Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-12-14 / 50. szám
VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM assgi*TM Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1961. DECEMBER 14 American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. Amerika és Európa teljes összefogására példátlan erők mozdultak meg. Tegyük hozzá rögtön, hogy kezdeményezés dolgában Amerika semmivel sem marad Nyugateurópa mögött. Idáig “csak” a gazdasági összefogásról esett szó és ez már túl is jutott a kezdeményező lépésen. Amerika legszervezettebb társadalmi rétege, a munkástársadalom állt szivvel-lélekkel a kormány mögé és igy a nagy küzdelem politikai síkon máris eldőlt — még mielőtt megkezdődött volna. Ha majd a kongresszus öszszeül, az elnök beterjeszti a törvényjavaslatot, k ü 1 önleges felhatalmazást kérve magának a vámilletékek csökkentése, illetve eltörlése ügyében. Ez igy elég szürkén hangzik, de a legfontosabb lépés Amerika és Statisztika a magyar szabadságharcról A Bécsben megjelenő “Magyar Híradó” közli az alábbi statisztikai adatokat az 56-os forradalomról “A szovjet részről uralomra juttatott rendszer — jogilag is bebizonyithatóan — 152 személyt végeztetett ki “ellenforradalmi tevékenység” miatt. Hivatalos adatok szerint a szabadságharcnak 2,700 áldozata, több mint 25,000 sebesültje volt. A forradalom leverése után 180,000 magyar menekült külföldre. Száraz statisztikai adatok, de mélységes emberi szenvedésről vallanak. Éppígy az a tény, hogy a magyar nemzetgazdaságot a harcok és a sztrájkok során mintegy “kétmilliárd dolláros veszteség érte.” A U. S. lakossága 185 millió Az Egyesült Államok lakosainak száma 1961 december 1-én elérte a 185 milliót, 5 millióval több, mint a múlt év áprilisában volt. A Census Bureau jelentése igen érdekes adatokkal szolgál. így megtudjuk, hogy az Egyesült Államokban minden 7.5 másodpercben születik egy gyermek, minden 19 másodpercre jut egy halálozás, minden 1.5 percben érkezik egy bevándorló. A lakosság száma 1980-ra eléri a 250 milliót. Egyébként az Egyesült Államok a világon a negyedik legnépesebb ország, melyet a következő országok előznek meg: Vörös-Kina 716 millió, India 440 millió és a Szovjetunió 210 millió lakossal. A Census Bureau jelentéséből megtudjuk azt is, hogy az Egyesült Államokban minden négyzetmérföld területre 52 lakó esik. Területhez viszonyítva a világ legnépesebb országa Hollandia, ahol átlagban egy négyzetmérföldnyi területen 900 lakó él. Ha a U. S. ily siirün lakott ország volna, a lakosainak száma megütné a 3.7 billiót. Nyugateurópa gazdasági összefogására. A kongresszusban aligha fog simán menni a dolog, hiszen vannak olyan iparágak, amelyek tisztára a védővámoknak köszönhetik létezésüket és ezek tulajdonosai mindent elkövetnek a kerekek megkötésére. De az idő átlép rajtuk. Tisztára csak a gazdasági összefogás ma már nem látszik elegendőnek. Tovább kell menni az együttműködés utján. Szorosabb kapcsolatnak kell lennie, például, katonai síkon is. Erre Washingtonban elkészültek a tervek és hivatalosan is nyilvánosságra hozzák. Az atomfegyver használata ügyében lesz nagy változás. Mint ismeretes, most Amerika hozzájárulása nélkül nem lehetne használni a Nyugateurópában tárolt atomfegyvereket, amit az Atlanti vSzövetségben levő országok nem tekintenek rendes dolognak. Azt tartják, hogy a szovjet támadás elsősorban az európai országokat érné, nevetséges tehát az amerikai álláspont, amely szerint az atomlövedéket hordó rakétákat csak amerikai kéz sütheti el. Az ellentét bizonyos fokú feszültségre vezetett és ezt most az amerikai kormány ki akarja kapcsolni oly módon, hogy az atomfegyverek használatáról az illetékes országok közösen döntsenek. Ez is a kongresszus hozzájárulásán múlik. A jelenleg hatályban levő törvény megtiltja azt, hogy az amerikai atomfegyverekhez mások, akár szövetségesek is hozzáférkőzzenek. A felfogás helyes volt, amikor a törvényt hozták, de ma már idejét múlta. Elvégre már Angliának és Franciaországnak is van atombombája és a többi nyugateurópai országoknak is lehetne, ha éppen nagyon akarnák. Ez és sok minden egyéb azt mutatja, hogy Nyugateurópa nagyhatalom lett és Amerika egyenlő félnek tekinti. A történelem egyik legérdekesebb lapját írja most az idő. Nagyszerű, hogy az amerikai kormány felismeri ennek a kornak sürgető parancsát és csupa féltékenységből nem próbál gátat vetni a fejlődésnek. • Szakadék a vörös világban Valamikor egy öreg erdélyi tanár, ha azt akarta érzékeltetni, hogy jelentéktelennek látszó dolgok hogyan lehetnek nagy események elindítói, elmondta az Alpok tetején röpködő madár históriáját. A madár megrugja a havat és ez, ahogy gurul alá egyre nő, mig aztán lavina válik belőle, mindent elseperve útjában. így jutott eszünkbe öreg tayárunk, ahogy a kis Albánia jelentéktelen kommunista vezérének, Enver Hodzsának a tetteire gondolunk. Hodzsa rálépett Kruscsev tyúkszemére és ebből nagy ügy kerekedett: hatalmas szakadék keletkezett a kommunista világban és ennek a létezését már nem is próbálják tagadni, jóllehet évekig takargatták. A szakadék egyre szélesedik — ki tudja még mivé fejlődik! BÉKY PÜSPÖK TILTAKOZOTT Megírtuk, hogy a magyar reformátusság képviseletében az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, Ft. Dr. Béky Zoltán, a trentoni ref. egyház lelkipásztora Indiába utazott, hogy az Egyházak Világtanácsának ö t- é v e n k inti nagygyűlésén résztvegyen New Delhiben. Ez az első alkalom, hogy a szabad világban élő protestáns és orthodox egyházak püspökeivel, vezetőivel, a magyar református püspök, mint egyenjogú fél együtt tárgyalhatott. A több mint 200 millió egyháztagot képviselő világ-kongresszus nemcsak egyházai, hanem az egész emberiség sorsát veszéllyel fenyegető világkérdésekben is fontos határozatokat hozott. Béky püspök a kongresszuson nemcsak mint szavazó tag vett részt, de hallatta szavát olyan kérdésben is, amelyre lelkiismerete, püspöki méltósága és magyarsága kötelezte. A tárgysorozaton többek között az a kérdés állt: “Felvegyék-e az orosz orthodox egyházat a világszervezetbe, vagy ne?” Béky püspök kiállt a fórumra és tiltakozását jelentette be, mert szerinte az oroszok: “A világszervezetet pódiumul használhatják fel politikai célokra.” A kongresszus végül is a felvétel mellett szavazott. De hogy mennyire helyén való volt Béky püspök tiltakozása, azt bizonyítja Billy Graham evangélista nyilatkozata, mely a világlapokban, jelent meg erről a kérdésről. Graham szerint az orosz orthodox egyház felvétele “súlyos problémákat fog okozni.” Az evangélista, aki megjelent a gyűlésen,! megjósolta, hogy “az orosz delegáció sohasem fog habozni, hogy az orosz álláspontot a i szervezetbe bevigye.” Mrs. Kennedy Indiába látogat Kennedy elnök felesége januárban kéthetes látogatást tesz Indiában. A látogatás részleteit Nehru indiai miniszterelnök washingtoni tartózkodása során tárgyalták meg. Mrs. Kennedy előreláthatólag részt fog venni a január 26-án New Delhiban megünneplésre kerülő Republic napon is. Újabb harcok a Kongóban Tovább folynak a harcok a központi kongói kormány és a katangai különkormány hadserege között. A központi kormány most újra az Egyesült Nemzetekbe fordult segítségért, tekintettel arra, hogy Katanga hadserege az utóbbi napokban több súlyos csapást mért a benyomult központi csapatokra. Oroszország nem akar UN tagdijat fizetni Oroszország a UN költségvetési vita alkalmával, szegénységére való hivatkozással, tiltakozott a szerinte úgyis tulmagas tagdijának emelése ellen és azon volt, hogy az Egyesült Államok minél magasabb tagdijat fizessen, mint a világ leggazdagabb országa. A költségvetési bizottság a Szovjetunió jelenlegi 13.62 százalékos tagdiját 14.97-re kívánja felemelni az 1962-64-ik évekre. Az Egyesült Államok jelenlegi rátája 32.5 százalék. A. A. Roschin, szovjet delegátus szerint 38.5 százalékot kellene az Egyesült Államoknak fizetnie. Szerinte Oroszország még mindig nyögi a Il-ik világháború pusztításait. A