Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-06-05 / 23. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság ~YEÁRT45.~ÉVF0LY AM — NO. 23. SZÁM Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. JUNIUS 5 Gomulka megveti Kádárt-— efelől nincs kétség — de azért leült vele egy asztalhoz, mert igy kívánta Moszkva. S a lengyel Gomulka, a kommunis­ták legokosabbika néha enged Moszkvának, hogy megbocsás­sák neki, amikor nem enged. Más országok mellett Gór mulka Magyarországra is ellá­togatott s igy megértette Moszkva, hogy megvan benne az együttműködési készség. Nyilatkozatot is adott Magyar­­országról és az 1956-os magyar forradalomról. Majdnem Moszkva szája ize szerinti ez a nyilatkozat. De csak majdnem. Gomulka, korunk egyik legna­gyobb rókája, újra remekelt, amikor egyetmást elhallgatott. A magyarországi kommunis­ta nagyságok dicsőítését, pél­dául elmulasztotta. Maga a lengyel sajtó pedig Gomulka látogatását úgy méltatta, hogy az a hagyományos magyar­lengyel barátság jegyében tör­tént. A katonakötelesek számbavétele most megy végbe Magyaror- Sszágon. Az esetnek nem kerí­tettek nagy feneket. Például, az újságokban egy hang sincs az egészről. A"”budapestiek úgy szerez­tek tudomást, hogy a házbizal­mi egyszerűen galléron ragad­ta őket. Megelőzőleg a ház hir­detőtábláján megjelent egy felhívás, hogy a katonaköteles férfiak, a házbizalmi vezetésé­vel jelenjenek meg az illetékes kiegészítő parancsnokságon. Nemcsak a sorozásra kerülő férfilakosságot veszik számon, hanem 55, illetve 60 éves korig mindenkit. A jelentkezési köte­lezettség általában nagy izgal­mat keltett. Az a vélemény ala­kult ki, hogy ilyen formán meg vizsgálják mindenki személyi igazolványát és a rávezetett diszkvalifikáló megjegyzése­ket újra kartotékba szedik. Ezek a kartotékok — pesti vé­lemény szerint — a forradalom alatt eltűntek. Szerintünk a férfilakos­ság számbavételét egyszerűen az indokolja, hogy maga a bu­­dapsti kormány sem tudja, hány férfi hagyta el az orszá­got, az 1956-os forradalom kö­vetkeztében. Különféle lajstro­mok, kartotékok elvesztek, vagy megsemmisültek akkor és ezeket most pótolni kell. A pesti lakosság irtózik a szám­bavételtől. Érthető. Egyel több nyilvántartásban szere pelni nem boldogító tudat. A francia eseményeket nem túlságosan ‘szívják mell­re’ Washingtonban. A jelek arra vallanak, hogy erőskezü kormány váltja fel Pflimlint. Washingtonban az a vélemény alakult ki: ha a franciáknak ez jó, hát akkor nincs semmi baj. Olyan levest esznek, mint amilyent főznek. Washingtonnak ez a maga­tartása nagyban egyszerűsíti a francia helyzetet. Az amerikai kormány nem pártfogol senkit, sem De Gaulle-t, sem mást s ha a franciák nagyon okvetet­­lenkednek, hát ennek ők isszák meg a levét. Ha De Gaulle vagy bárki más azt hiszi, hogy jelen körülmények között Franciaország az Egyesült Ál­lamok csatlósa, akkor próbál­ja meg egyedül. Igen gyorsan rájönnek valamire a párizsi okosok. Arra ugyanis, hogy Amerika árnyékában a világ hajlandó nagyhatalomnak el­fogadni a hanyatló Franciaor­szágot, de ha egymaga merész­kedik a színre lépni, ez a nim­busz elvész, eloszlik, mint a buborék. Merthát voltaképen ilyen madár, hogy ‘francia nagyhatalom’ már nincs is. Háborús kilátások? Egyelőre nincsenek. Illetve, nem szaporodtak meg. Mert háborús kilátások, bizonyos fokig mindig vannak. Ezek nem tűnnek el, még a hidrogén­bombával sem. Sztrájkok? Nagy szrájkok nem lesznek. Mindenki köl­csönt vesz fel, mert most a leg­könnyebb. Az állami, városi önkormányzatok — úgyszól­ván kivétel nélkül — kölcsönért folyamodnak. A magánosok szintén. A házvásárlás iránti érdeklődés nő. A részvények szilárdak. Mindez azt mutat­ja, hogy az amerikai gazdasá­gi életbe vetett bizalom egyál­talán nem rendült meg. Az adócsökkentésből aligha lesz valami. Ha lesz is, nem olyan mértékben, ahogyan azt remélni lehetett, még csak pár héttel ezelőtt is. A kormány úgy látja, hogy az adócsök­kentés nem használna senki­nek. . . . Örüljünk? HAJDÚ K. GYÖRGY HAZAÉRKEZETT EURÓPAI ÚTJÁRÓL Haydu K. György, a közis­mert plainfieldi magyar gyá­ros, az Amerikai Magyar Szö­vetség országos elnöke a közel­múltban érkezett haza Euró­pából, ahol közel három hetet A TEJUT Valahol messze távol, keletre fekvő tájon, hol gyermekidőm színes álma él, esténkint egy asszony jár tejér’. Áldja meg az Isten öt ezért, s mindenért. Kiséri hü kutyája, s fülét ha megcibálja, hűtlen fiával ekkor társalog, akihez már nem mehet gyalog. Vigasztalja Isten őt ezért, s mindenért. Kis kannája kezében. A két fia eszében. Ilyenkor szegény arról nem tehet elhullat kis könnyet és tejet. Áldja meg az Isten őt ezért, s mindenért. És lassan, amint térül, a táj is besötétül. S hogy gonddal-bajjal eltipeg tova, ezüstcsikos lesz az u<t pora. Áldja meg az Isten őt ezért, s mindenért. Nagy esti égmezőben, anyámat keresőben ha szemem csillagfénytöl könnybe fut, ő megy ott, hol ragyog a tejut. Áldja meg az Isten őt ezért, s mindenért. IVÁNI ZOLTÁN. HAYDU K. GYÖRGY töltött. Európai útja során, amit a tengeren át oda-vissza repülőgépen tett meg, meglá­togatta Németországban a hi­res Hanover-i ipari vásárt, va­lamint Belgiumban a' brüsszeli világkiállítást. A kiállításon részt vett a “New Jersey Na­pon” azokkal a new jerseyi üz­letemberekkel együtt, akik Meyner kormányzót erre az al­kalomra elkísérték és a meg­nyitó ünnepségen államunkat képviselték. Lapunk számára adott be­számolójában Haydu György különösen kiemelte az európai ipar fejlettségét és felkészült­ségét arra, hogy az egész világ­gal kereskedelmi és üzleti ösz­­szeköttetést tartson fenn. Igen értékes kapcsolatok kiépítését indította el Haydu György a hanoveri vásáron, különféle electronic alkatrészeket gyártó német cégekkel, amelyek már­is tekintélyes üzletet bonyolí­tanak le az Egyesült Államok­kal. Brüsszelben a világ összes A RENDSZERES HIRDETÉS kodással határozottan alááss* folytán virágzóbbá teszi az üzle­tét, — mig a folytonos panasz­­azt. népeinek kiállításán, mint ma­gyar embert, elsősorban őt is a magyar pavilion vonzotta. A magyar föld sajátos termékei és a törhetetlen talentumu ma­gyar nép rendkívüli képességei adnak különleges varázst a magyar kiállításnak. A jobb­nál jobb ételektől kezdve a magyar népművészet remek­művein át a nehézipar gépcso­dáiig mindent megtalál a láto­gató, amit ez a kis nép, a világ legjobbjaival versenyezve al­kot, termel és elpusztithatat­­lanul tartja és biztosítja helyét ma is. Hiába próbálják a kom­munisták a maguk eredmé­nyeinek és produktumainak feltüntetni a magyarság alko­tásait, a magyar mindig, min­den kiállításon feltűnt alkotá­saival és csodálatos alkotóké­pességével, amire joggal lehe­tünk büszkék. Száz meg száz kisebb-na­­gyob élmény tette felejthetet­lenné Haydu (Györgynek ezt az útját, melynék befejezéséül Bécsbe is ellátogatott, közel a magyar határhoz, ahová leg­alább a szél elhozott egy kis hazai levegőt.; Rengeteg ma­gyarral találkozott, menekül­tekkel, akik még mindig arra várnak, hogy valamely állam befogadja őket és magyarok­kal, akik már megtelepedtek ott, ahol vannak. Felejthetet­len útjáról tapasztalatokban gazdagodva tért haza a mi Haydu Györgyünk, akit szere­tettel köszöntünk újra itthon s hisszük, hogy a szerzett benyo­mások és ismeretek birtokában közismert lendületességével folytatja vállalatának kibővíté­sét. HÁTRALÉKOS kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­­“előfizetőinket” szeretettel se ezzel is biztosítva legyen! Junius 15-én tartja a Függ. Ref. Egyház évi nagy kirándulását a Wosler’s