Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)
1963-02-28 / 9. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1963. FEBRUÁR 28 Sok-sok év után . nyomdát! cserélnek lapjaink. Költözünk. Mai lapszámunk az utolsó, ami itt készül, ebben az egykori magyar nyomdában, Trentonban. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint amikor az ember lakást, otthont cserél . . . Búcsúzunk a megszokott környezettől, falaktól, mindentől, amivel sok-sok éven át — hogy úgy mondjuk — megbarátkoztunk. A különbség csak az, hogy most emberektől, személyektől is búcsúznunk kell. Ha valaki évtizedeken át minden héten, minden csütörtöki napon együtt van és együtt dolgozik egy csoport emberrel, bizonyos baráti érzés, közvetlen kapcsolat fejlődik ki közte és “munkatársai” között. A szerkesztő és a nyomdász viszonya barátsággá érlelődik ... s ez teszi most a mi bucsuzásunkat bennsőségessé, többé mint egyszerű tárgyaktól, falaktól való elvállássá. Nem mulaszthatjuk el e helyről is köszönetét mondani nyomdai “munkatársainknak,” ezeknek a kedves embereknek, azért a sok-sok türelemért és jóakaratért, amit a szerkesztő iránt tanúsítottak évek hosszú során át! Csikorgó télben, vagy forró nyárban (amikor a folyékony ólom közelsége csak fokozza az elbirhatatlannak érzett hőséget) — nem mindig egyforma az ember. Az idegek néha furcsa játékot űznek az emberi szervezettel . . . S mégis: itt a nyomdában megértettük mindig egymás testi és lelki állapotát, a szolidaritás érzete győzedelmeskedett mindig s az igyekezet, hogy szépen összeállított lapot adjunk az olvasók kezébe, egyformán meg volt mindenkiben, nyomdászban és szerkesztőben egyaránt. Soha ez alatt a két évtized alatt durva kiabálás, vagy veszekedés nem volt közöttünk. S ez az, ami ezt a bucsuzásunkat közvetlenné, meleggé, igazán emberivé teszi most. Ezért emlékezünk meg erről igy írásban is. Fognak hiányozni életünkből ezek a kedves emberek, mint ahogy bizonyára ők is sokszor fogják emlegetni a magyar lapokat és szerkesztőjét, aki szeretettel gondol vissza rájuk ... Jövőheti lapszámunk már uj köntösben, más nyomdában lát napvilágot. Az átköltözés sok körültekintést igénylő munkája közben történhet hiba, belecsúszhat a lapokba olyasmi, ami nem volt oda szánva, vagy kimaradhat valami ... de ezt a rákövetkező héten korrigálni, vagy pótolni fogjuk. Kérjük olvasóinkat és hirdetőinket, legyenek elnézéssel, megértéssel a tartsák szem előtt azt, hogy ezzel a változtatással az a mi célunk, hogy nagyobb, gazdagabb, jobb lapot adjunk Név? Jersey magyarságának és sckévtizedes itteni magyarság-szolgálatunkat még fokozottabb mértékben nyújthassuk testvéreinknek! Álljanak továbbra is mellettünk, maradjanak velünk s nem fognak soha csalódni bennünk ! Ezeknek a lapoknak a szerkesztője nem az ai ember, aki ha megunta munkáját, tovább áll . . . nem az az ember, aki elveit, tollát pénzért eladja, vagy feladja. Ezt a szerkesztőt negydszázaddal ezelőtt ide rendelte a sors, erre a posztra . . . s itt marad élete alkonyáig .. . ! Magyar-arab törzs Afrikában (FEC) Dr. Nemeskéri János, az ismert magyar antropológus és etnográfus, tüzetes kutatást végzett egy nílusi szigeten, ahol egy magyar eredetű törzs él. Ennek a törzsnek tagjai, állítólag, a janicsárok leszármazottjai, akik több mint 400 évvel ezelőtt vetődtek ide s még ma is külsőleg különböznek a körülöttük élő szudáni törzsektől. Házaik is nagyban hasonlítanak a Nagyalföld parasztházaihoz. Dr. Nemeskéri szerint Hammer József kutató már 1828- ban felhívta a figyelmet annak a törzsnek létezésére, bővebbet azonban csak a második világháború alatt hallottak róluk, mikor is egy német katona-orvos egy arra járó magyar utazónak megemlítette, hogy magyar eredetű törzs él a nílusi El Magarab szigeten, Wadi Halfa közelében. Dr. Nemeskéri szerint a 16. század elején Szulejmán császár mintegy 3,000 janicsárt vitt vissza magával Törökországba s ezeket telepítették később a szigetre, hol keveredtek a helyi törzsekkel. Újabb kutatásokkal tervezik megállapítani, hogy mi maradt fenn a magyar nyelvből, szokásokból, stb., a törzs életében. A jelenleg használt nyelvükben, a ‘rutana’-ban török, arab, helyi afrikai és magyar szavak találhatók. Hivatalos jelentést a kutatások eredményeiről a budapesti néprajzi muzeum eddig még nem adott ki. Kivonul az orosz Kubából Kubában jelenleg mintegy 17.000 orosz katona van (a kubai menekültek állítása szerint azonban 30,000-nél is több.) A közelmúlt napokban a Szovjet hivatalosan közölte Kennedy elnökünkkel, hogy március közepéig mintegy 8.000 katonát szállítanak haza Kubából. A hivatalos átiraton túl tengerészeti megfigyelőink máris jelentik, hogy több orosz csapatszállító hajó ment üresen Kuba szigetére, nyilván a moszkvai Ígéret betartására: katonák hazaszállítására. Republikánus szenátorok követelik, hogy elnökünk erélyesen intézkedjen, hogy valamennyi orosz hagyja el Kubát. A tény azonban az, hogy Kennedy erélyes fellépésének köszönhető az oroszok meghunyászkodása tavaly októbertől kezdve s “orosz vereségnek” könyvelhető el a hidegháborúban mindaz, ami azóta történik. MINDEN szóra érdemes magyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. Uj bevándorlási törvényjavaslatot terjesztenek a Kongresszus elé Több amerikai szenátor egy uj bevándorlási törvényjavaslat megszavaztatása érdekében tett előkészítő lépéseket. Az uj törvényjavaslatnak elsősorban az a célja, hogy megszüntesse azt az igazságtalanságot, hogy bizonyos országok lakosait előnyben részesítik a bevándorlási hatóságok. Ezzel szemben a kelet-európai országok bevándorlási kvótáját — igy Magyarországét is, — igazságtalanul s aránytalanul alacsony mértékben állapítja meg a ma érvényben levő, elfogult és idejét múlt bevándorlási törvény. Az uj törvény előírná, hogy évente 250,000 bevándorlót kell beengedni Amerikába. Ebből 50,000 bevándorlási vízumot a menekültek kapnának. A többi 200,000 bevándorlási kvótát az egyes országok között lakosságuk száma szerint osztanák meg, de tekintetbe vennék, hogy az illető országból hány ember vándorolt Amerikába az elmúlt 15 év alatt. Egyetlen ország sem kaphatna 25,000-nél több, vagy 200-nál kevesebb kvótát. Ha az összes kvótaszámot nem merítenék ki az év végéig ,a fennmaradt kvóta-mennyiséget azok az országok kapnák, ahol sok a bevándorlásra várakozó. Az uj törvény szerint a bevándoroltak állarapo Igárságát nemcsak a születési hely szerint ítélnék meg, de aszerint is, hogy az illető az utolsó 10 év alatt hol lakott. A nyugati félteke polgárai kvóta nélkül jöhetnének Amerikába. Ugyancsak kvótán felül engednék be az állampolgárok szüleit, házastársait és gyermekeit, valamint a különleges képesítéssel biró szakembereket is. Kádárék alkudozni szeretnének a Vatikánnal Rómából, a Vatikánvárosból jön a hir, hogy a magyarországi kommunista kormány ajánlatot tett a Szentszéknek a Mindszenty bíboros hercegprímás ellen életfogytiglani ítélet m e g s e m misitésére, ha Mindszenty lemond egyházi méltóságáról és hatásköréről. A tudósítás szerint a Vatikán álláspontja e kérdésben az, hogy a magyar egyházfőre bízzák: a hercegprímás maga döntse el, mi legyen a válasz Kádárék ajánlatára. Köztudomású, hogy a 71-ik évében járó hercegprímás nem hajlandó lemondani egyházi hatásköréről és semmi körülmények között nem akarja elhagyni hazája földjét és magyar népét . . . “Állok Istenért, egyházért és nemzetemért, mert ezt a feladatot rójja rám a világon legszerencsétlenebb népem történelmi szolgálata ...” — mondotta még letartóztatása előtt, 1948-ban Mindszenty hercegprímás és sok-sok szenvedés, megkinoztatás után ma is ugyanazt mondja, ma is töretlen daccal áll a kommunistákkal szemben. A fenti, vatikáni hir végre megerősíti a magyar bíboros személye és jövendő sorsa felőli találgatásokat, mert eddig csak meg nem erősített hírekre szorítkozhattunk. “Választás” volt Magyarországon (FEC) A magyar kommunista sajtó által következetesen “választásnak” nevezett látszatszavazás február 24-én zajlott le Magyarországon. A 340 képviselője! l névsorát a Népszabadság február 2-i száma már közölte. így előre tudható, hogy a Kádár rendszer által “választott” második parlamentnek kik lesznek a tagjai: azok, akiket a “párt” jelölt! í • • un 99 Ázsiai tlu Az “ázsiai influenza” egyre veszedelmesebben terjed az Egyesült Államokban. A keleti partvidéken kezdődött s már Kansasig jutott el. Az eddig 118 városban végzett statisztikai vizsgálat azt mutatja, hogy az influenzával kapcsolatos tüdőgyulladás következtében beállott halálesetek száma a rekord felett van. Az “ázsiai flu” néven említett járvány főleg az 50 éven felüliek, valamint a terhes nők és tüdő-, gége- és torokbántalmakban szenvedők közül szedi áldozatait. Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban Akik örülnek a télnek ... és a hónak . . . Az idei kemény tél és gyakori havazás sok kellemetlen órát szerzett sokunknak. Nem Is beszélve arról, hogy sok emberélet áldozatot követelt szerte az országban. Vannak azonban számosán, akik örülnek a télnek . . . s még jobban a hónak. Ezek a sielö sport kedvelői. Fenti képünkön Penny Pitou, az 1960 évi téli olimpisáz si-bajnoka látható, amint New Hampshire egyik hires sielő pályáján tanítványokat oktat az “első lépésekre” . . . Nagy gyász, pótolhatatlan veszteség érte az amerikai magyarságot Ft. Gáspár János passaici r. k. plébános váratlan, tragikus halálával. FT. GÁSPÁR JÁNOS néhány év előtti arcképe Az elmúlt csütörtökön, február 21-én a passaici St. Mary’s kórházban meghalt Father Gáspár János, a passaici Szent István r. k. egyházközség több mint 30 éven át volt plébánosa, az amerikai magyarság egyik legkiválóbb vezérférfia; az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatóságának oszlopos tagja, az Amerikai Magyar Katolikus Liga vezetőségi tagja, minden magyar ügy lelkes, fáradhatatlan harcosa, akinek az amerikai magyar élet fennmaradása és felvirágoztatása terén felejthetetlen érdemei vannak. Kedden, február 19-én este — New Yorkból hazatérve, ahol a Iiires Leonardo da Vinci-festményt, a “Mona Lisa”-t tekintette meg — amint az emeletre ment fel hálószobájába, a lépcsőn valószínűleg szivszélhüdés érte, hátrahanyatlott s oly végzetesen zuhant le, hogy koponyatörést szenvedett s már semmilyen orvosi beavatkozás nem segített rajta. Csütörtökön este, anélkül, hogy magához tért volna, viszszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Halála mély gyászba borította egyházát, szerető és szeretett híveit s az egész amerikai magyarságot . . . mindenkit, aki őt akár hírből, akár személysen ismerte. Father Gáspár az az ember volt, aki a magyarság ügyéért, magyar testvéreiért távoli városokba is elment egy-egy gyűlésre, fontos tanácskozásra, tudva azt, hogy jelenléte, értékes felszólalásai, munkája komoly sulylyal bir ezeken az összejöveteleken. Amerikai magyar életünk, közös munkánk az elmúlt sok-sok évtized alatt Father Gáspár János és a hozzá mérhetők, hozzá hasonló igaz szivü magyar vezetőemberek aktív részvételével, önzetlen “törődésével” volt az, ami volt; nélküle és nélkülük ki tudja, hol lennénk már . . . mennyivel szétszórodottabban, szétesettebben . . . ! A legnagyobb “viharok,” kavarodások idején is az ő szava, az ő személye, az ő jóságos, megértő, megbocsátó magatartása útmutatás, példaadás volt mindnyájunk számára ... reményt, bizodalmát nyújtott arra, hogy van kiút, van megoldás, van mód valamelyes “egység” létrehozására közöttünk, egymást maró, elkeseredésünkben egymásban ellenséget látó tengerentúli magyar testvérek között. Legutóbb az Amerikai Magyar Szövetség new yorki igazgatósági gyűlésén éreztette velünk az ő személye és többszöri komoly fel(Folyt. a 4-ik oldalon) Magyar népnyelvi szeminárium a Rutgers Egyetemen New Jersey állam egyetemén, a Rutgers University-n, New Brunswickon, az Amerikai Magyar Intézet rendezésében március 16-tól junius 8-ig magyar népnyelvi és tájszóláskutatási szeminárium lesz, az 1962-63 iskolaév második szemeszterének keretében. Havonta kétszer, szombat délutánonként fél 3-tól fél 5-ig (március 16, áprolis 6, május 4, 18 és junius 8-án) a College Avenue-n levő Classroom Bldg. 232 számú termében lesznek az előadások. Dr. Bakó Elemér, a washingtoni Library of Congress magyar kutatási specialistája, a Columbia Egyetem előadója, a debreceni és müncheni egyetemek volt magyar és finn-ugor nyelvszakértője lesz a vendég-előadó ezeken a szemináriumi órákon. A magyar népnyelvi és tájszólás-kutatás praktikus gyakorlatbavitele képen a szemináriumon résztvevők látogatást tesznek new brunswicki magyar egyházaknál, csoportoknál és magánházakban, ahol régebben és újabban bevándorolt magyarok beszédmódját, szó- és mondat-használatát, stb., magnetofon hangszalagra fogják felvenni. Magyarország különböző vidékein különböző tájszólással beszélik a magyar nyelvet, más hangsúllyal, sokszor ugyanazt a szót egészen más értelmezéssel. Ezt a tájszólást magunkkal hoztuk valamennyien, akik az óhazából jöttünk s ennek tanulmányozása rendkívül érdekes és értékes tudományos szempontból is. A szeminárium hallgatói dija $20.00 (esetleg kevesebb). Jelentkezni lehet CHarter 7- 1766, Ext. 6582 szám hívásával. Óvakodjunk az ártalmas gyógyszerektől A washingtoni Szenátusnak az aggokkal foglalkozó bizottsága ez év január 15-től kezdve kihallgatásokat végez, Pat McNamara szenátor elnöklete alatt. A vizsgálat tárgya ezúttal a kuruzslás és a hamis gyógyszerek ÍGÍgaiömua nozatala, amelyekkel különösen az idősebb embereket tévesztik meg és zsákmányolják ki. McNamara nyilatkozata szerint a régimódi vásári kikiáltókat ravasz és tudományos álarcot viselő, erőszakos ügynökök váltották fel: “Csak azoktól, akik arthritis-ben szenvednek, évenként 250 millió dollárt csalnak ki lelkiismeretlen kálin á r o k , “gyógytápszerek,” “gyógyeszközök” és gyógykezelések címén. A Szenátus kötelessége, hogy a közönséget megvédje a szélhámos kuruzslóktól, elsősorban úgy, hogy leleplezi őket.” Bölcs válasz... A ma is Magyarországon élő Illés Gyulát, korunk egyik legjobb magyar költőjét megkérdezték : mi a véleménye az úgynevezett pártos Írókról. így válaszolt: “Hazudnom kellene...” Magyar költők Szegény, szegény magyar [költők, Hol vagytok, hol zeng dalotok? Mint az elzüllött csalogány Tavasz szép napjai után, Úgy elnémultatok. Széttört a lant, eltört a kard, Mély sebben vérzik a kebel; És meszi föld vidékiről, És közel börtön mélyiröl, A hang nem haitik el. Ejts könnyet, oh nép, hogyha [tudsz, Ha adhat még a fájdalom, S mig lelked a múltakba hal, Zendüljön meg a régi dal Mint visszhang, ajkadon. Ki meghalt jobban nyughatik, A rab egy percre felvidul, S a bujdosó megérti majd: Bár honja 7‘ablánc közt sóhajt, De él még s nem fajul. GYULAI PÁL “Az idősebb amerikaiak aránytalanul több kárt szenvednek ilyen módon, mint a fiatalabb nemzedék. Életükben összekuporgatott g a r a saikat kótyavetyélik el hatástalan “kúrákra,” értéktelen “járaueivuKra, nemieiezo “íoiuontokokra,” stb. és veszteségeiket soha többé nem heverik ki hátralevő éveik alatt. A pénzügyi csapás okozta kiábrándulás azonban elhalványul az öregkoruak bánata mellett, akik minden reményüket hamis “kúrák” sikerébe, szélhámos Ígéretek megvalósulásába fektették.” Hiszékeny amerikaiak egy milliárd dollárt pazarolnak el évenként hatástalan gyógykivonatokra és értéktelen “gyógytápszerekre,” a hatóságok becslése szerint. E pénz felét u. n. “health food”-ra költik el. A vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk többek között a következőket vallották: “Egyetlen csomag tengeri sót, amit a fűszerestől 12 centért lehet beszerezni, hangzatos nevek alatt $1.50-ért árusítanak, azzal a hitegetéssel, hogy az minden betegséget meggyógyít, beleértve a rákot és elmebetegséget is.” “Rákelixir” néven forgalombahozott néhány csepp folyadékért $9.50-et szednek be. A hivatalos vegykisérleti állomás jelentése szerint a folyadék nem egyéb, mint közönséges ásványolaj.” “Vitaminokat é s ásványanyagokat tartalmazó pirulákat, amelyeket a drogériákban 5 dollárért árusítanak, 75,000 jól megszervezett házaló 24 dollárért ad el a hátsó lépcsőknél bekopogtatva, mint ‘csodagyógyszert’.” Egy közegészségügyi előadásokat rendező “felolvasót” a kaliforniai bíróság most ítélt el, mert tiszta mézet “az istenek ambróziája” néven árusított. _ A tapasztalatlanokat megvédendő a Szenátus most a “Kuruzslás Lekszikona” címen (Catalogue of Quackery”) uj könyvet készít elő. American Council Vonuljon ki az orosz Magyarországból! . ' “ ) American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
