Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-23 / 34. szám

In It» 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, ft. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM. TRENTON, N. J., 1956. AUGUSZTUS 23. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Augusztus húszadika Szent István napi ünnepség augusztus 26-án New Yorkban MAGYAR VARÁZS LIGONIERBAN. ZÁRÓVIZSGA A BETHLEN OTTHONBAN ne találjon bennünket széttör-, gácsolva, sem ilyen, sem amo­lyan alapon. Jó volna, ha az idén elérkezett volna erre az idő. Szent István, — vagy ha tet­szik — István, az első magyar király ma is vezérlő fáklya min­den magyarnak. Ne felejtsük el, hogy ősapáinkat — vala­mennyiünk ősapját — ő téritet­te keresztény hitre s ezzel be­kapcsolta a keletről jött, ke­mény, nyakas magyar népet az akkori világ kultúrájába. Valamennyiünk ősének p volt az apostola. És ő volt a nemzet­té formálódott nép első királya, aki kelet és nyugat felé egya­ránt tiszteletet, megbecsülést vivott ki magának és alattvalói­nak. Sokmindenre büszkék lehe­tünk mi, magyarok. A sok közt arra, hogy ezelőtt majdnem ezer ^esztendővel — amikor a világ népeinek túlnyomó része a kez­detlegesség züllésében élt, — mi magyarok, szervezett állami életet éltünk és Esztergom és Székesfehérvár, a két királyi székhely fénye messzire csillo­gott. Tisztelje őt minden magyar, bárhol is éljen a földön. Mert valamit elvárhat kései utódaitól. Azt, hogy fényét megmutassuk a világnak. Ezeréves fényt, mely nem halványulhat el soha. A chicagói mérkőzés még nem ért véget amikor ezek a sorok megjelen­nek. Eseménytelennek indult a konvenció s aztán egyszerre tul­­sokminden történt. Talán igy a jó. A demokrácia játékszabályai teljes mértékben érvényesülnek. A baj csak az, hogy a lárma Chicagóban tulnagy, elnyom minden egyebet. Nem halljuk, hogy közben mi történik a vilá­gon. Az amerikai nép televízión, rádión csak a konvenciót, an-, nak különféle rezzenéseit és tü­lekedéseit figyeli és önfeledten felsóhajt, ha az ellenfelet vala­kinek sikerült leütnie. Jó, hogy nem tart tovább egy hétnél. (Szerdán estére már nyilvánvaló lett, hogy a demok­raták elnökjelöltje Stevenson lesz. Az alelnökjelöltségre már Meyner kormányzónkat is em­legetik.) A Szuez körüli csatazaj — hála Istennek — csökkenő­ben van. Anglia nem indulhat Amerika nélkül semmiféle há­borúba (Franciaország segítsé­ge nem számit), viszont a Szov­jetunió nem találja alkalmas­nak az időt és a terepet az egyiptomi puskaporos hordó robbantására. Nasszer, az egyiptomi diktá-l!lllllllllll!il!ll!lll!lllllillli!llll!llllllllllll!IUIIIIII!lll!i tor sokat ugrál, fenyegtőzik is, de egyik sem félelmetes. Egyip­tomnak nincs hadiipara, sem pénze arra, hogy igazi, modern hadsereget létesíthessen. Valamilyen megegyezés vár­ható. A Gerő-uralom még a mézesheteiben van s igy túlságosan riasztó hírek nem jönnek Magyarországról. Moszkva bizonyára azt tette Ge­ro legsürgősebb feladatává, hogy a magyar nép egyöntetű utálatát némileg enyhítse. A taktikázás! lehetőséget most is a magyar falvak nyújt­ják, mint a legkevésbbé meg­szervezett terület. Gerő ugyan­azt csinálja, mint amit elődje — s bizonyára ma is tanácsadója a kulisszák mögött — Rákosi csinált. Jelen pillanatban a gazdákra nehezedő teher egy kicsit eny­hült, de Gero — talán már hol­nap — újra meghúzza a gyeplőt. Erre az alkalmas pillanat min­dig a termés betakarítása volt, tehát most is ettől lehet tartani. Minden attól függ, hogy Moszkva érdemesnek tartja-e a gyűlölet fokozását, vagy sem. Ha igen, akkor Gerőnek alkal­ma nyílik a veleszületett kegyet­lenkedésre. Engedély nélkül szabad ‘letelepedni’ A budapesti Magyar Nemzet augusztus 2-i száma a minisz­tertanács rendeletét közli, amely szerint augusztus 1-től Budapesten, Miskolcon, Sztalin­­városban, Kazinbarcikán, Kom­lón és Várpalotán a letelepedési engedély rendszere megszűnik s ezekben a városokban az állan­dó és ideiglenes bejelentkezés ezentúl nem; esik korlátózás alá. Eddig nagyon sok a deportálás­ból visszatért egyén nem tele­pedhetett le Budapesten, hanem kénytelen volt valamelyik pest­­környéki városban, vagy köz­ségben meghúzódni és onnan a fővárosba munkába járni. Ter­mészetesen a határozat távolról sem jelenti azt, hogy a deportá­lásból hazatértek időközben el­vett lakásaikat visszakpják. Feneketlen zsákok Magyarországon az állami gazdaságokba julius első nap­jaiban megérkeztek a gabona­zsákok, amelyeket az exportbu­­za raktározására osztanak ki minden évben. A vadonatúj ex­portzsákokat az állami gazda­ságok alkalmazottai egymás kö­zött “feneketlen zsákoknak” ne­vezik. Ezekben szállítják ki ugyanis a magyar gabona jelen­tős részét a Szovjetunióba. A zsákokat az állami gazda­ságoknak minden évben újból meg kell vásárolnia, A zsákok árát nem számítják fel a gabona árához s azok, mint kölcsönzsá­­kok szerepelnek. A Szovjetunió azonban az elmúlt évtizedben még egyetlen exportzsákot sem küldött vissza a feladónak. A zsákokat az állami gazdaságok leírják az évi zárszámadásból az “elhasznált leltári értékek” ro­vatában. Szent István első magyar ki­rályunk napját ebben az eszten­dőben is fényes ünnepség kere­tében fogja megünnepelni a ma­gyarság augusztus 26-án, vasár­nap, New Yorkban. Az ünnepség a szokásos Fifth Ave.-i felvonulással kezdődik, melyre a new yorki rendőrség megadta az engedélyt. A felvo­nulásra a gyülekezés vasárnap délután 2:30 órakor a Fifth Ave. és 61ik utcánál. A menet a St. Patrick székesegyházba fog bevonulni, ahol a felvonulóknak a Székesegyház fő-hajója lesz fenntartva. A felvonulást ebben az évben is a Passaic-i Szt. István Egy­házközség zenekara vezeti. Fa­ther Gáspár János, az Egyház­­község plébánosa biztosította a zenekar közreműködését. A new York környékéről ér­kező autóbuszok utasaikat a 61- ik és és Fifth Ave.-n teszik le s onnan tovább hajtanak az 51-ik utca és Fifth Ave.-hoz, ahol ré­szükre parkolási hely van bizto­sítva. Kizárólag azon magán autók parkolhatnak az 51-ik utcában, melyeknek utasai az egyházi ün­nepségben résztvesznek. A felvonuláson résztvevő egy­házközségeket, egy esületeket kérik, hogy minél több zászlót hozzanak magukkal. Az amerikai magyar asszo­nyokat és leányokat nyomatéko­san kéri a rendezőbizottság, hogy magyar nemzeti viseletben jelenjenek meg. A menetben a zenekar után haladnak a ma­gyarruhás asszonyok és leányok csoportjai, majd pedig az egy­házközségek és egyletek. Az ünnepi vesperás a St. Pat­rick székesegyházban délután 4 órakor kezdődik. Az egyházi Drágul a szeszesital az óhazában Magyarországon a miniszter­­tanács elrendelte, hogy a rum és pálinka fogyasztói árát 50 szá­zalékkal, a brandy fogyasztói árát 30 százalékkal, a likőrét 20 százalékkal, a gyümölcspálinká­ét 20 százalékkal, a finom sze­szét pedig 97 százalékkal kell emelni. Egyidejűleg a zsir árát kg-onként 2 forinttal, a szalon­náét és a tepertőét 10 százalék­kal, a kmiért borokét 20 száza­lékkal, a palackozott borokét 10 százalékkal csökkentik. A lapok beszámolnak arról, hogy az ár­emelés következtében már az el­ső napokban lényegesen csök­kent a töményszeszek fogyasz­tása. ünnepség magyarnyelvű szóno­ka Msgr. Horváth Ernő pápai prelátus, a Chicago-i Magyarok Nagyasszonya Egy házközség plébánosa. Az angolnyelvü szó­nok Msgr. Szabó Gyula pápai kamarás, Lackavanna-i plébá­nosa lesz. Kérünk minden magyart, hogy vegyen részt legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Felvonu­lásunk legyen néma tüntetés az óhazánkat, Magyarországot el­nyomó és rabságban tartó isten­telen kommunizmus ellen! A Magyar Savings elnöke meghalt GYARMATI LAJOS közismert New Brunswick-i honfitársunk, a Magyar Savings & Loan Association elnöke szer­dán, augusztus 15-én este várat­lanul elhunyt. Magyarságunk ismét szegé­nyebb lett egy igazszivü jó ma­gyar emberrel . . .! Ordass püspök sem volt bűnös A magyarországi vörösek, Moszkva bérencei még Rákosi idejében beismerték Mindszenty hercegprímás ártatlanságát az­zal, hogy “kiengedték” a börtön­ből, ahová életfogytiglanra Ítél­ve zárták be .... Most azután Dobi István, az “elnöki tanács elnöke” a Protes­táns Egyházak Világtanácsá­­nak Magyarországon tartott ülésén beszédet mondott s beje­lentette, hogy az 1948-ban tel­­itélt Ordass Lajos evangélikus püspököt teljesen ártatlannak nyilvánítják. (Ordass püspököt azon a címen, hogy Amerikából hazatérve pénzt, adományokat vitt haza s azt nem jelentette be, a kommunista bíróság elitélte és elzáratta, 1950-ben azonban szabadlábra helyezték s azóta Budapesten, egy papi nyugdíj-62 éves asszonyok jelentsék be Social Security igényüket! Eisenhower elnök aláírta a Social Security kiterjesztéséről szóló törvényt, amelynek értel­mében nők már 62 éves koruk­tól kapnak Social Security jára­dékot, teljesen rokkant szemé­lyek pedig már 50-ik évüktől ré­szesülnek járadékokban, ha elő­zőleg a Social Security tagjai voltak. Az elnök hangoztatja, hogy a javaslat egyes részeit nem helyeselte, de nem kívánt vétójogával élni. 62 éves nőknek, akik járadék­ban kívánnak részesülni, jelent­keznek kell a legközelebbi So­cial Security hivatalban és 1956 november 1-re várhatják az első csekket. A jelentkezésnek leg­később 1957 november 1-ig kell megtörténnie, amely esetben visszamenőleg 1956 november 1-től megkapják a járadékot. Dolgozó asszonyok csak 80 szá­zalékot kapnak, de az összeg ha­vonként nő és 65 éves korukban eléri a 100 százalékot. Nyuga­lomba vonult munkás felesége kezdetben csak 75 százalékot kap. Özvegy asszony ok már 