Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-01-16 / 3. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM__ NO. 3. SZÁM ' Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. JANUÁR 16 NEM-POLGÁROK ÁoTELEZŐ LAKCÍM BEJENTÉSE Fontos igazgatósági gyűlést tart • -Pittsburghban az Ám. Magy. Szövetség Kennan javaslata tovább visszhangzik a levegő­ben s valahogy nem ül el, pedig azóta is sokminden történt a világon. Voltak, akik legyintet­tek a Kennan-javaslatra. Má­sok azt mondták, hogy semmi újat sem tartalmaz, de akad­tak és akadnak szép számmal, akik hevesen ellenzik. Mi a Kennan-javaslat? Amerika volt moszkvai j nagykövete azt hirdeti, hogy I Amerikának is, a Szovjetnek is vissza kell vonulnia Európá­ból. Ha az amerikai hadsereg alakulatai búcsút mondanak Németországnak, Olaszország­nak és Franciaországnak, en­nek fejében rá lehet venni a Szovjetet, hogy ürítse ki a le­­igázott közép-keleteurópai or­szágokat, köztük Magyaror­szágot is. Kennan erősiti, hogy a szov­jet vezetőkben erre megvan a hajlam. Sokan kétségbevonják. Véleményük szerint egy ilyen kétoldali visszavonulásból csak a Szovjet kerülne ki nyertes­ként, mert az amerikai hadse­regnek az óceán másik partjá­ra kellene visszavonulnia, a Szovjet viszont mindössze pár­száz kilométert húzódna visz­­sza, azért tovább is ott marad­na Magyarország, Lengyelor­szág, Németország és Románia határán. A Kennan javaslat további része úgy hangzik, hogy a két­oldali visszavonulással egyide­jűleg Németországot, Magyar­­országit és a többi leigázott országokat semlegesíteni kell, Amerika és a Szovjet garanci­ájával. Washingtonban nem lelkesednek Kennan tervéért. Amerikának katonailag szüksége van Euró­pára. Legalább is amig a hosz­­szutávu rakétákat kifejlesztik és kigyártják. A jelenlegi, a gyártás kezdetén levő közép­távú rakéták csak európai ki­lövő helyekről tehetnek kárt a Szovjetunióban. Európában, a vasfüggöny mindkét oldalán, már sokkal tetszetősebb a terv. Az euró­pai népek felfogása szerint az esetleg megvalósítható Ken­­nan-terv határozott haladást jelentene a jelenlegi állapottal szemben. Nem tagadjuk, hogy magyar szempontból is haladást jelen­tene. Ha nem is sokat. Kétség­telen, hogy a szovjet hadsereg árnyéka tovább is ott volna az ‘ országban — a Kárpátalján — de azért a magyar nép mégis lélekzethez jutna és a saját életét élhetné, mégha Moszk­va iránti “csodálatának” rövid időközönként kifejezést is kel­lene adnia. Viszont azt is be kell látni, hogy Amerika nem veszélyez­tetheti a maga katonai pozíci­óját. A most elkövetett hiba az egész emberiség számára rom­lást jelenthetne. Talán, ha a . középtávú rakéták problémá­ján Amerika túl jut, az európai kilövő helyek már nem lesznek fontosabb számára, a Kennan­tervet magáévá teszi a hivata­los Washington. Főleg, ha Eu­rópa igy kívánja. Európa kívánságának pedig most nagy figyelmet szentel­nek Washingtonban. Tárgyalni az oroszokkal! Ezt kívánja, például, Euró­pa és Amerikának valamit ten­nie kell, ha nincs is túlságosan ínyére. Moszkva “csúcs-találkozót” szeretne Eisenhowerrel és Hruscsovval. Ettől fáznak Wa­shingtonban, mert nem volna semmi értelme s csak a vörös propaganda nyerne belőle. Európa sürgeti a külügymi­niszterek tanácskozását Gro­­mikóval. Washington ezt is ad­dig huzza, amig csak lehet. Amig technikai vonatkozásban Amerika is fel tud mutatni va­lami Szputnik-félét. Addig csak a titkos diplomá­ciai csatornákon belül történik valami tapogatózás féle. Egymás izmainak és szándé­kának tapogatása. A pápa karácsonyi szózata XII Pius pápa dec. 22-én mondta el 19-ik karácsonyi szó­zatát a világhoz, tizenkét bíbo­ros jelenlétében. A szózatot a világ legkülönbözőbb nyelvein sugározta szét az uj hatalmas felszerelésű vatikáni rádió a ka­rácsonyi hét napjain. A Pápa a fegyverkezési ver­seny megszüntetésére hívta fel az emberiséget, mert az “veszé­lyezteti az emberiség jövőjét.” A 81 éves egyházfő a ‘Szovjet mübolygójára, a sputnikra céloz­va, felhívta a világot ne hagyja magát olyan eredményektől fél­revezetni, melyek jelentősége gyakran csak rövid ideig tart. A Pápa hangoztatta, hogy ka­tolikusok együttműködhetnek más felekeztüekkel, ha “ez a világ egyetértése és rendje szem­pontjából hasznos.” Jogosulat­lannak tartja a teljes pesszimiz­must, amelyet, úgymond, csak azok vallanak, akik saját gondo­lataik rabjai és képtelenek Isten véghetetlen nagyságát felfogni. Kifejtette a Pápa, hogy a NATO-nak, mint a védelem esz­közének fenntartását jogosnak tekinteni. Felhívta a Nyugatot, hogy ne becsülje túl a Szovjet technikai eredményeit, de ne vessen el “közeledéseket, ame­lyek béke megegyezéseket céloz­nak.” Mindenki, aki még nem sze­rezte meg az amerikai állam­­polgárságot, a törvény szigorú előírása szerint köteles lakáscí­mét minden évben egyszer, ja­nuár havában, legkésőbb január 31-ig, a Bevándorlási Hivatal­nak bejelenteni. A bejelentésre szolgáló kártyát minden posta­­hivatalban lehet kapni A kitöltött kártyát nem sza­bad postára adni, azt személye­sen kell elvinni vagy a postahi­vatalba, vagy a Benvándorlási Hivavtal irodájába. De aki bár­mi okból maga nem viheti el, mással is elvitetheti, a fődolog az, hogy valaki személyesen nyújtsa át. Ez a januári lakcímbejelen­tés akkor is kötelező, ha 1956- ban nem változtattak lakást. A lakcímbejelentés elmulasztása súlyos következményekkel jár­hat: pénzbírsággal, börtönbün­tetéssel, deportálással. Tehát nagyon komolyan kell venni ezt ,a törvényben előirt kötelezett­séget. Megeshet — és bizony sok esetben megesett — hogy nem-polgárok azért nem tesz­nek eleget ennek a bejelentési kötelezettségnek, mert a múlt évben vagy korábbi években ezt elmulasztották és attól tarta­nak, hogyha most jelentkeznek, “rájuk terítik a vizes lepedőt” a korábbi mulasztások miatt. Nos, a Bevándorlási Hivatal emberei ilyen esetekben megér­tést tanúsítanak és eltekinte­nek a fenyítéstől, ha a jelentke­ző arra hivatkozik, hogy a be­jelentést azelőtt csak azért mu­lasztotta el, mert nem volt tudo­mása erről a kötelezettségről. Persze el lehet készülve arra a kérdésre, hogy hát nem olvas­sa-e a magyar újságot, amely minden év decemberében erre vonatkozó felvilágosító cikket szokott közölni? (Tanácsunk: mondja azt, hogy bizony szor­galmas olvasója lapunknak, de hogy-hogynem éppen az a cikk elkerüilte figyelmét.) A januári lakcímbejelentésre azok is kötelesek, akik január­ban az országon kívül tartóz­kodnak. Ezek tiz nappal vissza­érkezésük után kötelesek a la­­káscimbej elentésre. Nemcsak állandó itt-tartózko­­dásra bebocsátott bevándorlók tartoznak jelentkezni, hanem azok is, akik látogatási, üzleti vagy tanulmányi vízummal jöt­tek az országba, feltéve, hogy január elsején már itt voltak. Mondani sem kell, hogy nincs különbség zöldkártyás, fehér­kártyás magyar menekült kö­zött , valamennyien kötelesek lakásukat bejelenteni. Aki januárban jelentkezik állampolgárságért, lakásbej e­lentésre köteles, kivéve ha már januárban ‘ megkapja az állam­polgársági okmányt. Amig a polgárpapir nincsen a kezé­ben, addig “alien” az ember (idegen). A bejelentési kötelezettség gyermekekre is vonatkozik, de 14 éven aluliak nevében a szü­lő, vagy gyám tölti ki a kártyát. A Kártyát a postahivatalban vagy a Bevándorlási Hivatalnál nyomban kitöltheti az, aki fel­készülve megy oda. A követke­ző adatokat kell beírni: Pontos lakcím (zóna számmal). Melyik kikötőben és mikor érkezett az Egyesült Államokba? Hol és mikor , született? Nemzetisége. Alien Registration száma, az előtte levő betűvel együtt, pél­dául: T101010. Aki elvesztette az Alien Reg­istration Receipt-jét, kérjen a Bevándorlási Hivataltól újat. Ez azért ié fontos, mert a tör­vény értelmében minden ide­gennek azt a kártyát mindig magánál kell hordania. Aki a januári lakásbejelentés után lakást változtat, erről tíz napon belül értesíteni kell a Bevándorlási Hivatalt. Change of Address ‘ Card-ot kell kérni vagy a postahivatalban vagy a Bevándorlási Hivatalban s ott mindjárt átadni. A Szovjet - és a háború , A “Red Star” cimü szovjet katonai folyóirat szerint egy ideges amerikai repülőtiszt meg­indíthatja a harmadik világhá­borút a jelenlegi amerikai ké­­szenlétbenállás rendszere kö­vetkeztében. Egy ilyen pilóta azt hiheti, hogy a szovjet tá­madni akarja Amerikát s ennek folytán ő támadja meg a Szov­jetet, aminek következménye a háború kitörése. Tudvalevő dolog — Írja a Red Star'— hogy az Egyesült Álla­mokban több millió ideges bo­lond van. Azt hisszük, hogy a szovjet­ben a harmadik világháború ki­robbanását nem több millió okozhatja, hanem csak néhány száz,, vagy ezer halatmi téboly­ban megkótyagosodott, hatal­mát féltő kommunista vezér, a­­kik inkább háborút okoznak, semhogy hatalmukat elveszít­sék. Tanítsanak magyar nyelvet is az ameri­kai főiskolákon! Az amerikai közoktatás rég esedékes reformja végre elérke­zett a megvalósítás kezdeti stá­diumába. Még 1958 elején fel­hatalmazást fog kérni a wa­shingtoni kormány a kongresz­­szustól, hogy egyelőre 10 millió dollárt utalhasson ki az egyes államoknak köztoktatási hozzá­járulás címén. Ebből különösen elméleti tudományok, magasabb matematika, fizika, kémia és e­­gyéb technikai tárgyak beha­tóbb tanítását fogják szorgal­mazni, a laboratóriumokat és kí­sérleti intézményeket tökélete­sebben felszerelni, stb. Az Amerikai Magyar Szövet­ség annak hírére, hogy idegen nyelvtanfolyamokat is fognak rendszeresíteni a főiskolákon a kezdődő iskolareform során, lé­péseket tett magyar nyelvtan­­folyamok létesítése érdekében. Marion B. Folsom közoktatás­­ügyi államtitkárnak kimutatta a Szövetség központi titkára, hogy például bonyolult technikai szövegek magyaról angolra for­dítására nincs megfelelő ameri­kai szakmunkaerő. Nagy ame­rikai egyetemeink közül csak egy-két helyen adnak szórvá­nyosan magyar nyelvleckét, ko­moly összegek pedig egyáltalán nem állanak rendelkezésre se­hol, amiből ilyen célra ösztöndí­jak nyújtására adódnék lehető­ség. A Szövetség egyidejűleg meg­keresi mindazokat a szenátoro­kat és képviselőket, akiktől függ az uj közoktatásügyi hozzájáru­lás kérdése. Kimutatj a Szövet­ség, hogy a magyar nyelv és kul­túra megismerése és megismer­tetése különösen az óhazai sza­badságharc óta elsőrangú ameri­kai kötelezettséggé is vált. Szö­vetségünk rendszeresen sürgetni fogja a magyar nyelvű tanszé­kek és a magyar ösztöndíjak lé­tesítését akkor is, ha ennek meg­valósítása huzamosabb időt vesz igénybe. Megnyílt az első atom-erővel hajtott villany-telep December 18-án a pennsylvá­­niai Shippingportban megkezd­te az üzemet az első atom erőát­­vitéli telep, amely békés célokra produkál áramot. A telep az Atom Energia Bizottság és a Duquesne Light Company közös alapítása és a telep létrejötte körül nagy érdeme van a Wes­tinghouse villamossági gyárnak Második félévi ülésszakát kez­di meg az országos' törvényhozás Washingtonban. Ennek során számos olyan törvényjavaslat kerül tárgyalásra, melynek meg­szavazása döntő jelentőségű le­het az amerikai,, sőt a tengeren­túli magyarság szempontjából. Az Amerikai Magyar Szövetség központi titkársága eszerint te­hát nagy feladatok egész soroza­ta előtt áll, amihez szüksége lesz minden jóakaratu támogatásra. A szabadságharcosok fehér igazolványainak zöld színűre át­cserélése, az európai táborok­ban vagy munka nélkül sínylő­dök kisegítése, az itteni kerese­tüket elvesztők legalább megfe­­felő segélyhez juttatása, az óha­zába küldőt csomagok értékének A Kongresszus legközelebbi ülésszakában és az 1958-i ál­talános választások folyamán a munkához való jog törvény­beiktatása körül heves viták fognak lefolyni. A kongresszus tagjai között ugyanis sokan úgy gondolkoznak, hogy a “munkához való jogot bizto­sítani kell,” a legtöbb kollek­tív szerződés kikötésével szem­ben, amely szerint az alkalma­zott köteles az illetékes szak­­szervezethez csatlakozni, hogy állását megtarthassa. A kérdés elbírálásához első­sorban meg kell állapítanunk, mi is az a “union shop,” amire a legtöbb kollektiv szerződés céloz. Vizsgáljuk meg például egy szövőgyár helyzetét, mely­nek alkalmazottai ma még szervezetlenek. A Textile Workers Union kiküldi tehát oda egy szervezőjét, aki igyek­szik az alkalmazottak többsé­gének hozzájárulását elnyerni, hogy belépjenek a szakszerve­zetbe. Az Union ezután a Na­tional Labor Relations Board­­ot felkéri, hogy hivatalos sza­vazást rendeljen el a gyárban. Tegyük fel, hogy ezen a szava­záson a munkások többsége a szakszervezethez való csatla­kozás mellett nyilatkozik meg. Az alkalmazottak törvényes képviselője, a szakszervezet, kollektiv szerződést köt a vál­lalattal, amely szersződésben a “union shop” kikötés is sze­repel, mely szerint minden uj alkalmazott egy havi próbaidő eltelte után köteles a szakszer­vezethez csatlakozni, ha meg akarja állását tartani. A 48 államból 18-ban az ilyen kikötés a “Right to Work” törvénybe ütközik. Ezek túlnyomóan földmivelő államok, ahol a munkásmozga­lom gyenge. A “Right to Work” törvények védelmében Polgárosodók figyelmébe! Az Amerikai Magyar Szövet­ség bárkinek készséggel nyújt küld tájékoztató könyvecské­ket, melyből az amerikai alkot­mányról, törvényekről, stb nivalók magyarnyelvű fordítá­sát is elkészíti az AMSz, mely­­felvilágositást és díjtalanul szükséges tudnivalókat elsajá­títhatják. Megfelelő számú je­lentkező esetén a polgárosodás­ra vonatkozó legfontosabb tud­nék uj cime: Mills Bldg., (Room 614), N.W., Washington 6, D.C. a jövedelmi adóból levonhatósá­ga — mind, mind olyan közóhaj, aminek mihamarabbi törvénybe iktatása érdekében az Amerikai Magyar Szövetség minden össze­­köttetétést latba fogja vetni. Az amerikai és képviselőház részére készült memorandumok részleteinek megtárgyalása, to­vábbá az egész ország magyar­ságának a közös célok megvaló­­citása érdekében való bevonása lesz annak az igazgatósági gyű­lésnek a tárgya, amelyet január 13-ikára Pittsburghba hívtak össze. A William Penn Egyesü­let székházában tartandó igaz­gatósági gyűlés határozatairól részletes beszámoló jelenik meg az amerikai magyar sajtó ha­sábjain. Gibson, a Chamber of Com­merce képviselője igy érvel: “Nincs bebizonyítva, hogy mi a fontosabb: az a jog, hogy ne legyünk kötelesek a szerve­zethez csatlakozni, vagy az a kötelesség, hogy odatartoz­zunk.” Gibson szerint gyakran meg­történik, hogy a szakszervezet olyan politikai pártot támogat, amelyet a munkás ellenez. Mi­ért fizessen ez a munkás tag­dijat, ellenfelének támogatá­sára? Más szabad országokban a szakszervezti tagság nem kö­telező. Ma már 17 millió tagot számlálnak a szakszervezetek, mig 25 évvel ezelőtt csak há­rom millió munkás tartozott oda. Ezt az óriási sikert a kö­telező tagság nélkül is elérte a munkásság. Még azokban az államokban is, ahol Right to Work törvények vannak, a szervezett munkások száma szaporodást mutat fel. William Knowland szenátor, aki nem­rég nyilvánította ki, hogy Kali­fornia kormányzói állására pá­lyázik, ugyanezt az álláspon­tot képviseli. Szerinte “biztosí­tandó emberi jog az, hogy se a vállalkozó, se a munkás ne le­gyen köteles tagsági dijat fi­zetni ahhoz, hogy kenyeret ke­ressen. A Right to Work az amerikai polgár alapjoga/’ Mit mondanak a törvény ellenzői? Goodwin Knight, Ca­lifornia jelenlegi kormányzója nemrég jelentette ki, hogy a “unión shop” előmozdítja a békés ipari fejlődést, mig a Right to Work törvények ve­szélyeztetik ugyanazt. A mun­kásvezérek is azt állítják, hogy a Right to Work törvények vi­szályt teremtenek a vállalatok vezetői és a munkásság között, mig az union shop az együtt­működést mozdítja elő. Rámu­tatnak arra, hogy a mai kol­lektiv szerződések 95 százalér ka a békés alkudozások után jön létre és hogy ötből négy esetben a vállalatok vezetősége hozzájárul a szakszervezetek megerősítéséhez. Van sok vállalat, amely tá­mogatja a szervezetek állás­pontját, mert szerintük ezzel az ipari munkaviszonyok ál­landósítását mozdítják elő. Ezen a véleményen vannak egyes egyházi szervezetek is, mint a Protestant National Council of Churches és a Na­tional Catholic Welfare Con­ference. Eisenhower elnök ma­ga is ellenzi a Right to Work törvényeket, a munkaügyi mi­niszter, James' Mitchell nyilat­kozatai szerint. is. A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTDNI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Kc.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXpoit 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. “A MUNKÁHOZ VALÓ JOG”

Next

/
Thumbnails
Contents