UN egyébként állandóan pénzügyi válsággal küzd, rpert a tagállamok nagyrésze nem hajlandó a reá eső tagdijat fizetni. A világszervezet már többször volt kénytelen kölcsönöket felvenni, ha zavartalan működését biztosítani akarja. Vezető amerikai körök kijelentették, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó rendkívüli hozzájárulást adni az Egyesült emzetek részére. MINDEN szóra érdemes magyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. Ébredjetek! . . . És elmegyek. A vén hullaszekéren Bejárom sorba a csatamezöket: Kárpátok, Lemberg, szét V olhynián, Przemysltöl szállók a Hétközségnek, Isonzo, Görz, a Piavehoz érek . .. Át hómezőkön, jéghegyek felett, Jeltelen sírok végtelen során Millió, bolygó, lidércláng vezet . . . Fehér halottak! Nem, nem . . . Katonák, Kik szerteszéjjel az egész világon Alusszátok az örök álmotok S kik fölött most már halk téli mesék, Nem-zengő, égő, robajló regék Szövik az emlék himes fátyolát: Én jöttem el, régi bajtársatok, ó, halljátok meg szavam odaát! Ébredjetek! Egy éjszakára bár Térjetek vissza, elbocsát az Isten. Hisz amióta messzi föld föd el, Nincsen barátunk, nincsen ellenségünk, Nincsen győzelmünk, nincsen vereségünk És mégis egyre hullunk, vérezünk . . . Zengő trombitán hogy harsogjon el: Jérték vissza, mert jaj, mi elveszünk! Hogy mondjam el, hogy még vagyunk, hogy élünk, De mint a vad, de mint a rabmadár. Hogy mondjam el, hogy áloméletünkben Fel-felzajong,' mint mély hullám a partra Az az idő, mikor még büszke kardba, Csorbátlan kardba markolt a kezünk . . . Mikor még annyi dús vér volt szivünkben, Nem vettük észre: mikor vérezünk. Hogy mondjam el, hogy keserű imánkban Mindennap hányszor elfullad a szónk. Hogy mondjam el, hogy egy koldusfalásban Hányszor akad torkunkon a kenyér Hogy az arcunk bár vézna és fehér, De még fehérebb annál a szivünk És maradunk a hazátlan hazában Idegen földre halni nem megyünk . . . Hogy mondjam el, hogy mi már nem tudunk Olyanok lenni, mint ti voltatok, S mint mesebeli óriás-világról, Úgy kél regétek korunk törpe ajkán. Hogy mondjam el, hogy romlás jár a fajtán. Nincs benne már a régi Csaba-vér: Karja erőtlen, virtusa nem lángol, Lelke elaggott, szive csupa dér ... Hogy mondjam el, hogy idegen cselédek Uyidok, fekélyes karjai között Vergődik, mint egy tehetetlen zsákmány A tisztavérü, szűzi nemzetünk És tűrnünk kell és nem segíthetünk: ImánklAm nincs egy megfogamzott ámen, Szivünk, e roskadt, összetördelt márvány Nem bírja el már a saját súlyát sem. Hogy mondjam el, hogy elhullt véretek Minden kis csóppje mily hiába volt . . . Még szörnyűbb lett, még rosszabb lett az ember, Még tépettebb, még rongyabb lett a zászló, ■ Hiába volt oly fénylő, nagyra-vágyó, Még könnyesebb, még fájóbb lett a múlt, Eláradt könny, kiapadt drága tenger, Hogy mondjam el, hogy mind hiába hullt. Hogy mondjam el? Jaj, nincs szavam, hogy mondjam És olyan hideg már a szivetek . . . De otthon örök gyászruhában járnak S mint őszmezőn s dérütött avar, A magyar földön hull, hull a magyar . . . Mégis, ott fent az ősátok felett Kell Istene legyen az erős várnak — Minden kunyhóban, mihelyt este lett, A csillagutról uj csudákra várnak: Magyarok! Holtak, hé . . . ! Ébredjetek! (1920) CSANÁDY GYÖRGY KARÁCSONY ÜNNEPI LAPSZÁMUNK a jövő héten a rendes időben készül el s mint minden héten, most is csütörtökön este fogjuk postára adni. Hirdetéseket, karácsonyi és újévi üdvözleteket, stb., New Brunswick-i lapunkba szerdán délutánig, Perth Amboy-i, Passaic-i és Trenton-i lapunkba pedig kedden délutánig veszünk fel ebbe a számba, mig híreket és más közleményeket egy nappal előbb. Fenti bejelentésünkkel kapcsolatban néhány időszerű “karácsony-előtti” gondolatunkat is hadd mondjuk el, mert valahogy ennek most évvége táján van az ideje . . . Lapjaink fenntartói hosszú évtizedek óta a mi hirdetőink. Egyszer már kifejeztük világosan azt, hogy Amerikában előfizetésből lapot fenntartani nem lehet és aki igy akar lapot kiadni és fenntartani, az csal, az hamis utón jár, az nyilvánvalóan a mások pénzével üzérkedik tisztességtelen módon! A lap előállítási költsége nem áll arányban az érte beszedett előfizetéssel, aminek nagyrésze adminisztrációra, postaköltségre, stb., megy el. A lap fenntartói kétségtelenül azok a hirdetők, akik az itteni magyarság iránti nagyrabecsülésből és üzletfeleikkel szembeni előzékenységből a helyi magyar újságban, magyarul mondják el mindenkori “üzenetüket.” . . . Adassék tehát tisztelet és elismerés hirdetőinknek épugy, mint előfizetőinknek! Azok, akik a mi itteni lapjainkban hirdetnek, vagy akik az itteni magyarság régi, sok-évtizedes helyi lapjai utján küldik ünnepi jókívánságaikat és üdvözletüket az itt élő magyarságnak, nem pedig más államokból nevetségesen kevés példányszámban idejövő mindenféle “ma itt, hqjnap ott” sajtótermék utján, azok tanujelét és bizonyságát adják ezzel is annak, hogy életüket, sorsukat egybekötöttnek érzik a New Jersey-i magyarsággal, azonosítják magukat az itt élő magyarsággal és minden időben — jóban, rosszban, a múltban úgy, mint a jelenben és a jövőben — együtt éreznek mindazokkal a magyarokkal, akik itt magyar egyházainkat, egyleteinket és minden más intézmémyüwket, a helyi magyar sajtót is, alapították, évtizedeken át fenntartották és becsületes magyar szándékuk azokat továbbra is megtartani! Ne tévesszenek rneg senkit az idcig-óráig való jelszavak, innen meg onnan átplántált hangos kijelentések, szalmaláng-tervezgetések, futó homokra épített légvárak ! Amink van a múltból, — kipróbált, erős örökségeink — az meg lesz mind a jövőben is, ha összetartunk és együtt maradunk, magyarok! De ha a széthúzás, egymás ellen acsarkodás magva kikéi és az abból burjánzó hitvány gaz ellep minket . . . sokat, nagyon sokat veszíthetünk! Összetartásunk legjobb mérlege és kifejezője pedig: megbecsülése annak, ami a miénk! A bölcsességnek, a józan ész szavának és az igaz testvéri szeretetnek kell vezérelnie valamennyiünket, hogy az eljövendő, válságosnak Ígérkező nehéz esztendőket átvészelhessük s magyar örökségeinket — elsősorban magyar nyelvünket! — a jövendőbe átmenthessük! Aki csak egy kicsit is magyarnak érzi magát, az összetartás és összefogás jegyében álljon közénk, tartson velünk s ne engedje, hogy káros indulatok, ostoba személyeskedések messzire sodorják a magyarság zömétől és a magyarság érdekeitől ! Akik ma vezetőembereinket szapulják, gyalázzák, már nagyon-nagyon messzire sodródtak mindettől! Testvérek! Ahogy a költő mondotta: “Fogjuk meg erősen Isten s egymás kezét!” A MINDSZENTY-ÜGY MARGÓJÁRA (FEC) Avval a világsajtót bejárt hírrel kapcsolatban, hogy a budapesti “magyar kormány” újra próbálkozik Mindszenty esetleges szabadonbocsájtásával zsarolni az Egyesült Államok kormányát, fel kell idéznünk Mindszenty bíboros hercegprímás utolsó szabad üzenetét, melyet egy boríték hátlapjára irt, papjai számára, közvetlen elfogatása előtt, 1948 december 26-án: “Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye s azt eleve semmisnek nyilvánítom.” Ugyancsak érdekes és kevesen ismerik annak a táviratnak a szövegét, melyét XII. Pius pápa intézett a bíboros hercegprímáshoz kiszabadítása alkalmával a magyar forradalom idején, 1956 november 1-én. A latinnyelvü távirat magyar szövege igy hangzik: “Amint nyolc év előtt mélyen lesújtotta atyai szivünket érseki székedről történt jogtalan eltávolításod, amely ellen több alkalommal, különösen s nyilvános konzisztóriumban erélyesen tiltakoztunk, úgy most bensőséges vigasztalás érzésével tölt e 1 kiszabadulásod hire, amelynek ebben a pillanatban az egész hazáddal együttérző katolikus világ örvend. Hálatelt szívvel mondunk köszönetét Istennek, hogy meghallgatta hívei szüntelen könyörgését és kegyelmével értékessé és ragyogóvá tette a te hitedet s erényedet, annyi Krisztusért elviselt szenvedés közt. Legyen ez biztató égi jel a szeretett magyar nemzet s az általad és püspöktársaid által kifejtett és a híveitek által (Folyt, a 4-ik oldalon)
