Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)
1960-08-11 / 32. szám
In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM Ten Cents per Copy— $3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. AUGUSZTUS 11 A Fehér Ház A mai Budapest egy külföldi szemében... Márvány emléktáblák a Washington-i katolikus katedrális Memorial Halijában, Msgr. Bőhm és Mindszenty emlékének eljövendő ura? Hát erre a kérdésre bizony nehéz volna felelni. Még a nagy fogadó irodák sem vállalnak komoly kockázatot. Legalább is egyelőre. Mondják, hogy Las Vegasban 5-6 arányban lehet fogadni Nixonra. Ha valaki 6 dollárt tesz a republikánus elnökjelöltre s novemberben csakugyan megválasztják, akkor 5 dollárt nyerhet. Ugyanezt a tétet vállalják a lasvegasi fogadóirodák Kennédyre is . . . Tehát nincs még “favorit,” ha az ember nem pártosan, hanem teljesen tárgyilagosan akarja megítélni a helyzetet. Azt mondják, hogy ez az ország “demokrata,” tehát a demokrata pártnak mindig nagyobb az esélye. Ez igaz. De az elnökválasztást sokminden befolyásolja. Olyasmik is, amikre ma nem gondolunk. Nixoii tudatában van annak, hogy roppant nehéz fába vágta a fejszéjét. Nem tagadja, hogy csodának is kell történnie novemberig, különben nem lehet sok kilátása. Sokat fog dolgozni — ígéri, — elmegy minden államba és nem mondja, de reméli, hogy Eisenhower elnök is elmegy és latbaveti személyes varázsát . . . Kétségtelen, hogy Nixon nem hagyja magát és küzd, amig csak lehet. Mindig keményen küzdő ember volt. S össze is kell szednie minden erejét, mert a Kennedy-Johnson együttes kemény dió; mögötte állnak a szervezett munkások, a farmerek, a négerek. Kennedyékben több a fiatalos lendület, a hév; Nixonék óvatosabban mozognak, nehogy Eisenhower jóindulatát elveszítsék. A szavazatok vallási megoszlását sem tudná még senki megjósolni. Tulhangosan nem is beszél róla senki és igy van helyén. Majd csak a szavazás eredménye mutatja meg, hogy a vallási hovátartozás milyen mértékben befolyásolta az embereket. Akárki győz, most már kétségtelennek látszik, hogy az amerikai kormány bizonyos mértékig balra tolódik. Mindkét párt több szociális feladat megvalósítását tűzte a zászlójára. Mindkét párt a kisember érdekeit tartja szem előtt, miközben külpolitikai sikon a két program alig különbözik egymástól. De — ismételjük, — novemberig még sokminden történhetik, ami a szavazás kimenetelére döntő hatással lehet. így, például, Pittsburghban, Chicagóban és Buffaloban az acélmunkások nagy százaléka csak pár órát dolgozik. Az autóiparban csökkent a termelés s vannak más acélfeldolgozó gyárak, amelyek egyelőre becsukták a kapukat. Mindez nemzetgazdasági szempontból nem jelent különösebb veszedelmet, de a szavazás hangulatára hatással lehet. Kongóban a Nyugatnak sikerült kicseleznie a szovjetuniót, de Moszkva újabb és újabb ürügyeket keres a helyzet további élezésére. A nyugati külügyminisztériumokban rendkívüli műgonddal elemezik a szovjet mozdulatokat. Most már nem vitás, hogy a berlini kérdést' lehet ugyan odázni — legfeljebb jövő tavaszig, — de levenni a napirendről nem. Afrikában további fejetlenségre kell számítani, katasztrofális méretekben is. Kubában most főzik a fekete levest, a Középkeleten újból forrásban van minden, a Távolkelet pedig bizonytalan és ingatag. A nyugati szövetség nem lazult, de hiányzik belőle a vezető lendület, Amerika, ugyanis, néhány hónapra sarokba állította a primhegedüt s csak a legszükségesebb esetben veszi kézbe. Kezdeményezést nem vállal. “Majd az uj elnök” — mondják Washingtonban, csakhogy január még messze van és Hruscsov nem hajlandó tüzet szüntetni. Reméljük, hogy közel hat hónapig sikeresen tudjuk a fejünket kapkodni. (FEC) Az óhazai sajtó és rádió nemzetközi programjait a kubai és kongói kérdés szinte teljes egészében kitöltik. Minden jó, amit Castro csinál, minden helyes, amit a Szovjetunió javasol, vagy tesz és természetesen minden veszedelmes, amit a szabad világ hatalmai cselekszenek. Harsog a rádió, hogy a belga katonák még mindig Kongóban vanak — de arról hallgatnak, hogy a szovjet hadsereg már 15 éve Magyarországon tanyázik. A sajtóban bő teret szentelnek az önrendelkezési jognak, de arról természetesen nem Írnak, hogy a magyar nép 1956-ban önrendelkezett és kivívta szabadságát és függetlenségét és hogy azt éppen a “béke-apostola,” a Szovjetunió gázolta le. El a kezekkel Kubától — írja a Népszabadság, de vajon mennyire inkább Ma-A csehek halászni akartak a zavarosban ... Amikor Kongóban fellángolt a fehérek elleni négerlázadás, amikor folyt a fehér és fekete emberek vére és földönfutókká lettek az európaiak, á kritikus órákban észrevétlenül besurrantak Kongóba a cheh katonai misszió tagjai, hogy ott megrendeléseket szerezzenek hadianyagszállitásra. Ez a hir egy vasfüggöny mögötti ország Leopoldvillében tartózkodó diplomatájától származik. (FEC) Egy külföldi földrajzszakos tanár egy csoportos kirándulással Magyarországra is elkerült. Munkatársunk visszaérkezése után megkérdezte, hogy milyen benyomást tett rá Budapest. A válasz az alábbi volt: “Korábban még sohasem voltam Budapesten, de sokat hallottam róla, mint egy egykor szép és elegáns városról. Ezeket a jelzőket a mai Budapest nem érdemli meg. A forgalom kétségtelenül nagyon élénk volt. Sok ember közlekedett az utcán. Talán csak azért, mert szombat volt, vagy hogy egyébként is igy van, nem tudom. A járdákon sok a gyalogjáró, a villamosokon, autóbuszokon csüngenek az emberek. Taxi kevés mozog, magánautó még kevesebb. Ezzel szemben elég sok biciglistát látni. Az élénk forgalom ellenére vidám atmoszféráról nem lehet gyarország vonatkozásában kellene ezt hangoztatni? Az nem meglepő, hogy a magyarországi sajtó hűségesen követi a szovjet külpolitikai vonalat, mert ez a tény megszállásból következik, de az már különös, hogy nem gondolnak arra, hogy a Kubával és Kongóval kapcsolatban hangoztatott érvek pontosan a magyar helyzetre is vonatkoznak; mert mit gondolhatnák azok, akik ezt olvassák a Népszabadságban, vagy hallgatják a rádióban: “. . . elég a megszállásból, Kongó megérett arra, hogy a nép maga intézze sorsát ... a megszállás mindig elnyomja a nép akaratot s előbb-utóbb a nép elkergeti a megszállókat.” Újszerű gyémántszínezés Ronald Arthur Dugdale harwelli angol tudós feltalált egy módszert, amellyel színtelen gyémántokat kékes-zöldre, vagy tisztán kékre lehet színezni. A most szabadalmazott eljárás abban áll, hogy színtelen gyémántokat egy órán keresztül 1 millió elektronvoltos elektronrészecskék besugárzásának teszi ki, aminek eredményeképen a gyémántok zöldes színeződést kapnak. Hőkezeléssel azután a gyémántok tiszta kékre változtatják színüket. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! szó. A város azt a benyomást kelti, mintha olyan emberek közlekednének benne, akik nem oda tartoznak. Mintha vidékiekkel lenne tele a város. Az emberek egyáltalán nem nyújtják a világvárosok megszokott képét. Nem láttam egyetlen jól öltözött férfit vagy nőt. De annál több egészen elhanyagolt külsejű embert . . . Csoportokba verődött, lerongyolódott gyerekek, földön ülő, vagy pádon alvó emberek nem keltettek jó benyomást. A Margit-szigeten ugyancsak nagy volt a forgalom. De a Casinoban már nem sokan ültek. Tejeskávét nem tudtam kapni, csak gyenge minőségű feketét, üvegpohárban szervírozva. Az ára hat forint volt. A sziget szép, gondosan karban van tartva és valóságos népvándorlás volt rajta ... Az üzletekről általában elmondható, hogy azok nyomorúságosán néznek ki. A kirakatok olyanok, mint nálunk a legsötétebb külvárosban. Ott pedig, ahol a kirakatok viszonylag jól néznek ki, többnyire olyan áru van a kirakatban, ami az üzletben nem kapható. Szerettem volna szalámit vásárolni magamnak és tokaji bort. Nem tudtam hozzájuk jutni.” (. . . Vajon a mostanában Magyarországra hazalátogató sok-sok magyar között akad-e majd néhány, akinek lesz bátorsága épen igy elmondani véleményét s pontos adatgyűjtését az ott látottakról és tapasztalatukról?—Szerk.) Szabotálják a kínai vörösek a keletnémeteket A keletnémet sajtó — minden bizonnyal moszkvai nógatásra— erősen kritizálja a vöröskinai kormány kommünrendszerét. Megtorlásképpen a pekingi kormány lelassította a kínai nyersanyagkivitelt, legfőképpen a mangánérc szállítását Keletnémetország felé. A mangánérc pedig életbevágóan fontos a keletnémet ipar számára. Ezermillió dollár felesleg... Ne csóváljuk a fejünket hitetlenkedve, mert igy van! Az E- gyesült Államok junius 30-ával bezárult “üzleti éve” kereken ezermillió dollár felesleget mutat. Az infláció-megelőzési gazdasági politika helyesnek bizonyult s ha ez igy folytatódna, a dollár vezetne a nemzetközi pénzpiacon, szilárdítaná a beruházások, életjáradékok és életbiztosítások effektiv értékét s újabb pénzügyi alapot teremtene a súlyos federális adósságteher csökkentésére és végérvényesen elűzné az infláció veszedelmét ... A kérdés most már az, hogy az őszi választások után az esetleg megmaradó republikánus kormány, vagy az újból élre kerülő demokrata kormányzat tud-e és fog-e megfelelő megoldást találni majd gazdaságpolitikánk helyes irányban folytatására ...? Nagy kérdés ez s a választ a szavazópolgárok adhatják meg rá azzal, hogy meghallgatva a jelöltek terveit és Ígéreteit, helyesen szavaznak novemberben! Vonuljon ki az orosz Magyarországból! “A demokraták építik Amerika hírnevét” Az egész nemzetre kiterjedő Gallup-intézet legújabb kimutatása azt mondja, hogy a független szavazók véleménye szerint ezúttal a demokrata kormányzás, különösen a külpolitikában, jobban ki tudja építeni Amerika presztízsét, mint a republikánus. Négy évvel ezelőtt a közvélemény a republikánusokat favorizálta. Provokálnak a pesti vörösek A budapesti kommunista kormány nem nyugszik a bőrében. Elérkezettnek látja az időt olyan újabb provokációra, ami “a jármát megunva síkra lépő nép” újabb hősi felkelését válthatja ki. A vörösek az 1956 évi szabadságharcot a maguk módján úgy akarják “megörökíteni,” hogy egy hatalmas emlékművet állítanak fel Budapesten, valószínűleg a Hősök Terén, ezzel a felírással: “Az 1956-os ellenforradalom kommunista vértanúinak.” Az emlkmü leleplezését november 7-re tervezik. Értékes kutyanyaklánc Clarence Nightingale londoni éjjeliőr nyakláncot talált, melyről azt hitte, hogy teljesen értéktelen és ezért 15 éves leányának ajándékozta. Később a leánya is megunta a nyakláncot és azt kutyája nyakába akasztotta. Csak véletlen folytán jöttek rá, hogy az ékszer értéke 56-ezer dollár. Szülőhazánk határain kívül egyre több magyar sir domborul s ezeknek lassan a helyét sem tudja senki. Pedig eljöhet az idő — és eljön, — amikor majd hozzátartozók kutatnak utánuk. A New Yorkban székelő Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat igazgatósága, az élen Szent-Iványi Sándor elnökkel úgy határozott, hogy megpróbálja a szülőhazán kívül eltemetett magyarok sírjainak nyilvántartását. Ft. Viglas M. Gyula, az Eliria, Ohio-i Szent Szív r.k. egyházközség plébánosa, a Msgr. Bőhm Károly Emlék-Alap elnöke közli, hogy augusztus 21-én, vasárnap, Washingtonban, a nemrég felszentelt és sokmillió dollár költséggel épült csodaszép Katedrálisban, illetve annak “Memorial Hall”-jában fogják felszentelni azt a két márvány emléktáblát, amelyeket az alapítvány Msgr. Bőhm Károly az első amerikai magyar katolikus pap és Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása emlékére helyezett ott el. Az emléktáblák leleplezése és felszentelése a délelőtt 11 órai nagymise keretében fog végbemenni. Msgr. Bőhm Károly 1853- ban született Selmecbányán, 1876-ban szentelték pappá Esztergomban s-1892-ben jött ki A- merikába a kivándorolt katolikus magyarsák lelki irányítására. Több magyar egyházközséget és egyesületet alapított, ő teremtette meg a magyar katolikus sajtót Amerikában s emlékét kegyelettel őrzi minden jóérzésü aamerikai magyar, mióta 1932- ben sirbaszállt ... A Msgr. Bőhm Alapítvány néhány évvel ezelőtt létesült. Anyagi erje nem nagy s ezért Father Viglas, az Alapítvány elnöke kéri a magyarságot, hogy a márványtáblák költségeinek fedezéséhez adományokkal jruljanak hozzá. (Cime: 162 Irondale St. Elyria, Ohio). A Mindszenty hercegprímás emlékére elhelyezett táblán a felírás elmondja és örök időkig hirdeti, hogy a magyarországi katolikusság feje “hős,meg nem alkuvó zászlóhordozója volt az istentelen kommunizmus elleni Épen ezért arra kér a Társulat mindenkit, hogy legalább a kiemélkedő szerpet játszott magyarok sírjának hollétét, pontos adatokkal közöljék egy központi nyilvántartás céljaira. Az elhunyt életének rövid leírása mellett fontos adatok; az elhalálozás pontos ideje, sírjának helye, az utóbbit esetleg külön rajzban is megjelölve. Az adatokat küldjék: American Hungarian Library and Historical Society, 352 East 84th St., New York 28, N.Y. küzdelemnek, aki valóban Istenért, Egyházért, Hazáért áldozta életét s védője ma is minden ember elidegeníthetetlen jogának az ateista kommunizmussal szemben.” * Amerika meg nem erősített határai Napjainkban, amikor súlyos ellentétek, “vasfüggöny” választják el egymástól a világ népeit és állig felfegyverzett katonák őrzik a legtöbb határt, majdnem hihetetlen, hogy az Egyesült Államok határai mennyire nyitva állanak. A sokszáz mérföudes határvonalon, amely Amerikát Mexicotól elválasztja és a többezer mérföldes vonalon, amely Canada és az Egyesült Államok között húzódik végig, egyetlenegy ágyú, vagy puska sem található. Sokan azon a véleményen vannak, hogy szomszédainkkal szemben nem is volna szükség határokra. Ha például Texas államban, El Paso városban tartózkodunk és kedvünk kerekedik Mexicoban körültekinteni, csak az ottani nemzetközi hídon (a Rio Grande folyón keresztül) kell átgyalogolnunk. Nincsen szükség útlevélre vagy vízumra; a kirándulás pedig csak centekbe kerül. “Utazzunk külföldre tiz centért !” — az elpasoi villamosvasút ilyen szövegű plakátot hordott évekig. Az lepasoi villamos első perronján felállított gyüjtődobozba bárki bedobhat 10 centet és a Mexicoi Köztársaság területén szállhat le, megkezdve ezzel a világ legjutányosabb külföldi utazását. A villamos többi, utasai — akik naponta teszik meg ezt az utat — nem is vesznek tudomást arról, hogy országot változtattak. A kacsi továbbhalad a mexicoi Ciudad Juarez forgalmas utcáin. Canada és az Egyesült Államok közötti határvonalat a helyi közlekedési eszközök gyakran keresztezik. Bár ez a határ a leghosszabb a világon, amely két országot egymástól elválaszt, ez valósággal csak ablak a két szomszéd között. A kanadai polgárságnak több mint háromnegyedrésze a határtól számított 100 mérföldön belül lakik, amely határ 10 canadai tartományt és 13 amerikai államot köt össze (nem választ el). A 4000 mérföldes határ közelében élő canadaiak a legtöbb esetben amerikai jogokat élveznek. A new brunswicki (canadai) Miltown lakói ugyanazt a vízvezetéket használják, mint á mainei (amerikai) Miltown lakói és ugyanabba a moziba vagy klubba járnak. A Calaist St. Stephennel összekötő nemzetközi hídon a két város lakói olyan közönyösen gyagolnak át, mintha a hid egyazon község két partját kötné össze. A cahadai Rock Island városka helyzete különösen jellemző a két ország közti viszonyra. Van egy közkönyvtára, ahol a könyvtáros canadai területen tartózkodik, ha a Lexicon A-B kötetét veszi a kezébe és Amerikában, ha a T-Z kötetet forgatja. Van egy szobája, ahol az ember úgy fekszik az ágyba, hogy feje Canadában, lába az Egyesült Államokban pihen. American Council. MEGFIGYELTED...? Megfigyelted? ... a völgyet domb csinálja, Az ég pediglen csak a földről az . . . Vagy azt, hogy a könny csak puszta fátyol, Amelyen át mosolyg ránk a vigasz . . . Hát azt, hogy a kisgyermekeknek arca Csak angyal-arc és se fiú, se lány . . . Vagy azt, hogy a gazdag száraz kenyérje Kaláccsá lesz a koldus asztalán? És az is nagyon érdekes dolog, hogy A balkezünk van a szivünk felől . . . Vagy gondolkoztál már azon, barátom: Mért jár a gonosz mindig legelői? Megfigyelted, hogy mindenkinek mást mond Az augusztusi csillagterhes ég, S hogy a bolondnak jut a vakszerencse S a rut embernek a szép feleség . . .? (E vers szerzője előttünk ismeretlen. Aki ismeri, meg tudja mondani, ki irta, közölje szerkesztőségünkkel). FÖLDALATTI ATOM-FEDEZÉK Akron, Mich, közelében levő házának pincéjébe ilyen atom-sugárzás elleni földalatti fedezéket épített Louis Severance, melyet a Polgári Védelmi hatóság itt bemutat. A négy személy számára épült fedezék kijárata az udvaron van. betonba építve. Bent a fedezékben összesüritve meg van minden, ami az atom-sugárzás túlélésére szükséges idő alatt egy családnak kell: aívóhely, élelem, tisztálkodási lehetőségek, stb. A mennyezet 1G” vestag konkrét, vastag földtakaróval, az oldalfalak is hasonló vas’tagok. Az egész mintegy $1 OOO-ba került, a legtöbb munkát azonban maga Severance végezte. Kuba, Kongó, - és a vörös Magyarország “Hol sírjaink domborulnak...” American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
