Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-01-12 / 2. szám
YEAR 43. ÉVFOLYAM NO. 2. SZÁM. TRENTÓN, N. J., 1956. JANUÁR 12. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year 42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Ezeken a hasábokon sokszor irtunk már a franciákról és nem titkoltuk, hogy nem szeretjük őket. Nem tehetünk róla. Meggyőződésünk, hogy ők okozták Európa katasztrófáját és most legjobb utón haladnak az egész világ rombadöntése felé. A francia nép választott. S a választás eredménye a nyugati féltekén még a közömböseket is megdöbbentette. Az első hírekre Washingtonban óvatosan csak annyit mondtak: az amerikai népet mély szomorúsággal tölti el az eredmény. Rövidesen bizonyára még többet modanak és — reméljük — most már még többet tesznek. Ha most, a francia választások után sem “értékelik át” Washingtonban a külpolitikát, azért majd egyszer a felelősség igen nagy lesz. Mi történt voltaképpen Franciaországban ? A választásban résztvevő tucatnyi párt közül a kommunisták kapták a legtöbb szavazatot/ Szinte megduplázták képviselőik számát s ezzel, ha még teljesen nem is kaparintották meg a hatalmat, döntő szerephez jutottak Franciaország sorsának intézésében. A franciák szeretik magukat a dicsőség, a gloire népének nevezni. Most közel öt millió francia polgár akadt, aki szavazatát a vörösekre adta. Elképpesztő! A magyar nép ezelőtt tiz esztendővel, a háborútól tönkretéve, a szovjet szuronyok árnyékában el merte, el tudta utasítani a vöröseket és a nyugati világ dédelgetett kedvence, több milliárd amerikai dollár haszonélvezője, a francai nép szivére ölelte őket. Az előbb azt mondtuk, hogy Európa katasztrófáját ők, a franciák idézték elő. És ez szóról-szóra igy van. Középeurópában feldaraboltak egy birodalmat, amely Európa egyensúlyát jelentette. Ebben a birodalomban izekre tépték Magyarországot, azon a címen, hogy különböző népek lakják s. ezeknek a népeknek joguk van dönteni saját sorsukról. Viszont sohasem kérdezték meg ezeket a népeket, hogy voltaképpen hová is akarnak tartozni . . .! ők, a franciák Sk r,é ___________5____________ < . Join the MARCH OF DIMES JamcmjSto 3! ezzel szemben, saját birtokukon belől nem érvényesítették és nem is akarják érvényesiteni a népek önrendelkezési jogát. Szétmarcangolt Clemenceau egy ezeréves országot, Magyarországot, de ők, a franciák nem akarnak függetlenséget adni a marokkói, az algier-i araboknak. Az északafrikai francia “tevékenységből” rengeteg erkölcsi kár származik a nyugati világ és külön az Egyesült Államok számára. De azért az Egyesült Államok ölhetett kezekkel, jóindulatúan szemlélte és szemléli ezt a tevékenységet. A kedvenc — reméljük — most már eljátszotta kis játékait. A pohár betelt. Franciaország nem lehet vezető nagyhatalom. Erre nincsenek meg a feltételek. A háború óta csak ártott a két főpartnernek, az Egyesült Államoknak és Nagybrittániának. A francia nép beteg, dekadens nép. Más, szabad, egészséges népek felfelé törnek, a franciák lefelé haladnak. Nem titkoljuk, hogy nem rokonszenvezünk velük. Hanyatlásának önmaga az oka. Mély meggyőződésünk, hogy a nyugati világ csak erősödik, ha ebben a világban a franciáknak csak jelentéktelen szerep jut. A kongresszus egy esztendeje Nincsen ember hiba nélkül. Ország sincs. Az Egyesült Államok remek ország, boldogok vagyunk, hogy lakói lehetünk. Ha van, valami hiba benne, akkor azt az egész évre terjedő választási küzdelmet nevezhetjük annak. Mostantól fogva egy teljes esztendeig az Egyesült Államok népét és politikusait semmi egyéb nem érdekli, csak a választás és annak mindenféle velejárója. Ideális állapot lehetett régen, amikor a nagy elődök megszerkesztették az alkotmányt. De nem ideális ma, amikor a világnak csak egy szikra kell és lángbaborul. Régente, amikor a nagyvilággal nem kellett törődni, sem az amerikai kontinens védelmével, üdítő dolog lehetett az a tudat, hogy mostantól kezdve egy esztendeig csak a magunk saját, “családi ügyeivel” törődünk. Ma katasztrofálisnak látszik. Nem titkoljuk, hogy félünk ettől az évtől. Nem olyan évnek látszik, amikor Amerika megengedheti magának a senkivel és semmivel nem törődés fényűzését. Vagy azt, hogy csak a választópolgár kedve szerint intézze mind a belső, mind a külső ügyeket. Bárcsak ne lenne igazunk. Mesterséges gerendák Kemencében tökéletesen kiszárított apró fadarabokból, enyvezéssel és nagy nyomással összetoldva sikerült amerikai mérnököknek olyan mü-gerendát előállitaniok, amely erősebbnek és praktikusabbnak bizonyult, mint a természetes fagerenda. Hőhatásokra kevésbbé érzékeny és nem annyira gyúlékony, mint a természetes gerenda. Igen nagy előnye pedig az, hogy bármilyen méretben, gyor-, san előállítható. FT. KISS GYULA KARÁCSONYI RÁDIÓ - ÜZENETE MAGYARORSZÁGRA Bolsevista Magyar-1 Hinder Márton 300,000 dolláros pere a pittsburghi “Magyarság” és cikkírója ellen Ft. Kiss Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöke az alábbi rádió-üzenetet küldte karácsonykor Magyarországra, amit rövidhullámon továbbítottak : “Az Ur 1955-ik esztendejében újból megkondulnak a karácsonyi harangok, hogy hirdessék a világnak a Megváltó születését. Mi magyarok, akik messze szülőhazánktól szétszórtan élünk a világban, mélyen átérezzük a karácsonyi ünnepek jelentőségét. Tudjuk azt, hogy a vörös elnyomás ellenére is megszólalnak a harangok Magyarországon és az ájtatos hívek, ha körülményeik megengedik, ott is a templomba sereglenek e nagy ünnepen. Lelkűket azonban nem a karácsony, hanem az advent szelleme tölti el. Imádságaikban a várakozás» a sóvárgás hangja szólal meg a megváltás után, mely ismét szabaddá, emberré teszi majd a magyarok millióit és lehetővé teszi, hogy szabadon vallhassák meg hitüket, szabadon élhessenek keresztény életközösségben. Legyetek meggyőződve szeretett magyar testvéreim arról, hogy mi, távollévő magyarok minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az Ur segedelmével ti is igaz karácsonyt ünnepelhessetek szép hazátok földjén. Nem szűnünk meg dolgozni, fáradni azért, hogy enyhítsük rabságotok keserveit, letöröljük a könnyeket, mosollyá változtassuk sóhajtásaitokat. Mi nemcsak a világ fegyvereivel harcolunk érettetek. Az imádság, a könyörgés sokszor hathatósabb fegyver, mint a legbölcsebb érvelés, vagy a leghangosabb és legeredményesebb propaganda. A magyar hazát az isteni gondviselés óvta ezer esztendőn keresztül a fenyegető veszedelmek közepette, ő mentette meg Budapesti árak A budapesti Népszava december 17-i száma az alábbi tárgyakat ajánlja megvételre: (a jelzett összegek a legalacsonyabb árakat jelzik) Bőrkeztyü 98.— Ft-tól, gyapjusál 87 Ft-tól, patrasz ing huzózárral 140.— Ft-tól, pouplin ing (fehér és színes) 95.— Fttól, satin ágykabát 200.-Fttól, zsebkendő 6.50 Ft-tól. (A magyar munkás átlagos havi keresete 1200-1400 forint. — Szerk.) attól, hogy a keleti tatár hordák megvessék lábukat a Duna völgyében. Az Úristen kegyelme szabadította meg az országot a 150 éves török rabságtól, amikor úgy látszott, hogy hazánk örök időre szakad három részre szét. Az isteni gondviselés fogja ismét megtenni a csodát. Magyarország újból szabad és boldog ország lesz, de ezt csak az imádságos lelkek erejével érhetjük el. Egyesülnünk kell egy imádságos kereszteshadjáratban a vasfüggönyön innen és túl, hogy annak erejével vívjuk ki a magyar igazság diadalát. A szent karácsony ünnepén mi, boldogabb magyarok, szeretettel állunk mellettetek szívben és lélekben. Ott imádkozunk veletek az áj féli misén, együtt könnyezünk és szenvedünk veletek abban a biztos hitben és meggyőződésben, hogy ismét eljön a karácsony, amelyen együtt örvendhetünk a Megváltó születése felett!” SAJÁT GYÁRTMÁNYÚ “TANKON” A VASFÜGGÖNYÖN ÁT... A londoni Reuter hírügynökség dece aber 14-i bécsi jelentése szerint négy magyar munkás az elmúlt napokban saját maguk által készített “tangón” törtek át a Vasfüggönyön, a drótkerítésen és az aknamezőn, majd a Pinka folyó átuszása után szerencsésen osztrák földre értek. Akna is robbant alattuk, de csak az egyik kerekét vitte el az alkalmi “tanknak,”- mely nem volt más, mint vaslemezekkel bélelt teherautó. Az ÁVH határőrség a robbanás hallatára tüzet nyitót rájuk. A csurom-vizes társaságot osztrák parasztok ellátták száraz ruhával s bevitték őket Grázba. SOK FIATAL LÁNY ÉS FIÚ AZ ÉJJELI MULATÓHELYEKEN A budapesti Kossuth rádió december 19.-i adásának egyik száma bőven foglalkozik azzal a jelenséggel, ami kezdi aggasztani a kommunistákat is, hogy a “felszabadított” ifjúság másként magyarázza a kötetlenséget, mint azt a rendszer szeretné. A DISZ — Dolgozók Ifjúsági Szövetsége — vezetősége razziát tartott a mulatóhelyeken és ellenőrizték a mulatókat. Az eredmény lesújtó volt, közli a rádió riportja, mert nagyon sok középiskolás leánnyal és diákkal találkoztak . . . ország az UN-hen A bolsevista sajtó szerint “Magyarország örömmámorban ünnepli az Egyesült Nemzetek Szövetségébe való felvételét.” Az irányított örömmámor elsősorban a röpgyülések ezrein nyilvánul meg, amelyeket minden üzemnek meg kell rendeznie. Mindenekelőtt — mint minden hasonló esetben — a Szovjetuniónak kell hálát rebegni. Ahogyan a Szabad Nép december 16.-i vezércikke írja: “A Szovjetunió kiharcolta Magyarország felvételét. . Testvéri köszönet, hála érte!” Ugyanakkor, természetesen, élesen támadják az Egyesült Államokat, “amely 10 éven át megakadályozta, hogy a szabadság országutjára kitört népidemokratikus országok csatlakozhassanak a világszervezethez.” Ám még nagyobb a bűne a magyar emigrációnak: “Az ENSz gyűlés határozata csattanós válasz a hazai reakciónak és a külföldre szökött, hazaárulásban utazó gyászmagyaroknak is, akik tiz esztendőn át is mindent megtettek, hogy rágalmaikkal, ‘beadványaikkal’ gátat vessenek tagfelvételünknek.” (Ennél szebb elismerés aligha érhette volna az emigrációt!) A Szabad Nép december 17.-i száma közli a “Magyar Népköztársaság kormányának csatlakozási okiratát az Egyesült Nemzetek alapokmányához.” Eszerint: “A Magyar Népköztársaság kormánya ezennel kijelenti, hogy elfogadja az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt kötelezettségeket.ket.” A legfőbb kötelezettség: a szabadságjogok megvalósítása és biztosítása. Vájjon most a magyar bolsevista állam helyre fogja állítani a megsemmisített szabadságjogokat? A KIVÉGZETT RAJK ÖZVEGYÉNEK KÁRPÓTLÁSA Belgrádi megbízható jelentés szerint az 1949-ben a Rákosi- Gerő-Berei-Péter Gábor klikk által hóhérkézre juttatott Rajk László, volt belügy- és külügyminiszter, özvegyének egy külön villát utalt ki a kormányzat “kárpótlásul” s árva gyermekei is újból viselhetik atyjuk nevét amitől eddig el voltak tiltva. A kommunista jogászok tanulmányozzák a Rajk-ügy perfelvételének lehetőségét is. (Mindezt Tito megbékítése kedvéért csinálják Rákosiék.) A Fáy Fisher Andor szerkesztésében megjelenő “Magyar Bányászlap” vezető helyen közölte alapitója és munkatársa Himler Márton nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy pert indított a pittsburghi “Magyarság” című hetilap szerkesztője, Szebedinszky Jenő, valamint a sértő cikk Írója Fáy Zoltán és Rév. Markovits Pál és Rév. Brachna Gábor, a lapot előállító nyomdatulajdonosai ellen. Himler Márton a $300,000 dollár kártérítést követelő pert azért indította meg, mert a pittsburghi “Magyarság,” amely személyét már régóta támadja, olyan cikkeket közölt, amelyeket Himler súlyosan sérelmesnek talált nemcsak személyét illetőleg, hanem az amerikai titkos katonai szolgálat szempontjából is. A per előzményei: Himler Márton, aki évtizedeken keresztül ismert amerikai magyar újságíró volt (az Amerikai Magyar Szövetségnek életrehivója és évekig titkára is), a második világháborúban kormányszolgálatba lépett és a háború befejezése után az ő feladata volt a győztes hatalmak által háborús bűnösöknek nyilvánított magyar kormányférfiak, tisztek és szélsőjobboldali politikusok, valamint nyilas gonosztevők elfogása és kiadatása az akkori magyarországi kormánynak. Jobboldali emigráns magyar lapok már évek óta élesen támadják Himler Mártont és azt állítják, hogy ő saját belátása szerint bosszuállóan azokat fogatta el és adta ki Magyarországnak, akiket ő minősített háborús bűnösnek. Súlyosan kifogásolják, hogy Himler Márton e munkája során sok “tisztességes magyar hazafit” is kiszolgáltatott a magyarországi rendszernek. Himler Márton ezzel szemben azt jelentette ki, hogy mint kormánytisztviselő, ő csupán a szövetséges ellenőrző bizottság által háborús bűnösnek nyilvánított személyeket adta át a magyarországi hatóságoknak s igy csak a rábízott feladatot teljesítette, hivatali esküjéhez híven. A jobboldali emigráns sajtóban évek óta folyik Himler Márton ellen a sorozatos támadás. Himler a támadásokra ezideig nem válaszolt. Az amerikai kormányhatóságok, — akikhez Himler Márton ellen bizonyára sok feljelentés érkezett magyar jobboldali körökből, — nyilvánvalóan teljes bizalommal vannak Himler Márton iránt, mert nemcsak a demokrata, hanem a republikánus kormányzat alatt sorozatos fontos külföldi megbízásokkal halmozzák el. A magyar szempontból rendkívül érdekes per tárgyalására a pittsburghi szövetségi bíróság előtt kerül sor. A per kimenetele elé az amerikai és külföldi magyarság széles rétegei nagy érdeklődéssel tekintenek, mert valószínű, hogy a per során a háború utáni magyar élet sok ismeretlen kérdésére derül fény. Himler Márton a pert azért indította meg, hogy az amerikai magyar közvélemény előtt, amelyet évtizedekig szolgált, bebizonyíthassa, hogy ténykedését az akkori amerikai rendelkezések és parancsok alapján folytatta. Ismeretlen Vörösmarty versek Az uj Vörösmarty-kiadásban (amely most jelent meg Magyarországon), eddig ismeretlen verseket tettek közzé. Négy töredékes sor a költő egyik legszebb hasonlatát tartalmazza: “Elszórta terhes fellegeit az ég, Elhulladoztak végső csepjei, És elterült mosolygó fájdalomimái, Mint egy kisirt szem a világ Ifölött . . .” Valamennyi kiadatlan vers közül a legfontosabb, valóban megrázó az a hét sor, amelyben Vörösmarty a nemzethalál rémével viaskodik, az 1846-os galíciai paraszt felkelés idején, amikor i lengyel tragédia valósággal megdermesztette a magyar közvéleményt : ‘Ha gondolok reád, én Nemzetem, Hogy egykor sírba szállsz, oh Gyötrelem. Magamtól kétségb’esve Kérdezem, Mit tettél . . .” A hires “Csepel” bicikli... A magyarországi kommunista sajtó egyre gyakrabban hirdeti a hazai gyártmányú “Csepel” kerékpárt, s — mint már ilyenkor a kommunistáknál szokásos — jelzőkben nem szerénykednek. A “Csepel” kerépár a kommunisták szerint “nem szorul __ A __ > Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. javításra,” sőt “elpusztíthatatlan.” Berecz István egri lakos (Szarvas tér 1.), miként a kommunista sajtó közli, vett egy hires “Csepel” kerékpárt 800 forinj^rt. “Gyönyörűség volt ránézni — írja Berecz — ... Sajnos a gyönyörűségem nem sokáig tartott, mert a gyönyörűséges kerékpár az első köves utamon úgy összecsukódott, mint a colstok . . . így hát szerepet cseréltünk, mert eddig ő vitt engem, aztán én vettem vállamra és visszavittem az üzletbe, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy a kerékpárt valósziünen tévedésből szállitoták nekik, mert az inkább ‘selejt,’ mint eladható 1 tárgy.”
