Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-10-29 / 44. szám

lit Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, IS.]. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM NO. 44. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1959. OKTÓBER 29 JAJKIALTAS AUSZTRIÁBÓL MAGYAROK AZ ÖRVÉNY SZÉLÉN . . . (Vettük és készséggel adjuk közre az alábbi sorokat, me­lyekhez még eredeti fénykép­­felvételeket is mellékelünk. — Szerk.) “Az UNO az 1959-60 évet ‘Világmenekültévvé’ nyilvání­totta. Ennek a lépésnek az volt a célja, hogy a még mindig me­szó. Ezúttal ezek a bajbajutot­tak saját magyar véreink, akik a kommunista börtönből kisza­badulva ittrekedtek a Vasfüg­göny tövében. Olyanokról van szó, akik nem voltak olyan sze­rencsés helyzetben, mint akik­hez felhívásunkkal fordulunk, akik már otthonra, rendszeres Menekült-tábor Ausztriában, ahol mésr mindig magyarok ezrei sínylődnek. Ausztriában rekedt, táborlakó magyarok nekült-sorban élő milliók szá­mára segítséget lehessen előte­remteni. Ebben az akcióban a vezető államférfiakon kívül kiveszi részét csaknem wala­­mennyi közület, mely szivén viseli a kommunista diktatúra áldozatainak sorsát. Az Egye­sült Államokban, Angliában, az európai országokban min­denütt megalakultak a hivata­los helyi komiték, hogy az UNO felhívásának eleget te­­• gyenek. Ausztriában az államelnök patronátusa alatt alakult meg az Osztrák Nemzeti Menekült­évi Bizottság. A bizottság cél­ja a menekültévvel kapcsola­tos ausztriai teendők koordiná­lása. Ennek a bizottságnak tagja az ausztriai Magyar Me­nekültügyi Szolgálat is,4 me: lyet ennek vezetője képvisel a .komité munkájában. Ezzel kapcsolatban a Ma­gyar Menekültügyi Szolgálat a tengeren túl élő magyarsághoz fordul, mely már oly sok eset­ben bizonyította be emberba­ráti mentalitását, amikor baj­bajutottak megsegítéséről volt munkára és existenciára talál­tak az uj befogadó országuk­ban. Olyanokról van szó, akik testi fogyatékosságuk, vagy egyéb gátló körülmények mi­att (pl. nincs rokonságuk ten­geren túl, nincs sponzoruk, stb.) itt rekedtek menekülésük első állomásán, ahová életük kockáztatásával, reményekkel telve érkeztek a szovjet pokol­ból.' 1959. szeptember 1-én még mindig 10,534 uj és mintegy 4,500 régi magyar menekült élt Ausztriában, legnagyobb részük baraktáborokban elhe­lyezve. Azt, hogy mit jelent egy tömegtáborban éveken ke­resztül élni, csak olyanok tud­ják igazán megérteni, akik ma­guk is éltek ezekben a tábo­rokban, ahol nemcs'ak a kénye­lem, de a iakási igények mini­muma (Fürdőszoba, modern WC, stb.) is hiányzik. Ezek az emberek elkeseredettek és gyakran reményt vesztettek. A kommunista rendszer pedig igyekszik kihasználni helyze­tüket és propaganda anyagot kovácsol ebből a világkommu­nizmus imperialista céljai ér­dekében. Ezeknek a magyaroknak a megsegítéséről és egyben a kommunizmus elleni harcról van most szó, amikor a tenge­ren túl élő magyarsághoz for­dulunk. A Magyar Menekült­­ügyi Szolgálat jóléti alapja teljesen kimerült. Ezzel ellen­tétben nem apadt le a segítsé­gért hozzánk fordulók száma. Ez év folyamán szolgálatunkat három hivatalunkban összesen 10,963 esetben vették igénybe ideszakadt magyarjaink. Né­ha a legsúlyosabb problémák­kal keresnek fel, ahol sürgős, azonnali anyagi segítségre is szükség lenne, mellyel néha egy család kegyetlen sorsán le­hetne enyhíteni, egy-egy ka­tasztrófát elhárítani. Nem tu­dunk ezen a téren segíteni, mert kasszánk kiürült. Ez év szeptember' 1-ével kénytelenek voltunk az utolsó anyagi támo­gatásokat is beszüntetni. Még a legújabb, az aknamezőkkel megerősített V a s f ü g gönyön most keresztül vergődött me­(Folyt. a 3-ik oldalon) KEDDEN: VÁLASZTÁS! Jövő kedden, november 3-án ismét a nép szava dönt, a polgá­rok többségének szavazata határoz afelől, hbgy kik kerüljenek be az állam, a megye és különböző községek vezetőségébe. New Jer­seyben általában a demokrata jelöltek számitha nak a polgárok támogatására, mert eredményeik (recordjuk) — ahol kezükben van a vezetés — bizalmat keltőek, sokatmoncjóak. Különösen Middlesex megyóben sokévtizedes, kipróbált demokrata vezetőség kezében van a “kormány” és csak rosszindulattal, vagy politikai fogásokkal lehet rosszat, helytelennek bizonyítani azt, amt eddig a demokrtaákk itt tettek. Fontos a jövő keddi választásnál az a négy referendurn-kérdés is, ami a szavazógépen legfelül lesz. “Yes”-el, va$y “No”-val sza­vazunk ezekre a kérdésekre. Hogy olvasóink tudják, miről van szó, tömören ezekről a kérdésekről ennyit Írunk:, Az 1. számú kérdés,, amire szavaznunk kelhjjaz u.u. “College Bond Issue.” Az állam főiskoláinak 66,800,000 dollárra van szük­sége, hogy újabb tantermeket, laboratóriumokat építsenek, felsze­reléseket vegyenek, stb., hogy a következő években egyre szapo­rodó diákságnak legyen helye ezekben a flsőbb iskolákban. A bon­­dok kibocsátása célból bizonyos fokú megtermelést fog jelenteni a lakosságra nézve, de szétosztva egy-egy személyre oly csekély összeg esik, hogy gyermekeink szempontjából Igazán érdemes megszavazni ezt a kérdést. * A 2. számú kérdés: szórakozási szerencsejátékok engedélye­zése bizonyos esetekben. A nyeremény értéke neip lehet egynél se több $15-nál, a chance-jegy pedig nem lehet drágább 25 centnél. Oly kisméretű hazárdjátékról van szó, hogy igazán megszavazható ez a kérdés. Hiszen ha azt vesszük, hogy a törvényes lóversenye­ken ezreket, százezreket el lehet és el szabad fogadni, akkor ez valóban semmiségnek tünk. Szavazzuk meg! A 3. számú kérdés az állam “Turnpike” útjainak óriási feles­leg-pénzéről, illetve annak közlekedési és szállítási célokra való befektetéséről szól (a vasutak helyzetének könnyítése, stb.) Jobb volna, mondjuk mi, ha a felesleget arra költené ai útiam, hogy le­szállítja a Turnpike-utak használatának diját. Ez a mi vélemé­nyünk. Mindenki úgy szavaz, ahogy akar ... A 4. számú kérdés talán a legcsiklandósabb.:, nyitva tarthat­nak-e vasárnap az üzletek, a ruházati, épületanyag, bútor és lak­­berndezés, háztartási stb. készülékek és más cikkeke c árusító cé­gek? (főleg az országúti üzletek és áruházak vaun k itt érintve!). A nép dönt szavazatával afelett, hogy hétköznapokat csinálunk-e vasárnapjainkból is, vagy pedig megtartsuk a hétnek ezt az egy napját a pihenés, a családi együttlét napjául. Megszenteljük-e a hetedik napot, ahogy a vallás tanítja, vagy odaadjuk a modern életnek ezt is? Nem kell mondanunk se, hogyan gondoljuk, hogyan szavazzanak olvasóink ... (A “Yes”- nél húzzák le a szavazógé­pen a billentyűt, ez természetes!) Fontos, hogy mindenki, akinek szavazati joga van, menjen el jövő kedden szavazni s tiszta lelkiismeretére hallgatva nyilvánítsa véleményét, akaratát szavazataival! KELJ FEL KATONA...! Irta: FÁBIÁN BÉLA November 4-én hajnali 4 óra­kor gyászolja a szabad világ a harmadik évfordulóját annak a feledhetetlen napnak, amikor a hajnal sötétjében a szovjet csa­patok rátörtek az alvó Budapest­re. Fojtogató gyűrűként zárták körül a magyar fővárost. Dübö­rögtek, gyilkoltak a tankok, á­­gyuk ezrei. Á Kreml nem fukar­kodott. Végeláthatatlan menet­ben vonult be a vörös hadsereg, hogy eltiporja a szabadságot, függetlenséget, rabszolgaságból való szabadulást áhítozó nem­zetet. Ez történt november 4-én haj­nali 4 órakor annak dacára, hogy alig néhány nappal előbb, — amikor a forradalom csodá­latos ereje megriasztotta a bol­sevista hatalmasságokat, — a szovjet kormányzat hivatalos nyilatkozatban ünnepélyesen vállalta, hogy kivonja megszálló csapataikat Magyarország terü­letéről. Ugyanez a nyilatkozat elismerte a múltbeli sérelmeket, tévedéseket és egyenlő jogokat ígért. Mindig hazudtak. Soha nem tartottak be egyetlen nemzetközi szerződést, egyetlen fogadkozást se! Három évvel ezelőtt is gálá­dul becsapták, tragikusan be­ugratták a jóhiszemüeket. Ma már történelnfii esemény, hogy a Kreml azért váltotta le a megszálló haderőt, mert meg­bízhatatlannak bizonyult. A szabadságharcosok páratlan hő­siessége, leikedésük, haláltmeg­­vető kiállásuk magával ragadta a szovjet katonák egy részét és ezek tankjukkal együtt átálltak (Folyt, a 3-ik oldalon) MI ÚJSÁG TRENT0NBAN? GARAY SHIRLEY Elsie és William Eric az elmúlt szom­baton a trentoni 'Bethany Presbyterian templomban es­küdtek örök hűséget egymás­nak. A menyasszony szülei, Garay László és nje, szül. Do­­lyák Elsie. BURKOVICS JÓZSEF és neje, 331 Gardner Ave., leá­nya Ilonka és Russell C. Teu­­non házasságot kötöttek. TAMÁS FERENC és neje, Bordentown, N., J., fia Thomas W. Francis autószerencsétlen­ség következtében 18 éves ko­rában a St. Francis kórházban elhunyt. Temetése a Magyar Független Református Egyház templomában ment végbe. In­­gelsby János temetkezési vál­lalkozó kápolnájában volt fel­ravatalozva. VERES LAJOS és neje, 319 Second St., fia György házassá­got kötött Rose Marie Vasyval. ÖZV. FLORENCE Saytos Barata, 226 Renfrew Ave., az elmúlt szombaton elhalálo­zott. A szabadságharc évfordulójának emlékünnepélye Immár három év pergett le az idő végtelenségének homok­óráján, a dicsőséges magyar szabadságharc októberi kezde­te óta! Amikor a magyar sza­badságharc kirobbant, a ma­gyar lelkek millióinak mélyé­ről s mint egy ember törte szét bilincseit! Sajnos egyedül, min­den megérdemelt és indokolt segítség nélkül a tengernyi bol­sevik hadsereggel szemben a világszabadság e szimbólumá­nak százlaja, oly rövid lobo­­gás után a sárba hullt! De nem felejtünk és nem fe­lejthetünk! Az évforduló alkalmából a trentoni szabadságharcos kö­zösség emlékünnepélyt rendez méltó keretek között a trentoni magyar református iskola dísz­termében (Beatty és Grand ut­cák sarkán) 1959. november 7-én este 8 órai kezdettel, amelyre ez utón is hiv és vár szeretettel minden hazáját sze­rető és megbecsülő magyart a vezetőség. A kommunista rabságban szenvedő testvér rabnépe testü­letéit az ünnepélyre szintén meghivtuk. Belépődíj az ünnepélyre nincs, önkéntes adományokat a még Ausztriában és más euró­pai államokban lévő szabad­ságharcos bajtársaink megse­gítésére köszönettel veszünk. A VEZETŐSÉG Miért szavazzuk meg a “College Bond Issue”-t November 3-án A magyarszármazásu ame­rikaiaknak New Jersey állam­ban különös okuk van arra, hogy támogassák, megszavaz­zák az úgynevezett “Cellege Bond Issue”-t, a $66,800,000 dolláros főiskolai célokra kibo­csátandó bondok kérdését, mely referendumszavazásra kerül a november 3-iki válasz­táson — jelentette ki Haydu A Magyar Demok­rata Kör tánc­­mulatsága , A trentoni Magyar Demokra­ta Kör 1959 október 31-én este 8 órai kezdettel rendezi szokásos évi nagy táncmulatságát. Mint minden évben, úgy most is a lel­kes és agilis rendező bizottság mindent úgy készített elő, hogy a táncmulatságon résztvevő kedves vendégek egy igazán hangulatos és kellemes éjszakán át élvezhessék a kitűnő zenét, táncot. Az elsőrangú hűsítő ita­lokat és a jó barátok társaságát. Zenét a hires Kósa-Németh ze­nekar szolgáltatja, a Szent Ist­ván Egyházközség nagy bálter­mében, Genesee és Hudson St. Cor. alatt lév épületében. Tren­ton és környékének magyarsá­gát és a magyarság barátait szeretettel hívja és várja a RENDEZŐSÉG. MEGINDULT A NACIO­NALIZMUS ELLENI KAMPÁNY Az ország teljes kommunizá­­lását kimondó párttervezet csak abban az esetben számíthat né­mi sikerrp, ha a nemzeti érzést sikerülne teljesen kioltani a ma­gyar népből. Ezt a kommunisták is felismerték és ezért a párt fő támadása deologiai síkon a ma­gyar nemzeti szellem ellen irá­nyul. A legutóbbi Társadalmi Szemlében a párt agit-prop osz­tálya lefektette a magyar nacio­nalizmus elleni küzdelem alapel­veit. Ez az ifjúságnak a KISZ- be való betereléséből, a tanári karnak a “nacionalista elemek­ből” való megtisztításából és megfélemlítéséből áll. Naciona­lizmus elleni kampányt indíta­nak a sajtóban, a rádión, és a te­levízión keresztül és szigorúan kicenzuráznak minden olyan cikket amelynek a kommunisták szerint nacionalista értelmezést lehetne adni. HAYDU K. GYÖRGY K. György, plainfieldi gyáros, az Amerikai Magyar Intézet igazgatóságának elnöke. “Szeretném felhívni minden New Jerseyben élő magyar testvérem figyelmét erre a fon­tos kérdésre, amely valameny­­nyiünk jólétére kihatással lesz” — mondja nyilatkozatá­ban Haydu Gy;rgy. “New Jer­sey főiskolái fizikai kibővítésre szorulnak a lakosság szaporo­dása folytán. Uj tantermeket, bentlakásokat és laboratóriu­mokat kell építeni abból a cél­ból, hogy minden felvételre jelentkező diáknak alkalma le­hessen tanulmányai tovább­folytatására itt, államunkban. Ha ez nem történik meg, a kö­vetkező években már diákok ezreit kell más államba külde­ni, mert nem lesznek felvehe­tők állami egyetemeinkre és főiskoláinkra. Ezért van szük­ség arra a 66,800,000 dolláros bond-kibocsátásnak megszava­zására november 3-án, amely kérdés a szavazólapon szere­pel és amelyet ha megszava­zunk, az állam egyetemének, a Rutgersnek, valamint hat álla­mi főiskolának: Montclairben, Patersonban, Unionban, Glass­­boroban, Trentonban és Jersey City-ben alkalmat adunk a szükséges uj épületek felépíté­sére és berendezésére. Ezzel pedig az elkövetkező évek di­ákjainak, g y e rm e ke inknek adunk alkalmat tanulmányaik továbbfolytatására.” “Biztosítanunk kell fiaink s leányaink számára, akikben meg van a tehetség és az ambí­ció, hogy felsőbb iskolai ta­nulmányokat vég ezhessenek, illetve azt, hogy alkalmuk le­gyen itt New Jerseyben, állami főiskoláinkon folytatni tanul­mányaikat. Nekünk, magya­roknak azért is van különös okunk ennek a ‘Bond. Issue’­­nak a támogatására, mert a Rutgers Egyetem részéről oly segítségben és meleg fogadta­tásban részesült elgondolásunk és célkitűzésűnk, hogy magyar kultúránkat, m ü v észetünket, nemzeti hagyományainkat egy Egyetemi Magyar Tanszék fel­állításával megőrizzük és tanít­suk az utánunk következő nemzedékeknek, hogy ezt bűn volna tétlenséggel visszafizet­ni.” “Közvetlenül az 1956-os sza­badságharc után a Rutgers Egyetem egy csoport magyar tudóst és tanárt fogadott be és adott nekik alkalmat az itteni életben való elindulásra.” “A Rutgers Egyetem, az Amerikai Magyar Intézettel karöltve megszervezte a ma­gyar tanítási tervet és az inté­zet elnökét, az Elmhurst Col­lege magyar tanszékének volt •■anárát nevezte ki a Rutgers Egyetem a művészet és tudo­mány magyar tanszéke első ta­nárává.” “Ez év október 5-én New Jersey állam egyeteme, a Rut­gers, az Amerikai Magyar In­tézettel karöltve megrendezte a szabadságharcos menekül­tekből alakult Philharmonia Hungarica nagyzenekar hang­­: versenyét New Brunswickon. Ezzel is, mint sok egyébbel, a "‘utgers Egyetem megmutatta lékünk, hogy felkarolja és •ziv-ügyének tekinti magyar kultúránk és művészetünk ápo­lását és megőrzését. Ha pedig az egyetem bővül, gyarapszik, amit a november 3-án megsza­vazandó Bond Kérdés tesz majd lehetővé — a magyar tanszék és a Magyar Intézet ügye is előbbre jut a Rutgers­­en.” “Felkérek minden magyar­származásu polgárt ebben az államban, szavazzon ‘Yes’-el a College Bond Issue referen­dum-kérdésében a választás­kor, mert ezzel az Tgen’-el közvetve magyar ügyet is szol­gál ! Közvetlenül pedig na­gyon sok magyar szülő része­sedik majd annak előnyei­ben, amit a 66,800,000 dollá­ros Bond Issue megszavazása gyermekei számára jelent!” (Haydu K. György igaz ma­gyar barátunk fenti nyilatko­zatának annál is inkább teljes teret adtunk lapunkban, mert mi magunk is helyeseljük és magunkévá tesszük felhívását és magát a Bond Issue támoga­tását, megszavazását. — Sz.) BÉKEPAPOK A KOLHO­­ZOSITÁS MELLETT (FEC) A katolikus békepa­pok lapjában, a Katolikus Szó­ban egy Vigy Tivadar nevű fi­atal “békepap” cikket ir a kol­­hozositások mellett és érvül még az Istent is előhozza, írván, hogy véleménye szerint elvileg a Teremtő is a kolhozo­­sitás mellett van, mert a földet nem néhány embernek adták, hanem többnek és az felelne meg a Teremtő gondolatának, ha a földeken közönsen gaz­dálkodnak és közösen uralkod­nak a természeten. Kár volna egy szót is vesz­tegetni a “békepap” fejtege­téseire, de azért azt nem gon­doltuk, hogy a bibliát úgy is lehet értelmezni, hogy helyes a kommunisa párt által erő­szakolt és a párt, valamint a szovjet érdekét szolgáló kolho­­zitás. VETŐ PÜSPÖK BETEG Vető Lajos püspök, a magyar evangélikus egyház feje hivata­los jelentések szerint júniusban trombózisban szenvedett. A megbetegedéstől számított hat hónapon belül Szabó József ba­lassagyarmati helyettes evangé­likus püspök fogja helyettesíte­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents