Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-01-11 / 2. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. JANUÁR 11 HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Vörös Kina segítségére sietnek sorjában Amerika szö­vetségesei. A pekingi kormány­nak nem ad élelmet a Szovjet­unió s igy a behemót ország, amelynek lakossága szakadat­lanul az éhínséggel küzd, kény­telen gabonát, lisztet a Nyu­gattól, a gyűlölt Nyugattól vásárolni. A legérdekesebb, hogy a Nyugat — Amerika ki­vételével — tálcán kínálja Pe­­kingnek a földi javakat s ez­zel megmenti Maoékat az esetleges bukástól. Elvégre 600 millió éhező ember aligha tö­rődne sokat a kommunista fe­gyelemmel. Franciaország egymillió ton­na lisztet ad Vörös Kínának, Anglia olajat, gépeket és szál­lítási eszközöket bocsát ren­delkezésre, Kanada hat millió tonna gabonát adott el Peking­­nek, Ausztrália két és fél millió tonnát, Nyugatnémetország és Argentína szintén benne van a lisztüzletben, Japán pedig mindent kínál Vörös Kínának megvételre. Anglia úgy okoskodik, hogy segíteni kell Vörös Kínának, hogy minél kisebb legyen a függő viszony közte és a Szov­jetunió közt. Eléggé sántít az okoskodás, mert a kommunista kutyából kapitalista szalonna úgysem lesz. Az igazság az, hogy Anglia és a többi is mohón ragadja meg az alkalmat, hogy keres­kedhessenek, akár a sánta ör­döggel is. Azt csinálják, amivel általában Amerikát szokták vá­dolni. A közös stratégia az, ami a nyugati világban hb ányzik. Ez a közös stratégia katonai vonatkozásban — sok súrlódással ugyan — eldöcög valahogy, de politikai és gaz­dasági síkon teljesen hiányzik, ami katasztrofális lehet. Illet­ve a hideg háború megnyerésé­hez nem vezethet. Ez a hideg háború pedig pontosan olyan komoly, mint a forró változata: ha nincs központi vezetés, csak elveszteni lehet. Különös, hogy Amerika kép­telen rákényszeríteni akaratát a nyugati világra, jóllehet Wa­shington vezetőszerepét általá­ban, ha néha dörmögve is, el­ismerik. Úgy látszik, hogy néhány közmondás örök értékű marad, hiába változnak az idők, a szo­kások és politikai hitvallások, így például, örök értékű ez is: A pénznek nincs szaga. A kommunisták kiméletének más példájával is szolgálha­tunk — napjaink eseményeit böngészve. A dominikai kor­mány ellen csataláncba lehe­tett sorakoztatni a latiname­rikai országokat, amig a jobb­oldali Trujillo volt hatalmon. A Trujillo-családnak pusztulni kellett — ezt a sorsot érdemel­te, — mert a latinamerikai or­szágok, az Egyesült Államok vezetésével tartották magukat az adott szóhoz és nem keres­kedtek Dominikával. Az Egyesült Államok azt hitte, hogy a másik, a vörös diktátor ellen is fel tudja so­rakoztatni a latinamerikai or­szágokat, gazdasági zár alá he­lyezve Kubát. De lám, ez már nem megy. Castro, a baloldali diktátor megússza az egészet, mert — az Egyesült Államok kivételével — minden más amerikai ország kereskedik Kubával. Amerika kér, fenye­get, semmi sem használ; a la­tinamerikai országok ügyesen kibújnak, nem hajlandók kö­zösen szorítani a hurkot Castro nyaka köré. Cinkosság, vagy tájékozat­lanság? Brazília mostanáig a nyugati világgal szavazott, valahány­szor az ENSz-ben előfordult a magyar ügy. Legutóbb Brazília delegátusa nem ítélte el a Szov­jetuniót. Tehát a legnagyobb délame­rikai ország kormánya nyíltan is a Szovjetunió cinkosává sze­gődött. Ébredünk még más csodákra is ... ? A “Nemzetőr” kiadóját megölték Nagy megdöbbenéssel olvas­tuk a németországi lapok je­lentéséből, hogy Gyümölcsfal­­ví Imre menekült magyar poli­tikust, a Szabadságharcos Szö­vetség müncheni főtitkárát, a “Nemzetőr” c. magyar újság kiadóját, Tollas Tibor szer­kesztő legközvetlenebb mun­katársát Münchenben, a Sza­bad Európa Rádió épülete előtt, az úgynevezett Angol Kertben átlőtt fejjel holtan találták. Saját pisztolya mellette fe­küdt a pádon. A müncheni rendőrség ön­­gyilkosságot sejt, de az ottani magyar emigránsok jelentése szerint Gyümölcsfalvai rende­zett anyagi körülmények kö­zött élt, soha nem volt anyagi zavarban. Előző estéjét egy moziban töltötte. A 30 éves fi­atal magyar politikus Sopron­ból származott és a kommunis­ta bíróságok 10 évi börtönbün­tetéséből szabadította ki az 56-os forradalom. A UN pénzügyi válsága Az Egyesült Nemzetek Szö­vetsége óriási anyagi nehézsé­gekkel küzd. Jelenlegi defi­citje 104 millió dollár. A U. N. General Assembly most úgy döntött, hogy felhatalmazza a főtitkárát, U Thant, 200 millió dollár értékű kölcsönkötvény kibocsátására. Kennedy elnök felhatalmazást fog kérni az Egyesült Államok Kongresz­­szusától arra, hogy Amerika vásároljon 100 millió dollár ér­tékű UN kölcsönkötvényt. De ab elnök tervének máris sok ellenzője van a Kongresszus­ban. Uj Szovjet követ A Szovjet visszahívta Mik­hail Menshikov washingtoni követét és helyére Anatoly Dobrynint, egyik vezető diplo­matáját nevezte ki. Dobrynin mindössze 42 éves, több éven át a washingtoni kö­vetség tanácsosa, legutóbb pe­dig Moszkvában az amerikai osztály vezetője volt. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! VAN-E NYOMOR MAGYARORSZÁGON ? (FEC) Az “Uj írás” c. iro­dalmi hetilap hozzászólást kö­zöl egy vitaindító cikkhez a fenti tárgyban, A cikkíró “elő­legezi” a választ és azt állítja, hogy nincs. Ugyanakkor azon­ban igy folytatja: “Foglalkozásomnál fogva — ifjúsági felügyelő vagyok — naponta járom az erzsébeti (Pesterzsébet) utcákat s ott elsősorban a nyomor barakk­jait . . . Látható, hogy ami ha kevés is, még igy is túl sok. Amire fel kell figyelni, amit hamarabb kell orvosolni, mint a ‘televíziók és a magánautók átkos következményeit.’ Nézem a körny ezettanulmányokat: iszákos veri a családját, pince­lakók lakást kérnek, öregem­ber segélyt kér, egy idegbeteg családja éhezik, 11 gyermek anyja sürgős segítséget kér. Olvasom, olvasom a környe­zettanulmányokat s rendsze­rint próbálom a nyomor okait: Anyagi: az elmúlt rendszer különböző anyagi természetű maradványai, a még ma is sú­lyos lakásínség, a sokgyerme­­kesség. Erkölcsi: iszákosság, bűnö­zés, szexuális nyomor, a cigá­nyok “önkéntes” nyomora, korrupció, a visszaélések bizo­nyos hatásai, stb. Patologikus: elmebaj, deli­rium tremens és egyéb beteges jelenségek. A lakáskérdés talán a legsú­lyosabb. Láttam pincelakáso­kat, hol a gyermekek úgy fa­kadnak, mint a fény nélkül vi­rágzó sápkóros rózsák, felvo­nulási épületeket, melyekben az alvók párája dérré változik télen a vaságyakon, 12 em­bert láttam egymás hegyén-há­­tán szorongani egy lyukban, mint a burgonyavermekben. Keresem az okát: mindenek­előtt a háború, a múlt rendszer nyomora, a rendkívüli szapora­­ság az 50-es években (az u. n. ‘Newsmaker of ’61’ Az Associated Press kötelé­kébe tartozó újságok szerkesz­tői és rádió állomásai John F. Kennedyt, az Egyesült Álla­mok elnökét “Newsmaker of 1961”-nek választották meg, most már egymásután másod­szor — nagy többséggel a szov­jet miniszterelnökkel, Krus­­vel szemben. A hírszolgálati iroda össze­gezi Kennedy elnök 1961-es ténykedéseit: 1. Beiktatták, mint az Egye­sült Államok legfiatalabb elnö­két, mint az első római katoli­kus elnököt és az első demokra­tát a Fehér Házban 8 év után. 2. Nem hivatalos tárgyalá­sokat folytatott Kruscsev szov­jet miniszterelnökkel. 3. Magáévá teszi a világ leg­nehezebb problémáit, megtold­va a polgári jogok, művelődés, egészség, biztonság és a világ­­politika kérdéseivel. Kruscseven kiviil még áz alábbiakat sorolja fel az Asso­ciated Press, mint az 1961-es esztendőt formáló személye­ket: Vallás, Dr. Eugene Car­­son Blake; ipar és kereskede­lem, George Romney; munka, James Hoffa; irodalom, a nemrég elhunyt Ernest He­mingway; szórakoztatás, New­ton Minow; sport, Roger Ma­ris és az év asszonya, Jackie Kennedy. ‘Rátkó gyerekek’) a vidékről felözönlők tízezrei a fölösleges, túlzott centralizálás miatt és újból: az ellenforradalom alatt összedőlt házak s ilyen súlyos lakásviszonyok között a sok­­gyermekes csaladok. Még min­dig a babona, az ostobaság, a férfiak kíméletlensége s a mag­­zatelhajtási tilalom ráaadá­­sul.” KÉTÉVI BÖRTÖN LEVÉL­­CSEMPÉSZÉSÉRT A Zalai Hírlap egyik cikke beszámol arról, hogy egy 27 éves Kiss Jenő fiatalembert két évre, illetve 26 hónapi bör­tönre ítéltek, mert megkísérelt egy levelet Kanadában élő ba­rátjának kicsempészni, mely­ben azt irta, hogy “Magyaror­szág sárba van tiporva a kom­munista uralom alatt.” (Érde­kes ezzel kapcsolatban meg­említeni, hogy Amerikában a kommunisták azt hazudhatják össze erről az országról, kor­mányról, stb., amit nekik tet­szik, ki is nyomathatják ha­zugságaikat s mégsem görbül még a hajuk szála se ezért . . . Magyarországon pedig, ha va­laki meg meri Írni az igazat, börtönnel sújtják, még akkor is, ha magánlevélben írja le né­zetét és gondolatait valaki. — Szerk.) KÉSZÜL AZ “EGRI CSIL­LAGOK” SZÍNES FILMJE A budapesti Hunnia film­gyár megkezdte Gárdonyi Gé­za “Egri csillagok” c. hires tör­ténelmi regényének filmezé­sét. A film két részből fog áll­ni, színes “Cinemascope” rend­szerrel készül és Fábry Zoltán lesz a rendezője. (Reméljük, hogy kommunista propaganda­mentes lesz és mi is élvezhetjük majd az uj magyar színes fil­met itt Amerikában!) UJ HID A Magyarország és Jugo­szlávia között országhatárt ké­pező Mura folyón, Letenye és Goricsány között, közös állam­közi megállapodással hidat építettek s azt a közelmúltban adták át a forgalomnak. Az uj híddal 400 kilométerrel rö­vidült meg az útvonal Buda­pest és Fiume között. (De ki fog, kit engednek majd ezen az útvonalon utazgatni?) AJÁNDÉKCSOMAGOK — KÜLFÖLDRE A budapesti rádió híradása szerint a nagy karácsonyi cso­mag-forgalom már októberben megkezdődött s ennek során mintegy 50,000 ajándékcso­mag ment külföldre, főleg az Egyesült Államokba, Kanadá­ba, Svájcba és a Szovjetbe. A legkedveltebb ajándékok a népművészeti tárgyak voltak ■— mondja a pesti rádió. (Per­sze az egész csak propaganda és mintegy ellensúlyozása akar lenni annak a még ma is fenál­­ló helyzetnek, hogy a világ minden részéből ömlik Ma­gyarországra a szegény, sok mindent nélkülöző rokonokhoz és családtagokhoz az IKKA ut­ján küldött rendelések és posta utján küldött csomag tömkele­gé a “szegény, sajnálnivaló” külföldre menekült magya­roktól.) HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! KIESETT A VONÓ A KEZÜKBŐL. Magasabb Social Security dijak Január elsejétől kezdve va­lamivel magasabb Social Secu­rity illetékeket kell befizetni. Kilenc év alatt ez a hatodik emelkedés a törvény értelmé­ben. Akiknek keresetük 4,800 dollár, vagy több volt, 1962- ben összesen $150-t fognak fi­zetni Social Securityre, ha nem önállóak, hanem alkalmazás­ban vannak. Tavaly a Social Cecurity levonások 4,888 dol­lárnál csak $144-t tettek ki, 1953-ban pedig csak $56-t. Azon alkalmazottak illetékei, akik 4,800 dollárt keresnek évente, 1963-ban $174, majd 1966-ban $198 és 1968-ban $222 lesz. Az illeték három százalék volt, amelyet úgy az alkalma­zottak, mint a munkaadó fizet­tek. Január elsején 3 1/8 szá­­zalékre emelkedett a kereset $4,800 dollárig terjedő része. Az önálló foglalkozásúak (“önmaguknál a 1 k a 1 mazot­­tak”) eddig 4 és fél százalékot fizettek és január elsejétől kezdve 4 11/16-od százalékot fognak fizetni. Az 1961-re vo­natkozó és 1962 április 15-én esedékes jövedelmi adónál a Social Security illetéket még 4 és fél százalékos alapon kell befizetni. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapjs pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­Az év vége, illetve az uj év eleje kétszeres szomorúságot, bánatot hozott nekünk, ameri­kai magyaroknak, akik szá­­montartjuk magyar értékein­ket. December utolsó napjai­ban meghalt New Yorkban Pó­­csi József cigányprímás, az egykori hires Rajkó-zenekar gyermek-prímása, aki a har­mincas években az európai fő­városokat végigturnézó rajkók­kal aratta a magyar cigányze­ne babérait. Pócsi József az ’56-os ma­gyar szabadságharc menekült­jeként érkezett 1957 elején Amerikába és itt a Camp Kil­­merben a mi Magyar Szövetsé­gi irodánk intézte első elhe­lyezkedésének ügyét, bandájá­val együtt. Mulatós és mulatta­tó cigányprímás volt, mestere a hegedűnek, ismerője és ügyes előadója minden valamirevaló magyar dallamnak. Akik csak ismertük őt, mindnyájan meg­rendüléssel, szomorúsággal fo­gadtuk hirtelen halálának hí­rét. Január első napjaiban aztán jött a másik megrendítő hir az ország másik végéből, Califor­­niából: 61 éves korában, sziv­­szélhüdés következtében hirte­len meghalt ott Kerékjártó Du­ci, a világhírű magyar hegedű­­művész, az amerikai magyar­ság egyik régi, dédelgetett ked­vence. Kerékjártó Duci a tu­­rócmegyei Ruttkán született 1900 december 27-én. Alig 5 éves korában már mestere volt a hegedűnek s mint “csoda­gyerek,” akkor adta első kon­certjét Budapesten. Sikere csak Mozartéval hasonlítható össze, aki zenei karrierjét szin­tén ilyen fiatalon kezdte s aki örökké eszményképe is maradt Ducinak. Mint gyermekmü­­vész, végighangversenyezte egész Európát, királyoknak, fejedelmeknek játszott, Fe­renc Józsefnek épugy, mint a magyar nóta szerelmesének, Erzsébet királynénak és az ak­kori Európa többi uralkodói­nak. 1920-ban jött először Amerikába s itt, New Yorkban, a Carnegie Hallban adott kon­certje után a világ legnagyobb hegedűművészei között emle­gették. Hollywoodban számos filmben kapott jó szerepet és több ízben koncertmester volt a Universal filmstúdiónak. Éve­ken át járta Amerikát varázs­­hegedűjével s főleg az ameri­kai egyetemi ifjúságnak volt felkapott kedvence, sokakkal megkedveltetve a magyar mu­zsikát is. 1953-54-ben Koreá­ban játszott az amerikai had­sereg katonáinak, majd Japán­ban tartott koncertet, 55-ben pedig Alaskában szórakoztat­ta katonáinkat. (1940-ben Perth Amboy-i Híradónk 20 éves jubileumi ünnepélyének volt vendégművésze, aki meg­hívásunkra a New York-i he­gyekből lejött erre a napra, hogy vidékünk magyarságával is megcsodálássá művészetét.) Kerékjártó Duci elmúlásával az amerikai magyarság egy nagy értéke szállott sírba. 88 éves édesanyja (akinek egyet­len fia volt), valamint felesé­ge, sz. Kuntz Margit (akivel 1944-ben kötött háazsságot St. Louisban), fia Gyula, nővérei és más rokonsága és az egész világ magyarsága gyászolja elhunytát. * . . . Mit hoz még számunkra az uj esztendő, kit fogunk el­veszíteni . . . nem tudjuk . . . Tavaly Révész Kálmánunk el­vesztésével kezdtük az évet ... az idén ilyen gyásszal . . . s vájjon értékeink közül kit szólít még magához az Ur eb­ben az évben? Pusztulunk, ve­szünk . . . apad a száma a “ré­gieknek” . . . s ahelyett, hogy népszámlálást csinálnánk ma­gunk között s számbavennénk megbecsülendő értékeinket . . . ócsároljuk, szapuljuk egymást: valósággal gyilkoljuk önma­gunkat s amerikai magyar éle­tünket! És nincs senki, aki férfiasán, igaz magyar érzéstől áthatva megálljt kiáltana, hogy eddig s ne tovább! Nincs, aki ellent­mondást nem tűrő hangon oda­mondhatná: magyarok, testvé­rek, fogjunk össze végre, be­csüljük meg egymást, szeres­sük egymást, mert ha nem, torzsalkodásainkért nagyon megver mindnyájunkat az Is­ten ! Ecumenical Council Világ-tanács XXIII. János pápa kará­csony napján kiadott levelében az 1962-ik évre hívta össze Ró­mába a világ római katoliku­sainak tanácsát. A tanácskozás megnyitásá­nak időpontját később hirdetik ki. A latin nyelvű enciklika “Humane Salutis” szavakkal kezdődik (Az “ecumenical” latin szó és “világegységet” jelent.) A világtanács egy évig tart s azon 3,000 egyházközségi kép­viselő vesz részt, valamint bí­borosok, pátriárkák, érsekek, püspökök, papok és vallásos szervezetek fejei. A pápa meg fogja hívni a nagyobb keresztény (protes­táns) egyházakat is, hogy küldjenek megfigyelőket a ta­nács gyűléseire. zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Szeretettel kérjük városunktól távolabbi vidékeken élő előfizetőinket, hogyha lejárt előfizetésük, küldjék be a lapért a 4 dollárt. Nem muszáj postai Money Ordert vá­sárolni, betehetik a pénzt a borítékba egyszerűen, nem vesz el. (Még eddig sohasem veszett el egyetlen boríték­ban küldött dollár sem!) Trentoni Függetlenség c. lapunk előfizetőit arra kér­jük, hogy csütörtöki napon telefonáljanak a nyomdába (OWen 5-6087), kérjék a telefonhoz a szerkesztőt s mond­ják meg, mikor mehetünk ki az előfizetésért azon a napon. Aki pedig személyesen behozza a pénzt bármelyik CSÜ­TÖRTÖKI NAPON, délután 5-ig átvesszük azt a 681 S. Broad St. alatti nyomdában. Perth Amboy-i Híradónk előfizetéséért Nagy Tibor megbízottunk személyesen megy a házakhoz a városban és környékén. Ha telefonon, vagy postakártyán értesítést kapunk, hogy melyik időpontban jöjjön a házhoz, ezzel megkönnyítik olvasóink munkánkat. Passaic-i Szabad Sajtó c. lapunk megbízottja Dr. Kormann Frigyes, aki már hosszú évek óta pontosan látja el feladatát s intézi az előfizetések kollektálását. Cime: 215 Third St., Passaic. Tel. PR 3-9578. New Brunswick-i Magyar Hírnökünk előfizetéséért a városban irodakisasszonyunk, Mrs. Köpetzi Botz megy személyesen a házakhoz. Telefonhívással az ő munkája is megkönnyíthető, mert tudni fogja, hová mikor menjen. (Tel. CH 9-3791.) Más városokban lakó előfizetőink leg­helyesebb, ha postán küldik be a pénzt a lapért, amint azt fent irtuk. Kívánatra mindenkinek nyugtát küldünk visz­­sza, aki postán küldte be előfizetését. Bárkinek, aki egy uj előfizetőt küld be, az évi 4-dol­­láros előfizetési összegből 1 dollárt szívesen elengedünk. Ha valaki címeket küld be, olyanokét, akiknek még nem jár a lap, szívesen küldünk mutatványszámokat s ha meg­tetszik lapunk, csak attól az időtől kezdve számítjuk az előfizetést, amikor az összeget beküldte érte. A cim be­küldőjének pedig az 1 dolláros kedvezményt saját előfi­zetési dijába beszámítjuk. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian J\eivs Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents