Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-09-10 / 37. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, iV.J. VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. szeptember 10 WILLIAM PENN KONVENCIÓ Szeptember 14-én, hétfőn reggel 9 órakor Pittsburghban, a Penn-Sheraton Hotelben nagygyűlésre ül össze az amerikai ma­gyarság legnagyobb testvéri biztositó intézménye, a William Penn Fraternális Egylet, a volt Verhovay Segély Egylet és Rákóczi Se­­gélyző Egyesület egyesüléséből most négy éve létrejött országos testvérsegitő intézmény. A sokezerre menő, valóban jelentős számú New Jersey állam­beli tagság a kerületi delegátusok és a három itteni igazgató: Körmöndy József (New Brunswick), Radványi Ferenc (Trenton) és Moldoványi Sándor (Garfield) által lesznek képviselve a nagy­gyűlésen, amely előtt az egyesület jövőjére és fejlődésére elsősor­ban kihatással biró fontos feladatok megoldása vár. Négy évvel ezelőtt ezen a helyen, — amikor a Verhovay és Rákóczi egyesüléséről az akkori konvenció volt hivatva végső fo­kon dönteni — azt irtuk (és mi irtuk le a névcserével kapcsolat­ba nelsőnek ezt) hogy: nevet cserélt az egyesült nagy magyar egy­let, de szivet nem! Választhat akármilyen jóhangzásu amerikai nevet, az egyesület magyar marad, a tagság nagy többségének a szive magyar s az előre- és továbbhaladás útja is Magyar-Ameri­kában keresendő és található'meg az uj nagy egyesület számára, mert ha erről letér, hibát követ el . . . Azért említjük ezt most fel, mert a William Penn a szervezés és tagszerzés terén habár ért is el az elmúlt négy év alatt—a kétségtelenül legnehezebb első négy év alatt! — eredményeket, véleményünk szerint elmulasztottat az amerikai magyarság összessége előtt legnagyobb nyilvánosságot jelentő magyar sajtó szolgálatainak igénybevételét olyan mérték­ben, amilyen mértékben az várható volt már annak a nagyarányú vezércikk-kampánynak az alapján is, ami sajtónk részéről az,egye­sülést megelőzte. Példa nélkül álló egyhangúsággal állt az ameri­kai magyar sajtó akkor az egyesülés és az abból származható e­­redmények gondolata mellett. És amikor az egyesülés létrejött, mégis éppen a mi magyar sajtónk lett a legelhanyagoltabb kérdés a William Penn-ríél! Anélkül, hogy firtatnánk most az okát ennek anélkül, hogy magát a személyt hibáztatnánk, akin mullott, hogy a szervezésnél és különböző kampányoknál miért nem vette igénybe a lehető leg­messzebbmenő módon az amerikai magyar sajtó nagy nyilvános­ságát, miért nem juttatott a publicitásra elköltött súlyos ezresek­ből egy tetemes részt magyar vapjainkban elhelyezett hirdetések­re, t— szerényen csak annyit jegyzünk meg, hogy magyar intéz­ményeinkkel szembeni hűséges, mindenkor segíteni kész jóindu­latunk ma is Változatlanul fennáll s ezt szem előtt nem tartani, fontolóra nem venni, döntő érvvül asztalra nem tenni ezen a kon­vención : súlyos hiba lenne! Amidőn teht a jó Isten áldását kérjük a William Penn Fra­ternális Egyesület XXIV. nagygyűlésére és jó munkát kívánunk a nagygyűlés alkotó tagjainak, arra kérjük a tisztelt delegátuso­kat, hogy minden olyan kérdésnél, ahol magyar ügyről, magyar kulturmunkáról és — nem tuolsó sorban: a mi régi, hűséges ma­gyar sajtónkról van szó — hallagassanak magyar szivünk sugal­latára s a tárgyalásoknál, szavazásoknál, aszerint cselekedjenek! Bizonyos, hogy Magyar-Amerikában senkit őket ezért meg nem fogja róni . . . bizonyos, hogy Isten áldása lesz munkájukon. Csalások a magyar bélyegekkel Ft. Béky Zoltán püspök Eisenhower elnöknél Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS MIÉRT ÉPPEN A HOLDBA? A magyarországi “Philatelia” bélyegterjesztő központ a mav­­gyár postabélyegek belföldön és külföldön való eladásával foglal­kozik és igy a kormány egyik fontos valutaszerzési szerve. jV szervezet a postával és az állami nyomdával együttműködve ter­vezi, nyomtataja és árusítja a magyar bélyegeket. Külföldön ügynökök segítségével látja el magyar bélyegekkel a kereske­dőket. Működését eleinte állami jóváhagyással végezte, később a vezetők egyéni akciója révén a nagyarányú csalások sorozata jellemezte. Megtörtént, hogy a Philatelia vezetője összebeszélt az álami nyomda egyik vezető­jével és egy postai aligazgatóval és közösen csempésztek külföld­re és adtak el uj, még sem sem jelent bélyegsorozatokat. Csak hosszú vizsgálat után jöttek rá a csalásra. Mivel azonban a csalá­sok folytán a nyugati piacot el­árasztották hamisított, valami­kor igen keresett magyar bélye­gekkel, a nyugati bélyegkeres­kedők bizalma a magyar bélye­gek iránt megingott s a magyar bélyeg-valuta értéke erősen le­csökkent. A bélyegekkel való csalás a kommunista - Magyarországon már több mint egy évtizedes dicstelen múltra tekinthet visz­­sza. Annakidején a Roosevelt­­sorozattal kezdték, amely bélyeg­sor hivatalosan 1947 junius 11- én “jelent meg” Magyarorszá­gon, hat nappal azelőtt azonban, junius 5-én New Yorkban, a Gimbels áruházban már meg le­hetett vásárolni ... (Az ameri­kai Scott katalógus ezt a magyar bélyeget nem is ismeri el postai célra kiadott rendes bélyegnek). 1950-ban kiadtak egy bélyegso­rozatot a Nemzetközi Gyermek­nap alkalmából. A sorozat mind­egyik értékén különböző “bölcs mondások,” felírások vannak. A 60 filléresen eredetileg ez állt: “Utánpótlások a jövő harcai­hoz.” Aztán rájöttek, hogy ezzel nyíltan hirdetik azt, hogy a gyermekeket jövendő ágyutöRe­léknek tekintik és sietve ezt a bé­lyeget, illetve a sorozat uj 60 fil­léres értékére ezt írták: “Szabad hazában boldog ifjúság.” A ma­gyar Philatelia Vállalat hivata­los katalógusában azonban az e­­redeti “tévnyomást” még csak meg sem említik, holott abból került külföldre is bőven. Mert —ugyebár—a valutára szükség van ... A világ csaknem min­den bélyegkatalogusában meg van említve ez a rönda bélyeg, csak a magyarországiban nincs. (Bélyegpiaci értéke ennek ma kb. $25.00). Valamikor a magyar bélyeg az egész világon kedvelt, keresett volt bélyeggyűjtő körökben és a kereskedők is szívesen fogalkoz­­tak vele. Ma oda züllött a ma-A Kruscsev találkozó előesté­jén vettük a hirt, hogy Ft. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyház püspöke, az amerikai protestáns és ortodox egyházak püpökeivel külön ki­hallgatáson jelenik meg a Fehér Házban Eisenhower elnöknél. Béky Püspök az egyetlen ma­gyar egyházfő, aki abban a ki­tüntetésben részesült, hogy ezek­ben a váltságos időkben az elnök elé juthat. Béky püspök fanati-EMELKEDIK A POLÍÓ­­MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA PESTEN Mig az ország egész területé­ről csak szórványosán érkeznek hírek gyermekbénulási megbete­gedésekről, Budapesten az utób­bi időben emelkedik a megbete­gedések száma. Az emelkedést a hatóságok szerint az okozza, hogy a fővárosban sok gyerme­ket nem vittek el az u.n. “köte­lező” oltásokra. RÉVAI JÓZSEF HALÁLA A Rákosista magyar kommu­nista csoport vezető személyisé­ge, Révai József volt művelődés­ügyi miniszter és a Szabad Nép volt főszerkesztője nemrég, 61 éves korában meghalt. Tekintet­tel arra, hogy a vörös nagysá­gok természetes halála ritkaság számba megy, temetésének a ha­zai kommunisták nagy feneket kerítettek. Az elnöki tanács kü­lön bizottságot küldött ki au­gusztus 7-én történt temetésé­nek megrendezésére. A magyar nép nem felejtette el, hogy Révai József volt a leg­gonoszabb kommunisták egyike, aki már az 1919-es gyászosemlé­­kü kommunista diktatúra idején a “dögölj meg anyám, dögölj meg első tanítóm” kezdetű aljas gyár bélyegkiadás a vörös Ma­gyarországon, hogy az állam e­­gyik fontos pénzszerzési forrá­sának tekintik, hivatalosan és nem-hivatalosan spekulálnak ve­le és csalnak, ahogy tudnak. A nyugati bélyegkereskedők már valósággal irtóznak az újabb és újabb, tömegével gyártott ma­gyar bélyegektől s az amerikai kereskedők legnagyobb része nem is foglalkozik ujkiadásu magyar bélyegekkel. Többek kö­zött ezt is a kommunistáknak köszönhetjük, akik mindent, a­­mi nekünk szép volt, szent volt, tönkre tesznek, elpocsékolnak ... kus magyarságáról, a leigázott és szabadságukért harcoló né­pekért folytatott küzdelméről megvagyunk győződve. Egyházi, világ fórumokon is vétizedek óta harcol a leigázott magyarság szabadságáért és igaz ügyéért. Béky püspök a leigázott ma­gyarság igaz ügyét külön memo­randumban t£rja az elnök elé. Nagy hivatása és missziója re­méljük legalább valamelyes si­kert fog eredményezni. verset irta az akkori “Vörös Ujság”-ba. POLITIKAI RABOK A DOROGI BÁNYÁKBAN Dorogon a 12-es és 14-es ak­nában újra politikai elitéltek dolgoznak. A két akna Csolnoki bánya néven ismeretes és 1956- ig szintén politikai foglyok vol­tak a bányászok. A munkaviszo­nyok a csolnoki bányában az or­szág többi bányájához viszo­nyítva jelenleg is a lehető leg­rosszabbak. Mindkét aknában térdig érő vízben dolgoznak a ra­bok. A 14-es aknában most már helyenként derékig ér a viz. A rabok szállása egy magaslaton fekszik és területe szöges drót­kerítéssel van körülvéve. IDEGBAJOS PARASZTOK A GYŐRI KÓRHÁZBAN Egy nyugati látogató szerint a győri kórház tele van idegba­jos parasztemberekkel, akik a termelőszövetkezeti hajsza kö­vetkeztében szerezték bajukat és igy kerültek a kórházba. Ez év márciusában számos, súlyos se­bekből vérző parasztembert szál­lítottak be, akiket a rendőrség összevert, mert nem voltak haj­landók belépni a termelőszövet­kezetekbe. Májusban már tele volt a kórház idegbeteg parasz­tokkal, akik a kollektivizációval kapcsolatos izgalmak folytán lettek idegbajosok. Felhívás a William Penn Fraternális Egyesület Tagjaihoz Ezúton értesítjük tagtársain­kat, hogy az Egyesület trentoni fiókja a nyári hónapokban nem tart gyűlést. Legközelebbi fiók­­gyülésünket szeptember 20-án fogjuk tartani a szokásos idő­ben. Tagtársi tisztelettel, a Vezetőség. Fénykép-felvételek rakétáról Az amerikai légierő nyilvá­nosságra hozta a legutóbbi Thor rakéta kilövésekor készült felvé­teleket a Földről és a Napról. A rakéta 470 kilométeres magas­ságot ért el. Egy 16-milliméterés filmmel dolgozó fényképezőgép volt a rakéta fejébe beépítve. Nyólc-perces film készült, miu­tán a rakéta kupakja levált a ra­kéta testéről. Magyar “Sajtónap” Bethlehemben A “Bethlehem! Híradó” c. lap­társunk szeptember 6-án, va­sárnap a Flickinger Groveban Saucon Park, Bethlehem, Pa.) nagy pikniket, Sajtónap-ot ren­dez. Az alkalom főszónoka Msgr. Varga Béla, a Magyar Bizottság elnöke lesz. Mi újság Trentonban ? TENSZLER ANTAL, 435 Adeline St. honfitársunk, aki Zemplén megye Céke községből 1910-ben érkezett Amerikába, a múlt héten ünnepelte 80-ik szü­letésnapját. Tenszler Antal az óhazában az asztalos mestersé­get sajátította el. Mint segéd sok helyen dolgozott, mig megszerez­te müasztalos mesteri oklevelét. Utána katonai szolgálatra vo­nult be és mint élelmezési tiszt­­helyettes teljesített katonai szol­gálatot. Leszerelése után saját műhelyt nyitott és ezt mindad­dig tartotta fent, mig ki nem vándorolt Amerikába. Az ujha­­zában is, mint elsőosztályu szakember tanult mesterségében helyezkedett el és ebben dolgo­zott nyugalomba vonulásáig, 1956-ig. Fél évszázados ittartóz­­kodása alatt sohasem feledke­zett meg szülőhazájáról. Minden magyar ügynek lelkes vezetője és támogatója volt és még. ma is az. A Verhovay és a Rákóczi- William Penn testvérsegitő e­­gyesületnek elnöke, illetve tiszt­viselője volt. A Szt. István egy­háznak hűséges tagja. Érdemek­ben dús jeles honfitársunknak sok-sok egészséget kívánunk és adja a jó Isten, hogy még sokáig közöttünk lehessen jóbarátai, tisztelői és az összmagyarság örömére. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapjg pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Vonuljon ki az orosz Magyarországból! Nem tudjhk, mikor kezdődött. Eleinte csak puszta kíváncsiság ösztökélte az embert arra, hogy a világűr titkait fürkéssze. Ma­napság már ott tartunk, hogy komolyan próbálunk a holdba menekülni. Tény az, hogy a sötét középkor óta egyetlen generá­ciónak sem volt annyi megoldás­ra váró problémája, mint éppen nekünk; akik a harmadik világ­mészárlás határán vonszolj uk tovább, ami belőlünk maradt. A középkor az ökrösszekér korsza­ka volt. Akkor még lehetett a ko­lostorba menekülni a való élet kilátástalansága elől. Ma a ko­lostorok omladozó falai fölött gyors gépmadarak száguldanak. Menekülni csak sokkal mesz­­szebbre lehet . . . VAN ITT IS TENNIVALÓ A menekülés vágya itt van körülöttünk. Az irodalom mai művelői vakon firkálnak egy á­­lomvilágról. Zenészei süketen komponálják azt a hangos zene­bonát, amellyel a való élet jaj­­kiáltását akarják tulfyarsogni. Tudósaink sem találnak tenni­valót ezen a földtekén. Az alko­tó géniusz nem az e földön való jobbulásunkon fáradozik, hanem olyan ördöngős masinákat ter­vez, amelyekkel innen elmene­külhetünk. Mi, gyógyíthatatlan optimisták: továbbra is csökö­nyösen ragaszkodunk ama rög­eszménkhöz, hogy ‘kevesebb fá­radsággal lehetne itteni problé­­máinkát megoldani. Baj az, hogy olyan keveset tudunk, hogy kon­krét ajánlatokat nem igen tehe­tünk. De mi legalább próbáljuk. Ott van például >Nikita. Re­méljük, hallottak az illetőről. Néhanapján mi is megemlítjük a vén csibészt ebben a rovatban. Lengyelországi diadalutján u­­gyancsak tele volt panasszal. A veséjét fájlalta. Hatalmas kény­­ur az a Nikita. Egyet füttyent: irók, zenészek és tudósok per­dülnek táncra. De nem tud a ret­tentő hatalommal ésszerű dolgot produkálni. Milliárd rubeleket ad arra, hogy jobbsorsra érde­mes tudósok idomított kutyákat küldjenek a holdba. A veséje pe­dig tovább nyilallik. Mégsem ad a tudósoknak időt arra, hogy va­lamit csináljanak a komisz musz­ka gabonapálinkával, ami a ve­séjét tönkre marta. Mivel illik egyenlő mértékkel mérni: merészeljük megemlíte­ni, hogy a mi szénánk sincs egé­szen rendben. Nem tudjuk, mennyibe került a karácsonyi üdvözlet, amit a múlt évben küldtünk vissza a világűrből. Egyben azonban bizonyosak va­gyunk : mialatt az idomított ma­jom a világűrben kocsikázott, jónéhány amerikai nyugdíjast temettek el. Amig dolgozott, fi­zette a biztosítást. Mikor meg­öregedett, egyetlen biztositó sem vette fel. A sovány kis nyugdíj­ból vagy kenyérre telik, vagy pa­tikára és orvorsra. Mindkettőre nem futja. A menekülés lázában, a mi kongresszusunk ugyancsak megfeledkezett róluk. Miért ép­pen a holdba? Akad itt is elég tennivaló. Ha otthonunknak ez a földteke adatott, inkább arra használjuk zsenialitásunkat, hogy életünket itt tegyük elvisel­hetőbbé. NEM KELL LENGYEL ZSIDÓ Novemberben lesznek a parla­menti választások Izraelben. Meir Vilner izraeli kommunista vezér levelet irt az ugyancsak függő helyzetbe került függet­lennek. Célzunk itt természete­sen Wladislaw Gomulka lengyel kommie vezérre, aki belpolitikai okokból szeretne a lengyel zsi­dóktól megszabadulni. Az utolsó három évben 60,000 zsidó kapott engedélyt arra, hogy a bolsi len­gyel paradicsomnak hátat fordít­va, Izraelben kezdjen uj életet. Az izraeli kormány és a világse­gély tette ezt lehetővé. Eddig az izraeli bolsik sem láttak különb­séget lengyel és egyéb bevándor­ló között. A most érkezett levél­ben azt követelik Gomulkátóh hogy ne küldjön több zsidót Iz­raelbe. Semmi esetre se engedje ki őket a parlamenti választások előtt. A nagyon titkos levélben az o­­kok is fel voltak sorolva. Egyik és legsúlyosabb kifogás a lengyel zsidók ellen, hogy nem tűrhetik a bolsiszagot. Alig melegedtek meg Izraelben, máris kellemetlenked­ni kezdtek a Kremlin ottani ügynökeinek. Múlt májusban voltak a szakszervezeti választá­sok. Mint másuttt, úgy ott is be­furakodtak a kommiek a vezető­ségbe. A választások után kívül találták magukat a hűvös olda­lon. Meir Vilner levele ezt a ka­­lamitást az újonnan érkezett lengyel bevándorlók szavazatai­nak tulajdonítja. Arra kéri tehát a függő függetlent, hogy ne küldjön több bolsiellenes szava­zót. így is nagy bajokra van ki­látás a novemberi választásokon. Lehet, hogy tévedünk, de úgy rémlik nekünk, mintha Pesten egyes tudákosok azt akarták volna elhitetni velünk, hogy minden zsidó kommunista . . . MÁS ZSEBBŐL FIZET Lengyelország feldarabolásá­nak egyik bűnrészese, Hitler Adolf nem mert a világ itélőszé­­ke elé állni. Önkezével vetett vé­get életének a berlini kazama­tákban. Sztálin és bűntársai a­­zonban maguk alkotják az itélő­­széket. Lehgyelország úgyneve­zett “orosz” részét véglegesen bekebelezték a Szovjetbe. Bufe­­lejtőül mások zsebéből fizettek kárpótlást az annyiszor feldara­bolt lengyeleknek. így lett a szin­­német Szilézia és Pomeránia, Lengyelország része. Hét és fél millió lengyel vándorolt a szov­jet oldalról az Oder és Niesse fo­lyók által határolt két német tar­tományba. A németség nyugat­ra menekült. Az elmúlt héten 200,000 sziléziai német tüntetett a nyugatnémet Kqlnben. A ha­zájukat követelik vissza. Nem véletlen az, hogy a demonstráció éppen akkor folyt, amikor Nixon alelnök, Gomulka lengyel bolsi vezérrel tárgyalt. És a napirend egyik pontja Szilézia és Pomerá­nia kérdése volt, aminek bekebe­lezését Amerika sohasem ismer­te el. Mi magyarok, akik oly sokat véreztünk a németség elnyomása elleni harcban, természetesen a lengyelekkel szimpatizálunk. Hi­szen alig van magyar család, a­­melynek ne lenne ‘szky’-vel vég­ződő rokona. Leszármazottai a­­zoknak a lengyel hazafiaknak, a­­kik Magyarhonban leltek mene­déket és jó magyarok lettek. Nem hisszük, hogy a más zsebé­ből való kárpótlás fizetése a bé­ke útja lehessen. Ha a népek ön­rendelkezési joga a németekre HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL American Ín Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Thumbnails
Contents