Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-01-17 / 3. szám
ln Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 3. SZÁM. TRENTON, N. J., 1957. JANUÁR 17. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Nincs amerikai kölcsön a Kádár-rezsimnek, ezt most már hivatalosan is kijelentették Washingtonban. Legfőbb ideje volt. Moszkva hűséges csahosa, Kádár János szeretett volna amerikai kölcsönt, miközben teleszájjal szidta és szidja Amerikát . . . A szemtelenség sztahanovistája, Kádár János semmiféleképpen sem szilárdithatja meg a maga uralmát amerikai pénzen, legalább is nem a washingtoni kormány pénzén. Ez nem jelenti azt, hogy az Amerikai Vörös Kereszt és más intézmények ne próbáljanak enyhíteni a magyar nép nyomorán. Ez a nyomorenyhitési akció sem tökéletes, gyakran a vörösek részesülnek a segélyből, dehát nincs más mód. Az Egyesült Nemzetek is megpróbálja segélyben részesíteni a magyar népet. Nem kétséges, hogy Kádárék mindent elkövetnek a segély megkaparintására, mert az enyveskezü vörös banditák sajátmaguk számára kovácsolnak tőkét a világszervezet irgalmas ténykedéséből. Kádárék majd csak annak adnak a segélyből aki hithü kommunista és a rezsim megbízható embere. Viszont az is igaz, hogy meg kell próbálni. Hátha a magyar népnek is jut belőle. Nehru közvetítése a magyar kérdésben nem járt eredménnyel. Várható is volt. A magyar ügy ma már a Szovjetnek azt a fekélyt jelenti, amiből nincs kigyógyulás. Akkor sincs, ha a vörös hadsereget kivonják Magyarországról. Ebben az esetben a magyar nép haragja elsöpörné a kommunista uralmat és a szabad világ megláthatná a magyar nép szörnyű sebeit . . . Ezen kívül a nagy tanulságot levonnák a többi leigázott népek is és felkelnének a vörös járom lerázására. Moszkva a lavinát nem akarhatja elindítani. Igaz, hogy — éppen a magyar ügy miatt — a Szovjet elvesztette a semleges ázsiai népek jóindulatát. Nem valószínű, hogy az ázsiai népek viszonya a Szovjettel a jövőben ellenséges lesz. A régi bizalmaskodásnak azonban vége, mégpedig egyszersmindenkorra. Az Egyesült Nemzetek végre ahhoz az eszközhöz nyúl, ami eddig is kézenfekvő volt: a világszervezet bizottsága kihallgatja a menekülteket s a szabad országok Budapesten tartózkodó követeit. így megszerzi azokat a “hivatalos” bizonyítékokat, amelyekhez a budapesti kormány “szemérmessége” miatt nem juthat. Gyakorlati haszna egyelőre az egésznek nem sok lesz, de a magyar ügy újra a világlapok első oldalára kerül s még hoszszu ideig ott is marad. Moszkvában s z a kadatlanul abban reménykedtek, hogy a magyar ügy végül is a feledés homályába merül s a Szovjet újra kijátszhatja magát a béke nagy apostolának. Nem igy történt, — hála Istennek. A világ legtávolabbi sarkaiban, mint Uj Zélandban, Dél- Afrikában, Ausztráliában, Délamerikában vagy éppen Japánban a földkerekség legelső nemzetének tartják a magyart. Dadaghat a szivünk, hogy mi is magyarnak születtünk. De ez egyben kötelességet ró reánk s ezt nem lehet levetni, mint valami kényelmetlen ruhát. Kérdezzük meg a szenátorunktól, hogy tett-e valamit a magyar ügyben, táviratozzunk az álmositó akciók ellen. És általában emeljük fel a szavunkat, ahol csak lehet. Hadd tudják meg, hogy magyarok vagyunk. Nem szégyen az ma. És küldjünk csomagot az óhazába. Minél több ruhát, minél több élelmet. Még a távoli ismerősöknek is: Egyelőre vámmentesen küldhetünk. Ki tudja meddig tart? Siessünk! Fontos értesités a Magyar Otthon részvényeseinek-Ezúton is értesítjük a Magyar Otthon részvénytulajdonosait, hogy az 1956 december 29- én megtartott igazgatósági gyűlés határozata értelmében 1957 január 19-én rendkívüli részvénytársasági gyűlés lesz öszszehiva, amely gyűlésre meghívó és egy szavazólap posta utján lesz minden részvényesnek a könyvben lévő címére kiküldve. Fontos, hogy ezen szavazólapot minden részvényes aláírva küldje vissza Mr. William Reich ügyvéd címére a legrövidebb időn belől, vagy azt a január 19-én a Magyar Otthonban megtartandó gyűlésre beadja, mert a törvény értelmében csak azután lehet a részvénytársaságot feloszlatni és a vagyon értékét a részvényesek közt szétosztani, ha ezt erre a törvény által előirt szavazattöbbség elrendeli. Ha valamelyik részvényesnek más vagy több szavazólapra volna szüksége azt felveheti a Mr. Kriesick Ferenc ügyvédi irodájában, 907 So. Broad St., Trenton, N. J. A Magyar Otthon Igazgatósága nevében, A TISZTVISELŐSÉG Nt. Harsányi András az uj Carteret-i lelkész Nt. Daróczy Sándor-t, a Cartret, N. J.-i Független Magyar Református Egyház évtizedeken át volt lelkészét, — mint ismeretes — az Amerikai Magyar Református Egyesület Ligonier, Pa.-i Bethlen Otthonának igazgatójává választották meg s uj munkakörét rövidesen elfoglalja. A Nt. Daróczi távozásával megüresedő cartereti szószéket a gyülekezet, a decemberben megtartott lelkészválasztó gyűlésen Nt. Dr. Harsányi Andorral töltötte be, aki családjával február 15-én érkezik meg Carteretre. Nt. Harsányi András a Református Világszövetség kiküldetésében a jövő hét elején Ausztriába utazik néhány hétre. (A jövő héten bővebben írunk a cartereti magyar reformátusok uj lelkipásztoráról.) A menekültek és a ‘bölcs tanítók’ Irta: FR. BORSY GY. ENGELBERT, O.F.M. “Nézzétek csak, milyenek ezek az uj magyarok . . . jobb volna talán, ha egy kicsit jobban összehúznák magukat, végtére is ...” — ilyen megjegyzések is hallatszanak már innen is, onnan is . . . “Hát igen — bölcselkednek ma már többen — azért kellett annyit szenvednie szegény Magyarországnak, mert hát ilyenek és olyanok ezek a menekültek: elégedetlenkednek, válogatnak a munkában, nem elégszenek meg a kevéssel, igényesek, aztán meg olyan furcsa gondolataik is vannak . . .” Ma már kezdenek ilyen hangok is kiütközni a mindennapi beszélgetések során. Beszélni mindenkinek joga van, mert hiszen szabad országban élünk, de ne feledjük el azt se, hogy a “száj a szív bőségéből beszél” — mint mondja Szentirás. Beszéljünk egy kicsit őszintén egymással. Hol találunk a világon egy nemzetet is, melyről azt mondhatjuk, hogy tökéletes, hogy nincsen hibája, ahol minden ember a mi szájunk ize szerint beszél? Ezt nehezen fogjuk megtalálni. De olyan népet is nehezen fogunk találni, mely annyit szenvedett és gyötrődött volna a történelem során, mint a magyar, mely mindig csak vérzett és életét áldozta fel a nyugati kultúráért . . . átélt annyi erőszakot és barbarizmust, szabadságától volt megfosztva már annyiszor és annyi idegen nép által, mint a magyar! Ez történelmi valóság és nem irredentizmus! Tudom, az őszinte kemény szó mindig fájt és fájni fog! De erre is szükség van. Bátran és nyugodtan kimondhatjuk, hogy könnyű annak bírálni és önzőén tanitkatni, elitélni másokat és ami még vészesebb: általánosítani, aki még a negyed részén sem ment át annak, mit ezek az úgynevezett “furcsa és kiábrándító” emberek! . . . Szeretném én azt látni, hogyha a “hős bírálók 12 évig lettek volna a szovjet testet és lelket ölő és sanyargató keze alatt, ahol sem Istent, sem embert el nem ismertek, hanem csak egy értelmetlen, szolgálatkész és vakon engedelmeskedő élő masszába gyúrták össze az embert, állati vadsággal kínozva és gyötörve őket . . . Szeretném én azt látni, hogy ezek a hős bírálók milyen képet mutatnának, ennyi minden után megérkezve egy idegen országba? Vájjon nem tennének-e túl mindenkin éppen azokban a megnyilatkozásokban, amit olyan bölcsen elitéinek ma? Van azután ennek az általáj nositó bírálatnak még egy másik szemszöge is, amely óvatosságra int, mert olyan hibába eshetünk, amit az élet sohasem felejt el és keményen, de igazságosan megbélyegez! Nem godolnak a kíméletlen bírálók arra, hogy nemcsak azokat sodorta ki a veszedelem az orszából, akik hősiesen harcoltak a hazáért, hanem olyanokat is, akik a volt meghitt vörös barátaiktól már többet nem várhattak, vagy éppen bizalmas utasításokkal küldték ki őket, hogy a becsületes élet-halál harcban helytállók jó hírnevét lerontsák ? Etikai elv: aki általánosít ítéleteiben, az mindig igazságtalanul ítél! A szentirási példa erősiti meg azt az elvet: pl. azért, mert Judás áruló volt, nem mondhatjuk, hogy Krisztus többi apostola, a tizenegy is áruló volt! Vagy, mert egy országban j van szülő-gyilkos gyermek, nem mondhatjuk azt, hogy minden gyermek szülő-gyilkos! Aki általánosít Ítéleteiben, az kegyetlen lélekgyilkos, az belegázol a becsületes emberek tisztességes életébe és előbb-utóbb azon fogja magát észrevenni, hogy őt magát is kivégzi erkölcsileg saját fegyvere! Vagyis, ha találkozunk a sok tízezer és tízezer menekült között olyanokkal, akik kifogásolható magatartást tanúsítanak, óvakodjunk attól, hogy rögtön az ítélet kését köszörüljük, hogy torkát vágjuk el a tizenkétéves gyötrődésben kimerült és megtántorodott embernek! A hős bírálók Ítéletei mögött mögött nem annyira a hangoztatott sértett igazság védelme húzódik meg, mint inkább a farizeusi lélek segíteni nem-akarása és hamis és kétszínű önvigasztalás, melynek végül is csak egy az eredménye és célja, hogy nem akarják feláldozni párnázott életük kényelmét és nyugodt folyását! De ugyanakkor az Isten irgalmazzon azoknak, akik nem akarnak segíteni neki, ha netán bajba kerülne és szükséget szenvedne! Mondd csak, te hős bíráló, — de csak bíráló •— mi lett volna már veled, ha az Isten úgy bánt volna veled, ahogy megérdemelted?*^ áltasd magadt az Isten előtt! Ne feledd el azt se, hogy az Isten malmai lassan de biztosan őrölnek! És azt se, amit a latin közmondás mond: “Dixeris ingratum, dixeris omne malum! (Magyarul: Mondd, hogy háládatlan és megmondtál vele minden rosszat!) Magyar, ime most itt van az alkalom, hogy hálás légy annak a hazának, mely neked annyit Hangversenyek a menekült magyar diákok segélyezésére Az American Hungarian Studies Foundation százezer dolláros ösztöndíjat létesít száz Amerikába érkező menekült magyar diák részére és azt két koncert rendezésével és a különböző amerikai alapítványok adományaiból kívánják előteremteni. Február 17-én, vasárnap este az alapítvány Bartók-hangversenyt rendez a new yorki Carnegie Hall-ban. Doráti Antal vezényletével szerepel a minneapolisi zenekar. Az est fénypontja Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész fellépése lesz. A másik hangverseny március 23-án, szombaton este Chicagóban lesz. Reiner Frigyes vezénylete alatt a chicagói zenekar magyar szerzők darabjait adja elő. Fellép Ajtay Viktor nagyhírű hegedü-szólóista is. Mindkét hangverseny tiszta jövedelmét a Foundation a magyar menekült diákok taníttatására fordítja, lehetővé téve száz magyar menekült diák továbbtanulását az amerikai egyetemekben. adott, mely felnevelt, megtanított irni-olvasni, segített emberré lenned! Légy hálás most és segít véreiden, akik helyetted is szenvedtek . . .! Végül még egyet kell leszögeznünk: annak a menekült, menekült, szegény nincstelennek is éppen olyan joga van embernek érezni magát, mint neked ! Annak is éppen olyan joga van a földön a jobb életért harcolni és törekedni, ennek elérésére a jobb eszközöket és utakat választani, mint neked, aki talán sokszor még kíméletlenebb vagy javaid gyarapításában, mint az az idegenben annyira tájékozatlan menekült, akit a sors egyszerűen csak ide hozott ... Nem jöttek ők a kenyeret kivenni a te szádból! Nem akarják kihasználni a te javaidat! ők csak egy időre meg akarnak pihenni, hogy erőre kapjanak! Magyar Testvéreim! Kapaszkodjunk meg önmagunkban és legyünk becsületes magyarok, akik nem keseríteni akarják az érkezőket, hanem segíteni! Hajoljunk le hozzájuk és támogassuk őket! Vakmerő és általánosító itéletenikkel ne rúgj unk belé a meggyötört emberbe! . . . a gyermekbe, apába, anyába, ifjúba és hajadonba ... a Hazáért annyi szenvedést áldozott magyar nép fiaiba! Minderre én csak kérlek és imádkozom érted . . . Felhívás a trentoni magyarsághoz! LEGALÁBB 200 MAGYART KELL ELHELYEZNÜNK! A Camp Kilmer-be érkező, immár 20000-et meghaladó szegény, szerencsétlen, menekült magyar testvéreink közül alig 20-30 lézeng még csak Trentonban és környékén s ezeket is magánszemélyek hozták ki, akiknek megesett a szivük rajtuk... Más városok magyarsága százával viszi ki és helyezi el a menekült magyarokat s kezd szégyenünkre válni, hogy Trenton és környéke magyarsága nem telj esiti kellőképen magyarmentő feladatát. Azokat a magyarokat, akiket magyar családok nem fogadnak be, ezér és ezer mérföldnyire küldik el, olyan helyekre, ahol egy magyar sincs és a nagy nyomorúságból kimenekülve, nagy árvaságukban még egy szót sem tudnak váltani senkivel . . . Nem lehet a trentoni magyarság továbbra is olyan közönyös, hogy zárva tartsa ajtaját menekült magyar testvéreink előtt! Mi minden lehetőt megtettünk, hogy ezen a szégyenletes állapoton változtassunk: a város vezetőségével tárgyaltunk és polgármesterünk megalakított egy Menekültügyi Bizottságot, amelynek élére egy magyar embert állított Lóth József személyében. Mayor Conoolly és a városi tanácsosok a legnagyobb megértéssel állottak az ügy mellé és mindent elkövetnek, hogy minél több menekült magyar család találjon uj otthont, munkát Trentonban. Mozgósították a munkás-szervezeteket, lakásügyi hivatalokat, gyárosokat és más munkára alkalmazókat s elhatározta a városi Polgármesteri Bizottság, hogy legalább 200 magyar családnak otthont és munkát adunk itt, Trentonban. Rajtunk, trentoni magyarokon van a sor tehát, hogy gyorsan akcióba lépjünk! Szégyen lenne ránk, ha továbbra is közönyösek maradnánk! Nekünk csak addig kell a menekültekért felelősséget vállalnunk, amig kihozzuk ide és munkába tudjuk helyezni őket. Alig pár napról van hát szó egy-egy menekült esetében. Nem hiszem, hogy 8 ezer trentoni magyar között ne akadna két-háromszáz, aki meg ne nyitná ajtaját egy-egy menekült előtt! Tekintsen minden magyar a szivébe és kérdezze meg önmagától, hogy ha ő vagy gyermeke lenne ilyen árva, hontalan, aki mindent elvesztett s ott várna a táborban, kétségek között... várva a magyar testvérek segítségét . . . mit érezne a segítség __ * * Hungarian Hours — RADIO Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. késedelmének láttán ? . . . Arra kérjük a trentoni és környékbeli magyarságot, vallásfelekezeti különbség nélkül, hogy akinek van egy szobája, vagy kettő és tud legalább egy hétre kosztot adni egy-egy magyar menekültnek, jelentse a helybeli magyar egyházaknál, a római katolikusnál, reformátusnál, vagy pedig a Polgármesteri Bizottságnál a Városházán^ vagy a Segélybizottságnál. Mi kiszállítjuk hozzá a menekültet §s legkésőbb egy héten belől munkába helyezzük! Hisszük, hogy kérésünk megértésre fog találni . . . Várjuk, hány szív és hány ajtó fog megnyílni menekült magyar testvéreink befogadására? BÉKY ZOLTÁN A nyugdijak összegéről A nyugdijakról irt közlemény-sorozatunk b e f e j ezése képpen válaszolni kívánunk azoknak, akik a nyugdíj-jogosultságra, annak összegére és a folyósítás módjára vonatkozólag tettek fel kérdéseket. Kérdés — Mekkora a nyugdíj, ha valaki 65 éves korában megy nyugdíjba? Felelet — A nyugdíj kiszámítására az alábbi szabályt írja elő a törvény: A kiszámítás alapja az egyén átlagos havi jövedelme. Első lépésként az átlagos havi jövedelmből le kell venni $110.00-t és ennek kell venni az 55%-át. Az ezután (Folyt, a 3-ik oldalon) Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok területén levő külföldieknek, vagyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 31 között jelentkezniük kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Törvény értelmében. A postahivatalokban, vagy bevándorlási hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie lakcímét és a kitöltött űrlapot, aláírva, személyesen keli a postahivatalban átadni. (Az űrlapon más kérdések is vannak, amire meg kell pontosan felelni.) Hontalanok és menekültek arra a kérdésre, hogy mely állam polgárai, korábbi állampolgárságuk megjelölésével felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki magyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt irjá be: “Formerly Hungarian, now stateless” — vagy — “Formerly Hungarian, now Refugee.” Ideiglenes látogatóban ittartózkodókra a jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik. 14 éven aluli gyermekek kártyáit a szülő, vagy gyám tölti ki. A jelentkezés elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, súlyos büntetéssel és deportálással is járhat.
