Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-10-11 / 41. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. 20 TRENTON, N. J., 1956. október 11. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Visszazsuppolják a magyar menekülteket Titóék, i most már efelől nincs kétség. A budapesti népbiróság súlyos börtönbüntetésre ítélt három olyan magyart, akik Tito Jugoszláviájában kerestek menedéket. Az amerikai magyarság a maga részéről most csak egyet tehet: tiltakozzék Tito további amerikai segélyezése ellen. A rendjelekkel teletűzdelt vörös kapcabetyár sohasem érdemelt volna egyetlen amerikai dollárt sem. Hiába ömlöttek Tito feneketlen zsebébe a dollármilliók, szakadatlanul elárulta és elárulja kremli gazdáinak a nyugati világot. Miért is ne árulná el? Tito sohasem tartozott és nem is tartozhatik a nyugati világhoz. Kétségtelen, hogy. Tito nem szereti az aprópénzt, még kremli gazdáitól sem. Ez a magyarázata Hruscsev hirtelen jugoszláviai utjának és az ezt követő tenger-parti idillnek. De csak nyugalom, majd megtalálják azt az összeget, amelyik a Kremlnek nem lesz sok, Titónak pedig betömi a száját. De ez más kérdés. Minden amerikai polgárnak, elsősorban a magyaroknak a leghevesebben tiltakoznia kell a kormánynál. Egy huncut vasat se ennek a fickónak, aki Tiónak nevezi magát és közönséges hegyi banditából marsalli méltóságra avanzsált. A jaltai megbeszélések s ebbe Gerő Ernő bevonása bizonyosan kihatással lesznek a magyar nép sorsára. Hruscsovnak talán mégis sikerült összebékitenie Titót Gerő Ernővel s ezzel a nagyhatalmi őrületben szenvedő jugoszláv diktátor megtalálja a rég keresetit láncszemet. Tito, ugyanis, egy középkeleteurópai tömböt akar létrehozni és tetejébe sajátmagát helyezni. Ennek a tömbnek egyik legfontosabb része Magyarország lenne. Talán a Kreml urai belemennek a belgrádi fenegyerek játékába, csak azért, hogy örökre elkötelezzék maguknak. A poznani felkelés tárgyalása kellemesen lepte meg a nyugati újságírókat. Kétségtelen, hogy első eset, amikor a vasfüggöny mögött kitárják a törvényszék kapuit, szabad betekintést engednek az iratokba és az igazságos ítéletre való törekvésnek legalább a látszatát megőrzik. Valljuk be nagy haladás. Nem is olyan régen csak a legsötétebb csőcselék léphette át a tárgyalóterem küszöbét és a tömegperekben ennek a sötét csőcseléknek mesterségesen irányított “hangulata” minden jogszabálynál súlyosabban esett a latba. Ha ugyan volt nyugati értelemben vett jogszabály . . . Igen, a poznani per nagy haladást jelent. Európa egységét egyre gyakrabban hangoztatják az államférfiak. Nehezen jutnak előre az egység megvalósitátsában, de sok biztató jel van, az egyesült Európának napról-napra több a harcosa. Az európai államférfiak legtekintélyesebbjei úgy látják, hogy az öreg földrész -országainak közelebb hozásával már aligha lehet tovább várni. A jobb sorsra érdemes európai országok felőrlődnek Washington és Moszkva közt, meg kell tehát teremteni a harmadik nagyhatalmat s ennek kell az egyensúlyozó szerepet vállalnia. A gondolat reális és remény van, hogy még a mi életünkben megvalósul. A nagy egységek korában a múltjukra oly büszke európai országok úgyszólván szóhoz sem jutnak a tárgyalóasztaloknál, háború esetén pedig mindig ők esnek áldozatul. Egyesült Európát, természetesen, nem lehet elképzelni a most vasfüggöny mögött levő országok nélkül. Ezek az országok szerves részei Európának. Az európai egység megvalósításának gondolata távolról sem uj. Az elmúlt századokban sok apostola volt nyugaton és nálunk, magyaroknál is. Talán a gyümölcs most megérik. Bízzunk benne. Lejárt a kárigények határideje Szeptember 30-ikán lejárt a magyarországi és erdélyi háborús kárigények bejelentésének határideje. Kizárólag azok voltak igényjogosultak, akik a háborús károk megtörténte idején amerikai állampolgársággal bírtak. Délvidéki, azaz jugoszláviai károsultak ezúttal nem jelenthettek be igényt, illetőleg az onnan elmenekültek dolgában már évekkel ezelőtt kellett beadni kérvényt. Viszont a Felvidékről származó károsultak ügye eddig nem került sorra, sőt még a törvényt sem szavazták meg erre vonatkozólag. (Annakidején részletes tájékoztatót közlünk erről.) A szeptember 30-iki postabélyegzőnél nem későbbivel beküldött magyarországi és erdélyi igények dolgában a Foreign Claims Settlement Commission dönt Washingtonban. Amennyiben megfelelő igazoló Írások, tulajdonjogi okmányok stb. nélkül nyújtotta be valaki a kártérítési igényt, a szükséges dokumentumokat később is benyújthatja, de ezzel ügyének elintézése érthetően késedelmet szenved. A 62 éves nők nyugdijáról Leálltak a vonatok Magyarországon A budapesti Szabad Nép szeptember 26-i közleménye szerint a magyar vasutak a súlyos szénhiány miatt és a fokozódó őszi teherforgalom lebonyolítása céljából szeptember 30-ától — egyelőre 3 hétig — 600 személyszállító vonattjárat működését kénytelenek szüneteltetni. Magánszemélyek a megmaradó járatokon csak kivételes esetekben utazhatnak. Az ország nehéz gazdasági helyzetére jellemző másik hir: Magyarország kénytelen volt a Szovjetuniótól 100,000 tonna kőolajat vásárolni, melynek ellenértékét iparcikkekkel rój ja le. Ok: a nagylengyeli kőolajmező elvizesedése. Amint már megírtuk, a Social Security társadalombiztosítási törvény legújabb módosításai szerint a dolgozó nők már 62 éves korban jogosultak nyugdíjba menni. Sok kérdés közül, ami ezzel kapcsolatban felmerült, kiemelünk néhányat, ami — remélj ük — segíteni fog annak eldöntésében, hogy mikor érdemesebb nyugdíjba menni: 62 éves korban-e, vagy pedig jobb várni még három évet és a 65-ik életév betöltésekor igényelni a Social Security nyugdijat? Kérdés: Ki kap több nyugdijat, aki 62 éves korában megy nyugdíjba, vagy aki még vár három évet? Felelet: Néhány kivételes esettől eltekintve, általánosságban azt mondhatjuk, hogy úgy az önállóan kereső nő, mint a férje után nyugdíj-jogosult feleség kevesebb összegű nyugdijat kap, ha 62 éves korban megy nyugdíjba, mint aki 65-ik életéve betöltésekor kéri nyugdiját. Kérdés: Mit jelent ez a gyakorlatban ? Felelet: Ha egy dolgozó nő 62 éves korban megy nyugdíjba, akkor csak a 80%-át kapja annak az összegnek, amit 65 éves korban kapna. A férje után nyugdíj-jogosult feleség pedig csak 75%-ot. Kérdés: Mit jelent ez pénzben kifejezve? Felelet: Ez, természetesen attól függj hogy kinek mennyi a heti, illetvé havi keresete. De vegyünk néhány példát: Ha egy nő átlagos havi keresete $100.00, akkor $44.00 nyugdijat kap hávonta, ha 62 éves korában kéri nyugdiját és $55.00-öt, ha 65 éves korában megy nyugdíjba. Ha az átlagos havi kereset $350.00, akkor a havi nyugdíj összege 86.80 a 62 éves nyugdíjasnál és $108.50 a 65 évesnél. Ez az utóbbi esetnél $21.70 különbséget jelent havonta, illetve $260.40-et évente. Kérdés: Mit jelent ez egy nyugdíjas házaspárnál, ahol csak a férj dolgozott? Felelet: Ha mindketten 65 éves korban mentek nyugdíjba és a férj átlagos havi keresete (például) $350.00-et tett ki, akkor kettőjük együttes nyugdija $162.80 lesz. Ha azonban a feleség már 62 éves korában elkezdte a nyugdiját élvezni, a havi összeg csak $149.30 lesz, amikor a férj is nyugdija megy. Kérdés: Ha valaki 62 éves korában megy nyugdíjba, az eredeti, alacsonyabb nyugdijat fogja kapni élete végéig? Felelet: Általában: igen. Úgy az önállóan kereső, mint a férjezett nő esetében a 62 éves korban történt nyugdíjba menéskor folyósított alacsonyabb összeg ugyanaz marad és nem emelkedik akkor sem, amikor a nő eléri a 65-ik életévet. Abban az esetben, azonban, ha a férjezett nő férje előbb hal meg, mint a feleség, a teljes özvegyi nyugdíj folyósítandó, tekintet nélkül arra, hogy az illető nő 62 éves, vagy 65 éves-e. Kérdés: Tehát kivétel van az özvegyek esetében? Felelet: Igen. A nyugdíjra jogosult férj elhalálozása után a feleség minden csökkentés nélkül jogosult az. özvegyi nyugdíjra, már 62 éves korában. Kérdés: Mi történik akkor, ha egy nő 63, vagy 64 éves korában megy nyugdíjba? Felelet: Minden hónap után, amennyivel többet dolgozik 62 és 65 életéve között, ennek megfelelően magasabb összegű nyugdíjra jogosul. Kérdés: Ha egy nő 62 éves korban megy nyugdíjba és kiskorú gyermekei vannak, azoknak a segélyére is vonatkozik-e a csökkenés? Felelet: Nem. Az összeg, amit az általa eltartott személyek (dependents) után kap, sohasem csökken. Kérdés: Mikor kezdik el folyósítani a 62 éves nők nyugdiját? Felelet: Az,első csekket 1956 decemberébe., cogják kiküldeni a november havi nyugdíjra. A nyugdíjért mindenkinek, aki arra jogos, folyamodni kell. A Social Security hivatalban mindenki megkaphatja az ehhez szükséges űrlapokat és minden további felvilágosítást. (Fenti cikkünket közszolgálat képen, olvasóink javára közöljük — Dr. Nagy János kitűnő összeállításában.) Nem gondoskodnak szüléikről sem... A budapesti Szabad Nép augusztus 23-i számában á “pártarisztokrácia” hibáit ostorozva kifogásolja, hogy az uj hatalmasok nem gondoskodnak szüléikről. , “Egyesek politikai magyarázatot próbálnak adni arról, hogy miért nem törődnek idős szüleikkel . . . Politikai magyarázat a gyermeki feledékenységre, hálátlanságra majdnem kivétel nélkül csak kibüvó. Ilyen esetekben általában nem a szülők “elmaradottsága” az igazi magyarázat, hanem az, hogy egyes elvtársakból hináyzik a szív melege, úgy akarják szeretni a hazát s az emberiséget, hogy éppen azokkal nem törődnek, akik a hazán és az emberiségen belül a legközelebb állnak hozzájuk.” Dr. Reményi József halála Megrendüléssel yette a magyarság a hirt, hogy Dr. Reményi József, a Western Reserve University nemzetközi - h i r ü professzora — aki közel 25 évi irodalmi és tanári működése alatt írásban és szóban többet tett a magyar irodalom amerikai népszerűsítéséért, mint bárki más — szeptember 25-én hirtelen meghalt Clevelandban. Hétfőn még előadást tartott az egyetemen, de rosszul lett, kórházba vitték s másnap meghalt. 63 -éves volt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe Clevelandban, az egyetem kápolnájából. Nt. Dr. Szabó István református lelkész végezte a szertartást. Dr. Reményi József Magyarországon született, Budapesten végezte az egyetemet és szerezte doktorátusát. 1914-ben érkezett Amerikába. Kezdetben napilapjaink munkatársa volt, majd philadelphiai szerkesztő. Clevelandban eleinte az egyik bank bevándorlási szakértőjeként működött. A Western Reserve egyetemen előbb mint oktató segédtanár, 1949 óta pedig az összehasonlító irodalom rendes professzora volt. Irt könyveket, verseket, fordított sokat az európai és a magyar irodalomból, előadásai, értekezései mindig híresek voltak. Halála nagy vesztesége a magyarságnak és a magyar ügynek. Magyarságát soha meg nem tagadó s büszkén hirdető igaz embert, tudóst, költőt gyászolunk benne. NT, VITÉZ FERENC, a Perth Amboy-i Kálvin János Magyar Református Egyház lelkésze eljegyezte Filep Vilmát, — Filep István és neje, 24 Division St., New Brunswick-i honfitársaink bájos leányát. Az esküvőt a Somerset utcai református egyház templomában tervezik, előreláthatólag november 25-én. Nt. Kosa András fogja az esketési szertartást végezni. — A menyasszony a N. B. High School-t végezte és gépirónői-titkári állásban van. Nt. Vitéz Ferenc, Gyürke, Abauj megyében született, Kassán végezte a gimnáziumot, Sárospatakon a Theologiát, majd Párisban és a Pittsburgh-i Western Theological Seminary-ban folytatta tanulmányait, ahol Mester-i fokozatot nyert. A Springdale, Pa.-i gyülekezet pásztora volt, amikor Perth Amboyba meghívták lelkésznek. OKTOBER 6 Százhét esztendővel ezelőtt, 1849 október 6-án, az elbukott magyar szebedságharc emlékét tizennégy hős vértanú halálával tette még szomorúbbá, még emlékezetesebbé a magyar szivekben az orosz segitséggel győző osztrák ... Az aradi vár udvarán közönséges gonosztevőként felakasztották, illetve agyonlőtték AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GYÖRGY, LÁZÁR VILMOS, LININGEN KÁROLY, NAGY SÁNDOR, PÖLTENBERG ERNŐ, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC és VÉCSEY KÁROLY katonatiszteket, akik a magyar alkotmányra tett esküjükhöz híven a végsőkig kitartottak a nemes küzdelemben és akiknek minden bünük az volt, hogy életüket felkínálták és odaadták a magyar nemzetért, a magyar szabadság eszméjéért . . .! BATTYHÁNY LAJOS miniszterelnököt pedig Budapesten végezték ki ugyanezen a napon ... Mártírhalált halt magyar hőseink, vértanúink nevét és emlékét szivébe zárta akkor és kegyelettel őrzi ma is a magyar nép s bárhol legyen e nagyvilágon, minden igaz magyar e napon, október hatodikén imádságos szavakkal emlékezik meg a szabadságeszmék ezen vértanúiról és azokról a százezrekről is, akik akár mint katonák, akár mint polgáremberek, életüket áldozták a legtisztább emberi eszményért: a nép s a nemzet szabadságáért! Damjanich Jánosnak a vesztőhely felé indulás előtt, feleségéhez irt leveléből vesszük ezt a pár sort, ami ma, százhét év után is oly találóan alkalmas imádság: “Oltalmazd, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további vésztől . . . Áldd meg Aradot, . . . áldd meg a veszedelembe sodort szegény magyar hazát! ÚJABB REMÉNYSUGÁR A MENEKÜLTEK BEFOGADÁSÁRA HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Az első világháború óta tudvalevőleg a már itt élő nemzetiségek arányában határozzák meg, melyik tengerentúli országból hány bevándorló érkezhet az Egyesült Államokba évente. Az igy előálló megkülönböztetés orvoslását minden adott alkalommal igényelte az Amerikai Magyar Szövetség a washingtoni törvényhozóknál és illetékes hivatalokban. Az AMSz nem csupán a születési hely szerinti elbírálások elve ellen emelet és emel szót, hanem kifogásolja, hogy mig például Csehszlovákiából 2,859 bevándorlót engednek be az Egyesült Államokba évről-évre, addig Magyarországból mindössze 865-öt. Még elszomorítóbb az Erdélyből Amerika vágyakozók helyzete, amennyiben egész Domániára mindössze évi 289- ben állapították meg a kvótaszámot. Ugyanakkor Angliából, Írországból és Németországból több mint százezer ember vándorolhatna ki évente, viszont érdeklődés hiánya miatt a kvótáik esztendőről-esztendőre veszendőbe mennek. A második világháborút követő népvándorlás levezetése és a rengeteg szenvedés enyhítése érdekében az Egyesült államok * * Hungarian Hours — RADIO Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. törvényhozása megszavazta a Displaced Persons Act-et, majd a Refugee . Relief Act-et. Néhai Patrick McCarran szenátor és Francis Walter képviselő ugyan elérték, hogy sorozatos megszigorításokat léptessenek életbe, azonban mégis tizézerszámra kezdhettek az Egyesült Államok területén uj életet a második világégés hajótöröttjei, A hivatalos akadékoskodások dacára előreláthatólag mégis mintegy 50,000 menekült marad Európában, aki az előirt követelményeknek megfelelne ugyan, de mégsem kerülhet rá a sor ez év december 31-ig, amikor pedig a Refugee Relief törvény érvényét veszti. A bevándorlási hatóságok viszont képtelenek a megszabott költségvetési keretekben akár több tengerjáró hajót vagy repülőgépet menekültek szállítására igénybevenni a határidő lejártáig, mint eddig tették. Rengeteg jogos panasz merülhet fel tehát abból kifolyólag, hogy az amerikai kormány nem fejezte be menekültmentő akcióját. Köztudomású, hogy a McCarran-Walter törvény javasolta megszigorítások idézték elő a bevándorlási program késedelmes lebonyolítását. Ezért Francis E. Walter pennsylvaniai képviselő a maga felelősségének tudatában a közelmúlt hetekben bejárta az európai, főként németországi és ausztriai amerikai konzulátusokat és menekült táborokat. Útjáról október 10- ikén érkezik vissza Washingtonba, de máris üzenetet küldött, hogy méltányolva a helyszíni szemléjén tapasztaltakat, újabb javaslatot fog benyújtani a törvényhozásban, hogy az 1956-os év végén lemaradt, de kivándorlásra jogos menekülteket 1957 folyamán mégis beengedjék. Még arra is ígéretet tett Walter képviselő, hogy a tüdőbajosok közül 1,000 menekült család bevándorlását fogja pártolni. (Reméljük, hogy mindez nem amolyan választás-előtti Ígéret csupán. Szerk.)
