Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-31 / 22. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. Keserű leckét kaptak Nemes vetélkedés mindig volt a franciák Moszkvában, — dehát úgy kell nekik. Monsieur Mollet azt szerette volna, ha a Szovjet “erkölcsi” támogatásban részesítené a francia gyarmatpolitikát. Erkölcsöt várni onnét, ahol abból egy fikarcnyi^ sincs, fura dolog, igazi francia képzelgés. Hruschev, ez a közismerten durva fickó mondott aztán egy pohárköszöntőt, amitől a francia kormányférfiak csak úgy zöldültek. Azt mondta: “ürítem poharamat az arabokra és minden szabadságért harcolni kész népre.” Hruscsev ezt durva tréfának szánta. A szabad világ sajtója azonban felvette a kesztyűt és azt kérdezi Hruscsevtól: ha ennyire a szabadságszerető népek mellett van, hát akkor miért nem oldozza fel a vasfüggöny mögötti népek rabláncait? A magyarokét és a többiekét...? Enyhült a vörös terror, ez a szemlélődő megállapítása, ha a magyarországi híreket olvassa. Aki azonban szakadatlanul rajta tartja a szemét a magyarországi fejleményeken, egészen más eredményre jut. A látszat — mint annyiszor — ezentúl is csal. És ez százszorosán érvényes éppen a kommunizmusra. Előre kiagyalt tervek szerint megy minden, a hiszékeny nyugat megtévesztésére. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben Magyarországon és a többi vasfüggöny mögötti országban sokminden történt, ami még égy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen volt. Ennek a sokmindennek sckminden oka is van. Hosszú, nagyon hosszú tanulmány kellene a kifejtéséhez. Az egyik ok, kétségtelenül, Sztálin, akinek imádata röviddel ezelőtt Vladivosztoktól és Pekingtől Budapestig kötelező volt. Most eretneknek bélyegzése a kötelező. Ez a szükségszerűen bekövetkezett változás töréseket okozott a kommunista párt vasfegyelmében. De Moszkva mostani urainak ez a látszólagos fegyelemlazulás voltaképpen jól jön, hiszen igy elhiszi a világ, hogy a vasfüggöny mögött nincs terror. Elvégre tessék csak odanézni, a börtönökből már a 15 évre elitéit főpapot is kiengedik, sőt mi több, hivatalos ceremónia keretében visszahelyezik magas méltóságába, az Írók gyűlésén “pofáznak” és igy tovább. Ezeket a tényeket le nem tagadhatjuk és nem is akarjuk. De ezzel szemben van egy másik valóság is; igaz, hogy a vörösek lazítottak a gyeplőkön, de azt nem engedik ki a kézből és bármikor “mindent visszacsinálhatnak.” A vasfüggönyön belől és kívül el szeretnék hitetni, hogy valóban a nép emberei vannak a kormányon. De eddig nem fejlődnek a dolgok, hogy valóban a nép is válassza meg a maga embereit. Kivételesen ügyes taktikai játszma ez, de a stratégiában nincs egyetlen hajszálnyi változás. Még akkor sem lenne, ha “Sztálin leghűségesebb tanítványának,” Rákosinak a feje egy szép napon porbahullna . . . a katonák közt. A huszár, például, magas lóról beszélt és soksok gúnyos nótában piszkálta a pocsolyakerülő baka önérzetét. Az ilyenfajta heccelődés természetes. De az már nem természetes, ami a különféle amerikai fegyvernemek közt van. A hadsereg, a haditengerészet, a légierő vetélkedése ma már túlnőtt a Pentagon falain. Aggaszt mindenkit, elsősorban az elnököt. Nem egészen értjük, miért nem lehet ebben a régi és elmérgesedett ügyben egyszer már rendet teremteni. Szerintünk a tétel egyszerű, a katona engedelmeskedik. Ha igy van — és igy kell lennie, — akkor az amerikai haderők legfőbb parancsnoka, Eisenhower elnök kiadja az utasítást s az alárendeltek betű szerint végrehajtják . . . A magyar katonák közt volt egy szólásmondás arról, hogy a parancsot nem lehet megkerülni. Végre kell hajtani, törikszakad. Ez a tétel érvényes Amerikában, vagy bárhol a világon. Egy hir, minden kommentár nélkül: Szarka Károlyt, a budapesti vörös kormány washingtoni követét visszarendelték. (F elfelé buktatták, helyettes külügyminiszter lett . . .) “Minden a Szovjetunióba megy” A The Christian Science Monitor bostoni napilap május 9—i száma a Reuter londoni félhivatalos hírügynökség tudósítását közli, összehasonlítván a két szomszédos főváros: Budapest és Bécs mai helyzetét, a tavaszszal ott járt utasok benyomása alapján. “Budapest elhervad, mig Bécs virul” — ez a riport cime, melyet a tudósítás észleletei ugyan csak alátámasztanak. “Bécsben és egész Ausztriában — írja a cikk — a gazdasági élet véglegesen felfelé ivei. Nemcsak a háborús veszteségeket tették jóvá, hanem Ausztria virágzóbb, mint bármikor is volt az 1918-1938 évek szakaszában. Teljes a foglalkoztatottság, a bérek emelkednek és a gazdásági kilátások ragyogóak.” “Budapesten és Magyarországon számos jele van annak, hogy a közgazdasági helyzet állandóan romlik. A látogatók, akik tanulmányozták a gazdasági helyzetet, mondják, hogy Magyarországnak nincs meg a természetes erőforrása a nehézipar ellátásához oly mértékben, ahogy a kommunista rezsim a Szovjetunió nyomására megpróbálja azt felépíteni. A mezőgazdaság, az ország igazi „ereje, meg van gyengítve a jelenlegi rendszer következtében.” Budapesten “a nép szomorú, még a gyermekek is természetellenesen eltompultaknak látszanak. Az élelem drága,, gyakran szűkében vannak a húsnak, kenyérnek és tojásnak. Az általános hiedelem, hogy minden a Szovjetunióba megy.” 20 TRENTON, N. J., 1956. MÁJUS 31. Ten Cen ts per Copy—82.00 per Year Üdvözlet a Református Egyesület Konvenciójának! A 60-ik jubileumi esztendő megünneplésére szebb, méltóbb alkalom nem is kínálkozhatott volna, mint az éppen ebbe az évbe eső nagygyűlés, amikor az Amerikai Magyar Református Egyesület vezetői és ügyeinek intézői számba veszik az eddigi eredményeket ... A “sudárodó jegenye” valóban hirdetésbe való, “kirakatba tenni” való számadatai mindennél ékesebben mutatják s mondják el azt a szép, erőteljes fejlődést, amit ez a nevében, nyelvében, jellegében hat évtized után is magyarnak megmaradt testvérsegitőbiztositó intézményünk elért. Nem véletlenség, hogy az egyesület történetének utolsó két évtizede mutatja a lendületes fejlődés legkiemlekedőbb méreteit ... s ez alatt a húsz egynéhány év alatt az egyesület központi vezetői ugyanazok a kipróbált emberek voltak, akik ma is az egyesület élén állanak .. . Bár a “jegenyefák nem nőnek az égig,”; de ameddig nőnek és ameddig nőhetnek, girbe-görbe állásuk, görcsös, ápolatlan kinézésük, vagy szép, sudár, egészséges, jólápolt voltuk mutatja, ki hogyan visel gondot rájuk ... A Református Egyesület sudár, szépen ápolt, gondozott szép szál jegenyéje egészségesen fejlődik s valósággal “felkiáltójelként,” útjelzőként áll amerikai magyar életünk utján ... És akikre bízva van, lelkiismeretes, jó munkát végeznek! Hálával, szeretettel gondolunk azokra, akik ezt a “jegenyét” ültették egykor és akik gondozták, ápolták és növekvésében ma is mellette állnak ... Az amerikai magyarság büszkesége ez az egyesület ! Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük a Református Egyesület "25-ik rendes nagygyűlését s a jó Isten áldását kérjük munkájukra! Nyári magyar iskola a Bethlen Otthonban Az Amerikai Erdélyi Szövetség New York-i szervezetének közgyűlése A nagyszámú érdeklődők és kérelmezők kívánságának eleget téve, a Ligonier, Pa.-i Bethlen Otthon Felügyelőbizottsága úgy határozott, hogy a nyári táborozással egybekötött vallásos és magyar iskolai tanítást az idén is megtartják, az előző években megállapított és sikeresen bevált tanrenddel, nyaralási programmal és kvalifikált tanerővel. Az idei tanítás és táborozás julius 1 -tői julius 29-ig tart. A beiratkozás és a gyermekek behozatala junius 30-án és julius 1-én, szombaton és vasárnap történik, a záróvizsga pedig julius 29-én, ugyancsak vasárnap lesz. A jelentkezés határideje 1956 junius 10. A felvétel feltételei: 1. Csak olyan fiú- és leánygyermekek vehetők fel, akik 1956 julius 1-ig 7-ik életévüket már betöltötték, de 13-ik életévüket még nem lépték túl. 2. Szükséges, hogy a szülők és a beíratandó gyermekek az Amerikai Magyar Református Egyesület tagjai és Egyházhoz tartozók legyenek. 3. Csak olyan gyermekek vehetők fel, akik a teljes négyheti kurzusra beiratkoznak. 4. A beíratott gyermekek és szüleik a kurzus idejére elfogadják az Otthon református jellegét és nevelését, valamint az Otthon minden gyermekre vonatkozó , házi szabályait. Ellenkező esetben a gyermek eltávolítható. 5. A beiratkozás hivatalos jelentkezési ivén történik, a gyermek egészségi állapotát igazoló orvosi bizonyítvány csatolásával. A kitöltött jelentkezési ivet a helyi lelkipásztor és a kerületi szervező, vagy ref. egyesületi ügykezelő hitelesíti. 6. A nyaralás, tanítás, teljes ellátás, mosás és a programba felvett szórakozások dija gyermekenként a négy heti időtartamra $80.00, mely összeg a gyermek behozatalakor az Otthon pénztárába befizetendő. (A felmerülő orvosi költségek a szülőket terhelik.) — Az iskola bezárása előtti távozás esetében, a befizetett díjból az otttartózkodás költsége ivonandók le, a többi visszafizetendő. Ugyanez a szabály irányadó esetleges eltávolítás esetén is. Az iskola iránt érdeklődők, mivel az idén csak 30 gyermek vehető fel, — jó lesz, ha jelentkezésüket és esetleges kérdéseiket junius 10-ig beküldik az Otthon igazgatójához, hogy részükre a hivatalos felvételi ivet kiküldhessék. — Junius 10 utáni jelentkezések nem vehetők figyelembe. Minden érdeklődés és jelentkezés erre a címre küldendő: Rev. Joseph Kecskeméthy, Superintendent, Bethlen Home, Ligonier, Penna. Grősz József áll ismét a püspöki kar élén Grősz József kalocsai érseket 1951 junius 28-án “a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűncselekménye miatt” 15 évi fegyházra ítélték. Vele együtt még hat társát Ítélték el, köztük Vezér Ferenc pálos-rendi perjelt halálbüntetéssel sújtották. 1955 október 24-én a rendszer Grősz büntetésének félbeszakítását engedélyezte, ami után kolostorban élt, de a kalocsai érseki helyét nem engedték, hogy elfoglalja. 1956 április 25-én váratlanul meghalt Czapik Gyula egri érsek, aki Mindszenty és Grősz elitélése óta a püspöki kar vezetője volt. Czapik halálával ismét felvetődött a püspöki kar vezetésének kérdése . Jogilag több megoldás volt kézenfekvő. Az egyik, hogy Mindszenty bíboros, akinek “büntetését” a rendszer még Grősz előtt, 1955 julius 17-én félbeszakította, visszanyerje hivatalát és igy automatikusan a püspöki kar elnöki székét is. Egy másik, hogy Grősz kalocsai érseket helyezzék vissza hivatalába és igy — a bíboros .távollétében — automatikusan ő legyen a püspöki kar vezetője. A rendszer a második megoldás mellett döntött. Grősz már tárgyalása alatt, 1951 júniusában is beteg volt, a f egy házi élet még jobban megtörte és természetszerűen a rendszer számára kedvezőbb megoldás volt teljes “rehabilitálása.” Ettől függetlenül a rendszer magatartása nem érdektelen. Első eset, hogy egy 15 évi “elitélés” után nemcsak a börtön kapuját nyitották ki, hanem az “elitéltet” visszahelyezték régi helyére. Grősz hosszú nyilatkozatot intézett a kormányhoz, amelyben megköszönte “a rendszer nemes gesztusát” s Ígéretet tett, hogy Czapik útját követi és “ápolni fogja az egyház és állam jóviszonyát és dolgozni fog a békéért.” MEGTALÁLTÁK ZRÍNYI MIKLÓS LEROMBOLT VÁRA HELYÉT Zrínyi, a költő és hadvezér, 1661-ben épített várát a törökök 1664-ben teljesen lerombolták. Az eddigi feltevések szerint Zrínyi lerombolt vára valaha a Mura és Dráva találkozása körül emelkedett. A zalaegerszegi levéltárban a közelmúltban egy okiratot találtak, amely pontos leírást ad a történelmi nevezetességű vár helyéről. Zrínyi vára a Kakonya pusztától keletre levő dombon állt. A helyszínen megkezdik az ásatásokat. Az Amerikai Erdélyi Szövetség new yorki szervezete április 29.-én, vasárnap este népes közgyűlést tartott a new yorki 11. utcai ref. egyház előadótermében, amely alkalommal az eddigi szervezőbizottsági keretben folyó működését a szokásos tisztikar és választmány rendszeresítésével uj alapra helyezte. A közgyűlésen dr. Durugy Ferenc v. rk. követ és meghatalmazott miniszter elnökölt. Az eddigi esztendő működésről szóló jelentést Flórián Tibor terjesztette elő, felsorolván a szervezet nagyszámú rendezvényeit, előadásait. Kiemelte qz Amerikai Erdélyi Szövetségnek az erdélyi kérdésben a genfi konferenciák idején Dulles külügyminiszterhez intézett memorandumát és a State Departmentnek arra adott válaszát, továbbá a Szövetség csatlakozását az Amerikai Magyar Szövetség központjához. Jelentette, hogy a Szövetség birtokában több ládányi rendkívül értékes dokumentációs anyag van, mely az Erdélyről kiadandó angolnyelvű tájékoztatók számára igen fontos forrás. Balogh Lajos pénztári és dr. Thiery Ákos ellenőri jelentésének meghallgatása után a közgyűlés a jelentéseket egyhangú helyesléssel elfogadta és a szokásos felmeiítvényt megadta. Dr. Páll György terjesztette elő az előkészítő bizottság jelöléseit, melynek alapján a közgyűlés egyhangúan a következő new yorki vezetőségét választotta meg: Elnök Teleki Béla, alelnökök: Balogh Lajos mérnök, Diénes László laptulajdonos-szerkesztő és Kolumbán Sándor mérnök, titkár Flórián Tibor iró, pénztáros dr. Thiery Ákos banktisztviselő, jegyző dr. Kuun Géza m. tisztviselő, ellenőrök : Rónay Aladárné és Simon Rítta. Választmányi tagok: Antal Gézáné, Babos Sándor ref. lelkész, Babos Sándorné, Domahidy István v. orsz. képviselő (Szatmármegye), dr. Durugy Ferenc v. követ, külügyminiszteri osztályfőnök, Gábel Vilmos tanár, Jager Lajosné, az AMSz keleti kerülete elnökének neje, Kováts Andor mérnök, özv. Mikó Ferencné, dr. Nagy György banktisztviselő, dr. Nagy Vince v. belügyminiszter, Szatmár város v. orsz. képviselője, dr. Németh Kálmán r.k. esperes-plébános, Papp János László evangélikus lelkész, dr. Páll György, az Erdélyi Párt v. orsz. főtitkára, Rettegi Istvánná, Sala Zoltán technikus, Séra István, Háromszékmegye v. választott felsőházi tagja, dr. Szent-Iványi Sándor v. orsz. képviselő, unitárisu püspökhelyettes, dr. Szilágyi Olivér v. orsz. képviselő (Marostordamegye), P. Ugrón Mária, özv. Vincze Andrásné és Weress Jenőné. Teleki Béla elnöki programbeszédében megköszönte az egyhangúan megnyilvánult bizalmat, megjegyezvén, hogy az számára több munkát és ódiumot fog jelenteni, mint örömet, azonban magyar kötelességből ezt is vállalja. Bármily távollevőnek is látszik pillanatnyilag a felszabadulás eljövetele, annak bekövetkeztében rendületlenül hisz az Erdélyi Szövetség, amely munkáját úgy igyekszik irányítani, hogy annak folyományaképpen Erdély magyarsága a jövőben szabadon és magyarul élhessen. A két fő feladat: külpolitikai, tehát nyugati vonalon történő előkészítés, megkeresve a leghatásosabb módját a felvilágosításnak és tájékoztatásnak, és követelményeink eljuttatásának az illetékes körökhöz, — társadalmi síkon pedig az erdélyi gondolat ébrentartása az emigrációban, hogy főleg a fiatalság erdélyi és magyar szellemben vigye tovább az erdélyi eszméket. Teleki Béla megállapította, hogy az Erdélyi Szövetséget ért különböző támadások — kivéve i rosszhiszemüeket — mindig félreértésből származtak, mert a Szövetség minden munkatársa kizárólagos magyar érdeket képvisel s ennek a magyar érdeknek a megvalósítását a lehetőségek határain belül keresi. Az Erdélyi Szövetség nem kíván mindenki ellen hadat viselni, ehelyett a meggyőzés és felvilágosítás útját választja, elsősorban angolnyelvü kiadványok formájában, s a lelkesedés gőze helyett inkább a tárgyi adatokat hangsúlyozza ki. Támadás helyett érvel és megcáfolhatatlan adatokat terjeszt elő. Feladatának tartja: belevinni a nyugati világ köztudatába, hogy van egy megoldatlan erdélyi kérdés, de megvan a lehetősége a jobb megoldásnak. “Ha az erdélyi problémákat mindenki úgy nézné, mint azok, akik a 22 évet román megszállás alatt töltötték és akik ma meglepő egyöntetűséggel látják a kérdéseket, akkor minden magyar, az ország bápmely tájáról való is légyeh, helyeselné azt az utat, melyet mi választottunk: egy nyugodtan átgondolt, de a célt soha szem elől nem tévesztő utat” — fejezte be beszédét Teleki Béla. Hunyadi indulót tanul az Army Hungarian Hours — RÁDIÓ Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Az amerikai hadsereg zenekarai több helyőrségben megkezdték a Hunyadi-induló betanulását. A törökverő nagy hadvezér Nándorfehérvári diadalának 500-ik évfordulójára az Egyesült Államok minden fontosabb honvédelmi gócpontján felhangzik az ősi “mars,” Erkel Ferenc, a Himnusz dalköltőjének hangszerelésében. A távoli katonai alakulatokat, ahol nincs rezesbanda, mágneses hangszalaggal látja el a U. S. Army, mely eszerint a jubileum évében a Hunyadi-indulót is besorozta az eljátszandó zenedarabok közé. T
