Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-02-20 / 8. szám
In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian IXews YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM Ten Cen ts per Copy—82.00 per Year TRENTON. N. J., 1958. FEBRUÁR 20 Amerikai szellemű magyar újság Jóvátehetetlen hiba történt Északafríkában: a franciák légitámadást hajtottak végre egy tuniszi falu ellen. Állítólag azért, mert ott algériai felkelők rejtőztek. A független Tunisz elnöke rögtön visszahívta franciaországi követét s az ügyet az Egyesült Nemzetek elé próbálja vinni. A tuniszi nép és az egész északafrikai arab lakosság őrjöng a felháborodástól. S ezt a felháborodást — ha lehet — ügyes ügynökök még fokozzák is. A “nasszerizmusnak” egyszerre talaja lett Észak-Afrikában s ma már Tunisz nyugatbarát elnöke, Borguiba sem képes megakadályozni a futótűz terjedését. Ha ezt próbálná, a népharag elsöpörné. Ellenben, egyre több északafrikai arab tekint sóvárgó szemmel Kairó felé. A francia baklövés-sorozatok következtében nyugati felfogást valló északafrikai arab politikus a fehér hollónál is kevesebb lesz. A legutóbbi francia “hősi cselekmény” valóban semmivel sem menthető. Nasszer egyiptomi elnök befolyása, ennek következtében, megnőtt. Az arabok, bármerre éljenek is, benne kezdik látni a “szabaditót,” s ez pedig veszedelmes járvány, mert terjedését megakadályozni nem lehet. Nasszer még sok bajt csinál a világon. Máris abban a helyzetben van, hogy - Középkelet olajforrásait elzárhatja Európa elől. Az arabok szemében minden nap minden órájában nő, mert minden sikerül neki. A fanatikusok félistene lesz. Nasszer nem kommunista, sőt nem is tűri a kommunista pártot. De azért az ő növekvő hatalma a Szovjet erő duzzadását is jelenti a Középkeleten és Északafríkában. A naszerizmus és maga Nasszer még sok fejfájást iidéz elő a Nyugaton. maradunk. Jó forrásból szármarzó értesülés szerint az elnök vár áprilisig s ha addig valami friss vérkeringés nem mutatkozik a gazdasági életben, akkor majd ő valami ellenintézkedéssel próbál a munkanélküliségen enyhíteni. Valószínűleg a kormány nagyobb arányú építkezésbe kezd. A kormányzó pártot aggasztja, hogy a gazdasági pangás éppen választási esztendőben következett be. A politikai jósok bizonyosra veszik, hogy a kongresszusi választások a demokraták javára ütnek ki s igy az ellenzék ereje megnövekedik. GEORGE WASHINGTON ÉS A FORRADALMI SZELLEM Hruscsov nem alkuszik Egy diplomáciai fogadáson — igy szól a' történet — sarokbaszoritották Hruscsovot és arról faggatták, hogy csúcs-találkozó esetén milyen kérdésekben volna hajlandó engedni. — Tudom, hogy mit akarnak tőlem — csattant fel Hruscsov. — Hogy a német kérdésről mondjam el a nézetemet. Noshát, ha száz évig várnak, akkor sem vagyunk hajlandók alkudozni a német ügyben.” Csak ennyit mondott s lehajtott egy pohárka vodkát. Az európai gazdasági élet nem érzi az amerikai üzleti pangás hatásait. Ez önmagában is bizonyítja, hogy milyen, erős, egészséges az európai ipar, kereskedelem. Semmiféleképen sem tekinthető Amerika függvényének. A világ harmadik nagyhatalma — Nyugateurópa — emelkedőben van rövidesen eléri azt a szintet, ahol már erőt jelent minden mozdulata. A nagyhatalmi pozíció — igaz — valami egyéb is, nemcsak virágzó gazdasági élűt. De Nyugateurópának van katonai ereje is, mert hiszen Amerika szövetségese az Atlanti Szövetségben. Hogy mekkora ez a katonai erő? Rövidesen újra “átértékelik” a nagyhatalmak haderejét. Nem kell sok katona a rakéták korában. Amenynyi kell, annyi Európának is lesz. MOST AZ EVANGÉLIKUSOK VANNAK SORON A magyar kormány egymásután nagyösszegü államsegélyt utalt ki a különböző egyházaknak, azzal a kikötéssel, hogy a pénzért kötelesek nyilatkozatokat tenni a kormány mellett. A kormányybarát nyilatkozatok sorában most az evangélikus egyház következett. A magyar közvéleményre ezeknek az egyházi nyilatkoztuknak semmi hatásuk sincs, hiszen köztudomású, hogy azok erőszak hatására jönnek létre és a nyilatkozatok aláírói valamennyien esztendők óta, a kommunisták által odahelyezett állami tisztviselőkként működnek. ISMÉT MEGNEHEZÍTETTÉK A KIVÁNDORLÁST A kivándorló útlevél-kérelmeket az utlevélosztály sorozatosan utasítja vissza. Budapesti jelentések szerint az első két kérelmezést azonnal és hivatalból | elutasítják és csak a harmadik j kérelmet vizsgálják meg. Uj rendelkezés értelmében feb. 1- től a beadott útlevél-kérvényekre 250 forint okmánybélyeget kell ragasztani. 1775 áprilisában a tavasz ismét megérkezett New England környékére és a maassachusettsi dombokon, Lexingtonban és Concordban a fák rügyezni kezd-A washingtoni remények valószínűleg nem válnak be s a nyár előtt nem jönnek teljes lendületbe a gazdasági élet kerekei. Majd csak az őszön, mondják a szakemberek. Addig azonban számolni kpll négy és fél, öt millió munkanélkülivel. Állítólag most vagyunk a mélyponton s még egyelőre tek. Vörösköpenyeges angol katonák ütköztek össze ott néhány elszánt farmerrel és városi lakóval. Az amerikai forradalom kitört. Ralph Waldo Emerson, a kiváló amerikai költő és elbeszélő írja, hogy a Lexington és Concord környékén eldördült fegyverek hangját az egész világon meghallották . .... Az amerikai forradalom valóban kihatással volt a világ sok népének sorsára éspedig tartósan. Még ma is halljuk visszhangját néha. Halán azért, mert az amerikai forradalom nemcsak politikai célokat szolgált, hanem erkölcsi és szellemi rugói is voltak. A Függetlenségi Nyilatkozat, amelyet Thomas Jefferson szerkesztett meg, — “természetes igazságoknak” nyilvánította, hogy minden ember szabadnak született, az élethez, szabadsághoz és a boldoguláshoz való isteni jogokkal. Ennek a szellemnek volt kifejezője George Washington, akinek 225-ik születésnapját ünnepelj ük most február 22-én. A fehérparókás, vékonyajku, sasorru férfipéldaképa lett nemcsak az amerikaiknak, akik megunták a zsarnokság igáját, hanem mindenkinek a világon, aki az emberi szabadságért lelkesedett. Ott volt például Lafayette márki, aki mint generális és Washington meghitt barátja, hásiesen harcolt kiképzetlen amerikai honvédek ellen. Amerikában a célokat elérve, visszatért Franciaországba, ahol a francia forradalom egyik vezetője lett. Az 1789-i francia nemzetgyűlésen Lafayette nyújtotta be a Jogok Nyilatkozatát, amely a 13 évvel előbb megszerkesztett amerikai függetlenségi nyilatkozat alapján készült, az alkotmányozó gyűlésen pedig azokért az elvekért szállt síkra, amelyeket Amerikában már kivívtak: a jogtalan letartóztatások ellen, a vallási türelmesség, népképviselet, zsüritárgyalás és sajtószabadság mellett. Ott volt a lengyel Tadeusz Kosciuszko, aki szintén önkéntesen áltt Washington hadseregébe, hogy adjutánásává és barátjává legyen Kosciuszko is amerikai értelemben vett demokrata volt. Követelte a lengyel köztársaság visszaállítását, népszabadsággal és törvényelőtti egyenlőséggel. 1794-ben, amikor Oroszország és Poroszország Lengyelországnak kétharmadát megszállották, (a történelem tehát csak megismétlődött 1939- ban) Kosciuszko Krakkóba sietett és a népet ellenállásra serkentette. Az ő szabadságharca nem sikerült, ahogy letörték a magyar szbadságharcot is Kossuth-al és Petőfivel az élén. A magyar nemzet lánglelkü költője, Petőfi, Washingtonnal azonos elveket vallott : “Mert győzni fogsz dicső respublika, Bár vessen ég és föld eledbe gátof, Miként egy uj, de szent Napoleon, Elfoglalod majd a kerek világot:” Az amerikai forradalom sok más európai országban is diadalra segítette a demokratikus eszméket, sok helyütt Délamerikában és legújabban Ázsiában is. Mert a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméit nem lehet kiirtani onnan, ahol azok egyszer gyökeret vertek és a világ minden részében előbb, vagy utóbb, győzedelmeskedniük kell. Common Council. ÚTLEVÉL HELYETT ÁLLÁSVESZTÉS Az iparigazgatóságok vezetőinek értekezletén a belkereskedelmi miniszter azt az utasítást adta, ki hogy azonnali hatállyal mondjanak fel és bocsássák el állásukból azokat az alkalmazottakat, akik kivándorló útlevél iránti kérelmet nyújtottak be a belügyminiszterhez. A kormány régebbi rendelete értelmében ugyanis a kivándorlási, vagy egyéb útlevél kérelmekhez a vállalat vezetőjének és párttitkárának láttamozása szükséges. KOSSUTH LAJOS ARCKÉPE AMERIKAI BÉLYEGEN A “Szabadság Bajnokai” emlék-sorozat harmadik bélyegeként 1958. szeptember 19-én, Kossuth születésnapján az Egyesült Államok postája egy 3-centes és egy 8-centes bélyeget bocsát ki a nagy magyar szabadság-bajnok arcképével Bizonyára örömhírt hozunk ezzel a cikkünkkel sok-sok magyarnak . . . Az Egyesült Államok postahatósága a “Szabadság Bajnokai” megjelöléssel emlékbélyegek sorozatos kiadását kezdte meg s ezeken a különleges, többszinnyomásu bélyegeken a világnak azokat a nagy államférfiak sorakoztatja fel, akik a szabadság szent eszméjéért áldozták életüket. Az első ilyen emlékbélyeg 1957-ben jelent meg, a Philippini Köztársaság elhunyt elnöke, Ramon Megsaysay arcképével, Arthur E. Summerfield washingtoni főpostamester most bejelentett, hogy az amerikai emlékbélyegek kiadását tervező “Citizens’ Stamp Advisory Committee” elhatározta, hogy évenként két ilyen “Szabadság Bajnokai” bélyeget hoz forgalomba az Egyesült Államok postája s ezek között 1958-ban az egyik Simon Bolivar, a dél-amerikai függetlenségi mozgalmak nagy vezére, a másik pedig Kossuth Lajos, a magyar szabadság nagy bajnoka emlékének fog hódolni. Kossuth-bélyeg két névértékben, > * Hungarian Hours — RADIO — I Magyar órák A Bolivar-bélyeg 1958 julius 24-én, a Kossuth-bélyeg pedig szeptember 19-én kerül forgalomba, Kossuth apánk születésének pontosan 156-ik évfordulóján. Úgy a Bolivar, mint a még pedig 3-centes és 8-centes értékben fog megjelenni, illetve — ha addigra a közönséges belföldi levélposta diját 3-ról 4, vagy 5 centre emelik fel — a 3- centes helyett 4, vagy 5 centes névértékben. (A tervezett Kossuth-bélyeg szineit még nem jelentett be a főpostamester). Kossuth Lajos Amerikában jártának 100-ik évfordulójakor, illetve azt évekkel megelőzően kértük először az Amerikai Magyar Szövetség utján és magánúton, szenátoraink, képviselőink utján, hogy adjon ki az Egyesült Államok postája egy emlékbélyeget az ő tiszteletére. Nem sikerült. A tervet mindig keresztülhúzta valami. Legutóbb a csehek dolgoztak kegyetlenül, hogy az ő Masaryk-jukat tegyék a “Szabadság Bajnokai” sorozatban amerikai bélyegre s mármár úgy nézett ki, sikerül tervük. Féltünk, hogy Kossuthot, aki egész életét hazája és a magyar nép szabadsága gondolatá nak szentelte s csaknem félévszázadig élt önkéntes száműzetésben az olaszországi Turinban, mert megfogadta, hogy csak egy Ausztriától független szabad Magyarországra hajlandó hazatérni, megelőzi Masaryk. Úgy nézett ki, hogy Kossuthot, akit Amerikában jártakor a Kongresszus mindkét háza lelkesen ünnepelt és ámulva hallgatott meg . . . Kossuth Lajost megelőzi ezen a bélyegsorozaton Masaryk Tamás . . . annak az embernek az arcképe, akinek Csehszlovákiája csak megkönynyitette s siettette a vörös-orosz imperializmus nyugatra nyomulását és szörnyű térhódítását Európában . . . Summerfield főpostamester sajtóközleményében szép szavakkal emlékezik meg Kossuth Lajosról, megjegyezve, hogy Kossuth eszméi ma is Ugyanúgy inspirálják a magyart szabadságának és nemzeti függetlenségének kivivására, mint akkor, amikor ő volt a nemzet vezére... 1958 szeptember 19 ünnepnapja lesz az amerikai magyarnak . . . Ismét elérkezik egy nap, tmikor sok-sok félrehuzódó, idegenkedő számára “nem lesz szégyen magyarnak lenni” itt A- nerikában . . . s ahogy egyik neves történészünk irta az 1956 iktóberi események nyomán: ‘néhány napra, néhány hétre kétszeresére szaporodik az ame■ikai magyarok száma . . .” igen; Szeptember 19-én és azu;án azokat a Kossuth-bélyeges leveleket méltó büszkeséggel fogja postaládába dobni itt A- nerikában sok-sok magyar . . .! Ki lesz a következő? MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trepton, N. J. Egy Budapestről Bécsbe érkezett látogató közlése szerint, jan. 28-án, Münnieh Ferenc miniszterelnöki beiktatása alkalmából rendezett bankett után, Dobi István, az elnöki tanács elnöke szükkörü társaságában annak a félelmének adott kifejezést, hogy őt is el fogják tenni láb alól, mint Zapotoczkyt és Grozát. Zapotoczky csehszlovák elnök tavaly november 7-én, betegségére hivatkozva, nem vett részt az orosz forradalom 40-ik évfordulóján rendezett moszkvai ünnepségeken. November 13-án a cseh sajtó közölte, hogy Zapotoczky szívizom-infarktus következtében váratlanul elhunyt. (Ugyanebben a betegségben halt meg 1953 márciusában Sztálin!) Groza román elnök ugyancsak betegségére való hivatkozással nem vett részt a novemberi moszkvai ünnepségeken. Ez év január 7-én halt meg, orvosi jelentések szerint bélrákban. Dobi véleménye szerint mindkét elnököt eltették láb alól. Ezt a felvetését arra a beszélgetésre alapította, amelyet Groza temetésén folytatott az elhunyt elnök személyi titkárával. A temetésen résztvett magyar kormányküldöttséget Dohi vezette, akinek a temetés után Groza titkára bizalmasan elmondotta, hogy az elnök hónapok óta rettegett attól, hogy megmérgezik. Groza és Zapotoczky Gomulkához hahonló politkát kívántak folytatni, lazítani akartak azokon a szoros kötelékeken, amelyek a két országot a Szovjetunióhoz fűzik és Tito Jugoszláviájával, s Gomulka Lengyelországával szorosan együttműködő, nemzeti kommunista állammá kívánták tenni országaikat. Mindketten nagyon népszerűek voltak hazájukban, ezért' volt szükség arra, hogy félreállitsák őket az útból. Dobi, egy jelenlévő tanúsága .szerint, szemmelláthatólag ittas állapotban mondta el Groza titkárával való beszélgetését és utána könyörgött a jelenlévőknek, felejtsék el, amiket mondott, mert különben az ő élete sincs biztonságban. KOSSUTH LAJOS
