Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-07-03 / 27. szám
In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 4~EVFÖLYAM — NO. 27. SZÁM Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. JULIUS 3 „ I_______________ , I I—— — I " .............. ■ I - I 1 Haydu K. György távirata Eisenhower elnökhöz 1776 JULIUS 4 Jefferson, a Függetlenségi Nyilakozat szerzője Férfiasán beismerjük, hogy egy jóslatunkban tévedtünk. Azt hittük, hogy Nagy Imre és társai hivatalos meggyilkolása a nyugati világnak egyszerű szenzációnál nem jelent többet. Hála Istennek, nem igy történt. A Nyugat felháborodása szinte példátlan méreteket öltött. Illetve, a közelmúltban még csak egy példa volt rá: a magyar forradalom vérbefojtásának reakciója. Tárgyilagosan állapitsuk meg azt is, hogy a szabad világ számára a legnagyobb erkölcsi tőkét a magyar események adták. Az 1956-os forradalomból származó morális erő a széthullott nyugati szövetséget újra összekapcsolta. A nyugati világ regősei ezernyi és tízezernyi újsághasábon megénekélték a magyar vitézi tetteket, erkölcsi követendő példának állítva a nyugat elé. Azóta a nyugati szövetség többször is veszélyben forgott s most újra megerősödött. Az összetartó cement újra magyar,: Nagy Imre és társai kiontott vére. A nyugati közvélemény még IVIióta az emberiség fennáll, minden emberöltő egy uj, átható, évszázadokra és évszázadokra szóló ideát termelt ki önmagából. Vannak újak, vannak régiek és vannak örökérvényüek. Ezen csodálatos, embermilliókat irányitó ideák egyike az: idealizmus. Kérdés már most az, hogy tulajdonképen mi is az idealizmus? Az idealizmus egy világnézet, mely az életben mindig a szebbet látja, a jobbat kéréséi és a tettekben a biztos sikert várja. Olyan szellemi erő ez, mely túl élt és túl is fog élni minden más ideát, tartalmánál és erejénél fogva. Mivel azonban mi nem az időtlen időben élünk, hanem egy olyan időtartamba szorított életben és életkörülmények között, mely sokkal jobban értékeli azt, amit lát és hall és érez az ember, szükségképpen felmerül a nagy kérdés, hogy ebben a materialista világban mennyire van létjogosultsága ennek az elvnek? Mivel a mai embert nem annyira a szellemi erők irányítják, mint inkább a tapasztalati világ tárgyai, igenis azt kell mondanunk, hogy éppen ezért, csak ez az egyetlen szellemi erő a mi felhőségü életünkben, ami az életet még reményteljesen tovább tudja vinni. És ha nagyon a mélyre nézünk, akkor könnyen rájöhetünk arra, hogy az emberiségnek igen nagy része, többé kevésbé csak az idealizmussal él. Például: mi az az erő, mely egy anyának megadja azt a nagy heroizmust, mely őt a gyárba viszi, csak azért, mert erre az otthonnak szükséglete, vagy mostohasága kényszeríti? Vagy mi az az erő, mely a fiatalok életében a lemondásokat eredményezi? Mi az, ami az embert el tudja vonni a megengedett szórakozásoktól is, egy másik nagyobb dolog érdekésoha olcsóbban nem jutott morális frissítőhöz. Nyugati embernek a kisujj át sem kellett megmozdítania: a szabad világ részéről nem ömlött egy gyüszünyi vér. (Zárójelben tegyük hozzá, hogy emellett nem került egy huncut centbe sem). Az elmúlt vasárnapi new yorki' tüntetés előtt valakinek a szájából ezt a kifakadást hallottuk: “Nosza, hát már a komunistákért is tüntetünk. Elvégre nem történt egyéb, mint egyik komunista megölte a másikat. . .” Soha ennél laposabb magyar megállapítást nem hallottunk. Az egész világ zeng a magyar névtől, — s ő, a tisztes honfitárs, csak a komunistát látja Nagy Imrében és Maiéter Pálban. Pedighát, ami azt illeti a Nagy Imre és Maiéter komunista voltához is sok kétség fér. A hithü komunista, például, önkritikát gyakorol és bevallja bűneit, mert még a bitófa árnyékában is a párt érdekei forognak a szemei előtt. Rajk László hithü komunista módjára vállalta az el nem követett bűnöket is. Nem úgy Nagy Imre és Melében? A nagyobb és szebb dolgok és események mögött mindig ott van a jobb és szebb tudata, a reménykedő élet ereje, vagyis az idealista világnézet. Majdnem, hogy azt kell mondanunk, hogy alig van ember, aki ne gondolkozna idealista módon és ne venné észre, hogy csak ez az egyedüli szellemi erő, ami az embernek oly nagy ütemet tud diktálni. Ez az az erő, mely éles vonalat tud vonni az ember és az állat között. Vagy pedig igy is nézhetjük : csak úgy tudunk a jövőnkért valamit is tenni, ha van reményünk, hogy elérjük azt, amit akarunk és nem pedig úgy, hogy nem is érdemes tenni semmit sem, mert úgy sem fog sikerülni, vagy megvalósulni. Az ember szellemi életének nincsen mozzanata,. mely ne emelné fel az egyén fejét, ne biztatná, hogy sikeres lesz erőlködése. Hogy ez mennyire igy van, lássunk most már egy két gyakorlati példát. Az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, Haydu K. György, Plainfield, N. J.-i nagyiparos az alábbi szövegű (A fenti távirat magyar fordítása körülbelül ez:) “Elnök Uram! A Magyarországon titokban végrehajtott kivégzések, melyeket minden emberi méltányosság sárbatiprásával követtek el, érthetően elszomorítják minden magyar származású amerikainak a szivét. Az Egyesült Államok joggal nyilváníthatná felháborodását azáltal, hogy az Egye-IJESZTGETIK A MAGYAR KATONÁT A kádárista katonai hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elijesszék a katonákat a nyugatra való meneküléstől. Egy nemrég nyugatra menekült magyar katona szerint, egy pesti őrnagy egyik őrsgyülésen a következőket ejelentette ki: “Nyugaton nekünk olyan kémhálózatunk van amiről maguknak még csak fogalmuk sincs. Ha valakit vissza akarunk hozni, és ha valaki számunkra értékes, akkor az illetőt vissza is hozzuk, mégpedig akkor és abban a pillanatban, amikor nekünk jól esik. Ugyan igy van lehetőségünk a nemkívánatos elemek megsemmisítésére is, bárhol legyenek is az illetők.” táviratot intézte Dwight D. Eisenhowerhoz, az Egyesült Államok elnökéhez, a washingtoni Fehér Házba: sült Nemzetednél az amerikai delegáció vezető nagykövetét, Henry.Cabot Lodge-ot felkéri, hogy bélyegeztesse meg ezt az égbekiáltó i g a zságtalanságot az Egyesült Nemzetek Tanácsával. Az Egyesült Nemzetek megbélyegző állásfoglalása minden időkre nyomot hagyna a történelemben, hogy az igazságot szerető népek családjában milyen fájdalmat okoztak ezek a kivégzések. Meg vagyok arról győződve, hogy Amerikának minden szabadságszerető polgára hálával gondolna Elnök Urra, ha méltóságának befolyását latbavetve a fenti javaslatot elfogadtatná. Több mint egy milliónyi magyar származású amerikai polgár nevében szeretném megköszönni, hogy Magyarország szabadságát állandóan szem előtt tartja. Tisztelettel: HAYDU K. GYÖRGY az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke” HÁTRALÉKOS kérjük, szíveskedjenek tartozásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené“előfízetőinket” szeretette) se ezzel is biztosítva legyen! Korlátozták a gyógyszerek küldését Magyarországra Á magyarországi postahivatal közli, hogy orvosságokat ajándék külküldeményként nem lehet küldeni külföldről, csak abban az esetben, ha azok eredeti felbontatlan gyári csomagolásban érkeznek Magyarországba. Ellenkező esetben elkobozzák, vagy visszaküldik a feladónak. A korlátozás kiterjed úgy a levélcsomagban és kis csomagokban, mint a rendes csomagban érkező gyógyszerekre. A magyar postahivatal azt is közli, hogy nem engedi meg a gyógyszerek beküldését ajándék küldeményként, ha azt gyógyszerész készítette. Ez azt jelenti, hogy orvosi receptre gyógyszerész által készített orvosságokat nem szabad küldeni. A Social Security kifizetések összegének felemelése A képviselöház Ways and Means bizottsága hétfőn megkezdte a kihallgatásokat a Social Security kifizetések felemelése és a tagok díjtalan orvosi és kórházi ellátása ügyében beadott javaslatokról. Az egyik nagy hírügynökség szerint a kormány azon van, hogy a javaslat tárgyalását késleltesse. Nem helyesli, hogy a munkások és munkaadók hozzájárulását felemeljék. Folsom egészségügyi és népjóléti minisztert az elsők közt hallgatják ki. Hir szerint kisebb technikai javításokat netn ellenez, de nem pártolja, hogy a kongresszus ez évben nagyobb változtatásokat ezsközöljön a Social Security törvényeken. Jelenleg 11 millió személy részesül Social Security kifizetésekben és az említett hírügynökség szerint fokozódik a nyomás, hogy a kongresszus tagjai ebben a választási évben tegyenek valamit a törvénynek a növekvő drágaság miatti korszerűsítése és a betegség elleni biztosításra való kiterjesztése terén. Ugyanezen forrás szerint “több mint 50-50 a kilátás, hogy a bizottság a kifizetések felemelése mellett fog szavazni. Akik a felemelést támogatják azzal érvelnek, hogy az általános életfenntartási költségek az 1954-es év óta, amikor utoljára javították meg a kifizetéseket, 7.5 százalékkal lettek nagyobbak.” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! 1769. év tavaszán egy szikár, szeplősarcu fiatal ügyvéd, Thomas Jefferson, kihajtott a “Virginiának” nevezett angol gyarmatban fekvő birtokáról, hogy Williamsburgban, a fővárosban, első közhivatali állását elfoglalja. Huszonhatéves volt akkar j az öröklött földbirtok tulajdonosa; egy személyben tudós és feltaláló, kivételes tehetségű építész, műkedvelő zene-virtuóz, irodalmár és könyvgyüjtő. Bár egyáltalán nem voltak politikai ambíciói, szellemi fölénye és szokatlan' képességei miatt, őt szemelték ki képviselőnek a virginiai törvényhozásban, kerületének választói. Mint a gyarmatok többi lakója, Jefferson is ismerte az akkori angol uralom visszaéléseit. A tizenhárom amerikai gyarmat kereskedelmét igazságtalan korlátozások alá vetette és aránytalan adókkal sújtotta a 3000 mérföldnyire fekvő London, anélkül, hogy az adófizetőket megkérdezte volna. Nem csoda, hogy miután Jefferson helyet foglalt az 57 választói kerület képviselői között és megbizonyosodhatott arról, hogy a többiek is szabadulni kívánnak a rájuk erőszakolt lealázó helyzetből, a kivételes tehetségű férfi az ellenállás egyik vezére lett. A gyűlés több bátor határozati javaslatot fogadott el, leszögezve azt a tényt is, hogy a királynak nincs joga adót kivetni a gyarmatokra. Nem lehetett meglepetés az, hogy Virginia gyarmatnak az angol király által kinevezett kormányzója, feloszlatta a renitens törvényhozást és a birtokára visszatérő Jeffersonnak alkalma volt, hogy megforgassa agyában a helyes és igazságos kormányzás alapfeltételeit. Mi ben nyilvánul meg ä zsarnokság? Milyen kormányforma az, amely kizárja az önkényeskedést? Melyek a népnek istenadta jogai, amit elvitatni tőle nem lehet? Szorgalmasan áttanulmányozta a politikai tudományával foglalkozó addig megjelent munkákat. A logika szabályait követve, kialakult benne az a filozófia, amelyenk szenvedélyes hive lett azután egész életén keresztül. Amikor a legközelebbi évek folyamán az angolok önkényeskedései arra kényszeritették a tizenhárom gyarmat lakóit, hogy egyesüljenek és 1776-ban az anyaországtól való elszakadásukat jelentsék be, egyhangúan FELHÍVÁS OLVASÓINKHOZ! Kérjük úgy régi, mint uj előfizetőinket, hogy címváltozás esetében, különösen ha pénzt küldenek, mindig Írják meg a régi címet is. Ezzel könyvelésünket megkönnyítik és meggyorsítják. Jeffersont kérték fel arra, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatot megszövegezze. Ő késznek mutatkozott arra, hogy az ember természetes jogait leszögezze, olyan formában, amire addig még senkisem vállalkozott. “Minden embert egyenlőnek teremtett az Isten, elidegnithetetlen jogokkal ruházva fel őket, az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való joggal.” A boldogsághoz való jogot Jeffesrson előtt még senkisem tette meg politikai követelménynek. “Ha a kormány e jogok elpusztítására törekednék, a népnek jogában áll a kormányt megdöteni vagy megváltoztatni és újat szervezni.” Az idei julius 4-én mi, akik amerikaiknak valljuk magunkat, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 182 éves fordulóját ünnepeljük, annak a halhatatlan koiratnak emlékét, amely az emberi jogok igazságát az egész világ előtt igazolta. Common Council MAGYAR MENEKÜLTEK HATÁROZATA A “Bécsi Magyar Híradó” szerint a szabadságharc után nyugatra menekült magyar diákok, értelmiségiek és munkások képviselői nemrég Genfben gyűlést tartottak. Ennek eredményeként kiáltványban fordultak a szabad földön élő magyar menekültekhez. A kiáltvónyban elitélik egyes menekültek magatartását, akik bűnöző magatartásukkal rontják a dolgos és tisztességes menekültek hírnevét és előítéleteket teremtenek a magyar menekültekkel szemben. A bűnöző elemeknek semmi közük sincs a szabadságharcosokhoz. A nyugati életbe való beleilleszkedési periódus letelte után a bűnözőkkel szemben meg kell szüntetni mindennemű engedékenységet, sőt, őket még súlyosabban kell büntetni, mint másokat, mert magatartásukkal ártanak a többségükben békeszerető és hálás menekült közösségnek. A határozatot közük a szabad világ minden országában letelepedett magyar menekülttel. A Szűz Mária Egylet hírei Betegeink e héten: Burkert Antalné és Juhász Gyögyné otthonukban várják felgyógyulásukat. A Szűz Mária Női Egylet autóbusz kirándulást rendez julius 13-án. Szeretettel hívjuk mindazokat, akik egy kellemes napot óhajtanak eltölteni Atlantic Cityben, jelentkezzenek az egylet tisztikaránál és e héten a két telefonszámon lehet bővebb felvilágositást kapni — EX 6-0232 és OW 5-0490. Tóth Istvánná, elnök Jónás Józsefné, titkár A gyermek: Miért tanul és jár iskolába? Vájjon azért, (Folyt, a 2-ik oldalon) Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. (Folyt, a 2-ik oldalon) Gondolkozz . . . June 19, 1958 The Honorable Dwight D. Eisenhower President of the United States White House Washington, D. C. My dear Mr. President, The shocking affront to humanity by the occurrence of the secret execution of former Premier Imre Nagy, Major General Pal Maleter and others, has saddened the hearts of all Americans of Hungarian descent. The United States could well express its indignation at this latest atrocity by recommending through our United Nations Ambassador, Mr. Henry Cabot Lodge, that a resolution be passed by that organization denouncing this gross inj ustice. While it is realized that words instead of action must be substituted in this instance, a resolution by the United Nations would have the effect of recording for posterity the sorrowed feelings of all people who love freedom and justice. Freedom-loving Americans of all nationalities would be most appreciative, I am sure, if you would use your good offices to institute this recommendation. On behalf of all our members I wish to thank you for your continued interest in the Freedom of Hungafy. Respectfully, GEORGE K. HAYDU National President American Hungarian Federation
