Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-14 / 7. szám
American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. TRENTON, N. J.f 1957. FEBRUÁR 14. Ten Cents per Copy—S2.Ü0 per Year közben csatlakoztak hozzájuk az ellenformadárok, a fasiszták, a népellenes terroristák és a nagybirtokosok. Az orosz tankcsapatok figyelmesek lettek a lármára, no és a kíváncsiságukat is felkettette, mi történik itt s minden oldalról benyomultak Budapestre. A fasiszta elemek aztán megtámadták a védtelen tankokat, irgalmatlanul verve azokat öklükkel. Eleinte a tankok kiszolgáltatottan álltak ott, de aztán megtorlásra gondoltak s néhány barátságos sortüzet adtak le . . . Ezek ártalmatlanul hatoltak a tömegbe s mindössze 300-400 embert öltek meg. A magyar nép örömrivalgással fogadta a reakciós elemek élleni támadást és arra kérték az. oroszokat, hogy tüzeljenek tovább, amig szét nem rombolják az egész várost . . .” És igy tovább. Buchwald görbe tükrében igy festenek a kommunista hazudozások. Maró gúny van minden sorában, Moszkva ellen. S ami a legfeltűnőbb, Buchwald Írása nem is áll messze a Moszkvában, Pekingben, Bukarestben közzétett szövegtől . . . A magyar szabadságharc után gazdaságilag is “beteg ember” lett a Szovjetből, — ezt állapit:ák meg a szakértők. Magyarországot idáig zsákmányolhatta szemrebbenés nélkül, —- most pedig el kell tartania. Idáig megbízhatott a csatlós hadseregekben, — most az eddiginél sokkal több páncélos hadosztályt kell tartania a rab országokban. A szakértők szerint a Szovjetben gazdaságilag is nagy bajok lesznek, mégpedig nem is olyan sokára. Ma pénteken este gyűlést tart a Segély Bizottság a Református iskolában A Trentoni Amerikai Magyar Segély Bizottság tagjait ez utón értesítjük, hogy ma pénteken, február 15-én este 8 órakor renrendes havi gyűlést tartunk a Független Magyar Református Egyház iskolájában. A Segély Bizottság tagjainak a megjelenését kéri az ELNÖKSÉG Moszkva börtönében ... John McCormack amerikai újságíró Bécsből január 28-án küldött jelentésében 17,000-re becsüli az október 23 óta Magyarországon letartóztatott politikai foglyok számát s ennek kb. 80%-a diákkorban levő fiatalokból tevődik ki . . . Woodbridge, N. J. A WOODBRIDGE-i Magyar Kulturegyesület február 16-án, szombaton este hangversenyt rende^ a Baron Ave-i iskola nagytermében. Belépti-dij $1.50. A műsoron énekkar, valamint férfi és női énekesek, hegedüszámok, z o n goraszámok szérepelnek. A tavaszon forradalom lesz, ezzel ijesztgetik most Magyarországon Kádár Jánost és moszkvai klikkjét. A falakra, az üszkös, rqmbadőlt házak oldalára firkálják a tavaszi forradalom jelszavait az ismeretlen tettesek s a moszkvai betyárok magyarországi fullajtárjai rettegnek a nap mint nap felidézett lehetőségtől. A tavasz, március a forradalmak klasszikus ideje. A halálos dermedtségből akkor ébred újjá a természet s akkor csörögnek leghangosabban a rab népek láncai is. A tavaszi forradalmaknak azonban van egy gyakorlati értelme is. A lombok eltakarják a menkülőt, az éhséget enyhíti a vad növények gyökere . . . , Mostanság sokat beszélnek arról, hogyha a magyar szabadságharc márciusban tört volna ki, minden másképp lehetett volna. A szomszéd népek is csatlakoztak volna és az orosz szteppék lakossága is megkísérelte volna lerázni a láncokat. Volna, volna . . . A volnával nem érünk semmit, s a fergeteget nem lehet lebontani egy fazékkal, hogy majd egy bizonyos időpontban, amikor éppen legalkalmasabb, akkor rázza fheg a világ eresztékeit. A magyar forradalom akkor robbant ki, amikor a lelkek telítettségi állapotba kerültek, amikor már nem fért több keserűség a szivekbe. Fejbólintó Kádár János most rettenetes erőfeszítéssel próbálja az ifjúságot s elsősorban a tanuló ifjúságot kordába kényszeríteni. Az egyetemi ifjúság feltételezhető vezetőit tömegesen hurcolják ismeretlen helyre, azon a címen, hogy különböző iskolákban fegyvert és; lőszert találtak. Kádárék a sztálini módszerek alkalmazásával valóban mindent elkövetnek, amit a maguk biztonsága érdekében helyesnek találnak. Álmuk mégsem nyugodt, mert tudják, hogy, például, az 1848-49-es forradalmat sem valami kitünően fegyverzett alakulat indította el. Akkor is, most is az if jóságnak alig volt egyebe a puszta öklénél, no és a szivében égő tűznél. Egy felől bizonyos lehet Kádár Jáhos: a magyar ifjúság szivében semmiféleképpen sem gyulladnak sztálini tüzek . . . Ahogy a vörösek magyarázzák Moszkvában és másutt a magyar forradalom történetét, — erről ir szellemesen Art Buchwald, a Herald Tribune humoristája. Maró gúny van abban, ahogy Buchwald összerakja a magyar szabadságharc kommunista verzióját, érdemes idézni belőle: “. . . . Béke honolt Magyarországon s mindenki boldog volt, amikor a népellenes diákok egy parányi csoportja izgatni kezdett Horthy Miklós visszatérése érdekében. Ezek a népellenes diákok idegen zsoldban álltak s rögtön tüntetésbe kezdtek, miA * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák A mi katonáink ... Szülőföldünkön idegen katonák gyilkolják a népet. Azt hazudták több mint egy évtizeden át a magyar népnek, hogy a szovjet népe baráti, hogy annak katonái nem ellenségek abban az országban, nem is megszállók már, hanem — szövetségesek, akik azért vannak ott, hogy ha Magyarországot külső támadás érné — megvédjék az ellenségtől . . . Ma már az egész világ tudja, hogy milyen alávaló hazugság volt ez! A szovjet katonák ellenségeknek bizonyultak a magyar néppel szemben, amikor tüzeltek tagjaikból védtelen asszonyokra és gyerekekre és amikor munkásokra, bányászokra adnak sortüzet, mert azok nem akarnak tovább kommunista rabigában élni. így viselkednek “baráti,” szövetséges országban a dicső szovjet hadsereg katönái. Hozzátesszük azonban azt is, hogy nem valamennyien, mert Mindszenty bíboros hercegprímástól kezdve sok helyről hajijuk azt, hogy voltak orosz katonai alakulatok — főleg, melyek régen állomásoztak szülőföldünkön, — melyek nem lőttek a védtlen népre, sőt, fegyverhez is juttatták a szabadságharcosokat, nem is egy helyen. Most pedig nézzük meg, mint viselkednek a mi fiaink, amerikai katonák, ideg’en országban, ahol ők is mint szövetséges ország katonái vannak jelen, hogy támadás esetén védjék az országot, ahol állomásoznak. Nyolcadik hadseregünk Koreában és Japánban teljesít szolgálatot. A hadsereg arra illetékes hivatala közzé tette, hogy az elmúlt tizenkét hónap alatt ÖNKÉNTESEN 500,000 dollárt adtak Koreában és Japánban lévő jótékony intézmények segítésére, melyek közül nem egyet ők alapítottak és tartanak fenn. Az 500,000 dollárból 300,000 dollár jutott koreai és 200,000 dollár japán intézményeknek. Körülbelül 100,000 dollárt a különféle katonai táborok templomaiban perselyadományokként adták fiaink és ezeket az összegeket mindenütt a lelkészek elnöklete alatt álló katonákból alakított bizottságok osztották szét. A fennmaradó 400,000 dollárt azok az intézmények kapták, melyeket egyes alakulataink “örökbe” fogadtak. A legtöbb intézmény árvaház. Koreában 70. árvaházat tartanak fenn legnagyobbrészt a katonáink adományaiból. Japánban az első lovas hadosztályunk huszonegy árvaházat segit. Katonáink alig telepedtek meg 1945-ben Japán, ban, amikor már megkezdték az árvaházak segítését. A mi katonáinknak meleg, érző szivük van. Az árvagyerekek közel kerülnek sziveikhez és nemcsak a pénzüket adják oda ilyen intézmények támogatására, hanem mikor szabad idejük van, az alakulatuk által “örökbe fogadott” intézménybe mennek segíteni, azt rendben tartani. Épen úgy foglalatoskodnak, mintha saját otthonukat igyekeznének szebbé, jobbá tenni. És elmennek azért is az árvaházakba, hogy a gyerekekkel játszadozzanak, hogy azokpak és egyúttal maguknak is örömet szerezzenek. Ruhát vesznek a (Folyt, a 2-ik oldalon) Elkapkodták a LIFE “magyar számát” A Life képes-magazin, mint ismeretes, egy külön füzetben kiadta a magyar szabadságharccal kapcsolatos, helyszíni fényképfelvételkből álló képgyűjteményét, megfelelő szöveggel ellátva. A Life ezen “magyar számát” a közönség valósággal szétkapkodta. A lOO-oldalas külön-kiadás tiszta jövedelmét a Life a magyar segélyre adományozta s az első $35,- 000.00-ról szóló csekket a napokban adta át a magazin kiadója, Andrew Heiskell az International Rescue Committee-nek. Eddig több mint egymillió példányban kelt el a magyar szabadságharc képes történelmi dokumentuma, amelynek propaganda-értéke felbecsülhetetlen, mert megvetésnek tette ki a magyar és az orosz kommunistákat világszerte, még a semleges és ingadozó ázsiai országokban is. A világ minden részébe szétmentek ezek a magyar-cimeres, színes fedőlappal ellátott, történelmi dokumentum-számba menő füzetek. Mi, magyarok, hálásáig lehetünk a Life kiadójának ezért a nagyszerű gesztusáért, hiszen nemcsak kiállt a magyarság igazsága mellett, de az “akció” jövedelmét is magyar segélycélokra fordította. (Itt jegyezzük meg, hogy a Life ezen füzeteiből lapvállalatunk központi irodájában, illetve könyvesboltunkban még kapható néhány példány, darabja 50 centért. Megvettünk mi is 100 darabot, készpénzben ki is fizettük előre az árát s tőlünk is úgyszólván elkapkodták. — Szerk.) LINCOLN ÁBRAHÁM a nagy Amerikai elnök születésnapja FEBRUÁR 12 nemzeti ünnepnapunk In Its 43rd Year of Publication, This Weekly It the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published m Trenton, A. /• MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Kc.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. AMERIKA POLGÁ Rí VÉDELME . . . A Washingtonban székelő Federal Civil Defense Administration az Egyesült Államok polgári lakosságát tökéletesen beszervezte arra az esetre, ha hazánkat ellenséges támadás érné. A Polgári Védelmi Szervezet tökéletesen működik. A fenti egymásmelletti két képen a New York-ba vivő George Washington hid bejáratát mutatja egy julius délutánon, a jobbkéfelőli néhány perccel a légi-riadó szirénák elhangzása után. A riadó-próba nagyszerűen sikerült: mindenki pontosan követte az előirt szabályokat és a legközelebbi menedékhelyre sietett . . . Légitámadás nem érheti Amerikát váratlanul. Közel félmillió önkéntes “égi-figyelő” áll a napnak minden percében az amerikai légihaderő szolgálatában, gyors, pontos jelentést adva bármilyen “igazolatlan” repülőgépről, vagy levegőben levő tárgyról. New York felhőkarcolóinak tetején épugy őrtállnak az önkéntes polgári megfigyelők (személyenként napi 1-2 órai időt adva), mint távoli erdők közepén, vagy falvak tornyában . . . 17,000 megfigyelőállo-hálózat is!) őrizi Amerikát. TAPINTATLAN MAGYARSÁG (EGY EL NEM MONDOTT BESZÉD) Irta: BORSHY KEREKES GYÖRGY Az Amerikai Magyar Református Egyesület főtitkára, illetve megválasztott központi elnöke Nincs mit titkolnunk rajta, hogy az érthető okokból hallgató menekült magyarság beszélő némasága mellett mi akik a szabad világban megszoktuk a szólásszabadságot s á minden embert és nemzetet megillető jogokat: véghetetlen kiábrándultsággal látjuk azt a tehetetlen félrebszélést s körmönfont szólamokkal álcázott majdnem pipogyaságot, amellyel az úgynevezett nagyhatalmak egyenként és Egyesült Nemzetekbeli összetételükben is, mindmáig a magyar szabadságharc ügyét kezelik. Amilyen hálával gondolunk a világ népeinek és a szabad sajtónak naponta megnyilvánuló rokonszenvére, segitőkészségére és anyagi áldozathözatalára, ugyanolyan arányban növekszik bennünk a csodálkozással vegyes elkeseredés afölött a szó- és papirhalmozás fölött, amivel elkenni látszódik a szörnyű tragédia. Mintha bizony Churchill, a világnak ez az élő legnagyobb politikai lángelméje már 1952-ben meg nem mondotta volna, hogy Moszkvával szemben minden más erőlködés hiábavaló és nevetséges, mert azoknak csak az erő imponál. És mostanában épen ennek az egyedül hatóképes erőnek a hiányát szemlélhetjük, sajnos, a magyar kérdéssel kapcsolatban. Megértjük mi azt, ha a kényelembe puhult bizonyos nagyhatalmak nem akarnak atomháborúba keveredni egy olyan nyavalyás kis rokontalan nemzetért, testvértelen népért, mint amilyen a magyar, amelyik mellesleg ezer esztendőn keresztül egyebet alig is csinált, mint tartotta a mellét a nyugatra törni akaró keleti hordák elé. Nagyon is megértjük, hiszen gyakorlatunk van az ilyen megértésekben. Keserves tapasztalataink vannak, amik megedzettek erre. Bizonyos dolgokat azonban nem értünk. Nem értjük többek között azt, hogy ha Koreában meglehetett állítani a moszkovitákat, miért nem lehet azt legalább megkísérelni hatalmi eszközökkel ,Magy arországon ?! Nem értjük azt, hogy ha Berlinbe “airlift”-et lehetett szervezni, miért nem lehetett azt megtenni Budapestre, amikor azt kérve-kérték?! Nem értjük azt, hogy amikor Szueznél megtudtuk állítani Nasser (vagy az olaj?) kedvéért saját angol, francia és izraeli szövetségeseinket, miért nem lehet megállítani az asszonyokat és gyermekeket gyilkoló volt szövetségesünket, a véreskezü-lábu Szovjet hordákat?! És még ezer más ilyen jelenség van, amit nem ércünk. Mert az a “common 3ense,” amibe belenevelődtünk, arre egyszerűen képtelen. Van azonban valami, amit kezdünk, ha nem is érteni, de alighanem jól sejteni. És ez az, hogy az életüket nem sajnáló magyarok nagyon tapintatlanul riselkedtek bizonyos nagy külügyminiszterrel szemben, aki papíron régen és pontosan kicirkalmazta, hogy a ‘‘satellite” népeknek hogyan kellene viselkedniük. És nem úgy viselkedtek. Merték ezek a szerencsétlen magyarok — az Isten áldja meg őket érte! — kinyilvánítani azt, hogy nemcsak Moszkva nem kell nekik, hanem Belgrád sem, sőt, a kommunizmusnak semmiféle formája sem. Mert istentelen és embertelen. Ezt nem lett volna szabad — úgy látszik. Cseberből-vederbe kellett volna kívánkozniuk s ott kínlódni még néhány évtizedig éhesen, rongyosan rabállapotban, mig aztán, talán, esetleg, megszánta volna őket rabtartójuk s janicsárokká nevelt gyermekeiknek lökött volna több kenyeret, hogy szabadszóra éhes szájukat végkép befogja vele. Szegény, szerencsétlen, tapintatlan magyarok. Megzavarták némely külügyminiszterek dédelgetett cirkulusait. Ezért nem volt számukra időben jött segítség. Ezért hullottak el tízezer számra a pokoli tankok előtt, ezért kellett nekik százezerszámra vízben, sárban, hóban, fagyban átvergődni az országhatárorf. Szegény, szerencsétlen tapintatlan magyarok, drága jó testvéreink. Hogy is mertétek ti azt a szabadságot szájatokra venni, amiről olyan szépen zengedeztek felétek a léghullámokon át? Hogyan mertetek tovább lépni annál a “vonal”-nál, amit ugyan tudtotok nélkül, de magasröptű diplomata elmék lábaitok elé rajzoltak? Hogyan merhettétek meztelen testeteket a tatár harcikocsik elé dobni, amikor sorvadásra Ítélt izmai(Folyt, a 2-ik oldalon)
