Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-09-05 / 36. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1957. SZEPTEMBER 5. MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK SEGÍTSÉGÉRE SIETETT - SEGÍTSÜK ŐT VISSZ AVÁLASZTANI KORMÁNYZÓNAK! Sötétedik az ég, bármerre nézünk, keresve az él­tető napfényt. A szovjet általá­nos támadásba ment át és egyik sikert a másik után könyveli el. A komoly eredmények közül a legutóbbi Szíria. Ez az arab or­szág most már szovjet csatlós­nak tekinthető. Az Eisenhovver doktrína tö­kéletes csődöt mondott Szíriá­ban, mert a Szovjet nem úgy csinálta a dolgát, ahogy Wash­ingtonban elképzelték. Általá­ban az amerikai külpolitika elég szerencsétlen kezűnek bizonyult az utóbbi időben. Amihez nyúl, abból sár válik, nem arany. A magyar forradalom után utálkozva néztek Moszkvára a világ összes népei. A népek sze­mében olyan mélyre sülyedt a Szovjet, hogy tekintélyének Szabadságharcos menekültek figyelmébe! A szabadságharc menekült­jeit Eisenhower abban a re­ményben engedte be az Egye­sült Államokba, hogy majd a törvényhozás később megsza­vazza, hogy őket rendes beván­dorlóknak fogják minősíteni. Az elnök bejelentését annak fde­­jén a kongresszus és az újságok, melyek a közhangulatot fejezték ki, nagy lelkesedéssel fogadták. Az elnök azt is bejelentette, hogy kérni fogja a bevándorlási kvótaszámnak (mely a jelenlegi törvények értelmében évi 155,- 000 körül van), 190,000-re való felemelését s hogy a bevándor­lók közötti igazságtalan osztá­lyozást megszünteti. A jelenlegi kvóta ugyanis az észak- és nyu­gat-európaiak bevándorlásának kedvez s ezek rendszerint nem is használják fel évi kvótájukat, ellenben a közép- és déleurópai­ak bevándorlására olyan ala­csony kvótaszámot határozott meg, ami feltétlenül hátrányos volt már a múltban s különösen hátrányos most, amikor az ott­­lakók vannak teljesen elnyom­va a vörös rabszolgatartók által. A szenátusi és képviselőházi bevándorlási jogügyi bizottsá­gok Eisenhower minden javas­latát elvetettek. A képviselőház a parolee (fehér-kártyával be­jött) szabadságharcosok ügyé­ben úgy döntött, hogy nem kap­nak állandó letelepedési enge­délyt, A szenátusi bizottság még tárgyalás alá sem vette az ügyet. A kvóta felemelését is le­szavazták azt, hogy az észak- és nyugat-európai országok által fel nem használt kvótákat, más országok menekültjei közt osz­­szák szét. így tehát az Egyesült Álla­mokba beengedett 24,000 ma­gyar szabadságharcos egyelőre továbbra is csak “parolee” enge­déllyel marad itt. Ezt fontos tudni mindenkinek, aki “fehér” tngedélykártyával bir, mert az­zal nem hagyhajta el az Egye­sült Államok területét s ha mé­gis elhagyná, nem térhet ide vissza. Szomorú dolog ez, mert a nagy lelkesedés után, az követ­kezett be, amire senki sem gon­dolhatott. > visszaszerzése szinte lehetetlen­nek látszott. És. mi történt? A magyar forradalom után nem is egy év múlva, a világpolitika minden terén szovjet kézben van a kezdeményezés. Ameriká segítette hozzá a Szovjetét tekintélye visszaszer­­íéséhez. Amelyik pillanatban az amerikai elnök képviselője leült a muszka Zorinnal egy tárgya­lóasztal mellé, újra “szalonké­pes” lett a Szovjet, anélkül, hogy a leszerelésben egy jottá­nyi val is előbbre jutottak vol­na. .. . A Szovjet előnyben! Moszkvában bej elentették, hogy megvan az interkontinen­tális rakétalövedék, tehát Ame­rika ettől a pillanattól fogva ve­szélyeztetett terület. Szovjet te­rületről már lőni lehet Ameri­kát ... Az amerikai interkonti­nentális rakétaiövedék még nem készült el. Ezek után aligha megy bele a Szovjet bármilyen leszerelésbe, bolond volna. Ha belemegy, ak­kor ő diktálja a feltételeket. “A békét minden áron” ame­rikai politika ezzel teljes csődbe jutott. A Szovjet szarvai túlsá­gosan megnőttek, ma már nem lehet letördelni. De lehetett vol­na. Amig Amerika döntő fontos­ságú fegyverek kizárólagos bir­tokosa volt. A Szovjet jól időzítette az in­terkontinentális rakéta bejelen­tését; a UN közgyűlése előtt, a német választások küszöbén, tása nem is kétséges. Majd meg­látszik. Főleg a kis népek visel­kedésén. A Szovjet zsarolás most meg fog nyilvánulni min­den vonalon. Lehet, hogy nem igaz egy szavuk sem. Lehet, hogy nincs a kezükben a “végső fegyver,” de azért zsarolni fog­nak. Különben is, ha véletlenül nem volna meg, várható, hogy meglesz. Nem kétséges, eljön a pillanat, hogy képesek lesznek atombombát zúdítani a földke­rekség bármelyik pontjára. És ez a lényeg. (Német tudósokkal dolgoztat a Szovjet immár tizen­­egynéhány éve . . .!) Lagymatag politikával csak a Szovjet kezére játszunk. Lon­donban leszerelésről beszélget­nek s közben a Szovjetben egy­másután robbantják a hidrogén­bombákat és az interkontinen­tális rakétalövedékkel kísérle­teznek . . . Kész röhej ! (Folyt, a 4-ik oldalon) Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. New Jersey magyarsága egységes felsorakozással áll Meyner kormányzó mögé Soha New Jersey államban még nem volt ilyen egységes, ál­talános megmozdulás a magyar­ság körében, mint amilyen egyetértőén lép akcióba az egész állam jelentős számú magyarsá­ga annak a kormányzónak a visszaválasztása érdekében, aki a legtöbb megértést, jóakaratot, együttérzést tanúsította á ma­gyarsággal és a magyar üggyel szemben egész terminusa ideje alatt. . . Robert B. Meyner nem­csak akkor jött közénk, nemcsak akkor'fordult meg magyar kö­rökben, amikor támogatásunk­ra, szavazatinkra volt szüksége, de elsőnek jelentkezett, elsőnek nyújtotta ki felénk segítő kezét akkor is, amikor a magyaroknak volt szüksége rá! Amilyen mér­tékben vált a mi ügyünkké a magyar menekültek “ügye,” o­­lyan mértékben volt az kor­mányzónk szívügye is ... A ren­delkezésére álló minden eszköz­zel, minden módon segített ne­künk, hogy menekült magyar testvéreinket tisztességgel fo­gadjuk és elhelyezzük, ahol le­het . . . Már jóval a szabadság­­harc előtt megalakított mene­kültügyi bizottságába magyaro­kat is vett be s előrelátó, bölcs intézkedéseivel már az első na­pon ott tudott lenni teljes ap­parátussal a Camp Kilmerben, hogy segítsen nekünk . . . Nem pusztán politikai meg­mozdulás hát részünkről az; hogy amikor most ennek az iga­zán humánus érzésű kormányzó­nak visszaválasztásáról van szó, a magyarság meggyőződésesen teljes együttérzéssel sorakozik fel támogatására . . . jószívűsé­gének, közénktartozandósága bizonyításának viszonzására! Bevándorolt szülők gyermeke ő is, ismeri problémáinkat a szü­lői háztól, velünk érez, a MI EMBERÜNK!. A “MAGYAROK MEYNER KORMÁNYZÓ VISSZA­­VÁLASZTÁSÁÉRT” MOZGALOM ELINDULÁSA Hajdú K. György, a Meyner kormányzó visszaválasztásáért dolgozó magyar bizottság elnö­ke, valamint Col Jack B. Dunn, a nemzetiségi csoportok feje, Diénes Lászlóval, a bizottság al­­elnökével és Dr. Nagy Jánossal, a szónokok bizottságának fejé­vel még a nyár elején lefektet­ték azokat a terveket, ahogyan a magyar szavazók egységes akarata az egész államban a leg­jobban kifejezésre juthat az idei őszi választáson, Robert B. Meyner kormányzónk visszavá­lasztása érdekében. Ez a kép ak­kor készült, amikor Haydu György és munkatársai formá­lisan átvették megbízatásukat Col. Dunn-tól. OKTÓBER 13-ÁN, VASÁRNAP HATALMAS MAGYAR POLITIKAI NÉPGYÜLÉS A RUTGERS EGYETEM TORNACSARNOKÁBAN Előkészületben van egy hatal­mas, az egész állam magyarsá­gának szine-javát egy fedél alá invitáló politikai népgyülés és műsoros délután megrendezése október 13-án, Vasárnap, a köz­ponti fekvésű New Bruns­­wickon, a Rutgers Egyetem kö­zel 4,000 személyt befogadó tor­nacsarnokában. Ott lesz, termé­szetesen maga Meyner kor­mányzó is, a műsoron pedig a magyarság legkitűnőbb művé­szeit fogjuk felléptetni. Minder­ről a közeljövőben már bőveb­ben számolhatunk be. ÍRÁS a FALON! Wisconsin államban szenátor­választás volt; az elhunyt Mc­Carthy szenátor helyét töltötték be. 25 év után először történt, hogy demokrata jelölt került be Wisconsinból szenátornak Wa­shingtonba. William Proxmyer demokrata jelölt nagy többség­gel jutott be s ez azt jelenti, hogy a nép elégedetlen a repub­likánus adminisztrációval szem­ben s mintegy tiltakozás-képen szavazott demokrata jelöltre . . . Tiltakozás-képen Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter politikája ellen. “írás a falon” ez a választási eredmény . . . előjele annak, ami ez ősszel jön­ni fog: a demokraták általános győzelményekl” Elég volt a re­publikánusokból” — ez áz ame­rikai nép többségének általános véleménye. AZ AFL-CIO MEYNER KORMÁNYZÓT TÁMOGATJA! Hogy is mondotta William Jennings Bryan 1896-ban, ami­kor a Demokrata-párt alapelve­it (platform) először fektették le?: “Melyik oldalon kell a De­mokrat pártnak állania? Vájjon a hatalmas tőke oldalán, vagy a dolgozó tömegekén? ... A De­mokrata párt együttérzése — ahogy az alapelveiben áll — a dolgozó tömegek oldalán van, amelyek mindenkor alapját ké­pezik a ’Demokrata pártnak.” Hatvan esztendő sorsfordulá­sai és politikai küzdelmei nem­csak hogy nem homályositották el ezt az elvet, hanem valóság­gal töltötték meg és a dolgozók tömegét, a kis embert nemcsak fundamentumává, de tényeges hordozójává is tették a Demok­rata pártnak. Amikor tehát az AFL-CIO politikai bizottságának határo­zatát közöljük, hogy a DOLGO­Emberbaráti alapítványok Az Egyesült Államokban ma 7000 intézmény működik, ame­lyek kizárólagosan arra alakul­tak, hogy pénzt ajándékozzanak el. Keletkezésüket és felvirág­zásukat az amerikai adótörvé­nyek szűkmarkúságának és az amerikai társadalom bőkezűsé­gének köszönhetik. Az utolsó évtized adózási tör­vényhozása gondoskodott arról, hogy igen nagy vagyonokat még a milliomosok se hagyhassanak örököseikre. Olyan progresszív hagyatéki adót iktattak tör­vénybe, amely a nagy hagyaté­kok oroszlánrészét a köz javára sajátítja ki. De a nagyjövedel­­mü plogár már életében is erő­sen progresszív jövedelmi adót kénytelen fizetni; a szövetségi jövedelmi adó a legnagyobb jö­vedelmek egyes részei után már 91 százalékra rúg és a megma­radt kilenc százalék még ugyan­csak ilyen állami adó alá esik. Ez az adózási rendszer az egyik rugója annak az irányzatnak, hogy a gazdag családok, kedvelt céljaik megvalósítására, adó­mentes alapítványokat létesíte­nek, amelyek az örökhagyó által kiválasztott tudósok, szakértők és közéleti személyiségek vezeté­se ^latt állanak. A másik rugó az amerikai polgár természetesében rejlik: pénzt adni arra a célra, hogy mások bolgogulását előmozdít­sák. Ez a természet a szigorú adótörvények életbeléptetése előtt is fennállott — mi több, az az amerikai történleem kezdeté­re vezethető vissza. így ember­baráti alapítványok már 60 év­vel ezelőtt is ismeretesek voltak itt és az első világháború előtt egy valósággal monumentális alapítvány jött létre. Ez volt a Rockefeller Founda­tion, amelyet 1913-ban hivott John D. Rockefeller életre, hogy “az emberiség javát szolgálja*az egész föld kerekségén.” A célt elérte, mert alig van olyan eldu­gott hely a világon, ahol nem él­­vetzték volna ennek a jótékony­sági intézetnek a bőkezűségét — közoktatási vagy közegészségi téren, vagy természeti kincsek kifejlesztése körül. Bár a Rockefeller Foundation volt az első, a Ford Foundation tőkéi már túlszárnyalták ezt az alapítványt. A vagyon Henry Ford, az amerikai automobil­ipar apjának hagyatékából szár­mazik. Az ő eszméje volt az, hogy automobilok előállításában a tömeggyártást vezette be, ami a trmelési költségeket annyira leszállította, hogy képes volt munkásainak olyan magas bért fizetni, hogy azok is vevői közé sorakoztak. Ez az eszme azóta más. amerikai iparágakban is bevált. De a Rockefeller és Ford ala­pítvány csak kettő a 7000 közül, amelyek az Egyesült Államok­ban befejezést nyertek. Soknak igen korlátozott a hatásköre, mint például: “jótékonyságot gyakorolni egy bizonyos görög városban született amerikai pol­gárok javára,” “Braille könyve­ket világtalanok közt kiosztani,” “Ázsiában uj földmivelési fogá­sokat meghonosítani,” vagy “bi­zonyosfajta orvosi kísérleteket folytatni.” A Carnegie • Endow­ment for International Peace a nemzetek egymásközti viszo­nyát igyekszik megjavítani. Az emberbaráti alapítványok intézménye amerikai ötlet. A ci­nikus szerint, a leggazdagabb ember sem viheti sírba magával a vagyonát, de a történetíró meg fogja állapítani, hogy az alapít­ványok révén sikerült az adako­zónak eszméit és szellemét át­menteni az utókorba. A RENDSZERES HIRDETÉS folytán virágzóbbá teszi az üzle­tét, — mig a folytonos panasz­kodással határozottan alááss* azt. ZÓ MUNKÁSSÁG EZ ÉVBEN IS — múltjához híven — A DE­MOKRATA PÁRT ÉS ANNAK JELÖLTJE: MEYNER KOR­MÁNYZÓ MÖGÖTT SORAKO­ZIK FEL, csupán a krónikás kötelességét teljesítjük, azzal a jóleső érzéssel, hogy -a történe­lem viharai és a politika ügyes­kedése nem tudja megváltoztat­ni a közös sorsban élők, együvé­­tartozók helyes Ítéletét, törté­nelmet formáló elhatározását. Amikor tehát Meyner kor­mányzó, a munkásság és a kis ember problémáit, gondjait meg­érti, átérzi és azok megoldásá­nak szükségességét magáévá teszi, — vagy ahogy az ellen­párt mondja: mindenre “igen­nel” válaszol — tulajdonképen nem csinál mást, mint a Demo­krata párt elveihez és saját lel­kiismeretéhez hiveh teljesiti a demokratának, a demokrata po­litikusnak és a demokrata ál­lamférfinek kötelességét. Ő is ä dolgozó tömeghez tarto­zik, onnan jön és a származás, a gyermekkor és ifjúság örök emléket-hagyó kötelékei egyben örökös tagságot is biztosítanak számára a dolgozó kis emberek táborában. Az a- hatalmas beruházási és iparfejlesztési program, melyet Meyner kormányzó lefektetett és elindított, nemcsak államunk GOV. ROBERT B. MEYNER fejlesztését, de a dolgozó kis ember foglalkoztatottságának biztosítását is szolgálta. Csak ismétlésekbe bocsájt­­koznánk, ha felsorolnánk azokat a mindnyájunk jólétét szolgáló intézkedéseket: öregjeinkről va­ló gondoskodás, a munkabér és munkaidő szabályozása, a lehető legmagasabb foglalkoztatottság biztosítása, mindennapi életünk kellemesebbé tétele (bingó, szó­rakozó helyek, 'parkok létesíté­se), gyermekeink jövőjéről való gondoskodás, az iskoláztatás és tanárképzés fejlesztésével . . . melyek Meyner kormányzó eddi­gi munkásságát jellemzik és nemcsak hogy Indokolttá teszik e legnagyobb munkás szervezet támogatását, hanem valósággal parancsolólag írják elő minden gondolkozó New Jerseyt szava­zó polgárnak, hogy kövesse az AFL-CIO példáját, tömörüljön a munkásság és kis emberek kormányzója: Meyner kor­mányzó mögé, szavazzon rá és biztosítsa annak a programnak magvalósítását, mely a népé, a demokrata párté és a miénk, mindnyájunké! Előfizetési nyugtával — a lapot! Nyugtával dicsérd a napot,

Next

/
Thumbnails
Contents