Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-04-20 / 16. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian N&W8 Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year________________Second Class postage paid at Trenton, N. J._________TRENTON, N. J., 1961. ÁPRILIS 20 Csupa hetykeség A zenekedvelő magyarság nagy találko­zója lesz a Magyar Intézet jövő szerda esti Balázs-koncertje New Brunswickon BALÁZS FRIGYES VILÁGHÍRŰ HEGEDŰMŰVÉSZ ÁPRILIS 26-ÁN ESTE NEW BRUNSWICKON,A DOUG­LASS COLLEGE VORHEES TERMÉBEN HANGVER­­SENYEZIK A MAGYAR INTÉZET JAVÁRA TOLLAS TIBOR ÁPRILIS 23, VASÁRNAP ESTE NEW BRUNSWICKON Kruscsev minden szava és a szovjet diktátor önteltségét majd módja lesz Kennedy el­nöknek közelről is tapasztalni, ha leül vele a tárgyalóasztal­hoz. Kruscsevnek bő mellénye van, mert az első embert a Szovjetunió lőtte a világűrbe, hogy a föld körül keringve visz­­szaérkezzék a szovjet diktátor ölelő karjaiba. A nyugati világban akadnak kételkedők, akik kissé hiányos­nak találják a közölt adatokat és a szovjet Űrrepülést a törté­nelem legnagyobb csalásának tekintik. Lehet, hogy nekik van igazuk. Elvégre a csalás hozzátartozik a kommunizmus fegyvertárához. De tegyük fel, hogy színtisz­ta igazság mindaz, amit Moszkva mond. Vájjon igy kellett-e ennek történnie? Amerika valóban igy lemaradt a versenyben? Tervek szerint Amerikának 1959-re ki kellett volna lőnie az első embert az űrbe. “Magas helyről” leintették a készülő­dést, mert “túlságosan harci­asnak” tekintették. Washing­ton nagyon ügyelt arra, nehogy megbántsa a Szovjetuniót és annak érzékeny lelkületű vezé­rét, Kruscsevet. Amerika bombázása könnyebb volna a szovjet űr­hajósok által? Szakértő körök­ben úgy találják, hogy “egy­szerű” rakétákkal könnyebb és olcsóbb. A föld körül keringő űrhajós jobban tud kémkedni? Nem valószínű. A mesterséges bolygókba helyezett műszerek jobban elvégzik, mint az em­ber. Szóval gyakorlati értelme az egésznek nincs. Katonailag a Szovjetunió egy jottányival sem jutott előbbre. De az első űrhajós utjának vitathatatlanul nagy a propa­ganda-jelentősége. Az együ­­gyübb népekkel könnyebben el lehet hitetni most, hogy a Szovjetunió legyőzhetetlen. Mostmár könnyen elhitethe­tő, hogy tudományos síkon Amerika a második helyre szo­rult, ami pedig a valóságban nem igaz. De az tény, hogy (Multheti cikkünk folytatása) A Baltimore kikötővárost képviselő SAMUEL FRIEDEL demokrata rámutatott arra, hogy primitív afrikai törzsek részére önállóságot nyújtanak a politikai fejlemények, ugyan­akkor azonban az emberiség családjának nagy érdemeket szerzett tagjai, mint pl. a ma­gyarság, önhibáján kívül szen­ved idegen járom alatt. A szin­tén kormánypárti ROMAN PU­­CINSK1, Chicago fiatalos tör­vényhozója kijelentette, hogy a magyaroktól még a szabadság­szerető lengyel testvérnép is példát vehet. “Amint az első március idusán Rómát megsza­badították Julius Caesar önké­nyétől, úgy el fog következni az a március 15-ike, amidőn Magyarország is megszabadul a mai szomorú napok tirannu­­saitól” — mondotta. JOHN LINDSAY new yorki republikánus hivatkozott arra, Amerika még csak ezután lövi fel az első embert az űrbe s a rakéta majd egy röppályát Írva le az Atlanti Óceán felett, elő­re kiszámított ponton belehull a tengerbe. Arra, amit most az oroszok megcsináltak — ha igaz! — tehát a föld körüli ke­ringésre, az amerikaiak 1962 előtt nem is gondolhatnak. A kongresszus most szíve­sen megajánlana akármennyi pénzt a világür-kisérletek cél­jaira, de még ez sem használ. Ez az a dolog, ahol a pénz egy­magában nem elég, időre is szükség van. Castro Kubája felett megkondult a vészha­rang, A szakállas emberek uralma végetér, helyüket má­sok veszik át. Castroék elszakították a hurt; a történelem finom pora gyorsan belepi őket. Ha pilla­natnyilag sikertelennek is néz ki a partraszállt felszabadító kubaiak harca, a lavina elin­dult s nem lehet feltartóz­tatni ! A Laos-i helyzet válságosra fordult s ha utolsó percben nem sikerül a London- Moszkva-i fegyversz üneti “megoldás” Amerika nem fog tovább tétlenül várni. Algéria kérdése újból előtérbe került, a felke­lőknek De Gaulle feladta a leckét. Két lehetőség közt vá­laszthatnak. Az első szerint Algéria független lesz, de örök szövetségben marad Franciaor­szággal. Ez a szövetség biztosí­taná az afrikai országnak Franciaország gazdasági tá­mogatását, a kölcsönös együtt­működés szellemében. A második lehetőség is füg­getlenséget biztosit Algériá­nak. Ebben az esetben De Gaulle a tengerparti részekre telepíti Algéria európai, tehát francia lakosságát, két részre szakítva igy az országot. És De Gaulle mostmár nem alkuszik. Pontosan a felkelők elé terítette mindkét lehetősé­get. Egyiket választani kell. hogy Kossuth Lajost amerikai hadihajó hozta sorozatos szó­noklatainak diadalutjára. Te­hát ma sem szabad az amerikai hivatalos köröknek huzódozni­­ok attól, hogy minden rendel­kezésre álló eszközzel előse­gítsék a magyar kérdés meg­oldását. HERMAN TOLL phi­ladelphiai demokrata szerint ha a történelem eddigi példái­ból okulhatunk, az 1956-os for­radalomnak is előbb-utóbb meg kell teremnie a maga gyümöl­csét. CLEMENT ZABLOCKI, Wisconsin küldötte kormány­­párti programmal, a fiatalko­rúak politikai üldözése és az “államellenes” magatartás ki­végzéssel való büntetés ellen emelt szót. ABRAHAM MUL­­TER new yorki demokrata a két magyar szabadságharc hu­mánus megnyilatkozásait tárta a törvényhozás elé. Los Angeles magyarbarát re­­(Folyt, a í-ik oldalon) Amint már jelentettük, ápri­lis 26-án, szerdán este rendezi a Magyar Intézet Balázs hang­versenyét a Douglas College Voorhees Chapel termében. Balázs Frigyes világhírű hege­dűművész, a Tucson-i szomfo­­nikus zenekar igazgatója, Brahms, Dohnányi, Bartók, Zsolt, Molnár, Vecsey és Hu­­bay müveiből állította össze teljes estét betöltő magyar mű­sorát. Az Intézet ezzel a hangversennyel folytatni kí­vánja azt a magyar kulturális programot, amelyet eddigi elő­adásaival és ismeretterjesztő kiadványaival sikeresen elindí­tott. Balázs Frigyes hangverse­nye kiemelkedő eseménye lesz egész New Jersey zeneéleté­nek és nagyban hozzájárul a magyar zene-kultura ismerte­téséhez és megbecsüléséhez. Az amerikai családok egy része pénzügyi zavarokkal küzd, az üzleti világ hetilapja, a U. S. News and World Report szerint. A jelzálogkölcsönnel vásárolt magánházak tulajdo­nosainak részlethátraléka egy­re növekszik. Azoknak a szá­ma, akik végrehajtás előtt álla­nak, ma kétszerannyi, mint néhány évvel ezelőtt volt. Kö­rülbelül 50,000 magánházra tűztek ki árverést az elmúlt esztendő folyamán. A részletfizetésre vásárolt egyéb árut sem fizetik ponto­san. A bankok hivatalos véle­ménye szerint a hátralékok még nem értek el ijesztő ará­nyokat, de nagyobbak, mint bármikor azelőtt. Több és több család kér for­málisan is csődeljárást maga ellen a bíróság előtt. Az 1960- ik év második felében majdnem 60,000 család folyamodott eh­hez az eszközhöz, 38 száza­lékkal többen, mint 1959-ben, 1950 óta pedig a csődkérelmek száma a négyszeresére ugrott fel. Régebben csak kereskedők és gyárosok kértek csődeljá­rást, ma tiz eset közül kilenc­ben magánemberek fordulnak ilyen beadvánnyal a bíróságok­hoz. Már eddig is sokan csat­lakoztak ahhoz a baráti kör­höz, amely az est sikerét akar­ja biztosítani és ezzel az inté­zet célkitűzéseit elősegíteni. A hangverseny meghívóit az in­tézet már szétküldötte mind­azoknak, akik eddig is megje­lentek az intézet előadásain és címük rendelkezésre állt. A koncertre, amely iránt máris nagy érdeklődés mutat­kozik mindenfelé a magyarság köreiben, jegyek igényelhetők közvetlenül az intézettől New Brunswickon a Rutgers Egye­temen (Tel. CHarter 7-1766, Ext. 511, vagy 582), valamint a Magyar Hírnök irodájában (216 Somerset St., tel. CHarter 9-3791), vagy postán: Balázs Violin Concert, Rutgers Uni­versity, New Brunswick, N. J. Jegyárak: fenntartott hely $3, általános ülőhely $1.50. Az Amerikai Úgyvédszövet­­ség a csődesetek számának to­vábbi emelkedését várja és a kérdés beható tanulmányozását sürgeti. A legegyszerűbb a munkanélküliséget okolni a bukásokért, de valószínű, hogy a valódi ok az, hogy a közön­ség hozzászokott ahhoz, hogy többet költ, mint amennyit megengedhetne magának. A fenti folyóirat ezt a sajná­latos tüneményt arra magya­rázza, hogy a hitel igénybevé­telt túlságosan megkönnyítet­ték és a vevők ellenállóképes­sége ugyanolyan arányban csökkent. A fizetetlen számlák tömege nő s ha a családban va­laki például megbetegszik, le­hetetlenné válik minden köte­lezettségnek eleget tenni. A hi­telezők erre rendszerint lefog­lalják az alkalmazott fizetését és a családfő a legkönnyebb megoldást választja — csődbe menekül. A csődeljárás azonban nem az egyetlen megoldás. Ha csak egy mód van rá, az adós egyez­zék meg hitelezőivel magán­úton, hogy adósságait apró részletekben hosszabb idő alatt fizethesse meg. Így a hitelezők is megkapják a pénzüket, még ha kamatokat vesztenek is és a becsület is megmarad. TÜNTETÉS NEW YORKBAN Pénteken, április 21-én este New Yorkban, a 66-ik utcában a kommunisták gyűlést tarta­nak a St, Nicholas Arénában. A mostani világhelyzetben, amikor minden igaz amerikai­nak kötelessége tanúbizony­ságát adni annak, hogy tulaj­donképen hol és kinek a párt­ján áll, nekünk, magyaroknak is kötelességünk, hogy úgy fo­gadott hazánk, mint szülőha­zánk és odaát szenvedő test­véreink érdekében felemeljük szavunkat a vörösek gazságai ellen. Éppen azért mindazok, akik a kommunista delegáció new yorki palotája előtt szok­tak tüntetni a “magyar ügy­ben,” most a “kubai és laosi ügyben” tüntetést rendeznek a kommunisták péntek esti gyűlé­se ellen New Yorkban, a 69 West 66-ik utcai gyülésterem előtt. Nemcsak magyarok, má­sok is lesznek ott. Legyünk ott minél többen s kiáltsuk oda a hazaárulóknak, mit gondolunk felőlük! “Az Ezeréves Magyar Nóta Estje” Szerte az országban minden­felé, ahol magyarok élnek, óri­ási sikerrel lép fel egy-egy nó­ta-est keretében a magyar ze­ne és magyar nóta két nagy­nevű művelője: Thegze Gerber Miklós zeneszerző — a “Ha én gazdag lennék” és sok más gyönyörű ismert magyar nóta szerzője — és Máté Jenő ope­raénekes. Körülbelül egy évti­zeddel ezelőtt hallottuk már őket; felléptek többször akkor itt New Jerseyben is s Thegze Gerber barátunk menekülésben irt gyönyörű “Szállj, szállj, só­­lyommadár, az én hazámba messze szállj. . . ” kezdetű da­lának melódiája, emléke még itt él sokunknak a szivében. Egy évtized után most eljön­nek ismét közénk és április 28- án, pénteken este 7:30 órai kezdettel Cartereten, az ottani valamint az amboyi független magyar református egyház kö­zös rendezésében a Bethlen Hall-ban (Cook Ave.) magyar nótaestet tartanak. Az “Ezer­éves magyar nóta” cimü dal­esten szebbnél-szebb magyar nótákat fogunk hallani, Máté Jenő operaénekes előadásá­ban, Thegze Gerber Miklós zongorakiséretével. Az emlí­tett egyházaknál már kaphatók a jegyek erre a nótaestre, de az ajtónál is megválthatjuk majd jegyünket, fő, hogy le­gyünk ott tüntető nagy szám­ban, magyarok! Azt mondják, hogy dollá­rokkal felszerelten mindenütt a világon megértik az ameri­kait. Lehet, hogy majdnem mindent meg lehet vásárolni jó pénzért, de barátokat sze­rezni csak kölcsönös megértés­sel lehet. Az amerikai kor­mány is tudja ezt s ez az oka annak, hogy az idegen nyelvek tanítását legújabban erőtelje­sen szorgalmazzák. A United States Office of Education (Közoktatásügyi Hi­vatal) főiskolákon taníttatja az idegen nyelveket és pedig számszerűit 83-at; betűrend­ben: Amaric-tól Yoruba-ig Tollas Tibor szabadsághar­cos költő irodalmi estje, — amiről már tettünk említést — április 23-án, vasárnap lesz New Brunswickon a Szent László Hallban. Tollas Tibor, a “Nemzetőr” c. Bécsben megjelenő szabad­ságharcos újság főszerkesztője második amerikai kőrútjának célja éppen úgy nem titok, mint első utjának a célját nyitan hir­dette annakidején: pénz- és tá­mogatás-gyűjtés a lap zavarta­lan megjelenésének biztosítá­sára, valamint angol-nyelvű kiadásának lehetővé tételére. Hogy mennyire fontos ez ma­gyar szempontból és világvi­szonylatban, azt fölösleges kü­lön hangsúlyozni: az 1956. évi magyar szabadságharc ered­ményét életben kell tartani, egyetlen percre sem szabad fe­lejtetni azokkal, akik ma a vi­lág sorsát “intézik,” vagy akik­nek a legcsekélyebb befolyá­suk is van ebbe az “intézés­be”. Tollas Tibornál jobb, meg­felelőbb személyt ma aligha le­hetne találni széles e nagyvi­lágban, akinek kezébe jobban illene a fennen lobogtatott zászló . . . akinek ajkára tü­zesebben, lelkisitőbben gyulad­­na a messze kiáltó szó. Mert nemcsak lánglelkü költő ő, ha­nem kiváló előadóművész is, akinek szavait felfogja az ész, szavalatait magába zárja a szív. Washingtoni szereplése al­kalmával Főt. Borshy Kerekes György megnyitó beszédében azt mondotta, hogyha Tollas Tibor életében csak egyetlen egy verset, a ma már, mond­hatjuk : világszerte ismert “Be­­bádogoztak minden ablakot” cimüt irta volna, akkor is biz­tosította volna helyét a ma­gyar irodalomban. (Lévay Jó­zsefnek jóformán egyetlen ver­sét ismerjük, a “Mikes”-t, de azt csaknem minden ma­gyar ismeri s ezzel beírta ne­vét irodalmunkba!) Tollas Ti­bor és társai egy tragikus köl-MUTATVÁNY­SZÁMOKAT küldünk ki néhány héten át több New Brunswick-i magyar címére, teljesen díjtalanul. Ha megkedvelik lapunkat, kér­jük, juttassák el irodánkba előfizetésüket. Ha pedig nem érdekli őket a helyi magyar újság, közöljék velünk s azon­nal beszüntetjük küldését. Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával — a Lapot! (mindkettő afrikai törzsek nyelve). A tanfolyamod? célja nem az, hogy néhány specialis­tát képezzenek ki. Sokszázezer főiskolai hallgatót felölelve, már az első év folyamán kez­dődik meg a nyelvtanítás és több éven át folytatódik. Két és fél évvel ezelőtt indult meg ez az akció, amelynek ne­ve : “Language Development Program.” A 83 nyelv között van a magyar is, de mégsem a legeslegfontosabbak között. Az első hat helyet az arab, kínai, hindi-urdu (India és Pakistan hivatalos nyelve), a japán, por­­(Folyt, a 4-ik oldalon) tői műfajnak, az úgynevezett “börtönköltészetnek” a meg­teremtői, vagy ha úgy tetszik: a gazdagitói; a maguk nyomo­rúságában ott a kommunisták börtöneinek fenekén a szenve­dés igaz gyöngyeit termelték ki. TOLLAS TIBOR a “Füveskert” c. verskötet egy pjéldányát aláírásával látja el A vasárnap este New Brüns­­wickon körünkbe érkező Tollas Tibor 1920-ban született a gö­­mör-megyei Nagybárcán. Mint a második világháború vitéz katonatisztje, igaz magyar vol­táért a háború után a kommu­nisták börtönébe került, ahol 9 évig szenvedett fegyházban, munkatáborokban, 1 e i rhatat­­lan, csak az ő csodás költésze­tével igazán érzékeltethető kö­rülmények között. Az 1956-os magyar szabadságharc őt is kiszabadította s azóta járja a világot; nem csüggedő és fris­sességéből nem veszítő erővel és lelkesedéssel mondva el mindenfelé, mindenkinek az igazság mondanivalóját. Tollas Tibort hallani és hallgatni kell, Tollas Tibort támogatni kell, mert ez ma szinte min­dennél fontosabb magyar kö­telesség ! Készüljünk úgy, hogy április 23-án, vasárnap este 7 órakor ismét együtt lehessünk New Brunswickon, ezúttal a Szent László Hall dísztermében, Tol­las Tibor meghallgatására! (New Jersey-i magyar lap­jainkat önzetlenül, meggyőző­désből állítottuk a most vasár­napi Tollas-est sikerének szol­gálatába, lapunk szerkesztő­tulajdonosa ennek a Tollas­estnek a rendező bizottsága élén áll azzal a szent meggyő­ződéssel, hogy az elmúlt ne­gyedszázad alatt talán nem járta még magyar ezt az orszá­got szebb, támogatásra mél­tóbb munka és ügy érdekében, mint Tollas Tibor! S mert min­den szép és igaz magyar ügy szolgálatában önzetlenül ott a helye az amerikai magyar saj­tónak, mi lapjainkat és minden személyes befolyásunkat a Tollas-ügy szolgálatába állítot­tuk most is, mint tettük két évvel ezelőtt. Magyar szívvel, szeretettel, odaadással tettük amit tettünk, még köszönetét se kérünk érte . . . csak annyit várunk és remélünk, hogy nagysikerű legyen a vasárnapi Tollas-est New Brunswickon!) 31 SZENÁTOR S KÉPVISELŐ SZÓLALT FEL WASHINGTONBAN AZ ÓHAZA SZABADSÁGÁÉRT Növekszik az amerikai családok adósága Nyolcvan nyelvet tanítanak az amerikai főiskolákon

Next

/
Thumbnails
Contents