Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-12-12 / 50. szám

in Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM NO. 50. SZÁM Ten Cents per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J., 1957. DECEMEER 12 A Magyar Nemzeti Képviselet néven megalakulni készülő emig­­rációs politikai szervezet szét­rebbent. Nem mondhatjuk, hogy feloszlott, mert nem is alakult meg. Nem örvendezünk és nem szomorkodunk miatta. A hosszú tárgyalás során le­vonhattunk egy tanulságot. Azt, hogy az emigrációba szakadt po­litikai párt-töredékek s külön­féle, mondva csinált alakulatok annyira belemerültek saját bir­kózásuk gyönyörűségeibe, hogy a voltaképpeni magyar ügy már számukra nem is létezett. Már csak arról volt szó, hogy kivonul-e Barankovics és Varga Bélával szemben mi lesz a szoci álláspont, de a világ lelkiisme­retének ébresztgetésével senki sem törődött. A magyarországi irók elitélése miatt szerte a vi­lág különféle népei tiltakozó táv­iratok garmadáj át küldték Moszkvába, Budapestre, de a Nemzeti Képviselet irodájában valahogy ez nem látszott érde­kesnek. Csak egy példát említettünk, de hiszen akadna sok más is. Tragikus, hogy senki sem ve­tette fel a legkitűnőbb koponyák összeválogatásának a gondola­tát, mert hiszen ez lehetne az igazi Nemzeti Képviselet. Ehe­lyett a magyar nép szemében igen kétes értékű pártok idesza­kadt töredékei viaskodtak, mig végül aztán—legalább is egye­lőre—becsukták a boltot. Nem hiszünk abban, hogy a Képviselet megalakulása egyet­len jottányit is előbbre vitte volna a magyar ügyet. A ma­gyar nép szabadsága a nagyha­talmak birkózásának kedvező alakulásából születhetik meg s ebben semmiféle emigrációs testület sem kap jelentős szere­pet. A szabad magyar nép pedig majd eligazítja a maga sorsát. Józanul és éretten, ahogy erről tanúságot tett, Az emigrációs politikusok pedig, akik otthoni népszerűségüket hangoztatják, egyénileg is hazatérhetnek. Már. t.i., akik mernek. Akik “hazamentek” Jávor Pál hazamenetelének a hire nem döbbentette meg az a­­merikai magyarságot. Általá­ban “megértéssel” fogadták az újságot az amerikai magyarok, akik annyi jóindulattal tapsol­ták meg az erősen öregedő szí­nészt. Tény, hogy Jávornak sok le­hetőség nem nyílt Amerikában, de hiszen ezt ő régen is jól tud-Foreign Book Shop 216 SOMERSET STREET MEW BRUNSWICK, N. J Kérje legújabb, 32-oldalas könyv- és hanglemez­­árjegyzékünket. ta. Még a forradalom előtt. Miért nem ment akkor? A válasz csak az lehet, hogy akkor nem hívták. Most igen. Azt Ígérték, hogy visszakapja a pasaréti villáját s akár másnap felléphet a Nemzetiben. Jegyet is váltottak neki a Báthory nevű lengyel gőzösre. (Na és tarso­lyában vitt pár ezer nevet és adatot, amit a Camp Kilmerben gyűjtött, a “Bizottmány” jóvol­tából. Ki tudja, hogyan fogja ezt értékesíteni . . . persze a sa­ját hasznára?) Jávor azt eszi meg, amit fő­zött. Keserves eledel lesz, főleg a mézes hetek után. Felejtsük el, hogy itt járt. Annál nagyobb baj, hogy a külföldre menekült magyar sportolók jórésze is visszament Magyarországra. Legutóbb Tá­bori László, a hires közép- és rövidtávú futó utazott Ameri­kából Bécsbe, azzal a nyilvánva­ló szándékkal, hogy visszatér Magyarországra, mert a szabad világban nem talált versenyzési lehetőséget. Edzője, Iglói Mi­hály követte. Világhírnévre szert tett kollegái közül Rózsa­völgyi István és Iharos Sándor már előzőleg “megbántottan” tértek vissza Magyarországra. Rajtuk kívül még sokan má­sok. Mit mondhatunk? A sza­bad világ több figyelmet szen­telhetett volna nekik. Gyors döntéseket várna mbst a világ Amerikától. Sajnos, az Elnök betegeskedése valóságosan megbénította Wa­shingtont. Az Atlanti Szövetség párizsi értekezlete küszöbön van, de az amerikai kormány még nem találta meg azt a va­rázsszert, ami bűvöletbe ejtheti az európai szövetségeseket. Nixon alelnök nem helyette­sítheti elnöki ténykedéseiben Eisenhowert. Az alkotmány er­re nem ad módot. Legfeljebb itt-ott belesegithet a munkába, de a döntés joga nélkül. Amíg életben van, a döntés joga csak is az elnököt illeti meg, — igy szól az amerikai alkotmány, a­­melyiket több mint 150 évvel ez­előtt alkottak meg, amikor az Egyesült Államok nagyhatalmi pozíciójáról mégcsak nem is ál­modott senki. A kongresszus, ha majd ösz­­szeül januárban, aligha foglal­kozik az alkotmánymódosítás kérdésével. Minden marad a ré­giben. A Sputnikok azonban tovább vijjognak a levegőben. S ezek a vijjogások az öt világ­rész népei közt—amerikai szem­pontból—sok kárt okoztak. Va­lamit pedig ki kell találni. Már is körmünkre kezd égni a gyer­tya. “A magyar menekült-probléma amerikai segítséggel megoldható” Mindössze 15 napot töltött az International Rescue Com­mittee küldöttsége Európában, de e két hét és egy nap alatt úgyszólván megszakítás nélkül utaztak és meglátogattak me­nekült-táborokat és felkeres­tek illetékes hivatalos és nem­­hivtalos szószólókat Ausztriá­ban, Németországban, Jugo­szláviában és Franciaország­ban. És, mert nem hivatalnoki formasággal, hanem üzletem­berek praktikus gondolkodá­sával végezték figyelő munká­jukat, hasznos információval jöttek vissza és hasznos taná­csokat tudnak adni itt azok­nak a kormányszerveknek és emberbaráti intézményeknek, amelyeknek feladata lenne a menekült-probléma megoldá­sa, vagy legalább is a sürgő­sebb és fontosabb segitőakció megindítása. Amerikának csak csekély áldozatba kerülne az ausztriai és jugoszláviai menekült-tábo­rok kiürítése, jelenti a bizott­ság. Az osztrák kormány szó­szólója úgy nyilatkozott, hogy­ha Amerika most mindjárt be­fogadna még 1,000 magyar menekültet, Ausztria el tudna helyezni saját gazdasági életé­ben 10,000 magyart és a többi­­ekről más európai országok gondoskodhatnának. Az Intergovernmental Com­mittee for European Migration (ICEM) arra számit, hogy ez év végével az Ausztriába me­nekült 171,370 magyar közül már csak 10,000 lesz nemzet­közi segítségre utalva: a ju­goszláviai menekültek száma 19,814-ről ez év végéig való­színűleg le fog csökkenni 1750- re. A tüdővész még mindig szedi áldozatait Önként visszaadta autóhajtási engedélyét Edward B. Mallory, 71 éves Tenafly, N. J.-i lakos autóve­zetői jogosítványát önként visz­­szaszolgáltatta, miután már 50 éven át egyetlen baleset nélkül hajtott. A trentoni Motor Vehicle Department igazgatója kije­lentette, hogy Mallory állás­pontja a leghelyesebb: Akkor kell abbahagyni, amikor még nem késő. Mallory levelében, amely­ben a jogosítványt vissza­küldte, ezt irta: “ötven év alatt 600,000 mérföldet tettem meg 30 kü­lönböző autón, minden baleset nélkül. Úgy érzem, hogy a ve­zetői igazolvány nem olyasmi, amihez mindenkinek joga van, hanem inkább kiváltság. Előre­haladott korom következté­ben látásom gyengülni kezd. Nem tartom már szememet elég jónak ahhoz, hogy eddigi biztonságommal vezessem ko­csimat, bár New Yorkban a szakorvosok kijelent ették, hogy még évekig képes lennék autóvezetésre.” Ötven évvel ezelőtt a tuber­kolózis volt az a betegség, mely a legtöbb áldozatot szed­te Amerikában. A polió- és más kampányok valahogy elfelej­tették velünk azt a tényt, hogy manapság is minden félórában meghal valaki tüdöbajban. Az elmúlt évben mintegy 90,000 uj TB esetet jelentettek Amerikában. A tuberkulózis, bár visszavonulóban van, még mindig a 13-ik helyen áll a ha­­láltokozó betegségek között. A Tuberkulózis Szövetség csoportja vidékünkön is dere­kasan kiveszi a részét eme ret­tenetes kórral való harcból. In­gyen X-Ray kutatás és a sze­­génysorsu betegek ellátása ren­geteg összeget emésztenek fel. Erre a célra használják fel azt a pénzt, amit a TB elleni küzdelemre folyó kampány so­rán adakozunk. Adakozzunk bőkezűen! “Jég-konzerv” Az amerikai konzervipar szo­katlan újdonságáról olvashat­tunk beszámolót egy természet­­tudományi folyóirat legutóbbi számában. Bizonyos, közelebb­ről meg nem jelölt vegyszere­ket 90 Celsius fokon és magas nyomáson összekeverve, kon­zervdobozokba csomagolják és darabonként néhány centért á­­rulják. Ha ezeket a dobozokat a jégszekrények mélyhűtött ré­szébe teszik, tartalmuk csakha­mar fagypont fokra hül és e hőmérsékletüket a hűtőszek­rényből kivéve 3 napig tartják, tehát jégkockaként használha­tók. Az eljárást többször meg le­het ismételni. A “konzervált jég” ezen ij fajtáját különösen a kirándulók és a horgászok fo­gadják nagy örömmel. Az úgy­nevezett “dry ice” mellett elő­nye az, hogy nincs párolgási veszélye és többször egymásu­tán használható. Mesterséges “Bethlehemi Csillag” Egy northcarolinai újság or­szágos mozgalmat indított, hogy az amerikai kormány ka­rácsony hetében lőj jön fel az égboltra egy “világitó csillagot, amely az emberi jóakartnak le­gyen a betlehemi jelképe.” Az embergyártotta betlehemi csillag ötletének máris sok mil­lió hive van és ezek levelekkel, táviratokkal ostromolják az El­nököt, hogy valósítsák meg a szép elgondolásu tervet. Eisen­­howernek egyik tanácsadója azt mondotta, hogy a “betlehemi csillag gyönyörű gondolat és re­méli, hogy megvalósítják. (Le­het, hogy a Floridában fellövés­re készen álló röppentyű viszi ezt a ‘csillagot.”) Bélyeggyűjtők Klubja Hétfőn, december 2-án este New Brunswickon alakuló gyű­lésre jöttek össze New Bruns­wickon a magyar bélyeggyűj­tők s kimondották egyesületük megalakulását. Az ideiglenes tisztikar elnökéül Diénes Lász­lót, titkárául pedig Koeck Ká­rolyt választották meg. A leg­közelebbi gyűlést január 6-án, hétfő este 8-kor tartják Bruns­wickon a Somerset St. 214 sz. alatti Hajdú étteremben és erre a gyűlésre nemcsak New Bruns­­wickról, hanem New Jersey kü­lönböző városaiból meghívják s várják a magyar bélyeggyűjtő­ket. Hozzávetőleges becslés sze­rint államunkban többszáz ma­gyar bélyeggyűjtő van, akik az uj klubba való becsatlakozással értékes csere-kapcsolatokat építhetnek ki s a bélyeggyüjtés sok érdekes és tanulságos isme­retével lehetnek gazdagabbak. Kereskedők panasza Kereskedők panaszkodnak, hogy a nehezen induló őszi sze­zon nem éri el a tavalyi forgal-, mat, s attól félnek, hogy a ka­rácsonyi vásárlásnak szintén a múlt évi forgalom mögött ma­radinak. Kormány és szakértői jelen­tések szerint a viszonyok javu­lását nem várhatjuk előbb, mint a jöjvő év második felé­ben, s attól félnek, hogy a je­lenleg két és fél millió munka­­nélküliek száma a tavaszra a négy és fél milliót eléri. Az amerikai katolikusok imahadjárata Magyarországért Washingtonban tartották az amerikai katolikus püspökök 1957. évi konferenciájukat és azon tárgyalták a magyar sza­badságharc és annak levereté­­sét követő s még mai napig is tartó elnyomatás kérdését. Egy­hangú határozatot hoztak, hogy felhívással fordulnak Amerika összes katolikusaihoz, hogy tartsanak december 29-én imádkozási napot. Imádkozza­nak a szabadságharcban el­esettekért s azokért, akiket az óhazai kommunista rémuralom során halomra gyilkoltattak az orosz fegyverek által hatalom­ban tartott bábkormányok tag­jai. És imádkozzanak azokért is, akiket rabságban tart a kommunista zsarnokság. Az amerikai katolikus püspö­kök arra kérik a katolikusokat, hogy hívják fel másvallásu testvéreiket is. hogy csatlakoz­zanak imáikkal ehhez a mozga­lomhoz, kérjék a Mindenhatót, hogy szüntesse meg a bűn ural­mát és adja, hogy az Igazság Napjára virradjon a kálváriát járó, szenvedő ország. Már egy év telt el azóta, hogy a szabadságért küzdő magyar nép hőseinek halálhörgése át­hatolt a Vasfüggönyön a sza­bad világ országaiba. Egy év múlt el, mióta a szabadságharc vérbefojtása óta Magyarország kilenc milliónyi lakossága a vi­lágtörténelemből ismert minden elnyomatás között a legkegyet­lenebb és legvéresebb zsarnok­ság alatt szenved. A magyar szabadságharcot orosz tankokkal és repülőgé­pekkel s túlerőben lévő katona­sággal vérbefojtották, a fegy­veres harca a magyar hősöknek elbukott, de olyan erkölcsi győ­zelmet arattak, mely példátlan a történelemben s melynek foly­tán minden jóakaratu, igazsá­got szerető ember melléjük állt. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK a bevándorlással és honosítással kapcsolatban Kérdés: Tiz évvel fiatalabb­­nak jelentettem be magam, ami­kor bevándorlói vizűmért folya­modtam. Ennek már tiz éve van és most szeretnék állampolgár­ságot szerezni. Megadhatom-e valóságos koromat, vagy pedig bajba juthatok-e akkor? Felelet: Ha a vízumot csalás vagy félrevezetés utján szerezte meg, a vizűm nem érvényes és ön deportálható. Ha azonban a félrevezetés nem segített ab­ban, hogy a vízumot megkapja, honosítási kérvényében helyre­hozható a hiba, anélkül, hogy a deportálás veszedelmének tenné ki magát. Az Ön esetében a fél­revezetés nem látszik lényeges­nek; mielőtt azonban kérvényét benyújtja, keresse fel tanácsért a Common Council for Ameri­can Unity intézményét, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., ahol készséggel útbaigazítják. Kérdés: Egy jó barátom apja Németországban, anyja Olasz­országban született, amelyek­nek aránylag magas a kvótaszá­ma. Ő maga Magyarországon jött a világra, mialatt szülei csak ideiglenesen tartózkodtak ott. Tudtommal mindenkinél saját születési helye dönti el, hogyg milyen kvóta terhére en­gedjék be. Van-e kivétel a ba­rátom speciális esetében? Felelet: Van. Ha szülei nem laktak állandóan abban az or­szágban, ahol született, bárme­lyik szülőjének a kvótája terhé­re vándorolhat be. Tehát akár a német, akár az olasz kvóta ter­hére, amelyeknek egyike sem telt be. Nyugateurópa növekvő gyanakvással tekint Amerikára. Mi ennek az oka? Az európai népekben az a hiedelem ébredt, hogy Amerika őérettük nem vállalná az atom­háborút a Szovjettel. Igaz, — mondják az európai­ak — hogy van egy Atlanti Szövetség, de ennek a hadereje nem volt és ma sem elég erős a Szovjet feltartóztatására. Amo­lyan elő-örs féle, amelyiknek az a feladata, hogy vegye fel a harcot a túlnyomó erejű ellen­séggel s áldozza fel magát. Á második, az igazi védelmi harc­vonal az óceánon túl van, Ame­rikában. (Folyt, a 2-ik oldalon) * __ ^ Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Kérdés: Honosításért fogok fogok folyamodni rövidesen. Férjtm, aki később érkezett Amerikába, még nem kérheti ki polgárpapirját. Megváltoztat­hatom-e nevemet, amikor pol­gárrá leszek? Felelet: Nem. Bár a törvény megengedi, hogy nevünket mtg­­változtathassuk honosításunk­kal kapcsolatban, de ha a fele­ség előbb válik polgárrá, mint férje, a bíróság nem fogja a névváltoztatást m e g e ngedni. Tanácsosabb lenne elhalasztani honosítását arra az időre, ami­kor férje is polgárrá lehet, ha ez az idő már nincs messze. Ez esetben mindkettőj ük részére megengedik a névcserét. Ha a férj változtatott nevet, akár honosítás, akár bírói hatá­rozattal, felesége kérheti a név­cserét honosításakor. Kiskorú gyermekek is átveszik az uj ne­vet és u.n. “derivative citizen­ship paper” kiszolgáltatását kérhetik. Kérdés: Egy magyar mene­kült, akit az idén januárban en­gedtek be Amerikába, azt állít­ja, hogy vissza szeretne téríti az óhazába. Mit tehetek ebben az ügyben ? Felelet: Lehet, hogy nem tud megfelelő állást találni, vagy nem képes megszokni az ameri­kai viszonyokat. Némi fárad­sággal talán sikerülne enyhíteni a helyzeten. Annak az érdeké­ben, hogy a menekült könnyeb­ben lileszkedjék be az amerikai társadalomba, jó szolgálatot te­het a Common Council for Ame­rican Unity, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. kiadásában nemrégen megjelent 96 oldalas magyar könyv: “Az Élet Ame­rikában,” amely 50 centért megrendelhető náluk. — Ha azonban az illető mégis ragasz­kodnék elhatározásához, lépjen érintkezésbt azzal a jótékony egyesülettel, amely az országba hozta. COMMON COUNCIL

Next

/
Thumbnails
Contents