Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-07-27 / 30. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM 20 Ten Cents per Copy­$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J., 1961. JULIUS 27 Benyújtották a számlát és előreláthatólag fizetni kell, december 31-én vagy később, egyszer a legvégső határidő is lejár. Igen ,a nyugati hatal­mak kénytelenek fizetni azért, hogy zseniálisan megnyerték a háborút és oktandian elvesztet­ték a békét. Persze, hogy Jalta a hibás és Teherán, Potsdam, tehát azok a megállapodások, ame­lyeket a nyugati hatalmak képviselői a háború során és után kötöttek Sztálinnál. Soha még egy nagy győzelmet nem fecséreltek el ily mértékben a tárgyalóasztal mellett, ahol Sztálin mindent, de mindent megkapott, amit akart. Néha ennél többet is. A tárgyalóasz­talok mellett olyan megálla­podásokat kötöttek, amelyek­ről egy elemista is tudta volna, hogy nagy bajok szülője lesz egyszer, ha a történelem erői újból rendes kerékvágásba ke­rülnek. Ki ne gondolhatta vol­na, hogy Berlin négyes meg­szállása végvl is nem vezet ba­jokhoz? Valljuk csak meg nyugod­tan, hogy ez a négyes meg­szállás nem véletlenül jött lét­re, mint olyasmi, ami az egyet­len ésszerű megoldásnak lát­szott. Akkoriban tetszetős volt. Tetszett Keletnek és Nyugat­nak egyaránt. Ezzel a tényke­déssel örökre megoldani vélték a világ egyik legnagyobb prob­lémáját. Azt hitték, hogy ily módon nem kelhet újra lábra a német katonai szellem, amely­nek főfészke mindig is Berlin volt. Németország egyesítése oldhatná meg a berlini kér­dést, ami mindig lesz, sőt egy­re inkább lesz, akkor is, ha de­cember 31-ike nem robbantja ki a háborút, hanem Kruscsev újból haladékot ad. A berlini kérdést eygszerüen nem lehet kalap mellé tűzni. Van, marad, mint a múlt visszajáró kisérte­­te, amit nem lehet ráolvasással elkergetni. Meg kell oldani, még pedig Németország újra egyesítésé­vel! Bárhogy gyűlöli is valaki Németországot — jócskán van­nak ilyenek a világon — végül is kénytelen erre az eredmény­re jutni. Azt nem értjük, hogy miért kerülgetik ezt a kérdést a nyu­gati hatalmak, mint a macska a forró kását? Akkor talán Kruscsev a kiskaliberű raké­tával lő? Méltányolja talán ezt a “józan” gondolkodást? A német nép újra egyesítését nem meri a Nyugat bátran a zászlójára tűzni, mert ellen­szenvet válthat ki egyesekben. Például, a lengyelekben, aki­ket a németek rovására kárpó­tolt Sztálin a leszakított terü­letekért. A lengyelek szeretnék visszakapni a hajdani lengyel területeket a Szovjetuniótól, de meg akarják tartani a volt német területeket is. Ebben aztán megegyezik a varsói len­gyel és a new yorki. Szeretjük a lengyeleket, de túlzásnak ta­láljuk a nagy étvágyat és erről talán le lehetne beszélni őket. A csehek számítása is közrejátszik a nyugati ha­talmak gondolkodásában. A csehek ma leghűségesebb ki­szolgálói Kruscsevnek. Leghű­ségesebb kiszolgálté voltak Sztálinnak is. ők ma már oda jutottak, hogy csak a Szovjet­unió katonai hatalmának ár­nyékában tudják a létüket el­képzelni. Számukra egészen mindegy, hogy Moszkvában a cár uralkodik-e, vagy Krus­csev — egyetlen vágyuk, hogy minden körülmények között a moszkvai földi isten hűbéresei lehessenek. Valami tekervényes gondol­kodás folytán a nyugati hatal­mak nem szeretnék a cseh ér­zékenységet sem megsérteni, Németország újra egyesítésé­nek bátor és fenntartás nélküli meghirdetésével. Óh, ha annak idején, a há­ború alatt és után is ily mér­tékben lettek volna tekintettel a nyugati hatalmak a mások érzékenységére! A magyaroké­ra és a többiekére. Akkor nem volna ma vasfüggöny, nem en­gedték volna oda fél Európát hadizsákmány gyanánt a Szov­jetuniónak. Uj központi székházat és irodaépületet épit Washingtonban a Ref. Egyesület ELADTÁK A “KOSSUTH HÁZAT” A washingtoni Kossuth Há­zat, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület székházát eladták. Még pedig az iraqi kormány vette meg. Jó árat kapott az Amerikai Magyar Református Egyesület, a dup­láját annak, amit érte fizetett. Az eladásra az késztette a Református Egyesületet, hogy a washingtoni Kossuth Ház nem hozott elég jövedelmet. Nt. Borshy-Kerekes György, az egyesület elnöke az eladás­sal kapcsolatban úgy nyilatko­zott, hogy az egyesület min­den befektetett dollárjának meg kell hoznia a kellő jöve­delmet. Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület augusztus 15-én uj bérelt helyiségbe köl­tözik és mindaddig ott lesz a központi irodája, amíg uj szék­házat nem építenek, olyant, amely megfelelő bérjövedel­met hoz évente s amellett, hogy a befektetett tőkét kellő-HAZAÁRULÓK! Az amerikai kommunisták legráillőbb megjelölése lesz ez nemsokára: hazaárulók! Mert az olyan amerikai, aki az el­lenség pártján áll még ma is, aki a kommunisták hazugsá­gait fújja még ma is, a huszon­negyedik órában, az nem más, mint közönséges hazaáruló, traitor! A New Yorkban magyar nyelven, de kommunista pén­zen kiadott vörös újság, az “Amerikai Magyar Szó” címet viselő vörös propaganda-kiad­vány multheti számának első oldalán nagy, kéthasábos cikk éktelenkedik ezzel a dörgedel­mes címmel: “Hisztérikus hi­degháborús rágalomhadjárat.” S kezdődik a cikk ezekkel a mondatokkal: “Az amerikai újságolvasó, rádióhallgató és televiziószem­­lélő érthetően megzavarodva figyeli a hírszolgálatok, a po­litikusok háborús hisztériát teremteni igyekvő hadjáratát. Egyik a másik kezéből veszi ki a dobverőt: a berlini-német­­kérdést és minden erejével do­bolja a köztudatba: Végve­szély előtt állunk! Életünk, biz­tonságunk, jövőnk forog koc­kán, mitöbb, az egész emberi­ség léte amelynek mi vagyunk őrzője és védelmezője — a megsemmisülés szélén áll — mert Kruschev békeszerződést akar kötni a németekkel.” Az Egyesült Államok elnö­kének kedd esti, a néphez inté­zett beszéde után joggal mond­hatjuk, hogy ennél Amerika­­ellenesebb, ennél ocsmányabb, a hazaárulás kritériumát na­gyobb mértékben kimerítő cik-Megbukott vasúttársaság A New Haven vasúttársaság beadta a federal bírósághoz vagyonbukási kérvényét, me­lyet Judge Robert P. Anderson nyomban meg is erősített. A vasúttársaság, mielőtt kér­vényét beterjesztette volna a bírósághoz, a U. S. Emergency Boardhoz fordult öt és félmillió dolláros kölcsön kérelmével, de azt a hivatal megtagadta. két még nem olvastunk Ame­rikában megjelenő lapban, mint a “Magyar Szó” multheti vezércikke! Odáig merészke­dik ez a ronda irás, hogy ma­gát Kennedy elnökünket állít­ja oda, mint “a háborús fe­szültség irányába” terelő főbü­­nöst, a “kiélezett kardcsörte­­tés” amerikai vezérét. Az ame­rikai sajtó-szabadsággal még soha senki úgy vissza nem élt, mint ez a kommunisa pénzen kinyomott szemét, amelyet — még hozzá — az amerikai pos­ta kénytelen potom áron szállí­tani az olvasókhoz. A vörösek napjai meg van­nak számlálva Amerikában; eljön a nap, most már egészen biztosan és egészen hamar, amikor börtönrács mögé kerül­nek a hazaárulók, amikor a hivatalos Amerika türelme el­fogy velük szemben és — saj­tószabadság ide, sajtószabad­ság oda — az önmagukat le­leplező bitangok megkapják méltó büntetésüket! Ezek a nyomorult bérfirká­­szok azért írnak igy, azért tö­mik tele a judáspénzen kiadott vörös lapot ilyen Írásokkal, hogy odaát vörös kenyéradóik meg legyenek elégedve velük és hivatkozhassanak ottani lapjaikban “amerikai újságok cikkeire.” Holott a valóság az, hogyha egy becsületes érzésű amerikai elolvassa ezt s az ilyen Írást, arcába szökik a vér és meg tudná ölni a cikk Íróját! Mert olyan hazug, alávaló mó­don beállítani a dolgot, hogy: mi vagyunk a háborús uszítok, mi kezdjük a kihívást, mi csörtetjük a kardot, mialatt a békés Szovjet és a többi “szoci­alista ország” és a drága Krus­csev atyuska minden igyeke­zettel azon vannak, hogy a vi­lág békéjét megőrizzék s ezért minden áldozatra készen len­nének . . . igy próbálni beállíta­ni a dolgot ezekben a szörnyen válságos napokban, ez már több a soknál! Ez már határta­lan szemtelenség, utolsónál utolsóbb gazemberek, haza­árulók megbocsáthatatlan tet­te ! Ezért egyszer nagyon meg kell fizetniök az ilyen firká­­szoknak, de még azoknak is, akik bármiképen, bármiben támogatták őket! en hasznosítja, az Egyesület központi hivatalának is bősé­ges helyet nyújt. Menekül a német Németországból A berlini krízis és a háború­tól való félelem máris meghoz­ta az első gyümölcsét: tömege­sen menekülnek a németek Ke­­let-Németországból. Az eddigi napi 300-400 menekült helyett az utóbbi napokban 3,500-4,000 német hagyta ott a kommunistá­kat és menekül nyugatra. A me­nekülteket Nyugat-Berlinből a­­zonnal repülőgépek szállítják tovtá'bb Nyugat-Németországba. A menekülők legnagyobb része az ipari munkások közül kerül ki, de bőségesen jönnek értelmi­ségi emberek, katonák és rend­őrök is. A Kelet-Némethország terüle­tén levő ipari gyárak máris ko­moly emberhiánnyal küzdenek és ha a menekülés folytatódik, a gyárakat rövidesen be kell majd zárni . . . Magyar festőművé­szek halála Nemrégiben halt meg New Yorkban Raskó Aurél hírneves magyar festőművész, aki főleg hires emberek portréinak meg­festésével szerzett magának nagy nevet és elismerést. Az Egyesült Államok postahivata­la által kibocsátott Kossuth­­bélyegen is a Raskó Aurél által egy régi kép alapján festett Kossuth-arckép van, melyet Raskó annakidején a Reformá­tus Egyesület megbízásából festett meg. New Rochelle, N. Y.-ban 72 éves korában meghalt Leiden­frost Sándor magyar festőmű­vész, a Life magazine ismert illusztrátora. Jól megy minden Cubában... A havanai hivatalos rádió szózatot intézett Kuba népé­hez : Gyűjtsenek használt üve­geket és dobozokat, kannákat, üres fogpasztatubusokat, ki­olvasott újságokat. Mindeze­ket újra fel lehet használni és önkéntes brigádok házról-ház­­ra fognak járni, hogy átve­gyék. A rádió hangoztatta, hogy erre az ócskaság - gyűjtésre azért van szükség, mert “az imperialisták blokád alatt tartják Kubát.” Az ócskaság­­gyűjtési akció beharangozása előtt a rádió bejelentette a zsir és az olaj-adagolási rendszer bevezetését. 9,000 mérföld Az Egyesült Államok uj vi­lágrekordot állított fel hosszu­­távu harci rakéta kilövésével. Az ATLASZ tipusu rakéta 9,000 mérföldet repülve zu­hant bele az Indiai Óceánba és célba talált. A Szovjetunió leg­távolabbi rakétája a jelentések szerint csak 8,200 mérföldet repült pár hónappal ezelőtt. Kennedy elnök rádiószózata John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke kedden, 1961 julius 25-én este 10 órakor elmondotta nagy “korszakalko­tó” rádió-szózatát Amerika és a világ népéhez. Az elnök a nép­hez szólott . . . ahogy mondani szokás: Péternek, de úgy, hogy Pál is értsen belőle . . . S joggal hisszük, hogy a világ felfigyelt erre a beszédre s hogy legfőkép­pen az értette meg s az veszi fontolóra ennek a beszédnek minden szavát, akihez az “üze­net” voltaképen szólott. Krus­csev, a nagy “béke-angyal” . . . “Nemcsak Berlinben, de az egész világon az emberi szabad­ság van veszélyben,” mondta az elnök. “Berlin a remény világí­tótornya a vasfüggöny mögötti népek számára.” Majd később igy: “Miár előzőleg is többször, többen beleestek abba a hibába, hogy azt hitték: a Nyugat túl gyenge, túl szétesett, könnyű lesz vele megbirkózni ... A tör­téntek megmutatták, mennyire tévedtek.” Az elnök beszédének fonto­sabb mondatait ragadtuk ki: “Megújítjuk ígéretünket: mindenképen megvédj ük Berlint s eleget teszünk ígéretünknek. Minden eshetőségre felkészü­lünk, de ez nem propaganda és nem kihívás: csupán elkészülés akár a legrosszabbra is. Tarta­lékos haderőnk egy részét szol­gálatba hívj uk. Bombázóink, csapatszállító gépeink 50 száza­lékát készenlétbe állítjuk, hogy adott esetben 15 percen belül in­dulhassanak, a világ bármely részébe. Jelenleg még nem kül­dünk át Európába csapatokat, de készenlétben lesznek s ha a szükség úgy kívánja, elrendelem indulásukat. Ha szükség lesz rá, nem fogok tétovázni, kellő anyagi fedezetet fogok kérni a Kongresszustól. Holnap (julius 26-án) 3 billió, 400 ezer dollár további fegyverkezési alapot kérek a Kongresszustól. Az újoncok behívását megkétsze­rezzük és megháromszorozzuk, haderőnk létszámát a leggyor­sabb utón 1-millióra emeltetem fel. A légi haderőt késznlétbe ál­litatom “air-lift” légi-ellátás céljára, ha Berlinnél ez válik szükségessé. Felkészülünk egy esetleges nukleáris háborúra is a legteljesebben: a polgári vé­delmi szerveket szövetségi pénz­alapokkal látjuk el, tömeg-vé­delmi óvóhelyeket építsünk na­gyobb városokban, ahová élel­met, gyógyszert, kórházakat sű­rítünk össze. Amerikaiak életé­nek megmentésére és védelmére 277 milliót kérek a Kongresz­­szustól a Civilian Defense szá­mára. Védelmi és hadi-célokra január óta igy összesen 6 billió dollárt kérek.” “A gyújtópont nem Berlin, hanem Moszkva” — mondotta az elnök félre nem érthetően. A mai gyermekek tovább fognak élni A csecsemő, aki most jött a vi­lágra, hosszabb és egészségesebb életet fog élni, mint szülei, nagy­szülei, vagy dédszülei. Az Institute for Life Insur­ance szerint, az “elélési valószí­nűség,” vagyis a várható élet­tartam, eddig még nem tapasz­talt magas színvonalat ért el Amerikában. Az 1959-ben szü­letett csecsemő elélési valószínű­sége 69.7 esztendőre szökött fel, az 1960-as statisztika pedig va­lószínűleg még kedvezőbb lesz. Azokra, akik még csak ezután jönnek a világra, még hosszabb élet vár, hacsak átmenetileg visszaesés nem következik be, mint például a pár év előtti in­fluenza-járvány idején. Lehet a­­zonban, hogy a javulás nem lesz olyan rohamos, mint eddig volt. A kétezredik esztendőben szüle­tendő gyermek átlagos élettar­tama 74 év lesz, az orvosi sta­tisztikusok jövendölése szerint. A legutolsó négy nemzedékről a következő táblázatot készítet­ték a National Office of Vital Statistics szakértői: Újszülött (átl. elélési valósz.) 69.7 év Szülei (átl. elélési valósz.) 56.7 év Nagyszülei (átl. elélési valósz.) 46 év Dédszülei (átl. elélési valósz.) 40 év Harminc évvel tolódott ki te­hát az átlagos élettartam a ma is élő nemzedékek javára. Ha az orvosszakértőket kér­dezzük a tünemény okáról, azt a feleletet nyerjük, hogy a legtöbb veszélyt és betegséget, mélyek a gyermekek életét azelőtt meg­rövidítették, az utolsó évek fo­lyamán sikerült kiküszöbölnünk, vagy nagy mértékben csökken­­tenünk, mint a koraszülöttséget, bélhurutot, kanyarót, vörhenyt, szamárköhögést, difteritiszt és gyermekparalizist. A tífuszt csaknem teljesen kiirtottuk az Egyesült Államok területéről, a tüdőgyulladást és tüdővészt pe­dig nagy mértékben csökkentet­tük. Sok ember egészséges és hasznos életet folytat ma, aki e vívmányok nélkül már régen a temetőben pihenne. Amikor azonban életük delét túlhaladták, aránylag több és több embert ér el szívbaj és rák­betegség. Sokféle szervezet ala­kult az emberiség e két főellen­ségének a legyűrésére és az or­vosi láboratoriumok százaiban dolgoznak lázasan uj találmá­nyok kipuhatolásíára. A haladás máris szembeötlő és remélhető, hogy nagy felfedezések ezt a két kórokat is lényegesen lecsök­kenek a jövőben. American Council. A bulgárok “szakadnak” A Kremlinnek legújabban Bulgária okoz fejfájást. A fia­tal bolgár kommuinsta párti munkások híveket toboroznak arra, hogy megdöntsék a moszkvai járszalagon működő bolgár kormányt és helyébe, jugoszláv mintára, Moszkvától független kommunista kor­mányt szemvezzenek. Moszk­va utasítására a bolgár kor­mány nagy csendben, de annál alaposabban látott hozzá a disszidensek deportálásához. Rakétabázisok Kubában Megbízható washing toni források szerint a Cuba felett elrepülő U-2 kémrepülőgépek megfigyelték, hogy a szigeten három rakétatámaszpont építé­se folyik. Fidel Castro hadse­rege a Szovjetuniótól kapott középtávolságu rakétákat állít fel a támaszpontokon. “Berlinben ma béke van, a há­ború réme nem Berlinben, ha­nem Moszkvában fészkel!” “Mi beleegyezünk abba, hogy bízzuk népszavazásra, Berlin népére: hová akar tartozni. Döntse el Berlin kérdését egy szabad választás!” “A béke idején Berlinnek a­­dott ígéretünket nem szeghetjük meg a veszély idején!” “Egyedül a Szovjet kormá­nyon múlik, hogy a berlini ha­tárvonalat hadszíntérré teszi-e, vagy sem!” “Amerika1 népe nehogy azt higyje, hogy gyors megoldás le­hetséges: a vörösek több, mint egybillió ember felett uralkod­nak ma. Hosszú, nehéz idő kö­vetkezik, amelyben minden a­­merikainak egyformán ki kell vennie áldozathozó részét!” XXIII János pápa enciklikája XXIII János pápa most meg­jelent “Mater et Magistra’ kezdetű szociális encyklikája elítélően nyilatkozik a kommu­nizmusról, megállapítva, hogj “ahol a polgárok személyes kezdeményezési joga hiányzik és az embereknek nincs meg­engedve, hogy munkájuk gyü­mölcse az övék legyen, otl zsarnokság van.” Munkaügyi kérdésekben sür­geti, hogy fel kell emelni a béreket, amelyek számos or­szágban az emberi színvonalon alatti életre kényszerítik a munkásokat és családjukat, “Igazoltnak látjuk az alkalma­zottak azon kívánságát, hogj részesedjenek azon vállalat eredményéből, amelyhez tar­toznak.” A pápai körlevél helyesel ál­lamosításokat és népjóléti ter­veket oly esetekben, amikor “a magánvállalkozás nem akar vagy nem tud jól működni.” Ugyan akkor az encyklika a régi szentszéki hagyományok­hoz híven erőteljesen száll sík­ra a magántulajdon, mint em­beri jog mellett. Tisztességes megélhetési lehetőséget kíván minden dolgozó és a kisfarme­­rek számára is. (János pápa maga is kisparaszti családból származik és jól ismeri az olasz parasztság küzdelmes, nehéz helyzetét és munkáját.) Ajánlatosnak tartja, hogy a farmerek termelési szövetkeze­teket alkossanak, hogy a leg­újabb technikai módszerekkel lépést tudjanak tartani. Segít­séget sürget számukra termé­keik értékesítésére és lehetővé kell tenni számukra, hogy társadalmi súlyúkat a politiká­ban is éreztethessék. János pápa kifejezésre jut­tatja, hogy a fejlett, prosperi­­tásos országok kötelességének tartja, hogy segítsék a szegé­nyebb, kevésbbé fejlett népe­ket. A s z ü 1 e té s szabályozás (birth control) ügyében meg­ismétli, hogy a Szentszék ál­láspontja változatlan, dacára annak, hogy tudományos körök nagy lakosság szaporulatot (population explosion) jósol­nak. A világ keresztényeihez in­tézett pápai körlevél a külön­böző keresztény országok nagyrészében kedvező fogad­tatásra talált még a más fele­kezetiek között is és erkölcsi hatása beláthatatlanul nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents