Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-10-25 / 43. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly la the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News VOL. XLIX. ÉVFOLYAM NO. 48. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage-Amerikai szellemű magyar újság paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. OKTÓBER 25 Carelli Gábor a Magyar Intézet vacsoráján Mialatt Rómában a Vatikán világhirü, évezredes Szt. Péter Bazilikájában a vi­lág katolikusságának főpapjai és a keresztény egyházak kép­viselői istenfélelemről, szere­­tetről, békességről tanácskoz­nak ... a világ minden népe a lét és nem-lét legközvetlenebb, legreálisabb módon elénktor­­pant kérdését latolgatja . . . Olyan világot, olyan napokat élünk, hogy például: kedden este nem tudjuk bizonyosság­gal azt mondani, hogy holnap­után, csütörtökön reggel el­kezdhetjük-e ennek a lapnak a nyomását? Nem tudjuk, váj­jon mire e sorok nyomtatásban megjelennek, mi lesz a világ­gal? Ennél nagyobb veszélyben soha az emberiség nem for­gott ! A modern civilizáció meg­hozta a sokat emlegetett leg­­szörnyübb pillanatok lehetősé­gét és legreálisabb valóságát: minden pillanatban kitörhet egy atombombás világháború, amelyben igazi győztes senki sem lesz, nem lehet . . . amely­ben elpusztulhat millió és mil­lió ember percek alatt és el­pusztulhat maga a civilizáció is. És ami a legborzalmasabb az egészben: egyetlen embertől függ az, hogy igy kell-e ennek történnie. 1946-ban azt irtuk a mi kis magyar újságunkban, hogy ha az orosz okvetetlenke­­dik, Truman elnökünk küldjön ultimátumot Sztálinhoz, adjon neki 24 órai időt s ha nem csi­nálja a vén gazember azt, amit mi mondunk, ha nem húzódnak vissza a vörös hordák országuk határai mögé, küldjünk egy atombombát a Kremlinre. Azt az atombombát, amiből akkor még csak nekünk volt és amiből egy évvel azelőtt már használ­tunk kettőt a japánok ellen, még pedig mindenre pontot te­vő alapossággal. Megemlítet­tük akkor azt is, hogy ha most nem tesszük meg ezt, egy na­pon lesz az orosznak is atom­bombája, egy napon ők lesznek azok, akik azzal megfenyeget­nek minket. . . Bekövetkezett! Pontosan az történt ... A szovjet ellopta atomtitkunkat, megcsinálta a bombát, sokmilliószor nagyobb, erősebb hidrogénbombája is van már . . . s meg is fenyege­tett már jónéhányszor azzal, hogy felégeti egész Amerikát, elpusztít valamennyiünket! 1956 október 23-án és az azt követő napokban, pontosan hat évvel ezelőtt, jó alkalma lett volna Amerikának arra , hogy a mostanihoz ha­sonló eréllyel odakiáltson a Szovjetnek: “Megállj, ne to­vább ! Rá ne merj törni a sza­badságáért mindenre kész, hősi halált halni bátor kis magyar népre, amely lerázta bilincseit, mert lövünk!” Elmulasztottuk ezt, mert két héttel a választá­sok előtt ak elnök nem akart “bonyodalmat” . . . Elmulasz­tottunk akkor egy olyan alkal­mat, amellyel az egész világ nyugalmát és viszonylagos biz­tonságát szerezhettük volna meg. Elmulasztottuk akkor az alkalmat, amely megállíthatta volna a vörösek előretörését az egész világon s nem lett volna talán kubai kérdés se . . . Viet-Nam se . . . Laos se . . . Kongó se. Elejét vehettük volna a ba­joknak már akkor! Hat évvel ezelőtt ami Budapesten, Magyarorszá­gon történt azon a november 4-én, előrevetette árnyékát ar­ra, ami ma történik Kuba körül . . . s holnap talán Berlin kö­rül .. . ki tudja hány helyen a világon. Ha most sikerül megállítani a vörösöket, ha elnökünk ke­mény öklü odacsapása eredmé­nyes lesz, Amerika még meg­mentheti a világot a kommu­nista veszedelemtől. Ha pedig atomvilágháborut hoz magával ez az elmulaszthatatlan és már eddig is túl hosszúra elodázott lépésünk . . . Kruscsev és tár­sai ielkiismerete legyen rajta! Mi tudjuk, jónéhányszász mil­lióan tudjuk, hogy ez igy van s hogy ez most már máskép nem történhetett. Amit elnö­künk tett, mindnyájunk nevé­ben tette s helyesen tette! Széchenyi álmai válnak valóra... Jugoszlávia és Románia tervbevette egy hatalmas vizi­­erőmü építését a Duna vaska­pui szakaszán. A 300 millió dolláros vizierőmüre vonatko­zó megegyezést még ebben az évben megkötik. Bulgária is érdeklődést tanúsított a terve­zet iránt. Ez az erőmű Európában a legnagyobb lenne és évi 10 mil­lió kilowatt villanyáramot szol­gáltatna Románia, Jugoszlávia és Bulgária számára, továbbá a folyó hajózhatósági korlátáit is kibővitené. Százegynéhány évvel ezelőtt a mi Széchenyi Istvánunknak voltak nagy álmai és tervei a Vaskapuval, illetve a Duna ki­szélesítésével és könnyen.hajóz­­hatóvá tételével kapcsolatban. A tervek egy részét meg is va­lósította az ő nagy alkotóké­pessége. Persze akkor még elektromos erőmüvekről álmod­ni fantasztikus lett volna, de a munka, amit ő elkezdett a Vas­kapunál, az alapját képezi a mai román-jugoszláv tervek­nek. Az Amerikai Magyar Inté­zet javára 1962. november 11- én, vasárnap New Brunswi­­ckon, a Magyar Amerikai At­léta Klub dísztermében rende­zendő bankett iránt egyre na­gyobb az érdeklődés nemcsak kimondottan New Brunswick és környékén, de távolabbi vidé­keken is. New Yorkból is szá­mosán bejelentették részvéte­lüket a fényes díszvacsorára. A vacsorán és az azt követő táncmulatságon a Kára-Németh zenekar fog muzsikálni, amiről előző cikkeinkben még nem volt alkalmunk Írni, de ami magában véve is jelentőségtel­jes. Ahol a Kára-Németh ze­nekar muzsikál, ott mindig jó hangulat van s annak a “ren­dezvénynek” a sikere mindig előre biztosra vehető! CARELLI GÁBOR Örömmel jelenthetjük most még azt is, hogy a banketten részt fog venni Carelli ’Gábor, a new yorki Metropolitan Ope­raház magyarszármazásu hires énekese is, aki nemcsak rövid beszédet intéz a vendégekhez, de a beszédnél még ékesebben hangzó művészi énekével is gyönyörködtetni fogja a hall­gatóságot. A november 11-i Magyar In­tézet Vacsorára jegyek igényel­hetők (személyenként $3.00- ért) a Rendező Bizottság tag­jainál, valamint magyar egy­házaink és egyleteink vezető tisztivselőinél és e lap közpon­ti irodája utján is (216 Somer­set St., New Brunswick). Ta­nácsos, hogy mindenki jóelőre szerezze be jegyét, mert csak meghatározott számú jegyek adhatók el. EMLÉKEZZÜNK NOVEMBER 4-RE! Kérjük meg amerikai egyházak papjait, lelkészeit : rázzák fel a közvéleményt, nehogy a U.N. elkenje a magyar ügyet anélkül, hogy az oroszok kivonulnának! Országszerte méltó keretek között emlékezett meg a ma­gyarság az 1956-os dicsőséges szabadságharc hatodik évgordu­­lójáról, október 23-ikáról. Még alig halkultak el a történelmi e­­seményekben résztvettek, és a szemtanuk szónoklatai, a bör­tönköltőket újból megszólalta­tok szavalatai — és máris újabb összefogásra, magyar lelkek egymáshoz simulására van szük­ség. Mert akárcsak a U.N. uj ü­­lésszakánák megnyitását meg­előzően, most sem ok nélkül ver­jük félre a harangokat. A ve­szedelem most még az akkorinál is nagyobb! A kommunisták éber taktiká­val, fondorlatos céltudatosság­gal az afrikai és ázsiai uj orszá­gok delegátusait mindenképen igyekeznek megnyerni a maguk számára és ez nagyrészt sikerült is nekik. Mivel pedig a kis or­szágoknak éppenugy egy-egy szavazatuk van a New Yorkban ülésező immár 108 tag-államot számláló nemzetközi fórumban, mint a nagyhatalmaknak — a színesek gefolyása a világ ala­kulására immár felmérhetetlen. A magyar kérdés is náluk szen­vedett hajótörést . . . A nyugati országok delegátu­sai szokott szalon-finoman, ál­landóan megbékélést, kompro­misszumot hangoztatva, inkább védekeztek, mintsem igazuk és a tények birtokában erélyesebben követeltek volna. A kommunis­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Amerika ütésre emelte öklét! KENNEDY ELNÖKÜNK ‘MEGÁLLJT’ KIÁLTOTT A KOMMUNISTÁKNAK: HA KUBÁBAN FOLYTATJÁK A TÁMADÓ CÉLÚ BÁZIS-ÉPÍTÉST, TELJES KATO­NAI ERŐNKKEL AVATKOZUNK BE. — KUBA SZIGETÉT KÖRÜLVETTÜK S MINDEN HAJÓT, MELY HADIANYAGOT SZÁLLÍT ODA, VISSZATÉRÍTÜNK. BÁRMILYEN ELLENÁLLÁS VÉGZETES LEHET S MAGÁVAL HOZHATJA EGY BORZALMAS VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉT. — A “BÉKÉSCÉLU” SZOVJETEN MÚLIK: LESZ E HÁBORÚ, VAGY NEM ... 1962 október 22, hétfő törté­nelmi jelentőségű napja volt a világnak. Ezen a napon, este 7 órakor John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke rádi­ón és televízión beszédet inté­zett az ország népéhez és a vi­lághoz, bejelentve, hogy olyan kétséget kizáró adataink és bi­zonyítékaink vannak arra, Világrengető események napjait éljük s éppen most, a választások előtt pár héttel — akárcsak 1956-ban — olyan fejlemények következtek be a nemzetközi fronton, amelyek jövőnkre és az egész világ jövő­jére kihatással bírnak ... És ugyanígy kihatással bir Ame­rika s közelebbről az itteni magyarság életére nézve is az, hogy kit és kiket küldünk Wa­shingtonba, a törvényhozásba, hogy minket képviseljenek. Feltétlenül régi, kipróbált em­bert kell választanunk a ma­gunk képviselőjévé, akiről tud­juk, hogy ismeri jól a község, a megye, az állam és a szövet­ségi kormány dolgait és problé­máit épenugy, mint azokat, akik őt megválasztják, tehát minket, a szavazókat. Edward J. Patten, Perth Amboy város volt polgármeste­re, Middlesex megye volt fő­jegyzője, New Jersey állam volt “államtitkára” a Meyner adminisztráció két terminusán át, jogvégzett ügyvéd-ember, volt tanár, stb. — mint köztu­domású — a demokrata párt kongresszusi képviselőjelöltje az idei választáson abban a 15-ik kongrsszusi választóke­rületben, amelyet a népesség­­szaporulat következtében most állítottak fel: Middlesex me­gyében. Ed Patten hosszú év­tizedek óta közeli kapcsolat­ban áll a magyarsággal, szám­talan esetben járt közbe, segí­tett, jótékonykodott, tett meg mindent sok-sok magyar honfi­társunk dolgában és érdekében, aki előtt a magyarság nagy tiszteletben áll és akit szeret és becsül is a magyarok óriási tömege ebben a megyében. Az előválasztások alkalmával a magyarság már megmutatta, hogy mögötte áll. Patten óriási fölénnyel győzött az előválasz­táson s ehhez a győzelemhez sok-sok magyar szavazata is hozzájárult. Ezt elismerte és meg is köszönte annakidején a magyarságnak Mr. Patten, aki most arra kér minket, hogy biz­tosítsuk őt továbbra is bizal­munkról és szeretetünkről az­zal, hogy november 6-án őreá adjuk ismét szavazatunkat. Attól eltekintve, hogy a Kennedy-kormánynak szüksége van egy olyan törvényhozásra, mely demokrata többségű s igy hogy Kubában a vörösek nem védelmi, de támadó célú atom­­löveg-kilövő bázist építenek, mely az egész amerikai föld­részt (Észak- és Dél-Ameri­­kát) közvetlenül veszélyezteti és ezt tovább tétlenül nem néz­hetjük. Kuba szigetének leg­teljesebb körülzárását rendelte el az elnök; csatahajóink, re­a kormány minden jó tervét ke­resztül tudja vinni — ami szin­tén fontos^ szempont!— na­gyon fontos az is számunkra, hogy akit képviselőnknek kül­dünk Washingtonba, valóban a “mi emberünk” is legyen. Az Egyesült Államok érdekeit ép­­ugy szivén viselje, mint azokét az egyes polgárokét, akik őt megválasztották. Ilyen ember­re találunk Edward J. Patten­­ben, akinél jobb képviselőt nem is küldhetnénk a törvényhozás­ba ! Nézzük csak, ki ez az ember, mit tett a népért, milyen a “múltja”? Ed Patten-t, amikor Perth Amboy népe 1928-ban a város polgármesterévé v á 1 a sztotta, sokan előre ^megjósolták róla, hogy nagy karriert fog csinálni, a nép szolgálatában munkája megbecsült és értékelt lesz. És valóban: polgármestersége ide­jén kezdték el a szövetségi kor­mány által tervezett és finan­szírozott U. S. Public Housing alacsonybérü lakóházak építé­sét Perth Amboyban, amely a legeslegelső volt az egész or­szágban! És ki került annak élére, mint igazgató? Egy ma­gyar ember, még pedig egy ma­gyar újságíró és lapkiadó: Zámbory Sándor, a mi amboyi lapunknak, a Híradónak akkori szerkesztő-tulajdonosa, akiről még halála előtt utcát nevezett el a város ott, a Housing ottho­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Dr. Márk Béla gyásza Súlyos csapás érte Dr. Márk Béla közismert new yorki ma­gyar ügyvédet, az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósá­gának sok-sok év óta köztisz­teletben álló, minden szép ma­gyar ügyben lelkesen közöt­tünk munkálkodó tagját. Fele­sége, hosszas betegeskedés után a közelmúltban meghalt. Dr. Márk Bélánét férjén kí­vül fia, valamint számos közeli és távolabbi családtag gyá­szolja. Mi pedig, akik sok év­tizede ismerjük Márk Bélát és az ő önzetlen, igaz munkássá­gát az amerikai magyarság éle­tében, őszinte részvéttel oszto­zunk gyászában. pülőgép-anyahajóink, bombá­zógépeink, harci repülőink, tengeralattjáróink akcióra ké­szen állnak s bárhonnan jövő, bármilyen ország hajóját fel­tartóztatjuk, átvizsgáljuk és ha hadianyagot szállít a “békés szándékú Kubába,” visszaté­rítjük. Ha ellenáll, elsülyeszt­­jük. Kennedy beszédében arra kérte a Szovjet főembereit és elsősorban Kruscsevet, hogy most, a legeslegutolsó percben forduljanak vissza arról az út­ról, amelyen haladnak, adják fel világhódító, világot elkom­­munizáló tervüket, amig még nem késő . . . mert ha nem: pusztulásba taszítják a félvilá­got . . . önmagukat is! Másnap, kedden, az egyesült Államok kérésére összeült az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa s előbb Stevenson ame­rikai főmegbizott mondotta el helyzetismertető, a II. világhá­ború végétől' mindent felsoroló vádbeszédét, majd Kuba kikül­döttje s végül a Szovjet megbí­zottja válaszoltak az Egyesült Államok vádjára. Amint várha­tó volt, mindent tagadtak, cá­foltak s visszájára fordítva vádjainkat azt állították, hogy mi vagyunk a “támadók,” mi akarjuk a világot fejetetejére Diákjaink nyilatko­zata az évfordulón A Magyar Diákok a Rutgers Egyetemen és a Magyar Öreg­diák Szövetség közös nyilatko­­aztot adott ki az 1956-os For­radalom hatodik évfordulója alkalmából, mely magyarul igy hangzik: 1. 1956 október 23-án a ma­gyar nép spontán forradalom­ban tört ki a nemzet szabad­ságának, függetlenségének és emberi jogainak megteremté­séért. A forradalmat és az azt követő szabadságharcot a szovjet csapatok vérbefojtot­­ták és egy jnég ma is uralmon levó diktátor-rendszert hoztak létre Magyarországon. 2. Mint ahogy azt Sir Leslie Munro a közelmúltban az ENSZ-nek jelentette: még min­dig 40,000 főnyi szovjet kato­naság tartózkodik Magyaror­szágon, mig Kádár bábkormá­nya az ország kb. 0.1 százalé­kát tartja politikai börtönök­ben, kiskorúakkal együtt. 3. Sem a mai magyar kor­mány, sem a magyar ENSZ- küldöttség nem képviselője a magyar nemzetnek. Legtöbb­jük nem is magyar, hanem szovjet állampolgár. 4. Ez évben a magyar ügy ismét az ENSZ napirendjén van. Fel óhajtjuk hívni a fi­gyelmet arra, hogy a kommu­nista veszély ma közelebb van, mint 1956-ban volt és arra, hogy ha meg akarjuk őrizni békénket és szabadságunkat, akkor szabadságot, független­séget és emberi jogokat kell ki­vívnunk minden egyén és nép, igy p magyar n^p számára is! állítani, nekünk vannak kis­­nemzeteket eltipró “kalóz” szándékaink, stb. Kennedy elnökünk kedden este irta alá a “kvarantin” szerda délelőtt 10 órakor életbe léptető rendeletét és ettől kezd­ve (október 24) akármelyik percben akármi történhet . . . Egyetlen buta mozdulat a vö­rösek részéről, akár Kuba kör­nyékén, akár Berlinben, bárhol a világ' bármely részén s kitör a megállíthatatlan háború . . . Az összecsapás, a legmoder­nebb borzalmas atomfegyve­rekkel való szörnyű viadal, amit évek óta emlegetünk, akármelyik percben elkezdőd­het s romba döntheti a világot. A kubai szakállas diktátor, Castro azzal felelt Kennedy be­szédére, hogy a szigetország minden katonáját mozgósította. (A bolha prüszköl.) Kruscsev pedig sietve Amerikára hárí­tott minden felelősséget, bármi történjék, ők, a megatonos atom-bombákat csörtető, békés­­szándékú, áldott jó vörösek azt akarják egy percre is elhitetni a világgal, hogy nem ők azok, akik a támadócélu lövegbázi­­sokat építik az amerikai konti­nenstől alig 90 mérföldnyire, nem ők azok, akik háborút pro­vokálnak , hanem Amerika a gonosz, mi vagyunk a világ le­­tiprására törekvők ... mi so­dorjuk romlásba az emberisé­get egy atomháború elkezdé­sével. Amerika, sok-sok nagyon jó alkalom elmulasztása után, amikor a vöröseket sokkal könnyebben meg lehetett volna állítani, végre ütésre emelte az öklét s “megálljt” kiáltott ne­kik. Hallgatnak-e erre, vagy nem, senki sem tudja előre megjósolni. Megáll-e a Szovjet Világhódító tervével és akna­munkájával most, amikor való­ban elérkezett az utolsó perc, utolsó alkalom, nem tudhatjuk. . . . Egy azonban feltétlenül bizonyos — Amerika nem fog meghátrálni, Kennedy elnö­künk lépése — amelyet a nép óriási többsége és a népet kép­viselő törvényhozás csaknem 100-százalékosan helyeselt és magáévá tett — végzetes lesz úgy ennek az országnak a jövő­jére, mint az egész világra néz­ve! Mi jön ki belőle, mi lesz a következménye, ma még csak találgatni sem lehet. A mi szempontunkból e I v i t a t h a­­tatlan, hogy erre a lépésre rá kellett határoznunk magunkat, mert ha nem, később még ve­szedelmesebb, még csúnyább módon kényszeritettek volna erre az elhatározásra a kom­munisták. VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT! A nyári időszámításnak ezen a héten vége lesz s visz­­szatérünk a rendes Standard időre. Szombatról vasárnap­ra virradó éjszakánk egy órával hosszabb lesz, mert a tavasszal magunktól meg­vont egy órai időt, amikor az óramutatót előretoltuk, most visszakapjuk. Az óramutatót tehát egy órával vigye vissza minden­ki, mert vasárnap már a standard időszámítás lesz is­mét érvényben. VÁLASSZUK MEG EDWARD J. PATTEN KONGRESSZUSI KÉPVISELŐ JELÖLTET! Eddie Patten a magyarok régi, igaz barátja, akiben végre szószólót nyerünk hazánk fővárosában és a törvényhozás házában!

Next

/
Thumbnails
Contents