Grove-ban. Kitűnő zene és ellátás Az év első kirándulását a Re­formátus Egyház fogja tartani junius 15-én a Wosler’s Grove­­ban a Liberty és Cedar Lane ut­cák között. A Református Egyház kirán­dulása minden évben esemény számba szokott menni. Itt szok­tak egymásnak találkozót adni nemcsak a trentoni, hanem a környékbeli városok magyarsá­ga. Ez egyház vezetősége minden előkészületet meg tesz, hogy ez a kirándulás valóban jól sikerül­jön. A zenét Didrencz Gusztáv hi­res zenekara fogja szolgáltatni. Lesz Laci pecsenye, töltött ká­poszta, virsli, ice cream és hűsí­tők. Trenton és környéke magyar­ságát ez alkolnjmal is meghív­ja a RENDEZŐSÉG. Mit csinál Washing­tonban az Amerikai Magyar Szövetség? ÖSSZEKÖTTETÉSEKET te­remt amerikai kormnykörök­­kel, társadalmi központokkal, amerikai sajtóval, rádióval, te­levízióval, keleturópai nemze­tiségek vezetőségével: né­pünk érdekeinek felkarolásá­ra, érdemeinek elismertetésé­re. 531 SZENÁTOR és kong­­resszman közül egyre többel tart fenn közvetlen kapcsola­tot, irodáikat állandóan ellátja magyar vonatkozású adatokkal, felvilágosítással. Akármelyik párt van kormányon, az ameri­kai magyarságnak állandó kép­­iselete Van az Egyesült Álla­mok fővárosában. TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTŐ kongresszusi bizottságok részé­re memorandumokat, törvény­­tervezeteket nyújt be, hogy azok egészben vagy legalább részben bekerülhessenek az amerikai közigazgatás vérkeringésébe és intézményesen, éveken át szol­gálják a magyarság javát. A Szövetség legutóbb három nagy­­fontosságú kérdésben terjesz­tett be ilyen javaslatot a képvi­selőház mindkét házában levő összeköttetései révén: 1) az 1956 ősze óta kedvezményesen bevándoroltak fehér igazoló kár­tyáinak a teljes jogokat nyújtó zöld igazolványra kicserélése ü­­gyében; 2) a születési helyre a­­lapitott bevándorlási kvóta­­megszigorítások eltörlése, illető­leg a családok egymáshoz segí­tése érdekében és 3) az Óhazába küldött szeretetcsomagok érte­kénké a jövedelmi adóból levon­hatósága ügyében. MENEKÜLTEK beengedése érdekében minden összekötteté­sét mozgósította a Szövetség, hogy az Ujhazában uj életet kezdhessenek. Ne feledjük, hogy az amerikai kormány eredetileg 10,000 szabadságharcost akart beengedni, végül is 41-ezret se­gített át a tengeren—beleértve á Jugoszláviából kimentetteket is. A SZABADSÁG eszméjét is állandóan a közvélemóny emlé­kezetébe idézi a Szövetség. Ezt szolgálja a karácsonyi bélyeg is, mely a sarlólkalapács nélküli piros-fehér-zöld lobogó kicsinyí­tett mását eljuttatta a földke­rekség minden tájára. Ugyan­csak ezerszámra került forga­lomba a sok helyszíni felvételt bemutató “No More Comrades’'’ cimü könyc, valamint az “Ana­tomy of Revo’ution” c. szintén angolnyelvü könyv, melyeket a Szövetség önköltségi áron $l-ért hoz forgalomba. Angol anya­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS Nyolcvanhárom vétó Valahányszor az északi sark­menti radár állomások gyanús szovjet repülőgéepket észlelnek, az amerikai gépek azonnal-fel­repülnek, hogy készen várják a jövevényeket. Az amerikai és kanadai északsarki határok a­­zok, amelyeken keresztül a szov­jet orvtámadást várjuk. Ezért kellett nehéz milliókat költeni ennek a radár megfigyelő vonal­nak kiépítésére, amelynek költ­ségeti az Egyesült Államok és Kanada közösen viselik. És ezért kell az északi határállamokban a megfigyelő szolgálat. Közel félmillió amerikai polgár szol­gál díjtalanul ezeken az állomá­sokon, mialatt mi az igazak ál­mát alusszuk. Ez igy megy évek óta. Most egyszerre a szovjet úgy látta, hogy újabb propaganda sikere­ket fog aratni azáltal, ha az é­­szaksarki repülések ellen tilta­kozik. A szovjet megbízott az Egyesült Nemzetek bizottsága e­­lé vitte .az ügyet. Országunk megbízottai ezesetben készen várták a szovjet manővert. Az amerikai delegátus azt javasol­ta, hogy az északsarki vonal az Egyesült Nemzetek ellenőrzése alá kerüljön. Ezt a javaslatot a bizottság egyhangúan elfogadta. A szovjet delegátus pedig élve a vétójoggal, megvétózta a hatá­rozat végrehajtását. Ez volt a nyolcvanharmadik eset, hogy amikor a szovjet megvétózott egy többségi hatá­rozatot. Ebből két dolog válik nyilvánvalóvá. Az egyik, hogy hiba volt az Egyesült Nemzetek megalakítása idején vétó-jogot adni a biztonságil bizottság tag­jainak. Itt az ideje, hogy a vétó­­pogot megszüntessék. Az is ki­derült, hogy a szovjet nem haj­landó megengedni az északi ha­tárok nemzetközi ellenőrzését. Tehát valóban készül az orvtá­madásra. KOSSUTH PRÓFÉTAI JÓSLATA Betüről-betüre idézzük Kos­suth Lajos ittlétekor elmondott és írásban is kiadott egyik be­szédének. egy részét. Megdöb­bentő jóslat: “Az orosz diplomácia soha­sem dicsekedhetnék nagyobb győzelemmel, mintha sikerülne rábeszélni az Egyesült Államo­kat, hogy ne törődjék az ő cél­jaival, miszerint Oroszország u­­ralkodó hatalom kíván lenni Európában, uralkodó hatalom Ázsiában, uralkodó hatalom a Földközi tengeren. Ez valóban nagy diadala lenne az egész em­beriségre, de senkire sem olyan borzalmas, mint éppen az önök jövőjére. Minden más okoskodás hiábavaló. Uraim, az orosz ab­szolutizmus és az angolszáz al­kotmányosság nem versengő, ha­nem egymással szemben álló e­­rők. Sokáig nem látezhetnek egymás mellett, önök talán azt hiszik, hogy egy ilyen diplomá­ciai diadal lehetetle Amerikával szemben? Sajnálom, de ki kell mondanom, hogy egy ilyennek a lehetőségét segíti elő egy olyan felfogás, amely Amerika külpo­litikáját az ország földrajzi ha­táraihoz szabná. Biztosak le­hetnek Önök afelől, hogy ami­kor az oroszok a szabadság szel­lemét kiirtották, abban a pilla­­natban, amikor a kontinens min­den ereje fölött rendelkezni fognak, önök ellen fognak for­dulni. Talán nem fogják flottá­jukat és hadseregüket az Óceá­non keresztül vezetni, de először Hungarian Hours — RÁDIÓ Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. majd tönkreteszik az önök pros­peritását, megbénítva kereske­delmüket, kizárva azt az euró­pai piacokról. Ahol egy despota hatalom megveti a lábát, ott a szemben álló lebukik. Az ég nem köthet kompromisszumot a po­kollal!” 4-CENTES LEVÉL Augusztus 1-től kezdve a le­velekre az eddigi 3-centes he­lyett 4-centes bélyegeket fo­gunk ragasztani, igy döntött a washingtoni törvényh ozás mindkét háza. A postadijak és a postai alkalmazottak fizeté­sének emeléséről szóló törvény végleges szövegezését most ké­szítik s arra aztán már csak az elnök aláírása kell. A közön­séges levélre unciánként 4 cen­tes bélyeg kell augusztus 1-től kezdve, a repülőpostai levelek portója 7 cent lesz az eddigi 6 cent helyett, a levelezőlapok viteldija pedig 3 cent lesz. Más díjemeléseket is eszközölnek, amikről részletesen be fogunk majd számolni. (Akinek sok 3-centes hasz­nálatlan bélyege van, vagy 6- centes repülőbélyege, az majd 1-cenets bélyegeket szerez be s melléjük ragasztja a levélre, ennyi az egész. Megjegyzendő — s ezt különösen uj-amerikás testvéreink figyelmébe ajánl­juk — hogy “Air Mail” fel­­irásu repülőbélyeget egyszerű levélre tenni nem szabad, a re­­pülőpóstára szánt leveleket vi­szont nem “Air Mail,” vagyis egyszerű postabélyeggel is el­viszi a posta. Nagyon sokan vannak, akik ezt nem tudják s ezért lapjainkban már több­ször ismételtük ennek hangoz­tatását. — Szerk.) A Szűz Mária Egylet hirei Betegeink e héten: Juhász Györgyné, ki a St. Francis kór­házban, azonkívül Szabó Ist­vánná, Mr;?. P. Ogliarulo és Burkert Antalné, kik ottho­nukban várják felgyógyulásu­kat. Tóth Istvánná, elnök Jónás József né, titkár

Next

/
Thumbnails
Contents