Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-02-16 / 7. szám
42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hunga rian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, IS. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., 1956. FEBRUÁR 16. Nem újság, hogy a new yorki kommunista lap, az “Amerikai Magyar Szó" szerkesztőjének, Deák Zoltánnak nagyon fáj még a puszta létzésünk is. Fáj ennek a vörös embernek, aki ha csak a nevét leírja, már is kétszer hazudik, hogy lehet tisztességesen is lapot írni és lehet tisztességesen is élni. Ő abból a fajtából való, akinek — mint a vakondnak — sérti a szemét a világosság. Köpköd, kénkövet lövel és mérges fogaival szeretne belénk harapni. Ha merne, a nyavalyás. Bűzös odvából prüszköl hát tovább s voltaképpen arra sem kellene érdemesíteni, hogy szót fecséreljen rá a tisztességes ember. Két tényt mégis megállapít hatunk. Újra végiglapozva az amerikai igazságügyminiszter hivatalos közleményét a felforgató szervezetkről és közleményekről, büszkén állapítjuk meg, hogy valamennyi nemzetiség közül a magyar szerepel benne legkevésbbé. A magyarországi kommün után ide menekült óhazai vörös patkányok megpróbálták az amerikai magyar nép megszervezését, de ez csak jelentéktelen mértékben sikerült nekik. Az amerikai magyar tömegeket nem lehetett az orruknál fogva vezetni, hangzatos kommunista jelszavakkal. Büszkék vagyunk a józan magyar népre, mert az óhazában éppenugy, mint itt elutasitptta magától a moszkvai mákonyt. A másik tény az, hogy az amerikai magyar bértollnokoknak újabban megjött a hangjuk. Senyvedő testükbe uj injekciót kaptak. A budapesti vörös kormány uj bábán újra ad pénzt nekik, főleg amióta a magyaországi vörös delegáció felbukkant az Egyesült Nemzetek közgyűlésén. Az amerikai magyaroktól már rég megdöglött volna az élőbb említett szennylap s mert a budapesti vörös kormány sokáig érdektelenséget mutatott ideplántált fiókái irányában, ennek a dicstelen kimúlásnak minden jele meg is volt. A vörös deák most újra marékkai kapja a dollárokat s ezzel párhuzamosan a hangja is megnőtt. Bömbölne is, ha hangja volna. Nyeszlett tüdejéből azonban nem futja csak vinnyogásra és a kötelező prüszkölésre, köpködésre. Ezért fizetik. Söpredék. Bebizonyosodott megint, hogy a nemes gesztust nem érdemes a vörösekre pazarolni. Újból a budapesti vörös rezsimről van szó. A “genfi szellők” jégolvasztó hatására Dulles külügyminiszter feloldotta a magyarországi utazások tilalmát. A dollár-éhes budapesti vörös pribékek ujjongtak örömünkben. Hogyne! Most már jönnek az amerikaiak, — gondolták, — és nálunk költik el a jó dollárt. S mentek is. Nem sokan, de mentek. Mint mindig, a kommunisták ezúttal is gazsággal feleltek a nemes gesztusra. Budapesten újra “ítéletet hirdettek"* Tárgyalás nem volt, csak Ítélethirdetés. Megint “amerikai” kémeket vetettek börtönbe. Mert nagyon jól jön az amerikai dollár, de a vörös gépezetet csak úgy lehet mozgásban tartani, ha rendes időközökben Amerika-ellenes szól amokkal etetik. Azért nincs kenyér, zsir, vaj, hús az egykor Középeurópa Kánaánjának nevezett Magyarországon, azért rongyos a magyar nép, mert Amerika kémei jelen vannak s azok a csodálatos tervek, amelyeket a vörös szakértők eszelnek ki, meghiúsulnak. Pedig — Lenin lássa sötét lelkűket —ezek a vörös szakértők mindig a nép javáért dolgoznak, — dehát Amerika miatt újra és újra felsülnek. Körülbelül ez a propagandatétel, amely különféle változatban és időpontban a budapesti pártközpontból a nép felé irányul. “Gyűlöld Amerikát” — harsogja a kommunista pártközpont s mert a bárgyú szólamok hatástalanul peregnek le a dolgokkal tökéletesen tisztában levő magyar nép tömegeiről, ezért nyúl a vörös rezsim a durvábbnál durvább eszközökhöz. így aztán Amerikának nem lehetett más választása minthogy a rendelkezésére álló megtorló eszközzel éljen. Megtiltotta állampolgárainak, hogy Magyarországra utazhassanak. Le merjük fogadni, hogy Rákosi szeretné kitépni minden hajszálát, ha volna. Erre nem számított. Nem számított rá, hogy az amerikai kormány ilyen gyorsan és erélyesen visszaüt. A dollárra, ugyanis, a budapesti vörös rezsimnek szüksége van. Nagyobb szüksége, mint bármikor is volt. A budapesti vörösek dühét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az amerikai kormány jegyzékét visszaküldték. “Washington a belügyeinkbe avatkozik” — visítják Rákosiék. Az amerikai kormány intézkedése nagyon is az elevenükbe talált. A Voice of America uj neve Az Egyesült Államok információs szolgálatának egyik fontos ága, a Voice of America, javított és bővített nevet kapott. A szolgálat vezetője Theodore C. Streibert igazgató bejelentette, hogy David Sarnoif, a Radio Corporation of America elnökének javaslatára Eisenhower elnök hozzájárulásával az angol nyelvű leadásokban ezentúl a Voice hivatalos neve a következő lesz: “Voice of America for Freedom and Peace.” Számos idegen nyelvű programban is az uj nevet használják már. A Nadányi Pál vezetése alatt működő magyar osztály is az uj nevet használja- már “Amerika Hangja a Szabadságért és a Békéért” szavakkal. Az Egyesült Államok külügyi államtitkárhelyettese, Jacob D. Bean, mint az európai ügyek osztályfőnöke, magához hivatta Szarka Károlyt, a Magyarországon uralmon levő kommunista kormány washingtoni követét és egy rendkívül szigorú hangú átiratot nyújtott át. A három gépelt oldalas okmány 131 sorban részletezi azokat a sorozatos túlkapásokat, melyekkel a budapesti kommunista kormány minden elképzelhető eszközzel elmérgesitette a helyzetet az E- gyesült Államok és Magyarország között. Annak ellenére, hogy a múlt év második felében amerikai részről lényeges könnyítéseket léptettek életbe a két ország közötti kapcsolatok, utasforgalom stb. előmozdítására, a budapesti kommunisták konokságán minden amerikai jóindulat kudarcot vallott. Mindenek tetejébe 1956 január közepén az amerikai követség két magyar alkalmazottját, Kapocsy Bélát és Balázs Kornélt életfogytiglani, illetőleg nyolc évi börtönbüntetéssel sújtották. Bár mindkettőjüket egy teljes éven át faggatták, az amerikai diplomatáknak még csak magyarázatot sem adtak, mi az ellenük felmerült vád. Hasonlóan jártak el nemrég Marton Endre, és neje Ilona esetében is, akik az amerikai sajtó részére évtizedek óta tudósításokat küldözgettek Magyarországról. Az Egyesült Államok kormánya ezért büntetésként újból megszigorítja az óhazába utazást. Ezentúl tehát a három hónapon át érvényben lévő könnyítéseket azonnali hatállyal beszüntetik és csak különleges esetekben érvényesítik az amerikai útleveleket Magy arországra. Ugyancsak korlátozzák a washingtoni “magyar” kommunista követség tisztviselőinek utazási szabadságát, sőt washingtoni kormányhivatalok f e 1 a d j ák minden olyan tanácskozás tervét, amit magyar megbízottakkal folytattak volna. Az Amerikai Magyar Szövetség a hivatalos amerikai álláspont eredeti szövegét megkapta a State Departmenttől, amint azt Christian Ravndal amerikai követ Budapesten egyidejűleg átadta Boldóczky János kommunista külügyminiszternek. Bárkit érdekel a hivatalos amerikai átirat, azt a Szövetség kérésre készséggel megküldi, hiszen aban az Egyesült Államok kormánya nem csupán a sérelmekkel szemben követel elégtételt, hanem férfiasait' sikraszáll a vörös elnyomatás alatti magyar nép igazsága érdekében is: “Az amerikai kormány már csak azért sem nézheti szótlanul budapesti követsége alkalmazottainak a politikai rendőrség részéről való üldöztetését, mert ezzel a magyar népet terrorizálni és előtte az Egyesült Államok tekintélyét aláásni akarják. Hiába vár Amerika éveken át arra, hogy a magyar kormány mint felelős és független államszerv működjék, nemzetközi kötelezettségeinek eleget tegyen és saját polgárainak egyéni jogait tiszteletben tartsa. Meg kell végre állapítanunk, hogy a budapesti kommunista kormányzat teljesen elvesztette szavahihetőségét és ténykedésének becsületessége iránt senki ezentúl nem tekinthet többé bizalommal. “A magyarországi kommunista kormány továbbra is rendszeres következetességgel nyomja el a lakosságot és vonja meg tőle a legelemibb emberi jogokat — noha erre szerződésileg határozott Ígéretet tett. Az elismert külföldi diplomata személyzet üldöztetése pedig egyenes ellentétben áll azokkal a hangos követelésekkel, melyekkel az Egyesült Nemzetek tagjai közé felvételüket szorgalmazták. Úgy a mostani, mint a múltban történt kommunista visszaélések komoly kételyt támasztanak aziránt, hogy Magyarország jelenlegi kormánya akár meg tudna, avagy akarna felelni azoknak a követelményeknek, melyekkel az Egyesült Nemzetek tagjai sorába történt felvétele együtt járna.” A csehszlovák megszállott Felvidékre, nemkülönben a jugoszláv uralom alatti Délvidékre nem vonatkozik az amerikai utlevél-érvényesitési legu j abb megszigorítás. Sőt a románok megszállta Erdélybe is utazhatnak amerikai polgárok, ez esetben a Magyarországot ért diplomáciai fenyítés óta Jugoszlávián keresztül, Amerikai honosságot nyert bevándoroltakat azonban külön figyelmeztetnek útlevelük' kiadásakor áz úgynevezett dupla honosság veszélyeire. Megeseik elég gyakran ugyanis, hogy a szüleiket meglátogatókra rásütik; hogy amerikai polgárpapirjuk dacára érvényesek rájuk a szülőhaza jelenlegi törvényei. Ily módon megtörténhetik, hogy a látogató amerikai honosnak a visszatérése elé mondva csinált akadályokat gördítenek és csak hosszú várakozás, nagy költség árán tudnak visszaj ütni szabad földre. ❖ ❖ X (Fenti amerikai diplomáciai demars pontosan 32 évvel azután történt, hogy Wilson elnök meghalt. A tudós államfő jóhiszeműen sürgette a népek önrendelkezési jogának elismertetését, de azt mégis a magyar nép kisemmizésére, önzőén alkalmazták. ) Egy történelmi apróhirdetés “Kockázatos utazásra férfiakat keresek. Kevés fizetés, jeges, hideg éghajlat, hosszú hónapokig teljes sötétség. Állandó életveszély. Visszatérés nem valószinü. Siker esetén rangok, kitüntetések.” Ez a hirdetés az angol lapokban jelent meg 1900- ban és feladója Sir Ernest Shakleton, a később tragikus véget ért angol sarkutazó volt. Az apróhirdetés a londoni Times-ban jelent meg először, apró betűkkel, pár incs nagyságban. Csaknem egész Angliából voltak jelentkezők . . . A Public Library magyar könyvei A trentoni Free Public Library So. Broad St.-i fiókkönyvtárában száihos érdekes, jó magyar könyv is van. A könyvtár nemrégiben kibővítette magyar könyv-készletét, még pedig a következő müvekkel: Carrel: Az ismeretlen ember, — Dudásné: Végtelen szeretet, — Eszterhás: Besúgó és az Apostol, — Gárdonyi: Egri csillagok, — Herczeg: Pogányok, — Makkai: Holttenger, — Márai: Béke Ithakában, — Molnár F.: Égnek a mécsek, — Móricz: Forr a bor, — Pohárnok: Szent István Király, — Sayers: Jelige: Gyilkosság és Gimazisták, — Szenes: Egyszer élünk, — Vass A.: Elvész a nyom, — Wilder: Szent Lajos király hídja és Zilahy: A fegyverek viszszanéznek. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year 1 February 19-26 Brotherhood Believe It — Live It Support It Sponsored by THE NATIONAL CONFERENCE OF CHRISTIANS AND JEWS LÁTOGATÁS AZ ÖRÖK NYÁR HONÁBAN ... Az újságíró elindul, hogy látogatást tegyen Amerikának egy olyan részén, ahol még sohasem járt: Floridában. Egy olyan útra indul ezúttal, ahová nem mint szerkesztő, nem mint újságíró megy, csak mint a legtöbb ember, aki télviz idején “nyaralni” megy: pihenni, a túlfeszített munka nyomasztó érzésétől szabadulni egy kicsit . . . * * * Éjfél elmúlt, amikor a négymotoros óriási gépmadár “gyomrába” beszámolják sorra az utasokat, számszerint valami 64-et . . . Egymásután perdülnek meg a hatalmas propellerek s néhány izgalmas perc után már magasan száll a gép ... A U. S. 1 highwayn levő Budweiser sörgyár tovatűnő fényes lámpa-reklámjáról, a szárnyát lebegtető nagy madárról tudjuk meg, hogy túl vagyunk Elizabethen s már nem kell félnünk attól, hogy ennek a városnak hírhedt légikatasztrófa-statisztikájában valami szerepet kaphatunk ... A “légi hajó” kapitánya hangszórón át üdvözli az utasokat és közli, hogy minden nagyszerűen megy, a négy kitűnő motor, amelyre az életünk van bízva, tökéletesen működik, az időjárás is kitűnő s hajnali fél ötkor fogunk megérkezni Miamiba. Aztán elmagyarázza, hogy hol járunk, városok, helységek neveit sorolja fel, amelyek felett éppen repülünk . . . s egyszer csak elhallgat . . . nem beszél tovább . . . Jön a stewardess, kioltogatja egy-egy ülőhely felett a kis lámpát, kialszik a “folyosó” lámpasora is és félhomály, éjszakai csend lesz a húszezer láb magasságban úszó hajóban ... A motorok ritmikus, tompa berregése hallatszik csak . . . Lent, a mélyben még mindig ezernyi lámpafény . . . csillogó gyöngysorok . . . szétszórt gyémántok fekete bársonyon . . . Égen és földön millió csillag . . . csak a motor kipuffogójából kiáradó kék lángcsóvák zavarják a gyönyörű látvány hangulatát . . . ❖ ❖ ❖ . . . Három és fél órai utazás Hungarian Hours RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. alatt, ég és föld között van ideje az embernek sok mindenen gondolkozni ... Az olyan embernek pedig, aki hegyekben nőtt fel s aki már ezért is a jó Istenhez mindig valahogy “közelebb” érezte magát, ilyen szédítő magasságban, ilyen szörnyű iramú száguldásban inkább az Ég felé szálló gondolatai vannak többségben . . . A kis ablak sarkában elő-előtünik az égről egy csillag . . . mindig ugyanaz, ahogyan a pilóta vissza-vissza billenti a hatalmas gépet ugyanabba az irányba .. . Reményik Sándor, erdélyi költőnk, aki gondolatait és érzéseit gyönyörű rimii és ritmusú írásokban rögzítette le, irta egyik versében, valahogy olyanformán, hogy egy kiválasztott csillagot ha ketten nagyon néznek, találkozik a gondolatuk, beszélgethetnek g o ndolatban, bármily távol is legyen az egyik szív a másiktól . . . * * * Az újságíró, mint előbb jeleztük, magánemberként indult el floridai útjára s nem lenne illdomos visszaélni a helyzettel s leírni most ide mindazt, amit ez utazás alatt érzett, gondolt, látott, tapasztalt ... De nem is lehetne, hiszen két hét benyomásai, tapasztalatai . . . meganyyi újszerű élmény leírása nem néhány folytatásos újságcikket, de egy vaskos könyvet tehetne ki... ❖ ❖ ❖ “Megerősíteni az ülés-szijakat!” — hangzott fel a hangszórón a kapitány figyelmeztetése. “Néhány perc múlva leszállunk a Miami International Airporton" .... Lenézve, pazar fényesség tárul -elénk: egy világváros milliónyi apró lámpafénye csillog . . . A piros, kék, zöld, sárga fény ecskék jelzik azt is, hogy ebben az óriási városban még ilyenkor, hajnalban is mozgalmas élet van . . . Megbillen a gép szárnya s szinte hallani lehet a suhanást, amint befordulunk a “lendoláshoz” . . . Észre sem vesszük s földet érnek a gép kerekei s aztán már mint valami nagy város utcáin szalad a repülőtér “kifutóin” ide-oda fordulva a földi járművé lett gép, amit a propellerek húznak be egészen a megállóhelyig. A motorok leállnak s valami végtelen nyugalom és megkönnyítő érzést adó csendesség veszi hatalmába egy percre az utasokat . . . még a “személyzetet” is . . . Majd odagörditik a lépcsős lejáratot s az utasok úgy tódulnak ki a gépmadár gyomrából, mintha a new yorki földalatti 123-ik utca megállójához beérkezett szerelvényből lépnéneek ki az alsóvárosból jövet. .. Legtöbbjüknek nem jelentett uj s nagy élményt ez az ezermélföldes repülés . . . egykedvű tekintettel néznek körül, hogy várja-e őket valaki ... Az (Folyt, a 4-ik oldalon) Ismét megszigorították amerikai polgárok óhazába utazását
