Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-12-08 / 49. szám

in its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM Az elszakított területek Pali, a hazugsághegyek királya... A WILSON TANULMÁNYI DIJAT MAGYAR DIÁK NYERTE magyarságáról, az erdélyiekről, a felvidékiekről és a délvidé­kiekről folyt a vita az elmúlt es­ték egyikén New Yorkban. Ez önmagában nem uj. Szerte A- merikában másutt is esik szó “a kettős járom” alatt élő magya­rokról, beadványok is készülnek és hírlapi cikkek is jelennek meg. S mégis, a new yorki vitát nagyjelentőségűnek tartjuk, mi­nőségben a többiek fölé emeljük. A vitát elsősorban a szakérte­lem jellemezte. Amerikában és általában külföldön sok szó hangzik el és sok irás lát napvi­lágot, de ezek túlnyomó részét a naiv lelkesedés jellemzi, vagy a melldöngetés. Arról akarnak meggyőzni ezek a szónokok és toliforgatók, hogy csakis Nagy­­magyarország a megoldás, tehát vissza az elszakított területeket! Ez teljesen rendben is van. Nincs az a magyar, aki ne ör­vendene ' Nagymagyarország gondolatának. A baj csak az, hogy az emlí­tett szónokok és toliforgatók minket akarnak erről meggyőz­ni. Nem a nagyhatalmakat és nem a szlovákokat, románokat, szerbeket. Aki nem ordít velük együtt, azt árulónak nevezik. A lehetőségek megvizs­gálása ezeknek a különben derék ma­gyaroknak nem erős oldala, már pedig a naiv lelkesedés nem so­kat ér. Huszáros rohammal be­venni Erdélyt, a Felvidéket, a Délvidéket nem lehet. Ezek a te­rületek — kétségtelenül igaz­ságtalan — békeszerződés jogán nem Magyarországhoz tartoz­nak. A new yorki értekezlet — a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat rendezte, az erdélyi Szent-Iványi Sándor vezetésével — józanul, okosan megvizsgálta ezt a kérdést, mégpedig nem HUNGARIAN BOLDOG KARÁCSONYT Magyar felírással jelent meg a Hungarian Relief idei kará­csonyi levélzáró bélyege. A gyö­nyörű négyszínű bélyeg Dohá­nyos István festménye alapján készült és minden iv 5 nagy és 20 kisméretű bélyeget tartal­maz. Készítsük házilag idei kará­csonyi üdvözlő kártyáinkat a Hungarian Relief bélyegeinek felhasználásával. A Hungarian Relief minden adományt hiva­talos nyugtával és egy is bélyeg kiküldésével postafordultával ismer el. Cim: CHR, 1761 “R” Street, N.W., Washington 9, D.C. Vonuljon ki az orosz Magyarországból! egy szűk, egy nézetet valló cso­port eszével. Először ültek le egy teremben különféle politikai felfogású emberek, hogy az el­szakított területekről beszélges­senek, a közös nevezőt keresve. Ebben van az értekezlet je­lentősége. Brogyáni Kálmán ta­nár moszkvai, marxista szem­üvegen keresztül taglalta a kér­dést, szinte izekre szedve azo­kat a mozzanatokat, amelyek a Szovjetuniót vezették és vezetik ma is a kisebbségi magyarság kezelésében. Jegyezzük le ide iá hozzászólók nevét is. A háború előtti Magyarország politikusai részéről Kállay Miklós és Eck­hardt Tibor, az 1945 utániak közül pedig Kovács Imre és Kiss Sándor szóltak hozzá. Az önrendelkezés joga,— ez az a fogantyú, amibe kapasz­kodhatunk, ez az, amit az érte­kezlet megállapitott, mégpedig egyhangúan. Az önrendelkezés ma divatos kifejezés, minden vi­lágfórumon szakadatlanul fel­bukkan s ha a Kongóban, vagy másutt érvényesítik, ez elől vé­gül is a Magyarországgal szom­szédos nép sem zárkózhatnak el, erre a nagyahatalmak is felfi­gyelnek. Ha az önrendelkezési jogot érvényesíteni tudjuk, ezen az a­­lapon becsületesen keresve a kapcsolatot a szlovákokkal, ro­mánokkal, hordátokkal, szerbek­kel, kereshetjük egy szélesebb gazdasági együttműködés lehe­tőségét is. Az önrendelkezés alapján, termésetesen, nem térnének vissza az összes elszakitott terü­letek. De visszatérnének azok, ahol többségben élnek a magya­rok. Jó kisebbségi jogok bizto­sításával a többi magyarok kul­turális élete is zavartalan lehet­ne. Hagyjuk a nagy szavakat s annak latolgatását, hogy ki a jobb magyar. Ehelyett józanul, okosan keressük meg együtte-* sen; mit lehet tenni? Szezonnyitó kon­cert vasárnap a War Memorial Bldg.ben A Dr. Harsányt Miklós igaz­gatásával működő Greater Trenton Symphony Orchestra 1960-61-es hangverseny-szezon­ját vasárnap, december 11-én nyitja meg fényes koncerttel a War Memorial Buildingben. A szezonban négy hangverseny lesz, valamennyi kiváló vendég­művészek felléptével; a követ­kező 1961 január 29-én, majd április 9-én és május 21-én. A most vasárnapi megnyitó­koncert vendégművésze Eleanor Steber, a Metropolitan Opera hires szoprán-énekesnője lesz. Miss Steber több európai hang­verseny körútja során nagy si­kereket ért el, számos hires RCA hanglemeze van s gyönyö­rű hangja valóban élvezetes. A vasárnapi megnyitó hang­versenyre jegyek elővételben kaphatók a Symphony irodájá­ban, 234 E. State St. (Tel. EX. 4-1338). Királyhegyi Pál, a második világháború után Magyaror­szágra visszatért újságíró vö­rös-imádata már a negyvenes évek végefelé “kibontakozott.” Hogy otthoni pozícióját meg­erősítse, elkezdett hazudozni a magyarországi lapokban össze­vissza mindent Amerikáról és Amerika ellen. Ez az ember, aki hosszú évekig ette az ame­rikai kenyeret, gyalázatos mó­don visszaélt ennek az ország­nak jószívűségével, mert ami­kor hazament, nem az igazat irta, hanem óriási hazugságo­kat. Csakhogy minél jobban bemocskolja, gyalázza Ameri­ka jóhirnevét . . . s hízelegjen a vörösöknek. Egyik legotrombább hazug­sága az volt, amikor azt irta, hogy Amerikában egyszer, Chi­cagóban egy húsfeldolgozó gyárban dolgozott, egy hatal­mas, sokemeletes magasságú főző és keverőgép mellett, melyben rotyogott a sokezer font mennyiségű, konzervnek szánt hús. Neki az volt a fel­adata, hogy a hatalmas főző­katlant körülvevő tornácon egy hosszú rúddal járkálva dö­­fögesse, piszkálja a nagyobb husdarabokat, hogy jól elf éj­jenek. Egyszer —: Írja Királyhegyi — egy néger munkástársa, aki szintén a tornácon járkált ilyen hosszú rúddal, egy óvatlan pil­lanatban belezuhant a katlan­ba. ő beszaladt a művezetőhöz s azonnal jelentette a szeren­csétlenséget. A művezető azon­ban a legnagyobb hidegvérrel azt mondotta Királyhegyinek, hogy: “Fogja, itt van $100 s egy szót se szóljon senkinek a dologról. Az a temérdek sok Polgári védelmi fel­készülés Magyar­­országon (FEC) Magyarországon az atomvédelemmel kapcsolatban tanfolyamokon tanítják, hogy a­­tomtámadás után hogyan kell védekezni a fertőzés ellen. Pél­dául, hogy a kenyeret vastagon meg kell hámozni, vagy hogy a zsir tetejéről két ujnyit le kell szedni. Ha valakit utcán ér a támadás feküdjön a járdasze­gély mellé és lehetőleg fehér le­pellel takarja le magát, mert a fehér jobban visszaveri a sugár­zást, mint más szin. Ruhát, mit atomhamu ért, azonnal le kell vetni. Elégetni ellenben nem szabad, mert az a fertőzöttséget nem szünteti meg, hanem az ilyen ruhákat más fertőzött tár­gyakkal együtt vas vagy ólom ládákban elhelyezve mélyen el kell ásni a földbe. De nemcsak a fertőzés elleni védekezést, ha­nem az atombomba hatásait is ismertetik és ennek keretében például elmondották, hogy a rob­banó atombomba olyan fényt ad, hogy azt még csukott szemmel is több kilométer távolságról is lehet érzékelni. Mindez a tanfolyam résztve­vőit nem nagyon érdekli. A je­lenlevő férfiak el-el alszanak, a nők meg előveszik kézimunkái­kat és azon dolgoznak. Ezt a tanfolyam komolysága érdeké­ben később meg is tiltották. Az emberek az egész atomvédelmet nevetségesnek és feleslegesnek tartják, mert az a véleményük, hogy ha egyszer atomtámadásra kerül a sor, akkor úgyis minden mindegy, védekezni úgy sem le­het elleúe . . . hús nem mehet kárba egy ügyetlen néger miatt.” És úgy ahogy volt, ruhástól, szőrőstől­­bőröstől, csontostól elkeverték és befőzték a négert a konzerv­­hus közé. Aki ezt a Királyhegyi-ha­zugságot elhitte, vagy elhiszi, az . . . nos, azt tényleg el kelle­ne főzni egy ilyen katlanban! Királyhegyivel együtt! Miért írunk most ismét Ki­rályhegyiről? Azért, mert jön a hir, hogy ezt a szánalmas fi­gurát nyugat-ellenes hazugsá­gaiért kíméli a mai kommunis­ta magyar kormányzat és egy­re többet enged meg magának. Egész Budapest emlegeti egyik hires bemondását. Amikor egy ízben Bécsből hazatért és refe­rált feletteseinek küldetéséről, beszámolóját igy fejezte be: “Képzeljétek, ezek az impe­­iralisták mire akartak rávenni! Hogy én maradjak kinn és ők majd jól eltartanak. Mit is kép­zelnek? Hogy én pénzért eláru­lom a népidemokráciát? Nyu­gaton? Azt nem! Itthon és in­gyen, azt igen!” A hazugságh^gyek királya, ez a szerencsétlen pali egy na­pon megkápja még a magáét! A magyar szabad­ságharc hatása...---------7— A Neue Zürichm Zetiung ve­zércikkben emlékezett meg a magyar szabadságharc negye­dik évfordulójáról. A magyar belső helyzet ellenzése után a ve­zércikk megállapítja, hogy a kommunisták fő célja a magyar szabadságharc tényét a világgal elfeledtetni. Ha ma valaki Ma­gyarországot felhozza, azt rög­tön háborús uszitónak bélyegzik. De minden hazug vörös propa­ganda ellenére senki sem tagad­hatja le azt a tényt, hogy a ma­gyar munkások is a kommuniz­mus ellen keltek fel négy évvel ezelőtt. A magyar szabadság­­harcnak az egész világra kiható eredménye abban áll, hogy a kommunistákat a “világ prole­tárjai egyesüljetek” kifelé hasz­nált jelszó feladására kénysze­­ritette. Ma a kommunisták a ko­­loniálizmus elleni harc és az a­­tomháboru elleni propaganda jelszavaival próbálnak hatni, nem pedig a lejárt kommunista jelszavakkal. A senki földjén Ki elhagytalak, .újra itt vagyok. Nem fáj a csonk, de rosszabb, mert sajog. Nem vérzik föl, rég beheggedt a seb, Emlékezés, te leg kegyetlenebb Eke szánts fel, mint túl a földeket Szántja az, aki ottmaradt veled. A senki földjén állok egymagám. A csend burka véd, de visszhangtalan. Az eltűnt társak igy gyűlnek körém. Nem mi, nem is a torony, drótsövény őriznek hazám, — alvó óriás, Álmodra már a hallgatás vigyáz. Az alkonyaton székér ballag át, A nyúlós ködben vonszolva magát Mögötte lép az ember, uj utat, Nem mutatnak a huzó vadludak, Sem a lapuló falvak fényei, S a nyárfák sora felé mkérdezi: — Négy év után, mondd, messzebb mi ragyog, Túl a lámpák, Vagy fenn a csillagok? . . .— Andau, 1960. novemberében. Nekik sem tetszik, hogy cipőjével fenyegetőzött... A szovjetorosz sajtó és rádió nem közölte az orosz néppel azt, hogy Kruscsev a cipőjét lehúzta ,s ezzel fenyegetőzött a UN-ben. Most szivárog csak ki a Krem­­linből ez a dolog. Vezető állá-' sokban levő állami kommunista functionáriusok elitélik Krus­­,csev magatartását 99 nemzet képviselője előtt. “Egy szovjet­­,vezér igy nem viselkedhet a nyilvánosság előtt, az orosz népnek ez nem tetszik,” mon­dották a Dartmouth College­ban most bezárult “Nép a nép­hez” jelszóval egybehívott vita­­gyülésen az orosz kiküldöttek. Nem ismerik el tör­vényesnek a mai magyar kormányt (FEC) A UNESCO párizsi közgyűlésének 11-ik ülésszakán a mandátumvizsgáló/ bizottság többsége jóváhagyta az ameri­kai javaslatot, hogy a Magyar Népköztársaság megbizólevelé­­ről ne hozzanak döntést. Ezzel az UNESCO újra megerősítette azt a többéves gyakorlatot, hogy a mostani magyar “kormányt” nem ismeri el jogerősnek. A Ferencváros-MTK mérkőzés után... (FEC) Egy külföldi orvos, ki jól beszél magyarul, több hetet töltött Magyarországon és töb­bek között személyesen jelen volt szeptember 17-én az üllői úti pályán megtartott Ferenc­­város-MTK mérkőzésen. Az or­vos becslése szerint a miantegy 35,000 embert befogadó aréná­ban közel 50,000 ember szoron­gott. A közönség láthatólag ki­zárólag “Fradi szurkolókból” állt, kik az egész mérkőzés alatt lelkesen biztatták csapatukat. Ahogy az előny növekedett, úgy nőtt az örömmámor és végül le­írhatatlan lelkesedéssel ünnepel­ték csapatukat. A nagy győzelem megünnep­lésére a szurkolók fáklyákat gyújtottak, — nem újságpapír­ból összetekert csóvákat, hanem rendes fáklyákat, miket már magukkal hoztak. Menetben vo­nultak körül a pályán, mig a kö­zönség többi része az arénában szünet nélkül éljenzett. A mega­­fonon megszakítás nélkül és egyre erélyesebben hívták fel a közönséget, hogy oltsák el a fák­lyákat és hagyják el rendben a pályát. Minden kérés hiábavaló volt. Az ünneplés egyre inkább ki nem mondott célú tüntetéssé vált és egyre tovább tartott. Vé­gül riadóautók érkeztek, a meg­erősített rendőri készültség u­­gyan nem avatkozott be, de je­lenléte hatása alatt lassan-las­­san szétoszlott a tömeg. Az orvos hangsúlyozta, hogy kimondott politikai jelszavak ugyan nem hangzottak el a tün­tetés jellegű ünneplés során, de az indokolatlan méretű öröm­mámor mögött élezhető volt, hogy a Ferencváros győzelmé­­. ben a rendszer vereségét vélte látni a tömeg. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - - ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! Az Egyesült Államok két vi­lágháborúban győzött és mégis mindkettő után olyan érdektele­nül szerepelt a béketárgyaláso­kon, hogy a legmagasztosabb szabadság-ideálokat kiforgat­hatták a hadizsákmányon osz­­tozkodók. Ezért nem jöhetett létre igazi béke, ezért osztották fel Magyarországot 1918-ban — éppen annak az amerikai elgon­dolásnak az alapján, amely jól­lehet az több, nem pedig keve­sebb szabadságot kívánt nyúj­tani a földkerekség megannyi népének . . . Sőt, azért tarthat ma is több mint 100 millió kelet-európait rabláncra fűzve az orosz, mert tapasztalatból tudja, hogy a nyugati hatalmak túl kényelme­sek érvényt szerezni fennen hangoztatott alapelveiknek mindaddig, mig a saját bőrük nincs közvetlen veszélyben! Éppen ezért könyvelhetjük el kimagasló kultur-eredménynek azt, hogy .40 évvel Trianon után a Woodrow Wilson amerikai el­nök emlékére alapított ösztöndí­jat magyar egyetemi hallgató, a szabadságharc egyik mene­kültje érdemelte ki. Wilson volt ugyanis az, aki a nemzetek ön­rendelkezési jogát elvben elis­mertette. Az első világháborúba való beavatkozását is részben ezzel indokolta az Egyesült Ál­lamok, tehát igy mintegy erköl­csi kötelezettségbe keveredett Európa ujjárendezése kérdésé­ben is. A “self-determination” önrendelkezési jog ürügyével el­szakitott és ellenséges uralom alá kényszeritett hárommillió magyar jajkiáltását azonban már senki sem akadt, aki meg­hallgassa . . . Uj magyar hang­lemez Az “Ady Records” Occiden­tal Press kiadásában most je­lent meg a “Szabadság, szere­lem” cimü hanglemez, amelyen Szörényi Éva magyar verseket ad elő. A 12” (30 cm) átmérőjű hosszan játszó LP lemez minden magyar otthon értékes gyüjte­­ménydarabja lehet és örömmel fogadott karácsonyi ajánékul is szolgálhat. A $4.95 és 35 cent kezelési és postaköltség áru lemez — a­­melynek borítólapját Zichy Mi­hály “A walesi bárdok” cimü .rajza díszíti — az Ady Records, Occidental Press, P.O.B. 1005, Washington 13, D.C., címén ren­delhető meg. TOLLAS TIBOR Mikor tárgyalják a magyar ügyet? (FEC) Ma még bizonytalan, hogy az Egyesült Nemzetek idei, tizenötödik ülészakán mi­kor kerül sor a magyar ügy tár­gyalására. Voltak jelek, melyek­ből arra lehetett következtetni, hogy talán a kolóniálizmus vitá­ja előtt fogják tárgyaim. Ez a remény nem vált be, mert a ko­­lóníalizmus vitáját már meg­kezdték. Az uj nemzeteknek ez az első erőpróbája. Itt fog el­dőlni, hogy vajon csendesen bó­­longatnak-e a szovjet ügyesen kigondolt javaslatához, vagy lesz-e bátorságuk a szovjet-ti­­pusu kolóniálizmusra is rámu­tatni, mely alatt a magyar nép is szenved. Negyven évnek kellett eltel­nie, hogy az 1956-os budapesti vérfürdő alatt is tétlenül hall­gató, “civilizált” világnak meg­mozduljon a lelkiismerete. Nem kis mértékben ennek köszönhe­tő, hogy az áskálódások dacára szóhoz juthatnak szabadsághar­cos tehetségeink. A World University Ser­vice diáksegélyző iroda most megjelent, 1960 őszi jelentése szerint összesen 800 szabadság­­harcos magyar egyetemi hallga­tó nyert a különböző amerikai főiskolákon elhelyezést. A múlt nyáron végzettek közül számo­sán kaptak kitüntetést, Csávás Zoltán viszont a President Wooddow Wilson Memorial Fel­lowship tanulmányi dijat érde­melte ki. Az Illinois állambeli Monmouth College elvégzése u­­tán Csávás Zoltán ennek értel­mében az általa választott kivá­ló Northwestern University-n, Chicago-Evanstonban szerezhe­ti meg bölcsészdoktori diplomá­ját. A közelmúlt négy év során ösztöndíjban részesített 800 ma­gyar egyetemi hallgató közül az elmúlt tanulmányi évben nem kevesebb, mint 200 graduált. Sokan végezték ezek közül di­cséretes eredménnyel tanulmá­nyaikat, némelyikük pedig szin­te példátlan népszerűségnek is örvendett diáktársai körében. így például a Dakota Wes­leyan University-n tanuló Pál József három év alatt tette le a négy esztendei tanulmányi idő­szak minden vizsgáját. Osztá­lyának alelnökévé is választot­ták, sőt az egész egyetemi ifjú­ságnak ő lett a “Campus Home­coming King”-je. Mindennek te­tejébe olyan csodálatosan szép kiejtéssel és választékos mon­dat-szerkezettel beszél angolul, hogy mindössze négy évi ittar­­tózkodása dacára Pál József nyerte meg a South Dakota ál­lam valamennyi főiskolása ré­szére rendezett “oratorical con­test” szónoklási versenyt! Egy másik, szintén kimagasló magyar. egyetemi ‘flolgár”: Tö­rök József, aki 260 más szabad­­ságsarcossal együt 1961 júniu­sában kapja kézhez diplomáját. Török New Jersey talán legsű­rűbben magyarlakta New Brunswick városában tanul, a magyar nyelvi tagozattal is ren­delkező Rutgers University-n. A villamos-mérnöki szakot oly fényes eredménnyel hallgatja, hogy igen szép jövőt jósolnak neki tanárai. Nem csoda tehát, ha megbe­csülésben tartják országszerte a szorgalmasan tanuló magyar diákokat. Elárvult népünknek legfontosabb követei ők, akik úgy a kényszerűségből elhagyott Szülőhazájukra, mint befogadó Ujhazájukra becsületet sugá­roznak. (Persze itt-ott vannak e téren is kivételek!) Sajátma­­guk részére pedig udvariassá­gukkal, alkalmazkodási készsé­gükkel és szakszerű rátermett­ségükkel érdemelhetik ki ér­vényesülésüket és a társadalom rokonszenvét. Ki kételkedhetik a magyar jö­vendőben, amig ilyenek a fiatal értelmiségeink?! Pompás “pro­fessional” diplomás emberek lesznek belőlük és remélhetőleg olyan is akad majd, nem is egy, aki Washingtonban egy-két év­tized múltán mint szenátor, vagy kongresszman szolgálja népét, a civilizációt és az egész emberiséget. Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J„ 1960. DECEMBER 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents