Függetlenség, 1963 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1963-10-17 / 42. szám

GOLDEN JUBILLEE YEAR American in Spirit — Hungarian in Language HUNGARIAN WEEKLY DF TRENTON AND VICINITY VOL. 50. ÉVFOLYAM No. 42. SZAM 53 ARA 15c—SINGLE COPY 15c Köszöntjük az aranyjiibileumot ünneplő New Brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klubot! Vasárnap, október 20-án este 6 órai kezdettel, fényes bankett keretében ünnepli fennállásának 50-ik évfordu­lóját a New Brunswick-i Ma­gyar Amerikai Atléta Klub, abban a gyönyörű, 1,000 sze­mélyt befogadó teremmel épült székházban (198 Som­­merset St.) amely 4 évvel ez­előtt készült el és amelyet erre a nevezetes jubileumi al­kalomra gyönyörűen kifestet­tek, kiszépitettek. Amidőn e helyről magyar szívvel, szeretettel és jókí­vánságokkal köszöntjük az aranyjubileumát ünneplő ma­gyar Amerikai Atléta Klu­bot, annak vezetőségét és KÖZÖS NAGY MAGYAR SZABADSAG­­ÜNNEPELY NEW YORKBAN 1956 október 23-ának a magyar történelemben oly fényesen ragyogó, arany­­betűkkel beirt napját az idén példaadó szép egységben fogja megünnepelni New York és környéke magyarsá­ga. Október 20-án, vasárnap este 6 órai kezdettel a Hunter College Dísztermében (Park Ave. és 69-ik utca sarkán) nagyszabású Szabadság­­harc Emlékünnepélyt ren­dez az a ma már kb. 30 kü­lönböző magyar egyház, egy­let és szervezet, amely az er­­revonatkozó kiáltványt ki­bocsátotta. Meghívnak erre az ünne­pélyre New Yorkból és a környező államokból min­denkit, akinek szivében még él a magyar érzés, a magyar testvérei iránti szeretet ér­zete. . . “New York és környéke magyarsága mélyen átérez­­te, hogy a jelenlegi nemzet­közi légkörben osztatlan és egységes megnyilatkozással kell tiltakoznia a magyarság létét fenyegető világpolitikai helyzet kialakulása ellen” — jelezte a szétküldött körle­vél és az azt követő szép kö­zös munka valóban arról tesz tanúságot, hogy végre sikerült a magyarságot egy­ségbe hozni, egy fedél alá hozni egy ilyen szép, neveze­tes ünnepélyre. Az ünnepély műsorra: Megnyitó ima — Ft. Szle­­zák Imre, O.F.M. Amerikai és magyar him­nusz orgonakisérettel. Megnyitó beszéd: Róna Zsolt, a Diákszövetség elnö­ke. “Rebádogoznak minden ablakot”, Tollas Tibor köl­teményét angol átültetés­ben előadja John Lawrence színművész. Kelety Lilly koncert-zon­gora művésznő. EMlékbeszéd: Pásztor László, a Magyar Szabadság­­harcos Nemzetőr Világszö­vetség amerikai főtitkára. Magyar operaszámok :Rad­­ványi Zsuzsa, a Magyar Ál­lami Operaház volt tagja. Hungária tánccsoport: Vezető Somogyi Balázs. Forradalmi versek: So­mody Pál, a Magyar Nem­zeti Színház volt tagja. Magyar és olasz opera­­részletek: Papp Gyula opera­énekes. Operaáriák: Antonio La­­vanne operaénekesnő. Magyar Rapszódia tánc­csoport: vezető Molnár Má­ria. Hegedűszóló: Banyák Kálmán hegedümüvészi. Határozati j avaslat: Bácskay H. Béla szabadság­­harcos. Záróima: Nt. Csordás Gá­bor esperes. Orgona és zongorakiséret: — Zorándy Zoltán. Műsorvezető: Bácskay H. Bé­la. BELÉPŐDÍJ NINCS MI LESZ TÍZ EV MÚLVA? tagságát, egyben őszinte el­ismeréssel adózunk az előrelá­tó alapítóknak és mindazok­nak, akik ezt a szép magyar intézményt az elmúlt 50 év alatt vezették a virágzás és szép munka útjára vitték! Adja Isten, hogy a követ­kező 50 év alatt is az igaz magyar és becsületes ameri­kai eszmék hordozója, az ép testben ép lelket nevelés szép gondolatának folytatója le­hessen a Klub működésében ne legyen soha semmi kivet­ni, vagy bírálni való! A klub történetének folyta­tását, valamint magának az arany jubileumi bankettnek lefolyásáról szóló cikkünket jövőheti számunkban fogjuk hozni. Haile Szelasszie abessziniai császár New Yorkban találkozott nard Baruch matuzsálemi kort elért pénzügyi zsenivel. Bér-A két öreg bankrabló, ben Bella és Ait-Ahmed, szakított A National Planning As­sociation (Országos Terve­ző Társulat) közzétette becs­léseit arra nézve, mit várhat az amerikai közgazdaság a legközelebbi tiz éven belül. A becslés célja az, hogy úgy a kormány, mint az üzleti vál­lalkozások felkészülhesse­nek a jövőre. A nemzeti termelés össze­ge a mai 550 billió dollárról kb. 67 százalékkal, tehát 900 billióra fog emelkedni 1073- ig. Az ipari termelés nagyobb iramban fog folyni és a több­let 60 százalék lesz. Ez a fejlődés biznyos elto­lódásokat fog a foglalkozási ágakban előidézni. Több szak­munkásra lesz szükség. Ti­zenkét és fél millió “fehér­­galléros” állás fog megnyílni és csak 2 millió “kékgalléros” (gyári) munkaalkalom. Az 1973-ra előrelátható vál­tozás oka az automáció ter­jedése lesz, az eddig kézzel végzett munka nagyrészét gépek fogják lebonyolíta­ni. A földműveléssel fog­lalkozó munkások száma ALEX J. BENKő, épilész vál- Ialja uj házak, garázsok, slb. épí­téséi, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Teiefotiszá­­xna. CL 4-8040, csökken, de a kiszolgáló ipa­rok és a kormányhivatalok több embert fognak alkalmaz­ni. Csak minden 20-ik mun­kás fog földmiveléssel fog­lalkozni tiz év múlva. Az ország lakossága körül­belül 226 millió lesz, 20 mil­lióval több ember fog foglal­kozáshoz jutni, úgy hogy az amerikai dolgozók száma 90 millióra fog emelkedni. A munkanélküliség csökken­ni fog és a mai 5 és fél szá­zalék helyett csak 4 százalék lesz. Ma az amerikai családok fele keres 6000 dollárnál töb­bet egy évben, tiz év múlva a családok kétharmada lesz már ilyen gazdasági helyzet­ben. 1973-ra tehát jobb viszo­nyokat remélhetünk és ez jó hir az egész világra nézve is. Az amerikai többtermelés következménye nagyobb for­galom lesz nemzetközi vi­szonylatban is, tehát több behoztál és kivitel, ami jobb alkalmaztatást és jövedelmet jelent a külföldre nézve is. American Council Kiadó három szobás aparimeni, 20 Prospect Si., New Brunswick, N. J. Tel.: 249-7441, Az algériai berber törzsek főparancsnoka, Hocine Ait- Ahmed, 30 perces politikai be­szélgetést folytatott a United Press International nevű hír­ügynökség munkatársával, egy távoli hegyen lévő, eldu­gott főhadiszállásán. Az amerikai uj ságiró meg­jegyzi, hogy Ait-Ahmed, va­lahányszor ben Bella elnök­miniszterelnökre került a szó, a következő módon jellemez­te ben Bellát: — Napoleon — Batista — Diktátor — Fasiszta Farkas. A dologban az a legmegle­pőbb, hogy a berber vezér va­lamikor, nem is olyan túlsá­gosan régen, ben Bella legkö­zelebbi, személyes barátja és rendithetetlen harcostársa volt. A két férfi ma halálosan gyűlöli egymást és mindegyi­kük halált esküdött a másik fejére. Ugyanez az újságíró, né­hány nappal később, egy in­­tervju keretében beszélgetett Ahmed ben Bellával, aki vi­szont a következőket mondot­ta egykori barátjáról: Felelőtlen ellenforradalmár — Áruló — Sakál. A két férfi barátsága annak­idején, romantikus körülmé­nyek között kezdődött és ezek­ben a napokban, amikor ha­lálos ellenségekként állnak egymással szemben, érdemes visszaemlékeznünk azokra a napokra, amelyeket a jelen körülmények között — mind­ketten szeretnéne kelfeledni. Hocine Ait-Ahmed egy ke­let-algériai falucskában szüle­tett 1926-ban, apja jómódú földbirtokos volt. Algériai francia iskolában érettségizett s a párisi egyetemen kapott jogi doktori diplomát. Fáirisban tartózkodása al­kalmával kapcsolódott elő­ször a politikai életbe. Ben Bellával, röviddel a második világháború befejezése után ismerkedett meg. Ebben az időben mindketten a földalat­ti Secret Organization vezetői voltak. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását. átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484, A szervezet eélja az volt, hogy a franciákat erőszakkal kiűzze Algériából és az orszá­got szabaddá tegye. A későbbiek folyamán a földalatti szervezet súlyos pénzhiánnyal küzdött és ek­kor, a két vezér, ben Bella és Ait-Ahmed, együttes bank­rablást hajtott végre Oran­­ban. A bankrablók kudarcot vallottak, ben Bellát a hely­színen letartóztatták, Ait-Ah­med pedig Cairoba meneküt. Ben Bella később megszö­kött börtönéből és Moham­med Khider, valamint más al­gir politikusok segítségével megindította az 1954-től 1962- ig tartott függetlenségi hábo­rút. Hocine Ait-Ahmed 1955-ben New Yorkba utazott és a szó szoros értelmében segítséget koldult lázadásuk számára az Egyesült Nemzetek Szerveze­tétől. Természetesen, nem kaphatott támogatást, mert ahhoz semmiféle törvényes alappal nem rendelkezett. Eb­ben az időben Franciaország még Algéria törvényes és nemzetközileg elismert ura volt. Később, 1956 októberében, Ahmed ben Bella, Hocine Ait- Ahmed és Mohammed Khi­der, titokban repülőgépen jár­ták Algériát, hogy a rFancia­­ország elleni küzdelmet szer­vezzék. A francia repülőgépek azon ban leleplezték a lázadók gé­pét és azt leszállásra kény­­szeritették. Mindhárom láza­dó vezér öt esztendőt töltött a franciák börtönében. AJimed ben Bella és Hocine Ait-Ahmed ellentéte a bör­tönben kezdődött. Az ellentét egészen különös módon — ideológiai ellentét volt, mely­nek az akkori körülmények között, valóban, csak elméleti jellege lehetett. Amikor az algir független­ségi háború 1962 márciusában végétért, mindketten kiszaba­dultak és az algir politikai életben egymással homlok­­egyenest ellenkező álláspon­tot foglaltak el. Az igazság azonban az, hogy sokkal ke­­vésbbé volt itt szó ideológiai és politikai ellentétről — sok­kal inkább a személyes hata­lomért folytatott küzdelem volt ez. A két vezér közötti közve­títő szerepet a kabilszármazá­­su Mohand eredes vállalta sikerrel. Mohand ezredes di­plomáciai békítő készségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy alig néhány hónap­ja nevezhette magát ezredes­nek— azelőtt ruhakereskedő volt. A két politikai vezér végül­­is kibékült, olymódön, hogy Hocine Ait-Ahmed csupán a “második fuvolás” szerepét kapta a kormányban: helyet­tes miniszterelnök lett. Amikor a látványos kibé­külés után, az ujságirók meg­kérdezték jövendő terveiről, a következő rejtélyes választ adta: — Mindig támogatni fogom ben Bellát, amikor igaza van. A kabilszármazáísu Mo­hand ezredes hozzátette, hogy ugyanez áll az ő embereire is. És ezen a napon napnál is nyilvánvalóbb volt, hogy Ho­­cine Ait-Ahmed és Ahmed ben Bella kibékülése már kez­dettől fogva magában hordoz­ta halálos ítéletét. Az elmúlt és októberében Hocine Ait-Ahmed sorozatos támadásokban részesítette ben Bellát: diktátornak ne­vezte és azonfelül azt állítot­ta, hogy Algériát megalázza, amikor gazdaságilag Francia­­ország alá rendeli. Ettől fog­va a helyettes miniszterel­nök gyakran maradt távol a kormány üléseitől. Hocine Ait-Ahmed naciona­lista, valamiféle furcsa és szinte érthetetlen rokonszenv­­vel a marxizmus iránt. Ez a rokonszenv meglehetősen üresnek tűnik, tekintéttel ar­ra, hogy ugyanekkor, halálos ellensége a kommunizmus­nak. Ellenfelei és barátai egy­aránt úgy vélekednek Ait- Ahmed felől, hogy tipikus — francia. Nacionalista és bal oldali. Marxista-barát és kom­munista-ellenes. A rend ren­dithetetlen hive és forradal­már, aki igazi élet-elemét — úgy tűnik — a száműzetésben és az illegális politikai tevé­kenységben találja meg. Hocine Ait-Ahmed, ezeket mondotta a United Press In-Amerikai szellemű magyar újság TRENTON, N. J, Thursday, Oct. 17,' 1963 A világ folyása VATIKAN VAROS. — A katolikus zsinat úgy döntött, hogy jelentős mértékben egyszerüsiti a misét. OTTAWA. — Mitchell Sharp, külkereskedelmi miniszter, közölte a sajtó képviselőivel: az elkövetkező három esztendő folyamán Bulgária összesen 450,000 tonna gabonát vásárol Kanadától. NÜRNBERG. — A munkaügyi minisztérium köz­li: Nyugat-Németországban 850,000 külföldi munkás dolgozik, főként olaszok, görögök, spanyolok és törökök. WASHINGTON. — A kongresszus elfogadta és Kennedy elnökhöz küldötte aláírásra a 47,220,010,000 dolláros honvédelmi költségvetési javaslatot. Az elfo­gadott összeg 1,794 billió dollárral kevesebb annál, mint amennyit az elnök eredetileg kért. BIRMINGHAM, Alá. — A városi biróság hathó­napi kényszermunkára Ítélte a 22 éves Charles Caglet, akinek lakásán elrejtett dinamitot találtak. Cagle ala­posan gyanúsítható azzal, hogy a néger-ellenes bombá­zásokban része volt. MONTEVIDEO, Uruguay. — A Szovjetunió 4:5 millió dollár értékű felszerelést ajánlott fel Uruguay­­nak, hogy újabb elektromos erőmüveket tudjon épiteni. Az uruguayi kormány most tanulmányozza a szovjet javaslatot. BIRMINGHAM, Alá. — Dr. Martin Luther King, protestáns lelkész, néger politikai vezető, ultimátumot küldött Birmingham törvényhozóinak: amennyiben két hét leforgása alatt nem alkalmaznak megfelelő számú négert a városi tisztviselői karban, az eddigieknél sok­kal nagyobb arányú néger tüntetéseket fog szervezni. KELET-BERLIN. — A keletnémet biróság két svájci állampolgárt egyenkint 2 évi börtönbüntetésre Ítélt, mert állítólag keletnémeteket próbáltak Nyugat* Berlinbe csempészni. MOSZKVA. — A “Pravda” közli: az elmúlt 3 esztendő folyamán 200 templomot és imaházat bezár­tak Ukrajna nyugati részéiben. OTTAWA. — Lester B. Pearson, miniszterelnök, mondotta a képviselőházban: A kanadai kormány megengedte Amerikának, hogy két kanadai katonai támaszponton nukleáris fegyvereket tároljon. WASHINGTON. — A szenátus külügyi bizottsá­ga megkezdte annak tanulmányozását: milyen alapo­sak és indokoltak azok a tilalmak, amelyek akadá­lyozzák Amerika és a vasfüggöny mögötti országok külkereskedelmi kapcsolatát? CARACAS, Venezuela — Romulo Betancourt el­nök, olyan rendeletet irt alá, amelynek értelmében minden terroristát, minden különleges eljárás mellő­zésével, le kell tartóztatni. A Castro-barát terorristák tevékenysége újra kezdődött. PLAQUEMINE, La. — Egy néger iskola diákjai tüntetést rendeztek az iskolák faji integrációja érdeké­ben. A rendőrség könnygáz-bombákkal oszlatta szét a tüntetőket. MOSZKVA — Félhivatalos szovjet jelentés közli, hogy a gabonavásárlás után még egyéb árucikkeket is szándékozik vásárolni Amerikától a Szovjetunió. WASHINGTON — Kennedy elnök Paul D. Han­lon ügyvédet (Portland, Ore.) nevezte ki annak a há­romtagú egyeztető bizottságnak a vezetőjévé, amely­nek feladata, hogy a United Airlines és a Machinists Union közötti ellentétek ügyében tárgyaljon. STRATFORD, Ont. — Kanada világhírű Shakes­peare színjátszó társulata 1964-ben angliai körútra uta­zik. BEIRUT, Lebanon — Innen érkező jelentések ar­ról számolnak be, hogy Hussein király, Jordan uralko­dója, egyre inkább közeledik a Szovjetunió és Egyiptom felé és egyre inkább távolodik az Egyesült Államoktól. VATIKÁN VAROS — John N. Neumannt, Phila­delphia volt püspökét, aki 1860-ban meghalt, boldoggá avatták a Sezent Péter templomban. ternational nevű hirügynök­­ség riporterének, az eldugott hegyi faluban történt, minapi beszélgetésük során: — Úgy gondolom, teljesen világos, hogy mit akarok. Az egymillió berbert és az arab­­származású algériakat egy­­arnát fel akarom lázitani Ah­med ben Bella ellen, aki nem­zeti forradalmárból fasiszta diktátorrá vált. Az amerikai újságíró fel­tette a kérdést: — Kik vezetik még kívüle a ben Bella elleni küzdelmet? Mindenekelőtt velem van Mohand ou el Hadj ezre­des, akit a Kabilok Oroszlán­jának neveznek s azonkívül, vannak külföldi kapcsolataim is. A külföldi kapcsolatok jel­legéből aonban Hocine Ait- Ahmed nem volt hajlandó nyilatkozni. ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK

Next

/
Thumbnails
Contents