Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1962-12-13 / 50. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magvar újság VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM Second Class postage paid at Trenton, N. J. TKENTON, N. J,. 1962. DECEMBER 13 Fiatal magyar írók kapcsolatai az uj szovjet költészettel Nem vagyunk kárörvendők, — nem természetünk ez — de ezúttal még sem hallgathatunk, mert olyan dologról van szó, amiben — közvetve bár — mi magunk is “érintve” vagyunk. Pedig legszívesebben egy szót se szólnánk erről az egész ronda ügyről! Két New Yorkban megjelenő, magyar-nyelvű hetilap perre ment egymás ellen, bíróságra vitték és teregették szenynyeseiket s végül az egyiket — a “szélsőjobboldaliak” lapját, az úgynevezett “keresztény napilap-mozgalom” heti lapszüleményét — 25,000 dollár kártérítés és az ügyvédi költségek megfizetésére Ítélte az esküdtszék. A per tárgya: becsületsértés, rágalmazás, stb. (mindkét részről). A bíróság, illetve az esküdtszék nem találta kellően bizonyítottnak emezek vádjait és irgalmatlanul elmarasztalta őket. A fellebezés 30 napon belül nyújtandó be, ha újabb bizonyítékok merülnek fel, a kártérítési összeg azonban letétbe helyezendő. A részvényesek pénze, ha ugyan van még belőle. Ez az a lap, mely Istentőlembertől elrugaszkodva, jobbra-balra hadonászva, kezdett ütni-vágni mindent és mindenkit itt Magyar-Amerikában az első naptól kezdve, ahogy 1956-táján az első száma megjelent. Amerikai Magyar Szövetséget, amerikai magyar vezetőembereinket, pap jainkat, sokévtizedes keresztény és keresztyén magyar újságjainkat, helyke módon hordta le, piszkolta . . , azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy magát (vagyis a lapot) és a köréje sereglett “has been” legényeket, szélhámos-multu semmirekelőket, mindenünnen kitessékelt, leszerepelt lesipuskásokat s hasonlókat “felépítse,” “nagy magyarokká” kiáltsa ki ... Ez a pervesztes lap e sorok íróját, 25-éves becsületes amerikai-magyar újságírói múltra visszatekintő szerkesztőjét, az egykori erdélyi magyar újságírót, egyszerűen (és felelőtlenül!) lezsidőzta, lekommunistázta, mindennek elmondotta, nem is egyszer . . . S a lap olvasóinak nagy többsége (akik más lapot emigrálásuk óta alig olvastak) sietve el is hitték mindazt, amit irt. A Iegszomorubb a dologban az, hogy az ítélet nem jelent semmilyen elégtételt azoknak a sértetteknek a számára, akik a pernyertes másik lap és szerkesztője iránt sem éreznek semmi rokonszenvet, azzal semmi néven nevezhető kapcsolatuk nincs és nem is volt soha. A mi úgynevezett “Magyar- Amerikánkban” sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik (a kimondottan kommunista!) new yorki hetilapnak soha semmiféle komolyan vehető “szerepe” nem volt, ma sincs. Az amerikai magyarság óriási többsége: istenfélő, templombajáró, becsületes munkában megkérgesedett tenyerű magyarjaink százezrei soha még csak nem is hallottak ezekről a lapokról, semmi közük nincs egyikhez se és nem is törődik ez a nagy többség azzal, hogy mit csinálnak, miket irkáinak ezek a lapok. Holott mindhárom a maga módján igyekszik azon, hogy úgy tüntesse fel, mintha az volna a legelső, legjelentősebb, legfontosabb sajtó-orgánuma az amerikai magyarságnak. (A kommunista hetilap — például — néhány hónappal ezelőtt, nyilván fenntartógazdájuk, a mai kommunista magyar kormány felé akarva “bizonyítékot” és jelentős “eredményt” felmutatni, azt irta, úgy irta vezércikkét, hogy “az amerikai magyarság legjelentősebb sajtóorgánuma,” stb. És ezt Budapesten, valószínűleg, el is hitték a beképzelt, pöffeszkedő főkomik!) A pervesztes lap részvényesei, a félrevezetett, csúnyán felültetett, becsapott, legtöbbnyire menekült magyarok százai vájjon mit szólnak ehhez az “eredményhez” és mit szólnak a hatalmas kártérítés megfizetéséhez (mely őket terheli), nem tudjuk? De határozottan rokonszenvezünk azokkal, akik jóhiszemüek voltak! A “keresztény napilapot” elindítani akaró s ennek érdekében annakidején országos mozgalmat indító néhai való Father Galambos József egy New Brunswickon megtartott gyűlésen mondotta: “Ha a napilap megindítására elkezdett mozgalmunk elbukik, azzal olyan fegyvert adunk ellenségeink kezébe, amit egy millió dollárért sem tudnának máskép megvenni ...” (Az “ellenségeink” alatt akkor a jó atya még nem gondolt arra, hogy egy napon a napilap helyett megindított, kereszténynek álcázott hetilap amerikai magyar papokat, vezető intézményeket, keresztény magyar vezetőembereket fog püfölni, (Folyt, a 2-ik oldalon) Belgium kétnyelvű állam lesz A belga kormány elnyerte a parlament hozzájárulását ahhoz a tervhez, hogy megvonják Belgiumban a flamandul és a vallonul beszélő lakosság közötti országos határvonalat. E két népcsoport már évek óta ellenséges viszonyban áll egymással, ami két héttel ezelőtt nyílt összeütközésre vezetett. A kormány terve két nyelvű területre osztja fel az országot. Az északi részen flamand (holland) lesz a hivatalos nyelv, a déli részen pedig francia. Csak a fővárosban, Brüsszelben lesz mindkét nyelv hivatalosan használható. Az ellenzék tiltakozott e terv ellen, mert az szerintük államszövetségre és az ország felbontására vezet. A flamand párt túlzó tagjai azt követelik, hogy délen ne lakjanak vallonok. Az északi flamand területen nem használják a francia nyelvet még a magánérintkezésben se, de különösen az egyházi szolgálatban, a kereskedelemben, a postán, a hirdetésekben és az üzletek cég felirataiban. A magyar irodalmi folyóiratok — elsősorban a Nagyvilág és a Kortárs — már körülbelül egy év óta közük fordításokban a fiatal orosz lírikusok verseit, annak az uj szovjet költészetnek a termékeit, amelynek a képviselői éles harcban állnak a Szovjetunióban eddig hivatalosan fémjelzett pártvonalas irodalommal. Ezek a “lázadó” ifjú költők elsősrban a személyi érzelmek kifejezésének jogát követelik, az iró és az egyéniség szabadságát hirdetik, és egy uj emberiességet vállalnak, amely párt-, osztály- és nemzeti különbség nélkül magához ölel, testvérének érez minden embert, de különösképen minden elnyomottat, üldözöttet. Ennek az uj orosz lírának a fő képviselői Jevgenyij Jevtusenko, Andrej Voznyeszenszkij és Bulat Okudzsava. Gergely Sándor, az 1945-ben Moszkvából hazatért pártiró, a “lázadó” szovjet irodalom termékeinek közlése miatt megtámadta a magyar irodalmi folyóiratokat, azt állítva, hogy azok egyoldalúan tájékoztatják a magyar olvasókat a mai szovjet irodalomról. Ám a Nagyvilág novemberi száma először hoz valóságos kis antológiát a szovjet fiatal költők verseiből, kiváló magyar költőknek Illyés Gyulának, Weörös Sándornak, Fodor Andrásnak, Jobbágy Károlynak, Rónai Györgynek, Képes Gézának, Eörsi Istvánnak és mások-A berlini szögesdrótot az angolok szállították Az egyik berlini újság jelentése szerint a British Ropes of Dancaster nevű angol cég szállította a Keletnémet kormánynak azt a 600 tonna szögesdrótot, amellyel Ulbrichték Berlint kettévágták. A londoni Times annakidején fényképes riportot is közölt arról a felvirágzott vasúti szerelvényről, amely 60 tehervagonból állott s amely a leipzigi vásáron megvett drótszállitmánnyal megrakva elindult Doncasterből Keletnémetországba. nak tolmácsolásában. Hírek szerint számos fiatal magyar iró utazott az utolsó hónapokban a Szovjetunióba, kifejezetten azzal a céllal, hogy az uj szovjet költők és Írók és a magyar irók között szellemi kapcsolatot létesítsen. Ezt a mozgalmat mindkét állam kulturális vezetői eltűrik, különösen amióta a Pravda, a szovjet párt hivatalos napilapja a szovjet pártidók és a fiatal irók harcában egyértelműen az utóbbiak mellett foglalt állást. Üzen a Vénuszlöveg A hónapokkal ezelőtt sikeresen kilőtt amerikai Vénuszlöveg december 14-én, pénteken érkezik a Vénusz bolygó közelébe, ahonnan rádiójeleket küld vissza földünkre. A tudósok máris figyelik és analizálják a “Mariner II” megindult rádió-üzeneteit, melyek alapján megállapították, hogy bizonyos mérések egészen mást mutatnak, mint az eddigi feltevés volt. Kíváncsian várjuk, mit “üzen” végül is a Vénuszlöveg, van-e, lehet?áges-e élet a nap második bolygóján? Van-e elég emberirtó eszköz? Sokszor olvashatjuk, hogy a két nagy atomhatalom háború esetén elpusztítaná az egész emberiséget. Világos, hogy erről egyetlen ország sem ad megbízható adatokat, hiszen az ilyesmi szigorú hadititok. Ennek ellenére mégis tudunk valamit: Medaris tábornok, az U. S. A. hadserege távirányítású fegyvernemének nemrég nyugalomba vonult főnöke szerint a két atomnagyhatalom A és H bomba készlete olyan óriási, hogy ez a világon élő minden férfira, nőre és gyermekre átszámítva, kereken 10 tonna robbanóanyagnak megfelelő emberirtó eszközt jelent. Ez a mennyiség — sajnos — valóban elég a föld emberektől lakott részeinek teljes elpusztításához. Kennedy elnök utjai Megírtuk, hogy Kennedy elnök Macmillan angol miniszterelnökkel találkozik a közeljövőben. Macmillan nem jön Washingtonba, hanem a két államfő az amerikai partokhoz aránylag közel fekvő Bermuda szigetén fog találkozni, még pedig december 19-20 napjaiban. Macmillan a Kruscsevval valő “csúcskonferencia” gondolatáról is beszélgetni fog elnökünkkel. A Fehér Ház nyilatkozata szerint Kennedy elnök a jövő év februárjában, vagy márciusában Costa Rica-ba készül, hogy ott a középamerikai elnökökkel közös érdekeinkről tanácskozzék. Áprilisban, vagy májusban pedig a már több Ízben elhalasztott brazíliai látogatását fogja megtenni az elnök, ahol Adkemar de Barros elnökkel fog megbeszélést folytatni. Tito Moszkvában Tito jugoszláviai kommunista diktátor “vakációra” Moszkvába repült, ahol Kruscsev fogadást rendezett számára. A kommunista Kina rossz szemmel nézi Moszkvának ezt, az osztályharcos nemz etköziséget be nem tartó Titóval való politikai barátkozást. A Szovjet hivatalos lapja, az Izvesztia viszont melegen üdvözli Tito látogatását s ugyanakkor egy másik cikkben élesen bírálja a Moszkva helyett Peiping felé kacsintó Albánia kommunista kormányát. Moszkvába menet Tito Budapesten is átutazott, ahol a “fővörösek” szívélyesen üdvözölték. Wilhelmina királynő halála Wilhelmina volt holland királynő 82 éves korában meghalt. ötven évig volt országának uralkodója. Az első világháborúban semleges maradt, a másodikban Hitler minden ok nélkül lerohanta országát és Angliába kellett menekülnie. 1948.-ban lemondott egyetlen leánya, Juliana javára, aki ma is uralkodik. IMÁDSÁG Ki ülsz az égben, csillagok felett, Én Istenem, hallgass meg engemet. Hozzád megy szivem és ajkam dadog; Hazámért reszketek, magyar vagyok. A népekkel ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon. Ne haragudj rá, bűnét ne keresd, Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd. Szeresd, vigyázz rá, Istenem, atyám, El ne vesszen e sötét éjszakán. Mert üt a népek nem tudják, mit ér, Hogy olyan jó, mint a falat kenyér., Hogy nem szokott senkit se bántani, Csendes dallal szeretne szántani. Édes Istenem, te tudod magad, A bárány nála nem ártatlanabb. Te tudod ezt a fajtát, mily becses, Milyen takaros, mily kellemetes. Te látod életét minden tanyán, Te tudod, hogy beszél: édes anyám. Te tudod barna kenyerünk izét, Te tudod a Tisza szőke vizét. Te tudod, hogy itt milyen szívesen Hempereg a csikó a füvesen. Tudod a nyáj kolompját ha megyen, Édes szőlőnket tudod a hegyen. S keserű könnyeink tudod, Uram, Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan. S hogy vig esztendőt várunk mindenér’ S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér. ó keljetek a magyart védeni Ti Istennek fényes cselédei. Uradnak mondd el forró, drága Nap, Hogy kedveled te délibábodat. Dicsérd meg a Balatont, tiszta Hold, Hogy szebb tükröd a földön sose volt.. Csillagok, értünk könyörögjetek! Kis házak ablakába reszketeg Szerteszét este mennyi mécs ragyog . . . Könyörögjetek értünk csillagok! SZÉP ERNŐ AKI NEM FEDEZTE FEL AMERIKÁT Bár az Újvilágot Amerika néven ismerik, nem Amerigo fedezte fel a nyugati földtekét, sőt még Kolumbusz kíséretében sem volt, amikor az utóbbi a nyugatindiai szigeteken partra tette a lábát. Kétségtelen, hogy Vespucci többször is meglátogatta Amerikát, de nem mint első úttörő. Az 150-ik évben Waldseemuller német professzor tollából földrajzi munka jelent meg s ebben a szerző a következőket írja: “A földgömb egy újabb negyedrészét fedezte fel Amerigo Vespucci. Nem ellenezhető tehát az a javaslatom, hogy az uj földrészt “Americanak” nevezzük el a felfedező után.” (Amerigo neve latinul “Americus.”) Waldseemuller térképet is rajzoyt, amelyen a brazíliai partok mögötti területet “America” néven jelölte meg. Az America elnevezést az ettől északra terjedő vidékekre csak Vespucci halála óta (1512) használták és csak a 17-ik században alkalmazták az Észak- és Dél-Amerika megkülömböztetést. Vespucci az olaszországi Florenceban született. A csillagászatban képezte ki magát és földrajzi hosszúságok, szélességek kiszámításában kiváló szakértőnek ismerték. A florencei Medicik szolgálatában állott, amikor ott sürgette a földrajzi tudományok alaposabb tanulmányozását; földgömbök, térképek gyűjtését, ő maga is kitűnő térképrajzoló volt. Vespucci Spanyolországban tartózkodott Columbus első és második hajóutja idején és 1493-ban egy szicíliai kereskedelmi vállalatnál hivatalnokoskodott. Alkalmazója: Juranoto Berardi hajókat állított wki és szerelt fel a spanyol udvar részére az Atlanti Óceán keresztezésére. L e h e t s é ges, hogy Columbus második utazásánál használt hajó elkészítésében Vespuccinak is szerepe volt. További p á 1 y a f u t ásáról 1503 s 1504ből fennmaradt két levele számol be. A másodikban azt állítja, hogy négy utazást is tett és az első ut folyamán (1497-ben) felfedezte a délamerikai partokat. Ha ez igaz volna, tényleg ő lenne Amerika igazi felfedezője, mert Columbus a nyugati földtekének csak a szigeteit fedezte fel. A szakértők azonban rámutatnak arra, hogy Vespucci nem volt e kiküldtetések parancsnoka, hogy csak mint csillagász vett részt az 1497-i expedícióban. Ilyen minőségben szerepelt a későbbi utazásoknál is, igy 1499-ben és később 1501-ben és 1503-ban, mint portugál vállalkozók alkalmazottja. American Council Kubai válság magyarországi visszhangja (FEC) Kennedy elnök október 22-én bejelentett intézkedései a kubai szovjet rakétabázisokkal kapcsolatban azonnal csatasorba állították a magyar kommunista rendszert is Kuba, illetve a Szovjetunió mellett. Alighogy megjelent a szovjet és kubai kormány október 23-i nyilatkozata, a magyar kormány is nyilatkozatot adott ki ugyanabban a szellemben, ugyanazzal az okfejtéssel. A magyar kommunista rendszer akciójának fő jellemvonásai : 1. Kennedy beszédének, tehát az amerikai álláspontnak szinte teljes elhallgatása. A “Népszabadság” mindössze 12 sorban “foglalta össze” Kennedy beszédét. A többi lap még fukarabban bánt vele. 2. Az amerikai kormány által nyilvánosságra hozott adatokat teljesen elhallgatják. A rakétabázisokat egy szóval sem említik és tagadják azt is, hogy a Szovjetunió támadó fegyvereke t szállított volna Kubába. A kormány-nyiltkozat szerint az Egyesült Államok “képmutató módon azt állítja, hogy Kuba népe veszélyezteti. A népek azonban tudják, hogy Kuba nem fenyegeti Amerikát, hanem az amerikai monopól-tőke urai akarják megfojtani a kubai nép szabadságharcát, hogy visszaállíthassák Kubában saját gyarmati uralmukat és a tőkések és kizsákmányolok hatalmát.” A budapesti rádió kommentátora igy beszélt: “A hajók ma is, miként évek' óta, szerszámgépeket és teherautókat, olajat és rizst, iskolafelszerelést és konzervet és természetesen a függetlenség megvédéséhez szükséges fegyvereket szállítanak.” 3. Amerika agressziót követett el. A rádió szerint “Kennedy elnök a gyors és veszélyes fordulat, a nemzetközi jog durva megsértésének, a példa nélkül álló tengeri vesztegzár megvalósításának indokolásához a hamisítás arzenáljába nyúlt érvekért.” Másszor utonállónak bélyegzi Amerikát, a kormány nyilatkozat pedig háborús provokátornak. Kádár János “durva provokációs döntésnek” tartja Kennedy beszédét. Szerinte “az Egyesült Államok elnökének rendelkezése durva és veszélyes támad á s Kuba függetlensége, ugyanúgy valamennyi nép függetlensége és az egész emberiség békéje ellen.” 4. Az Egyesült Államok lábbal tiporta a nemzetközi jogot. Kádár nyilatkozatában többek között el áll: “Amerika kormányának ezek a lépései a nemzeti jog elemi normáinak semmibevételét jelentik és egy olyan idejétmúlt szellemet, önkényt tükröznek, amely szerint a népek csak az Egyesült Államok kormányának tetszésétől függően rendezhetnék be életüket.” A rádió intervjut közöl Hajdú Gyulától, a Budapesti Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetőjétől, aki hosszan fejtegeti, hogy Amerika miként sértette meg a nemzetközi jogot. 5. Kubát bátorítani, erősíteni kell. A kormány nyilatkozat igy fejeződik be: “A Magyar Népköztársaság kormánya és népe kifejezi szolidaritását, forró testvéri üdvözletét küldi Kuba kormányának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke erőinek gyors mozgósításával ismét sikerül lefogni az agresszorok kezét. Sikerül megőrizni Kuba függetlenségét és mégmenteni a nemzetközi békét.” Kádár “szívből jövő forró testvéri üdvözletét” küldi (Folyt, a 2-ik oldalon) Ten Cents per Copy—$4.00 per Year
