Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-11-15 / 46. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., 1956. NOVEMBER 15. Ten Cents per Copy—32.00 per Year MEGINDULT A GYŰJTÉS A MAGYAR SEGÉLYRE $500,000 értékű gyógyszert szerzett a szabadsághősöknek a Magyar Szövetség A TRENTONI MAGYAR SEGÉLY BIZOTTSÁG CSOPORTJA *-------------------Több, mint száz önkéntes munkás végzi a gyűjtést a város minden részén pénteken és szombaton. — Mindenkinek az adományára és munkájára szükség van ezekben a válságos időkben A magyar nép nagyszerűsége sugárzik szerte erre a világra, ahol hovatovább az üzleti mohóság és másfajta anyagiasság elvei az irányadók. Rengeteg példát mondhatnánk erre, de talán elég egy is napjaink történelméből. Anglia és Franciaroszág azért találták alkalmasnak az időt Szuez megrohanására, mert a Szovjet éppen Magyarországon volt elfoglalva . . . Tehát azok a nyugati hatalmak, amelyek szakadtalanul az erkölcsösség elvét hirdetik nemcsak hogy nem siettek a halálra szánt magyar nép segítségére, hanem éppen ellenkezőleg: elvonták, illetve el akarták vonni a világ figyelmét a Duna-Tisza tájáról. Adhatnak annyi hivatalos magyarázatot a szuezi akcióval, amennyit akarnak. A történelmi igazság azonban az marad, hogy az angolok és franciák a dögkeselyűk módjára jártak el. Úgy is mondhatjuk: halásztak a zavarosban. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem sokan mások, akiknek semmi közük különben a magyar néphez. Még a Manchester Guardian cimü angol lap budatpesti tudósítója is igy kezdte cikkét, amikor értesült az angol-francia akcióról: “Szégyenlem, hogy angol vagyok . . . Idáig büszke voltam rá, de most, amikor látom London és Párizs munkáját, mély utálat tölt el . . . A magyar név oly magasan ragyog, hogy az ember szinte beleszédül. Szédülünk a gondolattól, hogy mi is magyarnak születtünk ... A rendszerint hűvös és > kimért New York Times, amelyik a magyar szabadságharc kitörése óta a magyar népről írja naponként legszebb vezércikkeit, egy helyen azt mondja: “ma büszke lehet mindenki, akiben akárcsak egyetlenegy cseppnyi magyar vér is van . . .” S ugyancsak a New York Times írja azt is, hogy a magyar nép győzött. Függetlenül attól, hogy mi történhetik még. A magyar nép győzött az orosz kolosszussal szemben. Győztek a magyar férfiak, akik barrikádokon hullottak el, a magyar anyák, akik házról-házra harcoltak és a magyar gyermekek, akik szembeszálltak a szovjet tankokkal. Győzött a magyar nép, mert a Szovjet többé az óramutatót vissza nem forgathatj a. A magyar nép megmutatta, hogy a komínunizmusnak, úgyis mint életformának és úgy is mint kormányzati rendszernek nincs létjogosultsága. Ezt látták meg a francia kommunista irók, akik kiléptek a pártból és ma szégyenük, hogy valaha kommunisták voltak. S ezt látták meg a nyugateurópai kommunista tömegek, amelyek ma utálattal fordulnak el Moszkvától.. . Ki tudná felsorolni mindazt, mit rombolt önmaga alatt a Szovjet ezekben a napokban, Sok magyar vér folyt, sok magyar érték pusztult, de a Szovjet elpusztította önmagát is. Talán nem omlik össze holnap, talán még egy év, vagy évek múlva is áll a moszkvai kommunizmus. De régi ereje többé már nem tér vissza. Beteg ember lesz belőle. Halálos sebet kapott a magyar néptől . . . A választások után most már remélhetőleg az amerikai kormány is tesz valamit. Amit a választások előtt tett, az alig több a semminél. Ha tesz, nem ingyen teszi, mert a magyar nép sok-sok amerikai hadosztály munkáját végezte el. A Magyarországon halálos sebet kapott Szovjet mint politikai és katonai hatalom régi ereje többé nem tér vissza. Ezért lehet hálás az Egyesült Államok s ezért kell mindent megtennie a magyar függetlenség visszaállitásta érdekében. Ne pénzt ajánljon hát az amerikai kormány, amikor minden magyarnak véres a homloka, hanem adjon hathatós segítséget a Szovjet visszaszorítására. Nagy szégyen az, hogy amikor a kis magyar nép a világ történelmének arany lapjait írja, a hatalmas Amerika tétlenül tördeli a kezét! A Magyar Otthon Részvénytársaság értesítése A Trentoni Magyar Otthon Részvénytársaság levelet küldött ki a részvényesekhez, 1956 November 2-i kelettel, amelynek eredeti angol szövegét lapunk egy másik helyén hirdetés formában megtalálja az olvasó. A levél elmondja, hogy a Magyar Otthon részvénytársaság Igazgatósága 1956 október 30- án megtartott rendes gyűlése helyénvalónak és a részvénytársaság érdekei szerint valónak találta a Magyar Otthon összes ingó és ingatlan vagyonának árubabocsátását, beleértve az összes bútorzatot és berendezést is és elfogadott egy határozatot, mely szerint a Részvénytársaság eladja ingatlan birtokát, valamint a bútorzatot és berendezést $50,000-ért a trentoni Szt. István r.k. egyházközségnek, amely azt hajlandó megvásárolni $50,000-ért, feltéve, ha ezt az adás-vételi ügyletet a részvényesek is jóváhagyják. Éppen ezért az igazgatóság értesíti az összes rézsvényeseket, hogy egy rendkívüli gyűlést hiv egybe a Magyar Otthon nagytermében, a 140 Genesee St. alatt Trentonban, 1956. november 24-én este 8 órára, hogy a részvényesek is jóváhagyják ezt a vásárt és ha ezzel kapcsolatban bármilyen más kérdés felmerül, azt megtárgyalhassák. A részvényesek megjelenhetnek és szavazhatnak a gyűlésen személyesen, vagy pedig proxy megbízottjuk utján. Az ilyen proxy-megbizásokat a részvényesek aláírva küldjék el William Reich ügyvédhez, 86 East State St. Trenton, N. J. Proxymegbizási űrlapok beszerezhetők a Magyar Otthonban is. Az Igazgatóság nevében a levelet Radványi Ferenc elnök és Frank J. Kriesick titkár írták alá. Vonuljon ki az orosz Magyarországból! A Trentoni Magyar Segély Bizottság hétfőn tartott gyűlésén több, mint száz önként jelentkező munkás jelent meg és ajánlotta fel segítségét az egész városra kiterjedő gyűjtésre. A város polgármestere a gyűjtésre az engedélyt megadta. S a gyűlésen a város minden pontjára, gyárakba üzletekbe a beosztások megtörténtek. Aki még szombaton segíteni akar, jelentkezzen pénteken este 8-kor a Magyar Otthonban. Külön számozott gyűjtő iveket nyomatott a Bizottság és azokból is hétfői gyűlésen több, mint 50-et kiadtak. Ezeken a gyűjtő iveken lehetőleg személyi adományokat kell gyűjteni. Gyárakban üzletekben sokan vannak, akik dollár, vagy dolláron felül akarnak adakozni. Ezeknek az adományát és nevét a gyűjtő ivekre kell felírni. És az erre kijelölt Bizottságnál elszámolni, a Magyar Otthonban. Eddig vannak, akik 100-150 dollárt gyűjtöttek össze gyüjtőiveken. Kérjenek gyüjtöiveket a magyar testvérek és legalább a saját utcájukban és a környéken keressék fel házról az embereket és kérjenek adományt a szabadságért szenvedő és hontalanná lett magyarok számára. A magyarok irtózatos vért áldozott fel a szabadságért, . . . Száraz a szemünk, mert minden könnyünket kisírtuk . . . sápadt az arcunk, mert a szégyen pírja kiégette vérünket. A szégyené, hogy a civilizált világ szeme láttára törték ismét darabokra a tiz parancsolat kőtábláját, amikor tétlenül nézték az istentelen gyilkos kéjes vér-orgiáját, amint az állat féktelen őrületével gyilkolt gyermekeket, asszonyt, ifjút és öreget és vigyorgó képe ott hirdette az öramelyet most a történelem legkegyetlenebb zsarnoká a kommunista Oroszország vérbe fojtott. Tiz és tiz ezer ártatlan magyart, férfiakat, nőket, gyermekeket mészároltak le állati brutalitással. Éhez fogható állati brutalitás és bestialitás még a történelemben soha sem volt. Fegyvertelen ártatlan embereknek, gyermekeknek ilyen kegyetlen kiirtást még elgondolni is borzalom. A szabadságnak ezeken az áldozatain és hozzátartozóin és menekültjein mindenki segíteni akar. És kötelességünk is, mert a mi szabadsagunkért is véreztek a magyar szabagsághősök. Csak menni kell és kérni kell és mindenki, más nemzetiségűek is szívesen adnak. A gyűlés elfogadta Zsizseri Mihálynak az ajánlatát, hogy nov. 28-án egy amerikai és egy magyar filmet fog bemutatni a Drive-In mozijában. Külön Bizottságot nevezett ki a gyűlés ennek a megszervezésére. E hét végén a jegyek készen lesznek a jegyek eladására szintén jelentkezőket kérünk. A Segély Bizottság hétfőn este 8-kor tart gyűlést, ahol a Tag Day eredményét fogjuk bejelenteni és gyűjtő iveket lehet lesz átvenni és a további terveket fogjuk kidolgozni. dög győzelmét a tehetetlen világgal szemben az állítólagos béke üvegpalotájában ... a “Ne ölj!” isteni parancsát lábbal taposva. A történelem-csináló nagyhatalmak, akik a győztes gyilkosokkal “békés” megoldásról tárgyalnak, örökre elvesztették jogukat ahhoz, hogy az erkölcsi alapon álló világ bizalmát kiérdemeljék. Gondoltak-e vájjon (Folyt, a 4-ik oldalon) KOMMUNISTA ÖNARCKÉP Abban a nagy halott-mosdatásos, ujra-temetéses tisztogatásban, amit az óhazai kommunisták az ízléstelenségig fokoztak, a középpontban a halott Rajk László volt belügyminiszter áll, a nagy tisztogató (senkinek kezéhez több vér nem tapad, mint az övéhez,) akit állítólag igazságtalanul akasztottak fel 1949-ben elvtársai, hogy most kommunista “nemzeti hőst” csinálj anák belőle. Ebből az alkalomból, úgy gondoljuk, a leghelyesebb annak a véleményét közölni, aki ebben a legilletékesebb, özvegy Rajk Lászlónéét, úgy ahogy azt a nagy mosakodás kezdetén elvtársainak elmondotta és ahogy azt a “Riporter” ' cimü magas-szinvonalu amerikai magazin 1956 október 4-iki számában Leslie B. Bain szóról-szóra leírja. “. . . A másodikemeleti nagyterem zsúfolásig tele volt 1956 júliusában, amikor kétezer magasrangu kommunista gyűlt össze, hogy problémáit megvitassa . . . Egy magas, sovány, asszony lépett az emelvényre, Rajk Lászlóné és beszélni kezdett: “Elvtársak: Most, amikor szemben állok veletek, nem találok megfelelő szavakat érzéseim leírására azok után a kegyetlen évek.után, amelyeket börtönben töltöttem úgy, hogy se szó sem egy morzsányi étel, sem levél, de még az életnek legkisebb jele sem jutott be hozzám a külvilágból. Öthónapos gyermekem mellől hurcoltak el és öt évig egy szót sem hallottam róla. Ti nemcsak az én férjemet öltétek meg, hanem megöltetek szágra mehetnek az adományok, minden jószándékot ebben az országban. Ti tönkre tettétek Magyarországot politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg. Gyilkosoknak nincs megbocsájtás; bünhődniök kell! . . . Bár nem mondott nekünk újat Rajkné, de jellemző rájuk, hogy egymás szemébe kiabálják a piszkot. A kormányszervekkel állandó összeköttetést fenntartó Amerikai Magyar Szövetség, már az óhazai szabadságharc első napjaiban tudatában volt annak, hogy az uton-utfélen megnyilvánuló meleg együttérzésen kívül éppen a legkritikusabb első napokban komoly amerikai támogatásról szó sem lehet. Hiábavalónak bizonyult minden argumentum: az Egyesült Államok külpolitikai vezérkara részben a rendkívüli bizonytalan nemzetközi erőmegoszlás, részben pedig a közelgő választások miatt egyszerűen képtelen volt oly határozottsággal fellépni, ami világhatalmi helyeztéfrez méltó lett volna. Midőn reménytelennek látszott, hogy az ezer rhás kérdéssel elfoglalt amerikai kormányhatóságok érdemleges intézkedésre határozhatják magukat, akkor történt olyasvalami, ami a Szövetség különben békés természetű központi titkárának a vérét valósággal forrpontra hevitette. Ugyanabban aí órában, amikor Kós Károly, az óhazai vörös rémuralom időközbeni állásától megfosztott washingtoni követe a United Nations orosz delegátusával a magyar kérdés napirendre tűzése ellen tiltakozott — ugyanakkor az amerikai Red Cross $25,000-t fizetett a bécsi magyar kommunista követ kezeihez, mivelhogy ő képviseli a Magyar Vöröskeresztet . . .” A fenti körülmények közepette, baráti hívásra utazott sürgősen New Yorkba Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, hogy az amerikai társadalom legszélesebb köreinek mozgósításával indítsa meg a magyarmentő mozgalmat. A szövetségi titkár útját a legtel-November 25: “Help Free Hungary Day” New Jerseyben Meyner kormányzó November 25-ét “Segítsük Felszabadítani Magyarországot” nappá nyilvánította New Jersey államban és Séllyei F. Lajos Perth Amboy-i, rendőrbirót kérte fel, hogy őt bárhol, bármiben ezzel kapcsolatban képviselje. Tekintve, hogy időközben az orosz tankok romhalmazzá tették Magyarországot s testvéreink ezreit gyilkolták le állati aljassággal, a kormányzó által proklamált nap egy ■ általános segély-gyűjtési mozgalom előrelenditésére lehet alkalmas, megszervezendő együttes tüntetéssel a Szovjet gazsága ellen! jesebb siker koronázta. Mialatt bizalmatlankodó honfiak valósággal elárasztották az AMSz központi irodáját költséges telefonhívásokkal, miszerint “csak akkor küldünk a Szövetség utján segélyt, ha abból a központ fenntartására és a titkár útiköltségére egyetlen centet sem vonnak le” — amerikaiak és személyes ismerősök önzetlen zsebbenyulása tette lehetővé, hogy az alábbi eredményekről, mint megtörtént tényekről számolhatunk már be: A brooklyni Charles Pfizer Chemical Corp. “mozgósította” az amerikai gyógyszeripart a magyar szabadságharcosoknak és hozzátartozóiknak juttatandó csoda-orvosságok (aureomycin, terramcin, stb.) összegyűjtésének megszervezésére. Az első három nap során igy jutott a hősökhöz $214,000 értékű gyógyszer, kötszer, sebeket és égést gyógyító újfajta kenőcsök, vitaminok, csillapitószerek tömege. A Sklar orvosi müszergyár több ambulance felszereléshez elegendő kórházanyagot és mütőrendezést adomán yozott, azonnali szállításra. A Pan- American Airways repülőtársaság pedig mindezeket az adományokat teljesen ingyen vitte Bécsig, rendes személyszállító járatain, hogy minél előbb odaérjenek, ahol oly nagy szükség volt erre . . . Az Amerikai Magyar Szövetség kezdettől fogva olyan megoldásokat keresett és talált, amelyek révén egyenesen a szabadsághősökhö£ jutott a szeretetadomány. Máris érkezett hir, hogy ezek révén sikerült többszáz emberéletet megmenteni. Sikerült egy amerikai szervezetet is megnyerni annak, hogy kizárólag a hazafiak felsegélyezésére gyűjtsön, jószivü amerikaikak körében. Ez a szervezet az American Rescue Committee, amelynek elnöke, Duke nagykövet személyesen vitte a magyar határra és adta át a szabadsághősök küldöttségének az első csoda-gyógyszer ■ adományt. Ugyanez a szervezet hirdetéseket tesz közzé az amerikai világlapokban, a m e r i k a iák n a g y ö sszegü hozzájárulását kérve a szenvedő magyar nép sürgős megsegítéséhez. A Kraft Food Corp. is hatalmas mennyiségű élelmiszert ajánlott fel és annak szállítási költségeit is vállalja. Ezt a jó példát a Campbell “levesgyár” is követte. A Szövetség Bécsben is összeköttetést talált olyan magyar hazafiak által vezetett szervezetekkel, amelyek máris hathatós emberbaráti támogatásban részesítették óhazai véreinket. Megnyugvással fogadhatják az Uj Hazában békére, megélhetésre talált magyar testvéreink a hirt, hogy nagy közös intézményünk, az Amerikai Magyar Szövetség már eddig is, csupán a maga erejéből és összeköttetéseinek latbavetésével több mint félmillió dollárnyi gyorssegélyt juttatott a magyar szabadsághősökhöz és hozzátartozóikhoz... ! A * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Megtizedeltek bennünket... IRTA: DR. NAGY JÁNOS
