Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-08-18 / 33. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weehly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. AUGUSZTUS 18 Az amerikai elnök­ség a legnehezebb állás a világon A szovjet szemtelenség nem ismer határt, — s ez a meg­állapítás csupán ismétlése a ko­rábbiaknak. A szovjet külpoliti­ka lényeges alkató elmei: a mér­téktelen hazudozás és a határta­lan szemtelenség. Ezúttal a kongói események­kel kapcsolatban figyelhettük a határtalan szovjet szemtelenség megnyilvánulását. Követeli s az­tán újból és újból követeli a Szovjetunió, hogy a belga csapa­tok vonuljanak ki Katangából. “Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete úgy döntött, hogy a kivonu­lásnak múlhatatlanul meg kell történnie, — hangoztatja a moszkvai szószóló, — s a belgák­nak különben sincs joguk kato­nai erőket tartani Katangában, mert a nép elutasítja a megszál­lást.” Moszkvában nyilván elfelej­tették (vagy talán csak a világot tartj ák ilyen feledékenynek ?), hogy az ENSz olyan határozatot is hozott, amelynek értelmében a szovjet csapatoknak ki kell ta­­karodniok Magyarországról. A világszervezet nem is egy, ha­nem jónéhány ilyen határozatot hozott. S ami a többit illeti, so­ha a történelem folyamán még egy nép nem mutatta meg oly elemi erővel, hogy elutasítja a megszállást, mint éppen a ma­gyar. Érvelni a muszka emberrel, persze, teljesen felesleges. Az érvek számára nincs füle. Tőle a párt, Sztálin emléke tovább is a hazudozást és a szemtelenséget követeli. Uj Európa körvonalazódik az óceánon túl, illetve az öreg földrész megint eljutott a fejlődés egy fokára, a­­minek különben múlhatatlanul be kellett következnie. “Uj idők uj dalait énekli” De Gaulle, a kemény francia el­nök, aki úgy látja, elérkezett a pillanat, hogy a nyugateurópai összefogott gazdasági erőket po­litikailag is érvényesítse. Ade­nauer német kancellárnak azt javasolta, hogy a hat európai or­szág (Közös Piac) létesítsen egy politikai titkárságot, amolyan közös külügyminisztériumot s ezen keresztül Európa hangja szólaljon meg. Nem vitás, hogy ez a hang a De Gaulle-é lenne. De Gaulle-nek az az érzése, hogy Európának külön kell tár­gyalnia Moszkvával. Amerika választ — hangoztatta a francia államelnök, — tehát a szabad vi­lág még hónapokig vezető nélkül marad s Európának hallatnia kell a szavát. De Gaulle régi álmát próbálja most megvalósítani. Azt, hogy Franciaország legyen Európa vezetője. El akarja oszlatni azt az általános felfogást, hogy a franciák mindenben zseniálisok, kivéve a politikát. Adenauernek tetszik a “har­madik nagyhatalom” gondolata, a romjaiból világtényezővé emel­kedett Nyugateurópa. De nem osztja mindenben De Gaulle lel­kesedését. Nem akarja, például, hogy az “európai külügyminisz­térium” Párizsban székeljen s kifejezetten De Gaulle elképze­lése szerint működjék. Adenauer szereti a német-francia barátsá­got, ezért sokat dolgozott, de e­­gyes dolgokat mégis túlzásnak talál. Nem akarja, például, azt sem, hogy a többi európai ország kívül maradjon; a belső kör és a külső kör jelenlegi hideg vi­szonyát nem óhajtaná állandó­sítani. Ezért tárgyal most Mac­Millan angol miniszterelnökkel is. Mindez, persze, nem azt jelen­ti, hogy Európa el akarna távo­lodni Amerikától. A katonai erő letéteményese tovább is Amerika marad. Az európai rátartiság nem hiba, nem látunk abban semmi rosszat, ha kifejezetten európai ügyekben maguk az eu­rópaiak egyre több szót kérnek. Régóta az a meggyőződsünk, hogy a vasfüggöny mögötti né­pek szabadságát is maguk az európai népek követelik ki egy­szer, — Amerika támogatásával. Ezért örvendünk Nyugateurópa erősödésének. Annak, hogy u­­jabb és újabb feladatokat akar Vállalni. Powers agymosást kapott? A washingtoni külügyminisz­térium tisztviselői szerint Fran­cis Powers, az U-2 felderítő re­pülőgép pilótája, aki augusztus 17-én kerül a Szovjet kommunis­ta osztálybirái elé, minden jel szerint alapos agymosáson ment keresztül. Powers a szüleinek legutóbb küldött levelében nemcsak azt közli, hogy hajlandó mindent be­vallani, hanem arra is panasz­kodik, hogy “az amerikai kapi­talista és militárista körök” fél­revezették. A Szovjet hatóságok minded­dig nem engedték meg Amerika moszkvai nagykövetségének, hogy közvetlen érintkezésbe lép­jen a pilótával. Úgy látszik, az oroszok nagyszabású kirakat­pert akarnak rendezni, hogy an­nak anyagát az Egyesült Nemze­tek szeptemberben megnyitó közgyűlésén kiaknázhassák. így fest a kommu­nista Kina Tokiói jelentés szerint kere­ken 530 millió ember étkezik nép konyhákon. Több, mint 50 millió gyermeket gyermekotthonokban, vagy óvodákban nevelnek. A szü­lői nevelést az állami kommunis­ta nevelés váltja fel. Gyémántkrizis? Amerika eddig Bakangwa kongói gyémántbányászata 10 millió karát össztermelésének kétharmadát vásárolta meg ipa­ri célokra. A kongói krízis miatt félő, hogy a bakangwai, a világ legnagyobb gyémántbányáiban tárolt félbillió karát ipari gyé­mánt teljesen elvész a Nyugat számára. Ezenkívül ugyancsak elapadhat a távlövedékek előállí­tásához szükséges beryl, tanta­lum s columbium höellenálló ás­ványok egyik legnagyobb forrá­sa is. így a cobalt is. Kuba már beszüntette ennek Amerika felé való exportját. Pillanatnyilag a kérdés az, mennyi van ezekből az ásványokból tartalékolva az U.S.A.-ban. Az uránium-fronton nincs fejfájás Kongó esetleges kikapcsolódása miatt. Bonyolult feladatok, hosszú munkaórák és súlyos felelősség, a vilálg legnehezebb állásává te­szik az Egyesült Államok ejnöki tisztségét. Az elnök az amerikai népnek nemcsak vezére, hanem szolgája is. Bár személyzete igyekszik könnyíteni a terhén, sok olyan feladat marad, ame­lyet csak ő maga végezhet el. Előbbi elnökünk, Harry S. Tru­man szerint, átlagban 600 ok­mányt vagy levelet kell napon­ként aláírnia a saját kezével.. Herbert Hoover, másik életben­­lévő volt-elnökünk is panaszko­dik, hogy mennyiségileg is óriá­si munkával kellett megbirkóz­nia. ő különben nevezetes volt arról, hogy rendkívül hosszú időt töltött elnöki hivatalában, munkába merülve. Mióta George Washington 1789-ben' előszrö foglalta el az elnöki széket, ennek a hiavtal­­nak teendői alaposan megszapo­rodtak. Az amerikai nép vezető­je elsősorban kormányfői szer­tartásokat is végez, miniszterel­nöki hatáskört tölt be, hadvezé­­ri intézkedéseket tesz és pkrtve­­zéri politikával foglalkozik. Kül­földi kormányok képviselőit és számos amerikai polgárt napon­ta vendégül lát, kormányhivatal­nokokkal tanácskozik, rengeteg okmányt, jelentést és kérelmet olvas át, hogy a kül- és belföldi esemznyekkel lépést tartson. Ma már több mint 60 kormányhiva­tal közvetlenül az Elnöknek te­szi meg jelentéseit. Politikai szakértők több mint'800-ra be­csülik az érvényben lévő törvé­nyek számát, amelyek különbö­ző feladatokat rónak az Elnök­re. Ezek közül soknak a lebonyo­lítását másokra háríthatja u­­gyan, de a helyes elintézésrt ő maga felelős. Különböző időkben és sok irányban merültek fel ja­vaslatok az ügyek egyszerűsíté­sére, azonban a törvényhozás eddig még nem segített a hely­zeten. Ha az elnök szünidőre megy el Washingtonból, a munka leg­­nagyobbrészétől nem szabadul meg. Különleges táv-iriformá­­ciós készülékek mindenhova el­kísérik és okmányok, levelezé­sek és iratok garmadája követi. A Fehér Házba évenként 2 millió távirat és levél érkezik. Ezeknek csak kis százaléka kerül az El­nök íróasztalára, de még mindig sokezer válasz felett magának kell döntenie. Az ország költségvetése felet­ti döntés magában véve óriási feladat. A minden irányból jövő jogos és jogtalan nyomással szemben, határoznia kell afelett, hog yaz ország jóléte és békéje érdekében, mire fordítsák az a­­dóból kikerült milliárdokat. Nincs a világnak olyan kiterjedt és bonyolult üzleti vállalkozása, amelynek költségvetése ehhez fogható volna. A fenti kötelességeken kívül, az elnök nevezi ki a legfontosabb kormánytisztviselőket és bírá­kat, tanácskozik a párt vezérei­vel, beszédeket tart politikájá­nak népszerűsítésére és uj tör­vények hozatalát javasolja a kongresszusnak. Irányítása mel­lett, munkatársai gyakran telje­sen uj törvényjavaslatokat ter­jesztenek be. Az elfogadott tör­vényeket azután jóváhagyja, vagy indokolással megvétózza. Általánosan elismerik, hogy az elnöki feladatok ellátása em­berfeletti erőt és energiát köve-A DEMOKRATA PÁRT ELNÖKJELÖLTJE JOHN F. KENNEDY szenátor, akit a Demokrata Párt országos konvenciója egyhangúlag jelölt az Egyesült Államok elnöki tisztjére, mindössze 43 éves. Fiatal kora dacára már eddig is nagy karriert csinált. Rendkívül rátermett, magas intelligenciájú, széles látókörű ember, aki fiatalos, energikus munóa-tervével máris sokmillió barátot szerzett s akinek megüálasztása ha nem is vehető ma még bizonyosra, de esthetőségei jobbnak tekinthe­tők, mint ellenjelöltjei. Nixon alelnök, a republikánusok jelöltje erős kampányolásba fogott, tudva azt, hogy Kennedyvel szemben minden elérhető Szavazatra szüksége lesz ... A mi jelöltünk Kennedy (annál is inkább, mert sohasem csináltunk titkot abból, hogy demokrata pártiak vagyunk) akinek megválasztása érdekében minden magyart munkába szólítunk! A Szovjet a magyar uránérc haszonélvezője (FEC) A magyar uránérc “felfedezése” tekintetében több — nyilván részben a fantázia szüleménye — verzió van: német geológusok fedezték volna fel, egy a kisugárzás folytán irányt­­vesztett repülőgép vezetett a nyomára, stb. Ami tény: először 1951 körül alakították meg az el­ső uránkutató expedíciót orosz kezdeményezésre. Ennek volt fel­adata, hogy az előzetes kőzetta­ni tanulmányok alapján alkal­masnak vélt helyeken kutasson az urántartalmu érc után. A ku­tatások központja a Pécs kör­nyéki Mecsek hegység volt. Ezen kutatások vezettek arra az ered­ményre, hogy itt igen gazdag u­­ránium telepek vannak. A magyar uránium feltárásá­ra és kibányászására szovjet ve­zetés mellett vállalat alakult. Minthogy az uránium körül min­dent szigorú államtitokként ke­zeltek és kezelnek, a vállalat fe­dőnévvel működött. Először II. sz. Expedíció Pécs nevet kapta, majd 1956-tól 1957 tavaszáig Bauxit Bánya Vállalat Kővágó­­szöllős nevet viselte, 1957-től kezdve pedig Uránércbáiiya Vállalat Pécs nevet kapta. A magyar uránium feltárása, kibányászása és felhasználása egy a Hegedűs kormány és a Szovjetunió között kötött titkos szerződés alapján, szovjet pri­vilégium. A szerződést — a for­radalom után tett többszöri ígé­ret ellenére — nem hozták nyil­vánosságra és igy megbízható hírek nincsenek. Állítólag 25 vagy 50 évre biztosították a Szovjetunió kizárólagos jogát. A Társadalmi Szemle 1960 má­jusában ezt írja erről a kérdés­ről : “A szovjet kormány az urán­nal kapcsolatos munkák beindu­lásától kezdve sokoldalúan és hatékonyan segített bennünket. A hazai urán geológiai felkuta­tásában s felmérésében, a bányá­szat megszervezésében sokat kö­szönhetünk a szovjet szakembe­rek hozzáértő munkájának, akik tel. Ennek ellenére is — éppen most, nagy a vetélkedés afelett, hogy ki töltse be az elnöki tisz­tet a legközelebbi négy évre. American Council. magyar szakemberekkel karölt­ve megvetették ezen fiatal, uj iparágunk alapjait. De a szak­mai-szervezési segítségen túl­menően a Szovjetunió nagyösz­­szegü kamatmentes hitel nyújtá­sával, berendezések szállításá­val tette lehetővé az uránipar megteremtéséhez szükséges nagyarányú beruházások meg­valósítását, amire kizárólag sa­ját erőnkből, különös tekintettel népgazdaságunk akkori nehéz helyzetére, nem voltunk, de je­lenleg sem lennénk képesek. A Szovjetunió ezenkívül vállalta, hogy a magyar népgazdaság szükségleteit meghaladó uránér­cet a világpiacinál magasabb á­­ron megveszi tőlünk.” A Társadalmi Szemlének ez a beállítása nem tárgyilagos, és nyilván nem Magyarországnak, hanem a Szovjetuniónak előnyös a szerződés épen ezért oly nagy a titkolódzás mindennel kapcsolat­ban, ami az uránium körül tör­ténik. Sem árakat, sem a kiter­melt mennyiséget soha nem köz­ük. Hány autó van Magyarországon? Nem lehet tudni, mert a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság ilyen ravasz módon tette közzé a jelentését: 1957 ésl959 között 47 százalékkal gyarapodott az ország autóparkja, s összesen 51,290 teherautóval rendelkez­nek az állami intézmények, vál­lalatok és magánszemélyek. 200- féle személy, és 280-féle teher­autó közlekedik az országban. Furcsa kannibá­­lizmus M’Siri volt az utolsó Katanga­­kongói király, akinek messzire terjedt a hire ellenségeinek kín­zásában. Egyik kedvelt szadiz­­musa az volt, hogy elfogott el­lenségét egy fához kötöttte és éh­halálra ítélte. Ha a szerencsét­len megéhezett, saját testéből vágtak husdarabokat és azokkal etették mindaddig, amig halálra kinzott nyomorult “kanibalizál­­ta” magát. Márvány emléktáblák a Washington-i katolikus katedrális Memorial Hali jában, Msgr. Bőhm és Mindszenty emlékének Ft. Viglas M. Gyula, az Eliria, Ohio-i Szent Szív r.k. egyház­­község plébánosa, a Msgr. Bőhm Károly Emlék-Alap elnöke közli, hogy augusztus 21-én, vasárnap, Washingtonban, a nemrég fel­szentelt és sokmillió dollár költ­séggel épült csodaszép Katedrá­­lisban, illetve annak “Memorial Hall”-jában fogják felszentelni azt a két mérvány emléktáblát, amelyeket az alapítvány Msgr. Bőhm Károly az első amerikai magyar katolikus pap és Mind­szenty József, Magyarország bí­boros hercegprímása emlékére helyezett ott el. Az emléktáblák leleplezése és felszentelése a délelőtt 11 órai nagymise keretében fog végbe­menni. Msgr. Bőhm Károly 1853- ban született Selmecbányán, 1876-ban szentelték pappá Esz­tergomban s 1892-ben jött ki A- merikába a kivándorolt katoli­kus magyarsák lelki irányításá­ra. Több magyar egyházközséget és egyesületet alapított, ő terem­tette meg a magyar katolikus sajtót Amerikában s emlékét ke­gyelettel őrzi minden jóérzésü a-Nem jó a nevekkel játszani... Magyarlakta helyen, Wood­­bridgen, az idei őszi választáson egy jelölt pályázik a községi ta­nácsba, akinek a nevével nem jó lesz játszani . . . Úgy hívják, hogy: Nemyo . . . Ha a neve ma­gyarul nem is nagyon jó — va­gyis: nem jó — személye azért megfelelő lehet. Egyelőre bővebb információink nincsenek még róla; kicsoda s milyen program­mal pályázik a községi tanácso­si áálásra, de a nevét megjegyez­tük magunknak . . . Nem jó lesz vele kukoricázni ...! Az osztrák sajtó hangja Az osztrák sajtó erős kritiká­ban részesítette Kruscsevet az osztrák semlegesség egyoldalú kiértékeléséért és az osztrák kormányt, amiért az utóbbi til­takozás nélkül tűrte Kruscsev nyugat-ellenes és az osztrák semlegességet sértő kirohaná­sait. Az osztrák rendőrség túl­zott biztonsági rendszebályait is erős kritnkában részesítették. A rendőrség sok vasfüggöny mö­götti országból származó emig­ránst védőőrizetbe helyezett.’ HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. amerikai magyar, mióta 1932- ben sirbaszállt ... A Msgr. Bőhm Alapítvány néhány évvel ezelőtt létesült. Anyagi erje nem nagy s ezért Father Viglas, az Alapítvány elnöke kéri a ma­gyarságot, hogy a márványtáb­lák költségeinek fedezéséhez a­­dományokkal jruljanak hozzá. (Cime: 162 Irondale St. Elyria, Ohio). A Mindszenty hercegprímás emlékére elhelyezett táblán a fel­írás elmondja és örök időkig hir­deti, hogy a magyarországi ka­­tolikusság feje “hős,meg nem al­kuvó zászlóhordozója volt az is­tentelen kommunizmus elleni küzdelemnek, aki valóban Isten­ért, Egyházért, Hazáért áldozta életét s védője ma is minden em­ber elidegeníthetetlen jogának az ateista kommunizmussal szemben.” i Előkerült a Kossuth bankók nyomda­gépe A történelmi emlékek kutatói egy éve találtak rá Kossuth La­jos bankóinak nyomdagépére Balassagyarmaton, s azóta már több részlete ismertté vált az 1848-as szabadságharc e műsza­ki hagyatéka történetének. A XIX. század elején Prágá­ban készített nyomdagépen állí­tották elő 1849 tavaszán Kossuth Lajos hires bankóit Debrecen­ben. A visszavonuló seregekkel a gép Erdélybe került, s ott vá­sárolta meg Haják István ba­lassagyarmati nyomdász. Haják a történelmi emlékként vásárolt gépet később üzembe helyezte és azóta is dolgozik. A Kossuth-bankók nyomda­gépét a balassagyarmati Palóc- Muzeumban helyezik el. Adenauer a reví­zióért A második világháború végén Sztálin Amerika és Anglia bele­egyezésével még sebtiben kika­­nyaritott vagy 42 ezer négyzet­­mérföldnyi darabot Keletnémet­ország szuverén testéből. Nyuga­ti diplomaták abban reményked­tek, hogy Kelet- és Nyugatrié­­metország egyesítése után ezt a területet Németország fel fogja adni. De nem. Adenauer most ki­jelentette, hogy az a 80 ezer ke­letporoszországi menekült, aki ma Nyugatnémetországban él, ha eljön az ideje, dönteni fbg Ke­­letporoszország jövőjéről. 0L1MPIÁSZRA KÉREGETNEK... Szomorú, de való: a világ legnagyobb, leghatalmasabb államának olimpikonjait úgy akarják kiküldeni a római olimpiászra, hogy adományokat kéregetnek a költségek fede­zésére . . . Még hozzá magyarul megírva jött lapunkhoz a megkeresés, hogy közöljük a kérést: adakozzon mindenki, hogy elmehessenek az olimpiászra . . . Hát ez szégyen! Szé­gyen az, hogy ilyent még lapokba is kitesznek s lekicsinylik vele az amerikai sportolókat s egész amerikai rendszerün­ket! Mi egyszerűen nem hisszük el azt, hogy a Rockefellerek, Fordok, Mellonok és más soktucat nagy milliomos hazájában szükség van arra, hogy a nagyközönségtől kéregessenek dol­lárokat, centeket az olimpikonok kiküldésére. Itt valami nincs rendjén, valami nem jól van megrendezve, valami bu­tán volt elkezdve. Ennyi az egész! . . .

Next

/
Thumbnails
Contents