Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-06-19 / 25. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. ]. YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 257 SZÁM Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. JUNIUS 19 , I _______ ■ ■■ --- ■■■ ' ■■■ —« 1 “MINDENKI KAPOTT P0LI0-OLTÁST, CSAK APA NEM!” Gondolkozz . . . marad Magyarországon, — ez 3 Neue Zürcher Zeitung cimü hires svájci lap értesülése. Nemrégiben 17,000 katonát hazahívott a szovjet hadveze­tőség, Hruscsov pedig a minap jelentette be, hogy egy hadosz­tályt Magyarországról kivon­nak. 50,000 muszka katona! Egyes vélemények szerint a Szovjet főemberek újra csak hazudnak, mert • legalább két­szer annyi orosz katonának kell lennie Magyarországon. . . . Lehet. A moszkvai vörösek úgyszólván mindig hazudnak, a szavukon elindulni nem le­het és éppen ez az újság fi­gyelmeztette és figyelmezteti a magyarokat, hogy Magyaror­szág megrontóinak egyetlen szavát se fogadjuk el teljes ér­tékűnek. De kénytelenek vagyunk fel­tenni a kérdést: miért volna ma szükség több muszka kato­nára Magyarországon? A mai modern fegyverzettel felsze­relve még ennél kevesebb is elég a lázongó magyarok fé­­kentartására. Romániából kivonják a vörös légiókat ha igaz, ha a moszkvai beje­lentésnek hinni lehet. Nem ma­rad ott egyetlen fia muszka ka­tona sem. Erre is csak azt mondjuk: lehet. Elvégre Ro­mánia állapotában változás nem áll be, továbbra is szovjet járszalagon marad. Baj esetén a Besszarábiában, Bulgáriában és Magyarorszá­gon állomásozó vörös hadsereg órák alatt Bukarestben terem­het. Hruscsov azonban feltéte­lezi, hogy nem lesz baj. Romá­niában a románoktól nem kell félni. Rövid történelmük során hosszú lista tanúskodik arról, hogy nyíltan még sohasem szálltaik szembe semmiféle ellenféllel. Csak akkor támad­tak, ha az ellenfél jóval gyen­gébb volt, vagy a figyelme másfelé irányult. A régi recept nem újítható meg, szovjet vo­natkozásban. A romániai magyarok nem bolondok, hogy maguk alatt vágják a fát — igy okoskod­nak Moszkvában. Az erdélyi magyarokat közvetlenül a há­ború után a szovjet hadsereg mentette meg a teljes vagy részleges kipusztitástól. A “Maniu-gárditák” néven is­mert terror-szervezet már per­zselte a falvakat s irtotta a ma­gyar népet, amikor az erdélyi magyarok segítséget kértek a megszálló szovjet haderő pa­rancsnokától. Ez bizony történelmi tény. S az is történelmi tény, hogy Moszkva akarata folytán kap­tak a székelyek autonómiát. Nem ér semmit? Lehet. De egyszer az európai végső ren­dezés során, ha majd minden nép szabad lesz, a székely au­tonómiát elsőrangú fegyver­ként lehet használni a nyugati államférfiaknál. Lehet, hogy csak névleges jelentősége van a székely auto­nómiának, de ne felejtsük el, hogy a két világháború közt a Nyugat még egy ilyen névleges rendezésbe sem ment bele. Genfben a kisebbségi sérelme­ket meg sem hallgatták és soha tisztességesen ki nem vizsgál­ták. Mi csak azt mondjuk a szé­kely autonómiáról: *a Nyugat többé nem dughatja be a füleit a jogos erdélyi követelések előtt, mert még a ^Szovjet is hajlandó volt ezek'egyrészét — legalább névlegesen — tel­jesíteni. lm, ezért vonja ki Hruscsov haderejét Romániából. Romá­nia nem veszélyes terület. Bez­zeg nem úgy Magyarország. Lecsapolják a Hansági mocsarakat s mint minden nagyarányú munkát, ezt is részbe,n kény­szermunkával végezteti a bu­dapesti kormány. Az egyete­mistákat és a középiskolásokat vezénylik oda. Sátortáborok­ban laknak ott és “jó, ütemes” munkával megpróbálják a megmozgatásra váró 900 ezer köbméter föld egyrészét kiter­melni. Állítólag cipőt és ruhát kap­nak a tanulók, de fizetést nem. Atomerővel hajtott rakéták Kormányunk külön húszmillió dollárt kért a'Köhgrésszustól az atomerővel hajtott rakéták elő­állítására és mielőbbi tömeges gyártásának megkezdésére. Ez­­ideig a kormány meglehetősen közönbös volt e tervvel szem­ben, mert az volt a nézete, hogy a meglevő ismert robbanószere­ket kell fejleszteni és használni. Most azonban meggyorsított programmal láttak neki az a­­tomerő ilyenszerü felhasználá­sának. Tavaszból a télbe... GYÓNI GÉZA orosz hadifogságban irt verse Most tavasz jön, a virágzászlót Lengetik már a szép magyar fák. S minket telével, vad szelével Messze pusztán vár orosz rabság. Magyar tanyákra március Virágos, ággal most köszön be. S jaj, minket, minket vár a tél. Miniden szabadság temetője. Magyar országút jegenyéi Mint bánat orgonái zugnak —' S magyar tanyákra elviszik Szelekre bízott sóhajunkat. Kik tavaszból a télbe mentek, Majd visszatérnek a rabok. Győzelmi zászlós szent magyar fák, Csak addig virágozzatok! “Apa” ebben az esetben a 36 éves James Wood, a michigani Charlotte városból, aki gyer­­mekparalizist kapott tavaly. Ma “vastüdő”-ben fekszik, mert csak beszélt róla, hogy beolttat­­ja magát, de sohasem tette meg. Az apa tudta, hogy milyen végzetes következményei lehet­nek a gyermekparalizisnek, mert hat kis gyermekét sietett beolttatni s úgy tervezet, hogy ő és felesége rövidesen szintén a­­láveti magát az oltásoknak. Ta­valy áprilisban egy este felöltö­zött, feleségével együtt, hogy ebből a célból átmenjenek a kli­nikára. Szerentcséletlenségükre Romániából kivo­nul a Szovjet...? Valami ócska trükk huzód­­hatik meg amögött, hogy a Szovjet kivonja csapatait Ro­mániából. Arról nem szól a moszkvai jelentés, hogy ugyan­ezt tennék a mintegy 70,000 főnyi magyarországi szovjet csapatokkal is. Miért hát ép­pen Romániából? Vagy talán a románok nagyon is megbízha­tónak bizonyultak a Szovjet számára, mig a magyaroktól minden pillanatban tartaniok kell? Lehet. Mert az bizonyos, hogyha az utolsó szovjet kato­na is elhagyná Magyarorszá­got, Kádár, Münich és a többi moszkvai bérenc napjai meg lennének számlálva! A vasfüggöny mögötti or­szágok kormányfőit raportra rendelték Moszkvába s az ot­tani “tanácskozások” után ad­ta hírül a Szovjet, hogy kihúz Romániából. Akaratlanul is az erdélyi magyarság jut most az eszünkbe: Vájjon milyen válto­zást jelent majd ez az ő szá­mukra — a két ellenség közül az egyik távozik az országból s most majd csak a kommunis­ta maszlaggal elkábitott ro­mánok lesznek az urak és pa­rancsolok azon a földön, mely­nek székely-magyar népe ezer esztendőn át, inváziók, tatár, török, osztrák dulásokon át is mindig “állta a sarat,” magyar volt izig-vérig s magyar lesz, amig egyetlen góbé legényke is marad még ott! Szörnyű elnyomatásban él a székely nép . . . hallgatásra kényszerítve, de összeszoritott ajakkal, dacosan néz szembe ma is a “helyzet uraival.” (Ahogy egy öreg székely mon­dotta egyszer: “Mióta azt a francos Nagyrumániát hez­­zánk akasztották, münköt már a nyári nyüvek es kikezdték! De azért még élünk! ...” — Szerk.) azonban barátok állítottak be hozzájuk és a klinikai látogatás elmaradt. Azután megint más és más jött közbe, úgy hogy soha­sem kapták meg a védőoltást. Szeptemberben azután súlyos rohamot kapott az apa, az egyet­len a családban, akit ez a ször­nyű betegség ért. Szerte az országban, sokmillió apa és anya ugyahlyen vseszély­­nek teszi ki magát. Túlságosan el vannak foglálva. Más fontos teendők veszik igénybe őket. El­felejtkeznek arról, hogy az oltás segítségével, amely biztos, gyors, fájdalommentes és olcsó, életüket s testi épségüket ment­hetik meg. Azzal, hogy pár per­cüket nem áldozzák fel ma, el­veszthetik képességüket arra, hogy családjukat fenntarthas­sák, melyért pedig talán életü­ket is feláldozzák. A fentemlitett Mr. James Wood, üzenetet küld minden a­­pának és anyának Amerikában. Amikor feleségére és újszülött gyermekére tekint az ‘iron lung” belsejéből, amikor kétségbeesik annak a 8 embernek a jövőjén, akiket neki kellene eltartania, igy szól: “Ne tegyük ki magun­kat és családunkat ennek a ször­nyű kockázatnak . . . azonnal oktassuk be magunkat . . . ma, mielőtt elkéstünk volna!” KÉSZÜL ik H0LD-LÖVEG! Army-körökből kiszivárgott hírek szerint az első amerikai hold-löveget már ez év augusz­tusában kilövik s utána még két “sputnikot” küldünk a holdba; egyet szeptemberben, a másikat pedig októberben. A hirt, hogy a hold-lövegek már készülnek és hogy alig két hó­nap választ el az első hold-ra­kéta kilövésétől, hivatalos hely­ről cáfolják ugyan, de ez a cá­folat valahogy úgy szól, hogy az illető magasrangu katoná­nak “nem volt joga fecsegni.” A Szűz Mária Egylet hírei Betegeink e héten: Burkert Antalné és Juhász György né otthonukban várják felgyógyu­lásukat. A nyári hónapokban nem tar­tunk gyűlést, csakis pénzszedést. Tóth Istvánná, elnök Jónás Józsefné, titkár VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz' Hírek Rabmagyar­országból SVÁJCI TURISTÁRA LŐTTEK A HATÁRŐRÖK Egy svájci turista nemrég meg szerette volna látogatni az andaui hidat, ahol a forrada­lom után a magyar menekültek ezrei jöttek Ausztriába. Ami­kor a határt 56 méterre megkö­­zelitette, idegesen ide-oda fut­kosó magyar határőrök lövöl­dözni kezdtek a svájcira. Egy osztrák határőrt majdnem le­lőttek.» Rechnitz közelében az osztrák lakosság szemeláttára magyar határőr-tisztek lóháton kergettek egy Ausztriába me­nekülni akaró magyar kato­nát. Az osztrák határtól egy pár méternyire lelőtték. A ka­tona azonnal összecsuklott. VISSZATÉRT KÉT NA­GYON UTÁLT KOM­MUNISTA . . . Béréi Andor és Andics Er­zsébet, a Rákosi-rezsim két köz utálatnak örvendő tagja, akik a forradalom kitörésekor Moszkvába menekültek, visz­­szatértek Magyarországra. Bé­réi egy nagy állami üzem igaz­gatását fogja átvenni. A LÁTOGATÓI ÚTLEVÉL MEGSZERZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI A belügyminisztérium a nyu­gati országokra érvényes láto­gató-útlevél kérelmeket kiszá­míthatatlanul és önkényesen végzi. Az utlevélkérelem elbí­rálásánál döntő súllyal esik lat­ba, hogy a kérelmező egy vagy több közvetlen hozzátartozó­val rendelkezik-e otthon. Egye­dülálló személyek csak ritkán kapnak nyugatra érvényes lá­togatói útlevelet. Az útlevél elintézése lassabban és keve­sebb kilátással folyik, ha a ké­relmező maga jár utána ügyé­nek. Az ügyvédek borsos árat kérnek, de szegények ügyeit is elvállalják. Utóbbi esetben a tiszteletdij alsó határa 300 ft. Az utazási költségeket külföl­dön élő meghívó félnek kell befizetnie külföldi valutában. MAGYAR FOGLYOK OROSZORSZÁGBAN Nemrég az oroszok 15 hóna­pos fogság után hazaengedtek néhány felkelőt. Egy Tomszk melletti táborban még több mint 800 magyar szabadság­­harcos van. Több felkelőt az oroszok halálra Ítéltek és kivé­geztek azért, mert a szabad­ságharc alatt oroszok ellen fogtak fegyvert. Az emberi életet nemcsak a mindennapi események irányít­ják és gyakorolnak hatást rá, hanem sokkal inkább azok a lelki faktorok, melyek keresz­­tül-kasul járják az egyén min­dennapi életét. Itt két dologra szeretnénk kitérni: 1. Az ész. 2. Az érzelem. Mind a kettőről igen sokat lehetne írni és beszélni, mi azonban szorítkozzunk csak a legszűkebbre. Az ész. — Az ember értelmi és akaratbeli munkája irányít­ja az'életet, formálja és célsze­­rüsiti azt. A nagy nemzetek éppen úgy, mint a kis népek közössége a családok ezreiből tevődik össze. Az emberi ész törvényeket és szabályokat te­remtett és alkotott, irányítani az embereket, hogy a közössé­gi élet jogot és biztonságot nyújtson mindenkinek, azok­nak is, akik erről nem tudnak, de a közösség tagjai. Az érzelem# lelki tulajdon­ság, mely nagyobbrészt külső behatások eredménye és nem tisztán az ész összeállítása. Te­hát egy olyan eredménye az emberi élet külső eseményei­nek, mely igen nagy hatással tud lenni az emberi ész munká­jára: -Aznérzetem ezenkívül ha­tása alá tudja venni az embe­ri élet testi részét is, melynek eredményei nem egyszer ko­moly betegségek lehetnek. Vagyis, más szóval, az érzelmi világ nem lényeges kelléke az ember életének. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ha van és jót eredményez, nem baj, de egyáltalában nem baj az se, ha nincs. A mai kor dekadenciájának okozója legfőképen az, hogy nagyobb hatással van a ma em­berére a külvilág, mint a belső lelkivilág elhatározása, azaz az ész értelmes munkája. Más­szóval : ott tartunk, hogy a mai kor gyermeke szinte rabságá­ban van azoknak az esemé­nyeknek, amiket a világ mint ilyen, mozin, televízión és más egyéb megnyilatkozásokon ke­resztül kívülről befelé nyújt és azok által tettre kényszerít. Ez az elméleti része eszme­­futtatásunknak. Most jön a gyakorlati része. Vegyük mindjárt a legfon­tosabbat, a családot. Amit mondani fogunk, talán nagyon mélyen fogja érinteni az érze­lemből élő szülőket, de az igaz­ság követeli a szókimondást. A sok bűnözésnek és eltéve­lyedésnek a legfőbb oka a szü­lők érzelmes engedékenysége. Sok szülő a gyermekben nem látja a jövő emberét, akinek kemény harcokat kell majd megvívnia az élettel, hanem egy kis mimózát lát, akinek csak azért enged meg mindent, mert nem akarja őt megszomo­­ritani. Maga a szülő is érzelmi szempontokból vizsgálja meg a helyzetet és azt teszi, amit éppen abban a percben érez, de nem gondol. És vegyük a gyermeket, úgy ahogyan van, Ha kielemezzük a gyermek lel­két és tanulását, akkor rájö­vünk arra, hogy cselekedetei­nek rugója majdnem 90 száza­lékban érzelmi mozzanatokon alapszik. Például:, tanul és közben felcsendül a zene vala­hol. Abban a pillanatban ab­bahagyja a tanulást és odafi­gyel. Vagyis: pillanatok alatt kikapcsolódik az értelmi tevé­kenység a cselekedetből és át­változik érzelmi mozzanatok­ká. Nagyon sok szülő nem em­berré neveli gyermekét, hanem az eljövendő élet színpadjára egy színésszé, aki majd nagy­szerűen fogja megjátszani a szerepét, egyszer úgy mint okos ember (hiányos tudás­sal), másszor mint szülő, apa, vagy anya, adva a komolyat, holott csak egy van a háttér­ben, éspedig az, hogy kényte­len igy tenni, holott jobban szeretné, ha gyermeke nem za­varná kérdéseivel. Nagy tragédia az, ha az ész és értelem háttérbe szorul, aminek csak egyedül van ereje felmérni a való helyzetet és a jövőt úgy irányítani, hogy az értelmes és értékes legyen. Élve eltemetett élet az, ha a szülő annyira rabja tud lenni érzel­meinek, hogy a nagy és döntő pillanatokban érzelmeit követ­ve ítél, vagy ad választ. Innen van a bölcs mondás: “Késő bá­nat eb gondolat!” Az ember életében az érze­lem az a ruha, amit cserélhe­tek, felválthatom színesre és mégis mindig ruha marad, akárkire is huzom fel, mégha bábra is. Az értelem azonban az a láng, mely mindent a maga mezében tüntet fel úgy, aho­gyan van és a színek alatt is meglátja az igazi lényeget. Az a gyermek, akit szülei nem nevelnek az értelem és bölcsesség irányította élet­re, hanem az érzelmek alanyá­vá engednek fejlődni, boldog­sága sírjának" megásóit kapja szüleiben! így fejlődnek ki az­után a hisztérikus és kiállhatat­­lan nyafka emberkék, akik az őrültek házába tudják kerget­ni a tehetetlen szülőket. A példát és nevelést a szülők adják és nem a gyermek! SPEKTÁTOR Illatos levelek... A nyugatnémetországi kato­nák az utóbbi időben illatos le­veleket kapnak, melyek női kéz­írással vanak írva . . . Találká­ra hívják ezek a levelek a ka­tonákat, rendszerint valahová a kelet- és nyugatnémetországi határsáv közelébe. Az ismeretlen nőktől származó leveleket gya­núsnak találták a katonák s át­adták azokat a bonni kormány­nak, amely kiderítette, hogy az oroszok női kémhálózatot épí­tettek ki és “vetettek be” s légy­ott-okkal akarják tőrbecsalni a német katonákat. Figyelmeztet­te a nyugatnémet kormány a katonákat, hogy ne dőljenek be az ilyen szerelmes leveleknek. Jéghullás... Meyersville, N.J. közelében John Sterling farmer mitsem sejtve lovagolt a napfényes u­­ton, amikor előtte alig egy lé­pésre egy hatalmas jégdarab zuhant le valahonnan, “derült égből villámcsapás-szerüen” „ . . A jég olyan erősen megfagyott volt, hogy a földhöz ütődés ere­je sem törte össze. Bevitték a faluba s azonnal jégszekrénybe tették, hogy azt hivatalos vizs­gálat alá vétessék, mert az a gyanú, hogy a jég egy jet-repü­­lőgépbő! kiáramló gőzoszlop le­csapódása, illetve annak meg­­fagyásából keletkezett. Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság 50 ezer muszka katona

Next

/
Thumbnails
Contents