Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-10-04 / 40. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NgIVS Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. <^*20 TRENTON, N. J., 1956. OKTÓBER 4. Ten Cents per Copy—S2.00 per Year Mindszenty néma szavát Merészebb hang az óhazai sajtóban “Legyen szabad megmondani az igazságot és észrevenni az embertelenségeket” GYEK VAGYUNK IRTA: DR. NAGY JÁNOS jobban megérti a világ, mintha az esztergomi bazilika szószékéről csendülne fel Magyarország hercegprímásának a hangja. Mindszenty nevét ismerték nyugaton már előbb is s akik ismerték nagy embernek, nagy főpapnak tartották, de amióta a martalócok elhurcolták az esztergomi hercegprimási palotából, alakja óriásira nőtt. Most jelent meg George N. Shuster, a new yorki Hunter College elnökének a könyve Mindszenty Józsefről. A könyv cime: “In Silence I speak.” Nagy esemény ez a könyv a mi magyar életünkben, bármelyik hitfelekezethez tartoznunk is. Egy tekintélyes amerikai ember nyúlt a magyarországi ellenállás nagy alakjához, Mindszenty Józsefhez. Nem lett egy jottányival sem nagyobb vele napjaink hőse, de nagyobbak lettünk vele mi, esendő, széthúzó, veszekedő magyarok, akik sehogyse akarjuk — vagy talán nem is tudjuk? — megérteni a mai idők legfőbb parancsszavait. Vannak helyek ezen a világon, ahol ezt a szót “magyar” nem ismerik, de Mindszenty nevét igen. Ez a tény önmagában is elég annak érzékeltetésére, hogy Mindszenty makulátlan reverendája árnyékában mi, magyarok is csak emelkedhetünk a világ szemében. Ne azon busongjunk, hogy a világ mily szüklátkörü s minket magyarokat, egyeseket és tömegeket nem értékel eléggé . . . Ha magunkba szállunk, bevallhatjuk, hogy mi itt nyugaton nem sokat tettünk azért, hogy a magyar név csillogóbb legyen. Az az ember, aki önkéntesen vállalta a hosszú évek szenvedését hitéért és nemzetéért egyedül többet tett, mint mi valamennyien. Néma beszédét megérti a világ, bármilyen nyelvet is beszéljenek a népek. Csak éppen mi, magyarok nem értjük meg, pedig legékesebben éppen mihozzánk szól, mert érettünk hozta a legnagyobb áldozatot, amit ember igyál talán hozhat. “Szeptember végén” címmel irta meg Petőfi Sándor talán legszebb lírai versét, de rajta kívül a költők százai próbálkoztak meg több-kevesebb sikerrel, hogy rímekbe öltöztessék a langysugaru szeptember hangulatát. A festők ecsetjének is szép témája volt és az ma is, de még nem akadt művész, aki tökéleteset alkothatott volna, amelyikre rámondhatnék valamennyien: ez kifejezi azt, ami az emlékeinkben él. Főleg azok az emlékek! Anyáink, nagyanyáink ilyenkor a befőzéssel szorgoskodtak, piros levek csordultak üvegekbe, kannákba. Diót zörgettek, álmát rakosgattak, mindig volt valami, amit összegyűjtöttek a kertből, mezőről.,S apáink, nagyapáink, lopóval a hónuk alatt a pince felé somfordáltak, azzal biztatva önmagukat, hogy elvégre helyet kell készíteni a mustnak ... Rfi itt ebben a boldog Amerikában néha nyitott szemmel is tudunk álmodni. Visszaálmodni magunknak a múltat, egy-egy színes szeptembervégi napot. Ezer kép rajzolódik ki bennünk, sokkal több, mint amennyit a leghíresebb művész valaha is papírra vethetne, vagy a legjobb költő rímekbe szedhetne. Biztosan akkor is voltak bajok. De azokat elfelejtjük. Biztosan akkor is rálőttek valamelyik közép-vagy délamerikai ország elnökére s valahol volt egy Szuezhez hasonló puskaporos hordó, — de ezt mind-mind elfelejtettük. Csak az a kép maradt meg, ahogy nagyaynánk a kötényében hozta a három legpirosabb, legillatosabb almát és áradó szeretettel felénk nyújtotta .. . szeptember végén . . . A katolikus papságot is igyekeznek hazacsalogatni A budapesti Kossuth Rádió szeptember 11-i adása közli, hogy a papi “Békebizottság” legutóbbi ülésén Beresztóczy Miklós, a bizottság elnöke bejelentetté: “Sok katolikus pap hagyta el az országot rossz szándék nélkül. Az amnesztia az ő számukra is lehetővé teszi, hogy visszatérjenek hazájukba.” Aránylag elég jelentős -számban sikerült katolikus papoknak a szabad világba j ütniük az egyházüldözés elől s azok komoly szerepet játszanak az emigráns magyarság gondozásában. Aligha hisszük, hogy egy is közülük engedne a papi békebizottság tragikus sorsú elnöke csábításainak. Mécs Lászlót kiengedték a börtönből Mécs László, az ismert és népszerű papköltő, hosszú börtönbüntetés után, amnesztia folytán kiszabadult. Vele együtt még 14 pap és egy apáca szabadult ki: Ádám László, Bitszray László, Braun Iván, Csizmadia Imre, Fekete Péter, dr. Fűzi Sándor, Ikvay László, Telkes József, Pálos István, Sülé Ferenc, Süveges Jenő, Szakács Károly, Udvarhelyi Béla, Varga György és Valér Vilma. A kiszabadult papok között van Ikvay László is,' a keresztény munkásifju mozgalom egyik legtehetségesebb fiatal papja, akit a rendszer csupán azért, mert résztvett a keresztény munkásifjak — akkor rtiég törvényes — szervezésében, több mint 6 évig tartót börtönben. “Rock and Roll” Ez a neve annak az egészen “modern” és egészen az őrjöngésig menő uj táncnak, amely valósággal hatalmába kerítette a fiatalságot... Az uj jazz-tánc már Angliában is olyan méreteket öltött, hogy maga Erzsébet királynő is szükségesnek tartotta “betekinteni” a táncőrület titkaiba s elrendelte, hogy mutassák be neki a “Rock around the clock” c. amerikai filmet, amelyet számos angol városban betiltottak, mert a fiatalságot túlságosan lázba hozta . . . Hollywoodban készülnek már a további hasonló “rock-and-roll” táncos filmek . . . Háy Gyula, a magyarországi kommunista “irólázadás” egyik vezére, vezércikket irt az írószövetség közgyűlésével kapcsolatban az Irodalmi Újság szeptmeber 8.-i számába. Háy Gyula szokatlan nyíltsággal követeli az irodalomra éssajtóra rakott szájkosár teljes eltávolítását s lényegében mindazt hazugságnak bélyegzi, aminek hirdetését a Párt rákényszeritette a toll fegyverforgatóira. Szószerint közöljük az alábbi részletet: “Az írónak is, mint bárki másnak, minden korlátozás nélkül szabad legyen: megmondani az igazságot; kritzálni akárkit és akármit; szomorkodni, szerelmesnek lenni; a halálra gondolni . . .hinni Isten mindenhatóságában, Istent tagadni: kételkedni bizonyos tervszámok helyességében; nem marxista módon gondolkodni; marxista módon gondolkodni akkor is, ha áz igy születő gondolat még nerc szerepelt a kötelező erővel megállapított igazságok közt; alacsonynak találni olyan emberek életszínvonalát is, akik fizetésének emelés^ még nincs .tervbevéve; igazságtalannak találni amit hivatalosan még igazságosnak mondanak; nem szeretn: egyes vezetőket; s . . . észrevenni, hogy pusztul a város mert nincs pénz a házak tatarozására; elitélni némely vezetőember életmódját, beszédmodorát, munkastílusát; az emberiességért sikraszállni ott is, aho kevésbbé érzékeny lelkek nerc vesznek észre embertelenséget szeretni Sztálinvárost; nem szeretni Sztálinvárost . . . rossznak tatáin iírásokat, amelyet tekintélyes emberek példamutatónak Ítéltek és viszont fütyülni bizo- 1 nyos irodalmi Ítéletekre, stb. stb. Ki tagadhatán, hogy ebbő: Szén és olaj-hiány Magyarországon Magyarországon a szén- és olaj hiány olyan mérteteket öl tött, hogy a vasutak egy részé' is le kellett állítani, mert nincs i mivel fűteni a mozdonyokat . . ■ A magyarországi olajkutak és ■ hires szénbányák teljes gőzzé . termelik ugyan a fűtőanyagot ■ de a valóság az, hogy a Magyai • Állami Vasutak “MÁV” jelzési vaggonjain ez a három beti ; pontosan ezt jelenti: “Minden , Ázsiába Visznek” ... A magyai , terményeket, a magyar nép ve • rejtékének gyümölcsét nem ; • magyar nép, hanem a Szovje i élvezi! sók minden nemrégen még szigorúan, szankcióktól terhesen tilos volt — legalább is gyakorlatilag — és ma is inkább megtűrt dolog s nem egyszerűen, kereken és minden más megengedett dologgal egyértelműen szabad.” Hol van a magyar szent-korona? A budapesti Magyar Nemzet augusztus 22-i száma közli a Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítására hivatkozva: “Strasszer kanonok, az ausztriai Mattsee plébános sajtónyilatkozatban számolt be a magyar koronázási relikviák sorsáról. Elmondotta, hogy a nyilasok által elhurcolt magyar koronát és a többi koronázási ékszert 1945-ben három hónapig Mattseeben rejtegették. Amikoi az amerikai csapatok közeledte! Mattseehez, a menekülő Szálas: Ferenc átadta a városka plébánosának a koronázási relikviákat. A lelkész a papiak díványában rejtette el a koronázási palástot, jogart és a szent jobbot A korona elrejtését azonban annak nagy anyagi és 'történeim: értéke miatt nem merte vállalni. A koronát Szálasiék elástál Mattsee határában. Amikor í bevonuló amerikaiak tudomási szereztek erről, egyik tisztjül pisztollyal kényszeritett egy ma gyár fasiszta ezredest, hogj árulja el a korona rejtekhelyét Az amerikaiak kiásták és előbt Wiesbadenbe, majd onnan álli tólag Rómába vitték el a koro nát. A mattseei plébános 1941 májusában dr. Rohrbach (he lyesen: dr Rohracher) salzbur gi érseknek adta át a szent Job bot, a koronázási palástot és í jogart. Strasser kanonok közié se szerint a salzburgi érsel 1946-ban magyar egyházi kö röknek juttatta el a szent Job bot, a koronázási relikviák eg; részének azonban még ma i: Ausztriában kell lennie.” A történelmi értékű magyai szentkorona tehát állítólag, Ró mában, helyesebben: a/Vatikán ban van. Ott ahonnan a koron: egyik része annakidején szár ' mázott, mert hiszen Szent 1st ván királyi koronájának felsl részét annakidején II. Szilvesz ; tér pápa küldte Magyarország ' nak . . . Jó helye van Rómában a ma . gyár korona, biztos helyen ; ahonnan nem fog a bitorló kom munisták kezére jutni! Milyen az élet Kolozsváron? Nemrég legális útlevéllel . Nyugatra jött ki Erdélyből egy ■ intelligens idősebb hölgy, aki igy vázolta a kolozsvári helyze- tét: Az átlagos havi kereset 350- 450 lei között mozog. Ezzel szemben az árak tulrnagasak, különösen az iparcikkeké, ugyhog a lakosság nagyon nyomorúságosán él. Általános a nézet, hogy az összes rabállamok között a Román Népköztársaság életszínvonala a legrosszabb, , noha az élelmiszerellátás az utolsó háro mévben javult. De nagyon rendszertelen az áruszétosztás. Ezért Kolozsvárott sok élelmiszerért, főleg husért, ■ sorba kell állni annál az üzlet. nél, ahol éppen kapható “hús. Egy kiló marhahús 15-16 lei, de nagyón nehezen kapható, a feketepiacon 18-20 lei. Szárnyas bőven van, egy csirke ára 16-20 ■ lei. Rossz minőségű feketeke■ nyér kilója 2 lei, egy kiló kávé ; 160 lei, kakaó 150 lei, rossz mi■ nőségü margarin 16 lei, vaj ki: lója 28 lei, cukor 9 lei, gyenge i minőségű rizs 10 lei, egy kis da- rab csokoládé 14 lei. Főzelék és • gyümölcs bőven van és aránylag ■ olcsón kapható. Katasztrófáli■ san magas a ruházati cikkel . ára: egy pár jobb minőségű női • cipő 400 lei, egy méter cseh téli- i kabátszövet 600 lei, egy kg. ■ -gyenge minőségű gyapjúfonás : 700-800 lei. Egy méter angoS 1 szövet vámja 100 lei, az ára fe: ketén 400 lei, nylonalsóruhs : vámja 300 lei, ára 200 lei, égj ■ pár nylonharisnya vámja 16C r lei, ára a feketepiacon 300 lei • Aránylag jól keresnek az orvo > sok, fogorvosok, szülésznők. Vi- rágzik a magzatelhajtás, égj ■ műtétért 300-400 leit fizetnek » Mozijegy másfél leitől kapható ■ de csak kevésszámú angol, vágj ■ francia filmnek van komoly kö■ zönsége; a szovjet és a. romár 1 propagandafilmeket unja a nép ■ A rossz gazdasági helyzetet fő: leg a Szovjetunió által való gaz■ dasági kizsákmányolásnak tu- laj donitják. • T _________________■ Tildy Zoltán szabadlábon Nyolc esztendei “házi őrizet’ után Tildy Zoltán a volt magyai köztársasági elnök is vissza ■ nyerte szabad mozgási lehetőségét: szeptember 15.-én meg jelent a budapesti mezőgazdasá gi kiállításon és interjút adott í rádió munkatársának, megütve- hogy 8 éven át csak a lapokbó , és a rádióból voltak értesülése- arról, hogy mi történik a világban. Különös dolog történik néhá a szavakkal. Egyet-egyet felkap valamelyik irányzat, látszólag teljesen kisajátítja és úgy viszi át a köztudatba, mintha csak c használhatná azt, egy az általa kiválasztott fogalom meghatározására még akkor is, ha aí oda nem illő és inkább fogalomzavaró hatása van. így történi ez a a “népi” szócskával is. Odaát különféle függönyökön tűi (vas-függöny, Ja a m b usz-függöny) nagyon divatba jött • Mindenből népi-t csináltak “Népi-Demokrácia,” “Népi-Köztársaság,” stb. Bizony gondolkodóba esik a: ember, hogy ugyan mi baj lehel azzal a demokráciával, mely önmagától értetődően nem lehel más, mint “népi” és azzal a köz társasággal, melyet minden le xikon úgy ismer, mint “népi’ Jó üzlet a kommunista gyász... Amikor bírói Ítélet alapjár Julius és Ethel Rosenberg kom munista házaspárt a Sing Sing börtönben a villanyosszékber kivégezték, az egésá világ kom munisáti tengernyi krokodil könnyet préseltek ki a szemük bői. És virágragzóló propagan dát kezdtek az “ártatlan atom kémek” dicsőítésével. Budapes ten például utcát is neveztek e az “ártatlan” hazaárulókról é: Amerikában, ráadásul, gyüjté si kampányt indítottak a “teme tési költségek” fedezésére és ; Rosenberg-gyerekék megsegité sére. A kampánybizottság működé sét az amerikai hatóságok ala posan átvizsgálták és a követke zőket állapították meg: Gyűjtöttek összesen 302,531 dollárt. Ebből kiadtak a teme tésre és a gyermekek részén összesen 5,042 dollárt. A mara dékot — vagyis 297,488 dollár — elköltötték kiadásokra, tűn tetések rendezésére, a gyűjtői jutalmazására és égyéb kiadá sokra. Az “egyéb kiadásokból’ biztosan a legtöbb pénz az elv 1 társak zsebébe vándorolt . . ■ Cseppet se lennénk meglepve ha kisülne, hogy a new york ■ magyarnyelvű vörös lap is pén ■ zeit ebből az “alapból,” min , ahogy bizonyosan pénzel az óha , zai vörös kormány különbőz« . propaganda alapjaiból is! Csak hát: elfelejtették bejelenten ■ Washingtonban, hogy igy eg; “külország fizetett ágensei.” akaraton nyugvó kormányformát . . í ha külön jelzővel kell annak lényegét kihangsúlyozni .. . ? De most más baj is történt a “népi”-séggel: Az Amerika Hangja rádió a minap azt “merészelte”’ világgá sugározni, hogy az amerikai Kapitalizmus: “népi” Kapitalizmus (People’s Capitalism), igen. Az a gazdasági rendszer, amelyben élünk, amely a magántulajdon szentségén, a vállalkozói szabadságon és a tőkegazdálkodáson nyugszik, az amerikai népet kapitalistává tette, közvetlen, vagy közvetett tulajdonosává az iparnak és aktív, vágj passzív részesévé annak a hitelrendszernek, amely az egész egységét mozgásban tartja. Az a 10 millió vállalati tulajdonos, a 70 millió bankbetétes, a 115 millió életbiztositott (s biztosító társaságok a legnagyobb hitelezők) és milliói azoknak, akik a tőzsdén keresztit , hosszabb-rövidebb ideig, de részesei, ennek a kapitalista kolosszusnak, teszik azt elsősorban és a szó valóságos értelmében “népi”-vé . . . És ez odaát nagy megütközésl keltett, hogy Amerika, amelynek állomformája, egész politikai rendszere mindenkor a néi akaratán nyugvó volt, most méj gazdasági rendszeréről is az' állítja, hogy népi. ők ugyani; ' nem mondhatják, hogy az ő ka ’ pitalizmusk (Sztalini-államka ' pitaüzmus) népi, de nem ií akarják, mert abból nagy keve 1 redés származna. Inkább, elő ■ hozzák Sztálin jól kipróbált köz ■ gazdászát Varga Jenőt, aki az- után két ízben is 5-5,000 szava; ■ cikkben és tiz nyelven igyekszil bizonyítani, hogy az amerikai aknak nincs igazuk ... És hí igazuk is van a részvényesek nek kifizetett osztalék összeg« oly elenyészően csekély, hog; nem jöhet számításba az egyél 1 kereset összegéhez viszonyít ■ va ... Igen, de miért nem ? Mer ! az egyéb kereset olyan magas ■ hogy azt ő már nem is meri le ; írni: 1955-ben az egyéni-jőve ■ delem 306 billió volt, amibő : “csak” 11 billió volt osztalél • jövedelem és 217 billió a mun kabér és fizetés. Soha ne legyei • rosszabb! A marxista logika nehezei | tud ezzel megbirkózni, mert ; tények és számok beszélnek, ná . luk pedig azokról hallgatni kell Az Amerika Hangjának iga ' za van. Az amerikai kapitaliz- mus “népi” és mindig az is volt i féltve vigyázva arra, hogy < r munkás mindenkor megkapj; munkája ellenértékét, a tőké; ; tőkéje hozadékát, a vállalkoz« pedig az előző két tényező tér melő-képessé tételéért a vállal kozói hasznot, mert e háron ténjTezőnek harmóniája vezet ; legmagasabb élet-nivóhoz, biz tositja az egyén szabadságát é; teszi hatalmassá a nemzetet melynek szavazó polgára lenn egyben közvetlen részvételt i; jelent annak irányításában é; “népi”-nek való megtartásában És most a választás esztende jében, amikor beleszólunk sa j át sorsunk intézésébe, ug; hisszük, hogy a belpolitika min ‘dennapi kérdésein túl, — mely ben lehetnek köztünk ellentétek :— nemzetünk alapvető gazda sági és világnézeti ' elveibei nincs közöttünk különbség egyek vagyunk. Hungarian Hours — R.Á D I Ó — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) -Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. —
