Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-05-18 / 20. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in TrentSn, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM *ÍP*20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1961. MÁJUS 18 Egy magyar utazó véleménye Middlesex megyének külön képviselője lesz a Washington-i kongresszusban Laost elfujta a vörös szél ez a délkeletázsiai ország többé már nem tartozik a szabad világba. Még tárgyalnak róla s aztán — bizonyos átmenet után — lenyeli a vörös moloch. Aztán Thájföld következik, Dél-Vietnam is nehezen lesz tartható és himalájai királyság, Nepál szintén sorra kerül. Moszkva és Peking szívósan készíti elő a terveket és még szivósabban valósítja meg azokat, mig egész Délkeletázsia a markukba hull, kardcsapás nélkül. Vagy legalább is hivatalosan háborúnak nevezhető erőszak nélkül. Kiderült, hogy a Nyugatnak nincs orvossága a laosi sebre. Sebtében vittek oda mindent, helikoptertől vadászgépekig és harckocsikig, de a kommunista szabadcsapatok vígan nyomultak előre a dzsungelben. Nyomultak? Sétáltak. Laos elveszett a szabad világ számára. Genfben írhatnak róla akármekkora “semleges oklevelet” és nyomhatnak rá pecsétet is óriásit, nem segít már semmi. A laosi népnek egyszerűen nem fáj a kommunizmus, amit lát belőle, az tetszetős. Azt Ígéri, hogy minden embernek lesz mit ennie. És Laosban csak ez számit, semmi egyéb. Szabadság? Az éhes, korgó gyomor nem gondolkozik elvekben. A kommunizmus egy marék rizzsal többet Ígér és ez a fontos. A páriák, a nincstelenek óriási hada egész Délkeletázsiában a kommunizmus könnyű zsákmánya és segítő eszköze. S nem számit az amerikai, vagy más nyugati segély sem. A segély nem ér el a páriához, valahol felfalja a hires ázsiai korrupció. S ha el is jut hozzá, nem marad belőle több egy pofára való rágóguminál. A nyomorúság mocsarában vígan halászik Moszkva és Peking. Látjuk, hogy bármikor lenyelhették volna Laost, de most látták az időt elérkezettnek. Minek sietnének? És a nyugati féltekén sem különb a helyzet. Brazilia szeretne ugyan párszáz millió dohár amerikai ajándékot, hiszen az ország a szó teljes értelmében csődbe került, de Quadros elnök nem hajlandó egy tálból kubai cseresznyét enni velünk. Egyenesen kioktatta Amerikát, hogy ne avatkozzék Kuba ügyeibe. Mint ismeretes ugyanis, az Egyesült Államok kormánya felhívással fordult a latinamerikai országokhoz, együttes cselekvésre sürgetve őket Kuba ellen. Argentina nem válaszol, Csile sem s még az apróbbak közül is jónéhányan tartózkodnak Castro elítélésétől. Minden esetre, az amerikai kormány már nem számíthat arra, hogy egységesen lépnek tpajd fel a földrész országai Castro vörös kormánya ellen. A kubai és laosi ügyből ezt látják a helyzettel nem ismerős kis népek, szerte a világon: Amerika határozatlan és gyenge. S ezt a felfogást csak az változtatná meg, ha a világ Ízelítőt kapna Amerika mérhetetlen erejéből. Nem háborúra gondolunk. Az erő megmutatásának van más módja is. A latinamerikai országok követeinek a véleményét kikérni, például, teljesen felesleges. Ezek a követek majd hanyattvágódtak, amikor Washingtonban azzal tisztelték meg őket, hogy mondjanak véleményt. Amerika a szabad világ vezető nagyhatalma, ami egyenes következménye katonai és gazdasági erejének. Kár annyit tanácskozni. Ezek a tanácskozások lefogják a lendületet. Amerika feladata az, hogy vezessen s akkor vele együtt haladnak a szövetségesek, mert nekik ez a kötelességük. Sok beszédnek hig az alja. Munkás-hiány Európában__ Mig Amerika egyre nagyobb gondokkal küzd, hogy hogyan juttasson munkát 5 millió műm kanélkülinek, addig Európa iparnemzeteinek az a fő gondja, hogy munkást találjon az elvégzendő munkára. A már egy évre visszamenő amerikai gazdasági krízis egyáltalán nem érintette Európát. Jó fizetést, lakást, kitűnő bánásmódot Ígérnek Európa főbb városaiban a munkásoknak, de még mindig nagy a munkáshiány. A japán gazdaság is hihetetlen magasságokba tör. A növekedés itt ezévben egyhatoda az egész termelésnek. A nehézipar rátért az automata technikára, de még a háziipar is erős. Tito Moszkva-felé kacsingat... Európában az a hir járja, hogy Tito diktátor az ősszel találkozni fog Kruscsevvel. Utoljára 1958-ban szorongatták egymás kezét. A nyáron Koca Popovics jugoszláv külügyminiszter Moszkvába utazik, hogy ott Andrei Gromykóval a találkozó részletes programját kidolgozza. Ezúttal Tito részéről nyilvánult meg a hajlandóság Moszkvához közeledni. Ez jókora siker Moszkvának. (FEC) — Híreinkben a magyarországi állapotokról leginkább menekültek, nyugati újságírók, vagy kirándulók, rövid időre hazalátogatók véleményét szoktuk közölni. Most olyan magyar véleményét közöljük, aki Magyarországon él, dolgozik és — beosztásánál fogva — elég sokszor van módjában külföldre járni. Arra a kérdésre, hogy milyen a helyzet odahaza, munkatársunknak az alábbiakat mondotta, amiből természetesen kicsendül az óhazában élő ember optimizmusa. “A keleti tömb vörös tömegében két egyéni színfolt van: Lengyelország és Magyarország. A lengyelek büszkék arra, hogy ők külön utón járnak és féltve őrzik eddig kiharcolt engedményeiket. M a g y arország igyekszik a lengyel példát követni és azt tartja egyedüli lehetőségnek, a jelenlegi viszonyok között. A két nép tisztában van azzal, hogy közös harcot folytat és mély rokonszenvvel figyeli egymás sorsát. Magyarországon magasabb az életszínvonal, az elnyomás azonban erősebb, mint a lengyeleknél. “A többi demokráciával nehéz összehasonlítani a magyar helyzetet, oly nagy a különbség. Bulgáriában és Romániában kétségbeejtő nyomor van. Amikor nemrég Erdélyben jártam, ismerőseim nem akarták elhinni, hogy saját gépkocsimon érkeztem. Igaz, hogy a vasfüggöny mögött Csehszlovákiában legmagasabb az életszínvonal, mégsem cserélnék a csehekkel. A csehszlovák kommunista párt vezetői sokkal merevebben követik a szovjet vonalat, mint a mieink. Csehszlovákiából csak a rendszerhez hü elemek utazhatnak kapitalista országokba; nem úgy Lengyelországból és tőlünk. Egy prágai barátom csodálkozva hallgatta, hogy rövidesen Rómába utazom szakmai tapasztalatszerzés céljából. “A magyar szabadságharc többet adott az országnak, mint egy 100,000,000-ós amerikai kölcsön. A rendszer levonta az események tanúságait és nemcsak gazdasági síkon tett engedményeket, hanem az egyéni szabadságjogok terén is. Az emberek ma már nem a rendszer megdöntését várják, hanem abban biznak, hogy a szabadságszellem — függetlenül minden politikai irányzattól — lentről felfelé egyre gyorsabban fog terjedni. “A szabadságharc következményeképen valami befelé élő nemzeti öntudat, rejtett nacionalizmus van kialakulóban. Politikai beállítottságtól függetlenül mindenki igyekszik a saját munkaterületén bebizonyítani, hogy minket nem lehet sem eladni, sem megölni. Mi az elnyomás ellenére is tovább élünk. Az embereknek fátyolos lesz a tekintetük, ha a Himnuszt hallják. Büszkék vagyunk magyarságunkra, 1956 után nincs mit szégyelnünk. Minél többet utaznak az emberek külföldre, annál nagyobb lesz az önmegbecsülésük: rájönnek arra, hogy sem a Kelethez, sem a Nyugathoz nem tartozunk, hogy egyedül vagyunk két világ között. “1955-56-ban a magyar írók készítették elő szellemi síkon a szabadságharcot, ők ma sem adták el magukat, csak alkalmazkodtak a lehetőségekhez és ezen belül igyekeznek alkotásaikkal szolgálni a szabadság szellemét.” Kemiedy-Khrushcsevtalákozó készül Kedden délelőtt, John F. Kennedy elnök kanadai útjára indulása előtt a washingtoni orosz nagykövet kért kihallgatást tőle s átadta elnökünknek a vörös cár személyes üzenetét, (amelynek tartalmát e sorok írásáig még nem hozták nyilvánosságra). Bármi is legyen Khrushchev üzenete, napok óta erősen tartja magát a hir Washingtonban, hogy egy Kennedy-Khrushchev találkozó előkészületei folyamatban vannak a szokásos diplomáciai módon. A találkozó vagy Stockholmban, vagy Bécsben lesz valamikor júniusban, minthogy május végén az elnök feleségével együtt Európába utazik s egy ideig DeGaulle francia köztársasági elnök vendége lesz. A szovjet diktátor már az elnöki beiktatáskor kifejezést adott annak az óhajának, hogy szeretne Kennedyvel mielőbb személyesen találkozni. Elnökünk álláspontja ez idő szerint az, hogy előbb a legsürgősebb hidegháborús kérdéseknek — mint Laos — kell megoldást nyerniök valamilyen módon és csak azután hajlandó leülni tárgyalni a vörös diktátorral. Amerikai távlövegeket kémek a németek Az Adenauer-kormány erősen alkudozik a washingtoni kormánnyal 100 millió dollár értékű szilárd tüzelőanyagu, úgynevezett Pershing - távlövegek megszerzésére, Nyugatnémetország védelmére. A bonni kormány hajlandó azt a feltételt elfogadni, hogy csakis U. S. szolgálatbeli specialista tisztek végezzék az 500 mérföldes hordtávolságu lövegek “elsütését,” amikor annak szükségessége elérkezik. Szabadság-tüntetés New Yorkban Magyarországon és Erdélyben az utóbbi időben katolikus, protestáns, unitárius papok százait tartóztatták le s vetették börtönbe csak azért, mert ezek a hitükhöz és népükhöz fiü egyházi emberek nem voltak hajlandók a kommunista tanokat hirdetni és a vörösek szolgálatába állni. A vallásszabadságnak és a legelemibb emberi szabadságjogoknak arculütése az, amit a kommunisták, Moszkva cselédei müveinek s ez ellen minden lehető módon fel kell emelnünk szavunkat! A szabad világban élő magyarságnak a feladata, hogy elnémított, börtönbe zárt testvéreiért szót emeljen, hangosan kiáltson . . . megtegyen mindent, amit tud! A legkézenfekvőbb, amit tehetünk e percben: tüntessünk, hogy a világ figyelmét felhívjuk ezzel is arra, ami a vasfüggöny mögött ma végbemegy. A Magyar Szabadságharcosok és a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége New Yorkban május 27-én, szombaton délután 3 órakor a Szovjet delegáció épülete előtt nagy tüntetést rendez (Park Ave. és 68-ik utca sarkán), amelyben való részvételre e sorok utján is hiv minden önérzetes, magyar testvérei sorsát szivén viselő szabad magyart! Kérjük, követeljük a letartéztatott papok azonnali szabadonbocsátását és a legelemibb emberi szabadságjogok tiszteletbentartását a vasfüggöny mögött! VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! A New Jersey állami törvényhozás megszavazta a 15-ik kongresszusi kerület létesítését s igy Middlesex megye önálló kerületet fog képezni és külön képviselőt kap a washingtoni kongresszusban, — igy döntött hétfőn az állami képviselőház e kérdésben 48 szavazattal 0 ellenében. Az állami szenátus már május 8-án 18-0 szavazattal döntött efelett. Tekintettel a népesség-szaporulatra, a jelenleg 3-ik és 5-ik kongresszusi kerületet képező Middlesex megye már régebb jogos lett volna külön képviselőre és John A. Lynch demokrata szenátorunk és társai fáradozásainak köszönhető, hogy végre dűlőre jutott ez a kérdés. A nagy demokrata-többségű Middlesex megyében az az uj washingtoni kongresszusi képviselői pozíció — amely azonban csak a jövő évi választáskor kerül betöltésre — máris nagy “készülődést” eredményezett a párton belül s bizonyos, hogy a jövő tavaszi előválasztáson a szavazókra fog hárulni majd annak eldöntése, hogy melyik jelöltet tartják a legalkalmasabbnak erre az állásra. A párt 1. számú jelöltje Edward J. Patten volt amboyi polgármester és megyei főjegyző, jelenleg Secretary of State, aki megyei bírói kinevezésétől elállt s bejelentette, hogy pályázik a leendő képviselői állásra. Ugyanekkor George Otlowski megyei freeholder is kijelentette, hogy pályázni fog a képviselőségre. Hogy lesz-e jövő tavaszig több jelölt a demokrata oldalon erre a pozícióra, korai még találgatni, annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy a jelöltek “küzdeni fognak” a jelölés elnyeréséért. Eddy Patten Mi lesz a magyar üggyel? (FEC) Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének most bezárult, 15-ik ülésszakán, bár napirendre tűzték a magyar ügyet, a kubai és kongói ügyek miatt nem került tárgyalásra. Szakértők véleménye szerint a magyar ügy tárgyalását célszerűbb volt elhalasztani, mint a nagy sürgősségben pár perc alatt megvitatni és jelentéktelen határozatot megszavazni. Minden jel arra mutat, hogy az elkövetkezendő 16-ik ülésszakon, melyet szeptember 19- én nyitnak meg, a magyar ügy kedvezőbb körülmények között kerül tárgyalásra és a hozandó határozat méltó lesz a magyar forradalomhoz. Egyre több azoknak az ENSZ delegátusoknak a száma, kik úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy a szovjet kolonializmus megszüntetése ügyében az ENSZ közgyűlése határozottabb lépéseket tegyen. Megjegyzendő, hogy Sir Leslie Munro továbbra is a magyar ügy előadója maradt és hírek szerint a megnyíló ülésszakra a magyarországi helyzetről újabb jelentést készít. A közeljövőben Sir Munro aktívabb közéleti tevékenységet fog kifejteni, mivel a Genfben székelő Nemzetközi Jogászszövetség főtitkára, Jean-Flavien Lalive megválik tisztségétől és helyébe ő kerül. rendkívül népszerű ember a pártban és a közéletben egyaránt: régi, kipróbált ember, aki megállta helyét minden állásában és aki hatalmas erőt képvisel szavazat -számok szempontjából is. Bizonyos, hogy a párt hivatalos jelöltje ő lesz. Ugyanekkor George Otlowski ,számos Jersey-i lengyel-nyelvü újság kiadója — aki a tragikus körülmények folytán elhunyt Anthony Gadek demokrata megyei freeholder helyébe kapta annakidején kinevezését és akit később a párt hivatalosan megválasztásra jelölt erre az állásra — a párt hivatalos jelöltjével szemben lesz kénytelen a jelölésért harcolni az előválasztásokon. Ez pedig, mint tudjuk, hálátlan szerep. Jövő tavaszig még sok viz lefolyik a Raritan medrében és sok minden történhet addig. Talán még az is lehetséges, hogy az uj, kongresszusi kerület képviselőjéül a választásig kinevezés utján kerül be egy ember (Eddy Patten) s ebben az esetben igazán kevés esélye marad az ellen-jelöltnek, vagy jelölteknek, az előválasztáson. A demokrata oldalon épugy, mint a republikánus sáncokban ez év őszéig a főcél: a kormányzó megválasztása. Meyner kormányzó után — aki jó kormányzója volt államunknak és jó munkát végzett két terminusa alatt — joggal remélhető, hogy ismét demokrata kormányzó, Hughes kerül ki győztesen a választási harcokból. Ezekben a “harcokban” pedig Eddy Pattennek nagy szerepe lesz, akit most már nem tart vissza a korlátozás, ami a bírókat távoltartja a politikai ténykedésektől (mert megyei bírói kinevezésétől visszalépett) . Patten volt Meyner kormányzó legutóbbi kampányának is az irányitója és nagy sikerrel. Úgy Patten, mint Otlowski nyilatkozatot adtak ki a sajtónak ugyanazon a napon, amikor az állami törvényhozásban keresztül ment az uj kongresszusi kerület felállítása. Patten hivatkozik sokévi gyakorlatára és tapasztaltságára s kijelentette, hogy biztos abban, hogy a nép mellette áll. Otlowski szintén hivatkozik arra, hogy mindig a nép érdekében dolgozott és a demokrata párton belüli sokévi munkája feljogosítja arra, hogy bízzon abban, hogy a párt őt fogja jelölni a képviselői állásra. Dinnyés Lajos meghalt (FEC)- A budapesti rádió hírül adta, hogy Dinnyés Lajos május 4-re virradó éjjel hoszszas betegség után, 60 éves korában meghalt. Dinnyés 1947-ben honvédelmi miniszter, majd miniszterelnök is volt. 1948-ban lemondott a miniszterelnökségről, de állandó tagja maradt az országgyűlésnek. A kormányzat az utolsó években lassankint “hidegre” tette: a Mezőgazdasági Tudományos Központ, majd később az Országos Mezőgazdasági Könyvtár vezetője volt. AZ UTOLSÓ MAGYAR KIRÁLY FIA Dr. Habsburg Ottó, — IV. Károly utolsó magyar király fia volt a főszónoka annak a zártkörű jótékonycélu bankettnek, melyet a Katolikus Liga rendezett nemrégiben New Yorkban, a Plaza Hotel egyik különtermében, meghívott előkelő vendégek részvételével. A fenti képen (melyet a Monitor szívességéből közlünk) balról jobbra a következik vannak: Fr. Kish A. Gyula trentoni r.k. plébános, a Liga ügyvezető alelnöke, Msgr. Mm. F. Kelly (Catholic Charities, Brooklyn), Ottó főherceg, Edward E. Swanstrom püspök, a Catholic Relief Services ügyvezető igazgatója, Msgr. John F. McCarthy helyettes püspök, Msgr. Szabó János, a Katolikus Liga elnöke
