Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)
1959-02-12 / 7. szám
In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM A gazdasági verseny volt a Hruscsov-beszéd főtémája a moszkvai pártkongreszszuson. Megjósolta — nem tudni pontosan hányadszor — hogy Kelet és Nyugat nagy gazdasági versenyében a kommunista országok lepipálják a nyugatiakat. Persze, ehhez újra csak rabszolga-munka kell. Az orosz népnek újra le kell mondania a tisztességes megélhetésről hét évig s ha még sem válik be Hruscsov jóslata, akkor további hét évig . . . Olyan ez, mint a mesékben szokott lenni. Az orosz népnek — Hamupipőkének — mindig hét évre van szüksége, hogy a csoda valóra váljék. A kardcsörtetést Hruscsov Malinovszky marsaira bízta. A Szovjet elsőszámú katonája egyik dicsekvésből átcsapott a másikba, mondván, hogy Moszkva a világ bármelyik pontját el tudja pusztítani, ha éppen akarja. Dehát a Szovjetunió nem akar pusztítani, mert Hruscsovtól lefelé minden vörös ember szivét-lelkét a béke szelídsége hatja át. Ha senki más, mi magyarok ezt nagyon jól tudjuk. Reméljük, hogy mások is ráébrednek! A Berlin körüli politikai és diplomáciai csata megkezdődött s hogy hová vezet végül is, azt ma senki sem jósolhatja meg. Egyet lehet talán megjósolni; azt, hogy háborúhoz nem vezet. A Szovjetunió nem meri odáig feszíteni a hurt. A nyugati külügyminiszterek fejében most valami aféle forog, hogy Berlinnel egyidejűleg Középeurópában valami semleges övezetet lehetne létesíteni. Dulles gyors tárgyalásai Európában ilyesmire irányulnak, de sem ő, sem a többi nem tudja, mire lehetne ezúttal rávenni Moszkvát. Magyarország függetlenségének kérdése is szóbakerül, ha a nyugati külügyminiszterek leülnek tárgyalni a szovjet emberekkel. Legalább is, a washingtoni külügyminisztériumban felelős tényezők úgy látják, hogy talán most érkezett el az idő, amikor “valamiért cserében’ ezt követelhetik. A megnyilvánuló jóindulat ellenére sincs derűlátásra okunk. Egyelőre kételkedünkhogy “valamit” adna Nyugat cserében Magyarországért. Valamit, ami megérné a Szovjetuniónak, hogy az amúgy is nagy tehertételt jelentő Magyarországot kibocsássa véres karmai közül. Ha csalódnánk, hejh’ de jó volna! Egy magyar ember nyerte el a világ egyik legnagyobb kitüntetését. Az atom békés felhasználásáért küzdő tudósok közül Hevesy György professzornak ítélték a 75 ezer dolláros amerikai dijat. Ezt a dijat még csak egy tudós, a dán Niels Bohr kapta meg. A Nobel-dijas magyar tudós, Hevesy György 1946 óta Stockholmban él, ahol kutatásaira tág tér nyílik. Az úgynevezett izotópok felfedezése és azok orvosi használata körül szerzett múlhatatlan érdemekej;. Budapesten kezdte tanulmányait, majd folytatta Berlinben, Freiburgban, az angliai Manchesterben. Az első világháború alatt a budapesti egyetemen tanított, majd Svájcba, Bécsbe, Koppenhágába ment s aztán Párizs után Stockholm lett a végállomása. Nyugaton élő tudósainkról és világhírű művészeinkről vajmi kevés tudomást szoktunk szerezni. Pedig elsősorban a világon szétszórt magyaroknak kellene őket megbecsülniök. János pápa egységbe szólítja a kereszténységet XXIII János pápa egészen meglepő és történelmileg is nagyfontosságu és bizonyára óriási kihatású jegyzéket intézett a római katolikus egyház főpapjaihoz, valamint — egyelőre csak közvetett módon — az összes keresztény vallásfelekezetek főembereihez. A pápa keresztény világkonferenciát hirdetett meg; konferenciára akarja összehívni a világ összes keresztény egyházának vezetőit, hogy azron megbeszéljék mindazokat az elveket és teendőket, amik a világ keresztényeinek egységét és a kommunizmus elleni egységes felsorakozást eredményeznék. A legutolsó ilyen világkonferencia mintegy száz évvel ezelőtt volt Rómában. Első eset azonban, hogy a római szentszék feje, a pápa az öszszes keresztény felekezeteket be óhajtja vonni az egységtárgyalásokba. A történelem során valamely pápa csak akkor folyamodott ilyen lépéshez, amikor nagyon komoly közölni valója volt dogamtikai kérdésekben, vagy az egész világot érintő más nagyhorderejű kérdésben. Nem-katolikus körökben is nagy feltűnést keltett a pápa üzenete, amitől katolikusok és protestánsok nagy tömegei egyaránt sokat Várnak. Életbelépett az uj Social Security törvény Janurától kezdve a Social Security díjbefizetések úgy a munkások, mint a munkaadók számára magasabbak lesznek, mert a Social Security kifizetések élvezői 7 százalékkal magasabb összegű havi csekket fognak kapni február 3-tól kezdődően. Az emelkedésnek legalább havi három dollárnak kell lenni, Jelenleg 12 millió személy részesül S. S. kifizetésekben. A munkásoknak, mint ismeretes, 4800 évi jövedelemig, vagy ha nem keresnek annyit, a tényleges kereseti összeg után kell a dijat befizetniük. Akik 4800 dollárt vagy többet keresnek, havi 2 dollárral fognak többet fizetni január elsejei kezdettel. A szabad foglalkozásúak (önmaguknál alkalmazottak) január elsejétől három és háromnegyed százalékos dijat fizetnek azonban szintén csak a jövedelem 4800 dollárig terjedő része után. «^11^,20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. FEBRUÁR 12 Szép magyar ünnepély volt a New Brunswick-i Tollas-Est Chester W. Paulus, New Brunswick polgármestere (középen, balfelöl) a város aranykulcsával fogadja a terembe belépő Tollas Tibor szabadságharcos költőt. A “bucsuestjéreV érkező Tollas Tibort az Amerikai Magyar Szövetség részéről Haydu K. György országos elnök (a képén halszélén) es Dienes László szerkesztő, a Szövetség igazgatósági tagja ési a brunswicki osztály titkára (jobbszélen) üdvözölték. LINCOLN GETTYSBURG! BESZÉDE New Brunswick és környéke magyarsága méltó módon fogadta, ünnepelte és búcsúztatta vasárnap, február 1-én este Tollas Tibort, az amerikai körútjáról hazainduló magyar szabadságharcos költőt. A Rutgers Egyetem Kirkpatrick Chapel-je megtelt lelkes magyarokkal; a magyar irodalmat szerető, értékelő, ápoló jó magyarokkal . . . magyarokkal, akik fel tudják mérni annak a munkának fontosságát és értékét, amit Tollas Tiborék végeznek Ausztriában a többnyelvű “Nemzetőr” c. lappal, a többnyelvű “Füveskert” c. vasfüggöny-mögöttről hozott versgyűjteménnyel, nagyszerű és korszerű irodalmukkal. Megtelt a terem magyarok-A Vasfüggöny kiépítése Az utóbbi hónapok folyamán a magyar határőrök műszaki alakulatai kapukat építettek azokon a helyeken, ahol a sínpárok Ausztria felé keresztezik a határt. Amennyiben vonat jön át Magyarországról Ausztriába a határőrök megnyitják a kapukat. A vonat távozása után a kapuk lezáródnak. A Hegyeshalom- Nickelsdorfi szakaszon a kapuépitési munkálatokat beszüntették, nyilvánvalóan a sok arra utazó külföldi miatt. Az aknamezőket azonban több helyen megújították. , A szögesdróton túl a nyomsáv belső oldalán mintegy 20 méteres közönként fehér karok áll nak. A karok nyolc vékony, egymás fölé helyezett dróthuzallal vannak összekötve. A huzalok bizonyos ponton világitó rakéta kötegekkel vannak összekötve. A legcsekélyebb érintéskor ezek a világitó rakéták különböző színben világitják meg az éjszaka sötétjét és riasztják az őrségeket. kai, akik eljöttek közeli és távoli vidékekről, még Trentonból is, Carteretről, Perth Amboyból, Woodbridgeről, mindenünnen, hogy meghallgassák Tollas Tibor ékes mondanivalóit és meghallgassák a mi mondanivalóinkat Tollas Tibornak. Szép magyar ünnepéllyé magasztosult ez az est, melyet az amerikai és magyar himnusz dallamaival és'szavaival kezdtünk el és a “Hiszek Magyarország feltámadásában” szemekbe könnyet csaló imádságunkkal fejeztünk be. . Amit Tollas Tibor mondott ezen az estén, azt nem ismételjük meg helyszűke miatt, de azért sem, mert hiszen akik hallani akarták, azok úgy is ott voltak. Országszerte, hónapokon át sokfelé, sokszor beszélt a költő . . . költői mondatokban vagy egyszerű, rövid, értelmes, tárgyilagos mondatokban érzékeltette a magyarokkal mindenütt azt a teméntelen sok szenvedést, amin ő és társai és az egész magyar nép átment és átmegy ma is . . . költemények elmondásával festette alá a szenvedés-korbácsolta érzéseket s oly sok szem nem maradt szárazon . . . Óráig beszélt, órákig elhallgattuk volna. A város aranykulcsát átnyújtó Paulus polgármester szavai után Tollas Tibor meghatódva mondott köszönetét és angolra fordítottuk neki a költő mondatát: “ . . . úgy érzem, hogy ezzel a kulccsal nem kapukat, ajtókat, de sziveket nyithatunk ki.” Hálából Tollas Tibor egy szabadságharcos jelvényt tűzött a polgármester kabátjára ,azt a jelvényt, amivel a mellükön harcoltak Budapest utcáin a magyar szabadságharcosok. Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke olyan szép beszédet mondott, hogy azt szóról-szóra leközöljük mai lapszámunkban. De talán ennél a beszédnél is ékesebben “beszélt” az ő adománya, egy 570 dolláros csekk, ami Tollas Tibor útiköltségét teljes egészében fedezte. Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, Haydu K. György, amikor az amerikai (Folyt, a 3-ik oldalon) Kilencvenöt évvel ezelőtt egy szónoklat hangzott el Gettysburg, Pennsylvániában, ameilynek visszhangja a világ minden sarkába eljutott. Akkoriban nem volt még hangszóró, fonográf, rádió, sőt sokszorosított másolatokat sem osztogattak szét az újságírók között. A hirterjesztés kezdetleges módszerei ellenére is, Lincoln beszéde ismeretessé vált a világ minden népe előtt, pedig csak egy amerikai temető sirkertjében hangzottak el az amerikai elnök szavai. Az amerikai unió válságos időket élt át akkoriban. Az ország két részére szakadt, amelyek háborút viseltek egymás ellen. Mert nemcsak a rabszolgaság kérdése forgott kockán, hanem az Egyesült Államok fennmaradása is. Lincoln “Felszabadító Nyilatkozata” néhány hónappal azelőtt megszüntette a szolgálatot a déli államokban is. Szerinte “senkisem uralkodha-ABRAHAM LINCOLN tik másokon azok belegyezése nélkül.” 1863. júliusában a Déli Konfederáció hadserege száz mérfölddel túlhaladta Washingtont észak felé, ahol azonban a Gettysburgtól délre fekvő dombokon, az északiak központi hadseregével találta magát szemben. A tröténétirók szerint, ez lett a jolgárháboru fordulópontja. A Konfederáció óriási veszteséget szenvedett és Virginiáig vonult vissza, halottait és sebesültjeit a gettysburgi csatatéren hagyva. Azt hiszem, mindenki ismeri a buzaszem történetét. Beledobják a földbe, mintegy eltemetik ... és pár hónap múlva uj mezben jelenik meg, sokkal szebben és jobban, mint valaha. De előbb el kellett pusztulnia, meg kellett rothadnia, hogy újjá legyen és szebben és boldogabban adhassa önmagát az életnek . . . Valahogyan igy van a mai világban is sok minden. Rengeteg jót és szépet temetnek el, sok-sok értéket hurrognak le, a nagy értékek a rosszakarat áldozataként a sülyesztőbe kerülnek és igy tovább. De ezeknek is el fog jönni a maga ideje. És amig ez az idő el nem jön, uralkodik a hamisság. Szép szavak és arcok mögött ott van a rosszaság, a gonoszság, mely alatt mélyen pihen az igazi valóság. Ma igen sokat beszélnek, hogy a világot szocializálni kellene. Azt is mondják, hogy a demokrácia a valódi emberi életforma, stb. Mindenki és minden forma szeretne adni valami nagyobbat a ma embe-Az északiak is jelentékeny veszteséget szenvedtek és sokezer aamerikai fiú holtteste borította el a csatamezőt. í Az Unió kormánya a területet néhány hónappal később “Nemzeti Temetőnek” nyilvánította ki és 1863. november 19-én Lincoln elnök is megjelent a temető felszentelésére. Bár nem ő volt az ünnepség hivatols szónka, a Washingtonból Gettysburgba robogó vonaton, a szokottnál is komorabb Lincoln néhány (272) szót vetett ceruzával a kezeügyébe került boríték hátára, amint itt következik: “Tizenhárom hijján száz esztendővel ezelőtt, atyáink uj nemzetet hívtak életre e kontinensen, a szabadság jegyében és azzal a jelszóval, hogy minden embert egyenlőnek teremtett az Isten ...” A záró sorok pedig igy hangzottak: “A temető felszentelésének ünnepén, inkább magunkat szenteljük arra a magasztos célra, hogy meggyászolt hősi halottaink odaadó lelkesedésével bebizonyítsuk, hogy a halottak nem áldozták fel életüket hiába és ez a nép által, a népből és a népért való kormány nem fog soha elpusztlni erről a földről.” A szónoklatot nem követte tapsvihar. Sokan nem is hallották a beszédet, mert a tömeg nyugtalan mozgolódása és a szél süvitése elnyomták a hangokat. Sokan azt sem tudták, hogy a rövid szónoklat már befejeződött. Lincoln leült és azt. hitte, hogy hiába is beszélt. Csak amikor az újságok másnap nyomtatásban hozták a szónoklatot és az évek folyamán harminc nyelvre lefordították, derült ki, hogy ez a világirodalom legkiválóbb szónoklata volt. Hatása mindenütt mély benyomást keletett és Lincoln az egész világon minden gaj és néptörzs szabadságának az apostolává vált. De nem csoda, hogy éppen A- merika volt az, amelynek egy szerény kunyhójában látott először világot a világ szabadságának apostola. Az igazi amerikai ma is hiszi, fenntartja és vallja Lincoln elveit, minden vonatkozásukban. rének, mely megpihentetné egy kissé, hogy ne legyen elkeseredésében annyira vérszomjas. Eddigelé egynek sem sikerült. A szocializmust a vörösök sajátították ki maguknak, a demokrácia pedig a mai formájában olyan, mint egy nagy, de nem nagy értékű kalap, melyen csak egyetlen egy van, ami díszeleg: egy kis csokor virág, melyért el is lehet $dni a kala(Folyt. a 4-ik oldalon) MAGYAR MOZI Két magyar film kerül bemutatásra a Centre Theatreban most szombaton, február 14- én este 6:30 órától kezdve (és ezentúl minden második szombaton!) A Centre St. 422 szám alatt levő moziszinházban most szombaton az “Édes Mostoha” és a “Csalódás” c. filmek lesznek műsoron. Ajtónyitás este 6 órakor. Tegyük állandóvá a magyar filmek szombat-esti bemutatóit Trentonban; legyünk ott az előadásokon minél többen! Könnyebb a szemnek az uj flourescent-Iámpa ernyő Uj, egyszerű és olcsó módja a flourescent lámpacsövek szemrontó, vakító fénye csökkentésének az erős, átlátszó Bakelite venyl ernyő. A mennyezetre könnyen felszerelhető alumínium sínekbe könnyen beilleszthetők ezek a görbített, tejüvegszerü plasztikus lapok, amik által a lámpacsövek még nagyobb fényt adnak és nem közvtelenül tűznek a szembe ... HALLGASSA A “NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” RÁDIÓMŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.U. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS Gondolkozz . . .
