Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-09-20 / 38. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trentont N. J, VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. SZEPTEMBER 20 ■■ ■ ■ ■ ■ ------ ------................................... Hirek Rabmagyar­országból SZÉLESKÖRŰ AMNESZ­TIÁT VÁRNAK (FEC) Budapesten hire jár­ja, hogy a VIII. pártkongresz­­szus előtt, szeptember második felétől kezdve folyamatosan széleskörű amnesztia várható. Állítólag az amnesztia vonat­kozik mindazokra a foglyokra, akiket: a) 1949-56 között politikai büneslekményekért Ítéltek el; b) Akik az 1956-os forrada­lom idején politikai jellegű bűncselekményt követtek el (kivéve az 1956-os események­kel kapcsolatban elkövetett emberölés, vagy annak kísérle­te) ; c) Akiket háborús bűncse­lekményekért ítéltek el. (Kivé­tel ennek keretén belül elköve­tett emberölés). Az amnesztia viszont nem fog vonatkozni azokra, akiket 1957 március 15-e után elköve­tett politikai bűncselekmények miatt ítéltek el. AZ UJ MAGYAR KOM­MUNISTA UN DELEGÁCIÓ (FEC) A budapesti rádió kö­zölte az ENSZ őszi ülésszakára kinevezett magyar küldöttség névsorát: “A delegáció vezető­je Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügy­miniszter első helyettese, Csa­­tordai Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állan­dó ENSZ képviselője, Bárki Já­nos nagykövet, a Magyar Nép­­köztársaság havannai (Kuba) nagykövetségének v e z e t ője, Radványi Jáons követ, a Ma­gyar Népköztársaság wash­ingtoni követségének ideiglenes ügyvivője és Ustor Endre fő­konzul, k ü 1 ü gyminiszteriumi főosztályigazgató.” (Az egészből mindössze annyi nevetséges, hogy hiába küld az uralmat bitorló Kádár­kormány delegációt az Egye­sült Nemzetek ülésszakára, mert annak mandátumát a U. N. úgysem ismeri el. Leg­alább is eddig még nem ismer­te el! — Szerk.) “SOKAT ROMLOTT A TELEVÍZIÓ MŰSORA” (FEC) A Veszprémmegyei Napló hosszú cikkben kifogá­solja a televízió leromlott mű­sorát : “A televízió műsora az utób­bi időben sokat romlott. Még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy a műsor megítélése nem­csak józan meggondolás, ha­nem ízlés dolga is. Nem mer­nék ilyent állítani, ha csak olyan kifogásaim lennének, hogy pld. mindenek elé és fölé helyezik a sportközvetítéseket, mert talán többségben vannak, akik örülnek ennek. Ez Ízlés dolga. De az egyes müsorszá­­mok színvonalának megítélése nein függhet csupán az Ízléstől — és ez a színvonal erősen sülyed.” A cikkíró szerint az egyik adás egyenesen “minősíthetet­len” volt, mikor is nemcsak új­donsült, de gyakorlatlan és te­hetségtelen kezdőre bízták a nemzetközi “Ki mit tud” műsor közvetítését. Ugyanakkor a Magyar Nem­zet jelenti, hogy a Statisztikai Hivatal adatai szerint a tele­LAPUNK SZERKESZTŐJÉNEK FELVÉTELEI A Fenti képünk a gyönyörű uj Idősek Otthona felavatási aktusakor ké­­szült, amikor Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület elnöke éppen nagyjelentőségű megnyitó beszédét mondotta. Mellette (a képen balfelől, a bejárat lépcsőjén) állnak az egyesület Vezértestületének tagjai: Nt. Daróczy Mátyát, Nt. Tóth Tibor, Palágyi Zsigmond, Molnár József, Szűcs Béla, Nt. Szathmáry Bertalan, Sipos István, Veszprémi Géza (alelnök), Nt. György Árpád, Nt. Nagy Lajos. Jobbfelől: Nt. Daróczy Sándor, a Bethlen Otthon igazgatója, Eszenyi László számvevő és Szentmiklóssy Pál pénztáros. A képen jobbfelől a lépcsőn, az ablak előtt, jobbkezét kabátja belső zsebébe dugva áll Király Imre, az egyesület volt pénztárnoka, tb. vezértestületi tag, akit az ugyanakkor Ligonierben megtartott évi Presbiteri Szövetségi gyűlés a szövetség elnökévé választott. LIGONIERI UJ ÖREGEK OTTHONA AVATÁSÁN Ezt a ritka felvételt az avatási ünnepség előtti percekben “kaptuk le,” amikor a sokszáz főnyi közönség az istentisztelet után az uj épület előtti térségen kezdett gyülekezni. A főbejárat lépcsőjén állnak (bal­ról jobbra): Ft. Dr. Szabó István, a Magyar Egyházkerület elnöke, Ft. Dr. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Református Egyház püs­pöke és Nt. Csia Kálmán, az Idősek Otthona felügyelője. Kennedy elnök felhatalmazást kapott a részleges mozgósításra vízió előfizetőinek száma az év első felében 60,000-rel emelke­dett és igy meghaladja a 265,- 000-et. (Tudni kell ugyanis, hogy Magyarországon úgy a rádió­műsor hallgatásáért, valamint a televizió-müsor élvezetéért fizetni kell. Csak az hallgat­hatja és nézheti ezek műsorát, aki előfizető.—Szerk.) MAGYAR KÖNYVEK IDEGEN NYELVEN (FEC) a Corvina idegen­­nyelvű kiadó már régebben megkezdte 1 a “Hungarian Li­brary” sorozat kiadását, amit az tett időszerűvé, hogy angol kiadó nem vállalta a kiadást. A sorozat első kötete “Hun­garian Short Stories” cimmel Sőtér István szerkesztésében augusztus közepén jelent meg. Még ebben az évben megjele­nik angol nyelven Móricz Zsig­mond “Légy jó mindhalálig” c. könyve. 1963-ban a következő munkák jelennek meg: Jókai Mór: “Aranyember”; Szerb Antal: “A Pendrago n legen­da”; Móra Ferenc: “Aranyko­porsó”; Illés Béla: “Kárpáti rapszódia”; Szabó Magda: “Mondják meg Zsófikának.” A sorozatot magyar fordítók for­dítják, illetve fordították Bu­dapesten. KODÁLY ZOLTÁN ÜNNEPLÉSE Kodály Zoltán 80-ik születés­napja alkalmából országszerte ünnepségeket, h a n gversenye­­ket rendeznek. Kiemelkedő esemény lesz a budapsti zenei hetek keretében október 15-én egy Kodály hangverseny. Az ország számos vidéki városá­ban is tartanak ünnepi hang­versenyeket. A Tudományos Akadémia pedig háromnapos ünnepi ülés-sorozatot tart az évforduló alkalmából. A New Brunswick-i Magyar Női Demokrata Kör 2-napos kirándulása a Catskill hegyek­ben levő Casimir’s Lodge üdü­lőbe, remekül sikerült a múlt hét végén. A három autóbusz teljesen megtelt kirándulók­kal ; minden pontosan és a leg­nagyobb rendben ment végbe, mindenki nagyon jól érezte ma­gát s a 150 résztvevő között Minthogy Berlinben és Ku­bában a vörösek egyre meré­szebből szemtelenkednek és ezzel csak fokozzák a háború kitörésének veszélyét, Kennedy elnök felhatalmazást kért és kapott a Kongresszustól, hogy ha a helyzet úgy kívánná meg, 150,000 tartalékost hívhasson szolgálatba, mialatt a Kong­resszus tagjai szabadságon vannak. Az Egyesült Államok törvényhozásának tagjai általá­ban helyeslik az elnök előrelá­tó kérelmét és intézkedését. So­hasem lehet tudni, mit hoz a legközelebbi holnap: a Szovjet oly gyalázatosán keveri a kár­tyát, hogy akármelyik pillanat­ban egy olyan incidens történ­het, amely a háború elkezdését vonhatja maga után. Az elnöknek adott felhatal­mazás nem érinti azokat a tar­talékosokat, akiket tavaly a berlini válság miatt hívtak be, mert azokat nem szabad ismét behívni. Ingyenes polgáro­sító tanfolyam New Brunswickon, a Ma­gyar Amerikai Atléta Klubban most kezdődik a 3-ik ingyenes polgárosodási tanfolyam. Hét­főn, szeptember 24-én este 7 órakor legyen ott mindenki a tanfolyam első óráján, aki részt akar venni a polgárosodást és az amerikai életbe beilleszke­dést megkönnyítő ezen 10- hetes, teljesen díjtalan tanfo­lyamon. Többen oly távolságból is feliratkoztak, mint Carteret. Ne mulassza el senki ezt a nagyszerű alkalmat! Cim: 198 Somerset St., New Brunswick, N. J. nincs senki, akinek a legkisebb panasza is lenne a remekül megrendezett, zenebonás, vi­dám kirándulással kapcsolat­ban. Jövőheti számunkban bő­vebb beszámolót hozunk a ki­rándulásról, a szerkesztő köz­vetlen személyes tapasztalatai alapján. (A helyszínen felvett fényképekből is közlünk néhá­nyat.) Kubában az oroszok elkezd­ték “lábuk megvetését”; orosz hajók szállítják a hadianyagot és katonaságot az Egyesült Ál­lamok közvetlen szomszédságá­ban levő szigetországra. Nem titok, hogy Kruscsevnek és a kommunista blokknak tervei vannak Dél-Amerika kommu­nistává tételére s ebben nagy szerepet játszik Cuba szigete és Castro. Ha a Szovjet ide tolja előre bázisát (ahol ugyanakkor Amerikának is bázisa van Gu­­antanamo-ban, amit semmi szin alatt nem hajuandó feladni!), egészen komoly veszedelem fe­nyegeti a világot: a háború akármelyik percben elindulhat a szabad világ és a kommunista blokk között. Kruscsev, a kínai kommunis­ták nyomására máris túl mesz­­szire ment el a ‘tüzzel-játszás­­ban” s a világ nagy puskaporos hordója könyen felrobbanhat. Az Egyesült Államok állás­pontja az, hogy egy jottányit sem enged egyetlen fronton sem. Ez az “erős-kéz politika” az, amit Kennedy elnökünk követ. Ezért kért felhatalma­zást a Kongresszustól a “rész­leges mozgósításra,” illetve a tartalékosok behívására szük­ség esetén. Újabb Szovjet fenyegetés A Szovjet vörös világ hiva­talos lapja, a “Vörös Csillag” egyik számában az állt, hogy a szovjet hadvezetőség háború esetén 100 megatonos bombá­kat dob le a U. S. angliai, japá­­ni, nyugatnémetországi és egyéb tengerentúli támpontjá­ra. A lap egyúttal térképes il­lusztrációban mutatta be olva­sóinak a U. S. tengerentúli ka­tonai támpontjait. De hiszen éppen ezek a tám­pontok kötik meg Kruscsev kezeit attól, hogy a világot fel­gyújthassa. Azok feladása az elhárítási erő végét, a nyugati világ öngyilkosságát jelentené! Kruscsev folytatja régi megfé­lemlítő politikáját, ő jól tud­ja, hogy amikor a U. S. hadve­zetőség visszacsap, kevés ma­rad a Kremlinből, a vörös ar­zenálokból, a vörös hadsereg­ből és a marxista malasztből. A “Vörös Csillag” jobban értesült olvasói talán sejtik is ezt! Megjelenik “Dr. *7 • f /» c Zsivago aozov­­jetunióban is Stockholmi hir szerint az ott vendégszereplő Jevgenyij Popovkin szovjet iró úgy nyi­latkozott, hogy Borisz Pasz­ternák “Dr. Zsivágó” cimü re­génye rövidesen megjelenik a Szovjetunióban. A nyilatkozat azért propa­­ganda-izü és nehezen hihető, mert a “Dr. Zsivágó” alaposan lefesti a szovjet rendszert és az oroszországi kommunista világ igazi arcát mutatja be a kez­det kezdetétől fogva. A rabnemzetek ügye William E. Miller new yorki kongresszusi képviselő, a Re­publikánus Párt országos elnö­ke javaslatot terjesztett be a washingtoni képviselőházban, hogy az küldjön ki egy állandó bizottságot a rabnemzetek ügyében. Tekintve azt, hogy a javas­lat csak egy bizottság kiküldé­sét kéri, amely állandóan szem­mel tartaná a rabnemzetek ügyét, de semmi cselekvő programot nem ad annak a bi­zottságnak, az egész úgy hat, mint az 1952-es elnökválasztás idején Eisenhowerék kampány­manővere, amikor ezt is, azt is Ígértek a rabnemzetek dolgát szivükön viselő amerikai polgá­roknak (nekünk, magyarok­nak is), de semmit nem tettek értük. A nemzetiségi szavaza­tokra nagy gzükségük van a re­publikánusoknak s az őszi vá­lasztások idején újabb és újabb ilyen messze semmi fogd meg jól kirakat-tervre van szüksé­gük. Ha 1956-ban Eisenhower el­nök a kisujját mozdította volna a magyarokért és Magyaror­szágért (s igy a többi rabnem­zetekért is!), egészen máskép alakult volna a vörös uralom alatt nyögő fél Európa ügye! Legjobb tehát, ha a republiká­nusok agyonhallgatják a rab­nemzeteket, mert ha emlege­tik, nekünk, magyaroknak is, de más nemzetiségüeknek is eszébe jut ’56. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. Igazán élvezetes, tökéletes sikerű volt a Catskill-hegyekbe történt kirándulás “Budapest mindezek ellenére is hallgatja a Szabad Európát...” Julius Klein, az USA hadsereg nyugalmazott tábornoka jelenti hetilapjában az Overseas Reportban Számos európai körben két­ségbevonták a Szabad Európa Rádió jelentőségét a sikertelen 1956 évi magyar forradalom óta. Az a vélemény alakult ki, hogy a magyar hallgatóság el­vesztette bizalmát a Szabad Európa Rádiójában, amióta ez az intézmény azt a látszatot keltette, mintha ez az Ame­rikai Egyesült Államok kormá­nya nevében beszélt volna, mi­kor egy felkelés katonai támo­gatásáról szólt. A kritika által felvetett kér­désre lehetetlen válaszolni. Va­lóban megtámadták volna a magyarok kövekkel az orosz tankokat, ha nem remélték volna az amerikai katonai se­gítséget? A történelem arra ta­nít, hogy a felelet: igen. A ci­vilizáció történelme folyamán számos esemény mutat arra, hogy az elnyomottak felkeltek az elnyomók ellen. Valóban a magyarok éppen úgy el voltak nyomva, mint a kelet-németek és a poznani lengyelek, akik előttük lázadtak fel. Azok fe­lé, akik azt állítják, hogy a Szabad Európa Rádió Wash­ington nevében beszélt csak azt mondhatjuk, hogy ezt a rá­dióállomást 1950-ben magán­­személyek, magánadományaik­kal létesítették. Semmi össze­függés nincs itt az amerikai politikai elhatározó magas bi­zottságokkal. Arra a megállapításra pedig, hogy az állomás hatása ha­nyatlott a magyar hallgatóság I köbében, az a válasz, hogy a---j------------—--------------------­magyarok 48 százaléka mink műm kétszer hetenként hall­gatja a Szabad Európa Rádió adásait és ez aligha lehet jele a hatásfok elvesztésének. A Szabad Európa Rádió müncheni 20 közvetítő állomá­sáról és 22 stúdiójából híreket, zenét, színdarabot, stb., közve­tített, Lengyelországba, Cseh­­szlokákiába, Magyarországra, Romániába és Bulgáriába au­gusztus 12-én. A SZER-t 1950 julius 4-én alapították, hogy ezzel megtör­jék a kommuinsta hiradási mo­nopóliumot az említett orszá­gokban. A kommunisták célja az volt, hogy elzárják a rab népeket a Nyugattól, s akkor az idősebbek emlékei el fognak halványulni és az ifjú generá­ció már az államhoz fog tar­tozni. A SZER “az igazság abla­kát” nyitotta meg a Kelet és a Nyugat között. A műsorát az említett nemzetek lakosainak nagy száma hallgatja. Szovjet­unió és a kommunista államok 260 millió dollárt költöttek za­varó állomások felállítására és évi 100 millió dollárt költenek azok karbantartására. Ez a za­varás azonban nem sikeres, mert a SZER sikeres ellensze­reket alkalmaz, azonkívül a műsorokat különböző időpont­ban ismétli. Újabb ellenintéz­kedéssel a hallgatóság további javítása válik lehetővé. A SZER adásait megbízható becslések szerint a rabnépek lakosságának mintegy 70 szá­zaléka rendszeresen hallgatja. XXIII János pápa az októberben összeülő világzsinat nagyjelentőségű céljairól XIII János pápa ez évben két hónap helyett csupán hat hétig nyaralt a castelgandolfoi pápai villában, mert az októ­ber 12-én Romában, a Szent Péter Bazilikában megnyiló Egyetemes Világzsinat nagy vallási kérdéseit kell előkészíte­nie. A napokban kijelentette egy nála járt egyetemi küldött­ségnek, hogy nincs szó uj hitelv (doktrína) m e g h i r detéséről vagy valamely “szenzációs” formula megalkotásáról. “Az ökumenikus zsinat fő­célja — mondotta, — az lesz, hogy uj felépítményt létesítsen az Anyaszentegyháznak a tör­ténelem folyamán kialakult alapjaira. A katolikus egyház, tudvalévőén, az Evangélium szakadatlanul megújuló ifjúi frissességének őrzője. A zsinat mindenekelőtt Keresztelő Szent János szavainak értelmé­ben, amelyeket Jézus megis­mételt, “Vezekeljetek, mert elközeleg a Mennyek Országa (Matth. 3:2 és 4:17) jámbor­sággal akarja megtölteni a né­pek lelkét és legpontosabban akarja számukra közvetíteni Krisztus üzenetét. Az egyház meg fog ujulni, uj formákat fog ölteni eddigi lényéből.” A Világzsinaton a bíborosok, érsekek és az egyház más nagyjai fognak résztvenni a világ minden részéből, össze­sen mintegy háromezren. János -pápa tiz bíborosból álló elnökséget nevezett ki, amelynek tagjai felváltva fog­nak elnökölni. Egyikük Spell­man new yorki bíboros lesz. A zsinat titkárságát Cicognani vatikáni államtitkár, Meyer chicagói bíboros és több más bíboros vezeti. Az ülések nyilvánosak, vagy titkosak lesznek. Az egyház­­nagyok a nyilvános üléseken “Placet” vagy “Non placet” szóval szavazhatnak (tetszik, nem tetszik). A zárt üléseken “Placet juxta módúm” (igen, de bizonyos feltételekkel) sza­vazhatnak s álláspontjukat be­szédben is megindokolhatják. Számos speciális bizottság alakult bibornokokból. Biztos­ra vehető, hogy a Zsinat a meg­jelenésben akadályozott Mind­­szenty magyar bíboros herceg­­prímásról ünnepélyesen fog megemlékezni. Atomsugár elleni gyógyszer A svéd honvédelmi minisz­térium kutatóintézetének köz­leménye szerint egy tudóscso­port olyan gyógyszert talált fel, amely semlegesíti az atomrob­bantások következtében beálló sugárzás káros hatását, sőt, megelőző szerként is használ­ható. A cystamin nevű gyógyszer fokozza a szervezet ellenállá­sát az atomrobbantások közvet­len és genetikus hatása ellen. A fehéregereken végzett kísér­letek kedvező eredménnyel jártak. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents