Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)
1961-07-27 / 30. szám
In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM 20 Ten Cents per Copy$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J., 1961. JULIUS 27 Benyújtották a számlát és előreláthatólag fizetni kell, december 31-én vagy később, egyszer a legvégső határidő is lejár. Igen ,a nyugati hatalmak kénytelenek fizetni azért, hogy zseniálisan megnyerték a háborút és oktandian elvesztették a békét. Persze, hogy Jalta a hibás és Teherán, Potsdam, tehát azok a megállapodások, amelyeket a nyugati hatalmak képviselői a háború során és után kötöttek Sztálinnál. Soha még egy nagy győzelmet nem fecséreltek el ily mértékben a tárgyalóasztal mellett, ahol Sztálin mindent, de mindent megkapott, amit akart. Néha ennél többet is. A tárgyalóasztalok mellett olyan megállapodásokat kötöttek, amelyekről egy elemista is tudta volna, hogy nagy bajok szülője lesz egyszer, ha a történelem erői újból rendes kerékvágásba kerülnek. Ki ne gondolhatta volna, hogy Berlin négyes megszállása végvl is nem vezet bajokhoz? Valljuk csak meg nyugodtan, hogy ez a négyes megszállás nem véletlenül jött létre, mint olyasmi, ami az egyetlen ésszerű megoldásnak látszott. Akkoriban tetszetős volt. Tetszett Keletnek és Nyugatnak egyaránt. Ezzel a ténykedéssel örökre megoldani vélték a világ egyik legnagyobb problémáját. Azt hitték, hogy ily módon nem kelhet újra lábra a német katonai szellem, amelynek főfészke mindig is Berlin volt. Németország egyesítése oldhatná meg a berlini kérdést, ami mindig lesz, sőt egyre inkább lesz, akkor is, ha december 31-ike nem robbantja ki a háborút, hanem Kruscsev újból haladékot ad. A berlini kérdést eygszerüen nem lehet kalap mellé tűzni. Van, marad, mint a múlt visszajáró kisértete, amit nem lehet ráolvasással elkergetni. Meg kell oldani, még pedig Németország újra egyesítésével! Bárhogy gyűlöli is valaki Németországot — jócskán vannak ilyenek a világon — végül is kénytelen erre az eredményre jutni. Azt nem értjük, hogy miért kerülgetik ezt a kérdést a nyugati hatalmak, mint a macska a forró kását? Akkor talán Kruscsev a kiskaliberű rakétával lő? Méltányolja talán ezt a “józan” gondolkodást? A német nép újra egyesítését nem meri a Nyugat bátran a zászlójára tűzni, mert ellenszenvet válthat ki egyesekben. Például, a lengyelekben, akiket a németek rovására kárpótolt Sztálin a leszakított területekért. A lengyelek szeretnék visszakapni a hajdani lengyel területeket a Szovjetuniótól, de meg akarják tartani a volt német területeket is. Ebben aztán megegyezik a varsói lengyel és a new yorki. Szeretjük a lengyeleket, de túlzásnak találjuk a nagy étvágyat és erről talán le lehetne beszélni őket. A csehek számítása is közrejátszik a nyugati hatalmak gondolkodásában. A csehek ma leghűségesebb kiszolgálói Kruscsevnek. Leghűségesebb kiszolgálté voltak Sztálinnak is. ők ma már oda jutottak, hogy csak a Szovjetunió katonai hatalmának árnyékában tudják a létüket elképzelni. Számukra egészen mindegy, hogy Moszkvában a cár uralkodik-e, vagy Kruscsev — egyetlen vágyuk, hogy minden körülmények között a moszkvai földi isten hűbéresei lehessenek. Valami tekervényes gondolkodás folytán a nyugati hatalmak nem szeretnék a cseh érzékenységet sem megsérteni, Németország újra egyesítésének bátor és fenntartás nélküli meghirdetésével. Óh, ha annak idején, a háború alatt és után is ily mértékben lettek volna tekintettel a nyugati hatalmak a mások érzékenységére! A magyarokéra és a többiekére. Akkor nem volna ma vasfüggöny, nem engedték volna oda fél Európát hadizsákmány gyanánt a Szovjetuniónak. Uj központi székházat és irodaépületet épit Washingtonban a Ref. Egyesület ELADTÁK A “KOSSUTH HÁZAT” A washingtoni Kossuth Házat, az Amerikai Magyar Református Egyesület székházát eladták. Még pedig az iraqi kormány vette meg. Jó árat kapott az Amerikai Magyar Református Egyesület, a dupláját annak, amit érte fizetett. Az eladásra az késztette a Református Egyesületet, hogy a washingtoni Kossuth Ház nem hozott elég jövedelmet. Nt. Borshy-Kerekes György, az egyesület elnöke az eladással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az egyesület minden befektetett dollárjának meg kell hoznia a kellő jövedelmet. Az Amerikai Magyar Református Egyesület augusztus 15-én uj bérelt helyiségbe költözik és mindaddig ott lesz a központi irodája, amíg uj székházat nem építenek, olyant, amely megfelelő bérjövedelmet hoz évente s amellett, hogy a befektetett tőkét kellő-HAZAÁRULÓK! Az amerikai kommunisták legráillőbb megjelölése lesz ez nemsokára: hazaárulók! Mert az olyan amerikai, aki az ellenség pártján áll még ma is, aki a kommunisták hazugságait fújja még ma is, a huszonnegyedik órában, az nem más, mint közönséges hazaáruló, traitor! A New Yorkban magyar nyelven, de kommunista pénzen kiadott vörös újság, az “Amerikai Magyar Szó” címet viselő vörös propaganda-kiadvány multheti számának első oldalán nagy, kéthasábos cikk éktelenkedik ezzel a dörgedelmes címmel: “Hisztérikus hidegháborús rágalomhadjárat.” S kezdődik a cikk ezekkel a mondatokkal: “Az amerikai újságolvasó, rádióhallgató és televiziószemlélő érthetően megzavarodva figyeli a hírszolgálatok, a politikusok háborús hisztériát teremteni igyekvő hadjáratát. Egyik a másik kezéből veszi ki a dobverőt: a berlini-németkérdést és minden erejével dobolja a köztudatba: Végveszély előtt állunk! Életünk, biztonságunk, jövőnk forog kockán, mitöbb, az egész emberiség léte amelynek mi vagyunk őrzője és védelmezője — a megsemmisülés szélén áll — mert Kruschev békeszerződést akar kötni a németekkel.” Az Egyesült Államok elnökének kedd esti, a néphez intézett beszéde után joggal mondhatjuk, hogy ennél Amerikaellenesebb, ennél ocsmányabb, a hazaárulás kritériumát nagyobb mértékben kimerítő cik-Megbukott vasúttársaság A New Haven vasúttársaság beadta a federal bírósághoz vagyonbukási kérvényét, melyet Judge Robert P. Anderson nyomban meg is erősített. A vasúttársaság, mielőtt kérvényét beterjesztette volna a bírósághoz, a U. S. Emergency Boardhoz fordult öt és félmillió dolláros kölcsön kérelmével, de azt a hivatal megtagadta. két még nem olvastunk Amerikában megjelenő lapban, mint a “Magyar Szó” multheti vezércikke! Odáig merészkedik ez a ronda irás, hogy magát Kennedy elnökünket állítja oda, mint “a háborús feszültség irányába” terelő főbünöst, a “kiélezett kardcsörtetés” amerikai vezérét. Az amerikai sajtó-szabadsággal még soha senki úgy vissza nem élt, mint ez a kommunisa pénzen kinyomott szemét, amelyet — még hozzá — az amerikai posta kénytelen potom áron szállítani az olvasókhoz. A vörösek napjai meg vannak számlálva Amerikában; eljön a nap, most már egészen biztosan és egészen hamar, amikor börtönrács mögé kerülnek a hazaárulók, amikor a hivatalos Amerika türelme elfogy velük szemben és — sajtószabadság ide, sajtószabadság oda — az önmagukat leleplező bitangok megkapják méltó büntetésüket! Ezek a nyomorult bérfirkászok azért írnak igy, azért tömik tele a judáspénzen kiadott vörös lapot ilyen Írásokkal, hogy odaát vörös kenyéradóik meg legyenek elégedve velük és hivatkozhassanak ottani lapjaikban “amerikai újságok cikkeire.” Holott a valóság az, hogyha egy becsületes érzésű amerikai elolvassa ezt s az ilyen Írást, arcába szökik a vér és meg tudná ölni a cikk Íróját! Mert olyan hazug, alávaló módon beállítani a dolgot, hogy: mi vagyunk a háborús uszítok, mi kezdjük a kihívást, mi csörtetjük a kardot, mialatt a békés Szovjet és a többi “szocialista ország” és a drága Kruscsev atyuska minden igyekezettel azon vannak, hogy a világ békéjét megőrizzék s ezért minden áldozatra készen lennének . . . igy próbálni beállítani a dolgot ezekben a szörnyen válságos napokban, ez már több a soknál! Ez már határtalan szemtelenség, utolsónál utolsóbb gazemberek, hazaárulók megbocsáthatatlan tette ! Ezért egyszer nagyon meg kell fizetniök az ilyen firkászoknak, de még azoknak is, akik bármiképen, bármiben támogatták őket! en hasznosítja, az Egyesület központi hivatalának is bőséges helyet nyújt. Menekül a német Németországból A berlini krízis és a háborútól való félelem máris meghozta az első gyümölcsét: tömegesen menekülnek a németek Kelet-Németországból. Az eddigi napi 300-400 menekült helyett az utóbbi napokban 3,500-4,000 német hagyta ott a kommunistákat és menekül nyugatra. A menekülteket Nyugat-Berlinből azonnal repülőgépek szállítják tovtá'bb Nyugat-Németországba. A menekülők legnagyobb része az ipari munkások közül kerül ki, de bőségesen jönnek értelmiségi emberek, katonák és rendőrök is. A Kelet-Némethország területén levő ipari gyárak máris komoly emberhiánnyal küzdenek és ha a menekülés folytatódik, a gyárakat rövidesen be kell majd zárni . . . Magyar festőművészek halála Nemrégiben halt meg New Yorkban Raskó Aurél hírneves magyar festőművész, aki főleg hires emberek portréinak megfestésével szerzett magának nagy nevet és elismerést. Az Egyesült Államok postahivatala által kibocsátott Kossuthbélyegen is a Raskó Aurél által egy régi kép alapján festett Kossuth-arckép van, melyet Raskó annakidején a Református Egyesület megbízásából festett meg. New Rochelle, N. Y.-ban 72 éves korában meghalt Leidenfrost Sándor magyar festőművész, a Life magazine ismert illusztrátora. Jól megy minden Cubában... A havanai hivatalos rádió szózatot intézett Kuba népéhez : Gyűjtsenek használt üvegeket és dobozokat, kannákat, üres fogpasztatubusokat, kiolvasott újságokat. Mindezeket újra fel lehet használni és önkéntes brigádok házról-házra fognak járni, hogy átvegyék. A rádió hangoztatta, hogy erre az ócskaság - gyűjtésre azért van szükség, mert “az imperialisták blokád alatt tartják Kubát.” Az ócskasággyűjtési akció beharangozása előtt a rádió bejelentette a zsir és az olaj-adagolási rendszer bevezetését. 9,000 mérföld Az Egyesült Államok uj világrekordot állított fel hosszutávu harci rakéta kilövésével. Az ATLASZ tipusu rakéta 9,000 mérföldet repülve zuhant bele az Indiai Óceánba és célba talált. A Szovjetunió legtávolabbi rakétája a jelentések szerint csak 8,200 mérföldet repült pár hónappal ezelőtt. Kennedy elnök rádiószózata John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke kedden, 1961 julius 25-én este 10 órakor elmondotta nagy “korszakalkotó” rádió-szózatát Amerika és a világ népéhez. Az elnök a néphez szólott . . . ahogy mondani szokás: Péternek, de úgy, hogy Pál is értsen belőle . . . S joggal hisszük, hogy a világ felfigyelt erre a beszédre s hogy legfőképpen az értette meg s az veszi fontolóra ennek a beszédnek minden szavát, akihez az “üzenet” voltaképen szólott. Kruscsev, a nagy “béke-angyal” . . . “Nemcsak Berlinben, de az egész világon az emberi szabadság van veszélyben,” mondta az elnök. “Berlin a remény világítótornya a vasfüggöny mögötti népek számára.” Majd később igy: “Miár előzőleg is többször, többen beleestek abba a hibába, hogy azt hitték: a Nyugat túl gyenge, túl szétesett, könnyű lesz vele megbirkózni ... A történtek megmutatták, mennyire tévedtek.” Az elnök beszédének fontosabb mondatait ragadtuk ki: “Megújítjuk ígéretünket: mindenképen megvédj ük Berlint s eleget teszünk ígéretünknek. Minden eshetőségre felkészülünk, de ez nem propaganda és nem kihívás: csupán elkészülés akár a legrosszabbra is. Tartalékos haderőnk egy részét szolgálatba hívj uk. Bombázóink, csapatszállító gépeink 50 százalékát készenlétbe állítjuk, hogy adott esetben 15 percen belül indulhassanak, a világ bármely részébe. Jelenleg még nem küldünk át Európába csapatokat, de készenlétben lesznek s ha a szükség úgy kívánja, elrendelem indulásukat. Ha szükség lesz rá, nem fogok tétovázni, kellő anyagi fedezetet fogok kérni a Kongresszustól. Holnap (julius 26-án) 3 billió, 400 ezer dollár további fegyverkezési alapot kérek a Kongresszustól. Az újoncok behívását megkétszerezzük és megháromszorozzuk, haderőnk létszámát a leggyorsabb utón 1-millióra emeltetem fel. A légi haderőt késznlétbe állitatom “air-lift” légi-ellátás céljára, ha Berlinnél ez válik szükségessé. Felkészülünk egy esetleges nukleáris háborúra is a legteljesebben: a polgári védelmi szerveket szövetségi pénzalapokkal látjuk el, tömeg-védelmi óvóhelyeket építsünk nagyobb városokban, ahová élelmet, gyógyszert, kórházakat sűrítünk össze. Amerikaiak életének megmentésére és védelmére 277 milliót kérek a Kongreszszustól a Civilian Defense számára. Védelmi és hadi-célokra január óta igy összesen 6 billió dollárt kérek.” “A gyújtópont nem Berlin, hanem Moszkva” — mondotta az elnök félre nem érthetően. A mai gyermekek tovább fognak élni A csecsemő, aki most jött a világra, hosszabb és egészségesebb életet fog élni, mint szülei, nagyszülei, vagy dédszülei. Az Institute for Life Insurance szerint, az “elélési valószínűség,” vagyis a várható élettartam, eddig még nem tapasztalt magas színvonalat ért el Amerikában. Az 1959-ben született csecsemő elélési valószínűsége 69.7 esztendőre szökött fel, az 1960-as statisztika pedig valószínűleg még kedvezőbb lesz. Azokra, akik még csak ezután jönnek a világra, még hosszabb élet vár, hacsak átmenetileg visszaesés nem következik be, mint például a pár év előtti influenza-járvány idején. Lehet azonban, hogy a javulás nem lesz olyan rohamos, mint eddig volt. A kétezredik esztendőben születendő gyermek átlagos élettartama 74 év lesz, az orvosi statisztikusok jövendölése szerint. A legutolsó négy nemzedékről a következő táblázatot készítették a National Office of Vital Statistics szakértői: Újszülött (átl. elélési valósz.) 69.7 év Szülei (átl. elélési valósz.) 56.7 év Nagyszülei (átl. elélési valósz.) 46 év Dédszülei (átl. elélési valósz.) 40 év Harminc évvel tolódott ki tehát az átlagos élettartam a ma is élő nemzedékek javára. Ha az orvosszakértőket kérdezzük a tünemény okáról, azt a feleletet nyerjük, hogy a legtöbb veszélyt és betegséget, mélyek a gyermekek életét azelőtt megrövidítették, az utolsó évek folyamán sikerült kiküszöbölnünk, vagy nagy mértékben csökkentenünk, mint a koraszülöttséget, bélhurutot, kanyarót, vörhenyt, szamárköhögést, difteritiszt és gyermekparalizist. A tífuszt csaknem teljesen kiirtottuk az Egyesült Államok területéről, a tüdőgyulladást és tüdővészt pedig nagy mértékben csökkentettük. Sok ember egészséges és hasznos életet folytat ma, aki e vívmányok nélkül már régen a temetőben pihenne. Amikor azonban életük delét túlhaladták, aránylag több és több embert ér el szívbaj és rákbetegség. Sokféle szervezet alakult az emberiség e két főellenségének a legyűrésére és az orvosi láboratoriumok százaiban dolgoznak lázasan uj találmányok kipuhatolásíára. A haladás máris szembeötlő és remélhető, hogy nagy felfedezések ezt a két kórokat is lényegesen lecsökkenek a jövőben. American Council. A bulgárok “szakadnak” A Kremlinnek legújabban Bulgária okoz fejfájást. A fiatal bolgár kommuinsta párti munkások híveket toboroznak arra, hogy megdöntsék a moszkvai járszalagon működő bolgár kormányt és helyébe, jugoszláv mintára, Moszkvától független kommunista kormányt szemvezzenek. Moszkva utasítására a bolgár kormány nagy csendben, de annál alaposabban látott hozzá a disszidensek deportálásához. Rakétabázisok Kubában Megbízható washing toni források szerint a Cuba felett elrepülő U-2 kémrepülőgépek megfigyelték, hogy a szigeten három rakétatámaszpont építése folyik. Fidel Castro hadserege a Szovjetuniótól kapott középtávolságu rakétákat állít fel a támaszpontokon. “Berlinben ma béke van, a háború réme nem Berlinben, hanem Moszkvában fészkel!” “Mi beleegyezünk abba, hogy bízzuk népszavazásra, Berlin népére: hová akar tartozni. Döntse el Berlin kérdését egy szabad választás!” “A béke idején Berlinnek adott ígéretünket nem szeghetjük meg a veszély idején!” “Egyedül a Szovjet kormányon múlik, hogy a berlini határvonalat hadszíntérré teszi-e, vagy sem!” “Amerika1 népe nehogy azt higyje, hogy gyors megoldás lehetséges: a vörösek több, mint egybillió ember felett uralkodnak ma. Hosszú, nehéz idő következik, amelyben minden amerikainak egyformán ki kell vennie áldozathozó részét!” XXIII János pápa enciklikája XXIII János pápa most megjelent “Mater et Magistra’ kezdetű szociális encyklikája elítélően nyilatkozik a kommunizmusról, megállapítva, hogj “ahol a polgárok személyes kezdeményezési joga hiányzik és az embereknek nincs megengedve, hogy munkájuk gyümölcse az övék legyen, otl zsarnokság van.” Munkaügyi kérdésekben sürgeti, hogy fel kell emelni a béreket, amelyek számos országban az emberi színvonalon alatti életre kényszerítik a munkásokat és családjukat, “Igazoltnak látjuk az alkalmazottak azon kívánságát, hogj részesedjenek azon vállalat eredményéből, amelyhez tartoznak.” A pápai körlevél helyesel államosításokat és népjóléti terveket oly esetekben, amikor “a magánvállalkozás nem akar vagy nem tud jól működni.” Ugyan akkor az encyklika a régi szentszéki hagyományokhoz híven erőteljesen száll síkra a magántulajdon, mint emberi jog mellett. Tisztességes megélhetési lehetőséget kíván minden dolgozó és a kisfarmerek számára is. (János pápa maga is kisparaszti családból származik és jól ismeri az olasz parasztság küzdelmes, nehéz helyzetét és munkáját.) Ajánlatosnak tartja, hogy a farmerek termelési szövetkezeteket alkossanak, hogy a legújabb technikai módszerekkel lépést tudjanak tartani. Segítséget sürget számukra termékeik értékesítésére és lehetővé kell tenni számukra, hogy társadalmi súlyúkat a politikában is éreztethessék. János pápa kifejezésre juttatja, hogy a fejlett, prosperitásos országok kötelességének tartja, hogy segítsék a szegényebb, kevésbbé fejlett népeket. A s z ü 1 e té s szabályozás (birth control) ügyében megismétli, hogy a Szentszék álláspontja változatlan, dacára annak, hogy tudományos körök nagy lakosság szaporulatot (population explosion) jósolnak. A világ keresztényeihez intézett pápai körlevél a különböző keresztény országok nagyrészében kedvező fogadtatásra talált még a más felekezetiek között is és erkölcsi hatása beláthatatlanul nagy.