62 éves korban teljes 100 százalék­ra tarthatnak igényt. Teljes rokkantak 1956 októ­ber elsejétől kezdve jelentkez­hetnek igényükkel. Reájuk néz­ve az uj törvény csak 1957 ja­nuár 1-én lép életbe. Az uj törvény a hadsereg ösz­­szes tagjaira, további 400,000 farmerré és 200,000 különféle önálló foglalkozású személyre is kiterjed. íjgyéb módosítások: ha egy biztosított munkás fele­ség és gyermek nélkül hal meg, anyja kérheti, hogy a járadékot az ő számára folyósítsák. No­vember. 1 után egy özvegy nem veszíti el jogát a járadékra, ha újból férjhez megy. Kommunis­ták és az 1950 évi Internal Se­curity Act szerinti felforgató elemek nem jogosultak a jára­dékra, amennyiben abban nem részesültek a törvény létrejötte előtt. A farmerekre vonatkozó, uj kiterjesztés különböző feltétek­hez van kötve és legjobb, ha az érdekelt személyesen megy el a Social Security hivatalba, hogy reá vonatkozik-e ez a kiterjesz­tés? intézetben él.) Dobi e fenti kijelentése előtt megjegyezte, hogy a kormány előzetes tudtával teszi bejelen­tését. Természetesen Rákosira fogják kenni Ordass elitélését, holott Gerő Ernő, a mai ma­gyarországi vörös “bósz” is fő­ludas volt úgy Mindszenty, mint Ordass püspök “elintézésében.” Nagy a harci zaj a ligonieri hegyen. Negyvennégy nyári is­kolás magyar gyermek éli át az ötszázéves világeseményt: Hu­nyadi J ános nándorfehérvári győzelmét. Három csoportra oszlottak tanáraik vezetése mel­lett a gyermekek. Az első csapat Hunyadi János várvédő hőseit képviseli. Az ő feladatuk megvé­deni a fákkal körülvett ligonieri templomot, a jelképes Nándor­fehérvárt. A második csoport a támadó törököket próbálja utá­nozni. Ezeket nehéz volt ráven­ni a szerep vállalására. A veze­tőség bölcsen a leányokat jelölte ki erre a háládatlan szerepre az­zal az indokolással, hogy a mu­zulmánok viseltek olyan ruha­darabot, mely ma a lányok ru­határában található. A harma­dik csoport Kapisztrán János felmentő seregeként a tanyán gyülekezik s onnan húzódik a búzatábla mögött a “várbeliek” segítségére. Eszünkbe jut Áp­­rily Lajos “Tavaszi háború” c. verséből néhány sor: “Hurrázva állt a harc sokáig, Gyönyörű volt: vig s vértelen, S az apró gézengúzoké lett, — hurrá! — a harsány [győzelem.” így folyt a magyar történe­lem tanítása a Bethlen Otthon által rendezett nyári iskolában. Négy hét alatt próbálták ma­gyar nevelőik átültetni dióhéj­ban az óhaza történetét, földraj­zát, irodalmát fogékony gyer­meki szivekbe. Erről a négy hétről adott szá­mot a jul. 28-án lezajlott gyö­nyörű záróünnepély. Mintegy százan vagyunk jelen szülők, érdeklődők, vendégek ezen a magyar ünnepen. Mert ünnep volt. Ahogy az egyik érdeklődő megjegyezte: érdemes volt 300 mérföldet hajtani ezért a né­hány óráért. A nagyterem falán temérdek magyaros motívum rajzot, kézimunkát, festést és faragást láthatunk. Ott vannak a földrajztörténelem órán készí­tett rajzok, térképek is. Szinte érezzük, hogyan bortokáltak a gyermekek lélekben az aggteleki barlang rejtelmeiben, a dobsi­­nai jégbarlangban, másztak fel Szent Anna-tóhoz s próbáltak inni a ránki forrásnál. Az ünnepséget Nt. Kecske­­méthy József árvaházi igazgató nyitja meg s beszámol a 3 éve folyó nyári iskolai munkáról. Magyarságmentésről van szó s talán az itt elhintett mag 30-40 év múlva érik meg. Köszöni a szülőknek az ideküldött gyerme­keket, kik 4 hét alatt magyar levegőben éltek, magyarul imádkoztak, együtt daloltak, ta­nultak. Bemutatja a tanári kart: Harangi László pittsbur­­ghi lelkipásztort, volt sárospa­taki főiskolai tanárt, ki magyar történelmet, irodalmat, földraj­zot és vallást tanított, Harangi Lászlónét, a magyar irás-olva­­sás és népi játékok és kézimun­ka tanítóját, Csighy Marietta diakonissza testvért, aki vallást és rajzot tanított. Nt. Kecske­­méthy és felesége a magyar da­lokat tanittoták s gondoskodtak a napi programról. A vizsgán a gyermekek lelkesen énekelték a megtanult kuruc énekeket, hall­gatókat, katonanótákat s a kü­lönböző magyar vidékek dalait. Ha sok mindent el is fog mosni az diő, ezek a nóták ott fognak csengeni életük végéig a gyer­mekek lelkében: „ Nem esek, nem esek én a Balaton vizébe, Inkább esek kisangyalom, véled szerelembe. A vallásórák anyagát, utána pédig a magyar történelmét és földrajzot a magyar irodalom­ból vett költemények ügyes ki­választásával vezeti le Nt. Ha­rangi László. “Száll a madár ágról-ágra . . .’’kezdődik a ma­gyar történelem s megy tovább “Szilágyi Erzsébet levelét meg­írta.” Majd jön a “Hősvértől pirosult gyásztér” s elérünk a “Talpra magyar”-ig, hogy csak egy párat említsünk. A történe­lemóra a magyar Himnusszal kezdődött s befejeződött a kis magyarok ajkán oly megrendi­­tően ható záróverssel: “Szándd meg Isten a magyart, kit vészek hányának ...” A gyermekek csak sejtették, hogy miért lett könnyes a szülők szeme e sorok hallatára s került elő itt-ott egy zsebkendő, amikor Jakab Melin­da 12 éves harmadgenerációs szép magyarsággal szavalta a Szózatot: “A nagy világon e kívül nincsen számodra hely . . . Áldjon vagy verjen sors keze . . .” Nt. Harangi Lászlóné a ma­gyar irás-olvasást, verselést mutatta be, majd a betanított magyar gyermekjátékokat. A gyermekek fergeteges sikert arattak számaikkal: “Csipp, csipp, csóka . . . Lánc, lánc, esz­­terlánc . . . Leányvásár, Dani­­káné” s a többiek. Egy népi je­lenet mégis teteje volt a siker­nek, Kecskeméthy Pista ügyes éneklésével előadta a házasodni akaró legény problémáit. “El kéne indulni, Meg kén’ házasod­ni.” Megjelent a gazdag lány (Hamza Kriszti), szegény lány (Ludwig Irénke), a fiatal lány (Harangi Énikő) s a vén leány (Jakab Mária). Ha nem is lett lakodalom a leánynézőből, mé­gis gyönyörű magyar tánc fe­jezte be a programot. Tizenkét gyermek a Bethlen Otthon által készített magyar ruhákban rop­ta a magyar táncot Nt. Kecske­méthy József né zongorakisére­­tére. Valahova visszavitt mindnyá­junkat ez a délután. Messze. Oda, ahol mi is gyermekek vol­tunk. Jó volt Ligonierban lenni, jó volt magyarnak lenni. Nt. Nagy Lajos esperes a szülők ne­vében mondott köszönetét az igazgatónak, feleségének, a ta­nároknak a magyar varázsért, amit a gyermekek szivébe lop­tak, s a varázsért, mely a jelen­­(Folyt, a 2-ik oldalon) * > Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák----- • # MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents