Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-05-29 / 22. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Ten Cents per Copy—32.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. MÁJUS 29 A francia drámát ARANYLAKODALMAS HÁZASPÁR ID. TÓTH ANDRÁS és neje, 525 DeKIyn Ave. Trenton-i honfitár­saink vasárnap, május 18-án ünnepelték házasságuk aranyjubileumát. Délelőtt szentmisét hallgattak a Szt. István r. k. templomban, ahol 50 évvel ezelőtt néhai Ft. Radóczy Károly plébános eskette össze őket. Most Főt. Kish A. Gyula végezte a jubileumi misét s felolvasta a pápai áldást, ami a Vatikánból érkezett számukra. Az egyház termében szép aranylakodalom várta őket. A tüntetők eltűntek, a polio megmaradt... MEMORIAL DAY - HŐSÖK NAPJA figyeli az egész világ s ahogy a napok múlnak, a párizsi színpad uj fejleményekkel, mondhat­nék színekkel és jelenetek­kel szolgál. A nyugati világ önmagát saj­nálja, ha a francia zűrzavarról érkeznek a hírek. A vasfüggöny mögött, természetesen, ujjong­nak és az Atlanti Szövetség bomlását jósolják. Egyik félnek sincs igaza, — ez a szerény véleményünk. A nyugati világnak előbb-utóbb ki kell metszenie önmagából azt, a­­mit ma még francia nagyhata­lomnak neveznek. Fájdalmas operáció. De utána a beteg—ha a nyugati világot annak lehet nevezni—jobban lesz. Az amerikai kormány, úgy látszik, már el is szánta magát erre a lépésre. Az Atlanti Szö­vetség főhadiszállását elköltöz­tetik Párizs környékéről s fran­cia területről általában minden, a nyugati védelem szempontjá­ból fontos dolgot odébb visznek. Elevenek és holtak felett a francia kormány mondta az ítéletet, az első világháború u­­tán. Ez az ítélkezés, nekünk, magyaroknak Trianont jelentet­te. Ezeken a hasábokon máskor is elmondtuk már, hogy a Cle­­menceau nevű trancsirozó mé­szárost nem tudjuk megbocsáta­ni Franciaországnak. Nemcsak Clemenceau volt a bűnös, sokan mások is. Két vezéreszméjük volt. Az egyik a bosszú mara­déktalan érvényesítése. A má­sik: a cinkosok és csatlósok ki­elégítése. Ennek a másodiknak volt Magyarország az áldozata. Senki sem tagadja a francia kul­túra magasrendűségét. A gall szellem valóban valahol fent tró­nol, a magasságban. Erről rosz­­szat nem szólunk, mert semmi köze a Clemenceaukhoz. De állapítsuk meg azt is: nacionalistább, elfogultabb né­pet a franciáknál aligha lehet ta­lálni a földkerekségen. Fran­ciaországban az idegen mindig üldözött vad volt, hacsak nem járkált tömött pénztárcával. Ugyanez a szüklátókörüség jellemzi a francia politikát Al­gériában. Az angolok megér­tették, hogy a gyarmatok kora lejárt. A franciák ezt nem értik meg. Nem csodálkozunk, hogy már Washingtonban unják a külön­féle formában jelentkező fran­cia zűrzavart és valamit tenni akarnak, még pedig radikálisan. Minél előbb teszik, annál jobb lesz. S talán józanitó hatással lesz a gloire népére. A magyarországi terror fokozódik, még pedig ‘minden ellenkező híresztelés dacára.’ Az ellenkező híresztelés a budapesti kormánytól jön. Hivatalosan nem egyszer kijelentették már, hogy az 1956-os magyar forra­dalom (hivatalosan ‘ellenforra­dalom’) felett napirendre tér­nek. Ezzel szemben a helyzet más. A napokban egyszerre négy em­bert végeztek ki s legalább tíz­nek osztottak ki életfogytiglani börtönbüntetést. Ez egy napnak a ‘termése.’ Ha ez nem terror, hát mi egyébnek lehet nevezni? A régi ‘csengőfrász’ újra a pestiek idegeit tépdesi. Ha meg­szólal a lakás csengője, ma ép­pen úgy rémületet kelt, mint hajdanán, Rákosi ‘pajtás’ ide­jében. Egy emberre elég, ha rá­fogják, hogy ‘ellenforradalmá,’ — bizonyítékra nincs szükség. Internálják. Menekült statisztika Hivatalos , osztrák kimutatás szerint 18,250 magyar menekült él Ausztriában. Ezek közül 7,600 táborokban tartózkodik, a többi különféle segélyszerve­zetek gondozzák, vagy a maga emberségéből él. Ennél érdekesebb az a hivata­los osztrák kimutatás, hogy 1,200 Ausztriába szakadt ma­gyar gyerek közül 1160 vissza­kért Magyarországra, szüleihez. Csak 40 ilyen, hozzátartozó nél­küli magyar gyermek él még Ausztriában. A hivatalos osztrák kimuta­tás legérdekesebb része azonban (Folyt, a 4-ik oldalon.) Ellenzik a (elvonu­lásokat New York legelőkelőbb ut­cáján, a Fifth Ave.-n szokták tartani a különböző disz-felvo­­nulásokat, tüntető meneteket, stb. A Fifth Avenue kereske­dői most tiltakozó jegyzéket nyújtottak be a város vezető­ségéhez s kérték a 'tüntetések, illetve felvonulások egyszer s mindenkorra való betiltását, mert — mondják a kereskedők — rontja az üzletüket ez a sok­féle, sokszor ismétlődő felvonu­lás. A hatalmas,tömeg a felvo­nulást nézi' és nem vásárol az üzletekben, aki pedig vásárol­ni akar, nem tud odajutni az üzlethez, amelyikbe éppen igyekszik. Nagyon valószínű, hogy New York város vezetősége helyet fog adni a kérelemnek s betiltja a felvonulásokat a Fifth Ave.-n, legalább is an­nak a 60-ik utcán alól eső ré­szén, ahol a hires nagy üzletek vannak. William Penn napok Philadelphiában A William Penn’ Fraternális Egylet május 31-én és junius 1-én, szombaton ’és vasárnap tartja XV országos kugliver­senyét és az ezzel kapcsolatos ünnepségeket P h i 1 a delphiá­­ban. A győzelmi vacsora és táncmulatság, amelyre meg­hívnak mindenkit, szombaton, május 31-én este lesz a Shera­ton Hotel gyönyörű báltermé­ben. A rendezőség kitűnő esti műsorról is gondoskodott ez alkalomra. Minden magyart szeretettel hívnak és várnak. A Szűz Mária Egylet hirei Betegeink e héten: Juhász Györgyné a St. Francis kórház­ban, Szabó Istvánná, ifj. Varga Istvánná, Mrs.« P. Ogliarulo, Burkert Antalné otthonukban »várják felgyógyulásukat, Tóth Istvánná,, elnök Jónás József né, titkár Ki adna otthont két magyar gyereknek? Az 1956 októberi magyar szabadságharc százezreknek az életét, sorsát változtatta meg. A világ minden táján vannak menekültjei az orosz gazságnak; a levert, elvesztett szent magyar szabadságharc­nak. De szivünket leginkább s legelsősorban a világgá sza­ladni kényszerült magyar gyermekek sorsa, problémája ragadja meg. Sok-sok ezerre megy ezeknek a száma; ma­gyar gyermekek, sokszor szü­lők nélkül, idegenben, elha­gyatva, reményvesztetten néz­nek a jövendőbe . . . abba a magyar jövendőbe, amelynek részben ők a letéteményesei. Nevet nem Írunk ide, de van New Brunswickon két ma­gyar fiúcska, olyan 14-15 éve­sek,, akiknek édesanyjuk már nem él, édesapjuk odahaza maradt — ck a november 4-én szülőhazánkra zudult orosz hordák elől indultak el ketten a nagyvilágba. S mire idősebb bátyjuk utánuk ment Bécsbe, ők már itt voltak Amerikában. Most itt vannak New Jersey­ben, New Brunswickon, de nem a testvérbátyjukkal (aki nehezen dolgozik egy gyár­ban s nem volna képes róluk gondoskodni), hanem egy csa­ládnál, ahol eltartásukért a hozzájárulást már hónapok óta a közadakozásból gyűjtött se­gélypénzből kapja tartójuk. Lehet, hogy ez a körülmény “kellemetlen” a fiuk szállása­dójának, lehet, hogy más — a valóság az, hogy a két fiú az iskolaév befejeztekor uj ott­hont keres. Ki adna otthont két magyar fiúnak, két anyátlan magyar gyermeknek, akikért valahol messze, mérföldek ezreire in­nen egy édesapa aggódik. Egy édesapa, egy magyar, aki 1956 novemberében is a Szózat sza­vaira* hallgatott: “A nagyvilá­gon ekivül pincsen számodra hely ...” és otthon maradt. Lapjaink sokezer olvasója között egészen biztosan van­­(Folyt, a 4-ik oldalon) A polgármesteri hivatal előtt az anyák hosszú sora han­gosan tüntetett egy amerikai nagyvárosban. Sokan gyermek kocsit toltak maguk előtt, vagy csecsemőt tartottak karjukon. Az anyák fel voltak háborod­va, mert tudták, hogy gyerme­keik veszélyben vannak. Egyes piketelők plakátokat hordoztak:. “Polió Oltást Kö­vetelünk!” — “Védelmet Kö­vetelünk a Polió Veszedelmé­től” ! Más plakátokon súlyos vádakkal illették a város veze­tőit, mert nem gondoskodtak elegendő oltószerről. Az anyák kétségbeesve követelték az ol­tószert. Két év előtt történt mindez, abban az időben, mikor a Salk­­féle oltószerből még csak kis mennyiségeket készíthettek és a forgalombahozatal elsőbbsé­gek szerint volt szabályozva. A közönség elég edetlenkedett, mert az előző nyárról még mindenkinek emlékezetében volt a polió szörnyű vesze­delme. Az emberek azonban hamar felejtenek. Elfelejtették a pá­nikot, amely egész községeken úrrá lett, ahol a nyári járvány kitört. Elfelejtették a túlzsú­folt kórtermeket, az elnéptele­nedett utcákat, a bezárt iskolá­kat és a kiürült játszótereket. Elfelejtették, hogy a polió nyo­mát elpusztult életek, megbé­nult emberi testek, nyomorba döntött családok jelzik. Elfe­lejtették, hogy azokra nézve, akik még nem kaptak oltást, a polió ma is épen olyan vesze-Május 30-án egy napra megáll az amerikai gazdasági élet futó­szalagja és az életért, a megél­hetésért küzdők gondolata, szív­ből fakadó megemlékezése azok emléke felé fordul, akik a munka­­padokat otthagyva, a haza hivó szavára, fegyverrel cserélték fel a kalapácsot, vagy a tollat és éle­tüket áldozták a nemzetért, test­véreikért. Washingtonban, az Arlington temetőben, az Ismeretlen Kato-Az év első kirándulását a Re­formátus Egyház fogja tartani junius 15-én a Wosler’s Grove­­ban a Liberty és Cedar Lane ut­cák között. A Református Egyház kirán­dulása minden évben esemény számba szokott menni. Itt szok­tak egymásnak találkozót adni nemcsak a trentoni, hanem a környékbeli városok magyarsá­ga. Ez egyház vezetősége minden . . . Kérdéseket feltenni na­gyon könnyű, de annál nehezebb a válaszokat megadni. Különös­képen akkor, ha olyan dologról van szó, ami igen sokakat érint. Taglalva a mai kor nehéz hely­zetét és annak ifjúsági problé­máit, könnyű szerrel rájöhe­tünk a következő nagy probléma delmes, mint két évvel ezelőtt volt. Ma már nem kell piketelni, polió oltást követelve. Minden­ki azonnal olcsón hozzájuthat. Minden férfi és nő védje meg nemcsak gyermekeit, hanem saját magát is, mielőtt még a polió lesújtana rá. Az amerikai orvosok valamennyien elisme­rik a Salk oltások szükségessé­gét. Mégis sokmillió ember nem olttatta be magát, holott csak egész kis erőfeszítésébe kerül­ne. na sírja két újabb ismeretlen katona tetemét fogadja be az idén, hősök napján: az egyik a 2-ik világháborúba másik pedig a koreai háború amerikai hősi halottja. A felírás felettük is ez marad: “Itt nyugszik egy ame­rikai katona, kinek kilétét csak a jó Isten tudja.” A nemzet kegyeletei adózik e napon azok emlékének, akik éle­tüket áldozták a haza szent ol­tárán . . . előkészületet meg tesz, hogy ez a kirándulás valóban jól sikerül­jön. A zenét Didrencz Gusztáv hi­res zenekara fogja szolgáltatni. Lesz Laci pecsenye, töltött ká­poszta, virsli, ice cream és hűsí­tők. Trfenton és környéke magyar­ságát ez alkolmmal is meghív­ja a RENDEZŐSÉG. fejtegetésének fontosságára. Ez a család. Sajnos, kevés ember mondhat­ja azt, hogy mentes a kor zsar­nokságától. Mindenki többé-ke­­vésbbé érezheti azt, hogy a leg­többször nem azt teszi, amit szeretne — még akkor is, ha azt jobbnak és helyesebbnek találja, mint mást — mert van valami nagy kényszer a háta megett. Tény az, hogy a házasság össze­kötő kapcsolatai az idők folya­mán nagyon meglazultak. A mai élet “közüzemesitése” a családi szellem sorvadását hozza magá­val ; a család létfenntartási funkciója napról-napra jobban összezsugorodik. Ma az élet a csa ládot nem a legörvendetesebb dolgok közé tereli, hanem — majdnem, hogy azt kell monda­ni — a legnehezebb és legfáj­dalmasabb tények közé szorítja. Az apa munkanélkülisége és melléje a dolgozó anya életprob­lémái, bizony igen kemény fel­adatok elé állítják a ma család­ját! Az a “motorizált,” kemény és lélektelen munkatempó szinte alapjaiban ingatja meg a házas­ság éltető erejét és annak örö­meit. Nem .lehet természetes élet az, ahol az apa folytan fáradt, az édesanya sápadt és kedvtelen, gyermekeik nem érzik jól magu­kat otthon és az élet zajos utcái több örömet nyújtanak nekik, mint egy jó könyv, vagy a szü­lők szeretete. A nagy ifjúsági krízis szükségképen ennek a fej­leménye, ennek a szüleménye. A család a társadalom magva és mint ilyen, a gyökere is, mely nélkül nem mehet és fejlődhet az élet! A lélektelen élet csak lélekte­len életet teremthet. És ha a csa­­(Folyt. a 4-ik oldalon.) VOLT EGY JÉZUS Irta: ADY ENDRE Szent elgondolás: volt egy Jézus Ki Krisztus volt és lehetett És szerette az emberéket. ő mondta: fegyvert a fegyverrel Győzni s legyőzni nem szabad; Jézus volt, Krisztus: légigazabb. Az emberek úgy elrosszultak (Hiszen nem voltak soha jók) í Most Krisztus-hitünket csúfolok. Pedig ma is élhet. Föltámadt, Ki Krisztus és nagyon nagy ur, De él másképen és igazul. Járj köztünk, drága Istenember, Tavasz van, nőnek a gazok S kevesek az igaz igazok. Úgy látlak, ahogy kigondoltak: Egy kicsit véres a szived De én-szivem egészen a tied! Azonnal olttassuk be ma­gunkat, amig nem késő! Hungarian Hours — RÁDIÓ Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130G Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Junius 15-én tartja a Függ. Ref. Egyház évi nagy kirándulását a Wosler’s Grove-ban. Kitűnő zene és ellátás 1 American in Spirit — Hungarian in Language ■«‘Hí*20 Gondolkozz. . .

Next

/
Thumbnails
Contents