Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-12-06 / 49. szám

lit Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM még sok fejfájást fok okozni nekünk. Egyelőre, vagy úgy is mondhatjuk: pillanatnyilag el van intézve annyiban, hogy mi­ntán Kruscsev közölte Kenne­­dyvel, hogy a jet-bombázókat hazaszállítja Kubából s “bele­egyezését adta” ahhoz, hogy az elszállítást repülőgépről fényképezve ellenőrizhetjük is, ha akarjuk (hát persze, hogy akarjuk), Kennedy elnökünk elrendelte a hajózárlat felol­dását s igy vagy 14-ezer behí­vott tartalékost máris hazaen­gedtek a szolgálatból. Kruscsev sietett egy 14 pont­ból álló jegyzéket küldeni Kennedy elnökünkhöz a kubai és egyéb nehézségek békés el­intézése tárgyában, elnökünk azonban kijelentette, hogy e pontok közül több egyszerűen: elfogadhatatlan. M i k o y a n szovjet-küldött Qastroval tör­tént tanácskozásainak egyik szüleménye, nyilván, az a pont a 14 között, amelyik Guanta­namo, a kubai amerikai kato­nai bázis kiürítését követeli. El­nökünk megjegyzése erre az, hogy ez nem képezheti alkudo­zás tárgyát, mert ehhez ne­künk hosszúlejáratú, régi ke­letű szerződési jogunk van. Mikoyan a héten elhagyta Kubát és New Yorkon és Wa­shingtonon át — ahol UN fő­emberekkel, illetve elnökünk­kel tárgyalt, hazament Moszk­vába. Lógó orral, de valami hülyén ravasz mosollyal az or­ra alatt . . . Az orosz bombázók elszállí­tása folyamatban van (fény­­képfelvételeink vannak orosz hajókról, amelyeken “nagy lá­dák” vannak) de hogy az az orosz, amelyik egyszer, nem is olyan régen kivonult Buda­pestről és Magyarországról, de aztán meggondolta s vissza­­ronditotta magát tankok ezrei­vel, az az orosz nem fordűl-e itt is vissza ... ez a jövő zené­je .. . Egyelőre úgy néz ki, hogy a dolgot sikerült “elodáz­nunk.” Indiában is pillanatnyi fegyverszünet van, miután Vörös-Kina betört a hinduk földjére s véres harcok során mélyen benyomult a két­arcú Nehru országába, aki még nem is olyan régen a vörö­sökkel kacérkodott, barátko­zott. Úgy látszik, hogy az orosz-kinai ellentétek, a vörö­sek egymásközti torzsalkodása még érdekes dolgokat fog eredményezni. Moszkva fegy­verrel, hadi- repülőgépekkel fogja segíteni Indiát Vörös- Kina ellen! Ez nyílt összecsa­pást jelent a két kommunista hatalom: Oroszország és Kina 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. Kérje árjegyzékünket! között. Lehet, hogy az egész kubai amerikai “győzelem” ennek a Kina-Oroszország kö­zötti torzsalkodásnak az ered­ménye: Kruscsev jónak látta jóban lenni velünk, mert hátá­ban ott van Vörös-Kina . . . Érdekes utófejleményei vannak a “kubai ügynek.” Az egyik, például az, hogy Stevenson amerikai UN fődelegátust egy magazin cikke úgy idézte, hogy ő ellene lett volna a blo­kádolásnak és alkura lett volna hajlandó a vörösekkel a kubai bázisunkat illetően. Stevenson ezt erélyesen cáfolja s legutóbb maga Kennedy elnök nyilatko­zott az ügyben, védelmébe vé­ve Stevensont. Közben bizonyos körökben már olyan hírek is terjedtek el, hogy Stevensont az elnök “meneszteni” fogja s helyét volt elnök-jelölt ellenfelével, Nixon-nal fogja betölteni, mint U. N. fődelegátus. (Fantaszti­kusan hangzik, de az elnök nyilatkozata előtti napokban még szinte elhihető is volt.) Prof. Gabriel Astrik előadása a Rutgers Egyetemen Az Amerikai Magyar Inté­zet tudományos előadás-soro­zatában december 11-én, ked­den este 8 órakor Prof. Gab­riel Astrik, a Notre Dame Egyetem Medieval Institute­­jának igazgatója fog előadást tartani: “Anglo-Saxon Hunga­rian Cultural Relations” cím­mel. Prof. Gabriel előadása a Rutgers Egyetem New Class­room Bldg.-jében (a 35 Col­lege Ave. mellett) a 220-as számú teremben lesz New Brunswickon (a College & Ha­milton St. sarkán). Minden érdeklődőt szívesen látnak e hírneves magyar pro­fesszor előadására. Megdöbbentő magyar tragédia Megdöbbentő emigráns csa­ládi tragédia játszódott le a lengyelországi Varsóban. Min­den szereplője magyar. Gróf Teleki László, aki segédmun­kásként keresi kenyerét, fele­ségével, az erdélyi származású Salamon Évával együtt minden áron szeretett volna találkozni Angliában élő két gyermekük­kel, akik angol állampolgá­rok lettek. Hónapokig tartó, bonyolult levelezés után abban állapod­tak meg, hogy a fiatalok Len­gyelországba kérnek látogató vizumot. Telekiéknek hosszú fáradozás után szintén sikerült elérni, hogy néhány napra Var­sóba kiengedték őket. Vonalju­kat a lengyel főváros előtt va­súti szerencsétlenség érte. Mindketten életüket vesztet­ték. Amikor a londoni gép meg­érkezett, hangszórón kérték a két Teleki gyermeket a repülő­tér irodájába, ahol megrendül­tén közölték velük a tragikus hirt. Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. DECEMBER 6 L. — ■ Ü!-' ....................................................................................— J- ...I LJ Háborús jóvátételt igénylések HATÁRIDŐ: 1962 DECEMBER 31 AMERIKAI TERVEZET ÁLTALÁNOS LEFEGYVERZÉSRE Az Egyesült Nemzetek Me­nekültügyi Megbízottja és a német kormány között 1960 októberében megállapodás jött létre, amely támogatást helye­zett kilátásba olyan szemé­lyek részére, akik a nemzeti szocialista kormányzat alatt üldözést szenvedtek nemzeti­ségük alapján. (A faji, vallási és politikai okokból történt üldözések nem tartoznak ennek a megállapo­dásnak a hatálya alá.) A megállapodás 1. szakasza értelmében azok a menekül­tek, akik nemzetiségük alapján történt üldözésük alatt kárt Teller atomtudós kitüntetése (FEC) Teller Ede magyar­­származású amerikai atomtu­dós, a kaliforniai Berkeley Egyetem világhírű tanára nyerte az idei Enrico Fermi di­jat. Az 50,000 dollárt jelentő jutalmat december 3-án adták át a kaliforniai egyetemen. A dijat dr. Teller “a kémiai és atomtudományok, valamint az atomfizika terén végzett ered­ményekért és kutatásokért és a nemzeti biztonság megerősíté­se érdekében kifejezett tevé­kenységéért” kapta. Érdekes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok Atom­energia Bizottsága (Atomic Energy Commission) által 1954-ben alapított Enrico Fer­mi dijat ezideig hat Ízben osz­tották ki A hat kitüntetett kö­zül az első maga a névadó, olasz származású nagy tudós, a többi közül 3 magyar: Neu­man János és Wiegner Jenő után most Teller Edward. Szombaton a televí­zión láthatjuk őket Szombaton, december 8-án este az ABC Channel 7 tele­vízió-állomáson fogható prog­ramon, a “Mr. Smith Goes to Washington” műsorban Máté Jenő és Beregi Oszkár magyar karakter-színészeinket láthat­juk viszont Hollywoodból. A jó öreg Beregi Oszkár és a cso­dás hangjáról már széles kö­rökben ismert Máté Jenő eb­ben a darabban orosz követe­ket alakítanak. Máté Jenő de­cember 14-én, pénteken a “Day in Court” darabban is szerepel az ABC Channel 7 állomáson, valamint december 17-én, hét­főn délután is, ugyanezen az állomáson. A két ismert magyar színész szerepléséről táviratilag értesí­tették lapunkat Studio City, Californiából. Félezeréves magyar harang Magyarországon, a somogy­­megyei Tótujfalu határában egy 550 éves harangot fordított ki az eke a földből. A 60 cm. magas, 86 kg súlyú harangon jól látható a rajtalevő évszám: 1408. Több mint félezer évvel ezelőtti magyar örömre, bánat­ra kongott ez a harang s imára hívogatta a keresztény magyar hívőket a mai Somogy környé­kén. szenvedtek, jóvátételi igény­nyel léphetnek fel. Ilyen kár­térítésre igényjogosultak: 1. Akik 1953 október 1-én menekültek voltak. 2. Akik a nemzeti szocia­lista kormányzat részéről ül­dözést szenvedtek nemzetiségi alapon. 3. Akiknél ez testi vagy egészségi kár okozója lett, leg­alább is 25 százalékos munka­­képtelenséget okozva. Akik ezért igényjogosultak, de még nem kérelmezték a jóvátételt, forduljanak kérel­mükkel a fenti határidő lejárta előtt az alábbi hatósághoz: Bundesverwaltungsamt Hockhaus Cologne, Germany Saját érdekükben mindazok, akik nemzetiségi alapon üldö­zést szenvedtek, de előző igé­nyük el lett utasítva, vagy az igénylésük ügyében még nem történt döntés, vagy igenleges döntés ellenére nagyobb ösz­­szegü kártérítésre tarthatnak igényt, ismételjék meg igénylé­süket a fentebb közölt német hatóságnál. Ismételjük, a határidő 1962 december 31, amelynek elmúl­tával az igényjogosultság ve­szendőbe megy. Megírtuk, hogy 1963 janu­ár 7-én életbelép az uj postai törvény, melyet Kennedy elnök nemrég irt alá és amelynek ér­telmében a postai szállítási di­jakat felemelik. Az egyszerű levelek dija 5 cent lesz az ed­digi 4 cent helyett; 4 cent lesz a levelezőlap, 8 cent a légi­posta-levél, stb. Ezzel egyide­jűleg a postai alkalmazottak is mintegy 10-11 százalékos fize­­tésjavitást kapnak. Van ennek a megszavazott és az elnök által aláirt uj pos­tai törvénynek egy másik része is, amely a kommunisták mes­terkedéseire csap le. Az uj tör­vény jelentősen megnehezíti a Kennedy ebök jóté­konycélra adja az egész fizetését John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke egész évi fizetését — 100,000 dollárt — jótékonycélra adom ányozza. Kennedy 1947-óta, amikor kongresszusi képviselő lett, minden fizetését elajándékoz­za jótékony célokra. Megjegyzendő, hogy Her­bert Hoover sem vette fel fize­tését annakidején, amikor el­nök volt. Kennedy elnök gazdag em­ber (édesapja még gazda­gabb!), aki mintegy 10 millió dollár vagyonát szövetségi, ál­lami és városi bondokba fek­tette. Az elnök nemrég egy 222- ezer dolláros csekket adott át a washingtoni United Givers Fund képviselőjének, Edward H. Foleynek, aki az 1961 évi elnöábeiktatási ünnepségek el­nöke volt. Ez az összeg az el­nöki beiktatásra összegyűlt adományokból maradt fent s ezt is most jótékonycélra ad­ták. A Vatikáni Zsinat eddigi eredménye A Rómában ülésező vatikáni egyetemes zsinat formálisan megtette a világ keresztényei­nek egységesítésére irányuló munkálkodásának első lépé­seit: egy 16 oldalas és 3 feje­zetes “Ut unum sint” ( Hogy egyek legyenek) cimü tézisben felsorolja mindazokat a prob­lémákat, amelyek 900 esztendő során akadályt, választófalat építettek a pápaság és a 137 millió orthodox (óhitű) ke­resztény hívők közé. Az egyetemes zsinat az ok­mányban tartózkodik minden olyan kifejezéstől, amely visz­­szatetszést szülhetne, igy pél­dául nem alkalmazza az eret­nek megjelölést és az óhitű ke­resztényeket szeretededikálta bölcsességgel csupán “elkülö­nült keresztény testvéreink­nek” nevezi. Macmillan Washing­tonba fog jönni Macmillan, Anglia minisz­terelnöke Kennedy elnökkel való nemzetközi kérdések meg­beszélése és közös állásfogla­lás végett e hó közepén Wa­shingtonba jön. Szovjet és a vasfüggöny mö­götti országok vörös propa­ganda üzelmeit. Az általuk Amerikába küldött óriási töme­gű p r o p a g anda-nyomtatvá­­nyok továbbítását az amerikai posta megtagadja és csakis azok címére fogják kikézbesi­­teni itt azokat, akik kifejezet­ten kérik, illetve ragaszkodnak az ilyen propaganda-célú vö­rös nyomtatványokhoz. ‘Amíg meg nem sza­badulunk Castrotól’ Earl T. Smith volt havanai U. S. nagykövet — aki Castro hatalomra jutása idején is Amerika képviselője volt Cu­­bában — kijelentette, hogy “A kubai krízis mindaddig nem nyer megoldást, amig meg nem szabadulunk Fidel Castro sze­mélyétől. Hogy ez mikor és milyen körülmények között történhet, azt Kennedy elnökre kell bíznunk” — mondotta a volt követ. Ugyanakkor meg­jegyezte még azt is, hogy an­nakidején ő állandóan figyel­meztette a washingtoni kor­mányt (Eisenhower kormá­nyát!) a kommunista veszede­lemre, de akkortájt a Külügy­minisztériumban nem akadt fül, amely komolyan meghall­gassa a nagykövet idejében tör­tént figyelmeztetéseit. Magyar ember tragikus halála Borhi János 53 éves, 18 Bai­­er Ave. és Prizsnyák Lajos, 354 Ralph St. Franklin Town­­ship-i lakosok (utóbbi a Louis’ Market, 205 Somerset St., new brunswicki grocery és husáru üzlet tulajdonosa) Kanadába mentek, hogy Welland, Ont.­­(Folyt, a 3-ik oldalon) A mai zavaros időkben, ami­kor aggódó figyelmünk majd Laosra, Dél Vietnam-ra, Ber­linre, majd az esetleg más robbanó válságokra irányul, könnyen háttérbe szorulhat ko­runk legégetőbb kérdése: Békét akarunk-e, fegyvercsörtetéstől mentes világban, vagy pedig egyre tornyosuló fegyverkezési versenyt, amely csak nukleáris katasztrófában végződhetik? Tizenhét nemzet részvételé­vel ezt a kérdést tárgyalja most a Genfi Konferencia. Mert mindnyájunk életben­­maradása függ a megoldástól, senki sem engedheti meg ma­gának, hogy állást ne foglaljon. Első pillanatra úgy látszik, hogy ilyen fontos és bonyolult problémának az eldöntését, mint amilyen a teljes lefegy­verzés, nem bizhatjuk az átla­gos polgár ítélőképességére. Pedig épen a józan közvéle­mény kialakulásának itt és a külföldön döntő jelentősége le­het. Meg kell ismernünk tehát az amerikai kormány nagyje­lentőségű javaslatait; azután barátainkat, úgy Amerikában, mint a külföldön (ahol lehet) meg kell nyernünk az Ameri­kai Tervezet pártolóinak a so­rába. 1962. április 18-án terjesz­tette be az Egyesült Államok a 17 nemzetből álló Genfi Kon­ferencia elé az általános és tel­jes lefegyverzésre vonatkozó! követelését. Kennedy elnök szerint “ez a tervezet a legje­lentősebb és részletesebb ja­vaslatok sorozata, amelyet Amerika, vagy bármely más nemzet valaha is indítványo­zott.” Arthur H. Dean, Amerika képviselője a Konferencián a következőkben foglalta össze az Amerikai Terv lényegét: A fegyverkezési versenyt csirájá­ban kell elfojtanunk; a meglé­vő hadiszereket és hadserege­ket le kell csökkentenünk; vé­gül: mindenfajta katonai in­tézményt meg kell szüntet­nünk. Az Amerikai Terv három szakaszra osztotta be a teljes és tökéletes lefegyverzés ke­resztülvitelét, amelyeknek be­fejezése után csak olyan had­erő és fegyver maradna meg a nemzetek rendelkezése alatt, amilyen a belső rend és az Egyesült Nemzetek Békehad­seregének a fenntartásához szükséges. Az Amerikai Terv gondoskodik arról is, hogy egyetlen nagyhatalomnak se lehessen alkalma arra, hogy előnyöket szerezzen más nem­zetek rovására, a haderők fo­kozatos leépítése során és pe­dig sem emberanyagban, sem fegyverekben, bázisok ban, vagy atombombákban. Az első szakasz tartama alatt úgy Amerikának, mint a Szovjetuniónak hadseregét 2.1 millióra csökkentenők. Hason­lóképen szállítanék le más, még meghatározandó nemze­tek hadi létszámát. Közben minden fegyvergyártást, bele­értve a B-52-es; az Atlas és Ti­tan rakéták előállítását és le­szállítását is 30 százalékkal redukálnánk. Az olyan nukleá­ris anyagok termelését, ame­lyek atomfegyverek előállítá­sára alkalmasak, tökéletesen beszüntetnék; a tömeges pusz­tításra alkalams atomfegyve­reket a világűrben való forga­lomból kizárnék. Az Amerikai Terv az összes részleteket ala­posan kidolgozza. A fegyverkezés előirt csök­kentését és minden szakasz feltételeinek a betartását az Egyesült Nemzetek kebelében megalakítandó L es z e r e 1 ési Szervezet szigorúan ellenőriz­né. Sok más részletre is kiter­jed a javaslat, igy a rajtütés­­szerü támadások lehetetlenité­­sére, a nemzeti haderőknek az Egyesült Nemzetek Békehad­seregével való helyettesítésére. A nukleáris anyagoknak békés célokra való felhasználására és a világűrben valé békés együtt­működés módozataira. Minden népnek legfőbb vá­gya a béke, a fegyverektől mentes világ társadalmában, de csak kevesen ismerik a tel­jes lefegyverzést célzó Ameri­kai Javaslat részleteit, amelye­ket a Genfi Konferencia tár­gyalt. Életbevágóan fontos volna pedig, hogy az Amerikai Tervet itt és a külföldön min­denki ismerje, hogy a pártolá­sára megfelelő, hatalmas köz­vélemény alakuljon ki. Élet, vagy halál kérdése az, amelynek ésszerű eldöntését mindenki elősegítheti. Ismer­tessük tehát a Tervet itteni és külföldi barátainkkal. A le­fegyverzést ezzel valósággá varázsolhatjuk a mai álom­képből és uj reményt ébreszt­hetünk az emberiség lelkében. Az American Council for Nationalities Service (ACNS), 20 West 40th Street, New York 18, N. Y., szívesen és ingyen küldi el az Amerikai Lefegy­verzési Terv összefoglalásának több példányát is, akár ma­gyar, akár angol nyelven bár­kinek, aki azt külföldi ismerő­seinek kívánja eljuttatni. American Council Páris mellett lezu­hant egy magyar utasgép Egy IL-28 tipusu, szovjet gyártmányú magyar utasszál­lító repülőgép november 23-án délután, leszállás előtt a Paris melletti LeBourget repülőtér közelében (ahová annakide­jén Lindbergh oly diadalma­san érkezett meg első oceánre­­pülő útjáról!) eddig ki nem derített okból lezuhant. A gép 13 utasa és 8 főnyi személyzete életét vesztette. Az utasok között volt 4 an­gol és 3 francia turista, vala­mint: Dr. Bodó Györgyné (Bp.-i I. sz. sebészeti klinika), Horeczky Nándor (ARTEX vezérig.), Kazimir László al­gériai konzuláris ügyvivő, Ke­rékgyártó Elemér, Dr. Robert Pál, Szecsődy László (kommu­nistapárti föemberek). A sze­mélyzet tagjai voltak: Kapi­tány István főpilóta, Fenesi János 2. pilóta, Sziics Gyula rádiós, Gadácsi János szerelő, Koleszár János navigátor, Bancsi István szerelő, Ferenc Julia és Latabár Mária utaskí­sérők. . A gép orral a földbe vágó­dott, nyomban kigyulladt s úgy összeégett, hogy az utasok ma­radványai nem voltak agnosz­­kálhatók, csak az előzetes lis­ta alapján állapították meg ki­létüket. A magyar hatóságok szerint Kapitány István a MALÉV legjobb pilótája volt. Az amerikai posta nem fogja szállítani a vörös propaganda nyomtatványokat American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság A “kubai ügy”

Next

/
Thumbnails
Contents