árfolyam alapján a kormány a nyugdij­­csekkből jókora darabot ellop­na. Magyar aluminium tanácsadók Brit-Guianában (FEC) Az angol gyarmat­­ügyi minisztérium felügye, lete alatt álló félig függet­len Brit-Guiana kommunis­ta jellegű kormánya az Egye­sült Nemzetekhez fordult,— hogy szakértőket küldjenek ki az ország lassan fejlődő alumínium iparának tanul­mányozására és javasla­tok tételére. A U.N. válaszi­­tása a közismerten kitűnő magyar aluminium szakér­tőkre esett, s egy három­tagú csoportot küldtek ki Brit Guianába az év elején a kért feladat elvégzésére. Munkájuk befejeztével Be, retvás Ferenc, a csoport ve­zetője, a budapesti rádióban elmondotta, hogy feladatuk az volt, hogy felmérjék a vi­lág negyedik legnagyobb ba­­uxit készletével rendelkező országban az aluminium ipar, fejlesztési lehetőségeit. Egy rövid időre szóló és egy táv­lati javaslatot dolgoztak ki a fejlesztés irányelveire vo­natkozólag. Továbbá indít­ványt terjesztettek elő az ország bauxit kincsét jelen­leg hasznosító kanadai és amerikai vállalatok között fennáll egyes függő és vitás, kérdések rendezésére. A je­lentést hazatérőben New Yorkban átadták a U.N. ille­tékeseinek, akiknek élő. szóban is beszámoltak brit guianai tapasztalataikról. A másfél mérföld hosszú Sarrafiya vasúti hid Bagdadban, melyet a második világháború alatt, készítettek, hogy sietve fegyvert szállít­sanak az orosz bolsevistáknak. A drága kórház — egyre drágább NEW YORK.— Az ország legnagyobb Blue Cross in­tézménye, az Associated Hos­pital Service of New York a biztosítási dijak 33 százalék­kal való felemelésére kért felhatalmazást az illetékes állami hivataltól. Az állami biztosítási biztos megálla­pította, hogy a kérelem jogos, mert ha nem jutna több be­vételhez, a newyorki Blue Cross csődbe menne. A szomszédos államok Blue Cross biztositói hason­ló kérelmeket terjesztettek elő. A New Jersey Blue Cross 33 százalékot kért, megka­pott 19 százalékot és bejelen­tette, hogy pár hónap múl­va megint díjemelésért fog jelentkezni. Mindenütt az or. szágban drágul a Blue Crosis, biztosítás, vagy pontosab­ban: előre befizetés beteg­ség esetére. És persze eme­lik a díjszabást a privát biz­tositó társaságok ig, mert a; magasabb dijakat elkerül­hetetlenül szükségessé tevő okok ugyanazok az egész vo­nalon. A kórházak költségei egyre emelkednek és a biz­tositó intézményeknek és társaságoknak egyre na­gyobb bevételre van szük­ségük, hogy a kórházak egy., re nagyobb számláit meg tudják fizetni. A kórházi gon­dozás költségei egyre emel­kednek, 10 év óta több mint duplára emelkedtek ég a vég beláthatatlan. New Yorkban a United Hospital Fund 98 kórház, költségvetéseit tartja szá­mon sok év óta. Megállapi­­totta, hogy egy beteg egynapi ápolása 1947-ben átlag 15 dollár 55 centbe került, 1932- ben 40 dollár 92-re emelke­dett és három éven belül va­lószínűleg 55 dollár lesz. Napi 55 dollár kórházi szám. : la! Ki tudja ezt megfizetni? És a megfelelően magas Blue Cross vagy privát biz­tosítást ki tudja megfizetni? i Ki tudja megfizetni a már ma, , is az általános kereseti vi­szonyok mellett aránytala­nul magag dijakat és ki ké- ' telkedik abban, hogy az el­következő években az arány­talanság még tovább ki fog szélesedni ? És mindenki kérdezi: Mi- - ért? ( A Health Insurance In- 1 stitute felel a kérdésre. A ' kórházi költségek emelke. ] désének fő oka a munkabé­rek emelkedése, mert a mun­kabérek a fő kiadási tételek. * Az utóbbi 10 évben szüksé- * Eladó ház. Egycsaládos, jó ál- ^ lapoiban levő, központi fekvésű | ház eladó. Kitűnő vétel! Hívja: CH'9-5322. í gessé vált díjemelések két­harmadrészét a munkabé­rek emelkedése okozta. De sok egyéb ig, amire a kórhá­zaknak szükségük van, drá­gább lett az évek folyamán, nem utolsósorban a gyógy­szerek, amelyek. egyre job­bak és egyre drágábbak, valamint az. egyre jobb és, egyre drágább laboratóriumi és kezelési berendezések. Az orvosi és sebészi dijak is magasabbak na, mint vol­tak az utóbbi években, de az, emelkedés nem haladja fe­lül oly ijesztő mértékben a kereseti viszonyok javulá­sát, mint a kórházi kezelés drágulása. Az Országos Egészségügyi Hivatal számí­tása szerint az átlagos ame­rikai lakos 1939-ben 25 dol­lárt költött orvosra, most, több min ti60 dollárt — hat­­szorannyit. Az általános meg­élhetési költség és az orvogi kórházi szolgálat áralaku­lása 1947 óta azt mutatja, hogy a megélhetés 132 szá. Zalákkal drágult, az egészség­­védelem 171 százalékkal lett költségesebb. Az orvosi és főleg a kórhá­zi kezelés folytonos és egy­re nyomasztóbb drágulása különösen az öregebbeket sújtja, akiknek jövedelme a legtöbb esetben csökken. Ez a magyarázata annak, hogy a 65 éven felüliek részére bizonyos könnyítések szük­ségességét mindenki belát­ja. Csak abban a kérdésben vannak eltérő nézetek, hogy ezt a könnyítést hogyan va­lósítsa meg az országos, az állami és a helyi kormányzat. A fő kérdés, amelynél a né­zetek elválnak: Social Se­curity keretében általános szabályozág, vagy segélye­zés olyanoknak, akik a ma­guk erejéből a költségeket nem tudják megfizetni, (orvo­silag szegények.) A SUGAR HAZASPAR MERÉNYLŐI GYILKOSSÁG VÁDJA ALATT TORR SOCIAL SECURITY NYUGDÍJRA VAN KILÁTÁS WASHINGTON— A kong­resszusban még mindig nyilt kérdés, hogy a Kennedy-John­­son-féle “Medicare” néven nevezett Social Security ja­vaslatot emeljék-e törvény­­nyé, vagy a jelenleg az álla. I moknak csaknem felében már gyakorlatban életbe­léptetett Kerr-Mills-féle tör­vényt, amely csak “orvosilag szegény” öregeknek nyújt betegsegélyt, vagy pedig— egy harmadik megoldással próbálkozzanak addig is, amig rendszeres és végleges megoldást találnak a 65 éven felüliek egészségvédelmé­nek biztosítására. Ez a har­madik, időleges megoldás lenne: a Social Security nyugdijaknak és egyéb jut­tatásoknak emelése az egész, vonalon, tekintettel arra, hogy a jelenlegi juttatások nincsenek összhangban a leg­utóbbi emelés óta beállt drá­gulással. Ma a 65 évet elért, munkásnak, férfinek vagy nőnek, legfeljebb körülbe­lül 125 dollár nyugdíjra van igénye; a törvény betűje szerinti 127 dollár maximá­lis nyugdijat a legtöbben még nem igényelhetik, mert csak az újabb években történtek megfelelően magas befize­tések, amelyeknek alapján számítják ki a nyugdij igény, jogosultságot. A képviselőház adó- és pénzügyi bizottságában az elnök, Mills, és a tagok kö­zül többen az általános nyug­díjemelés tervét pártolják és ennek nagy jelentősége van azért, mert adóügyekben — és ilyen ügy a Social Se­curity rendszere is — az első, kezdeményező szót a kép­viselőház mondja ki. ennek a bizottságnak javaslatára.— Arról van most szó a bizott­ságban, hogy a mostani Social Security juttatásokat körül­belül 6 százalékkal emeljék fel s ezáltal reálisabb vi. szonylatba hozzák a megél-: hetes költségeivel. Termé­szetesen egyúttal emelni kellene a befizetéseket, az úgynevezett Social Security adót is, mert a Social Secu­rity rendszere nagyjában — kevés, de lényeges eltérések­kel — egyszerűen szólva, azt jelenti, hogy a kasszából csak annyit lehet kivenni, amennyit beletettek. A legújabb fejlemény eb­ben a magyar újságolvasók nagy többségét legközelebb­ről érintő ügyben az, hogy az adó- és pénzügyi bizott­ság zárt tárgyaláson meg­hallgatta Celebrezze nép. jóléti minisztert, aki tudva­levőleg a díjemelések hi­ve. A bizalmas tanácskozás lefolyásáról csak annyi vált ismeretessé, hogy a Social Security juttatások feleme­lését a bizottságnak úgy de­mokrata, mint republiká­nus tagjai közül többen he­lyeslik s remény van arra, hogy a bizottsg tagjainak többsége igy fog határoz­ni és ilyen értelemben fog a képviselőház plénuma elé lépni. A kilátások jók, mert — választási évben vagyunk, amikor a novemberben uj választásra kerülő képvise­lők, valamint szép számban szenátorok is, a választási kampány során szeretnek' egy és más jókat ígérni a szavazópolgárságnak, vagy valami jóra emlékeztetni őket.------------------ 1 Hölgyike a mérlegen OSLO, Norvégia. — Mér­tekre ült egy fiatal lány, Tordis Velene egy csokoládé­­gyárban. Megnyerte ugyanis azt a versenyt, amelyet tér. mékei legjobb elnevezéiSé­­ért rendezett a gyár. A juta­lom: a nyertes testsúlyá­val egyenlő súlyú norvég ko­rona. NEW YORK. — Hat néger fiatalember, 17-19 évesek el­len a vádzsüri elsőfokú gyil­kosság és gyilkosság kísérle­te vádját emelte, valamennyi­­üket egyenlően terhelve a sú­lyos merénylet miatt, amelyet április 29-én Sugár Ferenc és felesége Margit ellen, harle­mi ruhaüzletükben elkövettek. A banda egyik tagja az asz­­szonyt szivenszurta, a férjét is a véres késsel súlyosan megsebesítette. Minthogy a garázda legények rablási szándékkal mentek be az üzlet­be, rablás kísérlete címén is vád alatt állnak. A szabadságharc után Ame­rikába jött házaspár tragédi­ája nyomában az a hir terjedt el, hogy nem közönséges, min­dennapi bűntény történt, ha­nem egy szervezett banda ösz­­szeeskűvése rejlik a merény­let mögött: harlemi néger fia­talok egy csoportja fogadal­mat tett, hogy ahol csak te­hetik, leütnek, megölnek fe­héreket. Az egyik vádlottnak, a 18 éves Ronald Feldernek védője máris szükségesnek vélte annak hangoztatását, hogy Felder nem volt tagja Éva azt hiszi, hogy ő magyar lány BUDAPEST.— Az Uj Em­ber cimü katolikus lap írja: Családi nevét, éveinek számát nem tudja Éva Krcz. Valószínűleg magyar szár­mazású és csodával határos módon túlélte az auschwitzi poklot. Lengyel munkáscsa­lád vette magához, és ma hozzátartozóit keresi. Há­­egyetemen. Közel húsz esz­tendő múltán szüleit vagy hzzátartozóit keresi. Há­romesztendős korában ké­szült fényképe megjelent a magyar újságokban, majd meghívták Magyarországra s ő végiglátogatta mind a har­minc jelentkezőt, akik benne vélték felismerni elveszett kislányukat. Az uj magyar dokumen­tumfilmnek ennyi a tartal­ma. Beállítás nélküli, mes­terkélten képsorok köve­tik egymást. Néhány percre Auschwitzban jár a néző, majd Éva lengyelországi nap­jai és a magyarországi lá­togatás megrázó mozzana­tai villannak fel. Könnyek és sóhajok, tétova reményke­dés és csalódás. Nehéz meghatottság nél­kül nézni a filmet. őszinte együttérzés ébred a szereP- lők iránt, de valami vigasz­taló érzés is: vannak ugyan rendhagyó esetek, gyerme­küket elhagyó szülők, szülőt kínzó gyermekek, de ime, va­lójában igy él a szeretet szü­lők és gyermekek között. De jó volna, ha megnéz­nék a filmet azok, akik olyan könnyen megtagadják ma­guktól a szülői örömet és nem feledkeznének el Éva har­minc “szülőjéről”, kik oly boldogan ismertek volna sa­játjukra az árva leányban. ilyen összeesküvő bandának. Felderen kívül gyilkosság és rablási kísérlet vádja alatt állnak: Daniel Hamm, 18 éves — Robert Rice, 17 éves — Wallace Baker, 19 — a késelő Walter Thomas, 18 — és Wil­liam Craig, 17 éves, valameny­­nyien a négerlakta Harlem vá­rosnegyed lakói. Az összeesküvő banda — “Vértestvérek” — életveszé­lyes garázdálkodása már ko­rábban széleskörű rendőri nyomozás tárgya volt. A Su­gár házaspár ellen elkövetett merénylet vádlottjai közül ketten, Hamm és Rice, most bevallották, hogy április ele­jén hátbaszurták, megölték Eileen Johnston 28 éves nép­jóléti hivatali tisztviselőnőt— minden ok nélkül, csak azért, mert fehér nő volt. Április 17-én Hamm, Ba­ker és több vértestvér felbo­rított egy gyümölcs-standét a harlemi Lenox Ave.-n. Ami­kor rendőrök jelentek meg a helyszínen, körülbelül 75 fő­nyi néger tömeg támadta meg őket, az összecsapásban négy rendőr megsérült. teleiére rendezett ünnepélyre a falujából hat mérföldnyire fekvő városba lóháton ment. Hiába ajánlottak fel neki au­tót, ő nem akar utazni, ő lo­vagolni akart. A készülő fil­men látni lehet, hogy az öreg a kertjében dolgozik, juhokat őriz és gondoz. Azon á hegy­vidéken, ahol Mislimov él, leg­alább 40 férfi és nő van 100 és 130 év között és Mishlimov mind közt a legöregebb. A 159 éves orosz sohasem do­hányzott s az italt sem kedvel­te... ROBEN, Németország. — Matia Kosler asszony 102-ik születésnapján az elmaradha­tatlan kérdésre, hogy minek köszönheti magas korát, ezt felelte: “Annak, hogy nekem sohasem volt bosszúságom férfivel.” I Egyéb bosszúságai, bánkó­­dásai azonban voltak. 83 éVes korában kitelepítették szilé­ziai otthonából, midőn az egész vidéket a lengyelek megszállták. 1949 óta öregek otthonában él. Mindennap ol­vas a Bibliában — szemüveg nélkül. TÚL A SZÁZON BAKU. — A szovjet film­gyár filmet készít Shirali Mis­limov életéről, aki a 159-ik születésnapja alkalmából tisz-VIGASZ MARINÁNAK DALLAS. — Mrs. Marina Oswaldnak van ügyvédje és van managere. Ezek most a biróság elé terjesztették az el­számolást az adományokból, amelyeket az ország minden részéből egyének és csoportok küldtek a Kennedy-gyilkosság folytán fiatalon özvegységre jutott orosz nőnek. E kimuta­tás szerint Marina kapott ösz­­szesen 65,795 dollár adományt és kapott férje fényképéért a Life magazintól 5000 dollárt. HÁZTETŐ készítése, uj és ja­vítás; pala, zsindely és kátrány, vagy melegtető. Kémény, csator­na, lefolyó és újfajta tető-világí­tó és szellőző ablakok készítését olcsón vállalom. Lehet részletre is. Ádam Tuszinger. Hívja est# 7-10-ig CH 7-5522. Eladó lakás, három és */2 szó bás apartment, jó helyen. So Second Ave. Highland Park. Hív­ni: CH 9-1332.

Next

/
Thumbnails
Contents