Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-04-12 / 15. szám
42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News YEAR 43. ÉVFOLYAM NO. 15. SZÁM. TRENTON, N. J„ 1956. ÁPRILIS 12. Amerikai szellemű magyar újság Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az amerikai munkás mai helyzete Irta: James P. Mitchell, munkaügyi miniszter Folyik a “bálvány” ledöntése Magyarországon is A Collier’s legújabb számában hosszú cikk van Mindszenty József hercegprímásról. A cikk igy végződik: “A bíboros még ma is rab, de Isten kegyelméből és saját bátorságából most is ő nyájának pásztora, Magyarország hercegprímása. Ezt a vörös cézárok semmiféle hatalma sem vehette el tőle . . .” Ennél szebben aligha lehetne megmondani azt, hogy mit jelent ma Mindszenty József a magyar népnek. És mit jelent a világnak. Az ő áldozata milliókat döbbentett rá szerte a világon, hogy a kommunizmussal alkudozni naiv elképzelés. A kommunizmussal csak szembefordulni lehet és kell. De. ehhez férfiakra van szükség. Emberekre, akik bátrak és az életük feláldozásától sem félnek. Rajk Lászlót 1949-ben végeztette ki Rákosi s most azt mondja, hogy ártatlan volt. Nem keserves tépelődések után és lelkiismerete parancsára mossa tisztára Rajk Lászlót a magyarországi kommunista vezér. Moszkva parancsára cselekszik igy. Ez illik bele most a moszkvai politikai vonalba, mert Rajk “titóista” volt és Tito moset elsőszámú kedvence a Kremlnek. Rajk László kommunista volt. Rákosi legfőbb ellenlábasa. Rajk, az egykori udvarhelyi cipész fia a Titóéhoz sasonló “nemzeti kommunizmust” akart s ennélfogva gyűlölt ellensége annak a bandának, amelyik a vörös hadsereg nyomán óvakodott be az országba, Rákosival az élen. El kellett tenni láb alól és Rákosi az eszközben nem volt válogatós. Olcsó cirkuszi mutatványszámának is aligha beillő perben bizonyították rá, hogy a nyugati hatalmak bérence, a kommunizmus árulója volt. Felakasztották. Rákosi most Péter Gáborra, az Andrássy ut 60 alatti főpri'békre keni az egészet. Holott mindenki tudja, Magyarorozágon is, Moszkvában is, nyugaton is, hogy Rajknak azért kellett pusztulnia, mert Rákosi igy kívánta. Most Rajk ártatlan. Nem segít rajta. Könnyen lehetséges, hogy Rákosi vastag nyaka is kitörik. Nem azért, mintha a vöröseket bármilyen néven nevezhető erkölcsi szempont is vezetné. Tisztán csak azért, mert Tito, Moszkva elsőszámú kedvence Rákosi fejét követeli. Mégpedig csökönyösen. A Demokrata párt érdeklődése egyre inkább Truman volt elnök felé fordul. Egyrészt az ő tekintélyére van szükség, hogy a párton belül rendet teremtsenek. Az újságírók még azt is lehetségesnek tartják, hogy magát Trumant jelölik elnöknek, mert az ő megalkuvást nem ismerő, lendületes • csatamodora elkelne ebben az évben. Truman sokmindenre képes a párt érdekében, de elnöki jelölést aligha fogadna el. Előrehaladt kora miatt nem is volna szerencsés. Mindez csak szóbeszéd lehet, de annyi bizonyosnak látszik, hogy Trumannak nagy szerepe lesz a választások során. Minden jel arra vall, hogy továbbra is Harriman new yorki kormányzó a kedvence, őt szeretné elnöknek. Másfelől most egyre több szó esik Lausche ohioi kormányzóról is. Ha nem is elnöknek, Lauschet sokan kitűnő alelnök jelöltnek tartják. Hogy ki lesz az elnökjelölt, egyelőre még jósolni sem lehet. A Symington-Harriman-Lausche trióból kerül-e ki, vagy Stevenson és Kefauver közül az egyik. Egyelőre nem is ez látszik fontosnak. A belső repedéseket kell kifoltozni. Hírek szerint a déli államok egyrésze kivonul a jelölő konvencióról, ha “a dolgok nem úgy mennek, ahogy ők szeretnék . . Márpedig nehéz dolog ma a Dél kedvében járni. Károlyi Mihály emlékiratai megjelentek Londonban. Nem tudjuk ki rendezte halála után sajtó alá “a farkastorku gróf iratait, de az bizonyos, hogy hemzsegnek a hibáktól, elírásoktól. S az is bizonyos, hogy Károlyi emlékiratai jó kritikát kaptak a londoni sajtóban. Károlyi alakját igen rokonszenvesnek találják a bírálók. Az olyanok is, mint Harold Nicolson, aki pontosan látta és könyvében megírta a középeurópai békeszerződések csődjét s azt a katasztrófát, amit ezek a szerződések általában Európa számára jelentettek. Mégis Nicolson csupa dicsérő jelzőt talál Károlyira és tetteire. Hasonlóan ir róla Bertrand Russel is, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Mélységesen cső dálkozunk ezen. Ha a történelmi tényekkel és a helyzettel nem mindig ismerős Amerikában fordulna elő ilyesmi, az valamennyire érthető. De hiszen Angliában pontosan tudják, hogy Károlyi adta át a hatalmat Kun Bélának és ezzel nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára katasztrófát zúdított. Valaki egyszer feltehetne egy kérdést Nicolsonnak. Például ezt: *“Szeretne-e egy Károlyiféle uralmat Angliában?” Biztosak vagyunk, hogy nemmel felelne. Dehát ugyanazt miért tartja jónak másutt? KIK ÜDÜLNEK A “MUNKÁSPARADICSOMBAN?” A Szabad Nép február 7-i számában figyelemre méltó so rok jelentek meg, amelyek jól mutatják, hogy a rendszer valójában miként kezeli a munkásokat: “ . . . Alillafüredi üdülőben a munkások a kevésbbé korszerű, kevésbbé szép üdülőket kapják ... A pécs-mecseki üdülőben, bár gyermekes családok is pihenhetnek, de igen elenyésző számban utálnak ide munkás-családokat ... Az idén január 26-án Lillafüredre beutalt 9 üdülő között egy munkás sem volt, de ugyanakkor akadnak bőven protekciósok, akik egy évben háromszor is pihennek különböző üdülőhelyeken . . . Több üzemben valóságos törzsgárda alakult ki az évenként rendszeres beutaltak köréből...” Az amerikai közgazdaság az elmúlt évben helyrehozta az 1954. évben szenvedett kisebb veszteségeket és a gazdasági jólét eddig még nem tapasztalt magas színvonalra emelkedett. Az ipari vállalkozások minden szakmában felülmúlták a korábban elért összes rekordokat. Példátlan mennyiségű árut termeltünk a polgári, békés fogyasztás céljaira. Anemzet közgazdasági lehetőségeinek kifejlesztése mellett, az életfenntartási költségek nem emelkedtek, úgy hogy az amerikai munkás vásárló ereje, az adók levonása után fennmaradó tiszta jövedelmét tekintetbe véve, lényegesen megnövekedett. A közgazdasági fellendülés általánosan érezhetővé lett és népünk jóléte minden eddig elért fokot felülmúlt. Három irányban nyilatkozott meg a javulás: a munkaalkalmak száma, a munkaórák menynyisége és az órabérek magassága, mind emelkedtek az 1955. év folyamán. Több amerikai dolgozott pénzbeli ellenszolgáltatásért, mint valaha: összesen 63 millió emberünk, akik közül sokan még túlóráztak is. Az év folyamán 2 millióval szaporodott a dolgozó munkások száma, ami a legerősebb, javulás a munkapiacon az utolsó nyolc évben. Bár az ország munkára képes lakosainak a száma is 1 1/3 millióval emelkedett az utolsó évben, az uj elhelyezkedések lehetősége ezt jóval felülmúlta. A munkanélküliek száma ennélfogva több mint félmillióval csökkent: az 1954-i 5%-ról 4%ra. Csökkent azoknak a száma, akik hosszabb ideje voltak állás nélkül és az állástalan családfenntartók száma is kisebb lett. A béremelések általánossá váltak 1955-ben. Ezek mellett azonban az amerikai munkás egyéb előnyei is megszaporodtak. Jóléti, egészségügyi, nyugdijbiztositási és fizetett szünidőre való jogosultságai is megjavultak. Sok iparág, amely eddig elzárkózott ezektől a készpénzben nem kifejezhető ellenszolgáltatásoktól, bevezette az uj rendszereket, mások megszaporitották a munkások jólétét szolgáló fizikai berendezéseiket. Az 1955. év folyamán a munkanélküli állapot enyhítését célzó ujelőnyöket több mint 200 kollektív szerződésbe foglalták be. A kollektiv szerződések megkötése az elmúlt évben a szokottnál gyorsabban sikerült és a munkabeszüntetések száma kisebb volt, mint a második világháború bfejezése óta elmúlt bármelyik évben (kivéve 1951-et, a koreai háború idejét.) Több termelés, magasabb bérek, több munkanap, több állás, állandósult fogyasztási árak, kisebb munkanélküliség, az 1955. évet az amerikai munkás legsikeresebb időszakává avatják. Magyar fiuk magyar fegyverek ellen harcoltak... Egy francia idegenlégióból kiszabadult magyar ifjú közlése szerint a magyar idegenlégionáriusok, akik résztvettek Viet- Namabn a Dien Pien Hu körüli harcokban, a vietnami kommunisták zsákmányul ejtett fegyverei között igen sok magyarországi gyárakból származó automatikus puskát találtak. így kerültek ezek a magyar ifjak magyar munkások által gyártott lőfegyverekkel szembe. (A magyar nehézipar nagy mértékben rendezkedett be modern automatikus lőfegyverek gyártására, mind a bolsevizált államok, mind az ázsiai államok számára. Március 19-i jeelntés szerint a Szeged folyami tengerjáró 1956 március 3-án érkezett Fiumébe, itt egyiptomi gyapotot rakott ki s helyete 60 köbméter hajóteret elfoglaló automatikus lőfegyvert vett föl egyiptomi rendeltetési céllal.) Búzát vásárol a búzatermelő Magyarország A Magyar Nemzet márrcius 17-i száma szerint: “Megállapodás jött létre a magyar és a kanadai kormány között, amelynek értelmében a kanadai kormány kedvező feltételekkel hitelt biztosit Magyarország részére búza vásárlására. A megbeszélések azt mutatják, hogy e;z a megállapodás alkalmas alapja lehet annak, hogy a két ország között kereskedelmi egyezmény is létrejöjjön, amely lehetővé teszi a kölcsönös árucserét.” Az oka a kanadai búzaimportnak nyilvánvalóan az, hogy Kanada ne mtart fenn kereskedelmi kapcsolatot Kelet-Németországgal, ahol igen nagy a kenyérhiány s igy Magyarország közvetítésével szerzi be Kanadából bupzaszükségletét.................. Nem bir az ateista propaganda a magyar nép vallásos érzületével ‘ A közvetlen ateista felvilágositó munka feltételei ma még falun a legtöbb helyen hiányoznak” — írja a Népművelés decemberi száma. — “Ha a vallás elleni küzdelmet a társadalmi harc központi kérdésévé tépnénk ... ez aláásná a dolgozó nép egységét. . .” Ezt a beismerést a magyarországi kommunista népművelési minisztérium lapja egy, az ateista propaganda erősítését sürgető tanulmányában teszi. Azonban éppen az említett helyzet miatt a kommunisták nagyon in fontosnak minősitik az aktiv ateista “ismeretterjesztést”: “A vallásos nézetek leküzdésében nagyobb szerepet kell biztosítani a dialektikus és történelmi materializmus propagandájának, melynek élét határozottan az idealizmus leginkább elterjedt formája, a vallás ellen kell irányítani.” Nagy imre óta “az ateista és antiklerikális propaganda teljes beszüntetésére irányuló törekvések a legszélesebb körben tért hódítottak; a vallásellenes propagandát elhanyagolták. Rendkívül szűk térre szorult — sok megyében csaknem teljesen megszűnt — a reakciós egyház leleplezésére irányuló propagandamunka.” Bár a tanulmány az ateista, “felvilágosítás” azonnali megindítását követeli, nagy óvatosságot ajánl e téren: “Nem szabad veszélyeztetni a dolgozó nép egységének megszilárdulását .... Harcolni kell a felszínes gúnyolódás, a hívők sértegetése ellen. Előadásainkból ki kell tűnnie: a vallást reakciós ideológiának tekintjük, de pusztán vallásosságuk miatt még nem tekintjük reakciósnak a különben jószándéku, pjolitikailag velünk együtt érző dolgozó embereket.” Végül bevallja a tanulmány, hogy az ateista propaganda során — hazudni is szoktak! “Ügyelni kell a kérdések vulgarizálásának teljés kiküszöbölésére, tudva, hogy ilyenirányú hibáinkat az ellenség gyorsan kihasználja és egy-egy nem teljesen helytálló megállapításunkba kapaszkodva, igyekszik visszaverni egész propagandánkat.” Történt valami amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szi vesen közreadjuk, lapunkban. A budapesti Szabad Nép március 23.-i száma szürke, színtelen cikkben számol be arról, hogy aktíva-értekezleteken beszélik meg a kommunisták a moszkvai kongresszus tanulságait ... A beszámolók és a felszólalások foglalkoztak a kollektiv vezetés és a személyi kultusz kérdésével, Sztálin eivtárs szeperének értékelésével, a bírálat és az önborálat kibontakoztatásának fontosságával.” A Szabad Nép március 24.-Í száma nagy cikket közöl “a személyi kultuszról” s benne ilyeneket ir: “Sztálin kétségkívül kiváló képességekkel rendelkezett s mint a Központi Bizottság titkára, nagy érdemeket szerzett a szocializmus felépítésében, a trockista és bucharinista nézetek elleni harcban. De egész világnézetünk és a történelmi téneyk tiltakoznak az ellen, hogy az ő személyes érdemének tulajdonítsuk a szovjet nép, a kommunista párt sikereit.” “Sztálin a 30-as évektől kezdve kivonta magát a pártélet lenini szabályai alól, nem hallgatott a vezető kollektíva és a széles párttagság véleményére, a dolgozó tömegek véleményére. Saját akaratát, egyéni döntését kényszeritette a pártra. A pártvezetés kollektivitása ettől kezdve egyre inkább csökkent, gyakorlatilag szinte megszűnt . . . A vasfegyelmet a vakfegyelem váltotta fel, a vezetők iránti bi• zalom helyett pedig egy ember kritikálatlan dicsőítése kapott lábra. Mindez súlyos károkat okozott.” Sztálin vérengzéseiről, többévtizedes “személyi kultuszáról” Magyarországon eleddig még nem sok szó esett, holott Moszkvában már nyíltan emlegetik a wéTestertr diktátor bürrlistáját. Többek között azt is, hogy 1932- ben sajátkezüleg tette el láb alól második feleségét, ezreket öletett le, akik útjában voltak s MEGÖLTEK EGY OROSZ ŐRNAGYOT Február közepén menekült Grázba egy szombathelyi fiatal gyári munkás, aki elmondta, hogy múlt év áprilisában többedmagával — egyébként alaptalanul — azzal gyanúsította az ÁVH, hogy ők ölték meg azt az orosz őrnagyot, kinek holttestét 1955 április 5.-én éjjel Szombathelyen a Kossuth Lajos utcai postahivatal közelében találták meg. Szerencsére alibit tudtak igazolni. Az “ismeretlen tetteseket!’ . nem. sikerült kinyomozni. akárcsak Hitier, Sztálin is teljes hatalmú diktátora volt a Szovjetnek, akitől a legfőbb bolsik is rettegtek, mert senki sem tudta, mikor kerül rá a sor . . . Rákosi is megkapta a parancsot Moszkvában, hogy a “Sztalin-bálványt” le kell dönteni, most már csak az a kérdés, hogy hogyan . . . Még az óvódás magyar gyermekek fejébe is megpróbálták annakidején belebeízélni, hogy Sztálin atyus ilyen meg olyan nagy ember, jó ember ... a karácsonyfát sem a Jézuska hozza, hanem Sztálin bácsi küldi a jó kis gyermekeknek . . . Most aztán ezt mind ki kell beszélni szépen a gyermekek fejéből és az “uj vonalra” kell átképezni ismét a felnőtteket is ... Le kell akasztgatni a falakról a Sztálin-képeket, le kell emelni Sztálin szörnyű nagy ércszobrát a városligeti óriási alapzatról ... ki kell törölni, el kell tüntetni Sztálin “személyi kultuszát” mindenünnen, a történelemből éppenugy, mint a bélyeggyűjtők albumaiból, mert a Kremlinben uj urak vannak s ők akarnak a helyébe kerülni . . . (legalább is egy időre!) Prágában, a cseh fővárosban — hirek szerint — már döntik a Sztalin-szobrot, Romániában s gyors utón kezdték meg Sztáin emlékének kitörlését . . .Magyarországon azonban még a sztálini kegyenc, Rákosi dirigál « neki nehezebben megy mindez, íiszen ő előbb' sajátmagát kell íz “uj vonalra átállítsa . . . Hir Grősz érsek haláláról A Neue Zürcher Zeitung svájci lap március 6-i száma közli római tudósítójának beszánolóját, amely szerint vatikáni körök úgy értesültek, hogy Trősz József kalocsai érsek meghalt még a börtönben, vagy pedig közvetlenül úgynevezett szabadonbocsájtása kezdetén, és a kommunisták az egész szabadonbocsájtási komédiát . csak azért rendezték, hogy ne őket érje a felelősség a kalocsai érseknek, Mindszenty biboros letartóztatása óta a magyarországi püspöki kar fejének, haláláért. A tudósítás szerint Baranyai Jusztin, a hírneves egyházjogász, akit Mindszenty biboros perével kapcsolatban vetettek börtönbe, ugyancsak meghalt már és a kommunista sajtó által neghirdetett szabadon engedése hasonlóképen csupán kendőzése a valóságnak. Bizonyos, hogy a két főpap már régóta súlyos beteg volt. TOMPA PUFI KOSSUTHDIJAT KAPOTT A két világháború közt, majd a négyéves újabb magyar uralom alatt a kolozsvári magyar színháznak votl egyik legtehetségesebb, legnépszerűbb tagja Tompa Sándor kézdivásárhelyi szüleétsü székely színész, aki később a budapesti Nemzeti Színház egyik erőssége lett. Az elmúlt napokban a népszerű “Pufi” — számos más kitüntetettel együtt — megkapta a jelentős pénzösszeget jelentő Kossuth-dijak egyikét. (Vájjon mit \ kellet szegény Pufinak ezért az \ árért eljátszania?) > A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6*0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J.
