Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-28 / 9. szám
In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM. TRENTON, N. J.( 1967. FEBRUÁR 28. Ten Cents per Copy—82.00 per Year Amerikai szellemű magyar újság Magunk maradtunk a LELASSÍTOTTÁK a SZABADSÁGHARCOSOK BEVÁNDORLÁSÁT bajainkkal, egymás közt búslakodunk. A hálátlan világ elfelejtette az áldozatot, jelen pillanatban a szuezi aranyborjú köt le minden figyelmet. Maholnap már kényelmetlen ' is emlegetni, hogy a magyar nép a világtörténelem legszebb és legjelentősebb harcát vívta. Washingtonban már egyszerűen bosszankodnak, ha az ember a magyar keservet próbálja előhozni, az Egyesült Nemzeteknél pedig éppencsak nem fintorítják az orrukat. Talán kissé eltúlozzuk, de lényegében mégis igy van. Magyar becsület, reputáció még van, ezt el kell ismerni, de hogy valamit tenni is illenék, — “hát hová gondolnak kérem, hiszen a különféle tűzfészkek eloltásával vagyunk elfoglalva, eszünk ágában sincs újat gyújtani . . . Márpedig a magyar ügyet csak meg kell piszkálni s már is lángol. Ugy-e megérti?” Hogyne, megértjük. Tűzfészkek lesznek is, a Szovjet gondoskodik róla s a szabad világnak lesz is mindig szórakozása. Akár egész diplomáciai karát tűzoltó testületté képezheti át. Addig megy ez a játék, amig a Szovjet ütőképessé erősödik. A kérdés csupán az, hogy érdemes-e, sőt szabad-e az erőt igy fecsérelni? Ezeknek a tűzfészkeknek az oltogatásával mindig újabb és újabb ékek verődnek a szabad világ egyes országai, vagy hatalmi csoportosulásai közé. Ezek az ékek pedig akkor is meglesznek majd, ha életkérdéssé válik az összefogás. Az ékek természete az, hogy hasadást hagynak maguk után s akármilyen gondosan is próbálják eltüntetni, a helyük megmarad. A világ hálátlanságáról különben még a jugoszlávoknak is van mondanivalójuk. A kommunista délszláv állam szószólója keserűen kifakadt a szemforgató nyugat ellen, hogy a magyar menekülteket sorsukra hagyta. Jugoszláviába 15-16 ezer menekült érkezett. Úgy látszott, hogy — az első lelkesedéseket tekintve — a nyugati országok versengve szétkapkodják Őket. De aztán a lelkesedés lehűlt és a sokezernyi menekült az állandó gazdasági bajokkal küzdő Jugoszlávia nyakán maradt. A kilátástalanság miatt a menekültek közül ezer visszatért Magyarországra. Sohasem értettünk egyet Titóval s alig tudjuk elképzelni, hogy ez a jövőben is megtörténhessék. De ezúttal mi is azt mondjuk vele együtt a nyugat szemébe: szégyen! Ravasz László visszavonult a dunamenti faluba, ahol a szabadságharc előtt is kényszerű száműzetésben, de a bölcsek nyugalmával élte napjait. Október 23 őt is visszalenditette oda, ahová való: a magyarországi református egyház élére, de a bénultságából magához tért kommunista rezsim összpontosított támadást intézett a katholikus és a református egyház, illetve névszerint: Mindszenty József bíboros hercegprímás és dr. Ravasz László püspök ellen. Azzal vádolja a rezsim mindkét főpapot, hogy ők voltak a szabadságharc kirobbantói és mozgatói a háttérből. Gálád vádak, de ki cáfolhatná meg? A magyar nép, amelyik tudja az igazságot, újra néma, a Nyugat pedig nem háborodik fel. Hogyisne! Még meg találja égetni az ujját. > A magyar egyetemistákat szélnek eresztik s meglehetősen bizonytalan sors vár reájuk. Most, 25-én először a New York államban levő Bard College-ból távozik 300 magyar egyetemista, mert az ottani angol nyelvtanfolyamot befejezettnek nyilvánították. Legtöbbjük az elmúlt pár hónap alatt vajmi kevés angol tudományt szedhetett magára, ennélfogva az egyetemeikre rendes hallgatónak nem iratkozhatnak be. A többi nyelvtanfolyamok is bezárnak s ezzel egyidejűleg a meneküt ifjúság értékes része a problémák egész sorozata elé kerül. Persze, a menekültekkel kapcsolatban számtalan más probléma is van, de talán ez a legégetőbb. Valamit lehetne és kellene csinálni. Például, egy amerikai hölgy ezer holdas britokot ajánlott fel, magyarok, főleg magyar ifjak részére. A birtok — sok az épület rajta — a Dorthmouth College-tól mindössze 20 mérföldnyire van. Nem lehetne ott magyar diák kolóniát létesíteni ? Érdemes volna megszervezni, mert csak ezen múlik. Háború esetén... A légi haderő uj rendelkezése alapján úgy döntöttek, hogy háború esetén légiflottánkat az ország egész területén szórják szét, számos bázison, úgy hogy az ellenség, orvtámadás révén, ne tudja egyetlen hatalmas bombazáporral megsemmisíteni Amerika légi erejét. Minden jel arra vall, hogy az amerikai történelemben páratlan arányú magyar bevándorlás, ha egyelőre talán nem is ér véget, lényeges megszigorítást szenved. Bár elvben nem zárják le a bevándorlást egészen mindaddig, amig a törvényhozás uj ii'ányt nem szab a j.övőben alkalmazandó rendelkezéseknek, minden elképzelhető alkalommal csökkentik azoknak a szá-Vörös patkányok Ausztráliában Az Ausztráliában megjelenő “Független Magyarság” cimü lap írja: Sydney, 1957 január Az Austrál-Szovjet Társaság “kabaré-bált” rendezett Svdney-i Town Hallban az ausztrálszovjet barátság örömére. A bálon több, mint ezren jelentek meg. Többek között egy magyar asszony és öt magyar férfi is. Utóbbiak a karzaton helyezkedtek el. A magyar asszony pedig a Társaság diszasztala közelében kapott helyet. Tizenegy óra előtt, a szovjet békepolitikát dicsőítő beszédek közben került sor néhány -megjelent orosz vendég megajándékozására. Az utolsó ajándékot a magyar nő vitte az asztalukhoz. Szépen csomagolt csokoládésdobozt. Az oroszok és ausztrál híveik nagy meglepetéssel vették tudomásul, hogy a magyarok is ajándékokkal kedveskednek. A magyar hölgy mosolyogva kinyitotta a dobozt és a terített asztal közepére kiborított 11 darab élő és vörösre festett patkányt. Ebben a pilf&natban a karzaton elhelyezkedett öt férfi “Freedom for Hungary” ütemes mondásába kezdett. A zűrzavarban a magyar csoport kényelmes léptekkel elhagyta a termet. Az Ausztrál-Orosz Társaság delnői közül tömegesen szedelőzködni kezdtek a patkányveszély miatt. A diszasztal közönsége az első pillanatban még mozdulatlan patkányok felé nyúlt, de azok szétugrottak és aki megérintette azokat, annak vérvörös maradt a tenyere a még friss plakátfestéktől, mellyel a magyar tüntetés “főszereplőit” preparálták . . . * * * Az ausztráliai vörös patkányok méltó “ajándékot” kaptak eleven vörös patkányok formájában . . . mát, akiket beengednek. Érthető, hogy ilyen körülmények között se szeri se száma a jogos panaszok hosszú sorának. Régen amerikai állampolgárok például nehezen látják be, hogy mig rokonaik ausztriai táborok bizonytalanságában tengődnek, addig ezren és ezren jöhetnek ki az Egyesült Államokba olyanok, akiknek rpég ismerősük sincsen e roppant kiterjedésű földrészen. Elvben egy-egy szenátor, vagy congressman közbenjárása ugyan sikerrel járhat, különösen ha a rokonnak valami “special skill” szakmája van. A gyakorlatban azonban kizárólag a közvetlen családtagokat részesítik előnyben. Azaz eszerint csak szülők, testvérek és gyerekek jöhetnek át. mindaddig, mig uj törvényt nem szavaznak meg Washingtonban. E váratlan fejlemény az úgynevezett Voluntary Agency-k, közöttük az Amerikai Magyar Szövetség emberbaráti tevékenységét rendkívül megnehezíti. A Capitol (parlament) palotájában ezalatt több bizottság is vitatja, boncolgatja Eisenhower elnök javaslatát, mely a beengedendő magyarok számának felemelését sürgeti. Viszont, miután az egész bevándorlási kérdés reformja igy időszerűvé vált, attól tartunk, hogy a döntés ki fog húzódni. Az egész eddigi bevándorlási rendszer, a nemzetiségek szerint felosztott kvótaszámok és számos más, ellentétes hangulatot kiváltó pont került ily módon a törvényhozás kavargó katlanjába . . . Amióta a külügyminisztérium az igazságügyminiszter hatáskörében működő Immigration and Naturalization Service hivatalhoz tette át az elnöki bevándorlási engedélyek kiadását, Bécsben Williams bevándorlási igazgató irányította a munkát. Mióta azonban az Amerikában megtelepedettek közvetlen családtag jinak bevándorlását teszik lehetővé, azóta Hatold Weiterer vette át a bécsi követségen a főnöki tisztet és Williamsot visszarendelték Washingtonba. A legújabb intézkedések szerint nem csupán a már polgárosodottak, hanem a vízummal beérkezettek is kérhetik Ausztriában levő, újonnan menekült szüleik, testvéreik, gyermekeik kihozatalát. Ezt a i kedvezményt egyelőre csak a zöld, emigráns kártyával rendelkezők vehetik igélybe, a fehér kártyát kapott, u.n. “parolee” vendégek viszont csak ügyük törvényes rendezése után. “Nem lesz depreszszió” - mondja Humphrey pénzügyminiszter George M. Humphrey pénzügyminiszter a képviselőház megajánlási albizottsága előtt úgy nyilatkozott, hogy Amerika népének nincs oka aggodalomra: az infláció és depressziós jóslatok túlzottak. — A prosperitás még tovább tart —- mondotta Humphrey — a nemzetgazdaság egészséges alapokon nyugszik. Nem hiszem, hogy az elkövetkező 18 hónap alatt visszaesés állana be az üzleti forgalomban. Fontos azonban, hogy ne nyújtsunk tápanyagot az inflációnak. Mérsékeljük hát az étvágyunkat és a kormánynak is legyen erre gondja. Ismételte korábbi figyelmeztetését, hogy csökkenteni kell a kormány és kormányhivatalok kiadásait. Takarékoskodni, nem túlköltekezni, hogy az államadósság végre elapadjon, ahelyett, hogy folyton növekedne. A beszéd jó hatást tett a tőzsdére, ahol Hoover volt elnök emlékezetes depressziós nyilatkozata után zuhanás indult meg és több mint 4 billió értékű részvényt dobtak piacra az ijedt spekulánsok. Munkanélkül vannak Angliában a magyar bányászok Többezer magyar bányász menekült Angliába és az angol bányászati iskolában megismertetik velük az ottani bányászati módszereket és egyúttal angol nyelvre is tanítják őket. De amikor a bányászok munkát keresnek, kiábrándulás várja őket. Sok bányába az unió nem enged felvenni idegen bányászokat. Érdekes, hogy a yorkshirei 109 szénbányában munkáshiány van és mégsem fogadják be a magyarokat, mert az országban általában munkanélküliség van a bányászok körében. (A yorkshirei 1,308,300 bányászt az unió le fogja szavaztatni, hogy befogadjanak-e vagy sem menekült magyar bányászokat.) Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatöságnál, * Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TREN TONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. MEGSZŰNT A MAGYARORSZÁGRA SZÓLÓ SZERETETCS0MAG0K KORLÁTLAN VÁMMENTESSÉGE A magyarországi “Hivatalos Közlöny” legutolsó száma elrendeli, hogy a külföldről február 28-ika után feladott postacsomagok Magyarországon vámkötelesek. A kávé, kakaó, csokoládé és tea vámját a mindenkori belföldi érték 70%-ban állapították meg. Ez annyit jelent, hogy ha például egy kilogram kávé ára Magyarországon 500 forint, úgy arra 350 forint vámot vetnek ki. Ugyancsak 70% vámot kell címzettnek fizetni a gyapjufonal után is. Az uj alsó- és felső ruhanemüek vámja 50%. (Mihelyt a magyarországi “Hivatalos Közlönyének vonatkozó számát megkapj uk, úgy a rendeletet teljes részletében fogjuk ismertetni.) A vámmentesség megszüntetését azzal indokolják, hogy a külföldi feladók egy része felhasználta a vámmentességi rendeletet arra, hogy csomagjaikban nagymennyiségű eladásra szánt kereskedelmi árut küldjenek, egy másik része pedig számos csomagban, de egy és ugyanazon címre többszáz font kávét, kakaót, teát, vagy néhány száz pár nylon-harisnyát küldött. A kizárólag használt ruhaneműt tartalmazó csomagok egyelőre továbbra is vámmentesek, Je rendeletileg meg van szabva, hogy egy év időtartamán belül egy személy részére hány darab küldhető az egyes cikkekből. Ennek ellenőrzésére a budapesti Keleti Pályaudvar postahivatalához kirendelt vámbizottság egy kartoték-rendszert vezet és minden címzett kártyáján feljegyzik a csomag tartalmát. Ez meglassítja ugyan a csomagok kiosztását, de megnehezíti a szabályellenességeket, ami viszont lehetővé teszi a használt ruhanemüek további vámmentességét. A március 1-től életbelépő rendelet nem vonatkozik az ÍKKA csomagokra, amelyeket ezután is vámmentesen kapnak kézhez a címzettek. IKKA csomagok korlátlan összegben megrendelhető a new yorki U.S. Relief Parcel Service, 315 East 79- ik utcai főirodájában, vagy a cégnek Amerika-szerte ismert ügynökségeinél. 4 4 Az Utolsó Hajó»..” Csütörtökön, február 14-én este befutott a Brooklyn-i Army Terminal kikötőjébe a “General Walker” szállitó-hajó, 1980 me-A szabadságharc költészete Londonban megjelent a Nemzetőr első száma, amit a külföldre menekült szabadságharcos irók adnak ki. A lap első oldalán négy-nyelvű kiáltványban kérik a müveit világ íróit és művészeit, hogy ne hagyják a magyar szabadság lángját kialudni. A forradalom egyik legelső aktusa az volt, hogy a váci fegyházból kiszabadította az ott szenvedő politikai foglyokat. Tollas Tibor költő egyike volt a kiszabaditottaknak. Szabadulását az “Október 23” cimü versben énekli meg. Ngyancsak az ő verse az alant közölt “Toborzó” is. OKTÓBER 23 Rian a föld, a falak dőlnek, Kék harsonákkal zeng az ég, S barlangjából a dohos kőnek Az ember újra fényre lép. Fonnyadt testünket záporozza, Sápadt arcunkra hull a nap, S szédülten, szinte tántorogva Szabadság, szívjuk sugarad! Sötétből tárul ki a szivünk: Bíbor virág a föld felett. A szolgaságra fényt derítünk, Fegyver nélkül is GYŐZTESEK. TOBORZÓ _ Harsonáink a tankok torka. Virágjaink: sok holt diák. Tapossatok csak le a porba, Mégis mi győzünk! — s [toborzónkra Sorakozik a fél világ! Lobogóink: lángoló falvak Felett fekete karom. Dobban a föld, s uj diadalnak Vagytok tanúi, — Néró hallgat, S mossa kezét, mint egykoron. De kapujában a poroszló, Barbár szive is megremeg . . . Mig vadállatok szomját oltó Ének csendül . . . e halk toborzó, . . .S földre hullnak a fegyverek. nekült magyarral . . . Értesülésünk szerint ez ideig ez az “utolsó hajó,” amelyik szabadságharcos magyar menekülteket hozott; sem repülőgépen, sem hajón nem jön több menekült Amerikába mindaddig, amig a Kongresszus máskép nem intézkedik. (Ezen az “utolsó hajón” érkezett meg szerkesztőnk testvérhuga is, Diénes Lilly, akit már kora hajnalban, a hajóra felengedett sajtó emberei között levő szerkesztő és felesége testvéri öleléssel üdvözölhettek és “interview”-olhattak . . .) A jövő héten bővebben írunk az “utolsó hajó” utasairól. Az elhagyott telefon mentett meg 10 magyart A napokban az ausztriai “Save the Children” mentsétek meg a gyermekeket szervezet telefonja az osztrák határon Andau-nál megszólalt s egy kimerült hang kérte: Jöjjetek, mentsetek meg, mert halálra fagyunk.” A telefonhívás egy határmentén lévő elhagyott kunyhóból jött. Egy osztrák határőr járat 10 magyar menekültet talált ott önkívületi állapotban s már majdnem halálra fagyva. A magyarok a határon lévő mocsaras, jeges tavon keresztül menekültek — a magyar-osztrák határ ott a tó közepén húzódik el s a magyaroknak sikerült a tó másik oldalára, az asztriai határra menekülni. A menekültek meglátták a már osztrák területen lévő elhagyott kunyhoót, betörték annak ajtaját s szerencséjükre a telefon még üzpmben volt s igy segítséget kérhettek. Az osztrák határőrség a menekült magyarokat kocsira rakta s bevitte az Andau-i kórházba.
