Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-13 / 50. szám

In Its 43rd Year of Publication, Thia Weekly la the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 50.. SZÁM. Kiábrándítónak találjuk valamennyien az Egyesült Nem­zetek szervezetének a viselkedé­sét. Magyarország ügyében sok szó hangzott el az East River partján emelkedő üvegpalotá­ban, de azontúl semmi sem tör­tént. Nap mint nap egyre keserűb­ben kérdezzük önmagunktól és másoktól is: hát akkor mi értel­me van az Egyesült Nemzetek­nek? Volt-e valha égbekiáltóbb gaztett a világon annál, mint az, amit a Szovjet Magyarorszá­gon elkövetett? A keserű kérdések tömegével tolulnak fel bennünk és nincs senki, aki feleletet adhatna. Az Egygesült Nemzetek közgyűlé­se elfogadott ugyan néhány ke­­gyeshangu rezoluciót, de a mon­datok megfogalmazásánál min­dent elkövetnek, hogy “nesze semmi fogd meg jól” jöjjön ki belőle. Szánalmas! Aki hallgatta az Egyesült Nemzetek közgyűlésének “vitá­ját” megállapíthatta, hogy mi­csoda reménytelenül szürke ta­lálkozóhely a hires üvegpalota. A delegátusok olvassák beszé­deiket s még hozzá makogva-da­­dogva, kerülve mindent, amit klasszikus értelmezésben szó­noklatnak szoktak nevezni. A magyar ügy újbóli és újbóli tár­gyalása során nem akadt egyet­len delegátus sem, aki kiállt volna a szószékre s kertelés nél­kül elmondta volna, ami a szivén van. Maga az amerikai delegáció pedig egyszerűen kerékkötője a világszervezet ügymenetének. Ha van egy-egy lelkes indítvány — és van néha, — az amerikai delegátus sorbaj árja a különfé­le baráti országok képviselőit és lebeszéli őket annak pártolásá­ról. Ez nem is egyszer történt meg. Az amerikai delegáció az, amelyik legjobban óvakodik a Szovjet megbélyegzésétől s tisz­tán az amerikai delegáció szín­telen állásfoglalása miatt van az is, hogy New- Yorkból nem se­perték ki Horváth Imrét, a bu­dapesti kommunista bábkor­mány képviselőjét . . . De nem az amerikai delegáció a. hibás, mert Lodge és Knowland nem mehet tovább a számukra gon­dosan kijelölt körön. Holvan hát a hiba? Tessék elolvasni Dulles külügymniszter sajtókonferen­ciájának a magyarországi ese­ményekkel foglalkozó részét. Annak az országnak a külügy­minisztere, amelyik ország min­dig a szabadságra törekvés el­sőszámú fáklyahordozója volt, éppen csak el nem Ítélte a ma­gyar szabadságharcot. Különben mindent megtett, hogy szürkére IH!lll!lllllll!!lii!!lllllllllllll!»!!llllllliUm fesse a véres gőzöktől piros ma­gyar égboltot. Hát itt van-a hiba, kedves fe­leim. Az elmúlt években minden jel arra vallott, hogy Amerika a világ semmi kincséért sem adná, ha valamelyik rab még mgepró­­bálná megroppantani a Szovjet birodalom vasabroncsát s most aztán Dulles vállvonogatva fej­tegeti, hogy ők Washingtonban jobban'szeretik ha nem a forra­dalom, hanem a fejlődés, az evolúció eszközét használják . . . Eszerint a csehek, a románok sokkal inkább Washington ke­gyeiben vannak, mert ők nem tettek semmit, hanem zsebredu­­gott kézzel figyelték, mint hal­nak rakásra a magyarok. Hihe­tetlen ugy-e? Dörzsöljük a fe­jünket, hitetlenkedve kezdjük újra és újra fontolgatni az ame­rikai államrérfiak részéről leg­utóbb hallott kijelentéseket és mindig erre az eredményre kell jutnunk . . . A csodálatos magyar szabadságharc tovább tart annak ellenére, hogy nyugati részről semmi segítség­re sincs kilátás. Nem fegyveres segítségre gondolunk, mert hi­szen botor dolog volna most Ma­gyarországra fegyvereket kül­deni. A kifáradt, vérző nép nem venné kezébe ezeket a fegyvere­ket és ha kézbe venné, önmagát kergetné öngyilkosságba. Nincs arányérzéke annak az ember­nek, aki azt hiszi, hogy' a ma­gyar nép, bármilyen hős is, eredményesen szembeszállhatna a szovjet hadsereggel . . . Mind­ezt csak azért mondjuk el, mert akadt egy jószándéku magya­rokból álló társaság, amely ezt a jelszót tűzte zászlajára: “Fegyvert Magyarországnak!” A nyugati világ azonban se­gíthetne sokmindennel. Elsősor­ban azzal, hogy bojkottálná, el­sősorban gazdaságilag, Szovjet­­oroszországot. Ha a szabad világ gazdasági béklyóba szorítaná a Szovjetet, a vörös behemótnak előbb-utóbb engednie kellene. Csakhát itt is az a baj, hogy a magyar nép hősiessége az ege­ket nyaldossa ugyan s az embe­rek Londontól New Yorkig és Melbourneig lelkesednek is, de a pénzt még jobban szeretik. Önmagunkról is szóljunk néhány egyszerű szót. Nem dol­gozunk eleget. Szerte az ország­ban különféle segitőcsoportok alakultak s gyűjtenek pénzt, ru­hát, de az amerikai magyarság kezdeti lendülete elsekélyese­­dett, egyszerű szeretetakcióvá szürkült. Az óhaza népe nem ezt várja tőlünk, hanem azt, hogy álljunk ki mi is itt az utcára, hogy moz­gassunk meg minden sziklát s próbáljunk meg uj Mózesként belőle vizet fakasztani. A ma­gyar szabadságharc egyik fon­tos különítménye vagyunk mi, amerikai magyarok. Nem kell az életünket áldoznunk, csak a sa­ját kényelmünkből ajándékoz­zunk valamit a magyar szabad­ság ügyének. Szervezzünk tűnt etéseket, gyűléseket. Vegyünk rá ameri­kai egyesületeket ilyenek szer­vezésére és ne szűnjünk meg egy pillanatra sem ostromolni azo­kat az embereket, akik tehetnek valamit a magyar ügyért. Ezt várja tőlünk az óhazai magyarság. 20 TRENTON, N. J., 1956. DECEMBER 13. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Az Amerikai Magyar Szövetség keleti osztályainak értekezlete a magyar segély-ügyben 21,500 szabadságharcos menekült magyart enged be Amerika Naponta ezer magyart fognak áthozni repülőgépeken A Magyar Szövetség New York-i, New Brunswick-i, Phi­­ladelphia-i> Washington-i osztá­lyainak képviselői hétfőn, de­cember 3-án este értekezletet tartottak New Brunswickon, a Magyar Savings & Loan Ass’n. gyüléstermében, megbeszélve azokat a módozatokat, ahogyan legsikeresebben együttműköd­het a magyarság a magyar me­nekültek segélyezését illetőleg. Az értekezleten megjelent a washingtoni osztály, illetve köz­ponti vezetőség részéről Nt. Borshy Kerekes György, aki ér­tékes útbaigazításokkal és ta­nácsokkal szolgált. Főt. Béky Zoltán főesperes, a kormányzó bizottsága és a trentoni magyar segélymozgalom főembere szép beszéd kíséretében mutatott ar­ra, hogy mennyire össze kell most fognunk, hogy ideérkező menekültjeink közöttünk, ma­gyarok között maradjanak és lehetőleg ne szóródjanak szét az az országban. A new yorkiak részéről Yager Lajos elnök, Ft. Kilian Csaba, Falussy Alajos és Dr. Csorba János, a philaiak ré­széről pedig Lebick János, Dr. Székely Imre és Dr. Sebestyén fejtettek ki nézeteiket. A Szö­vetség New Brunswicki osztá­lyának tisztikara csaknem tel­jes létszámban vett részt az ér­tekezleten: Reskó, Jenő elnök, Kára Péterné, Várady Zoltán­ná, Körmendy József, Varga Lajos és Kosa Imre aielnökök, Diénes László titkár, Dr. Nagy János jegyző, Dr. Thiery Ákos pénztárnok és Hajdu-Németh Lajos kónvenciós kiküldött. Nt. Kecskeméthy József (Ligonier) és Nt. Nagy Lajos (Pittsburgh) voltak még jelen a pennsylva­­niaiak részéről. Az értekezlet egyik nagysze­rű eredménye volt az a resolu­­ció, amelyet a szövetség képvi­selt osztályai intéztek a wash­ingtoni State Departmenthez, kérve az Amerikai Magyar Szö­vetség azonnali és legteljesebb elismerését, mint a menekült magyarság ügyeinek intézésére leghivatottabb és legalkalma­sabb központi szervezetünket és Szövetségünknek minden lehető segítséget megadni ebbeli mun­kájához. A resolucio egy-egy példányát megküldette az érte­kezlet Eisenhower elnökhöz, az összes new yorki, new jerseyi és pennsylvaniai szenátorokhoz és képviselőkhöz, valamint kor­mányzóhoz és más fontos ténye­zőkhöz. Egy állandó végrehajtó bi­zottságot nevezett ki az érte­kezlet. amely hivatva lesz a jö­vőben a keleti osztályok nevé­ben bármiylyen ügyben intéz­kedni. E bizottság tagjai: Ko­sa Imre elnök, Ft. Béky Zoltán, Father Killian Csaba, Yager Lajos és Lebick János. Az értekezlet sürgeti a Szö­vetséget, hogy azonnal találjon módot egy emberünknek Ausz­triába való kiküldésére és al­kalmazzon egy megfelelő em­bert, aki a Camp Kilmer és a Szövetség között a kapcsolatot fenntartja és az ügyeket irá­nyítja. A decemberi igazgató­­sági gyűlés feladata ez. A sikerült értekezlet a leg­teljesebb egyetértés jegyében­­folyt le és eredményei bizonyít­ják azt, hogy együttes komoly munkával értékes, hasznos szolgálatokat tehetünk a ma­gyar ügynek. Bár minden arra hivatott magyar vezetőember megértené végre ennek elodáz­hatatlan szükségességét és azt, hogy vétkezik fajtája ellen az, aki bármi módon egységes erőnk bomlasztásán munkálko­dik, akár tudatosan, akár más­kép ! Magyar számot adott ki a LIFE magazin “Hungary’s Fight for Free­dom” címmel a Life magazin december 4-én magyar számot ad ki, amelyet az újságosoknál lehet megvenni. A magyar szám 100 oldalas és szemtanuk val­lomásait és Magyarországon járt újságírók hiteles leirását és kiváló fényképészek sorozatos, eddig még nem közölt képeket is tesznek közre ebben a “ma­gyar számban.” A magyar szám teljes tiszta International Rescue Commit­­jövédelmét a Life magazin az tee céljaira adja át, hogy a pén­zen segítsék a magyar menektil­­tket. A magazint Donnelley chi­cagói hatalmas nyomda saját áron állítja elő, hogy annál több pénz jusson a jövedelemből a menekülteknek. A történelmi dokumentum számba menő képes riport füze­tet 50 centért lehet megvásárol­ni. Ha elfogyna a/, újságárusok­nál, akkor a LIFE MAGA­ZINE, 9 Rockefeller Plaza, New York, N. Y. címen rendelhető meg. Vegye meg mindenki ezt a lapszámot, mely nemcsak érde­kes, de örök emléke lesz a ma­gyar szabadságharcnak és a ma­gyar nmezetnek! Raritan-öböl kör­nyéki magyar segély-bizottság alakult Séllyei F. Lajos, Perth Am­boy magyar rendőrbirája kezde­ményezésére pénteken, novem­ber 30-án este a Perth Amboy-i Városházán vezető helybeli és ■megyei vezetőemberek részvé­telével gyűlés volt, amelyen megalakult a Raritan Bay Hun­garian Relief, Inc. A gyüj tőmoz­galom tiszteletbeli elnökei Da­vid T. Wilentz volt állami fő­ügyész, James J. Flynn polgár­­mester, William O’Leary So. Amboy polgármestere, Walter Jurman Madison township pol­gármestere, Anthony Popovski Sayreville polgármestere, Hugh B. Üuigly Woodbridge polgár­­mestere és William Barefor, Carteret polgármestere. Elnök Edward J. Patter, New Jersey államtitkára, a bizottság tagjai pedig George Otlowski freehold­er, Raymond Greenman, Samu­el V. Convery megyei solicitor, William Clark helyettes polgár­­mestei", Thomas Madsen, Mrs. Marcus Leon, Anthony Ceres és Howard Koons. ■Az amerikai téren megindult gyüj tőmozgalom december 10- től 15-ig gyors gyűjtést rendez s a teljes összeget az Interna­tional Rescue Committee-nak fogják elküldeni. 20,600 magyar van letartóztava vagy deportálva A londoni Reuter-hirügynök­­ség jelentése szerint a bécsi Presse november 27-iki száma, közölte, hogy orosz csapatok nagyszámú soproni lakost de­portáltak. A Presse értesülése szerint 30 deportációs vonat hagyta el Magyarországot no­vember 14-ike és 17-ike közt. (A dátum egybeesik a hírhedt Se­rov tábornok: Beria utódjának — budapesti megjelenésével.) A deportáltak között súlyos se­besültek is voltak, mintegy ötezren, akiket az oroszok (az ÁVH segítségével) a budapesti kórházakból, főleg a Rókus-, Péterffy-utcai, Uj Szent-János­­kórházakból, a Pajor-szanatóri­umból és a Lipótmezőről szedtek össze. A Presse idézi a budapes­ti belügyminisztérium rádióállo­másának november 25-iki közlé­sét is, mely szerint 20,000 a le­tartóztatottak és deportáltak száma. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Eisenhower elnökünk utasí­totta a kormány illetékes szer­veit, hogy a fenálló törvények keretén belül összesen 21,500 szabadságharcos menekült ma­gyart engedjenek be, illetve gyors utón hozzanak át az Egyesült Államokba Ausztriá­ból. Ebből "összesen 6,500 a Re­fugee Relief Act törvény kere­tén belül rendes kvótával, a többi pedig az úgynevezett “parole” alapján jön be, az utóbbiak státusa azonban nem állandó jellegű. A menekültek áthozatalát a hadsereg fogja intézni, még pedig gyorsított módon; na­ponta mintegy 1,000 magyar fog a Camp Kilmerbe érkezni rövid időn belül. Ennek megfe­lelőig gyorsítani fogják a me­nekültek “processolását” is és — remélhetőleg — könnyítése­ket tesznek és rendet teremte­nek az assurance-felhasználás, illetve elosztás terén is. Már az első 1,000 áthozott menekült esetében megtörtént ugyanis, hogy némely jótékonysági és szociális szervezet, anélkül, hogy a magyarság itteni hely­zetét, területenkénti elosztódá­­sát és hasonló kérdéseit ismerte volna, mereven ragaszkodott egy-egy menekültnek az ide, vagy oda telepítéséhez az or­szág területén. Nemcsak a nyelvet nem ismerő menekült­nek magának, de általában az egész amerikai magyarságnak érdeke azonban, hogy az itt uj hazát kapó és uj életet kezdő magyar testvéreink valamely sűrűbben magyarok által la­kott vidéken telepedjenek meg s kapjanak munkát. i Úgy érezzük, hogy úgy a menekülteknek, mint a nagy­részt már polgárjogot nyert amerikai magyarságnak bizo­nyos beleszólási jogai vannak abba, hogy itt mi történik ve­lük, illetve az idemenekült testvérekkel! Sem a jószándé­ku, de speciális helyzetünket eléggé nem ismerő nagy ame­rikai jótékonycélu szervezetek, sem pedig az Amerikáétól el­térő szándékú és igenis: merő­ben idegen Msgr. Varga-féle Nemzeti Bizottmánynak mint kimondott politikai célú szer­vezetnek a menekültek itteni elosztásába s életsorsuk továb­bi intézésébe beleszólása nem lehet, vagy legalább is nem le­het köze se olyan mértékben, mint az amerikai magyarság összességét jórészben képviselő Amerikai Magyar Szövetség­nek. Éppen ezért Szövetségünk utján is, washingtoni törvény­hozóink utján is és szabad ame­rikai magyar sajtónk utján is egyöntetűen kérjük kormá­nyukat arra, hogy az Amerikai Magyar Szövetséget a legtelje­sebb mértékben és azonnal is­merjék el a magyarság arra hivatott központi szervezeté­nek, ruházzák fel mindazokkal a jogokkal, amelyek az ame­rikai magyarságot e kérdéssel kapcsolatban feltétlen és első­sorban megilletik, adjanak megfelelő támogatást megbi­­zottaink itteni és Ausztriában szükséges működéséhez s me­nekült magyar testvéreinknek a segítségére sietésünket annak fogadják el és annak vegyék, ami: magyar származású ame­rikai polgárok legönzetlenebb, legodaadóbb, egyéni és minden más gyarló érdekektől legmen­tesebb összefogásának és ne­mes igyekezetének! Minden igaz magyar ma szerte Amerikában igy érez és igy gondolkozik és aki nincs ve­lünk ebben az egyöntetű, hatá­rozott állásfoglalásunkban, az ellenünk van és ellene van mindannak, ami itteni magyar szervezeteinket és intézménye­inket egységbe forrasztotta és amiért ezek a magyar szabad­ságharcosok is voltaképen harcba mentek. A bürokráciá­nak, a személyi kultusz burján­zásának véget kell vetni itt is és a kérdésre, hogy ezt hogyan lehet elérni, az amerikai ma­gyarságnak már meg van a kész válasza a maga 50 eszten­dős Amerikai Magyar Szövet­ségével ! A Rákosi-villa rejtelmei A Rákósi-villa rejtelmeiről közölt érdekes riportot a ma­gyarországi “Népakarat,” . a magyar szakszervezetek orszá­gos szövetségének lapja. A töb­bi között ezt olvassuk a cikk­ben : “Az íróasztalon szanaszét he­vernek az iratok. Látszik, gyor­san távoztak, még annyi idejük sem volt, hogy a ház lakójától egyébként nagyrabecsült Prav­da utolsó nap érkezett példányát felbontsák. Nézzük csak, mit ta­lálunk a papírok között. Egy le­­vélboriték nem sokat mond a legtöbb esetben, de ebben az esetben igen. íme a szövege: Rákosi elvtárs, ezt a két levelét reggel 8 óráig utasításokkal sze­retném visszakapni, Péter Gá­bor. Vájjon miről szólt a két levél, amelyeket az egyik gyilkos a másiknak küldött? Vájjon kit kellett sürgősen hazaárulással vagy összeesküvéssel megvá­dolni? Aki a tagsági könyvét elhagy­ja vagy elveszti, azt ki kell zár­ni a pártból, — szól a Rákosi fogalmazta szigorú határozat. És megrökönyödésünkre most az a MDP tagkönyv került a ke­zünkbe, amelynek aláírója azo­nos a tulajdonosával. Rákosi Mátyás tagkönyve. És mellette a feleségéé. Ennyire volt fontos a párt. No de meg kell hagyni, tagdíjfizetésben nem erőltették meg maukat. 160 forintot fize­tett 40.000 forint havi jövede­lem mellett. Erről a mamutfize­tésről saját szemünkkel győződ­tünk meg, a tökéletes adminiszt­­rárió még . . .kiállított fizetési szalagot. * * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeiVS Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents