Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-04-16 / 16. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. Amerikai szellemű magyar újság American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1959. ÁPRILIS 16 ■■■■■■■ ...........- ,L .........— ......... k Megemlékezés az amerikai Kongresszusi Becsület-Éremmel kitüntetett egykori magyar katonáról Összefoglaló beszámoló a magyar tankönyvakcióról Az emberek nem tudják, hogy voltaképpen mi is van készülőben, amíg eljutunk a “csúcs alá” és a “csúcsra.” A hivatalos közlemények hajt­­hatatlanságáról és a nyugati világ egyetértéséről, összefogá­sáról beszélnek. Közben egy kis nép elveszti a maradék szabadságát is. Ti­bet, “az ázsiai Magyarország” — ahogy általában az újság­írók megjelölik — a kímélet­len zsarnok sarka alatt vergő­dik. A nyugati hatalmak fővá­rosaiban “tibeti nép iránti együttérzésről” adtak ki hiva­talos nyilatkozatot. A tibeti nép számára ez az együttérzés egyenlő a nullával. Ha egy kicsit az Atlanti Szö­vetség külügyminisztereinek washingtoni tanácskozásáról kiadott hivatalos nyilatkozat mögé tekintünk, azt látjuk, hogy a hajthatatlanság és egyetértés erősen kétségbevon­ható. Tény az, hogy az angol külügyminiszter az alkuzodás és a megalkuvás álláspont­ját képviselte, még pedig a leg­teljesebb mértékben. Berlin, vagy nem Berlin, né­met érdek, vagy nem német ér­dek, — az angolok hajlandók Nikitának felkínálni mindent, ami a borotvaélen táncoló bé-t két biztosítja. Angol érdek nem forog kockán, legalább is szűkén vett értelemben nem és igy aztán London politikai kal­­márainak nem fáj a szive. Nagy a felháborodás Londonban, hogy a németek nem lelkesednek Hruscsevért s a szovjet tervekért. Arra nem gondolnak, hogy az angol lel­kesedés is alábbhagyna, ha tör­ténetesen Londonról és nem Berlinről volna szó. És nem a vasfüggöny mögé zárt közép­­európai népekről, hanem — mondjuk — Kenya afrikai an­gol gyarmatról. Az angolok megalkuvási készsége valóban visszataszító. Ezt az erkölcsi szempontból semmivel sem menthető maga­tartást Macmillan drámai mez-MÁJUSI BÁL Május 2-án, szombaton este 8 órai kezdettel tartja nagy májusi bálját a trentoni Ame­rikai Magyar Demokrata Klub és Női Osztálya a Genesee és Hudson utcák sarkán levő Szt. István Hall-ban (volt Magyar Otthonban). A rendezőség nagy körülte­kintéssel fogott munkához, hogy ez a tavaszi, májusi tánc­­mulatság minden eddiginél is jobb sikerű legyen. Hidi Ká­roly “Caravan” zenekara fog muzsikálni, frissitőkről is gon­doskodás történik s bizonyos, hogy aki résztvesz ezen a bá­lon, egy felejthetetlen szép est emlékével fog hazamenni. A beléptidij mindössze $1.00 lesz. Régi- és uj-amerikás ma­gyarok kedves, hangulatos ta­lálkozási alkalma lesz ez, amelyre nagyon sokan készü­lődnek • Trentonból és környé­kéről. Jegyezze fel mindenki ezt a dátumot: május 2 és ne csináljon magának más prog­ramot — menjen el a magyar demokraták májusi báljába! A bál rendező bizottságának élén Fedor József áll, titkára ,pedig Zelenák Sándor. be öltözteti. Remegő hangon mondta Washingtonban, hogy “jó, hát ^határozzák el kérem a háborút s ebben az esetben en­gedélyt kérek a királynőtől, hogy kétmillió angol gyerme­ket Kanadába szállítsak, mert elsőnek Brittániát pusztítja el az ellenség.” Minden együttérzésünk — hogy ezt a semmitmondó szót használjuk mi is — az angol gyermekeké. De viszont, te­gyük hozzá, ők semmivel drá­gábbak, mint a német, francia, olasz, vagy magyar gyerme­kek. Münchenben már egyszer megalkudott az esernyős Chamberlain az akkori világ leghatalmasabb diktátorával, Hitlerrel — és mégis el kellett követkznie a második világhá­borúnak. Macmillan most is megalkudhat Hruscsovval más, szerencsétlen népek rovására, de a harmadik világháborút ezzel kikerülni nem lehet. Rendkívül furcsa az angol megalkuvási készség. Éppen most, amikor köztudomású, hogy Amerika katonailag sok­kal erősebb, mint a Szovjet­unió és Hruscsovnak ilyen kö­rülmények között eszeágában sincs a támadás gondolata. A jelenlegi statusquo tehát a mostani állapot elisme­rése -— ez, röviden, amiért az angol diplomácia most verek­szik. Magyarország és a töjpbi országok maradjanak a vas­függöny mögött, az idők végte­lenségéig — ez az angol tétel. Ebben benne van az is, hogy el kell ismerni Keletnémetor­szágot , ami a csúcsértekezle­ten különben valamilyen for­­mában'meg is történik. A vasfüggöny mögül szár­mazó népek fiainak és leányai­nak most kellene összefogniok és parázs tüntetésekbe kezde­niük mindenütt a szabad világ jelentős központjaiban. A nyugat népei nem is tud­ják, hogy mi van készülőben a “csúcs alatt és a csúcson.” Tu­datni' kell velük. Azt is, hogy kétmillió angol gyermek vélt pusztulása helyett százmillió vasfüggöny mögötti népet akar vesztőhelyre Vezetni az angol politika. Tudjuk, hogy az angol érté­kes faj. Kipusztulása valóban nagy veszteség volna. Dé nem hisszük, hogy megmentésük ér­dekében az volna a helyes ut, amit az angol politika most követ, százmillió más európai feláldozásával. A MAGYAR IRODALOM KATAKOMBA ÉLETE A magyar forradalom után a dilettánsok és a kommunista funkcionáriusok vették át az irodalom irányítását. A jól is­mert “szalámi-taktikával” bon­tották és törték meg a magyar irók frontját. A forradalom­mal rokonszenvező kommunis­ta és nem-kommunista irók el­távolítása, illetve elnémitása után az u. n. népi irók ellen in­dított hadjáratot a rezsim. A mai irodalmi müvek megren­delésére készülnek. De a ko­moly irók müveiből ma is ki­­érzik a csendes, de határozott eltökéltség a saját egyéni gon­dolatok fel nem adására, a nép életösztönének ébrentartására s a nyugat felé létező szellemi hid tovább ápolására. Lincoln születésének 150-ik évfordulóján illő megemlékez­nünk egyik legvitézebb kato­nájáról, Stahel-Számwald Gyu­láról, aki az Egyesült Államok legmagasabb kitüntetését, a Congressional Medal of Hon­­or-t is kiérdemelte. Vezető szerepet játszott abban, hogy 1861 nyarán a Washingtont 25 mérföldnyire megközelítő Dé­liek nem tudták a fővárost el­foglalni. Az 1912-ben elhunyt amerikai magyar hadvezért éppen á déliek főparancsnoká­nak, Lee tábornoknak ősi kúri­ája elé temették. Száz é.ve annak, hogy hő­sünk bevándorlóként Ameriká­ba érkezett. Odahaza szemé­lyes barátságban volt Petőfivel, Jókaival, akiknek könyveit ő nyomta és adta ki. Mint önkén­tes Guyon mellett résztvett a sorsdöntő branyiszkói csatá­ban, mely Görgey részére lehe­tővé tette a tiszai hadsereggel való egyesülést és a diadalmas 1849-es tavaszi hadjáratot.­­Stahel hadnagyi rangot és vi­­tézségi érmet kapott elismeré­sül. Petőfi verset is irt hozzá “Egy könyvárus emlékkönyvé­be” címen, hálából, amiért az Emich és Számwald cég az ül­döztetés ellenére terjesztette könyveit. Mint regényhős is méltó szerepet kapott irodal­munkban. Jókai “A szerelem bolondjai” cimü politikai regé-Áprilisban amerikaszerte a rákkutatás hónapja van. A rák — Amerika második számú gyilkosa — ma már nem olyan rettegett, gyógyíthatatlan be­tegség, mint eddig volt. Egy­szerű laboratóriumi vizsgálat­tal fel lehet ismerni a rák tü­neteit, már kezdeti stádiumá­ban. Ha még idejében megy a beteg orvoshoz, jó eshetősége van a gyógyulásra. A rákkutatás hónapja alatt nem is annyira pénzt akar a mozgalom vezetősége gyűjteni, mint inkább felhívni a figyel­met, hogy végeztesse el min­denki időnként ezt az egyszerű vizsgálatot, hogy ezzel meg­előzze a rák rombolását. A rák elleni küzdelem eredményeit most tárgyalják Amerika leg­híresebb szakértői: Bejelentet­ték, hogy állatokban többféle — rákot okozó — vírust talál­tak s most állanak az előtt a hatalmas felfedezés előtt, hogy az emberi szervezetben* is megtalálják a rákot okozó ví­rust. Ha ez sikerülne, a rákgyó­­gyitás hatalmas lépésekkel ha­ladna előre. Bár még nem ju­nyének szabadságharcos főhő­sévé avatta - a szegedi Szám­wald András és Nagy Borbála világotjáró fiát. Erzsébet ki­rályné éppen ennek a kalandos regénynek a hírére kérette ma­gához Jókait, aki attól kezdve egyik legfőbb követe lett nem­zetének. Az itt nyugvó Stahel Gyula életrajzát tartalmazó kötetének dedikálásával törte meg Jókai a jeget, ami a ki­egyezéshez vezetett. A Fehér Ház testőrségének parancsnoka lett Stahel, miu­tán West Virginia Piedmont községe melletti csatában sú­lyosan megsebesült. Ilyen mi­nőségben kisérte el a polgárhá­ború végén Lincoln elnököt a Pennsylvania állambeli Gettys­­burgba. Ott mondotta el a nagy államférfiu azt a végren­deletnek is beillő beszédét, melynek alapgondolatai Kos­suth 1852-ben Columbus, Ohi­­oban tartott beszédében fellel­hetők. Ezt minden amerikai is­kolában tanítják és márványba vésve ott díszeleg a Lincoln Memorial belső falán. Az amerikai történelem egyik legkimagaslóbb magyar­jának, Stahel Számvald Gyulá­nak díszes síremlékét az Ar­lington N ationaf Cemetery-ben március 14-én megkoszorúzta a washingtoni magyarság, meg emlékezve erről az előttünk járó nagy “amerikai magyar­ról,” aki oly sok becsületet szerzett itt a magyar névnek. tott el ennyire a tudomány, anyit máris sikerült elérni, hogy minden négy beteg közül egyet meggyógyítanak. HA KELL, HÁT HARCOLUNK Maxwell D. Taylor tábor­nok, az európai NATO hadak fővezére, a szenátusi bizottság előtt igy nyilatkozott: -Ha kell, a U. S. feltétlenül harcol Berlinért. Nagy hiba volt 1948- ban is, hogy az orosz blokád alkalmával légi utón élelmez­tük Berlint, ahelyett, hogy le­romboltuk völna az akadályo­kat. Ha a Szovjet ezt háborús oknak tekintette volna, akkor még katonailag mérhetetlenül erősebbek voltunk és könnyű szerrel térdre kényszerithettük volna. De ezúttal semmiesetre sem szabad meghátrálnunk. Ha háborút akarnak az oro­szok, jobb előbb túlesni azon, mint utóbb. Amerika nem fél a vörösöktől. Tönkre tudjuk verni őket. “Magad uram, ha szolgád nincs” Az Egyesült Államokban Oregontól Maine-ig, Minneso­­tatól Mississippi-ig körülbelül 70 millió ember azzal tölti sza­badidejét, hogy fur-farag, ja­vításokat végez, vagy más mes­teremberek munkáját végzi el — a saját gyönyörűségére. Fes­tenek, kárpitoznak, ácsolnak, asztalosmunkás és vízvezetéki, vagy villamossági szereléseket végeznek el a hétvégeken, vagy a késő esti órákban. Olyan is akad, aki a saját házát építi fel, vagy klubházat létesít a szomszédaival való közös hasz­nálatra. A nemzet közgazdasági éle­tének számottevő tényezője lett a műkedvelő mesteremberek divatja, aminek angolul “Do- It-Yourself” a neve. Vaskeres­kedésekben, fatelepen, férfia­kat, sőt néha nőket és gyer­mekeket láthatunk, akik fél­szakértelemmel vizsgálgatják, méricskélik az árukat s ha megvásárolták, a hátukon vagy a vállukon maguk viszik haza az anyagot. A mozgalom gyökerei tulaj­donképen a nemzet megalaku­lásának a körülményeire ve­zethetők vissza. A korai tele­pesek, akik a vadonból kanya­­ritották ki birtokaikat, minden munkát maguk és jól végeztek el, ha életben akartak marad­ni. Kétszáz évvel későbben, mi­kor nyugatfelé terjesztették ki a határokat, á jelenség megis­métlődött azzal a hozzáadás­sal, hogy az összetartás szük­ségességétől vezetve, mindenki igyekezett a szomszédjának is segítségére lenni. Innen ered az amerikai nép segitőkészsége. Amikor az iparosodás előre­haladt és ipari hiunkások köny­­nyen voltak kaphatók a váro­sokban, a “Do-It-Yourself” mozgalom alábbhagyott. De már a második világháború idején, amikor a munkanélkü­liség a minimumra csökkent, mert a szakmunkások a hadi­ipar vagy a fegyveres erő szolgálatába állottak, szak­munkást néhéz volt szerezni és sok pénzbe került. Kényszerű­ségből a legtöbb ember megta­nulta, hogy a kisebb javításo­kat magának kell elvégeznie és gyakran a szakmunkákat is idegen segítség nélkül. A há­ború befejeztével a munkabé­rek nem csökkentek, sőt, egyes iparokban még emelkedtek is. Mig az 1930-as években egy fürdőszoba készítésének költsé­geiből 50 százalékot kellett anyagra és 50 százalékot bé­rekre fordítani, ma ilyen épit­­kezésknél csak 25 százalékot emészt fel az anyag és 75 szá­zalékot kell munkabérre köl­teni. De a gazdasági kérdés csak egyik oka a “Do-It-Yourself” térhódításának. A korábbi álla­potokkal szemben mindinkább több ember lakik a saját házá­ban. Sokan költöztek ki a vá-A Kossuth Publishing Co. jelenti, hogy az európai ma­gyar iskolák ingyen tankönyv­vel való ellátása kampánya ke­retében eddig összesen $1315 gyűlt be. i A Clevelandban létesült Központi Bizottság vezetősé­gétől, az általuk folyamatba tett és előttünk ismeretlen eredményű társadalmi gyűjtés­ből pedig $1628 jött össze. Ezen befizetések alapján a Kossuth Kiadó Gallus-Szász- Ferdinánd-Miskolczy: Magyar Történelem, Ispay: Magyar Föld és Néprajzából és több szerző Magyar Nyelvtanából a következő mennyiséget szállí­tották le az európai iskolák­nak : Innsbruck 640, Iselberg 600, Burg Kastl 552, Bausch­lott 100 ,s Johannesburgba 40 darabot. Ezenkívül a Kossuth Kiadó más magyar könyvekből 127 darabot küldött a Burg Kastl-i iskolának és közvetve küldetett svéd, olasz, venezu­elai, argentin, brazíliai magyar iskoláknak, illetve tanfolya­moknak. A tankönyv-ellátás sikeres befejezéséhez a rendelkezésre álló Pohárnok: Séta Betüor­szágban (Ábécé) és Szép Ma­gyar Világ (Olvasókönyv) kb. 800 db. és a megjelenés előtt álló Tóth Veramund: Magyar Irodalomtörténet szükségelt példányainak a rendelkezésre bocsátásához a magyar: társa­dalom kereken $3000-os hoz­zájárulására van szükség. HALLGASSA A NEW JERSEY MAGYAR HANGJA Jf RÁDIÓMŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.U. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) HAWAII ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS Hawaiinak, az ötvenedik ál­lamnak sorsa már régóta össze­forrott az anyaországgal. Negyvenkét évvel Hawaii fel­fedezése után, 1820-ban, már amerikai misszionárusok ve­tették meg lábukat a vulkáni­kus talajon. A misszionárusok nemcsak vallást hirdettek és irni-olvasni tanítottak, hanem politikai szempontból is irányí­tották a nemzetet. Igyekeztek áz uralkodót befolyásolni, hogy demokratikus módon kor­mányozza a 20 szigetet, melyekből a hawaii királyság állott és alkotmányt adjon a népnek. A hivatalos Francia­­ország és Anglia ellenséges szemmel nézték az exotikus or­szág fejlődését és csak ameri­kai nyomásra állottak el attól, hogy megszállják a szigetor­szágot. Az első mozgalom abban az irányban, hogy Hawaiit Ame­rikához csatolják, 1851-ben indult meg. III. Kamahema ki­rály az Egyesült Államok pro­­tekturátüsa alá helyezte a bi­rodalmát Franci aországgal szemben és bár Washington el­hárította a megbízatást, a franciák lemondottak hóditó szándékukról. 1887-ben -a pol­gárokból alakult Hawaiian League kényszeritette az ural­kodót, hogy szabadelvűbb al­kotmányt fogadjon el, de utód­ja, Liliuokalami királynő még mindig autokratikusán intéz­kedett. Erre 1893-ban forrada­lom tört ki, amely ideiglenes kormányt alakított, “addig is, amig' az Egyesült Államokkal való egyesülés nem lép életbe.” rosok környékeire, ahol jobb levegőt, több mozgási szabad­ságot találtak és ahol a házuk javítására vagy kibővítésére költött összegek befektetések­ké váltak. A vidéken az embe­rek a saját ízlésüknek megfe­lelően rendezik be vagy bővítik ki az otthonukat, mesterembe­rek tanácsa és segítsége nélkül. A “Do-It-Yourself ” kiter­jedt üzletággá fejlődött ki az építőanyag és rokon-szakmák­ban. Műkedvelők sokmillió dol­lár értékű faanyagot, festéket, szerelő anyagot vásárolnak össze egy év leforgása alatt. A festőanyagok 75 százalékát ,a tapéták 60 százalékát műked­velők vásárolják fel. Nagy fel­lendülés van kisebb villamos szerszámgépek gyártásában is és az ilyen gépek • tekintélyes része ‘fehérgalléros’?-ok base­­mentjében nyer elhelyezést. 1898-ban a polgárság kérvé­­nyezésére az Egyesült Államok végre beleegyezett az annektá­­lásba és 1900-ban amerikai “territory” lett a szigetország­ból. Azóta 23 ízben kísérelték meg Hawaii vezetői, hogy amerikai államiságot szerezze­nek, amig végre az idén elérték céljukat. A vámhatárok meg­szüntetése és az amerikai hoz­­zátartozóság fellendülést ho­zott az országnak és cukor, ananász és haltermékeik jöve­delmezőbb elhelyezését ered­ményezte. Hawaii népessége ma eléri az 550,000-et, beleértve a 300,- 000 lakosú fővárost, Honolulut. A szigeteken van a világ leg­nagyobb aktiV tűzhányója, a Mauna Loa. Repülőgépekről figyelik a turisták a vulkán működését, ami a világ egyik legcsodálatosabb látványossá­ga. Érdekes, hogy maga a tisz­ta hawaii népfaj kiveszőben van, de a hawaii vegyes faj az összes népek között a legsza­porább. MAGYAR MOZI Az előadások kezdete este 6 :30-kor lesz, foltyatólagosan. Ajtónyitás este 6 órakor. Minden szerdán és csütörtö­kön rAagyar filmelőadás van a trentoni Centre moziszinház­­ban, ahol a legjobb magyar filmek kerülnek bemutatásra. A Centre Theatre, 422 Cen­tre St., Trenton, N. J., április 22 és 23-án a jövő szerdán és csütörtökön az “Erdélyi Kas­tély” cimü nagysikerű magyar filmet fogja bemutatni, amely az erdélyi magyar sors meste­rien megalkotott tükörképe. Főszereplők Tanásdy Mária, Greguss Zoltán, Mezei Mária, Bihary József, Simon Marcsa, Gézon Gyula és mások. A kiséröfilm cime “Egér a Palotában”, remek vígjáték. ÚJABB SZOVJET RAKÉ­TAKILÖVŐ PONT ÉPÜL 1959 elején a betonut-épitő vállalat “titkos munkahely” épitését kezdte meg Bicske és Felsőgalla között. A kiválasz­tott személyzet úgy tudja, hogy ott rakéta-kilövőhelyet fognak építeni a szovjet had­seregnek. nyugtaval dicsérd A NAPOT, .LÖFTZETÉSJ NYUGTÁVAL A LAPOT: A rákbetegséget egyszerű orvosi vizsgálattal is fel lehet ismerni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents