Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-11-15 / 46. szám

In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., 1956. NOVEMBER 15. Ten Cents per Copy—32.00 per Year MEGINDULT A GYŰJTÉS A MAGYAR SEGÉLYRE $500,000 értékű gyógyszert szerzett a szabadsághősöknek a Magyar Szövetség A TRENTONI MAGYAR SEGÉLY BIZOTTSÁG CSOPORTJA *-------------------­Több, mint száz önkéntes munkás végzi a gyűjtést a város minden részén pénteken és szombaton. — Mindenkinek az adományára és munkájára szükség van ezekben a válságos időkben A magyar nép nagyszerűsége sugárzik szerte erre a világra, ahol hovatovább az üzleti mo­hóság és másfajta anyagiasság elvei az irányadók. Rengeteg példát mondhat­nánk erre, de talán elég egy is napjaink történelméből. Anglia és Franciaroszág azért találták alkalmasnak az időt Szuez meg­­rohanására, mert a Szovjet ép­pen Magyarországon volt elfog­lalva . . . Tehát azok a nyugati hatal­mak, amelyek szakadtalanul az erkölcsösség elvét hirdetik nem­csak hogy nem siettek a halálra szánt magyar nép segítségére, hanem éppen ellenkezőleg: el­vonták, illetve el akarták vonni a világ figyelmét a Duna-Tisza tájáról. Adhatnak annyi hivata­los magyarázatot a szuezi akció­val, amennyit akarnak. A törté­nelmi igazság azonban az ma­rad, hogy az angolok és franci­ák a dögkeselyűk módjára jár­tak el. Úgy is mondhatjuk: ha­lásztak a zavarosban. Ezt nemcsak mi mondjuk, ha­nem sokan mások, akiknek sem­mi közük különben a magyar néphez. Még a Manchester Guardian cimü angol lap budatpesti tudó­sítója is igy kezdte cikkét, ami­kor értesült az angol-francia akcióról: “Szégyenlem, hogy angol va­gyok . . . Idáig büszke voltam rá, de most, amikor látom Lon­don és Párizs munkáját, mély utálat tölt el . . . A magyar név oly magasan ragyog, hogy az ember szinte beleszédül. Szédü­lünk a gondolattól, hogy mi is magyarnak születtünk ... A rendszerint hűvös és > kimért New York Times, amelyik a ma­gyar szabadságharc kitörése óta a magyar népről írja naponként legszebb vezércikkeit, egy he­lyen azt mondja: “ma büszke le­het mindenki, akiben akárcsak egyetlenegy cseppnyi magyar vér is van . . .” S ugyancsak a New York Times írja azt is, hogy a ma­gyar nép győzött. Függetlenül attól, hogy mi történhetik még. A magyar nép győzött az orosz kolosszussal szemben. Győztek a magyar férfiak, akik barrikádo­­kon hullottak el, a magyar anyák, akik házról-házra har­coltak és a magyar gyermekek, akik szembeszálltak a szovjet tankokkal. Győzött a magyar nép, mert a Szovjet többé az óramutatót vissza nem forgat­­hatj a. A magyar nép megmu­tatta, hogy a komínunizmusnak, úgyis mint életformának és úgy is mint kormányzati rendszer­nek nincs létjogosultsága. Ezt látták meg a francia kommunis­ta irók, akik kiléptek a pártból és ma szégyenük, hogy valaha kommunisták voltak. S ezt lát­ták meg a nyugateurópai kom­munista tömegek, amelyek ma utálattal fordulnak el Moszkvá­tól.. . Ki tudná felsorolni mind­azt, mit rombolt önmaga alatt a Szovjet ezekben a napokban, Sok magyar vér folyt, sok ma­gyar érték pusztult, de a Szov­jet elpusztította önmagát is. Talán nem omlik össze holnap, talán még egy év, vagy évek múlva is áll a moszkvai kommu­nizmus. De régi ereje többé már nem tér vissza. Beteg ember lesz belőle. Halálos sebet kapott a magyar néptől . . . A választások után most már remélhetőleg az ame­rikai kormány is tesz valamit. Amit a választások előtt tett, az alig több a semminél. Ha tesz, nem ingyen teszi, mert a magyar nép sok-sok amerikai hadosztály munkáját végezte el. A Magyarországon halálos sebet kapott Szovjet mint politikai és katonai hata­lom régi ereje többé nem tér vissza. Ezért lehet hálás az Egyesült Államok s ezért kell mindent megtennie a magyar független­ség visszaállitásta érdekében. Ne pénzt ajánljon hát az ame­rikai kormány, amikor minden