Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1956-01-26 / 4. szám
42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM. Amerikai magyarjaink közül kevesen szereztek tudomást arról, hogy az elmúlt hetekben magyarországi hivatalos küldöttség járt itt. Mezőgazdasági szakemberek. A küldöttség vezetője Csillag Miklós volt, a budapesti földművelésügyi minisztérium egyik osztályának a feje, továbbá Rajki Sándor dr., a martonvásári mez őgazdasági kutatóintézet igazgatója és Keserű János, a mezőhegy esi állami gazdaság igazgatója. Az amerikai újságok nem sokat törődtek velük és a vendégek is szerényen viselkedtek. Az udva, rias magyarországi delegáció külön a Herald Tribunnak irt levélben megköszönte a szives vendéglátást. Megállapítja a levél, hogy Amerikától még mindig sokat lehet tanulni és az amerikai farmerek valóban tudnak sokat termelni. Annyira udvarias volt a magyarországi küldöttség, hogy a bucselevélben a Szovjetet sem dicsérte, ami nagy szó. Csak egy a különös az egészben. A magyarországi delegáció hajóra szállt és pontosan másnap hozták nyilvánosságra Budapesten, hogy “újabb amerikai kémeket sikerült ártalmatlanná tenni.” Az állítólagos kémek — dr. Marton Endre, felesége, Nyilas Ilona, továbbá Kaposi Béla és Balázs Kornél — három évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetést kaptak. A vádakat, természetesen ezúttal is éppen úgy koholták, mint a többi “amerikai kémek” esetében. Igen, az egészben csak az a különös, hogy a magyarországi bíróság pontosan tudta, mikor hirdessen Ítéletet a kémkedési ügyben . . . Szovjet világ.--------\ íme, a “semleges” Ausztria Hirt adtunk annak idején arról, hogy három budapesti teherkocsivezető milyen ötletesen, de halálos veszedelmek közt szökött át a határon. Addig ügyeskedtek, amig Budapestről Szombathelyre, a határmenti városba helyezték ki őket s aztán nekifogtak tervük kivitelének. A toüft páncéllal “bélelték ki,” hogy a vasfüggöny aknái és az őrtornyok golyószórói ellen biztosítsák magukat. Ezzel a páncélozott autóval aztán a legalkalmasabb időben valósággal megrohamozták a tüskésdrótsövényt. Akna robbant, a határőrség tüzelt rájuk, de — a Pinka jeges vizének átuszása után — szabad osztrák földre érkeztek. Ők azt hitték, hogy most minden rendben van és Grazban politikai menedékjogot kértek. A kihallgató hatóságoknak elbeszélték, hogy már nem bírták tovább a vörös terrort, ezért határozták el a szökést. A “semleges” Ausztria rendőrsége azonban hamarosan lelohasztotta örömüket. Kiderült, hogy nem adják meg nekik a politikai menedékjogot, mert az utóbbi időben Magyarországról túlsók menekült érkezett s ezek “veszélyeztetik az osztrák munkapiacot . . .” Természetesen a munkapiac veszélyeztetéséből egy szó sem igaz. A magyar menekültek távolról sem érkeznek olyan számban, hogy a jelenleg kitűnő gazdasági viszonyok közt levő Ausztriában a munkanélküliek számát növelnék. Nincs is munkanélküliség a szovjet járom alól nemrégiben megszabadult — szerencsés! — Ausztriában. Az osztrák hatóságok különös magatartásának más az oka. Jelenleg különféle tárgyalások vannak Ausztria és Magyarország közt. Ezek közül a legfontosabb az, amelyik a magyarországi osztrák javak visszakövetelésére irányul. A menekültek befogadásával az osztrák kormány nem akarja a budapesti rezsim hangulatát rontani. Ez röviden a történet. Vájjon akad-e a világon valaki, aki a magyar menekültek ügyét illetékes nemzetközi fórumok elé viszi. Bizonyosan nem. Jelentkezni kell a nem-polgároknak Mindazoknak, akik ebben az országban laknak, akár külföldi állampolgárok, akár hontalanok (DP) 1956 január 2 és 31 között be kell j elenteni állandó lakcímüket a Bevándorlási Biztosnál (Commission of Immigration and Naturalization). A jelentkezés a Form 1-53 számú űrlapon történik, mely minden postahivatalnál, vagy Bevándorlási és Polgárosodási Hivatalnál kapható.-A kitöltött és aláirt űrlapot személyesen kell a postahivatalban, vagy a bevándorlási hivatalban átadni. Nem szabad a postaszekrénybe dobni. Á világrekorder iharos súlyosan megsérült Iharos Sándor, az ötszörös világrekorder, az ausztráliai versenyei alkalmával súlyos bokasérülést szenvedett. Az orvosi vizsgálat eredményeképen Iharos kb. 3 hónapig nem versenyezhet. 20 TRENTON, N. J., 1956. JANUÁR 26. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year ' MÁSOK ÍRJÁK... A szertefoszlott szivárvány. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Amit többszörösen felpanaszoltunk, azt a New York Times is bevallja. Többször állítottuk és ma is állítjuk, hogy a kormány félrevezette az Egyesült Államok polgárságát a nemzetközi helyzetet illetőleg attól a pillanattól kezdve, mikor Mr. Eisenhower és Mr. Dulles azt állították, hogy az iniciativa (kezdeményezés) ma már nem az oroszoké, hanem miénk. Akkor sem, azóta sem volt egy pillanatra sem, s ma sem a miénk a kezdeményezés. Folyton, szakadatlanul védelmi külpolitikát folytatunk, mindig az oroszok próbálják valahol felgyújtani a világot. Eisenhower is, Dulles is “dinamikus” politikát ígértek, amit sehol sem láttunk. Az egyetlen külpolitikai irány és tevékenység mindig az volt, mert nem lehetett más, amit Truman és Acheson lefektettek, szervezni az Atlanti Szövetséget és a NATO-t. S mikor eltértek a Truman-Acheson politikától s bejelentették, hogy Formoza o r s z á g n élküli diktátorával szerződést kötöttünk a hatalmas Chinese Lobby nyomására, szerencsétlenségbe döntötték az országot, aminek a levét később fogjuk meginni. De ha nem tudtak és nem mertek hatásosabb és súlyosabb mozdulatokra, nem volt joguk félrevezetni a nemzetet, s állandóan azt csicseregni, hogy nagyszerű kilátások vannak megegyezni a kommunistákkal. Kényszeritették a lapokat, félrevezető hivatalos nyilatkozatokkal, hogy hasonló, kedvező reménységben ringassák az országot s a genfi komédiát, amit tisztán az angol választások érdekében rendeztek, úgy tüntették fel, mint ahol Eisenhower győzött s mint ahonnan a megegyezés kisarjad. Ugyanezt az erkölcstelen játékot kényszeritette az elnök republikánus környezete Dullesre, a külügyminiszteri tanácskozások elején, aki meggyőződése ellenére azt nyilatkozgatta, hogy a legszebb remények közt folyik a tárgyalás. Az angol és francia kollégák megmerevedve olvasták Dulles kedvező nyilatkozatait, mert a vak is láthatta az uj genfi tárgyalások első napján, hogy komoly megegyezésre nincs kilátás s az angol és francia diplomatákat nem lehet épen vakoknak nevezni. Végre Moltov vállalta a kanosaiul festett hamis szivárványok szétoszlatását, mikor brutálisan jelentette ki november 8-án, hogy szó sem lehet a német ügyekben engedményekről s még kevésbé megegyezésről. A Molotov nyilatkozat után az amerikai sajtó nem volt hajlandó tovább bolonditani az országot! Ellenkezőleg! A hírlapírók és lapszerkesztők kifakadtak és nyilvánosságra hozták, hogy belpolitikai szempontokból ámitgatta Dulles (pártnyomásra) a nemzetet. Mióta Eisenhower Koreában megkötötte, azt a fegyverszünetet, amiért Trumant “impeacholták” volna, aminek az árát még busásan meg fogjuk fizetni, állandóan azzal ámították az országot, hogy Eisenhower képes az oroszokból emberséges, vagy legalább elfogadható egyezséget kényszeríteni ki. S mert ezzel a húszemeletes valótlansággal akarták az ezévi választási kampányt vezetni (s erre szintén többször mutattunk már rá), azért kellett Dulles külügyminiszternek azt mondania két éve, hogy a “kezdeméryezés a miénk” és ezért kellett hamis szivárványokat festeni a Genf feletti felhőkbe. Nemcsak hogy nincs a kezdeményezés a kezünkben, de még védekezni sem tudunk eredményesen idáig. Pár hete rámutattam, hogy mindenfelé talajt vesztünk, hogy ég a szabad világ alatt a talaj a Közép-Keleten, Afrikában és Ázsiában s hogy inog alattunk a talaj Európa több országában. Mert azokban is elhitték Washingtonnak, hogy Eisenhower csodaember s kikényszeríti az egyezséget az oroszból. Most hát szétfoszlott a szivárvány. Most már megírják a lapok, hogy nincs és a közel jövőben nem lesz egyezség, hogy az oroszok nemcsak változatlanul törtetnek világuralmi céljaik felé, hanem ebben a törtetésben egyik sikert a másik után aratják. Afganisztántól Marokkóig, Indókinától Indonéziáig mennek előre. Ha itt olyan parlamentáris rendszer lenne, mint Európában, Mr. Dulles régen, de legalább a második genfi tárgyalás óta nem lenne külügyminiszter. Nem azért, mert képtelen volt az oroszoktól engedményeket csikarni ki, hanem mert nyilatkozataival a nemzetet félrevezette. Viszont az ő mentségére fel kell hozni, hogy nem ő az oka a dolognak, hogy az elnök környezete kényszeríti erre a kétszínű játékra, ahogy talán nem ő az oka, hogy talajt is vesztünk, hanem az a hatalmas és káros “Chinese lobby,” amely erősebb az elnöknél. Ha volt valaha dinamikus külpolitikánk, az akkor volt, mikor Truman a kommunistáknak Görögországban megálljt parancsolt, de sem Truman, sem más nem sejtette akkor, hogy néhány évvel később kétbalkezes külpolitikánk a görögök barátságát is elveszti. S akkor volt, mikor Truman az egész ország, tehát a republikánusok tapsai közt Koreában megállította a kommunistákat délre vezető útjukban. ő sem, más sem sejthette akkor, hogy Mr. Eisenhower kortesfogásból megköti azt a fegyverszünetet, amellyel Délkorea barátságát is megingatta. Később, sokkal később republikánus kortesfogásból a koreai hadjáratot elnevezte a hazug rosszakarat “Truman háborújának,” s el akarták feledtetni, hogy annak az elején épen a “Chinese lobby” tapsolt a legjobban, amely azt remélte, hogy a koreai hadjárat kínai hadjáratra fog vezetni. Ma már meglehetős őszinteséggel tárgyalja a sajtó a külpolitikai helyzetet s a jővőévi választások során nem adhatják el a szavazó polgároknak azt a misztikumot, hogy Eisenhower a biztosítéka a békének és az oroszokkal való megegyezésnek. S ha a honvédelem megnyirbálásával akarná a Wall Street a szövetségi költségvetést egyensúlyba hozni, nagyon hangosan szólalnak meg azok a polgárok, akik ma már tisztán látják, hogy a “big stick”et nem tehetjük félre, amig az oroszok nem hajlandók komoly egyezséget keresni. S itt lenne a legfőbb ideje annak a “dinamikus külpolitikának,” amit Truman igenis demonstrált Koreában és Görögországban s diplomáciánknak sürgősen meg kellett mozdulni, hogy a közel keleten jelentkező gyújtogatást erős kezekkel elfojtsa. KÉT MAGYAR MENEKÜLŐ ÁTÚSZTA A DUNÁT, A HARMADIK OTTVESZETT A bécsi “Bild Telegraph” c. osztrák lap 1955 október 28.-i számában drámai leírást közölt három budapesti magyar — egy házaspár s egy férfi — meneküléséről, akik a Börzsöny hegységen át jutottak Szlovákiába, ott napokig bujkálva gyalogoltak Pozsonyig, s Pozsony és Dévény között, miután a Morva partján halálos villamos árammal töltött drótsövény s aknamező állta útjukat, a Duna átuszásával igyekeztek Ausztriába jutni. Kettőjüknek sikerült is, de a férj belefulladt menekülés közben a jéghideg Dunába. A szerencsésen megmenekült férfi igy mondta el a drámai szökés egyes részleteit: “Mi eredetileg a Morva folyón szándékoztunk átúszni, de mert gyenge úszók voltunk, Pestről magunkkal hoztunk egy-egy motorkerékpár abroncsgumit és pumpát, hogy azokat felfújva mintegy mentőöv gyanánt használhassuk. Hosszú vándorlásunk alatt minden élelmünk elfogyott, az utolsó két napon már csak sült tökön éltünk, borzasztóan szomjaztunk is. Pozsony után különös szerencsével éjjel átmásztunk a Duna partján felállított “vasfüggönyön”: dróton és aknamezőn s a földön lapulva vészeltük át, hogy pár lépésre tőlünk haladt el a fegyveres j árőrség. Miután már hajnalodott, még egy napot rejtőztünk a Dunapart egyik füzesében s csak éjjel kezdjük meg tragikus átkelésünket a jéghideg Dunán. Felfújtuk a gumitömlőket, belebujtunk s — ahogy gyenge erőnkből tellett — elkezdtünk úszni, de inkább a folyam sodra vitt bennünket. órák hosszat tartott ez, teljesen kimerültén s öntudatom utolsó foszlányaival csak azt éreztem hogy gumicipős talpammal érintem a kavicsos medret. Kivánszorogtam a partra s ott összeestem. Ugyanez a sorsa barátom feleségének is, akit velem együtt jószivü osztrákok vettek gondozásukba, mikor öntudatlan állapotban megtaláltak minket. Szegény barátom azonban ott veszett a Duna jeges hullámaiban.” A MAGYAR KOMMUNISTA IFJAK NEM UTAZHATNAK BECSBE A kommunista “Ifjúsági Világszövetség” osztrák tagozata, a “Weltjugendbund” most ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ez alkalommal az osztrák kommunisták nagy ünnepségeket akartak rendezni — a “népidemokratikus” országok kommunista ifjúsági szervezeteinek bevonásával. Azonban az osztrák hatóságok a magyar, cseh, lengyel, román és bolgár kommunista ifjúsági küldöttségek delegátusainak beutazási kérelmeit megtagadták. A szovjet megszállás idején a magyar, román stb. ifjúsági delegátusok orosz utazási igazolvánnyal, u.n. “propuszkával,” az osztrák hatóságok megkérdezése nélkül állandó “kéj utazásokat” tettek Ausztriában, a megszálló hatóság tagjait megillető kivételezettségeket élveztek és osztrák területen ellenőrizhetetlen ágensi tevékenységet fejtettek ki. Az osztrák kormány most a hívatlan vendégeket távol óhatja tartani Ausztriától. VÁLÁS ÉS HIVATAL Az uj kommunista hivatali funkcionárusok erkölcsi életébe enged bepillantást Izsáky Margit előadása, amely a budapesti Kossuth rádiónak a szabad világban élő magyarokhoz szóló, december 8-i adásában hangzott el. Az előadó szerint a bíróság elé kerülő válási keresetek legtipikusabb példája: A hivatalvezető felpanaszolja 15-20 évi házasság után, hogy felesége “nem érti meg őt.” Nem hajlandó megosztani vele a “kulturális feladatokat, nem hajlandó vele színházba járni, ehelyett “háztartással bíbelődik.” lm a férj legfőbb vádja: áthidalhatatlan világnézeti ellentétek választják őket el egymástól.” De nem úgy a húszéves titkárnővel. Vele szemben nem állanak fenn a “világnézeti ellentétek.” Ellenkezőleg! Teljes az egység közöttük s ahivatalvezető, akinek “szüksége van megértésre,” mindent elkövet, hogy elválaszszák a családja iránti odaadó munkában kifáradt feleségétől. Miért olyan zamatos a magyar gyümölcs? Nem elfogultságból származik az a megállapítás, hogy a magyar gyümölcshöz hasonló zamatu alig található máshol Európában, sőt a tengerentúl is. Nemrégiben kísérletet végeztek Európában, hogy egy-egy vidéken mennyi a tiszta napsütéses órák száma, ami kétségtelenül elsősorban befolyásolja a gyümölcs zamatát. Az eredmény az alábbi : a tiszta napsütéses órák száma, egy év alatt Párizsban 1163, Bécsben 1450, Velencében 1512, Pécsett 1567, Debrecenben 1620 és Szegeden 2064. A KIVÉGZETT RAJK ÖZVEGYÉNEK KÁRPÓTLÁSA Belgrádi megbízható jelentés szerint -az 1949-ben a Rákosi- Gerő-Berei-Péter Gábor klikk által hóhérkézre juttatott Rajk László, volt belügy- és külügyminiszter, özvegyének egy külön villát utalt ki a kormányzat “kárpótlásul” s árva gyermekei is újból viselhetik atyjuk nevét amitől eddig el voltak tiltva. A kommunista jogászok tanulmányozzák a Rajk-ügy perfelvételének lehetőségét is. (Mindezt Tito megbékítése kedvéért csinálják Rákosiék.) (Californiai Magyarság) A + Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság
