Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-10-10 / 41. szám

8. ÖLD AC n OCT, 10. 1963 Időtlen időben él a börtön fabja ' a múlt század utolsó éve óta CHESTER, 111. — Vasút telegráfista, s 20 éves voll Richard Honeck. Egy napor felkereste lakásában volt ta­nítóját, odaállt háta mögé és agyonszurta. Elsárgult aktái tanúsága szerint a bíróságon azzal védekezett, hogy ezl azért tette, mert egyik barát­ja rávette erre. És még mi­ért tette ezt? A további val­latásra hallgatással felelt. Életfogytiglani börtönre ítél­ték. 1899 óta Rudolf Honeck börtönben él. Időtlen időben él. Azt mondja a most 84 éves rab: “Már 1918-ben leszámol­tam mindennel. Hogy nincs más hátra, mint itt leélni az életemet. Ma és holnap, ma és holnap, ez az egész.” Hatvannégy börtönév után kiengednék, ha volna számá­ra hely az életben, ha lenne valaki, aki gondját viselje. De nincs senkije. Talán van egy fivére és négy nővére. Talán. Nem tudja biztosan, hogy élnek-e még. Az elején — mondja — irt egy vagy két levelet egyik nővérének, aztán nem irt többet. És csak egy levelet kapott ebben az évszázadban. Ez akkor lehe­tett, amikor ő már öt éve a börtön rabja volt. Rövid le­vélke volt ez, mindössze há­rom vagy négy sor, a fivére érdeklődött hogyléte iránt. Látogatója is csak kettő volt 1899 óta. Egy barátja lá­togatta meg 1904-ben, és nem­rég egy riporter, aki hirt hallott róla, felkereste a Me­nard fegyházban. Mintaszerű, nyugodt rab, mondják rekordjának őrzői. Csak egyszer vadult meg. Rabságának 12-ik évében va­lahogyan hozzájutott égy kés­hez, azzal megszurkált egy börtönőrt, ezért kapott 20 na­pi magáncellát, s 6 hónapon át megláncolva járt, a láncra ne­héz vasgolyó volt akasztva. Nincs rá lehetőség, hogy kiengedjék a nagyvilágba, egy ismeretlen világba. Még­is, mi lenne, ha kiengednék? Erre a feltételes kérdésre az öreg igy felel: “Én azt hi­szem, az utcán nagyon kelle­ne vigyáznom, mert most sok­kal több kocsi van, mint ak­kor.” Sokkal több autó az ut­cákon — ennyi az egész, amit Richard Honeck századunk történetéből tud. HALÁLOZÁS GLENFIELD, N. Y. — Rzenyák András farmer, aki 38 évvel ezelőtt költözött ide West Virginia államból, 70 éves korában meghalt. Egyik katonafia is a glenfieldi te­metőben nyugszik. Szerkesztői üzenet MRS. J. V., PERRY, Mich. — Annak a hölgynek állapo­ta lényegesen javult, mozgá­si és beszélő képességét már régebben visszanyerte. Az Aberdeen dékokkal. Kereskedelmi Kamara egyik szobái a tele van Fischer ötösikrek részére küldött aján-Fiillentők dáridóia a Bükkösben . . . hogy Cincinnati a világ játékkártya fővárosa . . . hogy a 100 proof whis­ky alkoholtartalma körül­belül 50 százalék. Az aberdeeni Fischer ötösikreket hazavárják a nagy testvérkék •— ők is öten vannak. Felelős-e a parkolóhely__ha az autóból valami hiányzik? NEW YORK. — Mrs Flo­rence Swarth az autóját be­állította egy Seventh Ave.-i nőiruhaüzlet parkolóhelyére s amikor, bevásárlását elvégez­ve, újra beült a kocsijába, nem találta véletlnül ott­felejtette pénztárcáját, mely ben 350 dollár volt. Perelte az üzlet és a par­kolóhely tulajdonosát és meg­nyerte a pert. De a fellebezési bíróságon vesztett. A bíróság egyhan­gú döntéssel kimondta, hogy a parkolóhely tulajdonosa vagy intézője ily veszteségért nem vonható felelősségre, ha az automobilista nem közölte vele, hogy értékes tárgyakat hagyott a kocsiban. A felleb­bezési bíróság figyelmen kí­vül hagyta azt a Mrs. Flo­rence által hangsúlyozott tényt, hogy a parkolóhely al­kalmazottja a kocsit odébb helyezte s hogy ezt tehesse, felnyitotta a csukott ajtót. Döntésében kimondta a bíró­ság, hogy a parkolóhely tulaj­donosa csak az autóért fele­lős, de nem felelős oly bent­hagyott értékért, amelynek benthagyásáról nem tettek neki említést. Minden automobilista ré­szére érdekes tanulság rejlik ebben a felsőbb bíró­sági elvi döntésben, de hoz­zá kell tenni, hogy ez a dön­tés nem tisztátáz minden eshe tőséget: nem mondja meg, hogy mi a jogi helyzet az esetben, ha az automobilista jelenti a parkolóhely kezelő­jének, hogy értékes tárgya­kat hagyott a kocsiban, mely nek ajtaját becsukta, és a kulcsát átadta. A fellebbezé­si bíróság csak azt mondta ki, hogy mily esetben nem felelős a parkolóhely tulajdo­nosa, de nem nyilatkozott kifejezetten arról, hogy mily körülmények közt felelős. Jogászi gyakorlatból tudjuk, hogy negativ döntés sokszor nem jelent egyben pozitív döntést is. Európába és vissza WASHINGTON. — A vám hivatal közli, hogy a múlt év­ben 1,767,000 amerikai láto­gatott el külföldre — 12 szá­zalékkal több, mint az azelőt­ti években. Továbbá, ami a vámhivatalt elsősorban ér­dekli, a külföldre utazott amerikaiak, hazatérve, ke­vesebb vámmentes holmit hoznak magukkal, mint aze­lőtt, mert 1961 szeptembe­rében uj előírás lépett élet­be, amely szerint csak 100 dollár értékig vámmentesek a magukkal hozott portékák, ellentétben a korábbi 500 dol­lár értékhatárral. Csak 300 millió dollár értékű árut hoztak be vámmentesen, 30 százalékkal kevesebbet, mint azelőtti években. Minthogy továbbá több elvámolás alá eső holmit hoztak magukkal a turisták, Uncle Sam vámbe­vétele a korábbi 3 miiló dol­lárról 4 millió dollárra emel­kedett. f WEIMAR. — A németek legnagyobb költőjének Goe­thének városa Weimar és ar­ról is nevezetes, hogy a köze­lében van a bükkös, amely ép­pen úgy felejthetetlen, mint halhatatlan a weimari költő­fejedelem. Azt a bükköst — bükkfákkal benőtt dombot — Buchenwald néven isme­ri a világ s a borzalmak er­dejeképpen fogják emlegetni jövő nemzedékek. Hozzáve­tőleges számítás szerint Hit­ler élenjáró S.S. terroristái a buchenwaldi koncentrá­ciós táborban 56,000 embert pusztítottak el. Arról is neve­zetes ez az átkozott hely, hogy ott született meg, hitle­ri recept szerint elkészítve, a nácik első Nagy Hazugsága Dr. Göbbels, a sánta ördög kotyvasztotta ezt a hazugsá­got. Amikor, 1934 tavaszán, elkezdetek szállingózni a hi­­rek a bucshenwaldi koncent­rációs tábor borzalmairól, Göbbels, a propaganda mi­niszter, röhögve cáfolta a a rémhíreket s tudtul adta mindenkinek, aki hinni tu­dót náci hazugságokban, hogy azon a helyen, amelyet a hirhozók emlegetnek, az Ettersberg nevű hegy van — Buchenwald csak a rémhir­­terjesztők képzeletében léte­zik. Ennek a hazugságnak — mint minden hazugságnak — csakugyan volt igaz magva: annak a magas dombnak föld­rajzi elnevezése csakugyan Ettersberg . . . A kommunisták tanulé­kony tanítványai a náciknak. Amint a sánta ördög dicstele­nül kezdett, azt otromba mó­don folytatják most a buchen­waldi “muzeum” idegenve­zetői. Ezek a betanított hazu­gok végigvezetik a turistákat a barakkok utján, a fej szám­lálás terén, a kinzókamrák­­ban és a hullaégető kemen­cék körül és lelassítanak, meg állnak a tábor egyes helyein álló szobrok előtt, amelyek arra emlékeztetnek, hogy eb­ben a koncentrációs táborban nagy számban pusztultak el német kommunista hősök és orosz hadifoglyok. Kérdi egy nyugatról jött turista: És az amerikai ka­tonáknak, akik ott az utolsó harcokban életük árán fel­szabadították Buchenwald rabjait, nem emeltek emlék­oszlopot? “Óh, feleli gúnyos hanglejtéssel a kommunis­ta idegenvezető, az már csak jelentéktelen hátvéd akció volt; amikor az amik (ameri­kaiak) ide besétáltak, akkor már a foglyok maguk végez­tek az S.S. banditákkal.” És hozzáteszi: “Mi kommu­nisták Buchenwald történél i mi jelentőségét abban lát­juk, hogy egyik színhelye volt azoknak a hősies har­coknak, amelyeket a munkás­­osztály folytatott a kizsákmá­nyoló kapitalista-fasiszta hor­dák ellen!” A nyugfti látogatók nem azért jöttek «ide, hogy vitat­kozzanak kommunista pro­­pagandistákkal. Nem is emlé­keztet az előbb szólt turis­ta arra, hogy akkor, amikor Buchenwaldban füstölögtek • Erzsébet angol királynő negye­dik gyermekét várja. a krematórium kéményei, a tömeggyilkos Sztálin össze­ölelkezett a tömegyilkos Hit­lerrel. Kiállítási terem is van a buchenwaldi múzeumban. A- mi hazugság-propagandát há­borúban és békében kiagyal­tak a kommunisták, azt egy rakásban meg lehet találni itt, karrikaturák, fényké­pek és plakátok formájában. Hogy csak egy példát említ­sünk a rágalom szemetjéből: Itt láthatók azok a hamisít­ványok, amelyekkel a koreai háború idején kínai kommu­nisták “bizonyították.” hogy a gonosz amerikaiak bacil­­lushordozó legyeket és fér­geket dobtak le repülőgépek­ből kínai területre, hogy kole­rával és pestissel irtsák az ártatlan kínai népet. “Lám, jegyzi meg a német alapos­sággal betanított szajkó: az amerikaiak éppen olyan bar­bárok, mint voltak a nácik.” És mindjárt hozzáteszi: “Az amerikaiaknak mostani fegy­verbarátai azok soraiból kerültek ki, akik Hitler ide­jében ezt a buchenwaldi pok­lot igazgatták.” “Paulus tábornok . . .” — jegyzi meg egy látogató. És nem betanított szajkót, ha­nem a körtilálló turista cso­portot emlékezteti arra, hogy Paulus német tábornok volt az első nevezetes náci át­­álló, aki keletnémet kommu­nisták szolgálatába állt és se­gített megszervezni a kelet­német vörös hadsereget, és emlékeztet arra is, hogy nem­csak a keletnémet kommu­nista katonaságot, hanem a kommunista kormányza­tot és közigazgatást is ki­szolgált, színváltozáson át­ment nácik közreműködésé­vel szervezték meg. Ez a vád nem éri felkészü­letlenül az idegenvezetőt. Né­met alapossággal előkészí­tették őt arra, hogy lecáfol­ja az igazságot. “Igen, mond­ja, ez igaz, de ezek mind je­lentéktelen figurák voltak Hitler rendszerében . . . )” Hazudnak rendületlenül. Az aberdeeni (S. D.) Fischer ötösikrek mindegyike részére ajándéklevelet adományozott az Aberdeen Development Corporation, örül ennek a Fischer papa, immár 10 gyermek apja ... És gyönyörköd* nék az Öt legújabb unoka, illetőleg dédunoka fény képeiben: az 50 éves nagymama és a 80 éves déd­­mama. MAGYAROKRÓL MAGYAROKNAK írja: HOMOKI ERZSÉBET Ha nem volna elkoptatott közhely ez a jelző, azt Írnám, “illusztris vendlége” van New Yorknak. így csak azt jelen­tem, hogy rövid időre megjött Párisból DR. AUER PÁL a neves jogász, jogtudós, köziró, Magyarország egyik legmű­veltebb és legszerényebb embere. Auer Pál a budapesti francia követség jogtanácsosa volt. Annakidején a hírhedt írankhamisitási bünperben ő képviselte a tör vány széken a francia államot és elsősorban neki köszönhető, hogy a fran­ciák mindössze egy aranyfrank jelképes kártérítést kértek. A fasiszmus bukása után, a koalíciós kormány alatt párisi követté nevezték ki. Mikor a hatalom egyre jobban a kom­munisták kezébe csúszott át, Rákosiék külügyminiszterré akarták tenni. Jól jött volna nekik cégérnek a nyugati vi­lág előtt. Auer Pált azonban nem szédítette meg a bár­sonyszék látomása. Nem kért a megtiszteltetésből, a követi pozícióval együtt faképnél hagyta őket. Azóta Párisban él, a Nemzeti Bizottság ottani főmegbizotja. És még valamit a hevenyészett portréhoz. Auer Pál az egyik a három magyar jogász közül, aki ügyvédként működhet a francia bíróság előtt. / * * * KÁLLAY MIKLÓS visszaérkezett európai utazásáról. Rövid pihenő után dologhoz lát. “The premier” című köny­vének uj kiadását készíti elő. Az induló zenei szezonban amerre nézek, mindenütt magyar nevek. — A Metropolitan Opera Verdi Aidájával nyit. Vezényel SOLTI GYÖRGY. Másnap Wagner Mester­­dalnokja kerül sorra. Basszbariton KÓNYA SÁNDOR — Az Opera Koncert Társaság megnyitója, Wagner Rienzijé­­bcn LÁSZLÓ MAGDA énekli a szopránt. — VARGA LÁSZ­LÓT első cellistának szerződtették a New Yorki Filharmoni­kusokhoz. — Három lemezre vették Mozart szonátáit és va­riációit. Hegedűs: PAUK GYÖRGY, zongorista: FRANKL PÉTER. — Mozart mégy koncertjéről két lemez készült. A Philadelphiai Zenekart ORMÁNDY JENŐ vezényelte. * * * Egyhetes látogatáson New Yorkban volt BEDE ISTVÁN a müncheni Radio Free Europe magyar osztályának főszer­kesztője. New York idei egyik társasági eseménye lesz a magyar sportvilág október 26-i táncos gálaestélye. VÉDNÖKÖK SZÁPÁRY ANTAL, VÉGVÁRI NEUMAN FERENC, FRANK CHASE, CSORDÁS GÁBOR esperes, LENQYEL GYÖRGY, STRASSER RUDOLF, BÉDI JENŐ. JACK ROTTENBERG, TELEGDY GYÖRGY, BENKŐ PÁL sakk-nagymester vala­mint olimpiai bajnokunk KOCSIS ANTAL. A gálaest a New Yorki Hungária további megsegítését szolgálja. Jegyet és meghívót a Nemzeti Sportszövetségtől lehet kérni. Tele­fon: JU 2-3634. } * * * , BARANKOVICS ISTVÁN a Középeurópai Keresztény Demokrata Unió elnöke Rómában van a vatikáni zsinat al­kalmából. Megalakult a New Yorki Magyar Müvóssziriház. A Barbizon Plaza Theatreben mutatkozik be Molnár Ferenc Játék a kastélyban című müvével, DÉKÁNY LÁSZLÓ ren­dezésében. Az uj színház nagy felelősséget vesz a válóra. Itt az ideje, hogy az amerikai magyar közönség az egyébként igen szórakoztató és kellemes műsoros estekben túlmenően igazi színvonalas, magyar színházat lásson. A szó nemes értelmében vett színházat. Olyat, amelyik valóban színház és valóban művészet, úgy amint az együttes büszkén Mü­­vésszinháznak nevezi magát. Márpedig nemcsak a nemesség kötelez, a név is. Biztató jel, hogy már gondosan próbálnak a november 23-i bemutatóra. De nem előlegezünk dicsére­tet az igyekezetért. Jászai Mari mondotta, hogy a színház­ban nincs ámítás, este nyolckor szétmegy a függöny és minden kiderül. A jó színház utón vágyakozó igényes pub­­likunrn kivóncsian várja, hogy szétlebbenjen a függöny az uj színház művészei előtt. A siker rajtuk áll! * * * Rövid hir két magyar könyvről. Münchenben megjelent OBERSCHALL MAGDA, a kiváló műtörténész munkája a magyar Szent koronáról. New Yorkban kiadták DÓMJÁN JÓZSEFNEK, a Budai Nagy Antal és a Hunyady János fa­metszet-sorozatok alkotójának Hungarian Heroes and Le­gends cimü uj müvét, amelyet 130 fametszet és tusrajz diszit. * * * Az Insel Galériában megnyílt VARGA ISTVÁN első amerikai tárlata. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélik áz impresszionista művész tájképeit. Kevés olyan világjárt piktor van mint Varga István. Tizennpolc évvel ezelőtt jött el Magyarországról. Megjárta Ausztriát, Svájcot, Olaszország got, Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát, aztán Ausz­trália, majd Délafrika következett. Legutóbb Abesszíniában élt. Onnan érkezett ide az idén májusban. Igaz, hogy New Yorkban csak most mutatkozik be, de négy képe már az auburni Cayuga múzeumban van. A muzeum anyagát most viszik bemutató körútra egész Amerikába. : * * * Nem mindenki tudja, hogy EDNA FERBER magyar szülők gyermeke. A Pulizer-dijas Írónő, akinek Vacsora este nyolckor cimü darabját annakidején Budapesten is nagy sikerrel játszották, most uj könyvén dolgozik. A regény egy magyarországi kisvárosban játszódik. Ott, ahol Edna Ferber szülei éltek valaha. * * * Az egyik TV állomást hallgattam — néztem a minap. Zenei feladatok szerepeltek a találóskérdés-sorozatban. A 10,000 doláros nagydijat Dr. CSONKA PÁL vitte el. Utána másik állomásra kapcsoltam. Itt két college diákjai mér­kőztek vegyes kérdésekben. Az egyik csapatban Mr. HOR­­VÁT, a másikban Mr. PONGRÁC volt a “sztár” a felelés­ben. Szerettem volna odakiáltani a két TV állomás közön­ségének: halló emberek, ezek mind magyarok! De ezt nem lehet. így aztán csak ültem a készülék mellett és csak magamban voltam büszke. - - \ FÜGGETLENSÉG------------L—------------­■’■ÍT’.'i­­-irM ■»■ — VjgjJSM— .--g -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents