Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)
1960-05-12 / 19. szám
In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. MÁJUS 12 Az Atlas-rakéták Az “Amerikai Levelek Hetének” tizedik évfordulója “titkos” kilövő helyeit pontos térképeken, fényképes beszámolók keretében közlik a nagy amerikai lapok. Az ember nem akar hinni a szemének. Lehetséges-e, vagy csak álmodunk? Nem álmodunk, minden tény és valóság. Holnap-holnapután 'élethalál kérdése lehet Amerikának és az egész szabad világnak az Atlas. v Azon múlik minden, hogy az ellenség ne is sejtse, hogy az egyetlen rendszeresített, atomtöltet hordására képes távrakétánk kilövő helye hol van? A szovjet kémeknek nyilván sok fejtörést okozott a kérdés. Dehát ime, ezúttal is onnét kapják a segítséget, ahonnét sokszor elvárhatják, magától az amerikai sajtótól. Pontos térképpel, fénykép-felvételekkel. A sajtószabadságot nagy és szent dolognak tartjuk. Élni vele kimondhatatlanul jó érzés. Visszaélni vele: jóvátehetetlen hiba, sőt bűn. Az amerikai vezérkari főnökség részéről sok a panasz, hogy a lapok szenzáció hajhászása egyszerűén nem ismer határt, miattuk képtelenség katonai titkot tartani. De az Atlas kilövő helye — szerintünk — nem szokványos katonai titok. Jelen pillanatban ez a hosszutávu rakéta Amerika legfontosabb “meg-' torló fegyvere.” Mi lesz, ha az ellenség egyetlen jól irányzott lövéssel elpusztítja a pótolhatatlan berendezéseket s magukat a nagy kínnal és darab számara készült Atlasokat? A sajtó mindig az államférfiak felelősségének kérdésében kotorász, még pedig könyökig. Hát a sajtónak nincs felelőssége? Politikai “Csucshurut” gyötri a négy nagyhatalom állam-, illetve kormányfőit, akik május 16-án Párizsban készülnek összeülni. Mérges előszelek fujdogálnak a párizsi csúcsértekezlet előtt s nyugati részről máris kész csömör észlelhető. Senkinek sincs már kedve Hruscsovval egy asztalhoz ülni és egy tálból cseresz-Rendkivül kedvezményes repülőutat készít elő a Katolikus Liga Európába a nyár folyamán. Hosszú tárgyalások után a Liga ügyvezető alelnökének sikerült az egyik legnagyobb amerikai légitársaságtól egy legújabb tipusu, 110 személyes Super Constellation repülőgépet bérelni, mely julius 29-én, pénteken este indul a New York-i repülőtérről Münchenbe, az Eucharisztikus Kongresszusra szállítva a zarándokokat. Ezáltal a Ligának sikerült lehetővé tenni, hogy az AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR SEGÉLYAKCIÓ állandó cime: American Hungarian Federation vagy pedig: Coordinated Hungarian Relief, Inc. 1761 “R” Street, N. W. WASHINGTON 9, D. C. nyét enni. Úgy volt, hogy a szovjet diktátor felhagy a fenyegetőzéssel. Ezt a kötelezettséget önként vállalta Amerikában. Most aztán Bakuban olyan beszédet mondott, ami súrolja az ultimátum fogalmát. “A Nyugat adja fel szép szerével Nyugat-Berlint, különben elveszem,” ez Hruscsov bakui beszédének a lényege. Igaz, hogy most a Nyugat nem ijed be oly könnyen, mint ahogy azt Moszkvában remélték. A Nyugat — úgy látszik — vállalja Berlinért akár a háború kockázatát is, de nem enged. Berlin nemcsak egy város, hanem sokkal több ennél. Ha itt a Nyugat visszavonulót fuj, sokminden vészit, amit többé pótolni nem lehet. A népeknek a nyugati erőbe vetett hitét. Az amerikai útlevelekbe ezután nem ütik bele azt, hogy “Magyarország kivé telével.” Mint tuljuk, eddig a Magyarodszágra utazáshoz az amerikai külügyminisztérium külön engedélye kellett, ami a budapesti kormánynak rendkívül kellemetlen volt. Mint már irtuk ezeken a hasábokon, a többi csatlós példájára, a budapesti vörös kormány is rendezni szeretné a szénáját Amerikával. Kádárék szeretnék, ha Amerika rendes követet nevezne ki Budapestre — a mostani ügyvivő helyett — s ha általában a feszültség engedne. Az amerikai külügyminisztérium tagadja, mintha az utazási tilalom feloldása bármit is jelentene. Amerika álláspontja ugyanaz M a g y a r o rszággal szemben, ami volt — mondják W ashingtonban. Szerintünk nem egészen. Ezúttal a labdát Amerika dobta, Budapestről nyilván visszadobják. A kulisszák mögött valószínűleg már folynak a tárgyalások. S ha nem, akkor rövidesen kezdődnek. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - - ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! útiköltség kb. a felére csökkenjen és az oda- és visszautazás mindössze 300 dollár körül lesz. •Az európai tartózkodás alatt a résztvevők ellátásáról és elhelyezésről maguk gondoskodnak. Kívánságra a Katolikus Liga központi irodája minden tekintetben segítségükre van úgy elhelyezés, továbbutazás, útlevélkiváltás, stb. mint más utazási problémák elintézésében. A résztvevőknek 100 dolláros előleget még március folyamán be kell küldeniök, hogy az utazáson való részvételt biztosíthassák. A repülőgép 3 hét múlva, augusztus 22-én indul vissza Münchenből New Yorkba. A kedvezményes európai repülőutról részletes felvilágosítást a Liga központi irodája ad, telefonono, vagy Írásban. Hungarian Catholic League of America, 30 East 30th Street, New York 16, N.Y. Telefon: MUrray Hill 4-3623. Kolumbus Kristófnak Izabella spanyol királynőhöz Írott evele volt az első, amely az Uj-Világról mesélt az óvilágnak. Azóta a levéltudósitások iövekvő áradata követte a példát. Tavaly majdnem 400 milióra rúgott az Egyesült Államokból külföldre Írott levelek száma. Legnagyobbrészük személyes híradás, amelyet külföldön élő rokonainknak és barátainknak küldünk, akiket ritkán, vagy soha többé nem látunk. Fontosságuk tehát megmérhetetlenül nagy, mert bár az idegenre nézve a tartalom érdektelen lehet, rokonok és barátok izgalmas várakozással Dontják fel az amerikai postát. Tartalmuk hetekig, vagy hónapokig is foglalkoztatja az európai ismerős gondolatvilágát és meggyőző hatásuk leírhatatlan. Magát az Uj Világba való bvándorlás hullámát is azok a híradások indították el, amelyeket a korábban érkezettek írogattak az otthon maradottaknak. Még ha csak magunkról, foglalkozásunkról, környezetünkről is írunk, az egymást követő levelek tartalmából egész Amerikának a képe bontakozik ki; hétköznapi és ünnepnapi életünk rgszleteiből az amerikai életet ismeri meg a külföld népe. Kitűnik belőlük, hogy az amerikai élet alapja a demokrácia. A külföldi polgár szívesen veszi tudomásul, hogy Amerika az egész világ boldogulását kívánja, hogy rajong az egyéni szabadságért és az emberi méltóság szabad érvényesüléséért. Mindenki utalhat ezekre az elvekre külföldre írott leveleiben. Egyszerű szavakba foglalt tanuságtételünk meggyőzőbb lesz, mint bármilyen ékesen szóló hivatalos nyilatkozat. Minden levél, amit külföldre írunk, hozzájárulhat a más országok népével való jobb megértéshez. Amikor a rólunk táplált hamis képet megtépázzuk, az Egyesült Államok diplomatájává váltunk! Most van az Amerikai Levelek Hetének tizedik évfordulója, és itt a zideje, hogy a rég esedékes levelet most megír-Afrikai fegyverszállítások betiltása Londoni beavatott diplomáciai körökből eredő híradás szerint a nyugati nagyhatalmaknak szándékában van a küszöbön álló csúcskonferencia alkalmával a szovjetnek javasolni, hogy járuljon hozzál a nyugatafrikai újonnan alakult független államok felé irányuló fegyverszállítások betiltásához. Az eddigi fegyverszállítások ugyanis erősen fokozzák az uj államok közötti politikai feszültséget. A Közelkeletet nem szándékozzák e tilalom alá vonni a nyugati nagyhatalmak, mert véleményük szerint ez a csúcskonferencia számára komplikációkkal járna. VÁSÁROLJON azokban as üzletekben, amelyek lappunkban hirdetnek. Ez önmagának. hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszl HÁZVEZETŐNŐT keresünk, bentalvassal. 3 gyermekünk van. $36-40 heti fizetést adunk. Referenciát kérünk. Telefonáljon: EXport 3- 1703a juk. Idézzük Eisenhower elnök következő szavait: “Az Amerikai Levelek Hetében emlékeztetem polgárainkat arra, hogy a békés világ felépítéséhez mindenki maga szolgáltathatja a téglákat — tintába mártott tollával. Remélem, hogy az idén több levelet írunk külföldi rokonainknak és barátainknak, mint bármikor azelőtt.” Az American Council for Nationalities Service, 20 West 40th Street, New York 18 N.Y., ingyenes röpiratot adott ki: “You Too Speak for America” (ön is A.merika nevében beszél) címen, amelyet magyar nyelven is megrendelhetünk. A füzet gyakorlati tanácsokat ad, hogyan mozdíthatjuk elő a nemzetközi barátságot Amerikából írott levelek segítségével. III Halál vagy vándorbot New York városának Bronx választókerületéből az előtte elhangzott javaslathoz, hogy a Fehér Ház adjon ki deklarációt október 23-ikának egyszer s mindenkorra “Hungarian Independence Day” ünneppé avatásáról. Brooklyn nevében Victor- Anfuso hangsúlyozta, hogy 250,000 magyar inkább a halált vagy a vándorbotot választotta, mintsem belenyugodjék a kommunizmus nemzetpusztitó őrületébe. Szükségesnek tartja Anfuso, hogy a Captive Nations Week-et minden nyáron megtartsák és a szenátus, valamint a képviselőház által megszavazott szabadságrezoluciót terjesszék elő a Párásban májusban tartandó csúcskonferencián. John Rooney ugyancsák brooklyni honatya és Peter Rodino newarki képviselő szintén fogadalmat tettek, hogy nem feledkeznek meg a magyarság szabadságtörekvéseiről. California legtöbb magyart számláló világvárosa, Los Angeles nevében a néhai amerikai elnök fia, James Roosevelt szólalt fel, egy uj magyar hajnalhasadás iránti reményének adván kifejezést. Newell George Kansas állambeli demokrata keményen megleckéztette azokat, akik felelősek voltak a második világháborút követő oroszbarát vonalvezetésért. “A 20-ik század újabb igazságtalanságokkal tét ézte az előző idők gazságait, újabb megpróbáltatásokkal sújtotta ezt a jobb sorsra érdemes, derék népet, amely ezer éven át küzdött a függetlenségéért” — mondotta George képviselő. Brooklyn képviselője, Abraham Multer a tehetséges és bátor magyarságról szólott, mely úgy a megszállott ősi földön, mint a világ minden részében szétszórva a kommunisták kitakarodásáért sóvárog. Márciusi üzenetet küld Iowa államból Kossuth megye Baltimore demokratái nevében Samuel Friedel szorgalmazta, hogy a summit konferencián pozitív formában követeljék a nyugati hatalmak az Egyesült Nemzetek Magyarországra vonatkozó 12 pontjának az oroszok részéről való haladéktalan teljesítését. PETŐFI Irta: TARNÓCZI ÁRPÁD Mint harag a háborgó égből, úgy lobbant ki a nép szivéből Petőfi lelke, s a gyávaságot felégette. A Rab ödöngve szédült talpra és küzdött, pedig bilincsmarta magát se bírta. Isten szavát Petőfi irta. És fergetegbe, rengetegbe, aki csüggedt, azt szivén verte a Föld, az ősi: A rongyos, éhes, bus Petőfi. Nem volt menekvés, mind felrázta. A nagyuraknak magyarázta, a vén alvóknak, hogy ő a Nép és ő a Holnap. És aztán eltűnt. Mint nótaszó. Mint csaták után a riadó. Nem a halállal. Örök fények csillaghadával. A Kossuth megyét magába foglaló Iowa állam részéről Leonard Wolf beszélt. A második világháborút végigharcoló, fiatal farmer a képviselőház egyik legrátermettebb szónoka, aki a magyar szabadság felvirradását ecsetelte. Eugene Keogh new yorkki és Edward Boland Springfield, massachusettsi demokraták zárták le az ellenzéki képviselők sorát, akik a szovjet terjeszkedésébe való belenyugvás helyett a kelet-európai rabnépek független államélethez visszasegitését tűzték ki az Egyesült Államok diplomáciájának feladatául. A március 15-ike hetében kifejlődött, egész napot betöltő interpellációk s külpolitikai vita során minden második ellenzéki kongresszmanre esett egyegy kormánypárti válasz. Ezek mindegyike is az önrendelkezési jog helyreállítása érdekében beszélt, eszerint tehát a magyar kérdésben sikerült mindkét párt részéről egyöntetű, úgynevezett “bipartisan” állásfoglalást teremteni. Ez kétségkívül igazolja, hogy a Bentley barátunk által hónapokkal ezelőtt benyújtott törvényjavaslat alapvető munkát végzett akkor is, ha történetesen nem is kerülhetett a szerecsen - kérdés elhúzódása miatt tárgyalásra és megszavazásra. (Folytatjuk) népszerűsítik a szovjet KATONÁKAT (FEC) A mai magyarországi kommunista rendszer sok csodabogara közül a legújabb, hogy a magyar forradalmat megsemmisítő szovjet hadsereg katonáit úgy kívánják népszerűsíteni, hogy különböző magyar fegyveres és társadalmi alakulatokkal összehozzák őket, ahol beszédek, szavalatok hangzanak el és a végén borral koccintanak, a szovjetmagyar barátságra. Az első találkozás Budapesten történt, amely a jelek szerint nem nagyon sikerült, mert amikor magyarul beszéltek, akkor a szovjet katonák nem értettek semmit, amikor pedig oroszul, akkor a magyarok hallgattak. A koccintás már jobban ment, de hamar abba kellett hagyni, mert a hírek szerint a magyarok “egy kissé tüzbe jöttek.” Zarándoklat Münchenbe a katolikus Eucharisztikus Kongresszusra Magyar kikelet Washingtonban Édesanyám emlékére... Irta: KÓSA IMRE (özv. Kosa Ádámné, aki 1857 augusztus 1-én a Szabolcs-megyei Olcsya községben született és ugyanott halt meg 1959 december 29-én, 102 éves korában, két ízben járt Amerikában, itt töltött körünkben öszszesen 14 esztendőt hosszú életéből, de hazavágyott, hazament, a szülőföldön akart meghalni ... A sokunk által ismert Kosa Imrének volt az édesanyja, aki igy emlékezett meg róla s akinek írása Anyák Napi cikknek most igen alkalmas. —Szerk.) Életemben sokféle köteléket tépett már szét a sors vihara, de azt az aranynál fénylőbb és pókhálónál finomabb szálat, ami engem az édesanyámhoz fűzött, lehetetlenség volt elszakítani. Sok arcot elfelejthetünk, de azt a megszokott drága arcoty amelyet elsőnek pillantottunk meg, mihelyt kinyitottuk a szemünket, amelyet először szerettünk, mihelyt karunkat ki tudtuk tárni, soha nem tépheti szét semmi. “Anyám” — ez az a nagy szó, ami mindvégig ott tündököl, ameddig tart a szív élete. Minden emberi nyelven az első, legszentebb és legédesebb név ez: ÉDESANYÁM! Ahogy egyetlen nap van odafent az égen, úgy idelent a földön is csak egyetlen édesanyánk van. Mi teszi az anyát oly naggyá, oly egyetlenné, oly drágává, senkivel sem pótolhatóvá? Az édesanya az, aki mindig ott marad mellettünk, akkor is, amikor hamis nyelvek a vádlottak padjára állítanak, ő az, akinek minden örömre van egy mosolya, minden fájdalomra egy könnye, minden nyomor számára vigasztalása, minden szerencsétlenségre egy sóhaja, minden csüggedésben egy reménye, minden hiba számára egy mentsége. Az anyának minden szenvedést ki kell bírnia, túl kell élnie, ha vörösre sirt szemekkel is, de nem szabad kidőlnie az élettel vívott harcban, sem a gondokkal vívott csatákban. Én nem voltam jómódban élő, gazdag szülők gyermeke. Ruhám gyakran kopott volt, csintalanságom miatt gyakran el is szakadt vagy kopás által kilyukadt a nadrágom. Egy késő este az anyám foltozta a nadrágomat, anyag hiányában különféle szinü foltokat tett rá, másnap reggel az iskolában osztálytársaim, kik jobb módban éltek, jobb ruhájuk volt, kinevették az én tarka szinü, foltozott nadrágomat. Este sirva mentem haza, édes A rossz lelkiismeret Nemrég a “menekült év” alkalmából az osztrák posta kikádárista felügyelet alatt álló adott egy menekült családot ábrázoló bélyegsorozatot. A magyar postaigazgatóság értesítette az osztrák sajtót, hogy a menekülteket ábrázoló bélyegekkel ellátott leveleket nem fogják továbbítani. A nyugati sajtó Kádárék rossz lelkiismeretének tulajödonitja a bélyegnek Magyarországról való kitiltását, ami annál elitélendőbb, mivel a bélyegen nincsen feltüntetve, hogy magyar menekültekről van szó.----------anyám megkérdezte, miért sírok és én elmondtam neki. Aztán este lefektetett, de én tovább is ébren maradtam. Hallottam hangos zokogását, hallható szóval mondta, hogy az egész fáradságos foltozás csak annyit eredményezett, amiért a fiuk az ő fiát kinevették az iskolában. Emlékszem, attól kezdve anyám elment másoknak mosni, vasalni, meszelni, takarítani, vagy jobbmódu családokhoz főzni, csak azért, hogy nekem jobb ruhát tudjon vásárolni. — Lehet ilyen önfeláldozást elfelejteni? Mindig hálás akartam sok jóságáért lenni. Bármennyit is tettem volna, sok jóságát, fáradságát soha nem tudtam volna visszaszolgálni. Legtöbb anyát akkor szokták igazán megbecsülni az emberek, amikor a két kihűlt ölelő kar elmegy porladozni a hideg, de nyugodt sir ölébe, ahol többet nem fáj semmi, nem bánt senki. Hány anya van, aki naphoszszat egy jó szót sem hall, sőt füle hallatára szidják. Úgy bánnak vele, mint egy útban álló törött karszékkel. Még a betevő falatot is sajnálják tőle. Az ablakban virító muskátli több szeretetet kap, mint az elöregedett édesanya. Sok helyen szívesen fizetnék a drága koporsót és a selyem szemfedőt, csak mielőbb földbe tehessék. Amilyen modorban az ember az «édesanyjával beszél, abban benne van egész jelleme. Élettapasztalatom meggyőzött arról, hogy vannak fáradt és ideges anyák is, de az édesanyával még ha ingerült is, a hárfa halk hangján kell beszélni, hiszen az értünk való gondoskodás tette fáradttá és idegessé. Az anya, aki életét a konyha és a kamara közt éli le, még ha ideges is, megérdemli, hogy letérdeljünk, előtte, letérdeljünk a gondok által eltaposott virágai, érdemei előtt. Sok gyermek nem tudja megcsókolni azt a ráncos arcot, amit az érette való gondoskodás vésett az anya arcára és homlokára. Sajnos, sok gyermek vak és érzéktelen és a szegény fáradt, szakácsnőkinézésü öreg édesanya feje fölött néz el, mert a mosások, súrolások robotja, az örökös gond elkoptatta. Legkevésbé a gyermek látja meg az édesanyja dús érdemeit. Van-e valaki, aki meg tudná mondani, hány mázsa a súlya annak a könnynek, amit az édesanya sir a másik szobában, vagy a pitvarban, hogy senki se lássa? Nagy szükségünk van ma, amikor aranykorát éri a bűn, sok-sok igazi anyára. Olyanokra, akik hosszú évek nagy kereszthordozásai között sem roskadtak le, hanem erejük egyre nőtt a sokféle megpróbáltatásokkal. Többször voltam otthon látogatóban; mindig nehéz volt a bucsuzás, de az utolsó, az elmúlt szeptember. 5-én volt a legnehezebb. Érzem, tudom, hogy édesanyám ez utolsóra már nem emlékezett. Amig él bennünk anyánkapánk iránti szeretet, amig életüket be tudjuk ragyogtatni szeretetünk fényével, addig boldogok leszünk. Ha olyan szeretetet adunk nefrik, mint amilyen szeretetet ők adtak nekünk, mindig megelégedettek, boldogok leszünk.
