Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-10-02 / 40. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM Ten Cents per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J., 1958. OKTÓBER 2 Az ENSz napirendjére tűzték ismét a magyar kérdést. Nem ment simán. A szovjet delegá­tusok és csatlósaik — köztük a magyarországi külügyi politruk, Siwk Endre is, — őrjöngve til­takoztak. Lélektani megfigyelők számá­ra érdekes tapasztalatokat nyújt a világszervezet közgyűlési ter­me, ha váratlanul bevetik a ma­gyar ügyet. Gromikót, Zorint és a többieket hirtelen elönti a mé­reg. Magukból kikelve kezdenek kiabálni s nem törődnek már azzal, hogy köznevetség tárgyai­vá válnak. Válogatott sértéseket vágnak a nyugati delegátusok, rendszerint Henry Cabot Lodge amerikai delegátus fejéhez. Semmiféle más kérdés ennyi­re nem hozza ki a sodrukból a vörös embereket. Itt érzik ma­gukat a leggyöngébbnek s ezért visítanak, őrjöngenek, prüsz­kölnek, ilyen már nem is emberi hangon. Értik és érzik, hogy a magyar ügyben a világ elmarasztalta ő­­ket. Vannak más ügyek, ame­lyek örök vita tárgyát képezik. A világ közvéleménye hol elhi­szi, hol nem, hogy a szovjet ve­zetők a ludasok. De a magyar kérdés más. Ebben a kérdésben a Szovjetunió a vádlott. A moszkvai , emberek képtelenek kitalálni a módszert, amelyik­nek a segítségével tisztára mos­hatnák magukat. ■ , Nem lelkiismereti okok sürgették a nyugati diplomatá­kat, amikor valóban mindent megtettek, hogy az ENSz köz­gyűlése tűzze napirendre Nagy Imre és társai meggyilkolásá­nak a kérdését. A hatalmi érdekek diktálják igy. Amerikának a szemére hányják, hogy megszállta Libá­­nont, Angliának pedig Jordá­niát hánytorgatják fel. No és most Távolkelet, a Fórmózai Szoros kitűnő alkalmat nyújta­nak a vöröseknek az ugatásra. Mit tehet ilyenkor a Nyugat? Előrántja azt a fegyvert, ame­lyik a leghatékonyabbnak bizo­nyult a múltban is. Ez a magyar kérdés. Ezzel tagiózzák le a szovjet embereket. A két világháború közt és a világháború után is, a magyar újságírók szakadatlanul hirdet­ték; “. úgy'viselkedjünk, hogy legyünk a világ érdekei . . .” Noshát most a világ, a nyugati világ érdekeivé váltunk. A magyar nép tragédiája a Nyugat csodafegyvere lett. Csak elő kell hozatni a fegyvertárból s az ellenség bibtosan megfuta­modik. Lehet ezen gondolkodni s latolgatni, hogy jó-e ez, vagy sem? Szerintünk jó. Bármilyen okból is kerül a magyar ügy a világ érdeklődésének a közép­pontjába, csak hasznunkra lehet. Adams megbukott, de ez még nem jelenti azt, hogy a republikánusok csatát nyer­tek. Sőt! Még a legvérmesebb hitben ringatózó republikánusok sem gondolják, hogy Sherman Adams, a ‘fiók-elnök’ meneszté­sével minden jóra fordult, mint a mesékben. A bajok éppen úgy megvan­nak, mint ahogy Sherman A- dams előtt megvoltak. Maine e­­lőtt is megvoltak s ezek Maine után is megmaradtak. Csakhogy ezután nem lesz kit, vagy mit hibáztatni. Egy kis jóslat Formóza körül nagy háború nem lesz. A lövöldözés még so­káig tart. 1958 utolsó hónapjai­ban az emberek sokat költenek. 1959 elején az amerikai ipar többet termel, mint valha ter­melt. A politikai pálma a de­mokratáknak lengedez. A romániai zsidók üldözéséről érkezik hir s az er­délyi magyarok elleni terroról. Egyik sem uj. Régen az úgyne­vezett román demokrácia is ül­dözte az erdélyi magyarokat és a zsidókat. A román nacionaliz­mus vajmi köveset változott. Magyar menekültek segítenek az ausz­triai árvizek áldozatain Szép volt, nagyvonalú volt a Washington-i “Magyar Nap”, a Kossuth-bélyegek kibocsátása alkalmából A plainfieldi angolnyelvü napilap szívességéből közölt fenti képünk azt a jelenetet örökíti meg, amikor Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke átvette Arthur E. Summerfield főpostamestertöl az aláirással ellátott Kossuth bélyeg-iveket, melyek szép aranyozott felirása emlékalbumban vannak. A képen jobbkézfelöl Ft. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke áll, aki az egyesület birtokában levő eredet: Kossuth-fényképet a postaügyi minisztérium rendelkezésére bocsátotta^ amelyről a Kossuth bélyeg arckép-rajza készült. A bécsi körzetben levő ma­gyar menekülttáborokból több száz magyar menekült jelent­kezett önkéntes munkára az áradások által sújtott terüle­tek helyreállítására. Az Al­­brechtskaserne-ben elhelye­zett magyar menekültek rö­vid idő alatt 800 schillinget gyűjtöttek össze az árvízkáro­sultak részére. Megvitatják a magyar helyzetet Az Egyesült Nemzetek Vi­­lágfederációja 10 szavazattal egy ellen megszavazta Pakisz­tán javaslatát a magyarországi helyzet megvitatásáról. A vi­­lágfederáció az Egyesült Nem­zetek elveinek előmozdítására alakult nem-hivatalos egyesü­letek csucsszervezete. A meg­szavazott határozat elitélte Nagy Imre és társainak kivég­zését és az Egyesült Nemzetek alapokmánya súlyos megsér­tésének nyilvánította a kivég­zést. A határozat felkéri az egyesületeket, hassanak oda kormányaiknál, hogy a ma­gyar helyzetről tett legutóbbi különbizottsági jelentés értel­mében a kormányok is a leg­élesebben tiltakozzanak a vé­rengzés folytatása ellen. Okos embei újságol olvas Lelkiismeretes ember: előfizet 1958 szeptember 19-ike örökre nevezetes nap marad az amerikai magyarsg történeté­ben . . . Washingtonban, az or­szág fővárosában a hivatalos Amerika abban a kitüntetés­ben részesítette a magyarsá­got, hogy a kormány egyik mi­nisztere, Arthur E. Summer­field főpostamester gyönyörű ünnepélyt rendezett a belügy­minisztérium épületében a mi Magyar Szövetségünkkel kar­öltve, a mi tiszteletünkre, a mi Kossuth Lajosunk emlékére. Az első magyart-megtiszte­­lő amerikai postabélyeg kibo­csátása napján, Kossuth Lajos születésnapján Sommerfield főpostamester azzal bocsátotta útjára a gyönyörű 4 és 8c-es Kossuth-bélyegeket, hogy az ünnepélyen elmondott tartal­mas beszédében hódolt a sza­badság nagy bajnoka emléké­nek, elismeréssel és tisztelettel szólott a magyar szabadság­törekvésekről s aztán, a nagy­számú és az ország különböző részeiből összegyűlt vendégek­kel együtt meghallgatta a mi mondanivalónkat is, amit Hay­du K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos el­nökének remekbeszabott be­széde foglalt magába. ... És meghallgatta, a közönséggel együtt Markosné Maria Madri­­zotti operaénekes prezentálá­sában két fájdalmashangu szép magyar nótánkat, amit Báchkai Béláné zongoramű­vésznő kisért mesterien, meg­hallgatta a Kossuth-nótát, amit Vajda László énekes adott elő újszerű módon. Christian A. Herder, Under Secretary of State a kormány, illetve Eisen­hower elnök nevében mondott beszédet az-^ünnepélyen és át­vette Summerfield főposta­mestertől az elnök részére azt az aranybetüs emlékalbumot, amelyben egy-egy iv Kossuth­­bélyeg volt a főpostamester sa­játkezű aláírásával. Ugyan­ilyen albumot adott át a főpos­tamester ezután Ft. Borshy Kerekes Györgynek, az erede­ti Kössuth-fenVképet rendelke­zésre bocsátó Am. Magyar Re­formátus Egyesület elnökének és Király Imre pénztárosnak, Haydu K. Györgynek, Ft. Béky Zoltán ref. püspöknek, Ft. Ja­kab András, Ft. Kilián Csaba, Ft. Gáspár János r. k. plébáno­soknak s az Am. Magy. Szövet­ség több más vezetőemberének, köztük Gombos Zoltán magyar napilap főszerkesztőnek és Diénes Lászlónak, lapjaink szerkesztőjének. “Büszkeség és lelkesedés töl­ti el szivemet — mint egy ma­­gyarszármazásu amerikai pol­gárét — arra a gondolatra, hogy a mai napon a szabadság hatalmas szószólója: az Egye­sült Államok, egy nagy ma­gyar szabadsághős emlékét ünnepli. Minden magyarszár­­mazásu amerikai polgár nevé­ben szeretném hálámat és kö­­szönetemet kifejezni azért a kivételes megtiszteltetésért, melyben ma a legnagyobb ma­gyar hazafi, Kossuth Lajos ré­szesül. Különösképen azért is kívá­nom köszönetemet tolmácsolni a világon szétszórtan élő min­den magyar nevétien, mert az ő meggyőződésük szerint is az Egyesült Államok a demok­(Folyt, a 4-ik oldalon) FT. BÉKY ZOLTÁN püspök 80 éves jubileumáról, az ünnepi Istentiszteletről és bankettről szóló beszámolón­kat az idő rövidsége miatt la­punk jövőheti számában kö­zölj ük. A Bern-i magyar követség elleni támadás Nagy Sándor, a berni kádá­rista követségen a kommunista golyók által megsebesített sza­badságharcos belehalt sebeibe. A svájci saötó a berni esettel kapcsolatban igen energikus hangon utasította vissza a Münnich kormány Svájc elle­nes rágalmait. A kis svájci kommunista párt kivételével a svájci közönség egységesen el­utasítja a kommunista terror­uralmat Magyarországon és a leghatározottabban kikéri ma­gának, hogy Kádár vagy Mün­nich előírják Svájcnak, hogy milyen módon gondolkozza­nak a magyarországi terror­uralomról. A svájciak vélemé­nye szerint a berni követség elleni támadás egyes egyedül a magyarországi terrorra vezet­hető vissza. A Kádárista külügy­minisztérium jegyzéke Svájchoz Szeptember 4-én a kádárista külügyminisztérium a kommu­nista ócsároló iratok történeté­ben is páratlan jegyzket nyúj­tott át Svájcnak. A jegyzék nemcsak a berni kádárista kö­vetség elleni szabadságharcos támadás körülményeinek kom­munista verzióját tartalmazza, de (és ez jellemző a mai ma­gyarországi helyzetre!) megtá­madj a a svájci sajtót és részle­tesen kitér minden jelentősebb svájci politikusnak és államiér­­fiunak a magyar forradalom ó­­ta tartott beszédeiben található és a kommunistákat bíráló kité­telre. A jegyzék inkább egy, az e­­gész svájci társadalom kiemel­kedő képviselői elleni budapesti “titkos” per folyamán felolva­sott vádbeszédre emlékeztet. Ami leginkább fáj Münnichék­­nak, az a nyugati sajtó és közvé­lemény egységes elutasító maga­tartása a terorrendszerük min­denfajta megnyilatkozása ellen. Nyugtával dicsérd a ragot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TREN TONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Ke.) Trenton, N. J. Szomorodott szívvel jelent­jük, hogy Perth Amboyi Híra­dónk és Trenton-i Függetlensé­günk alapitója és volt szerkesz­tője, az amerikai magyar sajtó hajdani közismert tollharcosa, a Perth Amboy Housing Au­thority nyugalmazott igazgató­ja, Zámbory Sándor 73 éves ko­rában, az Élizabeth-i St. Eliza­beth kórházban pénteken, szep­tember 26-án hajnalban örök á­­lomra hunyta le szemeit . . . Hosszabb ideje betegeskedett, hosszú évek óta panaszkodott epeköves és hasonló bántalmai miatt, mig végül kb. két héttel ezelőtt rászánta magát egy ope­rációra, kórházba ment, de or­vosai már nem tudtak segíteni rajta. Meghalt, s vele az ameri­kai magyar újságírás nesztora szállt örökre sírba, . . . ennek a speciális magyar újságírásnak egy nagy mestere ment el kö­rünkből . . . Zámbory életrajza az ameri­kai magyarság történelmének egy része . . . Nemcsak hivatásá­ból kifolyólag, de közvetlen, sze­mélyes belekapcsolódása, segítő igyekezete, a magyarságért vég­zett odaadó munkássága folytán is évtizedeken át Zámbory Sán­dor neve és személye valóságos fogalom volt a mi “Magyar-A- m^rijóinkban,’^ ismert volt csak­nem minden magyarlakta he­lyen ebben a hazában s amikor most halála híréről, utolsó útjá­ról írunk, úgy érezzük, hogy egy korszakot zárunk le történel­münkben . . . Káldor Kálmán öreg újságíró harcos-társunk 1939-ben kiadott' könyvéből idézzük róla ezt a néhány jellem­ző sort: “Munkára kész, vállal­kozó szelleme soha nem hagyta nyugodni és elgondolásainak ja­varészét szép sikerrel valósitot­­ta meg. Mindig bátran bocsát­kozott a magyar érdekekért küz­delembe. Sebeket osztott és ha néha közben maga is kapott se­beket,'' soha nem csüggedő biza­kodással ment újra és újra harc­ba a magyar érdekekért, azzal a hitében élő gondolatai, hogy a magyarnál különb faj nincs a föld kerekén és e nemzetnek o­­lyan történelmi hivatottsága van, hogy nem múlhat el soha e föld színéről,’’ Igen, ez volt Zámbory Sándor, aki a fenti so­­rck leírását követő további két évtizedben is, habár amerikai téren, mint a Perth Amboy Housing Authority igazgatója, mindig, haláláig megmaradt jó magyarnak, szülőhazáját, fajtá­ját szerető s azért mindig, min­denütt sikraszálló honfitársunk­nak . . . Zámbory Sándor 1885 január 30-án született, Gálszécs, Zemp­lén megyében. Iskoláit Kassán végezte s már gimnazista korá­ban munkatársa volt a ‘‘Felső­­magyarország” c. lapnak, majd Budapestre került s ott riporte­­reskedett. 1910-ben jött Ameri­kába, 1912-ben megalapította Trentonban a “Függetlenség” c. lapot és a Magyar Otthon alapí­tásában is tevékeny része volt. 1921-ben a lapot Orosz Antal­nak adta el s Perth Amboyban folytatta újságírói működését, ahol a Híradó c. lapot alapította s az első két évben üzletvezető­je volt a hires Csípő Bankház­nak is. A 20-as években egy ideig szerkesztője volt a Verho­­vay Segély Egylet lapjának. 1938-ban tagja lett a Perth Am­boy Housing Board-nak, mely ugyanazon év őszén igazgatójá­nak s az' építendő amboyi Housing-otthonok ügyvezető­jének nevezte ki. A 258 ala­­csonybérü Dunlap Homes hous­­ing-lakások építése, valamint a később épült Delaney Homes la­kások építése az ő nevéhez fűző­dik s azon kevesek közé tarto­zott, aki megérte, hogy életében utcát neveztek el róla Perth Am­boyban, városfejlesztési téren szerzett érdemeinek elismerése képen. Nevét, emlékét Perth Amboyban a Zámbory Street is kegyelettel őrzi. 1939-ben a Híradót Diénes Lászlónak adta át, de csaknem egy évtizeden át főszerkesztője maradt e lapunknak. írásai éve­ken át gyakran jelentek meg ezután is lapjainkban s legutóbb a múlt évben hoztuk egyik cik­két, de szembaja miatt az irás már nehezére esett s megkezdett emlékiratait, amit könyvben a­­kart kiadni, már nem tudta be­fejezni. Pedik sok-sok érdekes momentumot, színes képet akart megöröwiteni ebben a mi Ma­­gyar-Amerikánk elmúlt közel 50 esztendejéből . . . Egyik alapí­tója és éveken át elnöke volt az Amerikai Magyar Hetilapok Országos Szövetségének, mely­nek nevében 1940 őszén, Erdé­lyünk egy részének visszatéré­sekor szép magyar érzésekről tanúságot tevő táviratot intézett Magyarország kormányzójához. Zámbory Sándor számos ma­gyar és amerikai egyesületnek és klubnak volt a tagja-. A Perth Amboy-i Lions klubnak elnöke is volt, igazgatója 12 éven át a Red Cross Chapter-nek, igazga­tója a Visiting Nurse Ass’n-nak, tagja az Elks klubnak, Raritan Yacht C!ub-nak, a volt Séilyei Demokrata Klubnak, stb. Bánatos özvegye sz. Bállá Ró­za, akivel 1930ban lépett házas­ságra, valamint nővére, sógor­­sága és más rokbnsága és sok­sok barátja és tisztelője gyá­szolja Zámbory Sándort szerte . Amerikában . . . Temetése hétfőn, szeptember 29-én délelőt ment végbe a Mit­­ruska temetkezési intézetből, a­­hcl ravatalánál napokon át sok­­százan búcsúztak el tőle ... A Magyarok Nagyasszonya r.k. templomban megtartott engesz­telő szentmise áldozatot Ft. Hor­váth István végezte, Ft. Szarva- ■ dy és Father Lényi Vincze se­gédleltével (Ft. Gáspár János­nak Passaicon volt temetése e napon, de a gyászszertartás vé­gére ő is megérkezett elhunyt jóbarátja koporsójához . . .). A koporsót Bill Russell, Sr., Bili Russell Jr., J. Masovich, J. Bel­low, R. Bellow ás Séilyei János vitték. Trentonban, a Green­wood temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyu­galomra, ahol a sírnál Ft. Béky Zoltán püspök búcsúztatta a jó­barátok és az egész amerikai magyarság nevében is Zámbory Sándort, kinek emlékét szivünk­ben örökké őrizni fogjuk . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál.

Next

/
Thumbnails
Contents