Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-08-09 / 32. szám
In Its 43rd Year of Publication, This Weekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM. «sg§^>2<> TRENTON, N. J., 1956. augusztus 9. _____ Ten Cents per Copy—S2.00 per Year Az Andrea Doria Vederből csöbörbe nevű hajó elsüllyedésének okairól még nem kaptunk tökéletes képet. Valószínűleg nem is kapunk. De azért egy-két dolgot most is megállapíthatunk. Az egyik az, hogyha a két hajó összeütközése a nyílt tengeren történt volna, az 1912-ben elsüllyedt Titanic katasztrófája könnyen megismétlődhetett volna. A mentőhajók, ugyanis, csak nagyon későre juthattak volna a szerencsétlenség s z i nhelyére. Hála Istennek, hogy aránylag nem nagy emberáldozatot kívánt a katasztrófa. De itt van egy másik kérdés. Mi van a radarral? Mindkét hajó, az Andrea Doria és a Stockholm, fel volt szerelve a legmodernebb műszerekkel, köztük a radarral is. Nem valószínű, hogy mindkét hajón aludt a radar figyelésével megbízott tiszt. De ha aludt volna is! Az ötven évvel ezelőtt gyártott gőzgépek füttyel jelezték, hogy tulnagy feszültség van a kazánban . . . Ma, amikor annyi műszer közt él az ember, hogy szinte minden lépésnyire beleütközik, — igen, ma a radar nem jelzi külön is a veszélyt...? Hát akkor hogy bizhatunk abban, hogy a radarhálózat megmenti Amerikát egy orvtámadástól? Elvégre az a katona is elalszik*, esetleg az őrhelyén. Nem volna első eset a világtörténetben a szolgálatban levő katona békés szunyókálása . . . Szuez kérdése még sokmindent hozhat magával. Nasser, az arab világ fenegyereke aligha tud megállni a csúszós talajon. Egyetlen diktátor sem tud, miért volna ő kivétel? Felrúgta a nemzetközi egyezményt s ezzel elrepítette a nagy követ, amelyikről ő tudja legkevésbbé hol áll meg . . . Ügyes diplomáciával talán még lehet valamit segíteni a dolgokon, de sokmindent nem lehet visszacsinálni. A diktátort csak akkor ünnepli a nép, ha mindig előre, sőt egyre feljebb lép, mint a cirkuszi kötéltáncos. A diktátor visszafelé nem léphet, mert akkor utálatot vált ki a mozdulata. Nasser azzal indokolja a Szuezi - csatorna birtokbavételét, hogy az idegen érdekeltségek szörnyű károkat okoztak Egyiptomnak. Viszont azt elfelejti, hogy azt a csatornát nem az egyiptomiak építették. Nekik került legkevesebbe. Angliának minden oka megvan, hogy ne kívánja a háborút, de Eden miniszterelnök egy bizonyos ponton túl nem engedhet. Ezért kényes kérdés, — legkényesebb ma — Szuez. ll!illlllllllllllllll!l!llllllll!llllllllllll!l!IIUUIII!!!ll!H került a szegény magyar nép most, hogy Rákosi helyett Gerő Ernőt ültették a nyakába. Gerő éppen olyan fanatikus kommunista, mint Rákosi, de valahogy az utóbbi elviselhetőbb. Rákosiból volt valami a kövér emberek jovialitásából, Gerő Ernő viszont gyomorbajos, mogorva, kegyetlenkedésre minden percben hajlamos. Minden gazságot különben ketten együtt követett el ez a két fanatikus sztálinista és még Tito számára is érthetetlen, miért maradt meg Moszkva kegyeiben az egyik, amikor a másikat megbuktatták . . .? A görényszerü Gerő Ernő — három méter távolságon belül ember meg nem közelítheti, mert kibírhatatlan bűzt terjeszt maga körül — úgyszólván a háború befejezése óta kezében tartja a magyar gazdasági életet. Az ő nevéhez fűződik a magyar nép évtizedes nyomora. A pesti humor, persze, kezdettől fogva nem kímélte. Van — a sok más közt — egy vicc, amelyik szerint egyszer Eisenhower és Gerő találkoztak. Gerő megkérdezte az elnököt, hogy mennyit keres egy amerikai munkás? — Hatvan-hetven dollárt hetenként, — felelte Eisenhower. — No és mennyi kell a megélhetéséhez ? — érdeklődött tovább Gerő, mire Eisenhower megmondta, hogy 30-35 dollár. — S mit csinál a többivel? — faggatózott tovább a vörös ember. — Nálunk demokrácia van, — igy az elnök, — mindenki azt csinál a pénzével, ami tetszik. Most aztán Eisenhower kezdett kérdezősködni: —S mennyit keres maguknál egy munkás? — A jó munkás, — szavalta Gerő, — megkeresi a 900-1,000 forintot, a megélhetéshez viszont 1,800-2,000 forint kell. — Dehát honnan szerzi a többit, — kérdezte álmélkodva az Egyesült Államok elnöke. — Nálunk demokrácia van — düllesztette ki a mellét Gerő, — s ennélfogva nem trődünk azzal, hogy ki honnét szerzi elő a megélhetéshez még hiányzó összeget. Eddig tart a vicc. Semmiféle komoly értekezéssel sem lehetne jobban vázolni a két ország gazdasági helyzetét és a munkások életkörülményeit. Kimerült bánya Komlóról menekült bányász közlései szerint a szénbányában kasztrófáüsan esik a termelés, mert az eddig müveit szénrétegek kimerülőben vannak. Most vált nyilvánvalóvá, hogy a komlói szénbánya fejlesztését s vele az uj munkásvárosét is túlméretezték. A környéken lázas kutatás folyik uj szén telepek után. A Népszava komlói helyszíni riportja is szóvá teszi a bányászok alacsony kereseteit: “Tény, hogy a szállítómunkások és a többi időbéres dolgozó 31 forintot keres naponta földalatti pótlékkal együtt. A lagutóbbi hónapokban elmaradt a prémium is a terv teljesítésének hiányában.” Rátaláltak Semira városra a sivatagban DAMASKUS. — Az ókornak nüleg egy földrengés temette egyik hires városa volt Semira, amelynek birtokáért sok háború folyt. Görögök, asszírok, babilónok és egyptomiak harcoltak érte éstartották megszállva. Gazdag város volt a Földközi tenger partján, nagy hajóforgalommal, már 4000 év előtt. Egykori iratokból ismerték Semira építkezését, életét, törvényeit — de magát Semirát nem. A város eltűnt a föld színéről. Semira feltárására évszázadodig folyt a kutatás. Belgák, franciák, angolok, amerikaiak ástak az azóta már sivataggá vált területen, amely valamikor termékeny volt. Most azonban a syriai egyetem jelenti, hogy dr. Salin Abdel Abdulhak felfedezte a várost a homok alatt. A világ minden részéből tudományos intézetek ajánlatokat tesznek a syriai kormánynak, hogy hajlandók vállalni a kiásás költségeit. A kiásás valószínűleg nemzetközi vállalkozás lesz. Miért fedeztefel dr. Abdulhak az eltemetett várost, amelyet mások évszázadokig hiába kerestek? Azért, mert nem a tengerparton kereste. Noha Semira kikötő volt, nem a tengerparton épült, hanem három mérfölddel beljebb, hogy fallal lehessen körülvenni, védekezésül a kalózok ellen. A város szokatlanul mélyen volt a homok alatt, valószi-23.66 Forint a hivatalos Dollár A Dollár “hivatalos” árfolyama eddig 11.64-11.83 forint volt, a gyanútlan külföldi utas dollárját ily árfolyamon váltották be hivatalosan, holott a magánforgalomban és vásárlóerőben igazi értéke 35-40 forint között mozgott. A rendszer maga már rég megkerülte ezt a hivatalos rendelkezést az IKKA csomagok küldésének engedélyezésével, a hazai hozzátartozók üdültetésére befizethető dollárok igen kedvező átszámításával, stb., azonban hivatalosan csak most történt, egy komolyabb intézkedés: mint a budapesti rádió július 10-én közölte a diplomáciai szervekkel, julius 1-e óta az IBUSZ utazási iroda 100% felárral váltja be az USA és kanadai dollárt, az angol fontot, a svájci és belga frankot, a nyugat-német márkát, a holland forintot és a portugál escudot. Nyolcvan százalék felárt fizetnek az egyiptomi, svéd, dán, norvég, francia és olasz pénzekért, 60%-ot az osztrák Schillingért. el, azután a nyomás folytán egyre mélyebben süllyedt a talajba. Most majdnem 60 láb mélyen van. Dr. Abdulhak nyilatkozott, hogy a régészek valóságos kincsesbányáknak fogják találni az eltemetett várost, mert a világ összes akkori fejlett népeinek építkezési stílusa, iparcikke megtalálható benne. Az egyptomi hadsereg állandóan használta ezt a kikötőt, miközben háborúiban a Hittiták ellen vonult, akiknek birodalma akkoriban vetekedett Babilonnal és Egyptommal. Három amerikai egyetem vetekszik a kiásás jogáért, nem is szólva külföldi egyetemnek tucatjáról. A város teljes kiásása legalább húsz évig el fog tartani, de ha fel lesz tárva, a világ egyik nagy turista attrakciója lesz. Sértő filmek A németek visszaléptek a Cannes-i filmünneptől, mert a francia rendezőbizottság az oroszok tiltakozása miatt törölte az “Égbolt csillag' nélkül” cimü német filmet. A film szerint egy szovjet járőr a háború után Berlin egyik külvárosában futni hagyott két német foglyot. Az orosz filmdelegáció szerint ez sértés a vörös hadsereg ellen. A németek viszont a franciák “Éjszaka és köd” c. filmjét vétették le a műsorról, amely a német koncentrációs táborokat mutatja be úgy, hogy az sértő rájuk nézve. — A lengyelek “Egyforma ég alatt” cimü filmjét szintén visszavonták a versenyből. Ez a film Varsó elfoglalását vette témául s ez szintén sértette a németeket. — Az angolok versenyen kívül mutatják be az “Életem Malakkában kezdődik” c. filmjüket, amely viszont a japánokat sérti. ‘Munkaszolgálatosok’ és a határzóna Győri értesülés szerint körülbelül 80, leszerelt honvéd “munkaszolgálatost,” (a rezsim szempontjából politikailag megbizhatatlan ‘kulák’-fiukat) nem engedtek visszaköltözni a határzónában élő családjukhoz, hanem az ország más részeiben ajánlottak fel nekik a Munkaerőtartalékok Hivatala utján munkahelyet. Nyilván attól tartanak, hogy átszöknek Nyugatra. Az uj Social Security törvényről A washingtoni képviselőházban már előzőleg megszavazott uj Social Security (társadalom-biztosítási) törvényt a szenátus is megszavazta s a két ház illetékes bizottságai összeültek és megállapodtak az uj törvény végleges szövetgezésében. Az elnök nem helyesli ugyan az uj törvényt, de valószínűleg alá fogja írni, illetve nem fogja megvétózni. Az uj törvény, amely elsősorban a nőknek kedvez, a kisemberek érdekei szempontjából készült, demokraták kezdeményezésére. Nők, ha 62 éves korukban abbahagyják a munkát, az eddigi 65 éves korhatár helyett már 62 éves koruktól kezdve kapnak öregkori nyugdijat, de csak 80 százalékát annak az őszszegnek, amit 65 éves korukban jár nekik. A járadék hónap rólhónapra növekszik s 65 éves korban eléri a 100 százalékot. Férjes asszonyok 62 éves korukban csak 75 százalékát kapják a járó összegnek, özvegyasszonyok azonban már 62 éves korban megkapják a teljes összeget, ami 65 éves korban illetné meg őket, férjük után. Ha az elnök aláírásával szentesíti a törvényt, az első kifizetések már novemberben megkezdődnek. Az uj törvény másik fontos rendelkezése az, hogy a munkaképtelen munkás már 50 éves korban nyugdijat kaphat, átlagban mintegy havi $75.-t. Erre igényt tarthatnak mindazok, akik rokkantságuk előtt már járulékot fizettek be. 1957 julius 1-től kezdve esedékes ezen nyugdijak folyósítása. Az újítások fedezésére 1957 január 1-től kezdődőleg *4 százalékkal felemelik a munkások és munkaadók által befizetendő úgynevezett FICA adót, illetve dijat. Az önálló foglalkozásúak % százalékkal fognak többet befizetni. Ha az elnök szentesíti a törvényt, már az első évben 800,000 nő fogja megkapni első Ízben a nyugdiját, az eddigieken kívül. A munkaképtelen munkaképtelen munkások segélyezése 200 millió dollárjába kerül a kormánynak, mert negyedmillió olyan 50 éven felüli rokkant munkás fog nyugdijat kapni, akik az eddigi törvény szerint még nem kaphatnának Social Security járulékot. A KATOLIKUS LIGA A VAKMERŐ REPÜLŐGÉPES MENEKÜLTEKÉRT Az Amerikai Magyar Katolikus Liga németországi megbízottján keresztül segítséget és támogatást kíván biztosítani a repülőgépen menekült és sebesülten a kórházban fekvő magyar menekült diákoknak. A Katolikus Liga a hir vétele után azonnal felkérte németországi megbízottját Fr. Ádám György főlelkészt, hogy lépjen érintkezésbe a Nyugat-németországi illetékes hatóságokkal és felhatalmazta annak közlésére, hogy az ügy kivizsgálása után a Katolikus Liga a legsürgősebb segítséget kívánja nyújtani a sebesült menekült magyar diákoknak. Amennyiben az U.S. hatóságok kivizsgálása után a menekültek jogosultnak találtatnak az U.S. bevándorlásra, a Kator likus Liga assurenceket kíván biztosítani részükre és bevándorlásuknál minden tekintetben segítségükre lesz. Itt említjük meg, hogy az első utasszállító repülőgép, mely 1949-ben Pécsről Budapest felé indult, Németországban szállt le hasonló körülmények között. Annak idején Majoros János volt magyar kereskedelmi pilóta kényszeritette a gép vezetőjét helyének átadására és szállt le München mellett. Ezen gépnek utasai időközben a szabad világban találtak exisztenciát' és az egyik, Szabó Lajos csak nemrégen vándorolt be a Refugee Relief Act segítségével az Egyesült Államokba. Lázongnak az óhazai vörösek Magyarországon az utolsó hetekben nagyjelentőségű események játszódtak le, amelyek mozgatói a kiábrándult és elkeseredett kommunista értelmiségi elemek. A kormányzat elleni támadások centruma a kommunista értelmiségi ifjúságnak a DISZ kebelében működő Petőfi-köre. A legrészletesebb tudósítást a belgrádi Politika napilap hozta, amelynek riportere jelen lehetett a vitákon. A Politika közlése szerint az értekezleten felszólalt Déry Tibor az ismert kommunista iró is, az “irólázadás” vezére, s követelte a magyarországi kommunista vezérek elmozdítását, akik hibát hibára halmoznak, de még nem vonták őket felelősségre tetteikért. Ugyancsak felszólalt Jánossy Lajos professzor, a hírneves atomkutató, aki a dublini egyetemről tért vissza Magyarországra. Jánossy kijelentette, hogy jóllehet ő az alelnöke a Magyar Atombizottságnak, még egyáltalán nem informálták arról, hogy Magyarországon urániumot találtak, holott ez nyílt titok. Jánossy ezzel arra utalt, hogy Magyarország uránium feltárását a szovjet sajátítja ki. A legnagyobb visszhangot Rajk László özvegyének a beszéde keltette. Zokogva vádolta a pártvezéreket, akik “megölték férjemet és engem öt évig börtönben tartottak ... és akik a legmegbízhatóbb pártembereket elüldözték a pártból.” Losonczy Géza, aki nemrég került ki a börtönből és jelenleg _____ _____ * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. a Magyar Nemzet munkatársa, követelte, hogy Nagy Imrének adják meg a nyilvánosságot. A közönség kórusban kiáltotta: “Hozzuk vissza Nagy Imrét a pártba!” A kommunista ifjúság és Rajk László, valamint Nagy Imre híveinek lázongásával a jelek szerint ugyanaz fog történni, mint az Írók “lázadásával”: a párt vezetőség elitéli és fenyegeti a lázongókat, de azok változatlanul folytatják akciój ukat. Keresik Petőfi sirját “Romániai úti jegyzetek” címmel közli a Debrecenben megjelenő Néplap Fábián Sándor folytatásos utiriportját. A lap junius 15.-i számában ezt Írja: “A segesvári síkságon, Fehéregyháza tájékán járunk . . . Tudvalevő, hogy Petőfi az itteni csatában tűnt el, itt lelte halálát .. . Nyugtalan, szívós kutatás eredményeképpen minden valószínűség szerint már ismerik a lánglelkü költő és szabadságharcos nyugvóhelyét. Dienes András irt erről egyszer az Irodalmi Újságban. S most a Petőfi-titok a világosság felé közeledik. Maga dr. Groza Péter, a Román Elnöki Tanács elnöke több ízben foglalkozott ezzel az üggyel. Dr. Culcer Sándort, a ‘Petőfi-üggyel’ foglalkozó romániai tudományos munka-kollektiva egyik tagját többször magához kérette s meghallgatta a kutatás eredményéről. A Román Tudományos Akadémia a napokban ásatááokat kezd a fehéregyházi Ispán-kut körül a Cionta-kerti tömegsírnál, hogy a már -07 évvel ezelőtt itt megtalált, átdöfött szivü Petőfi csontjait feltárják. Úgy tudom, az ásatások idejére a Román Tudományos Akadémia megbízta Illyés Gyulát és Dienes Andrást, a két nyugtalant, Petőfi szerelmeseit . . .” (Már a negyvenes évek elején megállapították, hogy Petőfi Sándor valóban az Ispánkut mellett esett el. Dr. Groza Péter román parlamenti elnök, ki most halálos betegen fekszik, magyar nevelést kapott a szászvárosi református Kuun-kollégiumban s mindig melegen érdeklődött magyar kulturális ügyek iránt, de személyi magyar kapcsolatai is voltak.)