magyarnak véres a homloka, hanem adjon hathatós segítsé­get a Szovjet visszaszorítására. Nagy szégyen az, hogy ami­kor a kis magyar nép a világ történelmének arany lapjait írja, a hatalmas Amerika tétle­nül tördeli a kezét! A Magyar Otthon Részvénytársaság értesítése A Trentoni Magyar Otthon Részvénytársaság levelet kül­dött ki a részvényesekhez, 1956 November 2-i kelettel, amelynek eredeti angol szövegét lapunk egy másik helyén hirdetés for­mában megtalálja az olvasó. A levél elmondja, hogy a Ma­gyar Otthon részvénytársaság Igazgatósága 1956 október 30- án megtartott rendes gyűlése helyénvalónak és a részvénytár­saság érdekei szerint valónak találta a Magyar Otthon összes ingó és ingatlan vagyonának árubabocsátását, beleértve az összes bútorzatot és berende­zést is és elfogadott egy határo­zatot, mely szerint a Részvény­­társaság eladja ingatlan birto­kát, valamint a bútorzatot és berendezést $50,000-ért a tren­toni Szt. István r.k. egyházköz­ségnek, amely azt hajlandó megvásárolni $50,000-ért, fel­téve, ha ezt az adás-vételi ügy­letet a részvényesek is jóvá­hagyják. Éppen ezért az igazgatóság értesíti az összes rézsvényese­­ket, hogy egy rendkívüli gyűlést hiv egybe a Magyar Otthon nagytermében, a 140 Genesee St. alatt Trentonban, 1956. no­vember 24-én este 8 órára, hogy a részvényesek is jóváhagyják ezt a vásárt és ha ezzel kapcso­latban bármilyen más kérdés felmerül, azt megtárgyalhassák. A részvényesek megjelenhetnek és szavazhatnak a gyűlésen sze­mélyesen, vagy pedig proxy megbízottjuk utján. Az ilyen proxy-megbizásokat a részvé­nyesek aláírva küldjék el Wil­liam Reich ügyvédhez, 86 East State St. Trenton, N. J. Proxy­­megbizási űrlapok beszerezhe­tők a Magyar Otthonban is. Az Igazgatóság nevében a le­velet Radványi Ferenc elnök és Frank J. Kriesick titkár írták alá. Vonuljon ki az orosz Magyarországból! A Trentoni Magyar Segély Bizottság hétfőn tartott gyűlé­sén több, mint száz önként je­lentkező munkás jelent meg és ajánlotta fel segítségét az egész városra kiterjedő gyűjtésre. A város polgármestere a gyűjtésre az engedélyt megadta. S a gyű­lésen a város minden pontjára, gyárakba üzletekbe a beosztá­sok megtörténtek. Aki még szombaton segíteni akar, jelent­kezzen pénteken este 8-kor a Magyar Otthonban. Külön számozott gyűjtő ive­ket nyomatott a Bizottság és azokból is hétfői gyűlésen több, mint 50-et kiadtak. Ezeken a gyűjtő iveken lehetőleg személyi adományokat kell gyűjteni. Gyárakban üzletekben sokan vannak, akik dollár, vagy dollá­ron felül akarnak adakozni. Ezeknek az adományát és nevét a gyűjtő ivekre kell felírni. És az erre kijelölt Bizottságnál el­számolni, a Magyar Otthonban. Eddig vannak, akik 100-150 dol­lárt gyűjtöttek össze gyüjtőive­ken. Kérjenek gyüjtöiveket a magyar testvérek és legalább a saját utcájukban és a környé­ken keressék fel házról az embe­reket és kérjenek adományt a szabadságért szenvedő és hon­talanná lett magyarok számára. A magyarok irtózatos vért áldozott fel a szabadságért, . . . Száraz a szemünk, mert minden könnyünket kisírtuk . . . sápadt az arcunk, mert a szé­gyen pírja kiégette vérünket. A szégyené, hogy a civilizált világ szeme láttára törték ismét da­rabokra a tiz parancsolat kőtáb­láját, amikor tétlenül nézték az istentelen gyilkos kéjes vér-or­giáját, amint az állat féktelen őrületével gyilkolt gyermeke­ket, asszonyt, ifjút és öreget és vigyorgó képe ott hirdette az ör­amelyet most a történelem leg­kegyetlenebb zsarnoká a kom­munista Oroszország vérbe foj­tott. Tiz és tiz ezer ártatlan ma­gyart, férfiakat, nőket, gyerme­keket mészároltak le állati bru­talitással. Éhez fogható állati brutalitás és bestialitás még a történelemben soha sem volt. Fegyvertelen ártatlan emberek­nek, gyermekeknek ilyen ke­gyetlen kiirtást még elgondolni is borzalom. A szabadságnak ezeken az ál­dozatain és hozzátartozóin és menekültjein mindenki segíteni akar. És kötelességünk is, mert a mi szabadsagunkért is vérez­­tek a magyar szabagsághősök. Csak menni kell és kérni kell és mindenki, más nemzetiségűek is szívesen adnak. A gyűlés elfogadta Zsizseri Mihálynak az ajánlatát, hogy nov. 28-án egy amerikai és egy magyar filmet fog bemutatni a Drive-In mozijában. Külön Bi­zottságot nevezett ki a gyűlés ennek a megszervezésére. E hét végén a jegyek készen lesznek a jegyek eladására szintén jelent­kezőket kérünk. A Segély Bizottság hétfőn este 8-kor tart gyűlést, ahol a Tag Day eredményét fogjuk be­jelenteni és gyűjtő iveket lehet lesz átvenni és a további terve­ket fogjuk kidolgozni. dög győzelmét a tehetetlen vi­lággal szemben az állítólagos béke üvegpalotájában ... a “Ne ölj!” isteni parancsát lábbal ta­posva. A történelem-csináló nagyha­talmak, akik a győztes gyilko­sokkal “békés” megoldásról tár­gyalnak, örökre elvesztették jo­gukat ahhoz, hogy az erkölcsi alapon álló világ bizalmát kiér­demeljék. Gondoltak-e vájjon (Folyt, a 4-ik oldalon) KOMMUNISTA ÖNARCKÉP Abban a nagy halott-mosda­­tásos, ujra-temetéses tisztoga­tásban, amit az óhazai kommu­nisták az ízléstelenségig fokoz­tak, a középpontban a halott Rajk László volt belügyminisz­ter áll, a nagy tisztogató (senki­nek kezéhez több vér nem ta­pad, mint az övéhez,) akit állí­tólag igazságtalanul akasztot­tak fel 1949-ben elvtársai, hogy most kommunista “nemzeti hőst” csinálj anák belőle. Ebből az alkalomból, úgy gondoljuk, a leghelyesebb annak a vélemé­nyét közölni, aki ebben a legille­tékesebb, özvegy Rajk Lászlóné­­ét, úgy ahogy azt a nagy mosa­kodás kezdetén elvtársainak el­mondotta és ahogy azt a “Ri­porter” ' cimü magas-szinvonalu amerikai magazin 1956 október 4-iki számában Leslie B. Bain szóról-szóra leírja. “. . . A másodikemeleti nagy­terem zsúfolásig tele volt 1956 júliusában, amikor kétezer ma­­gasrangu kommunista gyűlt össze, hogy problémáit megvi­tassa . . . Egy magas, sovány, asszony lépett az emelvényre, Rajk Lászlóné és beszélni kez­dett: “Elvtársak: Most, amikor szemben állok veletek, nem talá­lok megfelelő szavakat érzéseim leírására azok után a kegyetlen évek.után, amelyeket börtönben töltöttem úgy, hogy se szó sem egy morzsányi étel, sem levél, de még az életnek legkisebb jele sem jutott be hozzám a külvi­lágból. Öthónapos gyermekem mellől hurcoltak el és öt évig egy szót sem hallottam róla. Ti nemcsak az én férjemet ölté­tek meg, hanem megöltetek szágra mehetnek az adományok, minden jószándékot ebben az országban. Ti tönkre tettétek Magyarországot politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg. Gyilkosoknak nincs megbocsáj­­tás; bünhődniök kell! . . . Bár nem mondott nekünk újat Rajkné, de jellemző rájuk, hogy egymás szemébe kiabálják a piszkot. A kormányszervekkel állandó összeköttetést fenntartó Ameri­kai Magyar Szövetség, már az óhazai szabadságharc első nap­jaiban tudatában volt annak, hogy az uton-utfélen megnyil­vánuló meleg együttérzésen kí­vül éppen a legkritikusabb első napokban komoly amerikai tá­mogatásról szó sem lehet. Hiá­bavalónak bizonyult minden ar­gumentum: az Egyesült Álla­mok külpolitikai vezérkara rész­ben a rendkívüli bizonytalan nemzetközi erőmegoszlás, rész­ben pedig a közelgő választások miatt egyszerűen képtelen volt oly határozottsággal fellépni, ami világhatalmi helyeztéfrez méltó lett volna. Midőn reménytelennek lát­szott, hogy az ezer rhás kérdés­sel elfoglalt amerikai kormány­hatóságok érdemleges intézke­désre határozhatják magukat, akkor történt olyasvalami, ami a Szövetség különben békés ter­mészetű központi titkárának a vérét valósággal forrpontra he­vitette. Ugyanabban aí órában, amikor Kós Károly, az óhazai vörös rémuralom időközbeni ál­lásától megfosztott washingtoni követe a United Nations orosz delegátusával a magyar kérdés napirendre tűzése ellen tiltako­zott — ugyanakkor az amerikai Red Cross $25,000-t fizetett a bécsi magyar kommunista követ kezeihez, mivelhogy ő képviseli a Magyar Vöröskeresztet . . .” A fenti körülmények közepet­te, baráti hívásra utazott sürgő­sen New Yorkba Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, hogy az amerikai társa­dalom legszélesebb köreinek mozgósításával indítsa meg a magyarmentő mozgalmat. A szövetségi titkár útját a legtel-November 25: “Help Free Hungary Day” New Jerseyben Meyner kormányzó Novem­ber 25-ét “Segítsük Felszabadí­tani Magyarországot” nappá nyilvánította New Jersey állam­ban és Séllyei F. Lajos Perth Amboy-i, rendőrbirót kérte fel, hogy őt bárhol, bármiben ezzel kapcsolatban képviselje. Tekintve, hogy időközben az orosz tankok romhalmazzá tet­ték Magyarországot s testvére­ink ezreit gyilkolták le állati al­jassággal, a kormányzó által proklamált nap egy ■ általános segély-gyűjtési mozgalom előre­­lenditésére lehet alkalmas, meg­szervezendő együttes tüntetés­sel a Szovjet gazsága ellen! jesebb siker koronázta. Mialatt bizalmatlankodó honfiak való­sággal elárasztották az AMSz központi irodáját költséges tele­fonhívásokkal, miszerint “csak akkor küldünk a Szövetség ut­ján segélyt, ha abból a központ fenntartására és a titkár úti­költségére egyetlen centet sem vonnak le” — amerikaiak és személyes ismerősök önzetlen zsebbenyulása tette lehetővé, hogy az alábbi eredményekről, mint megtörtént tényekről szá­molhatunk már be: A brooklyni Charles Pfizer Chemical Corp. “mozgósította” az amerikai gyógyszeripart a magyar szabadságharcosoknak és hozzátartozóiknak juttatandó csoda-orvosságok (aureomycin, terramcin, stb.) összegyűjtésé­nek megszervezésére. Az első három nap során igy jutott a hősökhöz $214,000 értékű gyógyszer, kötszer, sebeket és égést gyógyító újfajta kenő­csök, vitaminok, csillapitószerek tömege. A Sklar orvosi müszergyár több ambulance felszereléshez elegendő kórházanyagot és mü­­tőrendezést adomán yozott, azonnali szállításra. A Pan- American Airways repülőtársa­ság pedig mindezeket az adomá­nyokat teljesen ingyen vitte Bé­­csig, rendes személyszállító já­ratain, hogy minél előbb odaér­jenek, ahol oly nagy szükség volt erre . . . Az Amerikai Magyar Szövet­ség kezdettől fogva olyan meg­oldásokat keresett és talált, amelyek révén egyenesen a sza­­badsághősökhö£ jutott a szere­­tetadomány. Máris érkezett hir, hogy ezek révén sikerült több­száz emberéletet megmenteni. Sikerült egy amerikai szerveze­tet is megnyerni annak, hogy kizárólag a hazafiak felsegélye­zésére gyűjtsön, jószivü ameri­­kaikak körében. Ez a szervezet az American Rescue Commit­tee, amelynek elnöke, Duke nagykövet személyesen vitte a magyar határra és adta át a szabadsághősök küldöttségének az első csoda-gyógyszer ■ ado­mányt. Ugyanez a szervezet hir­detéseket tesz közzé az amerikai világlapokban, a m e r i k a iák n a g y ö sszegü hozzájárulását kérve a szenvedő magyar nép sürgős megsegítéséhez. A Kraft Food Corp. is hatal­mas mennyiségű élelmiszert ajánlott fel és annak szállítási költségeit is vállalja. Ezt a jó példát a Campbell “levesgyár” is követte. A Szövetség Bécsben is összeköttetést talált olyan magyar hazafiak által vezetett szervezetekkel, amelyek máris hathatós emberbaráti támoga­tásban részesítették óhazai vé­reinket. Megnyugvással fogadhatják az Uj Hazában békére, megélhe­tésre talált magyar testvéreink a hirt, hogy nagy közös intéz­ményünk, az Amerikai Magyar Szövetség már eddig is, csupán a maga erejéből és összekötteté­seinek latbavetésével több mint félmillió dollárnyi gyorssegélyt juttatott a magyar szabadság­hősökhöz és hozzátartozóik­hoz... ! A * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Megtizedeltek bennünket... IRTA: DR. NAGY JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents